2017. V. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló

2017. V. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az  Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad az  egyrészről az  Európai Unió és tagállamai, másrészről a  Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás (a  továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A KUBAI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI POLITIKAI PÁRBESZÉDRŐL ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: az Európai Unió tagállamai, és AZ EURÓPAI UNIÓ, egyrészről, valamint A törvényt az Országgyűlés a 2017. március 7-i ülésnapján fogadta el. A KUBAI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Kuba, másrészről FIGYELEMBE VÉVE a  Felek azon óhaját, hogy politikai párbeszédük, együttműködésük, gazdasági és kereskedelmi kapcsolataik megszilárdítása révén megerősítsék és elmélyítsék kapcsolataikat; HANGSÚLYOZVA, hogy fontosnak tartják a  bilaterális és nemzetközi kérdésekről folytatott politikai párbeszéd megerősítését; HANGSÚLYOZVA a  kölcsönös érdekek által érintett kérdésekben a  nemzetközi fórumokon való együttműködésre irányuló szándékukat; SZEM ELŐTT TARTVA elkötelezettségüket az  Európai Unió, valamint Latin-Amerika és a  Karib-térség között létrehozott stratégiai partnerség, valamint az  EU–karibi közös partnerségi stratégia további előmozdítása mellett, valamint figyelembe véve a regionális együttműködés és integráció kölcsönös előnyeit; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Kubai Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és politikai függetlenségének tiszteletben tartását; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a  hatékony multilateralizmus és az  Egyesült Nemzetek szerepének fokozása, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és célok iránt; MEGERŐSÍTVE az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberjogi okmányokban szereplő egyetemes emberi jogok iránti tiszteletüket; EMLÉKEZTETVE a demokrácia, jó kormányzás és a jogállamiság elismert elvei iránti elkötelezettségükre; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a  nemzetközi béke és biztonság előmozdítása, valamint a  viták békés rendezése mellett, a jogérvényesülés és a nemzetközi közjog elveinek megfelelően; FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket a  leszerelés és a  tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozása területén tett nemzetközi kötelezettségeik, valamint az  említett területen folytatott együttműködés mellett; FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket a  kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme és felhalmozása elleni küzdelem mellett teljes mértékben eleget téve a  nemzetközi okmányokból fakadó kötelezettségeinek, valamint az említett területen folytatott együttműködés mellett; MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a  megkülönböztetés valamennyi formája – ideértve a  fajon, bőrszínen vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést is – elleni küzdelem és azok felszámolása iránt; HANGSÚLYOZVA elkötelezettségüket az  inkluzív és fenntartható fejlődés, valamint a  2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend célkitűzéseinek megvalósítása céljából való együttműködés mellett; ELISMERVE, hogy Kuba fejlődő szigetország, és figyelembe véve a Felek fejlettségi szintjét; ELISMERVE a  fejlesztési együttműködés fontosságát a  fejlődő országok fenntartható gazdasági növekedése, fenntartható fejlesztése, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok teljes megvalósítása tekintetében; ALAPUL VÉVE a megosztott felelősségek elvét, és meggyőződve a jogellenes kábítószer-előállítás, -kereskedelem és -fogyasztás megelőzésének fontosságáról; EMLÉKEZTETVE elkötelezettségükre a  korrupció, a  pénzmosás, a  szervezett bűnözés, az  emberkereskedelem és a migránscsempészés leküzdése mellett; ELISMERVE a  jogérvényesülés és a  polgárok biztonságának előmozdítása és a  migráció területén folytatott megerősített együttműködés szükségességét; TUDATÁBAN annak, hogy e megállapodás célkitűzéseit valamennyi érdekelt fél – ideértve adott esetben a regionális és helyi önkormányzatokat, a  civil társadalmat és a  magán szektort is – bevonásával folytatott párbeszéd és együttműködés révén kell előmozdítani; EMLÉKEZTETVE a  Felek szociális fejlesztéssel – ideértve az  oktatást, az  egészségügyet és a  munkajogokat is –, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatban tett nemzetközi kötelezettségvállalásaira; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az államok nemzeti erőforrásaik feletti szuverén jogát és a környezet megóvására vonatkozó felelősségét, összhangban nemzeti jogukkal, a  nemzetközi közjog elveivel, valamint a  fenntartható fejlődéssel foglalkozó ENSZ-konferencia nyilatkozatával. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a  Felek által a  nemzetközi kereskedelmet szabályozó, különösen a  Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó 1994. április 15-i megállapodásban, valamint az  ahhoz csatolt többoldalú megállapodásokban szereplő alapelveknek és szabályoknak, továbbá azok átlátható és megkülönböztetésmentes alkalmazásának tulajdonított fontosságot; MEGISMÉTELVE a  területen kívüli hatású unilaterális – a  nemzetközi közjoggal és a  szabad kereskedelem elveivel ellentétes – kényszerintézkedéseket ellenző álláspontjukat, és elkötelezve magukat azok eltörlése iránt; MEGJEGYEZVE, hogy amennyiben a Felek e megállapodás keretében úgy határoznak, hogy külön megállapodásokat kívánnak kötni a  szabadság, a  biztonság és a  jog érvényesülése területén, amelyeket az  Uniónak az  Európai Unió működéséről szóló szerződés Harmadik részének V. címe alapján kellene megkötnie, az  ilyen jövőbeni megállapodások rendelkezései nem kötelezőek az  Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve akkor, ha az  Unió, az  Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal egyidejűleg, korábbi bilaterális kapcsolataik tekintetében, értesíti Kubát, hogy az  Európai Unióról szóló szerződéshez és az  Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az  Egyesült Királyságnak és Írországnak a  szabadságon, a  biztonságon és a  jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyvével összhangban az  ilyen megállapodások az Európai Unió részeként az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve kötelezővé válnak. A fentihez hasonlóan, az Európai Unió által e megállapodás végrehajtása céljából, az Európai Unió működéséről szóló szerződés Harmadik részének V. címe alapján elfogadott bármilyen későbbi belső intézkedés nem kötelező az  Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve, ha a  21. jegyzőkönyvvel összhangban bejelentették, hogy részt kívánnak venni ilyen intézkedések elfogadásában és alkalmazásában. Megjegyezve továbbá, hogy az  ilyen jövőbeni megállapodások vagy az  Európai Unió ilyen későbbi belső intézkedései a  fenti szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. CIKK Alapelvek 1. A Felek megerősítik egy erős és hatékony multilaterális rendszer, valamint a  nemzetközi jog és az  Egyesült Nemzetek Chartájában (a továbbiakban: ENSZ-Charta) foglalt célok és elvek teljes körű tiszteletben tartása melletti kötelezettségvállalásukat. 