← Magyarország

2016. CLII. törvény a higanyról szóló Minamata Egyezmény kihirdetéséről.

Röviden

Ez a törvény a higanyról szóló Minamata Egyezmény kihirdetéséről szól, felhatalmazva az Országgyűlést az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére és kihirdetésére. Célja az emberi egészség és a környezet védelme a higany és vegyületeinek emberi eredetű kibocsátásaitól.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

  1. CLII. törvény a higanyról szóló Minamata Egyezmény kihirdetéséről.
  2. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a higanyról szóló Minamata Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
  3. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
  4. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a
  5. december 6-i ülésnapján fogadta el. A higanyról szóló Minamata Egyezmény Jelen Egyezmény Részes Felei, felismerve, hogy a higany egy globális szinten aggodalomra okot adó vegyi anyag, mely abból adódóan, hogy a légkörben nagy távolságokra jut, valamint mivel az antropogén eredetű légkörbe juttatását követően a környezetben tartósan megmarad, továbbá mivel biológiailag felhalmozódik az ökoszisztémákban és jelentős negatív hatásai vannak az emberi egészségre és a környezetre, emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének Környezetvédelmi Programja Kormányzó Tanácsának
  6. február 20-i 25/
  7. számú határozatára, amely nemzetközi lépések megtételét kezdeményezte a higany hatékony, hatásos és következetes kezelése érdekében, emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődésről szóló konferenciája “A jövő, amit akarunk” című záró dokumentuma
  8. bekezdésére, amely az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatok kezelése érdekében a világszerte jogerős higanyszabályozásról szóló tárgyalások sikeres kimenetelének fontosságára szólított fel, emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődésről szóló konferenciáján újra megerősítették a környezetről és fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat alapelveit, ezen belül többek között a közös, de megkülönböztetett felelősségvállalást, és az egyes államok sajátos körülményeinek és képességeinek tiszteletben tartását, valamit a globális cselekvés szükségességét, tudatában a sérülékeny népességcsoportok, különösen a nők, gyermekek, és rajtuk keresztül a jövőbeli generációk higanykitettsége miatti egészségügyi aggodalmaknak, különösen a fejlődő országokban, megállapítva a sarkvidéki ökoszisztémák és őslakos közösségek különös sérülékenységét a higany táplálékláncban való biológiai feldúsulása és a tradicionális élelmiszerek szennyezettsége miatt, valamint a higany hatásai miatt még általánosabban, aggódva az őslakos közösségekért, felismerve a Minamata-szindrómából levont alapvető tanulságokat, különösen a higanyszennyezésből eredő súlyos egészségügyi és környezeti hatásokat, valamint a higany megfelelő kezelésének, és az ilyen események megelőzésének szükségszerű biztosítását a jövőben, kiemelve a pénzügyi, műszaki, technológiai és kapacitásépítési támogatás fontosságát, különösen a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok számára, annak érdekében, hogy nemzeti szinten megerősítsék a higany kezelésére vonatkozó képességeiket és előmozdítsák az Egyezmény hatékony végrehajtását, emellett felismerve az Egészségügyi Világszervezetnek az emberi egészség védelme terén végzett tevékenységét a higany kapcsán, és a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások szerepét, különösen a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezményt, és a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményt, felismerve, hogy jelen Egyezmény és az egyéb nemzetközi megállapodások a környezetvédelem és kereskedelem terén kölcsönösen segítik egymást, hangsúlyozva, hogy ebben az Egyezményben semmi sem célozza, hogy befolyással legyen bármelyik Részes Fél bármely létező nemzetközi megállapodásból eredő jogaira vagy kötelezettségeire, egyetértve abban, hogy a fenti preambulum bekezdésnek nem célja hierarchiát létrehozni jelen Egyezmény és egyéb nemzetközi okiratok között, megjegyezve, hogy jelen Egyezményben semmi sem korlátoz egy Részes Felet abban, hogy az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban lévő további, nemzeti intézkedéseket hozzon annak érdekében, hogy az adott Részes Fél egyéb, az érvényes nemzetközi jogból eredő kötelezettségeivel összhangban megvédje a higanykitettségtől az emberi egészséget és a környezetet, a következőkben állapodtak meg:
  9. cikk Célkitűzés Jelen Egyezmény célja az emberi egészség és a környezet védelme a higany és vegyületeinek antropogén eredetű, légkörbe, valamint talajba és vízbe történő kibocsátásaitól.
