2011. XLII. törvény az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partner

2011. XLII. törvény az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről. (A Megállapodás 1999. július 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) (Az 1. Jegyzőkönyv 2006. június 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) (A 2. Jegyzőkönyv 2010. április 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) 1. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti. 2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A törvényt az Országgyűlés a 2011. április 26-i ülésnapján fogadta el. A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban: a tagállamok, valamint AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, egyrészről, és A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG, másrészről, FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és a Kirgiz Köztársaság közötti kapcsolatokat, valamint az általuk közösnek tekintett értékeket, FELISMERVE, hogy a Közösség és a Kirgiz Köztársaság erősíteni kívánják e kapcsolatokat, továbbá partnerséget és együttműködést kívánnak létrehozni, amely megerősítené és bővítené a múltban, különösen az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt megállapodás által létesített kapcsolatokat, FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint a Kirgiz Köztársaság elkötelezettségét aziránt, hogy megerősítsék azon politikai és gazdasági szabadságokat, amelyek a partnerség valódi alapját képezik, FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy előmozdítsák a nemzetközi békét és biztonságot, valamint a viták békés rendezését, és hogy e célból az Egyesült Nemzetek és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében együttműködjenek, FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint a Kirgiz Köztársaság szilárd elkötelezettségét az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányában, a madridi és a bécsi utólagos találkozók záróokmányaiban, a gazdasági együttműködésről szóló bonni EBEÉ-értekezletnek, a Párizsi Charta egy Új Európáért című okmányában és az EBEÉ 1992. évi, A változás kihívásai című helsinki okmányában szereplő valamennyi elv és rendelkezés teljes végrehajtása iránt, MEGERŐSÍTVE a Közösség és tagállamai, valamint a Kirgiz Köztársaság elkötelezettségét az Európai Energiacharta iránt, MEGGYŐZŐDVE a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának különösen nagy jelentőségéről, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tekintetében, a szabad és demokratikus választásokon alapuló többpártrendszer és a piacgazdaság létrehozását célzó gazdasági liberalizáció fontosságáról, ABBAN A HITBEN, hogy e partnerségi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtása a kirgiz politikai, gazdasági és jogi reformok folytatásától és megvalósításától, valamint az együttműködéshez szükséges feltételek bevezetésétől függ, és ugyanakkor hozzá is járul ezekhez, különösen az EBEÉ bonni értekezletének következtetéseit figyelembe véve, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken bátorítsák a szomszédos országokkal való regionális együttműködés folyamatát, és ezáltal előmozdítsák a régió jólétét és stabilitását, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszédet hozzanak létre és alakítsanak ki a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kétoldalú, regionális és nemzetközi ügyekben, FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség hajlandó szükség szerint gazdasági együttműködést és technikai segítségnyújtást biztosítani, SZEM ELŐTT TARTVA a Közösség és a Kirgiz Köztársaság közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket, és különösen azt a tényt, hogy a Kirgiz Köztársaság egy fejlődő és tengerparttal nem rendelkező ország, FELISMERVE, hogy e megállapodás egyik fő célja az, hogy a kirgiz gazdaság fejlődése és szerkezetátalakítása részére nyújtott közösségi segítséggel megkönnyítsék ezen egyenlőtlenségek megszüntetését, SZEM ELŐTT TARTVA azt, hogy e megállapodás előnyben részesíti a Kirgiz Köztársaság és az európai és a szomszédos régiók szélesebb együttműködési területe közötti fokozatos közeledést, valamint a nyitott nemzetközi rendszerbe való fokozatos beépülését, FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét a kereskedelemnek az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) elvei alapján történő liberalizálása iránt, ANNAK TUDATÁBAN, hogy javítani kell az üzleti tevékenységet és a befektetést érintő feltételeket, és az olyan területek feltételeit, mint a társaságok létrehozása, a munkaügy, a szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgás, MEGGYŐZŐDVE arról, hogy e megállapodás új légkört teremt a Felek közötti gazdasági kapcsolatok, és különösen a kereskedelem és befektetés fejlődése számára, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági szerkezetváltáshoz és a technológiai korszerűsítéshez, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködést hozzanak létre a környezetvédelem területén, szem előtt tartva a Felek között e téren fennálló kölcsönös függőséget, SZEM ELŐTT TARTVA a Felek azon szándékát, hogy együttműködést alakítanak ki az űrkutatás területén, tekintettel tevékenységeik kiegészítő jellegére ezen a területen, AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kulturális együttműködést hozzanak létre és javítsák az információáramlást, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: 1. cikk Egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság között partnerség jön létre. E partnerség célkitűzései a következők: – megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget nyújt politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére, – a Kirgiz Köztársaság azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának megszilárdítására és gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való áttérés befejezésére irányulnak, – a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása, és ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése, – a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és kulturális együttműködés alapjának megteremtése. I. CÍM ÁLTALÁNOS ELVEK 2. cikk A demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi Charta egy Új Európáért című okmányban meghatározottak szerint, valamint a piacgazdaság elvei, beleértve az EBEÉ bonni értekezletének okmányaiban megfogalmazottakat, a Felek bel- és külpolitikájának, valamint a partnerség és e megállapodás lényeges alkotóelemeit képezik. 3. cikk A Felek úgy ítélik meg, hogy a volt Szovjetunió régiójának jövőbeli jóléte és stabilitása szempontjából elengedhetetlen, hogy az újonnan függetlenné vált államok, amelyek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megszűnésekor alakultak ki, (a továbbiakban: Független Államok) a Helsinki Záróokmány és a nemzetközi jog elveivel összhangban, valamint a jó szomszédi kapcsolatok szellemében együttműködést tartsanak fenn és alakítsanak ki maguk között; és a Felek mindent megtesznek e folyamat előmozdítása érdekében. II. