2024. évi XLIV. törvény a Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihi

2024. évi XLIV. törvény a Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.I.25. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2024. évi XLIV. törvény a Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről *  1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § (1) A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza. (2) A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza. 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet a Megállapodás 21. cikk 1. bekezdésében foglalt időpontban lép hatályba. *  (3) A Megállapodás, a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *  5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik. 1. melléklet a 2024. évi XLIV. törvényhez MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS GEORGIA KORMÁNYA KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRŐL Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya (a továbbiakban: a Szerződő Felek), attól az óhajtól vezérelve, hogy a gazdasági együttműködést mindkét Szerződő Fél javára erősítsék, és elősegítsék az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a másik Szerződő Fél területén, és megerősítve, hogy a Szerződő Felek betartják a nemzetközi jog előírásait; arra törekedve, hogy a beruházások összhangban álljanak az egészség, a biztonság és a környezet védelmével, illetve a nemzetközi és a Szerződő Felek nemzeti joga által elismert emberi jogok, munkavállalói jogok és a vállalati társadalmi felelősségvállalás nemzetközileg elismert normáinak előmozdításával és védelmével; attól az óhajtól vezérelve, hogy ösztönözzék a Szerződő Felek fenntartható fejlődéséhez hozzájáruló beruházásokat; célul tűzve ki a beruházók és a fogadó állam jogai és kötelezettségei közötti általános egyensúly biztosítását; annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban történő ösztönzése és kölcsönös védelme elősegíti az üzleti kezdeményezéseket ezen a területen; szem előtt tartva, hogy az Európai Unió Bíróságának Achmea ügyben hozott ítélete (C–284/16) fényében jelen Megállapodást Georgia Európai Unióhoz való csatlakozása esetén meg kell szüntetni, megállapodtak a következőkben: 1. cikk Meghatározások A Megállapodás alkalmazásában: 1. A „beruházás” kifejezés magában foglal minden olyan vagyoni értéket, amelyet az egyik Szerződő Fél valamely beruházója fektetett be a másik Szerződő Fél területén ez utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban, és beleértendők különösen a következők: a. az ingó és ingatlan tulajdon, valamint minden egyéb dologi jog, mint például a zálogjog, a jelzálogjog, az egyéb dologi hitelbiztosítékok és hasonló jogok; b. a részvény, az üzletrész és a vállalati kötvény, illetve a társasági érdekeltség egyéb formái; c. egy vállalkozás kötvényei, hitelei és egyéb pénzügyi és adósságinstrumentumai; d. határidős ügyletek, opciók és egyéb származtatott ügyletek; e. a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó pénzkövetelés vagy gazdasági értékkel rendelkező teljesítés nyújtására vonatkozó követelés; f. a szellemi és ipari tulajdonhoz fűződő jogok, ideértve a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó szerzői jogot, védjegyet, szabadalmat, formatervezési mintát, know-how-t, üzleti titkot, földrajzi eredetmegjelölést, kereskedelmi nevet és goodwillt; g. minden jogszabály vagy szerződés által biztosított jog és jogszabályon alapuló mindenfajta engedély és jóváhagyás, beleértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziót. A vagyoni érték beruházási formájának későbbi megváltozása nem érinti annak beruházás jellegét, feltételezve, hogy ez a változás annak a Szerződő Félnek a törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban áll, amelynek területén a beruházás létesült. Ahhoz, hogy egy eszköz jelen Megállapodás alkalmazásában beruházásnak minősüljön, rendelkeznie kell a beruházások jellegzetességeivel, beleértve az olyan jellemzőket, mint a bizonyos időtartam vállalása, a tőkére vagy más forrásokra való kötelezettségvállalás, a várt nyereség- vagy haszon, valamint a kockázatvállalás. Az érintett beruházás tekintetében hozott választottbírósági ítélet vagy bármely végzés vagy ítélet a jelen Megállapodás alkalmazásában nem minősül beruházásnak. Az egyértelműség érdekében: a „pénzkövetelés” fogalmába nem értendők bele az olyan pénzkövetelések, amelyek kizárólag az alábbiakból erednek: (i) az egyik Szerződő Fél területén lévő természetes személy vagy vállalkozás által a másik Szerződő Fél területén lévő természetes személy vagy vállalkozás részére történő áruértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló kereskedelmi ügyletek, vagy (ii) az ilyen ügyletekkel kapcsolatos hitelnyújtás. 2. A „beruházó” kifejezés az egyik Szerződő Fél minden olyan természetes vagy jogi személyét jelenti, amely a másik Szerződő Fél területén beruházást valósított meg. a. A „természetes személy” kifejezés az olyan természetes személyt jelenti, aki bármelyik Szerződő Fél állampolgára annak törvényei értelmében. b. A „jogi személy” kifejezés azt a jogalanyt jelenti, amely az egyik Szerződő Fél területén, annak hatályos törvényeivel és jogszabályaival összhangban jött létre, illetve került bejegyzésre, és amelynek központi irányítása vagy érdemi üzleti tevékenysége az egyik Szerződő Fél területén működik. 3. A „hozam” kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti, és magában foglalja különösen a nyereséget, a kamatot, a tőkenyereséget, az osztalékot, a jogdíjat vagy egyéb díjat. 4. A „terület” kifejezés jelenti: a. Magyarország tekintetében azt a területet, amely fölött Magyarország a nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol; b. Georgia esetében a georgiai jogszabályok által meghatározott azon területet, beleértve a szárazföldi területet, annak altalaját és a felette lévő légteret, a belső vizeket és a parti tengert, a tengerfeneket, annak altalaját és a felette lévő légteret, amelyek tekintetében Georgia szuverenitást gyakorol, valamint a parti tengerrel szomszédos összefüggő övezetet, kizárólagos gazdasági övezetet és kontinentális talapzatot, amelyek tekintetében Georgia a nemzetközi joggal összhangban gyakorolhatja szuverén jogait és/vagy joghatóságát. 5. A „szabadon átváltható pénznem” kifejezés olyan pénznemet jelent, amelyet széles körben használnak fizetésre nemzetközi üzleti tranzakciók során és széles körben forgalmaznak a vezető nemzetközi devizapiacokon, amennyiben ez nem ellentétes egyik Szerződő Fél jogszabályaival és azzal sem, ahogyan a Nemzetközi Valutaalap a szabadon átváltható és szabadon használható pénznemek körét meghatározza. 2. cikk A beruházások ösztönzése és védelme 1. Mindkét Szerződő Fél ösztönzi és előmozdítja a területén a másik Szerződő Fél beruházója által eszközölt beruházásokat, továbbá törvényeivel és jogszabályaival összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházások létrehozását. 2. Mindkét Szerződő Fél – a 3–4. bekezdésekkel összhangban – a saját területén tisztességes és méltányos bánásmódot, teljes körű védelmet és biztonságot nyújt a másik Szerződő Fél beruházásainak és beruházóinak az általuk létesített beruházások tekintetében. 