  10. cikk Fogalom-meghatározások Jelen Egyezmény alkalmazásában: (a) “kézműves és kisipari aranybányászat”: egyedi bányászok vagy kisvállalkozások által végzett aranybányászat, korlátozott tőkebefektetés és termelés mellett; (b) “legjobb elérhető technikák”: azok a technikák, amelyek a leghatékonyabban előzik meg vagy – ahol az a gyakorlatban nem lehetséges – a leghatékonyabban csökkentik a higany légkörbe, vizekbe és talajba történő kibocsátását, és az ilyen kibocsátások hatását a környezetre mint egészre, az adott Részes Fél vagy a Részes Fél területén lévő adott létesítmény gazdasági és műszaki szempontjait is figyelembe véve. Ebben a szövegösszefüggésben: (i) a “legjobb” azt jelenti, hogy általa érhető el leghatékonyabban a környezet egészének általánosan magas szintű védelme; (ii) az “elérhető” technikák egy adott Részes Fél és a területén lévő adott létesítmény vonatkozásában azokat a technikákat jelentik, amelyeket olyan léptékben fejlesztettek ki, hogy azok – a költségeket és hasznokat figyelembe véve – gazdaságilag és műszakilag megvalósítható körülmények között lehetővé teszik az érintett iparágban való alkalmazásukat, függetlenül attól, hogy a technikákat az adott Fél területén alkalmazzák vagy ott fejlesztették ki, feltéve hogy az adott Fél megállapítása szerint elérhetők a létesítmény üzemeltetője számára; és (iii) a “technikák” alkalmazott technológiákat és üzemeltetési gyakorlatokat jelent, továbbá azt, ahogy a berendezéseket megtervezik, felépítik, karbantartják, működtetik és leszerelik; (c) “legjobb környezetvédelmi gyakorlatok”: a környezetvédelmi szabályozó intézkedések és stratégiák legmegfelelőbb kombinációjának alkalmazása; (d) “higany”: elemi higany [Hg

(0), CAS-szám: 7439-97-6]; (
  1. e)“higanyvegyület”: olyan anyag, amely higanyatomokból és egyéb kémiai elemek egy vagy több olyan atomjából áll, amelyek csak kémiai reakciók révén választhatók szét különböző komponensekre; (f ) “hozzáadott higanyt tartalmazó termék”: olyan termék vagy termékkomponens, amely szándékosan hozzáadott higanyt vagy higanyvegyületet tartalmaz; (
  2. g)“Részes Fél”: olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely magára nézve kötelezően elfogadta jelen Egyezményt, és amelyre nézve az Egyezmény jogerős; (
  3. h)“jelen lévő és szavazó Felek”: azok a Részes Felek, akik a Részes Felek egy ülésén jelen vannak és igenlő, vagy nemleges szavazatot adnak le; (
  4. i)“elsődleges higanybányászat”: olyan bányászat, amelynek elsődleges célja a higany kinyerése; (
  5. j)“regionális gazdasági integrációs szervezet”: adott régió szuverén államai által alkotott olyan szervezet, amelyre tagállamai átruházták hatáskörüket a jelen Egyezmény által szabályozott kérdések tekintetében, és amely belső eljárásainak megfelelően kellő felhatalmazással rendelkezik arra, hogy aláírja, megerősítse, elfogadja, jóváhagyja jelen Egyezményt, vagy csatlakozzon hozzá; és (
  6. k)“engedélyezett felhasználás”: a higany vagy higanyvegyületek Részes Felek általi bármely olyan felhasználása, amely összhangban van jelen Egyezménnyel, ideértve, de nem kizárólag a 3., 4., 5., 6. és 7. cikkel összhangban lévő felhasználásokat. 3. cikk A higanykínálat forrásai és kereskedelem 1. Ezen cikk alkalmazásában: (
  7. a)a “higany”-ra vonatkozó hivatkozások magukban foglalják a higany más anyagokkal alkotott olyan keverékeit – ezen belül a higanyötvözeteket is –, amelyekben a higany koncentrációja legalább 95 tömegszázalék; és (
  8. b)a “higanyvegyületek” jelentése higany(I)-klorid (más néven kalomel), higany(II)-oxid, higany(II)-szulfát, higany(II)-nitrát, cinnabarit és higany-szulfid. 2. Nem alkalmazhatók ezen cikk rendelkezései a következőkre: (
  9. a)higany vagy higanyvegyületek olyan mennyiségeire, amelyeket laboratóriumi léptékű kutatásra vagy referencia szabványként alkalmaznak; vagy (
  10. b)a higany vagy higanyvegyületek természetes előfordulású nyomnyi mennyiségeire, amelyek olyan termékekben fordulnak elő, mint a higanytól eltérő fémek, ércek, vagy ásványi termékek, ezen belül szén, vagy az ezekből az anyagokból származó termékek, valamint a vegyi termékekben nem szándékosan jelen lévő nyomnyi mennyiségek; vagy (
