2021. évi CVIII. törvény a Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szó

2021. évi CVIII. törvény a Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2022.IV.10. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2021. évi CVIII. törvény a Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről *  1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § (1) A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza. (2) A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza. 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet a Megállapodás 24. cikk 2. bekezdésében foglalt időpontban lép hatályba. *  (3) A 2. §, a 3. §, a Megállapodás, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *  5. § E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik. 1. melléklet a 2021. évi CVIII. törvényhez „MEGÁLLAPODÁSMAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS AZ EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK KORMÁNYA KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRŐL Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya (a továbbiakban: „Szerződő Felek”) attól az óhajtól vezérelve, hogy a gazdasági együttműködést mindkét Szerződő Fél javára erősítsék, különösen az egyik Szerződő Fél állama szerinti beruházóknak a másik Szerződő Fél állama területén végrehajtott beruházásai kapcsán, annak tudatában, hogy ezeket a célkitűzéseket oly módon kell elérni, amely összhangban van a közegészségügy, a környezetvédelem, a biztonság, a védelem és a fenntartható fejlődés támogatásával és védelmével, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalás nemzetközileg elismert alapelveinek támogatásával, azzal a szándékkal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Szerződő Fél állama szerinti beruházók beruházásaihoz a másik Szerződő Fél állama területén, és annak tudatában, hogy a beruházások az egyes Szerződő Felek államának nemzeti törvényeivel és egyéb jogszabályaival, valamint a jelen Megállapodással összhangban történő ösztönzése és kölcsönös védelme elősegíti a fenntartható gazdasági fejlődésre irányuló üzleti kezdeményezést, célul tűzve ki a beruházók és a fogadó állam jogai és kötelezettségei közötti általános egyensúly biztosítását, arra törekedve, hogy a beruházások összhangban álljanak annak az államnak a törvényeivel és egyéb jogszabályaival, amelynek a területén a beruházásokat végrehajtják, megállapodtak a következőkben: 1. cikk Meghatározások A Megállapodás alkalmazásában: 1. A „beruházás” kifejezés magában foglal minden olyan, valamely beruházó közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló vagyoni értéket, amelyet az egyik Szerződő Fél állama szerinti beruházó gazdasági tevékenységével összefüggésben fektettek be a másik Szerződő Fél állama területén ez utóbbi törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban, és különösen – de nem kizárólag – a következőket jelenti: a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, mint például a jelzálogot, zálogot, haszonélvezeti jogot és hasonló jogokat; b) részvényt, üzletrészt és vállalati kötvényt, illetve a társasági érdekeltség egyéb formáit; c) a beruházáshoz kapcsolódó pénzkövetelést vagy gazdasági értékkel rendelkező teljesítés nyújtására vonatkozó követelést; d) a szellemi és ipari tulajdonhoz fűződő, a beruházás végrehajtása szerinti állam nemzeti joga alapján védelmet élvező jogot, ideértve a beruházáshoz kapcsolódó szerzői jogot, védjegyet, szabadalmat, formatervezési mintát, növényfajta-oltalomhoz való jogokat, technikai eljárást, know-how-t, kereskedelmi titkot, földrajzi eredetmegjelölést, kereskedelmi nevet és goodwillt; e) valamennyi jogszabályban vagy szerződésben biztosított jogot és jogszabályon alapuló engedélyt és jóváhagyást, amely tőke vagy más erőforrások lekötésével, kockázatvállalással vagy várható nyereséggel jár, bele nem értve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziót; f) nem minősül beruházásnak az olyan pénzkövetelés, amely kizárólag i. olyan kölcsönből származik, amelyet áru vagy szolgáltatás beszerzése céljából az egyik Szerződő Fél állama szerinti vállalkozás nyújt a másik Szerződő Fél állama szerinti vállalkozásnak; ii. olyan vissza nem térítendő támogatásból vagy hitelből származik, amelyet kereskedelmi ügylet finanszírozása (kereskedelemfinanszírozás) céljából nyújtottak. A vagyoni érték beruházási formájának későbbi megváltozása nem érinti annak beruházás jellegét, feltételezve, hogy ez a változás annak a Szerződő Félnek a törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban áll, amelynek területén a beruházás létesült. 2. A „beruházó” kifejezés az egyik Szerződő Fél minden olyan természetes vagy jogi személyét jelenti, aki a másik Szerződő Fél területén beruházást valósított meg. a) A „természetes személy” kifejezés az olyan természetes személyt jelenti, aki bármelyik Szerződő Fél államának állampolgára annak törvényei értelmében. b) A „jogi személy” kifejezés azt a jogalanyt jelenti, amely az egyik Szerződő Fél állama területén, annak hatályos törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban jött létre, továbbá központi irányítása, székhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye az egyik Szerződő Fél állama területén található, ideértve az állami befektetési alapokat és a fejlesztési alapokat is. 3. A „hozam” kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti és magában foglalja – különösen, de nem kizárólagosan – a nyereséget, a kamatot, a tőkenyereséget, az osztalékot, a jogdíjat vagy egyéb díjat. 4. A „terület” kifejezés jelenti: a) Magyarország tekintetében azt a területet, amely fölött Magyarország a nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol; b) az Egyesült Arab Emírségek tekintetében a felségvizek, a légtér és a tenger alatti területek azon körét, amely felett az Egyesült Arab Emírségek a nemzetközi joggal és az Egyesült Arab Emírségek jogával összhangban szuverén jogokat gyakorol, ideértve a kizárólagos gazdasági övezetet, valamint a vízen, a tengerfenéken és az altalajban a természeti erőforrások feltárásával összefüggésben a saját joga és a nemzetközi jog szerint végzett tevékenységek vonatkozásában a joghatósága alá tartozó kontinentális és szigeti területeket. 5. A „szabadon átváltható pénznem” kifejezés azt a pénznemet jelenti, amelyet széles körben használnak fizetésre nemzetközi üzleti tranzakciók során és széles körben forgalmaznak a vezető nemzetközi devizapiacokon, amennyiben ez nem ellentétes egyik Szerződő Fél jogszabályaival sem, függetlenül attól, hogy a Nemzetközi Valutaalap miként határozza meg a szabadon átváltható és szabadon használható pénznemek körét. 2. cikk A beruházások ösztönzése és védelme 1. Mindkét Szerződő Fél ösztönzi a másik Szerződő Fél beruházóit, és kedvező körülményeket teremt számukra ahhoz, hogy a területén beruházást létesítsenek, továbbá saját állama törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházások létrehozását. 2. Mindkét Szerződő Fél – a 3–6. bekezdésekkel összhangban – a saját területén tisztességes és méltányos elbánást, teljes körű védelmet és biztonságot nyújt a másik Szerződő Fél beruházóinak és az általuk létesített beruházások tekintetében. 