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD 4. cikk A Felek egymás között rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amelyet fejleszteni és bővíteni szándékoznak. E párbeszéd kíséri és szilárdítja meg a Közösség és a Kirgiz Köztársaság közötti közeledést, támogatja az országban végbemenő politikai és gazdasági változásokat, és hozzájárul az együttműködés új formáinak létrehozásához. A politikai párbeszéd: – erősíteni fogja a Kirgiz Köztársaság, valamint a Közösség és tagállamai, és így a demokratikus nemzetek közösségének egésze közötti kapcsolatokat. Az e megállapodás révén elért gazdasági közeledés intenzívebb politikai kapcsolatokat fog eredményezni, – a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések tekintetében el fog vezetni az álláspontok fokozatos közeledéséhez, és így növelni fogja a régión belül a biztonságot és a stabilitást. E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor. 5. cikk A miniszteri szintű politikai párbeszédre, a 75. cikkben létrehozott Együttműködési Tanácsban kerül sor, egyéb esetekben pedig kölcsönös megegyezéssel. 6. cikk A Felek a politikai párbeszéd egyéb eljárásait és mechanizmusait is bevezetik, különösen a következő formákban: – rendszeres megbeszélések a magas beosztású tisztviselők szintjén, egyrészről a Közösség és tagállamainak képviselői, másrészről a Kirgiz Köztársaság képviselői között, – a Felek közötti diplomáciai csatornák teljes kihasználása, beleértve a megfelelő kapcsolatfelvételt kétoldalú és többoldalú szinten, mint például az Egyesült Nemzetek és az EBEÉ találkozói keretében, és másutt, – minden egyéb eszköz, beleértve a szakértői megbeszélések lehetőségét, amelyek hozzájárulhatnak e párbeszéd megszilárdításához és fejlesztéséhez. 7. cikk A politikai párbeszédre parlamenti szinten a 80. cikkben létrehozott Parlamenti Együttműködési Bizottság keretében kerül sor. III. CÍM ÁRUFORGALOM 8. cikk (1) A Felek egymás számára minden területen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják a következők tekintetében: – behozatali és kiviteli vámok és díjak, beleértve az ilyen vámok és díjak beszedésének módszerét, – a vámkezeléshez, az árutovábbításhoz, a raktárakhoz és az átrakodáshoz kapcsolódó rendelkezések, – a behozott árukra közvetlenül vagy közvetetten kivetett adók és bármilyen egyéb belső díjak, – fizetési módok és a fizetések átutalása, – az áruk belföldi piacon való értékesítéséhez, megvásárlásához, szállításához, forgalmazásához és felhasználásához kapcsolódó szabályok. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre: a) a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából, illetve ilyen unió vagy terület létrejötte alapján adott kedvezmények; b) a GATT szabályokkal összhangban bizonyos országoknak, illetve egyéb nemzetközi megállapodások alapján a fejlődő országoknak adott kedvezmények; c) a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országoknak adott kedvezmények. (3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit egy átmeneti időszak alatt, amely a Kirgiz Köztársaságnak a GATT-hoz való csatlakozásakor, de legkésőbb 1998. december 31-én jár le, nem kell alkalmazni az I. mellékletben meghatározott azon kedvezményekre, amelyeket a Kirgiz Köztársaság a Szovjetunió megszűnésekor keletkezett más államoknak nyújt. 9. cikk (1) A Felek megállapodnak abban, hogy a szabad árutovábbítás elve e megállapodás célkitűzései elérésének elengedhetetlen feltételét képezi. Ebben a vonatkozásban mindkét Fél biztosítja a másik Fél vámterületéről származó, illetve a másik Fél vámterületére irányuló, a területén áthaladó áruk korlátlan továbbítását. (2) A két Fél között a GATT V. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt szabályokat kell alkalmazni. (3) Az e cikkben foglalt szabályok nem sértik a Felek közötti megállapodás alapján meghatározott ágazatokra, így például különösen a szállításra vagy egyes termékekre vonatkozó különleges szabályokat. 10. cikk Ezen túlmenően az áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó, mindkét Felet kötelező nemzetközi egyezményekből eredő jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, mindkét Fél mentességet biztosít a másik Félnek az e kérdésről szóló egyéb, a Félre nézve kötelező nemzetközi egyezményben kikötött esetekben és eljárásoknak megfelelően, jogszabályaival összhangban ideiglenesen beléptetett áruk behozatali díjai és vámjai alól. Ennek során figyelembe veszik azokat a feltételeket, amelyek mellett a szóban forgó egyezményből eredő kötelezettségeket a kérdéses Fél elfogadta. 11. cikk (1) A Kirgiz Köztársaságból származó áruk a Közösségbe mindenfajta mennyiségi korlátozás nélkül behozhatók a 13., 16. és 17. cikk, továbbá Spanyolország és Portugália csatlakozási okmányának 77., 81., 244., 249. és 280. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül. (2) A Közösségből származó áruk – e megállapodás 14. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül – mindenfajta mennyiségi korlátozás és azonos hatású intézkedés nélkül hozhatók be a Kirgiz Köztársaságba. 12. cikk A Felek közötti áruforgalomban a piaci árak érvényesülnek. 13. cikk (1) Amennyiben az egyik Fél területére olyan növelt mennyiségben vagy olyan feltételek mellett hoznak be valamely terméket, amely a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek belföldi termelőinek kárt okoz, vagy fennáll ennek veszélye, a Közösség vagy a Kirgiz Köztársaság, amelyikük az érintett, a következő eljárásokkal és feltételekkel összhangban megteheti a megfelelő intézkedéseket. (2) A Közösség vagy a Kirgiz Köztársaság, az esettől függően – mielőtt intézkedéseket tenne, vagy a (4) bekezdés hatálya alá eső esetekben az intézkedéseket követően a lehető leghamarabb – biztosítja az Együttműködési Tanács számára az összes vonatkozó tájékoztatást, azzal a céllal, hogy a IX. címben meghatározottak szerint mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak. (3) Ha a Feleknek a konzultációk eredményeképpen nem sikerül az Együttműködési Tanácshoz történő beterjesztést követően 30 napon belül megállapodásra jutniuk a helyzet megoldását célzó lépésekben, úgy az a Fél, amely konzultációt kért, a kár megelőzéséhez vagy orvoslásához szükséges mértékben és időtartamon át szabadon korlátozhatja az érintett termékek behozatalát, vagy más megfelelő intézkedéseket alkalmazhat. (4) Kritikus körülmények között, amennyiben a késedelem nehezen helyrehozható károkat okozna, a Felek a konzultációk előtt is meghozhatják intézkedéseiket, azzal a feltétellel, hogy e lépés megtételét követően azonnal konzultációt ajánlanak fel. (5) A Felek az e cikk szerinti intézkedések megválasztása során elsőbbséget biztosítanak azon intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák e megállapodás céljainak elérésében. (6) E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti és semmilyen módon nem érinti a Felek valamelyike által a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással, a GATT VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról szóló megállapodással vagy kapcsolódó belső jogszabállyal összhangban hozott dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket. 14. cikk A Felek vállalják, hogy amint a körülmények lehetővé teszik – beleértve a Kirgiz Köztársaság GATT-hoz való csatlakozásából eredő helyzetet – megvitatják e megállapodás áruforgalmi rendelkezéseinek továbbfejlesztését. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a Feleknek az ilyen továbbfejlesztések tekintetében, amelyeket elfogadásuk esetén a Felek közötti megállapodás útján, saját eljárásaiknak megfelelően léptethetnek hatályba. 