3. A Szerződő Fél megszegi a 2. bekezdésben foglalt kötelezettséget a tisztességes és méltányos elbánás vonatkozásában, amennyiben az intézkedés vagy intézkedéssorozat az alábbiakban nyilvánul meg: a. az igazságszolgáltatás megtagadása büntető-, polgári-, vagy közigazgatási eljárás során; vagy b. eljárási szabályok súlyos megsértése a bírósági vagy közigazgatási eljárás során; vagy c. nyilvánvaló önkényesség; vagy d. nyilvánvalóan jogellenes alapon történő célzott hátrányos megkülönböztetés, például nemi, faji vagy vallási hovatartozás alapján; vagy e. zaklatás, kényszerítés, hatalommal való visszaélés és hasonló rosszhiszemű magatartás. Jelen Megállapodás más rendelkezésének, vagy más nemzetközi megállapodás bármely rendelkezésének megsértése nem alapozhat meg a jelen cikk megsértésére vonatkozó követelést. Az a tény, hogy egy intézkedés a nemzeti jog valamely rendelkezését sérti, önmagában nem minősül a jelen cikk megsértésének; bíróságnak kell mérlegelnie, hogy valamelyik Szerződő Fél a 2. bekezdésben foglalt kötelezettségekkel összeegyeztethetetlenül járt-e el. 4. Az egyértelműség érdekében, a „teljes körű védelem és biztonság” a Szerződő Fél azon kötelezettségére utal, hogy biztosítsa a beruházók valamint a beruházások fizikai biztonságát. 3. cikk Beruházás és szabályozási intézkedések 1. A Szerződő Felek megerősítik, hogy a területükön belül szabályozási joggal rendelkeznek olyan jogos szakpolitikai célok elérése érdekében, mint például a. a jelen Megállapodással nem ellentétes törvényeknek és jogszabályoknak való megfelelés biztosítása; b. a környezetvédelem, beleértve az éghajlatváltozást, az emberi, állati vagy növényi élet, a közegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a közbiztonság, a közerkölcs vagy a közrend fenntartása; c. az élő vagy élettelen kimeríthető természeti erőforrások megőrzésének szabályozása; vagy d. a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet és az adatvédelem, illetve a kulturális sokszínűség előmozdítása és védelme. 2. Pusztán az a tény, hogy valamely Szerződő Fél olyan szabályozást alkalmaz – beleértve a törvényeinek és jogszabályainak módosítását is –, amely negatívan érintheti a beruházásokat vagy befolyásolja a beruházó által várható nyereséget, önmagában még nem szükségszerűen minősül a jelen Megállapodásból fakadó kötelezettségek megsértésének. 3. Az egyértelműség érdekében és a 4. bekezdésre is figyelemmel valamely Szerződő Fél arra vonatkozó döntése, hogy nem nyújt, nem hosszabbít meg vagy nem tart fenn egy támogatást és a. sem jogszabály, sem szerződés alapján nem áll fenn kötelezettség a támogatás nyújtására, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozóan; vagy b. arra a támogatás nyújtásához, meghosszabbításához vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban kerül sor, nem minősül a jelen Megállapodás rendelkezései megsértésének. 4. Az egyértelműség érdekében, jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az kizárja bármelyik Szerződő Fél számára, hogy a támogatás nyújtását megszüntesse vagy a támogatást visszafizettesse, továbbá nem értelmezhető úgy, hogy az érintett Szerződő Fél kártalanítani köteles ezért a beruházót, ha az ilyen intézkedésre a Szerződő Felek között fennálló nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében van szükség, vagy ha azt az illetékes bíróság, közigazgatási bíróság vagy más hasonló illetékes hatóság rendelte el. 4. cikk Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás 1. Az egyes Szerződő Felek a másik Szerződő Fél beruházóit és beruházásait olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok beruházásai számára hasonló helyzetben területükön beruházásaik fenntartása, működtetése, igazgatása, használata, élvezete, értékesítése vagy velük való rendelkezés vonatkozásában biztosítanak. 2. Az egyes Szerződő Felek a másik Szerződő Fél beruházóit és azok beruházásait olyan elbánásban részesítik a területükön létrehozott beruházásaik működtetése, fenntartása, igazgatása, használata, élvezete, értékesítése vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely nem kevésbé kedvező, mint egy harmadik állam beruházói vagy azok beruházásai részére hasonló helyzetekben biztosított elbánás. 3. Az egyértelműség érdekében, a 2. bekezdésben hivatkozott elbánás nem terjed ki a vitarendezési mechanizmusra vagy a fogadó állam szerződéses kötelezettségeire vonatkozó, a jelen vagy más nemzetközi megállapodásokban előírt kötelezettségvállalásokra. A más nemzetközi beruházási szerződésekben vagy kereskedelmi megállapodásokban szereplő lényeges kötelezettségek önmagukban nem minősülnek „elbánásnak”, és így nem vezethetnek jelen cikk megsértéséhez, ha a Szerződő Fél azokból fakadóan nem fogadott el vagy tartott fenn intézkedéseket. 4. Jelen Megállapodásnak a nemzeti elbánásra és a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a Szerződő Fél által vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet tagjaként való kötelezettségei alapján nyújtott előnyökre. 5. Jelen cikk rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Felek kötelesek a másik Szerződő Fél beruházóira vagy az általuk létrehozott beruházásokra vagy az azokon elért hozamra olyan elbánás, preferencia vagy kiváltság előnyeit kiterjeszteni, amelyeket az előbbi Szerződő Fél olyan nemzetközi megállapodás vagy megegyezés alapján nyújthat, amely teljes egészében vagy főként az adózással kapcsolatos. 6. Jelen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Szerződő Feleket abban, hogy gyakorolják azon jogaikat és teljesítsék azon kötelezettségeiket, amelyek bármely meglévő vagy jövőbeli gazdasági integrációs megállapodásban – például szabadkereskedelmi övezetben, vámunióban, közös piacon, gazdasági és monetáris unióban, beleértve az Európai Uniót is – való tagságukból erednek. 7. Jelen cikk rendelkezései nem vonatkoznak a Szerződő Felek vagy állami tulajdonú vállalkozások által végzett kormányzati beszerzésekre. 5. cikk Kártalanítás veszteségekért 1. Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai háború, fegyveres összeütközés, szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb hasonló esemény miatt a másik Szerződő Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan bánásmódban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb, mint az utóbbi Szerződő Fél által a saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosított bánásmód közül a kedvezőbb. 2. Nem érintve jelen cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerződő Fél azon beruházói számára, akik abban a bekezdésben foglalt események miatt a másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvednek abból kifolyólag, hogy: a. beruházásukat, vagy annak egy részét a másik Szerződő Fél hadserege, illetve hatóságai igénybe vették; b. beruházásukat, vagy annak egy részét a másik Szerződő Fél hadserege, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet szükségszerűsége miatt került sor, helyreállítás vagy kártalanítás jár azon Szerződő Fél részéről, melynek a területén a veszteség bekövetkezett. 