3. A beruházások vonatkozásában a tisztességes és méltányos elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettség megszegésének minősülnek a beruházások vonatkozásában az alábbi intézkedések vagy intézkedéssorozatok: a) az igazságszolgáltatás megtagadása büntető-, polgári vagy közigazgatási eljárás során; vagy b) eljárási szabályok súlyos megsértése – ideértve az átláthatóság súlyos megsértését és a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülésének sérelmét – a bírósági vagy közigazgatási eljárás során; vagy c) a nyilvánvaló önkényesség; vagy d) nyilvánvalóan jogellenes alapon történő célzott hátrányos megkülönböztetés, például nemi, faji vagy vallási hovatartozás alapján; vagy e) a zaklatás, a kényszerítés, a hatalommal való visszaélés és a hasonló rosszhiszemű magatartás. A Szerződő Felek bármelyik Szerződő Fél kérésére felülvizsgálhatják a tisztességes és méltányos elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettség tartalmát. 4. Az egyértelműség érdekében a „teljes körű védelem és biztonság” a Szerződő Félnek a beruházók és az érintett beruházások fizikai biztonságával kapcsolatos kötelezettségére vonatkozik, és nem feltételez a külföldi állampolgárokkal szembeni elbánás nemzetközi szokásjog szerinti minimális követelményein felüli különös elbánást. 5. Az e cikk megsértésére vonatkozó kereset nem alapozható a jelen Megállapodás más rendelkezésének vagy más nemzetközi megállapodásnak a megsértésére. 6. Az a tény, hogy egy intézkedés a nemzeti jog valamely rendelkezését sérti, önmagában nem minősül e cikk megsértésének; bíróságnak kell mérlegelnie, hogy valamelyik Szerződő Fél a 2. bekezdésben foglalt kötelezettségekkel összeegyezhetetlenül járt-e el. 7. A Szerződő Felek nem ösztönözik a beruházásokat országuk környezetvédelmi, munkaügyi, munka-egészségügyi vagy munkavédelmi jogszabályainak enyhítésével, vagy az alapvető munkaügyi előírások lazításával. Ha az egyik Szerződő Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Szerződő Fél ilyen ösztönzést kínált fel, akkor konzultációt kezdeményezhet a másik Szerződő Féllel, és a két Szerződő Fél egyeztetést folytat az ilyen jellegű ösztönzés elkerülése érdekében. 3. cikk Beruházás és szabályozási intézkedések 1. A jelen Megállapodás rendelkezései nem befolyásolják a Szerződő Felek azon jogát, hogy saját területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan jogszerű szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a közegészségügy, a biztonság, a környezet vagy a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, vagy a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme. 2. Az egyértelműség érdekében, valamely Szerződő Fél arra vonatkozó döntése, hogy nem nyújt, nem hosszabbít meg vagy nem tart fenn egy támogatást: a) és sem jogszabály, sem szerződés alapján nem áll fenn kötelezettség a támogatás nyújtására, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozóan; vagy b) arra a támogatás nyújtásához, meghosszabbításához vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban kerül sor, nem minősül a jelen Megállapodás rendelkezései megsértésének. A jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy kizárja bármelyik Szerződő Fél számára, hogy a támogatás nyújtását megszüntesse vagy a támogatást visszafizettesse, ha az ilyen intézkedésre a Szerződő Felek között fennálló nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében van szükség vagy ha azt az illetékes bíróság, közigazgatási bíróság vagy más illetékes hatóság rendelte el, továbbá nem értelmezhető úgy, hogy az érintett Szerződő Fél kártalanítani köteles ezért a beruházót. 4. cikk Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás 1. Az egyes Szerződő Felek saját államuk területén a másik Szerződő Fél beruházóit és azok beruházásait olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok beruházásai számára hasonló helyzetben biztosítanának saját államuk területén, a beruházások lebonyolítása, működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, élvezete, értékesítése vagy egyéb elidegenítése vonatkozásában. 2. Az egyes Szerződő Felek saját államuk területén a másik Szerződő Fél beruházóit és azok beruházásait olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet harmadik országbeli beruházók és azok beruházásai számára hasonló helyzetben biztosítanának saját államuk területén a beruházásaik lebonyolítása, működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, élvezete, értékesítése vagy egyéb elidegenítése vonatkozásában. A „hasonló helyzetben” fogalma feltételezi az egyes beruházások helyzetének egyedi, átfogó, minden szempontra kiterjedő vizsgálatát, ideértve többek között annak a harmadik fél személyére, a helyi lakosságra és a környezetre, valamint arra az ágazatra gyakorolt hatásait, amelyben a beruházás létesül. A vizsgálat nem korlátozódhat és nem helyezhet túlzott hangsúlyt e tényezők egyikére sem. 3. Az egyértelműség érdekében a Szerződő Felek rögzítik, hogy a 2. bekezdésben hivatkozott „elbánás” nem foglalja magában a beruházó és állam között a beruházásokkal kapcsolatban felmerült viták megoldására irányuló, más beruházási szerződésekben vagy más megállapodásokban szereplő eljárásokat. A más nemzetközi beruházási szerződésekben vagy kereskedelmi megállapodásokban szereplő lényeges kötelezettségek önmagukban nem minősülnek „elbánásnak”, ezért az azokból fakadóan elfogadott vagy fenntartott intézkedések hiánya nem jelenti e cikk valamely Fél általi megsértését. 4. Jelen Megállapodásnak a nemzeti elbánásra és a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a Szerződő Fél által vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet tagjaként való kötelezettségei alapján nyújtott előnyökre. 5. A Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy a Szerződő Félnek a vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet tagjaként való kötelezettségei magukban foglalják azon nemzetközi szerződésből vagy viszonossági megállapodásból fakadó kötelezettségeket, amelyeket a vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet köt. 6. E cikk rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Felek kötelesek a másik Szerződő Fél beruházóira vagy az általuk létrehozott beruházásokra vagy az azokon elért hozamra olyan elbánás, preferencia vagy kiváltság előnyeit kiterjeszteni, amelyeket az előbbi Szerződő Fél: a) olyan többoldalú nemzetközi beruházásvédelmi megállapodás alapján nyújthat, amelyben valamelyik Szerződő Fél részes fél vagy azzá válhat; b) olyan nemzetközi megállapodás vagy megegyezés alapján nyújthat, amely teljes egészében vagy főként az adózással kapcsolatos. 