15. cikk E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat és korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, a természeti erőforrások védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol, sem az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályokat. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei. 16. cikk E címet nem kell alkalmazni a Kombinált Nómenklatúra 50–63. árucsoportjaiba tartozó textiltermékek kereskedelmére. E termékek kereskedelmét külön megállapodás szabályozza, amelyet 1993. október 15-én parafáltak és ideiglenesen 1994. január 1-je óta alkalmaznak. 17. cikk (1) Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelmére a 11. cikk kivételével e cím rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egy szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekkel foglakozó kapcsolattartó csoportot hoznak létre, amely egyrészről a Közösség, másrészről a Kirgiz Köztársaság képviselőiből áll. A kapcsolattartó csoport rendszeresen információt cserél a Felek érdeklődésére számot tartó, szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekben. 18. cikk Ha szükséges, a nukleáris anyagok kereskedelme az Európai Atomenergia-közösség és a Kirgiz Köztársaság között megkötendő külön megállapodás rendelkezéseinek tárgyát fogja képezni. IV. CÍM AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKAT ÉS A BEFEKTETÉST ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET MUNKAÜGYI FELTÉTELEK 19. cikk (1) A Közösség és a tagállamok az egyes tagállamok vonatkozó törvényeire, feltételeire és eljárásaira figyelemmel törekednek annak biztosítására, hogy a valamely tagállam területén jogszerűen foglalkoztatott kirgiz állampolgárokat olyan bánásmódban részesítsék, amely a munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől. (2) A Kirgiz Köztársaság a Kirgiz Köztársaságban hatályos törvényekre, feltételekre és eljárásokra figyelemmel biztosítja, hogy a tagállamoknak a Kirgiz Köztársaság területén jogszerűen foglalkoztatott állampolgárait olyan bánásmódban részesítsék, amely a munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől. 20. cikk Az egyeztető tanács megvizsgálja, hogy milyen közös erőfeszítést lehet tenni az illegális bevándorlás ellenőrzése érdekében, a visszafogadás elméleti és gyakorlati figyelembevételével. 21. cikk Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogyan javíthatók az üzletemberek munkafeltételei a Felek nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, beleértve az EBEÉ bonni értekezletének okmányában rögzített vállalásokat. 22. cikk Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a 19., a 20. és 21. cikk végrehajtására. II. FEJEZET A TÁRSASÁGOK LETELEPEDÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ FELTÉTELEK 23. cikk (1) A Közösség és tagállamai a jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak a letelepedett kirgiz társaságoknak a 25. cikkben meghatározott leányvállalatok és fióktelepek létesítése tekintetében, mint amilyenben a harmadik országok társaságai részesülnek, és működésük tekintetében a kirgiz társaságoknak a Közösség és tagállamai területén letelepedett leányvállalatait és fióktelepeit legalább olyan kedvező elbánásban részesítik, mint amilyenben harmadik országok társaságait, illetve fióktelepeit részesítik. (2) A Kirgiz Köztársaság a 35. és 84. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a területén, valamint a jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, legalább olyan kedvező elbánást biztosít a közösségi társaságoknak és fióktelepeinek a 25. cikkben meghatározott működésük és letelepedésük tekintetében, mint amilyenben a kirgiz társaságok és fióktelepei, vagy – amennyiben ez kedvezőbb – a harmadik országbeli társaságok és fióktelepeik részesülnek. 24. cikk A 23. cikk rendelkezéseit, nem kell alkalmazni a légi közlekedésre, a belvízi közlekedésre és a tengeri szállításra. 25. cikk E megállapodás alkalmazásában: a) „közösségi társaság”, illetve „kirgiz társaság”: olyan társaság, amelyet valamely tagállam, illetve a Kirgiz Köztársaság törvényeivel összhangban hoztak létre, és amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése, illetve gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség, illetve a Kirgiz Köztársaság területén található. Ha azonban a valamely tagállam, illetve a Kirgiz Köztársaság törvényeivel összhangban létrehozott társaságnak csak a létesítő okirat szerinti székhelye található a Közösség, illetve a Kirgiz Köztársaság területén, a társaságot akkor tekintik közösségi, illetve kirgiz társaságnak, ha működése során tényleges és folyamatos kapcsolatban áll valamely tagállam, illetve a Kirgiz Köztársaság gazdaságával; b) valamely társaság „leányvállalata”: az előbbi által ténylegesen ellenőrzött vállalat; c) valamely társaság „fióktelepe”: az üzleti tevékenység folytatásának jogi személyiséggel nem rendelkező helye, amely tartósan jelenik meg, például egy anyavállalat kiterjesztéseként, irányítással és az ahhoz szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik, hogy üzleti tárgyalásokat folytasson harmadik felekkel oly módon, hogy ez utóbbiaknak – noha annak ismeretében, hogy szükség esetén az anyavállalattal lépnek jogi kapcsolatba, amelynek a központi irodája külföldön található – nem az anyavállalattal kell közvetlenül tárgyalnia, hanem a kiterjesztésként üzemelő üzleti helyszínen köthet ügyleteket; d) „letelepedés”: az a) pontban említett közösségi vagy kirgiz társaságoknak azon joga, hogy a Kirgiz Köztársaságban, illetve a Közösségben leányvállalatok vagy fióktelepek létesítésén keresztül gazdasági tevékenységet kezdjenek el; e) „működés”: gazdasági tevékenységek folytatása; f) „gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű tevékenységek. A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében, beleértve az intermodális szállítási műveleteket, amelyek során az út egy részét tengeren teszik meg, a tagállamoknak vagy a Kirgiz Köztársaság a Közösségen, illetve a Kirgiz Köztársaságon kívül letelepedett állampolgárai, valamint a Közösségen vagy a Kirgiz Köztársaságon kívül letelepedett és a tagállamok állampolgárai, illetve kirgiz állampolgárok által ellenőrzött hajózási társaságok szintén kedvezményezettjei e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek, ha hajóikat a szóban forgó tagállamban, illetve a Kirgiz Köztársaságban a vonatkozó jogszabályokkal összhangban tartják nyilván. 26. cikk (1) E megállapodás egyéb rendelkezései ellenére, az egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy prudenciális okokból intézkedéseket hozzon a befektetők, a betétesek, a biztosítottak és az olyan személyek védelme érdekében, amelyeknek valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik, vagy annak érdekében, hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer sértetlenségét és stabilitását. Amennyiben az ilyen intézkedések nem egyeztethetők össze e megállapodás rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek elkerülésére. (2) E megállapodás egy része sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Feleknek egyedi vevők ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását. 27. cikk E megállapodás rendelkezései nem sértik bármely olyan intézkedésnek a Felek valamelyike által történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e megállapodás rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely Félnek azon intézkedéseit, amelyekkel harmadik országok bejutását szabályozza a saját piacára. 