2. Hasonlóképpen, e  megállapodás alapvető vonatkozásának tekintik az  Európai Unió és Kuba közötti kapcsolataik lefektetett alapjai – amelyek középpontjában az egyenlőség, kölcsönösség és egymás kölcsönös tiszteletben tartása áll – melletti kötelezettségvállalásukat. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy az  e  megállapodás alá tartozó összes fellépést vonatkozó alkotmányos elveikkel, jogi kereteikkel, jogszabályaikkal, előírásaikkal és szabályozásaikkal, valamint azon alkalmazandó nemzetközi jogi eszközökkel összhangban hajtják végre, amelynek a Felek részes felei. 4. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a  fenntartható fejlődés előmozdítása iránt, amely a  megállapodás végrehajtásának vezérelve. 5. A demokratikus elvek tiszteletben tartása és előmozdítása, az  Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az  alapvető nemzetközi emberjogi eszközökben, valamint a  Felekre alkalmazandó opcionális jegyzőkönyveikben lefektetett összes emberi jog tiszteletben tartása, továbbá a  jogállamiság tiszteletben tartása e  megállapodás alapvető elemét képezi. 6. Együttműködésük keretében a  Felek elismerik, hogy minden népnek joga van ahhoz, hogy politikai rendszerét szabadon határozza meg, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését szabadon alakítsa. 2. CIKK Célkitűzések A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás célkitűzései a következők: (a) a Felek között a  politikai párbeszéd, az  együttműködés és a  kereskedelem területén meglévő kapcsolatok konszolidálása és megerősítése egymás kölcsönös tiszteletben tartása, a viszonosság, a közös érdek és a Felek szuverenitásának tiszteletben tartása alapján; (b) a kubai gazdasági és társadalom korszerűsítésének végigkísérése a  párbeszéd és együttműködés átfogó keretének biztosításával; (c) eredményközpontú párbeszéd folytatása a  nemzetközi közjog alapján a  bilaterális együttműködés megerősítése és a nemzetközi fórumokon – különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetében – való kölcsönös szerepvállalás érdekében, az  emberi jogok és a  demokrácia megerősítése, a  fenntartható fejlődés elérése, valamint a megkülönböztetés valamennyi vonatkozásának megszüntetése céljából; (d) a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend célkitűzéseinek elérését szolgáló erőfeszítések támogatása; (e) kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok előmozdítása a  nemzetközi kereskedelmet szabályozó elveknek és szabályoknak megfelelően, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megállapodásaiban foglaltak szerint; (f ) a karibi és latin-amerikai régiók regionális együttműködésének megerősítése a  célból, hogy lehetőség szerint regionális válaszokat alakítsanak ki a regionális és globális kihívásokra, valamint előmozdítsák a régió fenntartható fejlődését; (g) megértés előmozdítása a  kubai és uniós országok közötti kapcsolatfelvétel, párbeszéd és együttműködés előmozdításával minden szinten. II. RÉSZ POLITIKAI PÁRBESZÉD 3. CIKK Célkitűzések A Felek megállapodnak abban, hogy politikai párbeszédet folytatnak. A fenti párbeszéd célkitűzései a következők: (a) a politikai kapcsolatok megerősítése, valamint cserék és kölcsönös megértés előmozdítása közös érdekű és közös problémát jelentő kérdéseket illetően; (b) a Felek között a  nemzetközi fórumokon képviselt álláspontokról széles körű vélemény- és információcsere elősegítése, a  kölcsönös bizalom előmozdítása, továbbá lehetőség szerint közös megközelítések meghatározása és megerősítése; (c) az Egyesült Nemzetek Szervezetének – mint a  multilaterális rendszer magjának – megerősítése az ENSZ-Charta és a nemzetközi közjog fényében, a globális kihívások hatékony kezelése céljából; (d) az Európai Unió, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) közötti stratégiai partnerség további előmozdítása. 4. CIKK Területek és módozatok 1. A Felek megállapodnak abban, hogy a politikai párbeszédre rendszeres időközönként magas beosztású tisztviselői és politikai szinten kerül sor, és a politikai párbeszéd magában foglalja a regionális vagy nemzetközi szinten közös érdeklődésre számot tartó összes kérdést. A  politikai párbeszéd során tárgyalandó kérdésekről a  Felek előzetesen állapodnak meg. 2. A Felek közötti politikai párbeszéd arra szolgál, hogy egyértelművé tegye mindkét Fél érdekeit és álláspontját, valamint hogy közös alapot teremtsen a  bilaterális együttműködési kezdeményezésekhez vagy multilaterális fellépéshez az e megállapodásban meghatározott, valamint a Felek közötti megállapodás által azokat esetlegesen kiegészítő területeken. 3. A Felek célzott párbeszédet alakítanak ki a kölcsönös megállapodás szerint szükséges területeken. 5. CIKK Emberi jogok Az átfogó politikai párbeszéd keretében a Felek megállapodnak abban, hogy emberjogi párbeszédet alakítanak ki a Felek közötti gyakorlati együttműködés megerősítése céljából, mind multilaterális, mind bilaterális szinten. A Felek – saját érdekeiket tükrözve – megállapodnak az egyes párbeszéd-alkalmak napirendjéről, valamint gondoskodnak arról, hogy kiegyensúlyozottan kezeljék a  polgári és politikai jogokat, valamint a  gazdasági, szociális és kulturális jogokat. 6. CIKK Kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek tiltott kereskedelme 1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek – valamint a  szükséges lőszerek – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra. 2. A Felek megállapodnak abban, hogy betartják és teljes körűen végrehajtják az  e  területtel kapcsolatos, alkalmazandó nemzetközi megállapodásokból és ENSZ-határozatokból, illetve a kézi- és könnyűfegyverekről szóló ENSZ cselekvési programot minden szempontból elismert keretnek tekintő egyéb nemzetközi okmányokból fakadó kötelezettségeiket és kötelezettségvállalásaikat. 3. A Felek újólag megerősítik az önvédelem ENSZ-Charta 51. cikkében foglalt természetes jogát, és újólag megerősítik minden állam ahhoz való jogát, hogy kézi- és könnyűfegyvereket állítson elő, importáljon, tartson védelmi és nemzetbiztonsági célból, valamint annak érdekében, hogy az  ENSZ-Chartával összhangban békefenntartó műveletekben, valamint az egyes Felek döntése alapján. 4. A Felek elismerik a  hagyományos fegyverek átadására vonatkozó belső kontrollrendszer fontosságát, a  2.  bekezdésben meghatározott nemzetközi jogi eszköznek megfelelően. A  Felek elismerik az  ilyen ellenőrzések felelősségteljes alkalmazásának fontosságát, mivel az hozzájárul a nemzetközi és regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, az emberi szenvedés csökkentéséhez, valamint a hagyományos fegyverek tiltott kereskedelmének vagy engedélyezetlen felhasználókhoz történő eljuttatásának megelőzéséhez. 5. A Felek megállapodnak továbbá arról, hogy bilaterális, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek, valamint koordinációt, kiegészítő jelleget és szinergiát biztosítanak azon erőfeszítéseiket illetően, amelyekkel megfelelő jogszabályokat, szabályozásokat és eljárásokat kívánnak biztosítani a  kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek előállításának, kivitelének, behozatalának, átadásának vagy továbbadásának hatékony ellenőrzése, valamint a  tiltott fegyverkereskedelem megelőzése leküzdése és felszámolása céljából, ezáltal hozzájárulva a  nemzetközi béke és biztonság megőrzéséhez. Megállapodnak arról, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kíséri és megerősíti e vállalást, figyelembe véve az egyes Felek esetében a tiltott fegyverkereskedelem jellegét, kiterjedését és nagyságrendjét. 