  11. c)hozzáadott higanyt tartalmazó termékek. 3. Egyik Részes Fél sem engedélyezhet olyan elsődleges higanybányászatot, amelyet az Egyezménynek az adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válásának időpontjában még nem folytattak a területén. 4. Mindegyik Részes Fél csak olyan elsődleges higanybányászatot engedélyezhet, amelyet már az Egyezménynek a Részes Fél tekintetében történő hatályossá válásának időpontjában a területén folytattak, legfeljebb az ezen időpontot követő tizenöt évig. Ezen időszak alatt az ilyen bányászatból származó higanyt csak a 4. cikk szerinti hozzáadott higanyt tartalmazó termékek előállításához és az 5. cikk szerinti gyártási eljárásokban szabad felhasználni, vagy a 11. cikk szerint lehet ártalmatlanítani olyan műveletek alkalmazásával, amelyek nem vezetnek a higany visszanyeréséhez, újrafeldolgozásához, regenerálásához, közvetlen újbóli felhasználásához vagy alternatív felhasználásaihoz. 5. Mindegyik Részes Fél köteles: (
  12. a)törekedni arra, hogy beazonosítsa a területén megtalálható, 50 tonnát meghaladó egyedi higany- vagy higanyvegyület-készleteket, valamint az évente 10 tonnát meghaladó mennyiségben higanykínálati forrást eredményező készleteket; (
  13. b)intézkedéseket hozni, amelyek biztosítják, hogy amennyiben egy Részes Fél megállapítja, hogy klór-alkáli létesítmények leszereléséből rendelkezésére áll visszamaradó többlet higany, azt a 11. cikk 3. bekezdés (
  14. a)pontjában említett környezetkímélő kezelési útmutatásokkal összhangban kell ártalmatlanítani olyan műveletek alkalmazásával, amelyek nem eredményeznek visszanyerést, újrafeldolgozást, regenerálást, közvetlen újbóli felhasználást vagy alternatív felhasználásokat. 6. Egyik Részes Fél sem engedélyezheti a higany exportját, kivéve: (
  15. a)olyan Részes Fél irányába, aki írásban hozzájárulását adta az exportáló Részes Félnek, és kizárólag az alábbi célokra: (
  16. i)valamely, a jelen Egyezmény hatálya alatt az importáló Részes Fél számára engedélyezett felhasználás; vagy (
  17. ii)környezetkímélő átmeneti tárolás a 10. cikknek megfelelően; vagy (
  18. b)olyan nem-Részes Fél irányába, aki írásban hozzájárulását adta az exportáló Részes Félnek, és ezen belül igazolta a következőket: (
  19. i)a nem-Részes Fél részéről bevezetett intézkedések biztosítják az emberi egészség és a környezet védelmét, valamint biztosítják a 10. és 11. cikk rendelkezéseinek történő megfelelését; és (
  20. ii)az ilyen higanyt csak valamely Részes Fél számára az Egyezmény hatálya alatt engedélyezett módon, vagy a 10. cikkben szabályozott környezetkímélő átmeneti tárolásra használják fel. 7. Mint a 6. bekezdésben előírt írásos hozzájárulásra, az exportáló országok támaszkodhatnak az importáló Részes Fél vagy nem-Részes Fél által a Titkárságnak megküldött általános tájékoztatásra. Az ilyen általános tájékoztatásnak szabályoznia kell minden olyan feltételt és körülményt, amely esetén az importáló Részes Fél vagy nem-Részes Fél a hozzájárulást megadja. A tájékoztatást az adott Részes Fél vagy nem-Részes Fél bármikor visszavonhatja. A Titkárságnak nyilvános nyilvántartást kell vezetnie minden ilyen tájékoztatásról. 8. Egyik Részes Fél sem engedélyezheti higany importját olyan nem-Részes Féltől, akinek a jövőben írásbeli hozzájárulását adja, hacsak a nem-Részes Fél igazolást nyújtott be arról, hogy a higany nem a 3. bekezdés vagy az 5 (
  21. b)bekezdés szerinti nem engedélyezett forrásokból származik. 9. Az a Részes Fél, amely a 7. bekezdésnek megfelelően általános hozzájárulási tájékoztatást nyújt be, dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a 8. bekezdést, feltéve, hogy fenntartja az átfogó korlátozásokat a higany exportjára vonatkozóan, és nemzeti intézkedései biztosítják, hogy az importált higanyt környezetkímélő módon kezeljék. A Részes Fél ilyen döntéséről értesítést küld a Titkárságnak, melynek keretében tájékoztatást nyújt exportkorlátozásairól és nemzeti szabályozásáról, valamint a nem-Részes Felektől importált higany mennyiségéről és származási országairól. A Titkárság nyilvános nyilvántartást vezet minden ilyen értesítésről. A Végrehajtási és Megfelelőségi Bizottság minden ilyen értesítést és kiegészítő információt a 15. cikk szerint felülvizsgál és értékel, továbbá szükség esetén javaslatot terjeszthet a Részes Felek Konferenciája elé. 10. A 9. bekezdésben ismertetett eljárásnak a Részes Felek Konferenciája második ülésének lezárásáig kell rendelkezésre állnia. Ezt követően, hacsak a Részes Felek Konferenciája a jelen lévő és szavazó Felek egyszerű többségével másképp nem dönt, rendelkezésre állásának meg kell szűnnie, kivéve azon Részes Fél vonatkozásában, amely a Részes Felek Konferenciája második ülésének befejezése előtt a 9. bekezdés szerinti értesítést nyújtott be. 11. A 21. cikk alapján benyújtott jelentésekben mindegyik Részes Félnek tájékoztatást kell benyújtania arról, hogy teljesültek e cikk követelményei. 12. A Részes Felek Konferenciájának első ülésén további iránymutatást kell adnia e cikk vonatkozásában, különösen az 5 (a), 6. és 8. bekezdés vonatkozásában, valamint ki kell dolgoznia és elfogadnia a 6 (