28. cikk (1) A Kirgiz Köztársaság, illetve a Közösség területén letelepedett közösségi, illetve kirgiz társaságnak e cím I. fejezetének rendelkezései ellenére jogában áll az, hogy a letelepedés szerinti befogadó országban érvényes jogszabályokkal összhangban a Kirgiz Köztársaságban, illetve a Közösség területén olyan alkalmazottakat foglalkoztasson, akár leányvállalatai, akár fióktelepei révén, akik valamely közösségi tagállam, illetve a Kirgiz Köztársaság állampolgárai, azzal a feltétellel, hogy az ilyen alkalmazottak a (2) bekezdésben meghatározott kulcsfontosságú személyzet tagjai, és hogy kizárólag a társaságok vagy fióktelepek alkalmazásában állnak. Az ilyen alkalmazottak tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak az ilyen foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak. (2) Az előbb említett társaságok, a továbbiakban: szervezetek, kulcsfontosságú személyzetét a következő kategóriák közül a c) pontban meghatározott „társaságon belül áthelyezett személyek” képezik, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az érintett személyek legalább az áthelyezést közvetlenül megelőző évben annak alkalmazásában álltak, vagy üzlettársak voltak benne (a többségi részvényesek kivételével): a) a szervezetben vezető beosztást betöltő személyek, akik elsődlegesen a létesítmény vezetését látják el, és akik elsősorban a társaság igazgatósága vagy részvényesei, illetve az ennek megfelelő személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, és munkájuk a következőkre terjed ki: – a létesítmény vagy a létesítmény egyik szervezeti egységének vagy részlegének a vezetése, – felügyeleti, szakmai vagy vezető szerepet betöltő más alkalmazottak munkájának felügyelete és ellenőrzése, – személyes hatáskör gyakorlása alkalmazottak felvétele és elbocsátása, a felvételre és elbocsátásra tett ajánlások és egyéb személyzeti intézkedések tekintetében; b) a szervezetben dolgozó olyan személyek, akik a létesítmény működtetéséhez, kutatási felszereléséhez, technikáihoz vagy vezetéséhez elengedhetetlen, nem mindennapi tudás birtokában vannak. Az ilyen tudás értékelése a létesítményre jellemző tudáson kívül tükrözheti a speciális technikai tudást igénylő munka vagy szakma típusához kapcsolódó magas szintű képzettséget, beleértve az engedélyhez kötött szakmához való tartozást; c) „társaságon belül áthelyezett személy”: olyan természetes személy, aki valamely Fél területén lévő szervezetben dolgozik, és akit a másik Fél területén folytatott gazdasági tevékenységekkel összefüggésben oda ideiglenesen áthelyeznek; az érintett szervezet székhelyének valamely Fél területén kell lennie, és az áthelyezésnek e szervezet olyan létesítményére (fióktelep, leányvállalat) kell irányulnia, amely ténylegesen hasonló gazdasági tevékenységeket folytat a másik Fél területén. 29. cikk A Felek felismerik annak fontosságát, hogy területükön a másik Fél társaságainak létesítésére és működésére tekintettel egymásnak nemzeti bánásmódot biztosítanak, továbbá megvizsgálják, hogy kölcsönösen kielégítő alapon, illetve az Együttműködési Tanács ajánlásai fényében miként érhetik el ezt a célt. 30. cikk (1) A Felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan intézkedések vagy lépések megtételét, amelyek egymás társaságai számára az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék a letelepedés és a működés feltételeit. (2) E cikk rendelkezései nem érintik a 38. cikk rendelkezéseit: a 38. cikk hatálya alá tartozó eseteket minden más rendelkezés kizárásával kizárólag a szóban forgó cikk rendelkezései szabályozzák. (3) A partnerség és az együttműködés szellemében, és a 44. cikk fényében, a Kirgiz Köztársaság kormánya tájékoztatja a Közösséget az olyan új jogszabályok előterjesztésének vagy új rendelkezések elfogadásának szándékáról, amelyek a közösségi társaságok kirgiz leányvállalatai vagy fióktelepei számára a letelepedési vagy működési feltételeket az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék. A Közösség felkérheti a Kirgiz Köztársaságot, hogy közölje az ilyen jogszabályok vagy rendelkezések tervezetét, és folytasson konzultációt e tervezetekről. (4) Amennyiben a Kirgiz Köztársaságban bevezetett új jogszabály vagy rendelkezés következtében a közösségi társaságok kirgiz leányvállalatai vagy fióktelepei számára a letelepedési vagy működési feltételek az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá válnak, az ilyen jogszabály vagy rendelkezés a vonatkozó törvény hatálybalépésének időpontjában a Kirgiz Köztársaságban már letelepedett leányvállalatokra és fióktelepekre a vonatkozó törvény hatálybalépését követően három éven át nem alkalmazandó. III. FEJEZET HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS A KÖZÖSSÉG ÉS A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT 31. cikk (1) A Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban vállalják, hogy megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a Felek szolgáltatási ágazatainak fejlődését szem előtt tartva fokozatosan engedélyezzék a szolgáltatások nyújtását olyan közösségi vagy kirgiz társaságok részéről, amelyek más Félnek a területén letelepedettek, mint amelyben a szolgáltatás által megcélzott személy. (2) Az Együttműködési Tanács ajánlást tesz az (1) bekezdés végrehajtására. 32. cikk A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy piacorientált szolgáltatási ágazatot alakítsanak ki a Kirgiz Köztársaságban. 33. cikk (1) A Felek vállalják, hogy kereskedelmi alapon, hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi hajózási piachoz és forgalomhoz való korlátlan hozzáférés elvét: a) az előbbi rendelkezés nem érinti a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló ENSZ Egyezményből eredő azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek az e megállapodásban részes Felek egyikére vagy másikára vonatkoznak. Vonalhajózási konferenciához nem tartozó szállítók szabadon versenyezhetnek vonalhajózási konferenciához tartozó szállítókkal, ha betartják a tisztességes kereskedelemi verseny szabályait; b) a Felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet iránt, amely a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelmének elengedhetetlen tényezője. (2) Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a Felek: a) e megállapodás hatálybalépésétől kezdve nem alkalmazzák a közösségi tagállamok és a volt Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások rakománymegosztásra vonatkozó rendelkezéseit; b) nem vezetnek be rakománymegosztásra vonatkozó záradékokat a harmadik országokkal kötendő jövőbeli kétoldalú megállapodásokban, kivéve olyan kivételes körülmények esetén, amennyiben az e megállapodásban részes egyik vagy másik Fél vonalhajózási társaságainak máskülönben nem lenne tényleges lehetőségük arra, hogy az érintett harmadik országból érkező és oda irányuló kereskedelmi forgalomban részt vegyenek; c) a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelméről szóló jövőbeli kétoldalú megállapodásokban megtiltják a rakománymegosztásra vonatkozó megegyezéseket; d) e megállapodás hatálybalépésével eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, igazgatási, technikai és egyéb akadályt, amely a nemzetközi tengeri szállításban korlátozó vagy megkülönböztető hatást fejthetne ki a szolgáltatások szabad nyújtásra. 