5. cikk Teljesítési követelmények 1. A Szerződő Felek egyike sem alkalmazhatja vagy érvényesítheti az alábbi követelményeket, illetve kényszeríthet ki egyéb kötelezettségvállalást a Megállapodás hatálya alá tartozó vagy a Szerződő Fél állama területén végrehajtott egyéb beruházás bővítése, irányítása, lebonyolítása vagy működtetése kapcsán: a) egy áru vagy szolgáltatás meghatározott mértékű vagy arányú exportja; b) meghatározott mértékű vagy arányú belföldi tartalom elérése; c) a Szerződő Fél állama területén előállított termék, illetve nyújtott szolgáltatás megvásárlása, felhasználása vagy előnyben részesítése, vagy a Szerződő Fél államában illetőséggel rendelkező személytől termék vagy szolgáltatás megvásárlása; d) az import volumenének vagy értékének az export volumenéhez vagy értékéhez, vagy az adott beruházással összefüggésben beáramló devizamennyiséghez viszonyítása; e) a beruházás által előállított termék vagy szolgáltatás a Szerződő Fél saját állama területén végzett értékesítésének korlátozása az értékesítésnek az export volumenéhez vagy értékéhez, vagy az abból származó devizabevételhez viszonyításával; vagy f) technológia, gyártási folyamat vagy egyéb védett ismeret átadása a saját államában illetőséggel rendelkező személy részére. 2. A legnagyobb kedvezményes elbánás feltételei erre a cikkre nem vonatkoznak. 6. cikk Kártalanítás veszteségekért 1. Ha a bármelyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásai vagy azok hozamai háború, fegyveres összeütközés, szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb hasonló esemény miatt a másik Szerződő Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan elbánásban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb, mint az utóbbi Szerződő Fél által a saját állama szerinti vagy a harmadik országbeli beruházóknak biztosított elbánás közül a kedvezőbb. 2. Nem érintve ennek a cikknek az 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerződő Fél azon beruházói számára, akik abban a bekezdésben foglalt események miatt a másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvednek abból kifolyólag, hogy a) tulajdonukat, vagy annak egy részét a másik Szerződő Fél hadserege, illetve hatóságai igénybe vették; b) tulajdonukat, vagy annak egy részét a másik Szerződő Fél hadserege, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet szükségszerűsége miatt került sor, igazságos, megfelelő és tényleges helyreállítás vagy kártalanítás jár azon Szerződő Fél részéről, amelynek az állama területén a veszteség bekövetkezett. A kártalanítás kereskedelmileg indokolt mértékű kamatot is magában foglal a veszteség bekövetkezésének napjától kezdődően a fizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan. 7. cikk Kisajátítás 1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait vagy hozamait sem államosíthatják, sajátíthatják ki közvetlenül vagy közvetetten vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél területén, amelyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a továbbiakban „kisajátítás”), kivéve, ha az közérdekből történik. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektől mentesen, megfelelő törvényes eljárás keretében kell végrehajtani és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetéséről. A kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a kisajátított beruházásnak azzal a piaci értékével, amely a kisajátítást közvetlenül megelőző időpontban, illetve a közelgő kisajátítás közismertté válásakor érvényes volt – attól függően, hogy melyik időpont következett be hamarabb –, valamint a kisajátítás napjától kezdődően a tényleges fizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan kereskedelmileg elfogadható mértékű kamatot is kell tartalmaznia és késedelem nélkül teljesítendőnek, ténylegesen hozzáférhetőnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie. 2. A cikk alkalmazásában: a) közvetett kisajátítás valamely Szerződő Fél olyan intézkedésének vagy intézkedéssorozatának eredményeként áll elő, amelynek hatása – a tulajdonjog elvonása vagy nyílt lefoglalás nélkül is – egyenértékű a közvetlen kisajátítással; b) tényeken alapuló, eseti vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy egy adott tényállás mellett valamelyik Szerződő Fél intézkedésének vagy intézkedései sorozatának a közvetlen kisajátítással egyenértékű hatása van-e, figyelembe véve többek között az alábbi tényezőket: (i) az intézkedés vagy az intézkedések sorozatának gazdasági hatása, bár pusztán az a tény, hogy valamelyik Szerződő Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata hátrányosan érinti egy beruházás gazdasági értékét, nem alapozza meg annak megállapítását, hogy közvetett kisajátítás történt, (ii) a Szerződő Fél intézkedésének vagy intézkedéssorozatának időtartama, (iii) az intézkedések vagy az intézkedéssorozat jellege, főleg a célja és a tartalma. c) Az egyértelműség érdekében nem jelent közvetett kisajátítást a Szerződő Felek olyan, megkülönböztetéstől mentes intézkedése vagy intézkedéssorozata, amelyet jóhiszeműen és önkényesség nélkül, valamilyen közcélból dolgoznak ki és alkalmaznak, az elérni kívánt célhoz szükséges és azzal arányos mértékben. 3. Ha a Szerződő Felek valamelyike az állama területén létesült olyan beruházók eszközeit sajátítja ki, amelyekben a másik Szerződő Fél állama beruházói érdekeltséggel rendelkeznek, akkor gondoskodik e cikk rendelkezéseinek olyan módon történő alkalmazásáról, amely garantálja az érintett beruházók e cikk szerinti kártalanítását. 4. Ha a Szerződő Felek egyikének állama szerinti beruházót a másik Szerződő Fél által végrehajtott kisajátítás érint, a beruházó jogosult az ügye haladéktalan kivizsgálására, amelyet beruházása értékmegállapítására és az e cikk szerinti kártalanításra is kiterjedően a kisajátító Szerződő Fél állama szerinti igazságügyi hatóság vagy egyéb illetékes független hatóság folytat le. 8. cikk Átutalások 1. A Szerződő Felek lehetővé teszik a beruházásokkal és hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük, összhangban azon Szerződő Fél a törvényeivel és egyéb jogszabályaival, ahol a beruházást létrehozták, minden korlátozás vagy indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen, de nem kizárólag a következőket foglalják magukban: a) a tőkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket; b) a jelen Megállapodás 1. cikkének 3. bekezdésében meghatározott hozamokat; c) a beruházás működtetése során felmerülő költségek fedezéséhez szükséges összegeket, mint például a jogdíjak és licencdíjak, vagy egyéb, hasonló költségek; d) a szerződésekkel, a hitelszerződésekkel kapcsolatos kifizetéseket; e) a beruházás részleges vagy teljes eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket; f) a beruházáshoz kapcsolódóan külföldről alkalmazott természetes személyeknek azt a bérét vagy egyéb keresetét, amely azon Szerződő Fél állama törvényeinek és jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol a beruházást létrehozták; g) a jelen Megállapodás 6. és 7. cikke szerinti kártalanítási kötelezettségeket; h) a jelen Megállapodás 10. cikke szerinti vitarendezésből származó kifizetéseket. 2. Az átutalásokat azt követően kell teljesíteni, hogy a beruházó eleget tett a beruházás helye szerinti Szerződő Fél államában hatályos törvényekben és jogszabályokban előírt pénzügyi kötelezettségének. 3. A jelen Megállapodás alkalmazásában – eltérő megegyezés hiányában – árfolyamoknak az átutalást lebonyolító hitelintézet által, a beruházást befogadó állam szerinti Szerződő Fél törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban általánosan alkalmazott és közzétett árfolyamok tekintendők. Ha ilyen árfolyam nem létezik, eltérő megállapodás hiányában a hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. 4. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza azt, hogy valamelyik Szerződő Fél méltányos és megkülönböztetésmentes módon, és nem az átutalások rejtett korlátozásának minősülő módon alkalmazza a következőkhöz kapcsolódó saját törvényeit: a) csőd, fizetésképtelenség vagy a hitelezők jogainak védelme; b) értékpapírok kibocsátása, az azokkal való kereskedelem és ügyletek; c) büntetendő vagy bűncselekmények; d) átutalásokhoz kapcsolódó pénzügyi jelentéstételi vagy nyilvántartási kötelezettség, amikor ez a bűnüldöző vagy a pénzügyi szabályozó hatóságok munkájának segítéséhez szükséges; valamint e) ítéletek végrehajtása bírósági végrehajtási eljárásban. 9. cikk Jogátruházás 1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházására vonatkozóan nyújtott garancia vagy biztosítás alapján a saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri: a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint, b) hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, továbbá átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket. 2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit. 3. A jelen cikk 1. bekezdése ellenére a beruházó és a küldő állam vagy annak ügynöksége között létrejött garancia vagy biztosítási megállapodás kizárólag a befogadó állam előzetes jóváhagyását követően érvényes. 10. cikk Beruházási viták rendezése az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél valamely beruházója között 1. Az egyik Szerződő Fél beruházói és a másik Szerződő Fél között felmerülő, az utóbbi Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatos vitákat a vitában álló feleknek – amennyiben lehetséges – peren kívül, tárgyalások útján kell egymás közt rendezniük. 2. A tárgyalások azon a napon kezdődnek, amikor az egyik Szerződő Fél kifogással élő beruházója írásban kéri a másik Szerződő Felet a vitás kérdés megtárgyalására. A vita peren kívüli, tárgyalásos rendezésének megkönnyítése végett az írásbeli értesítésben meg kell jelölni a kifogással élő beruházó nevét és címét, a vitás kérdéseket, a vita tényállását, a kifogással élő beruházó megállapításait (ideértve a bizonyítékként szolgáló dokumentumokat is), valamint ezek feltételezett jogalapját. Az attól a naptól számított 90 napon belül, hogy az egyik Szerződő Fél panasszal élő beruházója írásban kérte fel tárgyalásra a másik Szerződő Felet, eltérő megegyezés hiányában legalább egy konzultációt meg kell tartani. 3. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita a jelen cikk 2. bekezdésében említett, tárgyalásokra vonatkozó igény írásbeli benyújtása utáni hat hónapon belül nem rendezhető, és ezért a kifogással élő beruházó a vitát a 4. bekezdés a)–e) pontjában felsorolt valamelyik fórum elé kívánja terjeszteni, akkor – legkésőbb a vita bírósági beterjesztésével egyidejűleg – köteles ebbéli szándékáról írásban értesíteni a másik Szerződő Felet. 4. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita az ilyen tárgyalásokra vonatkozó igény írásbeli benyújtása utáni hat hónapon belül nem rendezhető ily módon, akkor az érintett beruházónak jogában áll a vitát beterjeszteni: a) annak a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához, amelynek állama területén a beruházás létesült; vagy b) az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Szerződő Fél részesévé vált az Egyezménynek; vagy c) olyan nemzetközi ad hoc választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) választottbírósági szabályzata szerint jött létre. A vitában álló felek írásban megállapodhatnak abban, hogy eltérnek e választottbírósági szabályzattól; vagy d) nemzetközi választottbírósági eljárás a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSID) Titkársága által az eljáráshoz szükséges kiegészítő intézkedések szabályai (a továbbiakban „az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai”) szerint, amennyiben a vitát kezdeményező Szerződő Fél vagy a beruházó állama szerinti Szerződő Fél – de mindkettő nem – részese az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezménynek; vagy e) a vitában részt vevő felek megállapodása szerinti bármely egyéb vitarendezési forma keretében. 5. Miután a beruházó a vitát a 4. bekezdés a)–e) pontjában felsorolt bíróságok valamelyikéhez már beterjesztette, a 4. bekezdés a)–e) pontjában felsorolt további fórumhoz folyamodni már nem jogosult. 6. A beruházó az 1. és 2. bekezdésében foglaltak szerint, a 4. bekezdéssel összhangban csak akkor kérelmezhet választottbírósági vitarendezést, ha még nem telt el három év attól az időponttól kezdődően, hogy a beruházó először szerzett vagy szerezhetett volna tudomást a feltételezett jogsértésről és arról, hogy őt veszteség vagy kár érte. 11. cikk Irányadó jog 1. Határozatainak meghozatala során a bíróság a jelen Megállapodást a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezmény és a Szerződő Felek között alkalmazandó egyéb nemzetközi jogszabályok és elvek szerinti értelmezésnek megfelelően alkalmazza. Az egyértelműség érdekében a Szerződő Felek nemzeti joga nem képezi részét az alkalmazandó jognak. Magyarország vonatkozásában, a nemzeti jog magában foglalja az Európai Unió jogát. Az Egyesült Arab Emírségek esetében a nemzeti jog nem alkalmazandó. 2. A 10. cikk 4. bekezdésének b)–e) pontjaiban említett választottbíróságnak nincs joghatósága a jelen Megállapodást feltételezetten sértő intézkedés valamely Szerződő Fél nemzeti joga szerinti jogszerűségének megállapításában. Az egyértelműség érdekében annak eldöntése céljából, hogy valamely intézkedés összhangban áll-e a Megállapodás rendelkezéseivel, a választottbíróság csak tényként veheti figyelembe a Szerződő Fél nemzeti jogát. Ennek során a választottbíróság követi a nemzeti jognak az adott Szerződő Fél bíróságai vagy hatóságai általi értelmezését, és a nemzeti jognak a választottbíróság általi értelmezése nem kötelező az érintett Szerződő Fél bíróságaira vagy hatóságaira nézve. 3. A jelen Megállapodás valamely rendelkezésének a Szerződő Felek általi, egymással diplomáciai úton közölt közös értelmezése a választottbíróságra nézve kötelező erejű, a választottbíróság kizárólag az ilyen értelmezéssel összhangban álló döntést vagy ítéletet hozhat. 12. cikk A választottbíráskodás helye A vitában álló felek a 10. cikk 4. bekezdése b)–e) pontja szerint alkalmazandó választottbíráskodási szabályzat alapján megállapodhatnak a választottbíráskodás helyéről. A vitában álló felek megállapodásának hiányában a választottbíróság dönt a választottbíráskodás helyéről, amelynek a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi New York-i Egyezményben részes állam területén kell lennie, amennyiben az egyezményt mindkét Szerződő Fél aláírta. 13. cikk A választottbírók megválasztása 1. A választottbíróságot a jelen Megállapodás 10. cikke 4. bekezdésének b)–e) pontja alapján előterjesztett kereset benyújtását követő lehető legkorábbi időben meg kell alakítani. 2. Választottbíróként olyan személy jelölhető, aki szakértelemmel vagy gyakorlattal rendelkezik a nemzetközi közjog, azon belül különösen a nemzetközi beruházási jog terén. Kívánatos, hogy a választottbíró szakértelemmel vagy gyakorlattal rendelkezzen a nemzetközi beruházási megállapodásokkal összefüggésben felmerülő jogviták rendezésében. 