6. cikk Kisajátítás 1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják, sajátíthatják ki közvetlenül vagy közvetetten, vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a továbbiakban „kisajátítás”), kivéve, ha az közérdekből történik. A kisajátítást megfelelő törvényes eljárás keretében, hátrányos megkülönböztetésektől mentesen kell végrehajtani és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetéséről. A kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a kisajátított beruházásnak azzal a tisztességes piaci értékével, amely a kisajátítás vagy a közelgő kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelőzően vagy a kisajátítás megtörténtekor érvényes volt – attól függően, hogy melyik időpont következett be hamarabb –, és késedelem nélkül teljesítendőnek, ténylegesen hozzáférhetőnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie. Késedelem esetén az összeg a kisajátítás napjától a tényleges kifizetés napjáig terjedő, kereskedelmileg indokolt mértékű kamatot is magában foglal. 2. Az érintett beruházónak joga van ahhoz, hogy követelését és beruházásának a kisajátító Szerződő Fél joga szerinti értékelését e Szerződő Fél bírósága vagy más független hatósága a jelen cikkben meghatározott elvekkel összhangban haladéktalanul felülvizsgálja. 3. A Megállapodás alkalmazásában: a. közvetlen kisajátításra kerül sor egy beruházás államosítása vagy a tulajdonjog elvonásával, vagy nyílt lefoglalással egyéb módon végzett közvetlen kisajátítása esetén. b. közvetett kisajátítás valamely Szerződő Fél olyan intézkedésének vagy intézkedéssorozatának eredményeként áll elő, amelynek hatása – a tulajdonjog elvonása vagy nyílt lefoglalás nélkül is – egyenértékű a közvetlen kisajátítással, mivel lényegesen megfosztja a beruházót a beruházás alapvető tulajdoni jellemzőitől, beleértve a beruházás használatának, hasznai szedésének és elidegenítésének jogát. 4. Tényeken alapuló, eseti vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy egy adott tényállás mellett valamelyik Szerződő Fél intézkedésének vagy intézkedései sorozatának a közvetlen kisajátítással egyenértékű hatása van-e, figyelembe véve többek között az alábbi tényezőket: a. az intézkedés vagy az intézkedések sorozatának gazdasági hatása, figyelemmel arra, hogy önmagában az a tény, hogy valamelyik Szerződő Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata hátrányosan érinti egy beruházás gazdasági értékét, nem alapozza meg annak megállapítását, hogy közvetett kisajátítás történt, b. a Szerződő Fél intézkedésének vagy intézkedéssorozatának időtartama, c. az intézkedések vagy az intézkedéssorozat jellege, különös tekintettel azok céljára és tartalmára. 5. Az egyértelműség érdekében a Szerződő Felek rögzítik, hogy nem minősülnek közvetett kisajátításnak a Szerződő Fél által hozott olyan megkülönböztetésmentes intézkedések, amelyeket jogos szakpolitikai célok – mint például a közegészség védelme, szociális szolgáltatások, közoktatás, biztonság, környezetvédelem, beleértve az éghajlatváltozást, a közerkölcs védelme, szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, vagy a kulturális sokszínűség előmozdítása és védelme, vagy az adók vagy más hozzájárulások vagy szankciók megfizetésének biztosítása – védelme érdekében hoztak. A jelen pontban foglaltak alól kivételt képez azon ritka eset, amikor egy intézkedés vagy intézkedéssorozat hatása a céljához képest nyilvánvalóan eltúlzottan súlyos. 6. Ezen cikk nem vonatkozik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatban megadott kényszerengedélyek kiadására, illetve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok visszavonására, korlátozására vagy megszerzésére, amennyiben az ilyen kiadás, visszavonás, korlátozás vagy megszerzés összhangban van a WTO-megállapodások 1C. mellékletében szereplő, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással („TRIPS-megállapodás”). 7. cikk Átutalások 1. A Szerződő Felek lehetővé teszik a beruházásokkal és hozamokkal kapcsolatos átutalásokat. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük, összhangban annak a Szerződő Félnek a törvényeivel és jogszabályaival, ahol a beruházást létrehozták, minden korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen a következőket foglalják magukban: a. a tőkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket; b. a jelen Megállapodás 1. cikkének 3. bekezdésében meghatározott hozamokat; c. a beruházás működtetése során felmerülő költségek fedezéséhez szükséges összegeket, mint például a jogdíjak és licencdíjak, vagy egyéb, hasonló költségek; d. a szerződésekkel, hitelszerződésekkel kapcsolatos kifizetéseket; e. a beruházás részleges vagy teljes eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket; f. a beruházáshoz kapcsolódóan külföldről alkalmazott természetes személyeknek azt a bérét vagy egyéb keresetét, amely azon Szerződő Fél törvényeinek és jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol a beruházást létrehozták; g. a jelen Megállapodás 5. és 6. cikke szerinti kártalanítási kötelezettségeket; h. a jelen Megállapodás 13. cikke szerinti vitarendezésből származó kifizetéseket. 2. Az átutalásokat azt követően kell teljesíteni, hogy a beruházó eleget tett valamennyi, a beruházás helye szerinti Szerződő Fél területén hatályban lévő törvényekben és jogszabályokban előírt pénzügyi kötelezettségének. 3. Jelen cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza azt, hogy valamelyik Szerződő Fél méltányos és megkülönböztetésmentes intézkedésekkel, és nem az átutalások rejtett korlátozásának minősülő módon, az alábbi területekre vonatkozó saját törvényeivel és jogszabályaival összhangban késleltesse vagy megakadályozza az átutalást: a. adózás; b. csőd, fizetésképtelenség vagy a hitelezők jogainak védelme; c. értékpapírok kibocsátása, az azokkal való kereskedelem és ügyletek; d. büntetendő vagy bűncselekmények; e. átutalásokhoz kapcsolódó pénzügyi jelentéstételi vagy nyilvántartási kötelezettség, amikor ez a bűnüldöző vagy a pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges; f. bírósági vagy közigazgatási ítéletek vagy határozatok végrehajtása. 4. Jelen Megállapodás tekintetében árfolyamoknak – eltérő megegyezés hiányában – az átutalást lebonyolító hitelintézet által, a beruházást befogadó Szerződő Fél törvényeivel és jogszabályaival összhangban általánosan alkalmazott és közzétett árfolyamok tekintendők. Amennyiben ilyen árfolyam nem létezik – eltérő megegyezés hiányában – a hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. 8. cikk Adózás 1. Jelen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti a Szerződő Felek bármelyikének bármely adóegyezmény szerinti jogait és kötelezettségeit. Amennyiben a jelen Megállapodás és bármely ilyen adóegyezmény között ellentmondás áll fenn, az ellentmondás mértékéig az adóegyezmény az irányadó. 2. A 4. cikk (Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás) és a 7. cikk (Átutalások) nem vonatkozik az egyik Szerződő Fél által valamely adóegyezmény alapján nyújtott előnyre. 