7. CIKK Leszerelés és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása 1. A Felek – újólag megerősítve az általános és teljes körű leszerelés iránti kötelezettségvállalásukat – úgy vélik, hogy a  nemzetközi békét, stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az  egyik legfenyegetőbb a  nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. 2. A Felek tudomásul veszik a Latin-Amerika és a Karib-térség békeövezetnek való kikiáltását, amely magában foglalja az említett régió államainak nukleáris leszerelés előmozdítása iránti elkötelezettségét, valamint a Latin-Amerika és a Karib-térség nukleáris fegyverektől mentes övezet státuszát. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a nemzetközi leszerelési erőfeszítésekhez, a  tömegpusztító fegyverek minden formája és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez, valamint a  fegyverek nemzeti exportellenőrzéseihez, a  fennálló leszerelési és nonproliferációs nemzetközi szerződések, megállapodások, valamint a  Felekre vonatkozó egyéb nemzetközi kötelezettségeknek, valamint a  nemzetközi közjog elveinek és előírásainak való teljes körű megfelelés és azok nemzeti végrehajtása révén. 4. A Felek megállapodnak, hogy e rendelkezés e megállapodás alapvető részét képezi. 5. A Felek megállapodnak továbbá arról, hogy véleményt cserélnek és együttműködnek a célból, hogy adott esetben lépéseket tegyenek vonatkozó nemzetközi jogi eszközök esetleges aláírására, megerősítésére vagy azokhoz való csatlakozásra, valamint végrehajtsák és teljes mértékben eleget tegyenek azon eszközöknek, amelyeknek részes feleik. 6. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet folytatnak az e területen folytatott együttműködésük kiegészítése céljából. 8. CIKK Küzdelem a terrorizmus valamennyi formája és megnyilvánulása ellen 1. A Felek újólag megerősítik a terrorizmus valamennyi formája és megnyilvánulása megelőzésének és leküzdésének fontosságát, valamint megállapodnak arról, hogy tapasztalat- és információcsere révén együttműködnek, teljes mértékben tiszteletben tartva az  ENSZ-Charta elveit, a  jogállamiságot és a  nemzetközi közjogot, ideértve a nemzetközi emberi jogi normákat és humanitárius jogot is, figyelembe véve az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiáját is, amely az  ENSZ Közgyűlés 2006. szeptember 8-i 60/288. sz. határozatában és annak időszaki felülvizsgálataiban szerepel. 2. A Felek ennek különösen az alábbiakkal tesznek eleget: (a) a releváns ENSZ-határozatok végrehajtása, a  terrorizmus elleni egyetemes jogi eszközök, valamint a  Felek tekintetében releváns más jogi eszközök megerősítése és végrehajtása; (b) együttműködés a  terrorista csoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információcsere terén, a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban; (c) együttműködés a  terrorizmus és a  terrorcselekményekre való felbujtás megfékezésére alkalmazott eszközökkel, módszerekkel és bevált gyakorlatokkal kapcsolatos véleménycsere révén, ideértve a  műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzését is; (d) együttműködés a  célból, hogy a  terrorizmus és a  terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre, valamint annak szabályozási keretére vonatkozóan nemzetközi konszenzust segítsenek elő, valamint hogy a  lehető leghamarabb megállapodás szülessen a  nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatban, a  hatályos, terrorizmus elleni ENSZ-eszközök és más olyan alkalmazandó nemzetközi terrorizmus elleni eszközök kiegészítése érdekében, amelynek a Felek részes felei; (e) az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés előmozdítása, az  ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiája egészének minden megfelelő eszközzel történő hatékony végrehajtása céljából. 9. CIKK A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények 1. A Felek megerősítik, hogy az  egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, üldözésüket nemzeti és nemzetközi szinten hozott intézkedésekkel kell biztosítani, adott esetben a Nemzetközi Büntetőbíróságot is beleértve. 2. A Felek újólag hangsúlyozzák a  kapcsolódó bíróságokkal és törvényszékekkel való együttműködés fontosságát, összhangban a Felek vonatkozó jogszabályaival és alkalmazandó nemzetközi kötelezettségeikkel. 3. A Felek megállapodnak arról, hogy az  ENSZ-Charta és a  nemzetközi közjog céljai és elvei alapvető fontosságúak a nemzeti igazságügyi rendszert kiegészítő nemzetközi büntető joghatóság tekintetében. 4. A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek a  nemzetközi közösséget legsúlyosabban aggasztó bűncselekmények megelőzését és büntetését célzó jogi keret megerősítése céljából, többek között a  közösen elfogadott területeket érintő tapasztalatcsere és kapacitásépítés révén. 10. CIKK Unilaterális kényszerintézkedések 1. A Felek véleményt cserélnek az egyoldalú jellegű, területen kívüli hatályú, a nemzetközi közjoggal és a nemzetközi kereskedelem közösen elfogadott szabályaival ellentétes azon kényszerintézkedésekről, amelyek mindkét Felet érintik, és amelyeket államok elleni politikai és gazdasági nyomásként és más államok szuverenitásának befolyásolására alkalmaznak. 2. A Felek rendszeres párbeszédet folytatnak az ilyen intézkedések alkalmazásáról, valamint hatásaik megelőzéséről és enyhítéséről. 11. CIKK Az emberkereskedelem és migránscsempészés elleni küzdelem 1. A közös fellépési területek azonosítása és megközelítések meghatározása céljából a  Felek véleményt cserélnek a  migránscsempészés és emberkereskedelem valamennyi formájának megelőzéséről és leküzdéséről, valamint az  áldozatok védelméről, összhangban az  ENSZ-Chartával és vonatkozó nemzetközi jogi eszközökkel, különösen az  Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a  nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménnyel, az  emberkereskedelem, különösen a  nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló ENSZ-jegyzőkönyv és a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló ENSZ-jegyzőkönyvvel, valamint az  ENSZ emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló, az ENSZ-Közgyűlés 64/293. sz. határozatával elfogadott globális cselekvési tervvel. 2. A Felek különösen az alábbiakra helyezik a hangsúlyt: (a) az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a  nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény, az  emberkereskedelem, különösen a  nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló ENSZ-jegyzőkönyv és a  migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló ENSZ-jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban álló jogszabályok és szakpolitikák előmozdítása. (b) bevált módszerek és olyan tevékenységek, amelyeket a  migránsokat csempésző és emberkereskedelmet folytató bűnszervezetek azonosításának, letartóztatásának és bíróság elé állításának elősegítésére, valamint az ilyen bűncselekmények áldozatainak támogatására dolgoztak ki. 12. CIKK A kábítószerek előállítása, kereskedelme és fogyasztása elleni küzdelem 1. A Felek újólag megerősítik a véleménycsere és bevált módszerek megosztásának fontosságát a célból, hogy közös fellépési területeket azonosítsanak és megközelítéseket határozzanak meg a tiltott kábítószerek és összes variánsuk – ideértve az  új pszichoaktív anyagokat is – előállításának, kereskedelmének és fogyasztásának megakadályozása céljából, összhangban az  ENSZ-Chartával és releváns nemzetközi jogi eszközökkel, különösen az  ENSZ három fő – 1961., 1971. és 1988. évi – kábítószer-ellenőrzési egyezményével, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1998. júniusi, kábítószerekről szóló huszadik rendkívüli ülésszakán jóváhagyott politikai nyilatkozattal és a  kábítószerek iránti kereslet csökkentésére vonatkozó iránymutatásokról szóló különleges nyilatkozattal, valamint az ENSZ Kábítószerbizottságának 2009. márciusi 52. ülésén elfogadott politikai nyilatkozatával és cselekvési tervével. 