14. cikk A választottbírák pártatlansága és függetlensége 1. A választottbírák függetlenek, és nem állhatnak kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem. Nem vehetnek részt olyan vita elbírálásában, amely közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget eredményezne. Ezenkívül kinevezésüktől kezdve nem járhatnak el tanácsadóként vagy a vitában álló felek valamelyike által kijelölt szakértőként vagy tanúként semmilyen folyamatban lévő vagy új, e Megállapodás vagy más nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó beruházásvédelmi vitában. A választottbíráknak a 9. cikkel összefüggésben felmerült jogvita során az I. mellékletben foglalt magatartási kódex szerint kell eljárniuk. 2. Ha valamelyik vitában álló fél úgy ítéli meg, hogy a választottbírák egyike összeférhetetlenségben érintett, az adott fél felkérheti az ICSID főtitkárát, hogy a kifogása nyomán hozzon határozatot az érintett választottbíró kizárásáról. A kifogásról szóló értesítést a vitában álló félnek a kifogással érintett választottbíró kijelöléséről való értesítésétől számított 15 napon belül, vagy attól a naptól számított 15 napon belül kell benyújtania az ICSID főtitkárához, amelyen a kifogással élő fél tudomást szerzett a releváns tényekről, ha nem volt elvárható, hogy a kifogással érintett választottbíró kijelölésekor azokról tudomása legyen. 3. A kifogásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat. A választottbírák bármelyike ellen kifogás emelhető az eljárás lezárása előtt, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyekre tekintettel az I. mellékletben foglalt magatartási kódex alapján megalapozottan kétségbe vonható az adott választottbíró pártatlansága vagy függetlensége. A kifogásról értesíteni kell a vitában álló többi felet, a kifogással érintett választottbírót, valamint a többi választottbírót. 4. Ha egy választottbíró kijelölésével szemben a vitában álló felek valamelyike kifogást emelt, a kifogással a vitában álló felek mindegyike egyetérthet. A kifogást követően továbbá az azzal érintett választottbíró lemondhat választottbírói tisztségéről. Egyik eset sem minősül a kifogást megalapozó indokok elfogadásának. A vitában álló másik fél és a kifogással érintett választottbíró a kifogásról szóló értesítést követőn 15 napon belül benyújtja az álláspontjáról szóló nyilatkozatot, valamint az azt alátámasztó iratokat. 5. Ha a vitában álló másik fél nem értett egyet a kifogással, vagy a kifogással érintett választottbíró nem mond le tisztségéről a kifogásról szóló értesítés keltét követő 15 napon belül, a vitában álló fél felkérheti az ICSID főtitkárát a kifogásra vonatkozó megalapozott határozathozatalra. 6. Az ICSID főtitkára törekszik arra, hogy a vitában álló felek és a kifogással érintett választottbíró beadványainak kézhezvételét követő 30 napon belül határozatot hozzon. Ha az ICSID főtitkára helyt ad a kifogásnak, új választottbíró kijelölésére kerül sor. 7. Kifogásról szóló értesítés benyújtásakor az eljárást a kifogásra vonatkozó határozathozatalig felfüggesztik, kivéve amennyiben a vitában álló felek az eljárás folytatása mellett döntenek. 15. cikk A választottbírósági ítélet 1. A választottbíróság által hozott ítélet kizárólag a vitában álló felek között, a konkrét ügyet illetően kötelező erejű. 2. A választottbíróság nem hozhat büntető vagy erkölcsi kártérítést megállapító ítéletet. 3. Védekezés, viszontkereset, beszámítási jog, vagy a jelen Megállapodásra alapozott egyéb kereset figyelembevételével az alperessel vagy a felperessel szemben hozott jogerős ítéletében a választottbíróság – akár különállóan, akár együttesen – kizárólag: a) pénzbeli kártérítést, vagy lehetőség szerint a tulajdon helyreállítását, valamint b) a választottbírósági eljárás költségeinek és az ügyvédi költségek megtérítését írhatja elő a jelen Megállapodással és az alkalmazandó választottbírósági szabályzattal összhangban. 4. A választottbíróságnak rendelkeznie kell arról, hogy az eljárás költségeit a vesztes fél viseli. Kivételes körülmények esetén – amennyiben a kereset körülményei alapján indokoltnak ítéli – a Bíróság megoszthatja a költségeket a vitában álló felek között. Az egyéb indokolt költségeket, ideértve a jogi képviselet és tanácsadás észszerű költségeit, a vesztes fél viseli, kivéve, ha a választottbíróság úgy ítéli meg, hogy a költségek ilyen megosztása nem indokolt a kereset körülményeire tekintettel. Amennyiben a keresetnek csak részben adtak helyt, a költségeket a kereset megítélt részeinek megfelelően ki kell igazítani. 5. A választottbíróság a költségek tekintetben biztosíték nyújtását írhatja elő, ha megalapozott kétsége merül fel a költségtérítésre kötelezett felperes teljesítési képességét illetően, vagy ha ezt más indokok alapján szükségesnek ítéli. 16. cikk Végrehajtás 1. Az ítéletet az abban feltüntetett időpontig azon Szerződő Fél államának jogával összhangban kell végrehajtani, amelynek területén a beruházás létesült. 2. Az alkalmazandó felülvizsgálati eljárásra figyelemmel a vitában álló felek kötelesek haladéktalanul eleget tenni a választottbírósági ítéletben foglaltaknak. A vitában álló fél az ICSID-egyezmény vagy a New York-i Egyezmény alapján követelheti a választottbírósági ítélet végrehajtását. 3. A felperes vagy a fogadó állam nem követelheti a jogerős ítélet végrehajtását: a) az ICSID-egyezmény alapján hozott jogerős ítélet esetében i. az ítélet keltétől számított 120 napos időszak elteltéig, amelynek során a vitában álló felek egyike sem kérelmezte az ítélet felülvizsgálatát vagy érvénytelenítését; vagy ii. a felülvizsgálati vagy érvénytelenítési eljárás lezárásáig; valamint b) az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai, az UNCITRAL választottbírósági szabályzata, vagy a felperes és a fogadó állam által kölcsönösen elfogadott egyéb szabályok alapján hozott jogerős ítélet esetében i. az ítélet keltétől számított 90 napos időszak elteltéig, amelynek során a vitában álló felek egyike sem indítványozott az ítélet felülvizsgálatára, megsemmisítésére vagy érvénytelenítésére irányuló eljárást; vagy ii. amíg az ítélet felülvizsgálatára, megsemmisítésére vagy érvénytelenítésére irányuló kérelmet a bíróság el nem utasította vagy annak helyt nem adott, és további fellebbezésre nem kerül sor. 4. Az ICSID-egyezmény vagy az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai alapján hozott ítéletre az ICSID-egyezmény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az UNCITRAL választottbírósági szabályzata alapján hozott ítéletre az említett szabályzat vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. Az ítéletben kikötött késedelmi kamat nem alkalmazható, amíg érvénytelenítési eljárás van folyamatban. 17. cikk A Szerződő Felek közötti jogviták rendezése 1. A Szerződő Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült jogvitákat lehetőség szerint konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni. 2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhető, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére a jelen cikk rendelkezései szerinti, háromtagú választottbíróság elé kell terjeszteni. 3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon kell megalakítani. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezt követően ezen két tagnak egy harmadik állam állampolgárát kell kiválasztania, akit a bíróság elnökévé (a továbbiakban „elnök”) jelölnek ki. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének időpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni. 4. Amennyiben a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, a Nemzetközi Bíróság elnöke felkérhető a kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára. 5. Az elnök és az e cikk 4. bekezdése szerint kijelölt személy kizárólag olyan állam polgára lehet, amellyel mindkét Szerződő Fél állama diplomáciai kapcsolatot tart fenn. 6. A választottbíróság eljárásrendjét önállóan állapítja meg, döntését szavazattöbbséggel hozza. 7. A választottbíróság döntését a jelen Megállapodás rendelkezései, valamint a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvei alapján hozza. 8. Mindkét Szerződő Fél maga viseli a választottbírójának, valamint a választottbírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. 9. A bíróság döntései véglegesek és kötelezőek mindkét Szerződő Fél számára. 18. cikk Átláthatóság 1. A jelen Megállapodás 10. cikke alapján Magyarország ellen indított választottbírósági eljárásokra az UNCITRAL-nak a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályait kell alkalmazni. Az Egyesült Arab Emírségek azonban fenntartja a jogot arra, hogy a jelen Megállapodás alapján az Egyesült Arab Emírségek ellen indított választottbírósági eljárásokra az UNCITRAL-nak a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályai csak abban ez esetben legyenek alkalmazhatók, ha az Egyesült Arab Emírségek aláírja a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságára vonatkozó ENSZ-egyezményt. 2. A központi kormányzati és szubföderális szinten elfogadott, a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó kérdéseket érintő, általánosan alkalmazandó jogszabályokat a Felek lehetőség szerint haladéktalanul, jóval azok hatálybalépése előtt közzéteszik hivatalos közlönyükben. A jelen Megállapodásban részes Szerződő Fél kérésére egyeztetés tartható az átláthatósági gyakorlathoz kapcsolódó kérdésekben. 19. cikk Egyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása Jelen Megállapodás rendelkezései nem korlátozhatják a Szerződő Felek beruházóinak azon jogát, hogy bármely létező vagy jövőbeni két- vagy többoldalú megállapodás alapján, annak részeseként kedvezőbb elbánásban részesüljenek. 20. cikk A Megállapodás alkalmazhatósága A Megállapodást az egyik Szerződő Fél területén, annak törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban a másik Szerződő Fél beruházói által a Megállapodás hatálybalépése előtt vagy azt követően megvalósított beruházásokra kell alkalmazni, de nem alkalmazható olyan beruházással kapcsolatos jogvitára vagy követelésre, amely a Megállapodás hatálybalépése előtt merült fel, vagy amelyet a hatálybalépés előtt rendeztek. 21. cikk Egyeztetések Bármelyik Szerződő Fél kérésére a másik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz, hogy bármely kérdésről, ezen belül a Megállapodás értelmezéséről vagy alkalmazásáról egyeztessenek. Bármelyik Szerződő Fél kérésére a Szerződő Felek információt cserélnek arról, hogy a másik Szerződő Fél törvényei, jogszabályai, határozatai, igazgatási gyakorlatai, eljárásai vagy szakpolitikái milyen hatással lehetnek a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó beruházásokra. 22. cikk Általános kivételek 1. A jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a Szerződő Felet akadályozza abban, hogy prudenciális okokból olyan elővigyázatossági intézkedéseket vezessen be vagy tartson fenn, mint például: a) a beruházók, a betétesek, a biztosítottak, illetve azon személyek védelme, akik felé valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik; és b) a Szerződő Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása. Amennyiben ezek az intézkedések nem felelnek meg e Megállapodás rendelkezéseinek, nem használhatók fel arra, hogy a Szerződő Felek elkerüljék a jelen Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaikat vagy kötelmeiket. A jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Szerződő Feleknek egyedi vevők ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását. 2. a) A jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a Szerződő Felet akadályozza abban, hogy fizetési mérlegének súlyos nehézsége vagy annak veszélye esetén a b) ponttal összeegyeztethető, átutalásokat korlátozó intézkedéseket vezessen be vagy tartson fenn. b) A bekezdés a) pontjában hivatkozott intézkedéseknek méltányosnak, nem önkényesnek, nem igazolhatatlan módon diszkriminatív jellegűeknek, jóhiszeműeknek, és korlátozott időtartamúaknak kell lenniük, továbbá nem léphetnek túl azon, ami a fizetési mérleg helyzetének helyreállításához szükséges. Az e cikk alapján intézkedéseket előíró Szerződő Fél haladéktalanul értesíti a másik Szerződő Felet, továbbá amint az lehetséges, bemutatja az említett intézkedések hatályon kívül helyezésére vonatkozó ütemtervet. Az ilyen intézkedéseket az érintett Szerződő Fél az egyéb nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően hozza meg, ideértve a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya alapján fennálló kötelezettségeket is. 3. A jelen Megállapodás rendelkezései: a) nem értelmezhetők úgy, hogy bármelyik Szerződő Felet akadályozzák olyan intézkedések meghozatalában, amelyek alapvető biztonsági érdekeinek védelmében szükségesek: i. a fegyverek, lőszerek és hadieszközök kereskedelme, valamint más olyan áruk, anyagok, szolgáltatások és technológiák forgalmazása és ezekkel kapcsolatos kereskedelmi ügyletek tekintetében, amelyek közvetlen vagy közvetett célja katonai, vagy más biztonsági létesítmény ellátása, ii. háború vagy a nemzetközi kapcsolatokban beálló más szükségállapot idején, vagy iii. az atomfegyverek és más nukleáris robbanóeszközök elterjedését megakadályozó nemzeti szabályok vagy nemzetközi egyezmények végrehajtása vonatkozásában; továbbá b) nem akadályozhatják egyik Szerződő Felet sem abban, hogy az ENSZ nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló alapokmányából fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket hozzon. 4. A Szerződő Fél alapvető biztonsági érdekei magukban foglalhatják a vámunióban, gazdasági vagy monetáris unióban, közös piaci vagy szabadkereskedelmi övezetben való tagságból fakadó érdekeket és intézkedéseket. 5. A Szerződő Fél jelen Megállapodásban hivatkozott intézkedéseibe beleértendők a Szerződő Félnek az Európai Unióban betöltött tagságából fakadó kötelezettségeivel összhangban alkalmazandó intézkedések is. A Megállapodásban a „fizetési mérleg súlyos nehézségére vagy ennek veszélyére” tett utalás egyben azokat az eseteket is magában foglalja, amikor a fizetési mérleg súlyos nehézsége vagy ennek veszélye abban a gazdasági vagy monetáris unióban áll fenn, amelynek Magyarország vagy az Egyesült Arab Emírségek tagja. 6. A 10. cikk szerinti vitarendezés nem minősül elbánásnak, preferenciának vagy kiváltságnak. 