34. cikk A Felek közötti szállítás összehangolt fejlesztésének biztosítását szem előtt tartva, amelyet a Felek kereskedelemi szükségleteikhez igazítanak, a kölcsönös piaci hozzáférés feltételei, valamint a közúti, vasúti és belvízi utakon történő, továbbá az esetleges légi közlekedési szolgáltatásnyújtás feltételei adott esetben külön megállapodásokban szabályozhatók, amelyet a Felek e megállapodás hatálybalépését követően tárgyalnak meg. IV. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 35. cikk (1) E cím rendelkezéseit a közrenddel összefüggő, közbiztonsági és közegészségügyi korlátozásokra figyelemmel kell alkalmazni. (2) E cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon tevékenységekre, amelyek valamely Fél területén hivatali hatáskör, akár alkalmi, gyakorlásával függenek össze. 36. cikk E cím alkalmazásában e megállapodás egy része sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a belépés és tartózkodás, a munkavállalás, a munkafeltételek és a természetes személyek letelepedése és a szolgáltatásnyújtás tekintetében törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák, azzal a feltétellel, hogy ennek során nem alkalmazzák ezeket oly módon, amely az e megállapodás valamely rendelkezésének feltételei alapján bármely Felet megillető előnyöket semmissé tenné vagy csökkentené. A fenti rendelkezés nem érinti a 35. cikk alkalmazását. 37. cikk Azon társaságok, amelyek kirgiz társaságok és közösségi társaságok közös ellenőrzése alatt és kizárólagos tulajdonában vannak, szintén a II., III. és IV. fejezet rendelkezéseinek kedvezményezettjei közé tartoznak. 38. cikk Az egyik Fél által az e megállapodás alapján a másik Félnek biztosított bánásmód, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) hatálya alá tartozó ágazatok vagy intézkedések tekintetében a GATS vonatkozó kötelezettségeinek hatálybalépését egy hónappal megelőző naptól kezdve, semmilyen esetben nem lehet kedvezőbb, mint az előbbi Fél által a GATS rendelkezései alapján az egyes szolgáltatási ágazatok, alágazatok és szolgáltatásnyújtási módok tekintetében biztosított bánásmód. 39. cikk A Közösség, annak tagállamai és a Kirgiz Köztársaság a II., III. és IV. fejezet alkalmazásában nem veszik figyelembe, a GATS V. cikkének elveivel összhangban, a gazdasági integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján biztosított bánásmódot. 40. cikk (1) Az e cím rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a Felek a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben nyújtani fognak. (2) E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná azt, hogy a Felek a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi adójogszabályok adórendelkezései alapján olyan intézkedéseket fogadjanak el vagy érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés vagy adókijátszás megelőzésére irányulnak (3) E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a tagállamokat vagy a Kirgiz Köztársaságot abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük tekintetében, nincsenek azonos helyzetben. 41. cikk A 28. cikk sérelme nélkül, a II., III. és a IV. fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy feljogosítaná: – a tagállamok, illetve a Kirgiz Köztársaság állampolgárait arra, hogy bármilyen minőségben belépjenek a Kirgiz Köztársaság, illetve a Közösség területére és ott tartózkodjanak, különösen valamely társaság részvényeseként vagy tulajdonostársaként, vezetőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve szolgáltatások nyújtójaként vagy kedvezményezettjeként, – a kirgiz társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Közösség területén a Kirgiz Köztársaság állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák, – a közösségi társaságok kirgiz leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Kirgiz Köztársaság területén a tagállamok állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák, – a kirgiz társaságokat vagy kirgiztársaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján kirgiz személyeket biztosítsanak abból a célból, hogy más személyek számára és ellenőrzése alatt működjenek, – a közösségi társaságokat és a közösségi társaságok kirgiz leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján olyan munkavállalókat biztosítsanak, akik a tagállamok állampolgárai. V. FEJEZET FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKE 42. cikk (1) A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában engedélyezik a Közösségben és a Kirgiz Köztársaságban honosak közötti, az áruforgalommal, valamint a szolgáltatások és személyek mozgásával összefüggő, e megállapodás rendelkezéseivel összhangban teljesített folyó fizetéseket. (2) A tőkemozgások mérlegének ügyletei tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől a fogadó ország törvényeivel összhangban alapított társaságokba irányuló közvetlen befektetésekhez és a II. fejezet rendelkezéseivel összhangban végzett befektetésekhez, valamint e befektetések és a belőlük származó esetleges nyereség felszámolásához vagy hazatelepítéséhez kapcsolódó szabad tőkemozgást biztosítani kell. (3) E megállapodás hatálybalépésétől kezdve, a (2) bekezdés vagy az (5) bekezdés sérelme nélkül nem vezetnek be újabb devizakorlátozásokat a Közösségben és a Kirgiz Köztársaságban honos személyek közötti tőkemozgásra és a hozzá kapcsolódó folyó fizetésekre vonatkozóan, és a meglévő szabályok nem válnak korlátozóbbakká. (4) A Felek konzultációt folytatnak egymással abból a célból, hogy e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása érdekében megkönnyítsék a Közösség és a Kirgiz Köztársaság között a (2) bekezdésben említettektől eltérő, más tőkeformák mozgását. (5) Hivatkozva e cikk rendelkezéseire, amíg nem vezetik be a kirgiz valutának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapokmánya VIII. cikke értelmében vett teljes konvertibilitását, a Kirgiz Köztársaság kivételes körülmények között devizakorlátozásokat alkalmazhat rövid és hosszú lejáratú hitelek nyújtásával és felvételével összefüggésben, amennyiben az ilyen hitelek nyújtása esetén a Kirgiz Köztársaság számára ilyen korlátozásokat írnak elő és amennyiben e korlátozásokat a Kirgiz Köztársaság jogállása az IMF-ben megengedi. A Kirgiz Köztársaság e korlátozásokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Alkalmazásuk a lehető legkisebb mértékben zavarja e megállapodást. A Kirgiz Köztársaság az ilyen intézkedések bevezetéséről és azok változásairól tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot. (6) Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben kivételes körülmények között a Közösség és a Kirgiz Köztársaság közötti tőkemozgás súlyos nehézségeket okoz a Közösségben, illetve a Kirgiz Köztársaságban az árfolyam-politika vagy a monetáris politika működtetésében, vagy fennáll ennek a veszélye, úgy a Közösség, illetve a Kirgiz Köztársaság legfeljebb hat hónapon át védintézkedéseket hozhat a Közösség és a Kirgiz Köztársaság közötti tőkemozgás tekintetében, ha az ilyen intézkedések feltétlenül szükségesek. VI. FEJEZET A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON OLTALMA 43. cikk (1) E cikk és a II. melléklet rendelkezései alapján a Kirgiz Köztársaság folytatja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmának fejlesztését annak érdekében, hogy e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére a Közösségben fennálló oltalmi szinthez hasonló