2. A Felek más országokkal is igyekeznek együttműködni a  kábítószerek előállításának és kereskedelmének csökkentése céljából, a nemzetközi közjog, az államok szuverenitásának, valamint a közös és megosztott felelősség elvének teljes mértékű tiszteletben tartásával. 13. CIKK A rasszizmus, a faji alapú megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia elleni küzdelem 1. A Felek elkötelezik magukat a  rasszizmus, a  faji megkülönböztetés, az  idegengyűlölet és kapcsolódó intolerancia elleni globális küzdelem iránt, többek között a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény egyetemes megerősítése és végrehajtása révén. 2. Ebben az összefüggésben bevált módszereket cserélnek a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és kapcsolódó intolerancia elleni – a  Felek területén és globális szinten folytatott – küzdelmet előmozdító stratégiákról és szakpolitikákról, különösen a durbani nyilatkozat és cselekvési program végrehajtásáról. 3. Véleményt cserélnek továbbá az  Afrikai származású emberek nemzetközi ENSZ-évtizede (2015–2024) végrehajtásának leghatékonyabb módjairól. 4. Mérlegelik annak lehetőségét, hogy az  Egyesült Nemzetek Szervezete és más fórumok keretében fellépéseket hajtanak végre a faji megkülönböztetés leküzdése céljából. 14. CIKK Fenntartható fejlődés 1. A Felek üdvözlik az  Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által elfogadott, a  2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és annak fenntartható fejlesztési céljait, és elkötelezik magukat amellett, hogy nemzeti és nemzetközi szinten azon munkálkodnak, hogy teljesítsék azokat. 2. Megállapodnak abban, hogy fontos a  szegénység valamennyi formájának felszámolása és a  fenntartható fejlődés elérése, annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásait illetően egyaránt, kiegyensúlyozott és integrált módon. E célból újólag megerősítik elkötelezettségüket a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtása iránt, saját kapacitásaiknak és körülményeiknek megfelelően. 3. A Felek elismerik, hogy a  2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend mind a 17 fenntartható fejlődési célkitűzését végre kell hajtani a fenntartható fejlődés eléréséhez. Megállapodnak abban, hogy véleményt cserélnek arról, hogy miként működhetnek együtt legjobban a fenntartható fejlesztési célkitűzések, többek között az alábbiak elérése érdekében: (a) a szegénység, éhínség, írástudatlanság és rossz egészségi állapot felszámolása, valamint tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés biztosítása mindenki számára; (b) kellő prioritás helyezendő az  összes környezetvédelmi probléma – ideértve az  éghajlatváltozást is – közös megoldására, valamint a víz, a tengerek és a földi ökoszisztémák fenntartható kezelésére és felhasználására; (c) együttműködés a  nők társadalmi szerepvállalásának növelése, az  országok közötti és országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentése, az igazságszolgáltatáshoz való általános hozzáférés megkönnyítése, valamint minden szinten elszámoltatható, hatékony és inkluzív intézmények létrehozása céljából 4. A Felek megállapodnak abban, hogy célzott párbeszédet alakítanak ki a  2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendről annak érdekében, hogy a politikai párbeszéd átfogó keretében feltérképezzék a  közöttük folytatott gyakorlati együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Az  egyes párbeszédalkalmak napirendjéről a Felek állapodnak meg. 5. A Felek elkötelezik magukat a globális fejlesztési partnerség megerősítése, minden szinten szakpolitikai koherencia előmozdítása, valamint az  összes rendelkezésre álló állami, magán, belső és nemzetközi erőforrás mozgósítására és hatékony felhasználására vonatkozó átfogó innovatív megközelítés kialakítása iránt, a  fejlesztési célú finanszírozásról szóló addisz-abebai cselekvési menetrendben foglaltak szerint. 6. A Felek elismerik a  2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a  fejlesztési célú finanszírozásról szóló addisz-abebai cselekvési menetrend rendszeres nyomon követésének és felülvizsgálatának szükségességét globális szinten, az  ENSZ fenntartható fejlődésről szóló magas szintű politikai fórumának égisze alatt, többek között a végrehajtási módok tekintetében, adott esetben nemzeti és regionális szinten. 7. A Felek újólag megerősítik, hogy minden fejlett országnak bruttó nemzeti jövedelme 0,7%-át kell biztosítania hivatalos fejlesztési támogatásra, a feltörekvő gazdaságoknak és közepes jövedelmű országoknak (felső sáv) pedig célértékeket kell meghatározniuk a nemzetközi közpénzekhez való hozzájárulásuk növelésére. III. RÉSZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS ÁGAZATPOLITIKAI PÁRBESZÉD I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 15. CIKK Célkitűzések 1. Az e megállapodás alapján folytatott együttműködés és ágazatpolitikai párbeszéd általános célja az Európai Unió és a  Kubai Köztársaság közötti bilaterális kapcsolatos megerősítése az  erőforrások, mechanizmusok, eszközök és eljárások elérésének megkönnyítésével. 2. A Felek megállapodnak a következőkben: (a) olyan együttműködési fellépéseket hajtanak végre, amelyek kiegészítik Kuba gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésre irányuló erőfeszítéseit, az e rész I–VI. címében meghatározott prioritási területeken; (b) inkluzív fenntartható fejlődést mozdítanak elő a  gazdasági növekedés, a  munkahelyteremtés, a  társadalmi kohézió és szociális védelem, valamint a  környezetvédelem egymást kölcsönösen támogató jellegének megerősítésével; (c) hatékony együttműködési intézkedésekkel járulnak hozzá a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend célkitűzéseinek eléréséhez; (d) rendszeres véleménycsere és az együttműködési területek azonosítása révén kölcsönös bizalmat mozdítanak elő a mindkét Fél számára közös érdeket képviselő átfogó kérdéseket illetően. 16. CIKK Alapelvek 1. Az együttműködés támogatja és kiegészíti a  Felek saját fejlesztési politikájuk és stratégiáik által meghatározott prioritások végrehajtására irányuló erőfeszítéseit. 2. Az együttműködés a Felek közötti párbeszéd eredménye. 3. Az együttműködési tevékenységeket mind bilaterális, mind regionális szinten határozzák meg, egymást kiegészítő jelleggel, az e megállapodásban meghatározott célkitűzések támogatása céljából. 4. A Felek előmozdítják az  összes releváns szereplő bevonását szakpolitikáik kialakításába és együttműködésükbe, az e megállapodásban előírtak szerint. 5. A Felek kölcsönösen elfogadott keretek között fokozzák együttműködésük hatékonyságát, a  kölcsönösen elfogadott nemzetközi vállalások figyelembe vételével. Előmozdítják a  donorok közötti harmonizációt, összehangolást és koordinációt, valamint az  együttműködési tevékenységek elvégzéséhez kapcsolódó kölcsönös kötelezettségvállalások teljesítését. 