7. Feltéve azon követelmény teljesülését, hogy ezeket az intézkedéseket nem a beruházások vagy beruházók önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve az érintett beruházás leplezett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, a Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely a Szerződő Felek bármelyikét akadályozza az olyan intézkedések elfogadásában és végrehajtásában, amelyek: a) a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, illetve a közrend fenntartásához, b) az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez, c) a kimerülő élő vagy élettelen természeti erőforrások megőrzéséhez, d) a törvények és egyéb jogszabályok betartatásához szükségesek. 23. cikk Előnyök megtagadása 1. A jelen Megállapodásból származó előnyöket meg kell tagadni: a) attól a kettős állampolgárságú személytől, aki a fogadó állam polgára; b) attól a befektetőtől, aki kizárólag a jelen Megállapodásból származó előnyök kihasználása céljából strukturálja vagy szerzi meg a beruházását például köztes szereplők útján, vagy kizárólag e célból szerez vagy használ fel állampolgárságot valamelyik Szerződő Fél államában. 2. A jelen Megállapodásból származó előnyöket meg kell tagadni a másik Szerződő Fél államában jogi személyiséggel rendelkező beruházótól és annak beruházásától, amennyiben az adott beruházó vagy beruházás harmadik állambeli beruházók tulajdonában vagy irányítása alatt áll, és: a) a beruházó nem folytat számottevő gazdasági tevékenységet azon Szerződő Fél területén, amely joga szerint azt létrehozták, vagy b) az előnyök nyújtását megtagadó Szerződő Fél olyan intézkedéseket fogad el vagy tart fenn a harmadik állammal szemben, amelyek tiltják az ilyen beruházóval folytatott és a beruházásaihoz kapcsolódó ügyleteket, vagy az előnyök biztosítása a beruházó által létrehozott beruházások vonatkozásában ezen intézkedések megsértését vagy kijátszását jelentené, vagy c) az előnyök nyújtását megtagadó Szerződő Fél nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot a harmadik állammal. 3. A jelen cikk előző bekezdéseinek sérelme nélkül az előnyök fogadó állam általi megtagadásáról haladéktalanul értesíteni kell a beruházó küldő államát. 24. cikk Záró rendelkezések, hatálybalépés, időbeli hatály, megszűnés és módosítások 1. A jelen Megállapodás nem sértheti Magyarország Európai Unióban betöltött tagságából eredő kötelezettségeit és ezeknek a kötelezettségeknek alárendelt. Következésképpen a Megállapodás rendelkezései egészükben vagy részükben sem hivatkozhatók vagy értelmezhetők akként, hogy Magyarország az Európai Unió alapját képező szerződésekből fakadó kötelezettségeit érvényteleníti, módosítja, vagy egyéb módon érinti. 2. A Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépésére vonatkozó belső eljárási követelményeiket teljesítették. Ez a Megállapodás az utolsó értesítés keltét követő hatvanadik napon lép hatályba. 3. A jelen Megállapodás tízéves időtartamra marad hatályban, majd azt követően hatálya meghosszabbodik, kivéve, ha valamely Szerződő Fél írásban tájékoztatja a másik Szerződő Felet a felmondásra vonatkozó szándékáról. A felmondás az értesítés másik Szerződő Fél általi kézhezvételét követően egy évvel lép hatályba, de nem korábban, mint a kezdeti tízéves időszak lejárta. 4. A jelen Megállapodás felmondása előtt megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a felmondást követő további tíz évig hatályban maradnak. 5. A Megállapodás bármelyik Szerződő Fél kérésére módosítható. Bármely módosítás a Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi, és a hatálybalépéséhez szükséges eljárás megegyezik a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárással. 6. Többoldalú beruházási választottbíróság vagy a jogvitákra alkalmazandó többoldalú fellebbezési mechanizmus létrehozása esetén, ha az annak keretében létrejött megállapodásban Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek egyaránt részes, a jelen Megállapodás jogvitákra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók. ENNEK HITELÉÜL az arra kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták. KÉSZÜLT két eredeti példányban, Abu Dhabiban, 2021. július 15. napján, magyar, arab és angol nyelven, és mind a három nyelven egyaránt hiteles szövegnek minősül. Értelmezésbeli eltérések esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. I. MELLÉKLET MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS AZ EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK KORMÁNYA KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN KIJELÖLT VÁLASZTOTTBÍRÓK MAGATARTÁSI KÓDEXE 1. cikk Meghatározások A magatartási kódex alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: – „tag” Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről létrejött megállapodás (a továbbiakban „Megállapodás”) 10. cikke 4. bekezdésének vonatkozó rendelkezései alapján megalakított választottbíróság tagjaként tisztség betöltésére kijelölt személy; – „asszisztens” a tagot az annak kijelölésére vonatkozó feltételek szerint kutatással és feladatellátásának támogatásával segítő személy; – „jelölt” az a személy, akinek a tagként való kijelölése megfontolás tárgya. 2. cikk Irányadó elvek A jelölt és a tag kerüli a szabálytalanságot és annak látszatát, és szigorú magatartási normák betartásával biztosítja a vitarendezési eljárás feddhetetlenségét és pártatlanságát. 3. cikk Tájékoztatási kötelezettség 1. A Megállapodás 10. cikkének 4. bekezdése szerinti tagként való kijelölésének megerősítése előtt a jelölt tájékoztatja a vitában álló feleket minden olyan korábbi vagy meglévő érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről, amely valószínűleg érinti a jelölt függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amelyről okkal feltételezhető, hogy közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséghez vezet, vagy amely szabálytalansághoz vagy részrehajláshoz vezet, vagy okkal feltételezhetően annak látszatát kelti. Ennek érdekében a jelölt minden elvárható eszközzel törekszik arra, hogy tudomást szerezzen az ilyen érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről. A korábbi érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről szóló tájékoztatás legalább azt az időpontot megelőző öt évre terjed ki, amikor a jelölt tudomást szerez arról, hogy a jelen Megállapodással összefüggésben felmerült jogvita kapcsán tagként való kijelölése megfontolás tárgya. 2. A tag a kijelölését követően is minden elvárható eszközzel törekszik arra, hogy tudomást szerezzen a magatartási kódex 3. cikkének 1. bekezdésében említett érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről. A tag a feladata ellátása során köteles mindenkor tájékoztatni a vitában álló feleket és a Szerződő Feleket az ilyen érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről. Tájékoztatja továbbá a vitában álló feleket és a Szerződő Feleket a magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértéséről. 