szintű oltalmat biztosítson, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit. Az Együttműködési Tanács meghosszabbíthatja ezt az időtartamot a Kirgiz Köztársaság különleges körülményeire hivatkozva. (2) A Kirgiz Köztársaság e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére csatlakozik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló, a II. melléklet (1) bekezdésében említett többoldalú egyezményekhez, amelyekben a tagállamok részesek, vagy amelyeket a tagállamok az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően ténylegesen alkalmaznak. V. CÍM JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS 44. cikk (1) A Felek kijelentik, hogy a Kirgiz Köztársaság és a Közösség közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontos feltételét képezi a Kirgiz Köztársaság meglévő és jövőbeli jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való közelítése. A Kirgiz Köztársaság törekszik annak biztosítására, hogy jogszabályai fokozatosan összeegyeztethetőkké váljanak a Közösség jogszabályaival. (2) A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: társasági befektetéseket szabályozó törvények és rendeletek, vámjog, társasági jog, bankjog, társasági számvitel és adók, szellemi tulajdon, munkavállalók munkahelyi védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok, közbeszerzés, emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, környezetvédelem, fogyasztóvédelem, közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok, nukleáris törvények és rendeletek, valamint szállítás. (3) A Közösség ezen intézkedések végrehajtásához technikai segítséget nyújt a Kirgiz Köztársaságnak, amely többek között a következőket ölelheti fel: – szakértők cseréje, – korai tájékoztatás biztosítása, különösen a vonatkozó jogszabályokról, – szemináriumok szervezése, – képzési tevékenységek, – támogatás a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak lefordításához. (4) A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy versenytörvényeiket a közöttük folyó kereskedelmet érintő esetekben összehangolt módon alkalmazzák. VI. CÍM GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS 45. cikk (1) A Közösség és a Kirgiz Köztársaság gazdasági együttműködést hoz létre, amely a Kirgiz Köztársaság gazdasági reformjához valamint fellendüléséhez és fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulásra irányul. Ezen együttműködés mindkét Fél javára erősíti a fennálló gazdasági kapcsolatokat. (2) Politikai és egyéb intézkedéseket fognak kialakítani a gazdasági és társadalmi reform, valamint a kirgiz gazdasági és kereskedelmi rendszerek átalakítása érdekében, amelyeket a fenntarthatóság és a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés követelményei fognak vezérelni; teljes mértékben figyelembe véve a környezeti szempontokat is. (3) E cél érdekében az együttműködés különösen a gazdasági és társadalmi fejlődés, az emberi erőforrás-fejlesztés, a vállalkozások támogatása (ezen belül a privatizáció, a befektetések és a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése), a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az energetika és nukleáris biztonság, a szállítás, a turizmus, a környezetvédelem, a regionális együttműködés és a monetáris politika területeire összpontosít. (4) A régió harmonikus fejlődését szem előtt tartva, különös figyelmet szentelnek az olyan intézkedéseknek, amelyek alkalmasak arra, hogy elősegítsék az együttműködést a Független Államok között. (5) Az e megállapodásban meghatározott gazdasági együttműködést és az együttműködés más formáit adott esetben a Közösség technikai segítségnyújtással támogathatja, figyelembe véve a Közösség által a Független Államokban nyújtott technikai segítségre vonatkozó tanácsi rendeletet, a Kirgiz Köztársaságnak nyújtott közösségi technikai segítséggel kapcsolatos indikatív programban vállalt prioritásokat, valamint a kialakított koordinációs és végrehajtási eljárásokat. 46. cikk Ipari együttműködés (1) Az együttműködés különösen a következők előmozdítását célozza: – üzleti kapcsolatok fejlesztése mindkét oldal gazdasági szereplői között, – a Közösség részvétele a Kirgiz Köztársaság erőfeszítéseiben, amelyek iparának átalakítására irányulnak, – az irányítás javítása, – megfelelő kereskedelmi szabályok és gyakorlatok kialakítása, – környezetvédelem. (2) E cikk rendelkezései nem érintik a vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyszabályok végrehajtását. 47. cikk Beruházásfejlesztés és -védelem (1) Az együttműködés a Közösség és a tagállamok vonatkozó hatásköreit és illetékességeit szem előtt tartva arra irányul, hogy kedvező légkört teremtsen a belföldi és külföldi magánbefektetések számára, különösen a beruházásvédelem, a tőketranszfer és a befektetési lehetőségekre vonatkozó információcsere jobb feltételei révén. (2) Az együttműködés céljai különösen a következők: – adott esetben beruházásfejlesztési és -védelmi megállapodások megkötése a Kirgiz Köztársaság és a tagállamok között, – adott esetben megállapodások megkötése a Kirgiz Köztársaság és a tagállamok között a kettős adóztatás elkerüléséről, – kedvező körülmények megteremtése, amelyek bátorítják a kirgiz gazdaságba történő külföldi befektetéseket, – stabil és megfelelő üzleti jog és üzleti feltételek kialakítása, valamint információcsere a befektetések területén a törvényekről, a rendeletekről és a közigazgatási gyakorlatokról, – információcsere a befektetési lehetőségekről többek között kereskedelmi vásárok, kiállítások, kereskedelmi hetek és egyéb események formájában. 48. cikk Közbeszerzés A Felek együttműködnek azon feltételek kialakításában, amelyek lehetővé teszik az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szerződések nyílt és versenytárgyaláson alapuló odaítélését, különösen ajánlati felhívások révén. 49. cikk Együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés területén (1) A Felek közötti együttműködés előmozdítja a minőség terén követett, a nemzetközi megállapodásoknak megfelelő feltételekhez, elvekhez és iránymutatásokhoz való felzárkózást. A szükséges intézkedések megkönnyítik a megfelelőségértékelés területén a kölcsönös elismerés irányába tett előrelépést, valamint a kirgiz termékek minőségének javítását. (2) E célból a Felek arra törekszenek, hogy olyan technikai segítségnyújtási projektek keretében működjenek együtt, amelyek: – előmozdítják a megfelelő együttműködést az e területekre szakosodott szervezetekkel és intézményekkel, – előmozdítják a közösségi technikai szabályok alkalmazását, valamint az európai szabványok és megfelelőségértékelési eljárások használatát, – lehetővé teszik a minőségirányítás területén a tapasztalatok és a technikai információk cseréjét. 50. cikk Bányászat és nyersanyagok (1) A Felek arra törekednek, hogy növeljék a bányászatra és nyersanyagokra irányuló befektetést és kereskedelmet. (2) Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják: – információcsere a bányászati és a nemvasfém ágazat kilátásairól, – az együttműködés jogi keretrendszerének kialakítása, – kereskedelmi kérdések, – környezeti jogszabályok elfogadása és végrehajtása, – képzés, – biztonság a bányászatban. 