6. A Felek egyetértenek abban, hogy együttműködési tevékenységeik tervezésénél figyelembe veszik eltérő fejlettségi szintjüket. 7. A Felek megállapodnak arról, hogy a megállapodás szerinti fellépésekre rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat átláthatóan és elszámoltatható módon kezelik. 8. A Felek megállapodnak arról, hogy az e megállapodás szerinti együttműködést az e célból kialakított eljárásaikkal összhangban folytatják. 9. Az együttműködés célja a  fenntartható fejlődés elérése, valamint a  hosszú távú fenntarthatóságot célzó nemzeti, regionális és helyi kapacitások megsokszorosítása. 10. Az együttműködés során figyeleembe kell venni a horizontális kérdéseket. 17. CIKK Ágazatpolitikai párbeszéd 1. A Felek arra törekednek, hogy ágazatpolitikai párbeszédet folytassanak a kölcsönös érdeket képviselő területeken. Az ilyen párbeszéd kiterjedhet az alábbiakra: (a) az érintett ágazatokra vonatkozó szakpolitikák kialakításával és tervezésével kapcsolatos információcsere; (b) véleménycsere a  Felek jogi keretének nemzetközi szabályokkal és szabványokkal való összehangolását, valamint e szabályok és szabványok végrehajtását illetően; (c) bevált módszerek megosztása az  ágazatpolitikák kialakításával, a  szakpolitikák koordinációjával és irányításával, illetve konkrét ágazati kihívásokkal kapcsolatban. 2. A Felek arra törekednek, hogy ágazatpolitikai párbeszédüket adott esetben konkrét együttműködési intézkedésekkel támasszák alá. 18. CIKK Együttműködési módok és eljárások 1. A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködésüket az alábbi módozatok és eljárások szerint alakítják ki: (a) műszaki és pénzügyi segítségnyújtás, párbeszéd, vélemény- és információcsere a megállapodás célkitűzései végrehajtásához való hozzájárulás eszközeiként; (b) bilaterális együttműködésük fejlesztése Kuba fejlesztési stratégiáit és szakpolitikáit elősegítő és kiegészítő elfogadott prioritások alapján; (c) Kuba részvételének előmozdítása az EU regionális együttműködési programjaiban; (d) Kuba részvételének előmozdítása az EU tematikus együttműködési programjaiban; (e) Kuba társult partnerként való részvételének előmozdítása az Európai Unió keretprogramjaiban; (f ) együttműködés előmozdítása a Felek vagy a Felek és harmadik országok közös érdekét képviselő területeken; (g) innovatív együttműködési és finanszírozási módozatok és eszközök előmozdítása az  együttműködés hatékonyságának javítása érdekében; (h) az együttműködés további gyakorlati lehetőségeinek feltérképezése, a  Felek kölcsönös érdekének szolgálatában; 2. Az Európai Unió tájékoztatja Kubát azon új mechanizmusokról és eszközökről, amelyben Kuba részt vehet. 3. Az EU humanitárius segítségnyújtását közösen azonosított szükségletek alapján nyújtják, a  humanitárius elvekkel összhangban, természeti vagy más katasztrófa előfordulása esetén. 4. A Felek közösen reaktív munkaeljárásokat állapítanak meg az  együttműködés hatékonyságának és eredményességének garantálása érdekében. Az  ilyen munkaeljárások magukban foglalhatják adott esetben egy rendszeresen ülésező koordinációs bizottság létrehozását az  összes együttműködési fellépés, valamint a fellépésekhez rendelkezésre álló uniós támogatással kapcsolatos tudatosítást célzó tájékoztató és kommunikációs tevékenységek megtervezése, koordinálása és szisztematikus nyomon követése céljából. 5. Illetékes meghatalmazott szervei révén Kuba: (a) vámdíjaktól és illetékektől mentesen elvégzi az  összes behozatali eljárást az  együttműködési fellépésekkel kapcsolatos áruk és inputokra vonatkozóan; (b) az egészségügyi és mezőgazdasági hatóságokkal együtt szükség esetén irányítja az  egészségügyi, állat- és növény-egészségügyi ellenőrzéseket; valamint (c) elvégzi az  elfogadott együttműködési fellépések céljából Kubába utazó alkalmazottak migrációs eljárásait, valamint az  ideiglenesen Kubában dolgozó expatrióta személyzet egyéb ideiglenes munkavállalási és tartózkodási engedélyeivel kapcsolatos eljárásokat. 19. CIKK Az együttműködés szereplői A Felek megállapodnak, hogy az  együttműködést vonatkozó eljárásaikkal összhangban különféle társadalmi szereplők hajtják végre, többek között: (a) a kubai kormányintézmények vagy az általuk kijelölt állami szervek; (b) különböző szintű helyi önkormányzatok; (c) nemzetközi szervezetek és ügynökségeik; (d) az Európai Unió tagállamainak fejlesztési ügynökségei; továbbá (e) a civil társadalom, ideértve a  tudományok, műszaki, kulturális, művészeti, sport, baráti és szolidaritási társulásokat, szociális szervezeteket, szakszervezeteket és szövetkezeteket. 20. CIKK Együttműködési ágazatok 1. A Felek megállapodnak abban, hogy elsősorban az  e  rész I–VI. címében meghatározott ágazatokban folytatnak együttműködést. 2. A Felek megállapodnak arról, hogy az azonosítandó együttműködési fellépések a fejlesztés horizontális és stratégiai vektoraként az alábbiakat foglalják magukban: (a) fenntartható fejlődés, (b) emberi jogok és jó kormányzás, (c) környezeti fenntarthatóság, (d) katasztrófa-megelőzés, (e) nemi dimenzió, (f ) kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek, (g) nemzeti kapacitásépítés és (h) tudásmenedzsment. 21. CIKK Az együttműködéshez szükséges erőforrások és a Felek pénzügyi érdekeinek védelme 1. A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben saját forrásaik és előírásaik lehetővé teszik – az  e  megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése érdekében rendelkezésre bocsátják a  szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is beleértve. 2. A Felek a  hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveinek megfelelően használják fel a  pénzügyi segítségnyújtást, és együttműködnek pénzügyi érdekeik védelme érdekében. A  Felek az  e  megállapodás hatálya alá tartozó területeken hatékony intézkedéseket hoznak a csalás, a korrupció és minden egyéb illegális tevékenység megelőzése és az  ezek elleni küzdelem érdekében, többek között kölcsönös igazgatási és jogi segítségnyújtás révén. Minden további, a  Felek által kötendő megállapodás vagy finanszírozási eszköz tartalmaz egyedi pénzügyi együttműködési záradékokat, amelyek olyan koordinált fellépéseket ölelnek fel, mint például a  helyszíni ellenőrzések, vizsgálatok és csalás elleni intézkedések, ideértve többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Kubai Köztársaság Számvevőszéke által végzetteket is. II. CÍM DEMOKRÁCIA, EMBERI JOGOK ÉS JÓ KORMÁNYZÁS 22. CIKK Demokrácia és emberi jogok 1. A Felek – tudatában annak, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme és előmozdítása a kormányok elsődleges felelőssége, szem előtt tartva a  nemzeti és regionális sajátosságok, valamint a  különféle történelmi, kulturális és vallási hátterek jelentőségét, valamint elismerve, hogy kötelességük politikai, gazdasági és kulturális rendszereiktől függetlenül védelmezni az összes emberi jogot és alapvető szabadságot – megállapodnak arról, hogy együttműködnek a demokrácia és emberi jogok területén. 2. A Felek elismerik, hogy a  demokrácia alapja az  emberek szabadon kifejezett akarata saját politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális rendszerük meghatározására, valamint az  élet valamennyi vonatkozásában való részvételükre vonatkozóan. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a  célból, hogy megerősítsék a  demokráciát, valamint a demokrácia gyakorlására és az emberi jogokra – ideértve a kisebbségek jogait is – vonatkozó elvek végrehajtását szolgáló kapacitásaikat. 4. Az együttműködés magában foglalhat többek között a  Felek által kölcsönösen elfogadott tevékenységeket az alábbiak céljából: (a) az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletben tartása és betartása, valamint a  polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok előmozdítása és védelmezése mindenki számára; (b) az emberi jogok globális kezelése tisztességes és egyenlő módon, azonos alapon, ugyanolyan hangsúllyal, felismerve, hogy az  emberi jogok egyetemlegesek, oszthatatlanok, egymástól függőek és egymással összefüggőek; (c) a nemzetközi emberjogi eszközök és az  egyes Felekre alkalmazandó választható jegyzőkönyveik, valamint az ENSZ emberjogi testületei által kiadott és a Felek által elfogadott ajánlások hatékony végrehajtása; (d) az emberi jogok előmozdításának és védelmének beépítése a belső politikákba és fejlesztési tervekbe; (e) az emberi jogokkal, a  demokráciával és a  békével kapcsolatos tudatosító tevékenység és oktatás előmozdítása; (f ) a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó intézmények, valamint az emberi jogok előmozdításával és védelmével kapcsolatos jogi és intézményi keretek megerősítése; (g) kölcsönös érdek által fedett közös kezdeményezések kialakítása a megfelelő többoldalú fórumokon. 23. CIKK Jó kormányzás 1. A Felek megállapodnak abban, hogy a  jó kormányzás területen folytatott együttműködés az  ENSZ-Charta és a nemzetközi közjog elveinek szigorú tiszteletben tartásán alapszik. 2. Az ilyen együttműködési tevékenységek magukban foglalhatnak többek között a Felek által kölcsönösen elfogadott tevékenységeket az alábbiak céljából: (a) a jogállamiság tiszteletben tartása; (b) átlátható, elszámoltatható, hatékony, stabil és demokratikus intézmények előmozdítása; (c) tapasztalatcsere és kapacitásépítés jogi kérdések és igazságszolgáltatási kapacitás tekintetében; (d) információcsere a jogi rendszerek és jogalkotás tekintetében; (e) a jó kormányzással, elszámoltathatósággal és minden szinten átlátható irányítással kapcsolatos bevált módszerek megosztásának előmozdítása; (f ) közös igyekezet olyan inkluzívabb jellegű politikai folyamatok érdekében, amelyek lehetővé teszik az összes polgár tényleges részvételét. 24. CIKK Az intézmények és a jogállamiság megerősítése A Felek minden szinten különös jelentőséget tulajdonítanak a  jogállamiság konszolidációjának – ideértve az igazságszolgáltatáshoz és tisztességes eljáráshoz való jogot is – és az intézmények megerősítésének, különösen a végrehajtás és bűnüldözés és az igazságszolgáltatás működése területén. 25. CIKK A közigazgatás korszerűsítése A Felek megállapodnak abban, hogy közigazgatásuk korszerűsítése céljából együttműködnek többek között az alábbi területeken: (a) a szervezeti hatékonyság növelése; (b) az intézmények szolgáltatási hatékonyságának növelése; (c) az elszámoltathatóság és a közforrások átlátható kezelésének javítása; (d) tapasztalatcsere a jogi és intézményi keret javítására vonatkozóan; (e) kapacitásépítés, többek között a  közszolgáltatások nyújtásával, a  digitális kormányzattal és a  korrupció ellenes intézkedésekkel kapcsolatos szakpolitikák tervezéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez; (f ) véleménycsere és a bevált módszerek megosztása az államháztartási gazdálkodást illetően; (g) a decentralizációs folyamatok megerősítése a  nemzeti gazdasági és szociális fejlesztési stratégiákkal összhangban. 26. CIKK Konfliktus-megelőzés és megoldás 1. A Felek megállapodnak arról, hogy tapasztalatot és bevált módszereket osztanak meg a konfliktus-megelőzéssel és -megoldással kapcsolatban, a konfliktus kiváltó okai kezelésének kölcsönös megértése alapján. 2. A konfliktusmegelőzés és -megoldás területén folytatott együttműködés célja, hogy megerősítse a  konfliktusok megoldását szolgáló kapacitásokat, és kiterjedhet többek között a  közvetítési, tárgyalási és békítő folyamatok támogatására, valamint regionális és nemzetközi szinten a  bizalomépítést és a  béketeremtést célzó tágabb értelemben vett erőfeszítésekre. III. CÍM A JOGÉRVÉNYESÜLÉS ÉS A POLGÁROK BIZTONSÁGÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA, VALAMINT A MIGRÁCIÓ 27. CIKK A személyes adatok védelme 1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a  személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása érdekében, multilaterálisan elfogadott előírásokkal, valamint egyéb nemzetközi jogi eszközökkel és gyakorlatokkal összhangban. 2. A személyes adatok védelme területén folytatott együttműködés – a  két Fél kölcsönös megállapodása szerint – kiterjedhet többek között a kapacitásépítésre, technikai segítségnyújtásra és információcserére. 28. CIKK Tiltott kábítószerek 1. A Felek együttműködnek a  globális kábítószer-probléma megelőzése és kezelése céljából átfogó, integrált és kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása érdekében, az  illetékes hatóságok fellépése, valamint a  közöttük folyó hatékony koordináció révén, többek között az  egészségügy, oktatás, bűnüldözés, vámügyek, szociális ügyek, bel- és igazságügy területén, azzal a  céllal, hogy felszámolják vagy minimálisra csökkentsék a  tiltott kábítószerek előállítását, kínálatát, kereskedelmét és birtoklását, a  kábítószerekről szóló belső jogszabályokkal összhangban és az  emberi jogok kellő figyelembe vételével. Az  ilyen együttműködés célja továbbá, hogy enyhítse a  kábítószerek hatását, megkülönböztetés-mentes és inkluzív ellátás biztosításával segítse az  áldozatokat, foglalkozzon az  új pszichoaktív anyagok előállítása és használata okozta problémával, valamint hogy hatékonyabban megelőzze a kábítószer-prekurzorok kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális előállítására történő tiltott felhasználását. 2. A Felek megállapodnak a  fenti célkitűzések elérése céljából alkalmazott együttműködési módokban. A  fellépések közösen elfogadott elveken alapulnak, összhangban a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel különösen az ENSZ három fő – 1961., 1971. és 1988. évi – kábítószer-ellenőrzési egyezményével, az  Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1998. júniusi, kábítószerekről szóló huszadik rendkívüli ülésszakán jóváhagyott politikai nyilatkozattal és a kábítószerek iránti kereslet csökkentésére vonatkozó iránymutatásokról szóló különleges nyilatkozattal, valamint az  ENSZ Kábítószer-bizottságának 2016. áprilisi 52. ülésszakán a  magas szintű csoport által elfogadott politikai nyilatkozatával és cselekvési tervével. 3. Az egyéb együttműködési mechanizmusok sérelme nélkül a  Felek megállapodnak abban, hogy régiók közötti szinten az Európai Unió és Latin-Amerika, valamint a Karib-térség közötti kábítószerekkel kapcsolatos koordinációs és együttműködési mechanizmust használják erre a  célra, és együttműködnek eredményességének fokozása érdekében. 4. A Felek megállapodnak továbbá a  kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűnözés elleni együttműködésben, a  megfelelő nemzetközi testületekben és fórumokon történő fokozott koordináció révén, többek között a rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén. 5. A Felek tapasztalatot cserélnek olyan területeken, mint például a  szakpolitika-alakítás, jogalkotás és intézményi fejlesztés, a  személyzet képzése, kábítószerrel kapcsolatos kutatás, megelőzés, kezelés, rehabilitáció, a  kábítószer-fogyasztók társadalmi reintegrációja, a  kábítószer-fogyasztás káros közegészségügyi és társadalmi következményeinek minimálisra csökkentése céljából. 