3. Figyelemmel arra a követelményre, hogy az intézkedések nem alkalmazhatóak olyan módon, amely önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentene a hasonló feltételekkel rendelkező országok között, vagy a kereskedelem és a beruházások rejtett korlátozását valósítaná meg, jelen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a Szerződő Feleket olyan intézkedések elfogadásában, fenntartásában vagy végrehajtásában, amelyek célja az adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása, és amelyek: a. különösen a lakóhelyük vagy a tőkeberuházásuk helye tekintetében különbséget tesznek az eltérő helyzetben lévő adóalanyok között; vagy b. célja, hogy valamely adóegyezmény vagy hazai adójogszabály rendelkezéseinek megfelelően megakadályozza az adók elkerülését vagy kijátszását. 4. Jelen cikk alkalmazásában: a. „lakóhely”: az adózási célú lakóhely; b. „adóegyezmény”: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy bármely más, teljes egészében vagy elsősorban az adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amelynek jelen Megállapodás bármelyik Szerződ Fele részese. 9. cikk Jogátruházás 1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházására vonatkozóan nem kereskedelmi kockázatok tekintetében nyújtott garancia vagy biztosítás alapján saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri: a. a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint, b. hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, továbbá átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket. 2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit. 10. cikk Vállalati társadalmi felelősségvállalás 1. Mindegyik Szerződő Fél megerősíti a nemzetközileg elismert, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó, általa elismert vagy támogatott szabványok, iránymutatások és elvek fontosságát. 2. Mindegyik Szerződő Fél a vállalati társadalmi felelősségvállalás nemzetközileg elismert elveivel és iránymutatásaival összhangban ösztönzi a vállalatok és beruházók felelős üzleti magatartását, és arra ösztönzi a területén működő vagy joghatósága alá tartozó vállalkozásokat, hogy önkéntesen építsék be ezeket a szabványokat, iránymutatásokat és elveket üzleti gyakorlatukba és belső politikájukba. 3. A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást és adott esetben együttműködnek a felelős üzleti gyakorlatok előmozdítása érdekében. 11. cikk Beruházás és környezetvédelem 1. A Szerződő Felek megerősítik annak fontosságát, hogy minden Szerződő Félnek joga van meghatározni a fenntartható fejlődésre vonatkozó szakpolitikáit és prioritásait, az általa jóváhagyott vagy támogatott, nemzetközileg elismert környezetvédelmi normákkal és megállapodásokkal összhangban meghatározni saját környezetvédelmi normáit, valamint hogy hatékonyan végrehajtják az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye alapján Párizsban, 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodást. 2. A Szerződő Felek nem ösztönzik a beruházásokat a nemzeti környezetvédelmi jogszabályaikban biztosított védelmi szint gyengítésével vagy csökkentésével. 3. A Szerződő Fél nem mondhat le az ilyen jogszabályok alkalmazásáról, nem térhet el azoktól, illetve nem ajánlhatja fel az ilyen lemondást vagy eltérést a területén történő beruházás ösztönzése érdekében. 12. cikk Beruházás és munkaerő 1. A Szerződő Felek megerősítik annak fontosságát, hogy minden Szerződő Félnek joga van meghatározni a fenntartható fejlődésre vonatkozó szakpolitikáit és prioritásait, és meghatározni a hazai munkavédelem általa megfelelőnek ítélt szintjét. Ezeknek a szinteknek, jogszabályoknak és szakpolitikáknak összhangban kell lenniük az egyes Szerződő Feleknek az általuk jóváhagyott vagy támogatott nemzetközi munkaügyi normákkal és megállapodásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásaival. 2. A Szerződő Felek nem ösztönzik a beruházásokat a nemzeti munkaügyi jogszabályaikban biztosított védelmi szint gyengítésével vagy csökkentésével. 3. A Szerződő Fél nem mondhat le az ilyen jogszabályok alkalmazásáról, nem térhet el azoktól, illetve nem ajánlhatja fel az ilyen lemondást vagy eltérést a területén történő beruházás ösztönzése érdekében. 4. Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal az általa ratifikált ILO-egyezmények hatékony végrehajtására. 13. cikk Beruházási viták rendezése az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél valamely beruházója között 1. Ez a cikk az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti jogvitákra alkalmazandó, amelyek az előbbi Szerződő Félnek az utóbbi Szerződő Fél területén végrehajtott beruházásából erednek. A jogvita tárgya a Szerződő Fél jelen Megállapodás szerinti kötelezettségének állítólagos megszegése, amely veszteséget vagy kárt okozott a másik Szerződő Fél beruházójának. 2. A vitákat a vitában álló feleknek – amennyiben lehetséges – peren kívül, tárgyalások útján kell egymás közt rendezniük. 3. A tárgyalások azon a napon kezdődnek, amikor az egyik Szerződő Fél kifogással élő beruházója a vitára vonatkozó írásbeli értesítésben kéri a másik Szerződő Felet a vitás kérdés megtárgyalására. A vita peren kívüli, tárgyalásos rendezésének megkönnyítése végett az írásbeli értesítésben meg kell jelölni a beruházó nevét és címét, a követelések ténybeli alapját és feltételezett jogalapját, valamint a kért jogorvoslatot. 4. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita a vitáról szóló írásbeli értesítés időpontjától számított hat hónapon belül nem rendezhető ily módon, akkor az érintett beruházónak jogában áll a vitát beterjeszteni: a. annak a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához, amelynek a területén a beruházás létesült; vagy b. az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Szerződő Fél részes fele az Egyezménynek; vagy c. olyan nemzetközi ad hoc választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) 2010-ben módosított választottbírósági szabályzata szerint jött létre, azzal hogy a vitában álló felek írásban megállapodhatnak abban, hogy eltérnek e választottbírósági szabályzattól; vagy d. a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSID) Titkársága által az eljáráshoz szükséges kiegészítő intézkedések szabályai (továbbiakban: „Az ICSID kiegészítő intézkedések szabályai”) szerint felállított választottbírósághoz, amennyiben a vitát kezdeményező Szerződő Fél vagy a beruházó állama szerinti Szerződő Fél – de mindkettő nem – részese az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezménynek; vagy e. a vitában részt vevő felek megállapodása szerinti bármely egyéb vitarendezési fórumhoz 5. Amennyiben a beruházó a vitát a 4. bekezdés a.–e. pontjában felsorolt fórumok valamelyikéhez már beterjesztette, a választás végleges és a 4. bekezdés a.–e. pontjaiban felsorolt további fórumhoz folyamodni már nem jogosult. 6. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita a jelen cikk 3. bekezdésében említett írásbeli értesítéstől számított hat hónapon belül nem rendezhető, és a kifogással élő beruházó a vitát a 4. bekezdés a.–e. pontjában felsorolt fórumok valamelyike elé kívánja terjeszteni, a kifogással élő beruházó legkésőbb a vita valamelyik fórum elé terjesztésével egyidejűleg írásban értesíti a másik Szerződő Felet a vita előterjesztésére irányuló szándékáról. 