51. cikk Tudományos és műszaki együttműködés (1) A Felek a kölcsönös előnyök alapján támogatják az együttműködést a nem katonai kutatás és technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére. (2) A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel: – tudományos és műszaki információcsere, – közös KTF tevékenység, – képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-fel foglalkozó tudósok, kutatók és szakemberek számára mindkét oldalon. Amennyiben az együttműködés oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek formáját ölti, az 52. cikk rendelkezéseivel összhangban kell azokat végrehajtani. A Felek kölcsönös megállapodás alapján a tudományos és technológiai együttműködés más formáit is kialakíthatják. Az együttműködési tevékenységek során külön figyelmet kell fordítani az olyan tudósok, mérnökök, kutatók és műszaki szakemberek más területen történő foglalkoztatására, akik tömegpusztító fegyverek kutatásával és/vagy előállításával foglalkoznak vagy foglalkoztak. (3) Az e cikk hatálya alá eső együttműködést az egyes Felek által elfogadott eljárásoknak megfelelően megtárgyalt és megkötött külön megegyezések alapján valósítják meg, amelyek többek között a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó különleges rendelkezéseket is rögzítenek. 52. cikk Oktatás és szakképzés (1) A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy mind a közszférában, mind a magánszférában növeljék az általános oktatás és a szakképzettség szintjét a Kirgiz Köztársaságban. (2) Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják: – a kirgiz felsőoktatási és szakképzési rendszerek korszerűsítése, beleértve a felsőoktatási létesítmények és a felsőoktatási diplomák akkreditálási rendszerét, – a köz- és a magánszektorbeli vezetők és köztisztviselők szakképzése a meghatározásra kerülő prioritási területeken, – együttműködés az oktatási intézmények, illetve az oktatási intézmények és cégek között, – a tanárok, felsőfokú képesítéssel rendelkezők, adminisztrátorok, fiatal tudósok és kutatók, valamint a fiatalok mobilitása, – az európai tanulmányok terén folytatott oktatás támogatása a megfelelő intézményekben, – közösségi nyelvek oktatása, – konferenciatolmácsok posztgraduális képzése, – újságírók szakképzése, – oktatók szakképzése. (3) Az egyik Fél lehetséges részvétele a másik Fél oktatási és szakképzési programjaiban a Felek vonatkozó eljárásaival összhangban vitatható meg, továbbá, adott esetben, intézményi kereteket és együttműködési terveket fognak létrehozni, amelyek a Kirgiz Köztársaságnak a közösségi Tempus-programban való részvételére épülnek. 53. cikk Mezőgazdaság és az agráripari ágazat Az együttműködés célja e területen a mezőgazdaság reformja, a kirgiz mezőgazdaság, az agráripari és a szolgáltatási ágazat korszerűsítése, privatizálása és átalakítása, belföldi és külföldi piacok kialakítása a kirgiz termékek számára olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják a környezet védelmét, figyelembe véve az élelmiszerellátás biztonsága javításának szükségességét, valamint az agrár- és élelmiszeripar, továbbá a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának fejlesztése. A Felek arra is törekednek, hogy az ipari és mezőgazdasági élelmiszertermékek tekintetében fokozatosan közelítsék a kirgiz szabványokat a közösségi technikai szabályokhoz, beleértve az egészségügyi és növény-egészségügyi szabványokat. 54. cikk Energia (1) Az együttműködésre a piacgazdaság és az Európai Energiacharta alapelvei keretében kerül sor, amelynek hátteréül az európai energiapiacok fokozatos integrációja szolgál. (2) Az együttműködés többek között a következő területekre terjed ki: – az energiatermelés ellátásának és fogyasztásának környezeti hatása, annak érdekében, hogy az e tevékenységekből származó környezetvédelmi károkat megelőzze vagy minimalizálja, – az energiaellátás biztonságának és minőségének gazdaságos és környezetileg elfogadható módon történő javítása, beleértve a szállítók diverzifikációját, – az energetikai politika megfogalmazása, – az energetikai ágazat irányításának és szabályozásának javítása a piacgazdasággal összhangban, – az energiakereskedelem fokozásához és a befektetések ösztönzéséhez szükséges intézményi, jogi, adózási és egyéb feltételek megteremtése, – az energiatakarékosság és a hatékony energiafelhasználás előmozdítása, – az energetikai infrastruktúra korszerűsítése, – az ellátás és a végfelhasználás területén az energetikai technológiák javítása minden fajta energiatípus esetében, – irányítói és műszaki szakképzés az energetikai szektorban, – az energiaellátás biztonsága, az energia, valamint az energetikai anyagok és termékek szállítása és továbbítása. 55. cikk Környezet (1) Az Európai Energiachartát szem előtt tartva, a Felek továbbfejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezet és az emberi egészség területén. (2) Az együttműködés célja a környezet romlása elleni küzdelem, és különösen a következők: – a szennyezettségi szintek hatékony felügyelete és a környezet értékelése; információs rendszer a környezet állapotáról, – a helyi, a regionális és az országhatáron átterjedő levegő- és vízszennyezés leküzdése, – az ökológiai egyensúly helyreállítása, – a fenntartható, hatékony és környezetileg hatékony energiatermelés és -felhasználás, – az ipari létesítmények biztonsága, – a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése, – a vízminőség, – a hulladékcsökkentés, az újrafelhasználás és a biztonságos ártalmatlanítás, a Bázeli Egyezmény végrehajtása, – a mezőgazdaság környezeti hatása, talajerózió és kémiai szennyezés, – az erdők védelme, – a biodiverzitás megőrzése, a védett területek és a biológiai erőforrások fenntartható felhasználása és kezelése, – a területrendezés, ezen belül az építőipar és a városfejlesztés, – a gazdasági és a fiskális eszközök felhasználása, – a globális éghajlatváltozás, – a környezeti nevelés és a tudatosság, – a radioaktivitás által érintett övezetek rehabilitációjával kapcsolatos technikai segítségnyújtás és a kapcsolódó egészségügyi és szociális problémák kezelése, – az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény végrehajtása. (3) Az együttműködésre különösen a következők útján kerül sor: – katasztrófavédelmi tervezés és más vészhelyzetek, – információk és szakértők cseréje, többek között a tiszta technológiák átadása, továbbá a biotechnológiák biztonságos és környezetileg elfogadható felhasználása területén, – közös kutatási tevékenységek, – a jogszabályok fejlesztése a közösségi szabványok szintjének elérése érdekében, – együttműködés regionális szinten, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség keretében való együttműködést, és nemzetközi szinten, – stratégiák kialakítása, különös tekintettel a globális és éghajlati kérdésekre, valamint a fenntartható fejlődés elérését szem előtt tartva, – környezeti hatástanulmányok. 56. cikk Közlekedés A Felek a közlekedés területén továbbfejlesztik és megerősítik együttműködésüket. Az együttműködés többek között a kirgiz közlekedési rendszerek és hálózatok átalakítására és korszerűsítésére, valamint adott esetben – a globálisabb közlekedési rendszer kialakításának összefüggésében – a közlekedési rendszerek összeegyeztethetőségének fejlesztésére és biztosítására irányul. Az együttműködés többek között a következőket öleli fel: – a közúti szállítás, a vasutak, a kikötők és a repülőterek irányításának és üzemeltetésének korszerűsítése, – a vasutak, a vízi utak, a közutak, a kikötők, a repülőterek és a légi közlekedési infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése, beleértve a közérdekű főútvonalak és a fent említett közlekedési módok transzeurópai összeköttetéseinek korszerűsítését, – a kombinált szállítás támogatása és fejlesztése, – a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása, – a politika kialakításához és végrehajtásához szükséges szabályozói és intézményi keretek kidolgozása, beleértve a szállítási ágazat privatizálását. 