29. CIKK Pénzmosás 1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket, intézményeiket, kijelölt nem pénzügyi vállalkozásaikat és szakmáikat bűncselekményekből – például tiltott kábítószer-kereskedelemből és korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használják. 2. A Felek megállapodnak abban, hogy bevált módszereket, szakértelmet, kapacitásépítő kezdeményezéseket és képzést osztanak meg egymás között, közös megállapodás szerint, a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó szabályozások fejlesztését és végrehajtását és az  azt szolgáló mechanizmusok hatékony működését célzó technikai és igazgatási segítségnyújtást illetően. 3. Az együttműködés a következőkre irányul: (a) a vonatkozó információk cseréje a Felek kapcsolódó jogalkotási keretein belül; (b) a pénzmosás, valamint a  terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló – az  e  területen tevékeny releváns nemzetközi testületek, például adott esetben a Pénzügyi Akció Munkacsoport ás a Latin-Amerikával foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport, által elfogadottakkal egyenértékű – megfelelő előírások elfogadása és hatékony végrehajtása. 30. CIKK Szervezett bűnözés 1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a  szervezett bűnözés – ideértve a  nemzetközi szervezett bűnözést is – és a  pénzügyi bűnözés elleni küzdelemben. Ennek érdekében előmozdítják és kicserélik a  bevált módszereket, valamint végrehajtják a  vonatkozó nemzetközi előírásokat és okmányokat, úgy mint az  ENSZ nemzetek feletti szervezett bűnözésről szóló egyezményét, és kiegészítő jegyzőkönyveit, valamint az  ENSZ korrupció elleni egyezményét. 2. A Felek megállapodnak abban is, hogy együttműködnek a  polgárok biztonságának fokozása érdekében, a  biztonsági politikák és stratégiák terén nyújtott támogatás révén. Ez  az  együttműködés hozzájárul a  bűnmegelőzéshez, és olyan tevékenységeket ölelhet fel, mint a  rendőri és igazságügyi hatóságok közötti regionális együttműködési projektek, képzési programok, illetve a  bűnüldözési profilalkotással kapcsolatos bevett módszerek cseréje. Kiterjedhet továbbá többek között a jogi szabályozással kapcsolatos eszmecserére, igazgatási és technikai segítségnyújtásra a  bűnüldöző hatóságok intézményi és operatív kapacitásainak megerősítése céljából, valamint információcserére és intézkedésekre a nyomozásokkal kapcsolatos együttműködés megerősítése céljából. 31. CIKK A korrupció elleni küzdelem 1. A Felek együttműködnek a vonatkozó nemzetközi előírások és okmányok, többek között az ENSZ korrupcióellenes egyezményének végrehajtása és előmozdítása terén. 2. A Felek együttműködnek különösen a következők terén: (a) a szervezeti hatékonyság javítása, valamint az  állami források átlátható kezelésének garantálása és elszámoltathatóság, a korrupció elleni küzdelem céljából létrehozott intézmények részvételével; (b) bevált módszerek megosztása a  releváns intézmények – ideértve a  bűnüldöző hatóságokat és az igazságszolgáltatást is – megerősítése céljából; (c) a korrupció és a megvesztegetés megelőzése a nemzetközi ügyletekben; (d) a helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szintű, korrupció ellenes küzdelmet célzó szakpolitikák értékelése és végrehajtása az  ENSZ Korrupció elleni egyezményének végrehajtására vonatkozó felülvizsgálati mechanizmus keretében; (e) az átláthatóság és törvényesség kultúráját, valamint az  emberek korrupt gyakorlatokkal kapcsolatos hozzáállásának megváltoztatását előmozdító cselekvések; (f ) a pénzeszközök azonosítását és visszaszolgáltatását célzó intézkedések elősegítése, bevált módszerek előmozdítása és kapacitás-építés. 32. CIKK A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme 1. A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek a  kézi- és könnyűfegyverek, valamint részeik, összetevőik és lőszereik tiltott kereskedelmének megelőzése és leküzdése tekintetében az  ENSZ cselekvési program elismert keretének végrehajtása révén, a  kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelem valamennyi vonatkozásának megelőzése leküzdése és felszámolása céljából. Ebben az  összefüggésben megállapodnak arról, hogy együttműködnek a  célból, hogy tapasztalatot és képzést osszanak meg az  illetékes hatóságok között, ideértve a vámhatóságokat, a rendőrséget és az ellenőrző hatóságokat is. 2. Az (1) bekezdésben említett ENSZ cselekvési programban foglaltak szerint, a Felek ennek összefüggésében újólag megerősítik többek között az  ENSZ-Charta 51.  cikkében foglalt, az  egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát, valamint minden állam ahhoz való jogát, hogy kézi- és könnyűfegyvereket állítson elő, importáljon, tartson önvédelmi és biztonsági, valamint a  célból, hogy az  ENSZ-Chartával összhangban részt vehessen békefenntartó műveletekben, valamint az egyes Felek döntése alapján. 33. CIKK A terrorizmus elleni küzdelem 1. A Felek együttműködnek a  terrorizmus elleni küzdelem terén a  8.  cikkben elfogadott keret és előírások végrehajtásával. 2. A Felek együttműködnek annak érdekében is, hogy biztosítsák, hogy a  terrorcselekmények finanszírozásában, kitervelésében, előkészítésében vagy elkövetésében résztvevő, vagy azt támogató valamennyi személyt bíróság elé állítsák. A Felek egyetértenek abban, hogy a  terrorizmus elleni küzdelmet valamennyi ENSZ határozatnak való megfelelés mellett, a Felek szuverenitása, a jogszerű eljárás, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett kell folytatni. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorcselekmények rendőri és igazságügyi együttműködés révén való megelőzése és kiküszöbölése terén. 4. Elkötelezve az  ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiája iránt, a  Feleknek elő kell mozdítaniuk a  stratégia kiegyensúlyozott végrehajtását, valamint megállapodnak abban, hogy a  stratégiában említett fellépéseket adott esetben a lehető leghatékonyabban hajtják végre a terrorizmusveszély megszüntetése érdekében. 5. A Felek megállapodnak továbbá arról, hogy az  ENSZ keretében együttműködnek a  nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményről szóló megállapodás-tervezet véglegesítése során. 