7. A beruházó a jelen cikk 1–3. bekezdésében foglaltak szerint, a 4. bekezdéssel összhangban csak akkor kérelmezhet választottbírósági vitarendezést, ha még nem telt el három év attól az időponttól kezdődően, hogy a beruházó először szerzett vagy szerezhetett volna tudomást a feltételezett jogsértésről és arról, hogy őt veszteség vagy kár érte. 8. Határozatainak meghozatala során a bíróság a jelen Megállapodást a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezmény és a Szerződő Felek között alkalmazandó egyéb nemzetközi jogszabályok és elvek szerinti értelmezésnek megfelelően alkalmazza. Az egyértelműség érdekében, a Szerződő Felek nemzeti joga nem képezi részét az alkalmazandó jognak. Magyarország vonatkozásában a nemzeti jog magában foglalja az Európai Unió jogát. 9. A 4. bekezdés b.–e. pontjaiban hivatkozott választottbíróságnak nincs joghatósága a jelen Megállapodást feltételezetten sértő intézkedés valamely Szerződő Fél nemzeti joga szerinti jogszerűségének megállapításában. Az egyértelműség érdekében annak eldöntése céljából, hogy valamely intézkedés összhangban áll-e a Megállapodás rendelkezéseivel, a választottbíróság csak tényként veheti figyelembe a Szerződő Fél nemzeti jogát. A nemzeti jognak a választottbíróság általi értelmezése nem kötelező az érintett Szerződő Fél bíróságaira vagy hatóságaira nézve. 10. Az alperes legkésőbb harminc (30) nappal a választottbíróság felállítását követően vagy az első ülés előtt – attól függően, hogy melyik időpont következett be hamarabb –, kifogást nyújthat be a követelés vagy annak bármely része nyilvánvaló megalapozatlanságára hivatkozva. A kifogás vonatkozhat a követelés érdemére, a joghatóságra vagy a választottbíróság hatáskörére. Az alperes a kifogás alapját a lehető legpontosabban meghatározza. A választottbíróság, miután lehetőséget adott a vitában részt vevő feleknek a kifogással kapcsolatos észrevételeik megtételére, az első ülésén vagy azt követően haladéktalanul indokolással alátámasztott végzést vagy ítéletet hoz a kifogásról. A választottbíróság vélelmezi a felperes által állított tények valóságát, és a nem vitatott tényeket is figyelembe veheti. Jelen bekezdés szerinti kifogás kézhezvételekor a választottbíróság felfüggeszti az érdemi eljárást, és megállapítja a kifogás elbírálásához és az eljárás további lefolytatásához szükséges ütemtervet. A választottbíróság döntése nem érinti az alperes azon jogát, hogy az eljárás során kifogást emeljen a követelés jogi megalapozottsága ellen, és nem érinti a választottbíróság azon jogát, hogy előzetes kérdésként más kifogásokkal is foglalkozzon. 11. A választottbíróság azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy előzetes kérdésként más kifogásokkal is foglalkozzon, illetve az alperes azon jogának sérelme nélkül, hogy bármely megfelelő időpontban ilyen kifogást emeljen, a választottbíróság előzetes kérdésként kezeli és hoz határozatot az alperes minden olyan kifogásáról, amely jogkérdésként, követelésként vagy annak részeként még a beruházó által állított tények valóságtartalmának elfogadása esetén sem minősül olyan követelésnek, amelyben a beruházó javára ítélet hozható. A választottbíróság a vita tárgyát nem képező lényeges tényeket is figyelembe veheti. A kifogást a lehető legkorábban, de legkésőbb a viszontkereset vagy ellenkérelem benyújtására megszabott határidő lejártáig kell benyújtani a választottbírósághoz. A jelen bekezdés szerinti kifogás kézhezvételekor – hacsak a kifogást nem tartja nyilvánvalóan megalapozatlannak – a választottbíróság felfüggeszti az érdemi eljárást, a kifogás elbírálására ütemtervet állít fel, amely összhangban van bármely más előzetes kérdés elbírálására megállapított ütemtervvel, és a kifogásról indokolással ellátott határozatot hoz. 12. A döntés a vitában érintett felekre nézve végleges és kötelező érvényű, és azt a Szerződő Fél végrehajtással érintett területén irányadó törvényeivel és jogszabályaival, valamint a nemzetközi jog alkalmazandó normáival összhangban kell végrehajtani. 13. A választottbíróság csak a következőkről dönthet: (a) ítéletet hozhat arról, hogy az alperes megszegte-e a jelen Megállapodás szerinti valamely lényeges kötelezettségét, és (b) kizárólag akkor, ha az ilyen kötelezettségszegést megállapítja, elrendelheti a következő jogorvoslatok egyikét vagy mindegyikét: (i) pénzbeli kártérítés, beleértve az alkalmazandó kamatot; és (ii) vagyon visszaszolgáltatása, amely esetben a döntésnek rendelkeznie kell arról, hogy az alperes a visszaszolgáltatás helyett – az esetlegesen alkalmazandó kamatra is kiterjedő – pénzbeli kártérítést is fizethet. 14. Ha a vitás felek másként nem állapodnak meg, a választottbíráskodás helye a New Yorkban, 1958. június 10-én aláírt, a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Egyezmény valamely tagországa. 15. Jelen Megállapodás keretében felmerülő viták vonatkozásában is alkalmazandó többoldalú jogorvoslati mechanizmusról is rendelkező, többoldalú beruházási választottbíráskodást előíró nemzetközi megállapodás hatálybalépése esetén a jelen Megállapodás vonatkozó részei – a Szerződő Felek kölcsönös megállapodására is figyelemmel – a továbbiakban nem alkalmazandók. A vitában álló felek ellenkező megállapodása hiányában a többoldalú vitarendezési mechanizmus szabályai nem alkalmazandók a 13. cikk alapján már benyújtott vitákra. 16. A 13. cikk (Beruházási viták rendezése az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél valamely beruházója között) és a 15. cikk (A Szerződő Felek közötti jogviták rendezése) rendelkezései nem vonatkoznak a 10. cikkre (Vállalati társadalmi felelősségvállalás), a 11. cikkre (Beruházás és környezetvédelem) és a 12. cikkre (Beruházás és munkaerő). 14. cikk A választottbírák pártatlansága és függetlensége 1. A választottbírák függetlenek, és nem kapcsolódnak semmilyen szervezethez, vitás félhez vagy kormányhoz, illetve nem fogadnak el tőlük utasításokat a vitában tárgyalt bármely kérdés tekintetében. Nem vehetnek részt olyan vita elbírálásában, amely közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget eredményezne. Ezenkívül – a vitában részes felek eltérő megállapodása hiányában – a választottbírák a kinevezésüktől kezdve nem járhatnak el egyidejűleg tanácsadóként vagy a vitában álló felek valamelyike által kijelölt szakértőként vagy tanúként semmilyen folyamatban lévő vagy új, jelen Megállapodás vagy más nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó olyan beruházásvédelmi vitában, amely ugyanazokat az intézkedéseket érinti, ugyanazon felek vagy hozzájuk kapcsolódó felek részvételével zajlik, vagy ugyanazon szerződés ugyanazon rendelkezéseivel kapcsolatos. A választottbíráknak a 13. cikkel összefüggésben felmerült jogvita során az I. mellékletben foglalt magatartási kódex szerint kell eljárniuk. 2. Ha valamelyik vitában álló fél úgy ítéli meg, hogy a választottbírák egyike nem felel meg az 1. bekezdésben vagy az I. mellékletben (magatartási kódex) meghatározott követelményeknek, az adott fél felkérheti az ICSID főtitkárát, hogy a kifogása nyomán hozzon határozatot az érintett választottbíró kizárásáról. A kifogásról szóló értesítést a vitában álló félnek a választottbíróság felállításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül, vagy attól a naptól számított 15 napon belül kell benyújtania az ICSID főtitkárához, amelyen a kifogással élő fél tudomást szerzett a releváns tényekről, ha nem volt elvárható, hogy a kifogással érintett választottbíró kijelölésekor azokról tudomása legyen. 