57. cikk Postai szolgáltatások és távközlés A Felek hatásköreiken és illetékességükön belül kibővítik és megerősítik az együttműködést a következő területeken: – politikák és iránymutatások kialakítása a távközlési ágazat és a postai szolgáltatások fejlesztéséhez, – a díjszabási politika és a forgalmazás elveinek kialakítása a távközlési ágazatban és a postai szolgáltatások terén, – technológia és know-how átadása, beleértve az európai technikai szabványokra és hitelesítési rendszerekre vonatkozó ismereteket, – a távközlés és a postai szolgáltatások terén projektek fejlesztésének ösztönzése és a befektetések számára vonzóvá tétele, – a távközlési és postai szolgáltatásnyújtás hatékonyságának és minőségének javítása, többek között az alágazatok tevékenységeinek liberalizálásán keresztül, – a távközlés fokozott alkalmazása, különösen az elektronikus fizetési rendszerek területén, – távközlési hálózatok irányítása és azok optimalizálása, – megfelelő szabályozási alap a távközlési és postai szolgáltatásnyújtáshoz, valamint a rádiófrekvencia-spektrum felhasználásához, – szakképzés a távközlés és a postai szolgáltatások területén a piaci feltételek mellett történő üzemeltetés szem előtt tartásával. 58. cikk Pénzügyi szolgáltatások Az együttműködés különösen annak megkönnyítésére irányul, hogy a Kirgiz Köztársaság az általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerek részévé váljon. A technikai segítségnyújtás előterében a következők állnak: – a banki és pénzügyi szolgáltatások fejlesztése, a hitelforrások közös piacának kialakítása, a Kirgiz Köztársaság bevonása valamely általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerbe, – pénzügyi rendszer és intézményeinek kialakítása a Kirgiz Köztársaságban, tapasztalatcsere és személyzeti képzés, – biztosítási szolgáltatások kialakítása, amelyek többek között kedvező keretet hoznának létre ahhoz, hogy közösségi társaságok a biztosítási ágazaton belül közös vállalatok létrehozásában vegyenek részt a Kirgiz Köztársaságban, valamint exporthitel-biztosítás kialakítása. Ezen együttműködés különösen ahhoz járul hozzá, hogy a pénzügyi szolgáltató ágazatban elősegítse a Kirgiz Köztársaság és a tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését. 59. cikk Pénzmosás (1) A Felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítésekre és együttműködésre van szükség annak megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában a bűncselekményekből, és különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására használják fel. (2) Az együttműködés e területen közigazgatási és technikai segítségnyújtást foglal magában, amelynek az a célja, hogy olyan alkalmas előírásokat határozzanak meg a pénzmosás ellen, amelyek egyenértékűek a Közösség és az illetékes nemzetközi fórumok, beleértve a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadott előírásokkal. 60. cikk Regionális fejlesztés (1) A Felek megerősítik az együttműködést a területfejlesztés és a területrendezés területén. (2) A Felek e célból ösztönzik a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok közötti információcserét a területfejlesztési és területrendezési politika, valamint a regionális politikák kialakításának módszerei terén, külön hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetben lévő területek fejlesztésére. Ösztönzik a régiók és a területfejlesztésért felelős közintézmények közötti közvetlen kapcsolatfelvételt is, többek között azzal a céllal, hogy kicseréljék a területfejlesztés előmozdításának módszereit és formáit. 61. cikk Szociális együttműködés (1) Az egészség és a biztonság területén a Felek azzal a céllal alakítanak ki maguk között együttműködést, hogy javítsák a munkavállalók egészség- és biztonságvédelmének szintjét. Az együttműködés különösen a következőket öleli fel: – oktatás és szakképzés az egészségügyi és a biztonsági területen, külön figyelmet fordítva a magas kockázatú tevékenységi területekre, – megelőző intézkedések kialakítása és támogatása a foglalkozási megbetegedések és egyéb munkahelyi ártalmak leküzdése érdekében, – a jelentős balesetek veszélyének megelőzése és a mérgező vegyi anyagok kezelése, – kutatás a munkakörnyezettel, valamint a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos tudásbázis fejlesztése érdekében. (2) A foglalkoztatás tekintetében az együttműködés különösen a következőkre irányuló technikai segítségnyújtásban nyilvánul meg: – a munkaerőpiac optimalizálása, – a munkaközvetítő és a tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése, – szerkezetváltási programok tervezése és megvalósítása, – a helyi munkaerőpiacok fejlesztésének ösztönzése, – a rugalmas foglalkoztatási programokra vonatkozó információk kicserélése, beleértve az önálló foglalkoztatást ösztönző és a vállalkozóvá válást előmozdító programokat. (3) A Felek külön figyelmet szentelnek a szociális védelem területén megvalósuló együttműködésnek, ami többek között kiterjed a kirgiz szociális védelmi reformok tervezésében és megvalósításában való együttműködésre. E reformoknak az a céljuk, hogy a piacgazdaságokra jellemző védelmi módszereket fejlesszenek ki a Kirgiz Köztársaságban, és a reformok a szociális védelem összes formáját felölelik. 62. cikk Idegenforgalom A Felek fokozzák és fejlesztik együttműködésüket, amely a következőket öleli fel: – az idegenforgalom megkönnyítése, – az információáramlás fokozása, – know-how átadása, – a közös tevékenységek lehetőségének tanulmányozása, – együttműködés a hivatalos idegenforgalmi szervezetek között, – képzés az idegenforgalom fejlesztése érdekében. 63. cikk Kis- és középvállalkozások (1) A Felek arra törekednek, hogy fejlesszék és megerősítsék a kis- és középvállalkozásokat, valamint ezek egyesületeit, továbbá a közösségi és a kirgiz KKV-k közötti együttműködést. (2) Az együttműködés technikai segítségnyújtást foglal magában, különösen a következő területeken: – jogalkotási keret kialakítása a KKV-k számára, – megfelelő infrastruktúra kifejlesztése (egy ügynökség a KKV-k támogatására, kommunikáció, segítségnyújtás egy alap megteremtésében a KKV-k számára), – technológiai parkok kialakítása. 64. cikk Információ és kommunikáció A Felek támogatják az információkezelés korszerű módszereinek kifejlesztését, beleértve a médiát, és ösztönzik a hatékony kölcsönös információcserét. Elsőbbséget kapnak azon programok, amelyeknek az a célja, hogy alapvető tájékoztatással lássák el az általános közvéleményt a Közösségről és a Kirgiz Köztársaságról, beleértve, ha lehetséges, az adatbázisokhoz való hozzáférést, a szellemi tulajdonjogok teljes tiszteletben tartása mellett. 65. cikk Fogyasztóvédelem A Felek szoros együttműködést alakítanak ki, amelynek az a célja, hogy elérjék a fogyasztóvédelmi rendszereik közötti összeegyeztethetőséget. Ez az együttműködés magában foglalhatja a jogalkotói munkára és az intézményi reformra vonatkozó információk kicserélését, állandó rendszerek létrehozás …