34. CIKK Migráció, emberkereskedelem és a migránsok csempészése 1. Az együttműködést a  Felek között – igényeikről és álláspontjaikról folytatott – konzultációk fényében kell előre vinni, valamint a  Felek jogalkotási kereteivel összhangban kell végrehajtani. Az  együttműködés elsősorban a következőkre helyezi a hangsúlyt: (a) a migráció alapvető okai; (b) nemzeti jogszabályok és gyakorlatok fejlesztése és alkalmazása a  nemzetközi védelemre vonatkozóan, összhangban a  nemzetközi közjog elveivel és előírásaival, ideértve a  nemzetközi védelem elvét is azon esetekben, amelyekre alkalmazandó; (c) a befogadott személyek befogadására vonatkozó szabályok, jogaik és jogállásuk, a  velük szemben alkalmazott tisztességes bánásmód, illetve a  jogszerűen ott tartózkodó személyek társadalomba történő integrációja, a  legális migránsok oktatása és képzése, a  rasszizmus és idegengyűlölet elleni intézkedések, valamint a migránsok emberi jogaira vonatkozó valamennyi alkalmazandó rendelkezés; (d) mechanizmusok és szakpolitikák értékelése a hazautalások megkönnyítése érdekében; (e) a körkörös migráció és az  agyelszívás megelőzésével kapcsolatos vélemények és bevált módszerek megosztása, valamint a közös érdeket képviselő kérdések megvitatása; (f ) adott esetben és kölcsönös megegyezés alapján tapasztalatcsere és a  bevált módszerek megosztása, technikai, technológiai, operatív és igazságügyi együttműködés az  emberkereskedelem és migránscsempészés leküzdésével kapcsolatos kérdésekről, ideértve az  emberkereskedők és embercsempészek hálózatai és bűnszervezetei elleni küzdelmet, valamint védelem, segítségnyújtás és támogatás biztosítását az ilyen bűncselekmények áldozatai számára; (g) a másik Fél területén illegálisan tartózkodó személyek emberséges, biztonságos és tisztességes körülmények között történő visszaküldése, emberi jogaik teljes mértékű tiszteletben tartásával, ideértve önkéntes visszatérésük előmozdítását is, valamint e személyek visszafogadása a 2. bekezdés szerint; (h) a visszaküldött személyek fenntartható beilleszkedését célzó támogató intézkedések. 2. Az illegális bevándorlás megakadályozását és ellenőrzését célzó együttműködés keretében, az emberkereskedelem áldozatai számára biztosítandó védelem szükségességének sérelme nélkül, a  Felek megállapodnak továbbá a következőkben: (a) kérés esetén azonosítják állítólagos állampolgáraikat, valamint az  állampolgárság megállapítása után szükségtelen késedelem és további alakiságok nélkül, az uniós tagállamok és Kuba alkalmazandó migrációs jogszabályaiban megállapított határidőn belül, valamint az  előírásokkal és eljárásokkal összhangban visszafogadják az Európai Unió tagállamainak vagy Kuba területén illegálisan tartózkodó állampolgáraikat; (b) visszafogadandó állampolgáraikat e célból megfelelő személyazonosító okmányokkal látják el. 3. A Felek megállapodnak arról, hogy kérésre és a  lehető legrövidebb időn belül tárgyalnak az  Európai Unió tagállamai és Kuba migrációs kérdéseket – ideértve a visszafogadást is – érintő konkrét kötelezettségeit szabályozó megállapodásról. 35. CIKK Konzuli védelem Kuba beleegyezik abba, hogy az  Európai Unió bármely, Kuba területén képviselettel rendelkező tagállamának diplomáciai és konzuli hatóságai – a  saját állampolgáraik számára nyújtott védelemmel azonos feltételek mellett – konzuli védelmet biztosítsanak az Európai Unió más, Kuba területén állandó képviselettel ténylegesen nem rendelkező tagállamának állampolgárai számára. 36. CIKK Civil társadalom A Felek elismerik, hogy a civil társadalom – többek között az egyetemi élet szereplői, az agytrösztök és a média – potenciálisan hozzájárulhat e megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez. Megállapodnak arról, hogy fellépéseket mozdítanak elő annak támogatására, hogy a  civil társadalmat fokozottabban bevonják a  releváns fejlesztési és ágazati együttműködési tevékenységek kialakításába és végrehajtásába, többek között kapacitásépítés révén. IV. CÍM TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ 37. CIKK Társadalmi fejlődés és társadalmi kohézió 1. A Felek – elismerve, hogy a társadalmi fejlődésnek együtt kell járnia a gazdasági fejlődéssel – megállapodnak abban, hogy együttműködnek a társadalmi kohézió fokozása érdekében a szegénység, igazságtalanság, egyenlőtlenség és társadalmi kirekesztés csökkentése révén, különös figyelemmel a  2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend célkitűzéseinek, valamint a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka előmozdítása nemzetközileg elfogadott célkitűzésének teljesítése érdekében. A  fenti célkitűzések megvalósítása érdekében a  Felek jelentős finanszírozási forrásokat mozgósítanak mind az  együttműködéshez elkülönített, mind belső forrásokból. 2. E célból a  Felek együttműködnek annak érdekében, hogy bevált módszereket mozdítsanak elő és osszanak meg az alábbiak tekintetében: (a) társadalmi jövőképpel rendelkező, befogadóbb társadalmat és az  egyenlőtlenség és méltánytalanság csökkentése érdekében jobb jövedelem-eloszlást célzó gazdaságpolitikák; (b) szem előtt tartva a kereskedelem és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatot, a méltányos kereskedelmet, a  vidéki és városi, állami és nem állami vállalkozások és érdekképviseleti szervezeteik, valamint vállalatok társadalmi felelősségvállalást célzó kereskedelmi és befektetési politikák; (c) méltányos és rendezett fiskális politikák, amelyek lehetővé teszik a  javak jobb újraelosztását, valamint biztosítják a szociális kiadások megfelelő szintjét; (d) hatékony állami szociális kiadások, amelyek világosan azonosított, eredményorientált megközelítés felé tartó szociális célokhoz kapcsolódnak; (e) hatékony szociális politikák és mindenki számára a  szociális szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés javítása olyan különféle területeken, mint például az  oktatás, az  egészségügy, a  táplálkozás, a  higiénia, a lakhatás, az igazságszolgáltatás és a társadalombiztosítás; (f ) a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka felé mutató foglalkoztatáspolitikák a  nemzetközi és nemzeti munkaügyi előírásoknak megfelelően, valamint gazdasági lehetőségek kialakítása, különös hangsúllyal a  legszegényebb és legkiszolgáltatottabb helyzetű csoportokra, valamint a  leghátrányosabb helyzetben levő régiókra; (g) befogadóbb és átfogóbb jellegű szociális védelmi rendszerek többek között a  nyugdíjakra, egészségügyre, balesetekre és munkanélküliségre vonatkozóan, a  szolidaritás és a  megkülönböztetés-mentesség elve alapján; (h) az idegengyűlölet és többek között a  nemi, faji, meggyőződésen, etnikai hovatartozáson vagy fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló stratégiák és politikák; (i) a fiatalok gazdasági, politikai és társadalmi életbe való integrációját célzó konkrét szakpolitikák és programok. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik a nemzeti tervek vagy stratégiák szociális fejlesztéssel és kohézióval kapcsolatos vetületeit érintő információk és tapasztalatok cseréjét. 38. CIKK Foglalkoztatás és szociális védelem 1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a  foglalkoztatás és a  szociális védelem előmozdítása érdekében, cselekvések és programok révén, amelyek célja különösen: (a) mindenki számára biztosítandó tisztességes munka; (b) befogadóbb és jobban működő munkaerőpiac kialakítása; (c) a szociális védelem által fedett területek kiterjesztése; (d) a szociális párbeszéd előmozdítása; (e) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeiben azonosított alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartása; (f ) az informális gazdasággal kapcsolatos kérdések kezelése; (g) különös figyelem fordítása a  hátrányos helyzetű csoportokra, és a  hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre; (h) az emberi erőforrások minőségének fejlesztése az oktatás és a képzés fejlesztése révén, beleértve a hatékony szakképzést is; (i) a munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételek javítása, különösen a  munkavédelmi felügyelőségek megerősítésével, valamint egészségügyi és biztonsági fejlesztések támogatásával; (j) a munkahelyteremtés és a  vállalkozói tevékenység ösztönzése a  kis- és középvállalkozások létrehozásához szükséges intézményi keret megerősítésével, valamint a  hitelhez és mikro-fin …