3. A kifogásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat. A választottbírák bármelyike ellen kifogás emelhető az eljárás lezárása előtt, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyekre tekintettel az I. mellékletben foglalt magatartási kódex alapján megalapozottan kétségbe vonható az adott választottbíró pártatlansága vagy függetlensége. A kifogásról értesíteni kell a vitában álló többi felet, a kifogással érintett választottbírót, valamint a többi választottbírót. 4. Ha egy választottbíró kijelölésével szemben a vitában álló felek valamelyike kifogást emelt, a kifogással a vitában álló felek mindegyike egyetérthet. A kifogásra tekintettel, az azzal érintett választottbíró lemondhat választottbírói tisztségéről. Egyik eset sem minősül a kifogást megalapozó indokok elfogadásának. A vitában álló másik fél és a kifogással érintett választottbíró a kifogásról szóló értesítést követőn 15 napon belül benyújtja az álláspontjáról szóló nyilatkozatot, valamint az azt alátámasztó iratokat. 5. Ha a vitában álló másik fél nem értett egyet a kifogással, vagy a kifogással érintett választottbíró nem mond le tisztségéről, a kifogásról szóló értesítés keltét követő 15 napon belül, a vitában álló fél felkérheti az ICSID főtitkárát a kifogásra vonatkozó megalapozott határozathozatalra. 6. Az ICSID főtitkára a vitában álló felek és a kifogással érintett választottbíró beadványainak kézhezvételét követő negyvenöt (45) napon belül határozatot hoz. Ha az ICSID főtitkára helyt ad a kifogásnak, új választottbíró kijelölésére kerül sor. 7. Kifogásról szóló értesítés benyújtásakor az eljárást a kifogásra vonatkozó határozathozatalig felfüggesztik, kivéve, ha a vitában álló felek az eljárás folytatása mellett döntenek. 15. cikk A Szerződő Felek közötti jogviták rendezése 1. A Szerződő Felek között jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült jogvitákat lehetőség szerint konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni. 2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhető, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére a jelen cikk rendelkezései szerinti, háromtagú választottbíróság elé kell terjeszteni. 3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon kell megalakítani. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezt követően ezen két tagnak egy harmadik állam állampolgárát kell kiválasztania, akit a bíróság elnökévé (továbbiakban: „elnök”) jelölnek ki. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének időpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni. 4. Ha a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét lehet felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára. 5. A választottbíróság döntését szavazattöbbséggel hozza. 6. A választottbíróság döntését a jelen Megállapodás rendelkezései, valamint a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvei alapján hozza. 7. A Szerződő Felek egyéb rendelkezéseit figyelembe véve a bíróság eljárási szabályait maga határozza meg. 8. Mindkét Szerződő Fél maga viseli a választott bírójának, valamint a választottbírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. A választottbíróság eltérő rendelkezést is hozhat a költségek tekintetében. 9. A bíróság döntései véglegesek és kötelezőek mindkét Szerződő Fél számára. 16. cikk Átláthatóság 1. A 13. cikk alapján kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárásokra az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által 2013. július 10-én elfogadott, a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló UNCITRAL-szabályokat kell alkalmazni. Jelen cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Szerződő Felet arra, hogy az eljárás során vagy azt követően, beleértve a tárgyalást is, az UNCITRAL átláthatósági szabályainak 7. cikke 2. bekezdése értelmében bizalmas vagy védett információkat tegyen közzé vagy hozzon más módon nyilvánosságra a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárásban, vagy olyan információkat, amelyek közzététele a nemzeti joga szerint védelem alá tartozik, vagy amelyeket a tagállam alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek tekint. 2. Mindkét Szerződő Fél törekszik arra, hogy közzétegye, vagy más módon nyilvánosan hozzáférhetővé tegye az általános hatállyal alkalmazandó törvényeit és egyéb jogszabályait, valamint azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek hatással lehetnek a másik Szerződő Fél beruházóinak az előbbi Szerződő Fél területén történő beruházásaira. 3. Jelen Megállapodás vagy az alkalmazandó választottbírósági szabályok nem akadályozzák az Európai Unió és Magyarország között bármely irányban folyó, a 13. cikk (Beruházási viták rendezése az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél valamely beruházója között) alapján kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárással kapcsolatos információcserét. 17. cikk A Megállapodás alkalmazhatósága A Megállapodást az egyik Szerződő Fél területén, annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban a másik Szerződő Fél beruházói által a Megállapodás hatálybalépése előtt vagy azt követően megvalósított beruházásokra kell alkalmazni, de nem alkalmazható olyan beruházással kapcsolatos jogvitára vagy követelésre, amely a Megállapodás hatálybalépése előtt merült fel, vagy amelyet a hatálybalépés előtt rendeztek. 18. cikk Egyeztetések Bármelyik Szerződő Fél kérésére a másik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz, hogy a Megállapodás értelmezéséről vagy alkalmazásáról egyeztessenek. Az egyik Szerződő Fél kérésére információcsere történik arról, hogy a másik Szerződő Fél törvényei, jogszabályai, határozatai, igazgatási gyakorlatai, eljárásai vagy szakpolitikái milyen hatással lehetnek a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó beruházásokra. 19. cikk Általános kivételek 1. A Megállapodásban semmi sem akadályozhatja egyik Szerződő Felet sem abban, hogy elővigyázatossági intézkedéseket vezessen be vagy tartson fenn prudenciális okokból, beleértve: a. a beruházók, a betétesek, a biztosítottak, illetve azon személyek védelmét, akik felé valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik; és b. a Szerződő Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítását. Ha az ilyen intézkedések nem egyeztethetők össze jelen Megállapodás rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Szerződő Felet jelen Megállapodás szerint terhelő kötelezettségek vagy vállalások teljesítésének elkerülésére. Jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Szerződő Feleknek egyedi vevők ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását. 2. a. Jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy az a Szerződő Felet akadályozza abban, hogy fizetési mérlegének súlyos nehézsége vagy annak veszélye esetén a bekezdés b. pontjával összeegyeztethető, átutalásokat korlátozó intézkedéseket vezessen be. b. Jelen bekezdés a. pontjában hivatkozott intézkedéseknek méltányosnak, jóhiszeműeknek, és korlátozott időtartamúaknak kell lenniük, továbbá nem lehetnek önkényesek, igazolhatatlan módon diszkriminatív jellegűek, valamint nem léphetnek túl azon, ami a fizetési mérleg helyzetének helyreállításához szükséges. A jelen cikk alapján intézkedéseket előíró Szerződő Fél haladéktalanul értesíti a másik Szerződő Felet, továbbá amint az lehetséges, bemutatja az említett intézkedések hatályon kívül helyezésére vonatkozó ütemtervet. Az ilyen intézkedéseket az érintett Szerződő Fél egyéb nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően hozza meg, ideértve a Marrakeshben, 1994. április 15-én elfogadott Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Egyezmény és a Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya alapján fennálló kötelezettségeket. 