4. cikk A tagok függetlensége, pártatlansága és egyéb kötelezettségei 1. A magatartási kódex 2. és 3. cikkében meghatározott kötelezettségek mellett a tag a) megismeri a magatartási kódexet; b) független és pártatlan, fenntartja ennek látszatát, kerül mindennemű közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget; c) nem fogad el utasítást szervezettől vagy kormánytól a kijelölése szerinti választottbíróság elé terjesztett kérdés tekintetében; d) nem kelti elfogultság látszatát, mentes az önérdek, a külső nyomás, a politikai megfontolások, a társadalmi nyomás, a Szerződő Felek vagy a vitában álló felek valamelyikével vagy az eljárásban részt vevő vagy abban érintett más személlyel szembeni lojalitás, a kritikától való félelem, továbbá a pénzügyi, üzleti, szakmai, családi vagy társadalmi kapcsolat vagy felelősség befolyásától; e) sem közvetlenül, sem közvetetten nem vállal kötelezettséget, fogad el előnyt, létesít jogviszonyt, vagy szerez pénzügyi érdekeltséget, ha az akadályozza a feladatai előírásszerű ellátásában, ennek látszatát kelti, vagy valószínűleg érinti a pártatlanságát; f) nem használja ki tagként betöltött tisztségét személyes vagy magánjellegű érdek érvényesítése céljából, és kerüli az esetlegesen olyan benyomást keltő cselekményt, hogy más személyek által, azok különleges helyzeténél fogva befolyásolható; g) az eljárás során alaposan, eredményesen, tisztességesen és a kellő gondossággal látja el a feladatait; h) az eljárást illetően nem lép ex parte kapcsolatba; i) kizárólag az eljárás során felmerült és a döntés vagy ítélet meghozatalához szükséges szempontokat vizsgálja, feladatát nem ruházza más személyre. 2. A tag megteszi az ahhoz szükséges és indokolt lépéseket, hogy asszisztense megismerje és értelemszerűen betartsa a magatartási kódex 2. és 3. cikkében, 4. cikkének 1. bekezdésében, valamint 5. és 6. cikkében foglaltakat. 5. cikk A korábbi tag kötelezettségei 1. A korábbi tag kerüli az esetlegesen olyan benyomást keltő cselekményt, hogy elfogultan járt el a feladatai ellátása során, vagy előnye származott a választottbíróság döntéséből vagy ítéletéből. 2. A korábbi tag vállalja, hogy a Megállapodás alapján lefolytatott vitarendezési eljárással összefüggő feladatainak megszűnését követően öt évig a) semmilyen minőségben nem vesz részt olyan beruházási jogvitában, amely közvetlenül és nyilvánvalóan kapcsolódik a Megállapodás szerint megalakított választottbíróság tagjaként a korábbi tag által tárgyalt jogvitához, ideértve a lezárt jogvitákat is; b) nem jár el a vitában álló felek valamelyike által kijelölt jogi tanácsadóként, tanúként vagy szakértőként sem a jelen, sem más két- vagy többoldalú beruházási megállapodás hatálya alá tartozó beruházási vitában. 3. Ha az ICSID főtitkára arra vonatkozó állításról kap tájékoztatást vagy szerez más úton tudomást, hogy egy korábbi tag az 5. cikk 1. és 2. bekezdésében meghatározott kötelezettségekbe vagy a magatartási kódex más rendelkezésébe ütközően járt el a Megállapodás hatálya alá tartozó beruházási vitában megalakított választottbíróság tagjaként, a főtitkár kivizsgálja az ügyet, meghallgatási lehetőséget biztosít a korábbi tag számára, majd ellenőrzést követően tájékoztatja: a) azt a szakmai testületet vagy intézményt, amelyhez a korábbi tag tartozik; b) a Szerződő Feleket; c) az adott jogvitában részt vevő feleket; d) az egyéb érintett igazságszolgáltatási fórumokat. 4. Az ICSID főtitkára a fenti 3. bekezdés a)–d) pontjában említett intézkedések megtételére vonatkozó határozatát indokolással együtt nyilvánosságra hozza. 6. cikk Titoktartás 1. A tag és a korábbi tag az eljárással kapcsolatban vagy annak során megismert nem nyilvános információt kizárólag az eljárás céljával összefüggésben közli vagy használja fel, és ilyen információt semmilyen körülmények között nem közöl vagy használ fel annak érdekében, hogy saját maga vagy más számára előnyt szerezzen, vagy mások érdekét hátrányosan befolyásolja. 2. A tag sem részben, sem egészben nem közöl végzést, határozatot vagy ítéletet annak elfogadása vagy közzététele előtt. 3. A tag és a korábbi tag a választottbírósági tanácskozás tartalmát, valamint a választottbíróság más tagjainak véleményét kizárólag végzés, határozat vagy ítélet formájában közölheti. 7. cikk Kiadások A tag nyilvántartást vezet és záró elszámolást készít saját és asszisztense eljárással kapcsolatos időráfordításáról, költségeiről.” 2. melléklet a 2021. évi CVIII. törvényhez „AGREEMENT BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF THE UNITED ARAB EMIRATES FOR THE PROMOTION AND RECIPROCAL PROTECTION OF INVESTMENTS The Government of Hungary and the Government of the United Arab Emirates (hereinafter referred to as the „Contracting Parties”), Desiring to intensify economic cooperation to the mutual benefit of both Contracting Parties, especially with respect to investments made by investors of one Contracting Party in the territory of the other Contracting Party; Recognizing that these objectives should be achieved in a manner consistent with the promotion and protection of public health, environment, security, safety, and sustainable development as well as with the promotion of internationally recognized principles of corporate social responsibility Intending to create and maintain favourable conditions for investments of investors of one Contracting Party in the territory of the other Contracting Party, and Being conscious that the promotion and reciprocal protection of investments, according to the national laws and regulations of either Contracting Party and to the present Agreement, will stimulate the business initiative for sustainable economic development, Aiming to secure an overall balance of rights and obligations between investors and the host state; Investments are made in accordance with the laws and regulations of the country in whose territory the investments are made, Have agreed as follows: Article 1 Definitions For the purposes of this Agreement: 1. The term „investment” shall comprise every kind of asset, which is owned directly or indirectly by an investor invested in connection with economic activities of one Contracting Party in the territory of the other Contracting Party in accordance with the laws and regulations of the latter and shall include, in particular, though not exclusively: a. movable and immovable property as well as any other rights in rem such as mortgages, liens, pledges, usufruct and similar rights; b. shares, stocks and debentures of companies or any other form of participation in a company; c. claims to money or to any performance having an economic value associated with an investment; d. intellectual and industrial property rights, which are protected under the domestic law of the State where the investment is made, including copyrights, trade marks, patents, designs, rights of breeders, technical processes, know-how, trade secrets, geographical indications, trade names and goodwill associated with an investment; e. any right conferred by law or under contract and any licenses and permits pursuant to law that involve commitment of capital or other resources, assumption of risk and profit, excluding the concessions to search for, extract, cultivate or exploit natural resources; f. investments shall not cover claim to money that arises solely from: i. loan to purchase goods or services from an enterprise from a Contracting Party to an enterprise of the other Contracting Party; ii. grants, credit to finance a commercial transaction such as trade financi …