3. Jelen Megállapodás rendelkezései: a. nem értelmezhetők úgy, hogy bármelyik Szerződő Felet akadályozzák olyan intézkedések meghozatalában, amelyek alapvető biztonsági érdekeinek védelmében szükségesek: (i) a fegyverek, lőszerek és hadieszközök kereskedelme, valamint más olyan áruk, anyagok, szolgáltatások és technológiák forgalmazása és ezekkel kapcsolatos kereskedelmi ügyletek tekintetében, amelyek közvetlen vagy közvetett célja katonai, vagy más biztonsági létesítmény ellátása, (ii) háború vagy a nemzetközi kapcsolatokban beálló más szükségállapot idején, vagy (iii) az atomfegyverek és más nukleáris robbanóeszközök elterjedését tiltó nemzeti szabályok vagy nemzetközi egyezmények végrehajtása vonatkozásában, vagy b. nem akadályozhatják egyik Szerződő Felet sem abban, hogy az ENSZ Alapokmányából fakadó, a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket hozzon. 4. Figyelemmel arra a követelményre, hogy az intézkedések nem alkalmazhatóak olyan módon, amely önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentene beruházások vagy beruházók között, a 4. cikk (Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás) és a 7. cikk (Átutalások) sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza az olyan intézkedések bármely Szerződő Fél által történő elfogadását vagy érvényesítését, amelyek szükségesek: a. a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, vagy a közrend fenntartásához; *  b. az emberek, állatok és növények élete és egészsége védelméhez; *  c. azon törvények és jogszabályok érvényesülésének biztosításához, amelyek nem ellentétesek a jelen Megállapodás rendelkezéseivel, beleértve azokat, amelyek az alábbiakra vonatkoznak: (i) a megtévesztő vagy csalárd gyakorlatok megelőzése, illetve a szerződések nemteljesítéséből eredő következmények kezelése; (ii) az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok feldolgozása és terjesztése során, és az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme; (iii) biztonság. 20. cikk Az előnyök megtagadása 1. Bármelyik Szerződő Fél megtagadhatja a jelen Megállapodás keretében nyújtott előnyöket a másik Szerződő Fél jogi személyiséggel rendelkező beruházójától és az e beruházó beruházásaitól, amennyiben az adott beruházó vagy a beruházások harmadik állambeli vagy az előnyt megtagadó Szerződő Félhez tartozó természetes vagy jogi személyek tulajdonában vagy irányítása alatt állnak, és: a. a beruházó nem folytat számottevő gazdasági tevékenységet azon Szerződő Fél területén, amely joga szerint azt létrehozták, vagy b. az előnyök nyújtását megtagadó Szerződő Fél olyan intézkedéseket fogad el vagy tart fenn a harmadik állammal szemben, amelyek tiltják az ilyen beruházóval folytatott és a beruházásaihoz kapcsolódó ügyleteket, vagy az előnyök biztosítása az adott beruházó által létrehozott beruházások vonatkozásában ezen intézkedések megsértését vagy kijátszását jelentené, vagy c. az előnyök nyújtását megtagadó Szerződő Fél nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat az adott harmadik állammal. 2. A jelen Megállapodásban foglalt előnyök nem illetik meg az olyan kettős állampolgárságú természetes személyeket, akik a fogadó állam állampolgárai is. 21. cikk Záró rendelkezések, hatálybalépés, időbeli hatály, megszűnés és módosítások 1. A Szerződő Felek diplomáciai csatornákon keresztül értesítik egymást arról, hogy valamennyi belső eljárási követelmény teljesült a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez. Jelen Megállapodás az utolsó értesítés kézhezvétele után hatvan (60) nappal lép hatályba. 2. Jelen Megállapodás tíz éves időtartamra marad hatályban, majd azt követően hatálya meghosszabbodik, kivéve, ha valamely Szerződő Fél írásban tájékoztatja a másik Szerződő Felet a Megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítés másik Szerződő Fél általi kézhezvételét követően egy évvel lép hatályba, de nem korábban, mint a kezdeti tízéves időszak lejárta. 3. A jelen Megállapodás felmondása előtt megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a felmondást követő további tíz évig hatályban maradnak. 4. Jelen Megállapodás a Szerződő Felek közötti írásbeli megegyezéssel módosítható. Bármely módosítás a Megállapodás elválaszthatatlan része, és a hatálybalépéséhez szükséges eljárás megegyezik a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárással. 5. A jelen Megállapodás minden esetben automatikusan megszűnik és hatályát veszti, ha és amikor Georgia az Európai Unió tagállamává válik. ENNEK HITELÉÜL az arra kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták. KÉSZÜLT két eredeti példányban, Budapesten, 2024. július 19. napján, magyar, georgiai és angol nyelven, és mind a három nyelven egyaránt hiteles szövegnek minősül. Értelmezésbeli eltérések esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. I. melléklet A MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS GEORGIA KORMÁNYA KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN KIJELÖLT VÁLASZTOTTBÍRÓK MAGATARTÁSI KÓDEXE 1. cikk Fogalommeghatározások A magatartási kódex alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: – „tag” a Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről létrejött megállapodás (a továbbiakban „Megállapodás”) 13. cikke 4. bekezdésének vonatkozó rendelkezései alapján megalakított választottbíróság tagjaként tisztség betöltésére kijelölt személy; – „asszisztens” a tag irányítása és ellenőrzése alatt dolgozó, a tagot kutatással és feladatellátásának támogatásával segítő személy; – „jelölt” az a személy, akinek a tagként való kijelölése megfontolás tárgya. 2. cikk Irányadó elvek A jelölt és a tag kerüli a szabálytalanságot és annak látszatát, és szigorú magatartási normák betartásával biztosítja a vitarendezési eljárás feddhetetlenségét és pártatlanságát. 3. cikk Tájékoztatási kötelezettség 1. A vitában álló felek vagy a kinevezésre jogosult hatóság a Megállapodás 13. cikke szerinti tagként való kijelölésének megerősítése előtt átadja a jelöltnek a jelen magatartási kódex egy példányát. A jelölt tájékoztatja a vitában álló feleket minden olyan korábbi vagy meglévő érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről, amely valószínűleg érinti a jelölt függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amelyről okkal feltételezhető, hogy közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséghez vezet, vagy amely szabálytalansághoz vagy részrehajláshoz vezet, vagy okkal feltételezhetően annak látszatát kelti. Ennek érdekében a jelölt minden elvárható eszközzel törekszik arra, hogy tudomást szerezzen az ilyen érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről. A korábbi érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről szóló tájékoztatás legalább azt az időpontot megelőző öt évre terjed ki, amikor a jelölt tudomást szerez arról, hogy a jelen Megállapodással összefüggésben felmerült jogvita kapcsán tagként való kijelölése megfontolás tárgya. 2. A tag a kijelölését követően is minden elvárható eszközzel törekszik arra, hogy tudomást szerezzen a magatartási kódex 3. cikkének 1. bekezdésében említett érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről. A tag a feladata ellátása során köteles mindenkor tájékoztatni a vitában álló feleket és a Szerződő Feleket az ilyen érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről. Tájékoztatja továbbá a vitában álló feleket és a Szerződő Feleket a magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértéséről. 4. cikk A tagok függetlensége, pártatlansága és egyéb kötelezettségei 1. A magatartási kódex 2. és 3. cikkében meghatározott kötelezettségek mellett a tag: a. megismeri a magatartási kódexet; b. független és pártatlan, fenntartja ennek látszatát, kerül mindennemű közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget; c. nem fogad el utasítást szervezettől vagy kormánytól a kijelölése szerinti választottbíróság elé terjesztett kérdés tekintetében; d. nem kelti elfogultság látszatát, mentes az önérdek, a külső nyomás, a politikai megfontolások, a társadalmi nyomás, a Szerződő Felek vagy a vitában álló felek valamelyikével vagy az eljárásban részt vevő vagy abban érintett más személlyel szembeni lojalitás, a kritikától való félelem, továbbá a pénzügyi, üzleti, szakmai, családi vagy társadalmi kapcsolat vagy felelősség befolyásától; e. sem közvetlenül, sem közvetetten nem vállal kötelezettséget, fogad el előnyt, létesít jogviszonyt, vagy szerez pénzügyi érdekeltséget, ha ez akadályozza a feladatai előírásszerű ellátásában, ennek látszatát kelti, vagy érintheti a pártatlanságát; f. nem használja ki tagként betöltött tisztségét személyes vagy magánjellegű érdek érvényesítése céljából, és kerüli az esetlegesen olyan benyomást keltő cselekményt, hogy más személyek által, azok különleges helyzeténél fogva befolyásolható; g. az eljárás során alaposan, eredményesen, tisztességesen és a kellő gondossággal látja el a feladatait; h. az eljárást illetően nem lép ex parte kapcsolatba; i. kizárólag az eljárás során felmerült és a döntés vagy ítélet meghozatalához szükséges szempontokat vizsgálja, feladatát nem ruházza más személyre. 2. A tag megteszi az ahhoz szükséges és indokolt lépéseket, hogy asszisztense megismerje és értelemszerűen betartsa a magatartási kódex 2. és 3. cikkében, 4. cikkének 1. bekezdésében, valamint 5. és 6. cikkében foglaltakat. 5. cikk A korábbi tag kötelezettségei 1. A korábbi tag kerüli az esetlegesen olyan benyomást keltő cselekményt, hogy elfogultan járt el a feladatai ellátása során, vagy előnye származott a választottbíróság döntéséből vagy ítéletéből. 2. A vitában álló felek eltérő megállapodása hiányában a korábbi tag vállalja, hogy a Megállapodás alapján lefolytatott vitarendezési eljárással összefüggő feladatainak megszűnését követően három évig a. semmilyen minőségben nem vesz részt azonos intézkedésekre, azonos felekre vagy hozzájuk kapcsolódó felekre vagy a jelen Megállapodás azonos intézkedéseire vonatkozó beruházási jogvitában; b. nem jár el a vitában álló felek valamelyike által kijelölt jogi tanácsadóként, tanúként vagy szakértőként sem a jelen, sem más két- vagy többoldalú beruházási megállapodás hatálya alá tartozó beruházási vitában. 3. Ha az ICSID főtitkára arról kap tájékoztatást vagy szerez tudomást, hogy egy korábbi tag az 5. cikk 1. és 2. bekezdésében meghatározott kötelezettségekbe vagy a magatartási kódex más rendelkezésébe ütközően járt el a Megállapodás hatálya alá tartozó beruházási vitában megalakított választottbíróság tagjaként, a főtitkár kivizsgálja az ügyet, meghallgatási lehetőséget biztosít a korábbi tag számára, majd ellenőrzést követően tájékoztatja: a. azt a szakmai testületet vagy intézményt, amelyhez a korábbi tag tartozik; b. a Szerződő Feleket; c. az adott jogvitában részt vevő feleket; d. az egyéb érintett igazságszolgáltatási fórumokat. 4. Az ICSID főtitkára a fenti 3. bekezdés a.–d. pontjában említett intézkedések megtételére vonatkozó határozatát indokolással együtt nyilvánosságra hozza. 6. cikk Titoktartás 1. A tag és a korábbi tag az eljárással kapcsolatban vagy annak során megismert nem nyilvános információt kizárólag az eljárás céljával összefüggésben közli vagy használja fel, és ilyen információt semmilyen körülmények között nem közöl vagy használ fel annak érdekében, hogy saját maga vagy más számára előnyt szerezzen, vagy mások érdekeit sértse. 2. A tag sem részben, sem egészben nem közöl végzést, határozatot vagy ítéletet annak elfogadása vagy közzététele előtt. 3. A tag és a korábbi tag a választottbírósági tanácskozás tartalmát, valamint a választottbíróság más tagjainak véleményét kizárólag végzés, határozat vagy ítélet formájában közölheti. 4. A tagok nem tehetnek nyilvános nyilatkozatot egy folyamatban lévő választottbírósági eljárás érdemi részével kapcsolatban. 7. cikk Kiadások A tag nyilvántartást vezet és záró elszámolást készít saját maga és asszisztense eljárással kapcsolatos időráfordításáról és költségeiről. 2. melléklet a 2024. évi XLIV. törvényhez AGREEMENT BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF GEORGIA FOR THE PROMOTION AND RECIPROCAL PROTECTION OF INVESTMENTS The Government of Hungary and the Government of Georgia (hereinafter referred to as the „Contracting Parties”), Desiring to intensify economic cooperation to the mutual benefit of both Contracting Parties, and promote investments of investors of one Contracting Party in the territory of the other Contracting Party, and Affirming the Contracting Parties’ adherence to international law; Seeking to ensure that investment is consistent with the protection of health, safety and the environment, the promotion and protection of internationally and domestically recognised human rights, labour rights, and internationally recognised standards of corporate social responsibility; Desiring to promote investment that contributes to the sustainable development of the Contracting Parties; Aiming to secure an overall balance of rights and obligations between investors and the host state; Being aware that the promotion and reciprocal protection of investments, according to the present Agreement, stimulates the business initiatives in this field; Bearing in mind that, in light of the judgment of the Court of Justice of the European Union in Achmea (C–284/16), this Agreement should be terminated in the event of Georgia’s accession to the European Union, Have agreed as follows: Article 1 Definitions For the purposes of this Agreement: 1. The term „investment” shall comprise every kind of asset invested by an investor of one Contracting Party in the territory of the other Contracting Party in accordance with the laws an …