  22. b)és 8. bekezdésben említett igazolás kívánatos tartalmát. 13. A Részes Felek Konferenciájának értékelnie kell, hogy egyes konkrét higanyvegyületek kereskedelme veszélyezteti-e az Egyezmény céljait, és mérlegeli, hogy egyes konkrét higanyvegyületek – a 27. cikk szerint elfogadott új mellékletben való megjelenítésük következtében – a 6. és 8. bekezdés hatálya alá kerüljenek. 4. cikk Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek 1. Megfelelő intézkedések meghozatala révén egy Részes Fél sem engedélyezheti az A. melléklet I. részében felsorolt, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártását, importját vagy exportját az adott termékekre meghatározott kivezetési időpont után, kivéve, ha az az A. melléklet hatálya alá az ott meghatározottak szerint nem tartozó termék vagy a Részes Fél a 6. cikk alapján regisztrált mentességgel rendelkezik. 2. Az 1. bekezdés alternatívájaként egy Részes Fél az A. melléklet megerősítésének vagy az adott Fél számára az A. melléklet valamely módosítása hatálybalépésének időpontjában jelezheti, hogy eltérő intézkedéseket vagy stratégiákat foganatosít majd az A. melléklet I. részében felsorolt termékek vonatkozásában. Egy Részes Fél csak akkor választhatja ezt az alternatívát, ha – abban az időpontban, amikor ezen döntéséről értesíti a Titkárságot – igazolni tudja, hogy már egy minimális szintre csökkentette az A. melléklet I. részében felsorolt termékek legnagyobb többségének gyártását, importját és exportját, valamint intézkedéseket és stratégiákat foganatosított a higany további, olyan termékekben való alkalmazásának csökkentésére, amelyek nem szerepelnek az A. melléklet I. részében. Továbbá az a Részes Fél, amely ezt az alternatívát választja, köteles: (
  23. a)az első alkalommal jelentést tenni a Részes Felek Konferenciájának, amelyben ismerteti a foganatosított intézkedéseket vagy stratégiákat, ezen belül az elért csökkentések számszerű értékeit is; (
  24. b)intézkedéseket vagy stratégiákat foganatosítani annak érdekében, hogy csökkentse a higany felhasználását az A. melléklet I. részében felsorolt bármely olyan termékben, amelyre még nem értek el egy minimális értéket; (
  25. c)további intézkedéseket is mérlegel a még további csökkentés érdekében; és (
  26. d)nem lesz jogosult arra, hogy a 6. cikk alapján bármely olyan termékkategóriára mentességet igényeljen, amelynek esetében ezt az alternatívát választotta. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb az Egyezmény hatálybalépése után 5 évvel a 8. bekezdés szerinti felülvizsgálati folyamat részeként felül kell vizsgálnia az ezen bekezdés alapján hozott intézkedések előrehaladását és hatékonyságát. 3. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia az A. melléklet II. részében felsorolt hozzáadott higanyt tartalmazó termékek vonatkozásában, az ott szereplő rendelkezésekkel összhangban. 4. A Titkárságnak a Részes Felek által nyújtott tájékoztatása alapján információkat kell gyűjtenie és fenntartania a hozzáadott higanyt tartalmazó termékekről és alternatíváikról, és ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie. A Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie bármely egyéb, a Részes Felek által szolgáltatott lényeges információt. 5. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy megakadályozza az olyan, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek beépítését összeszerelt termékekbe, amelyek gyártása, importja vagy exportja e cikk értelmében nem engedélyezett. 6. Mindegyik Részes Félnek vissza kell fognia az olyan hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártását és kereskedelmi forgalmazását, amelyek a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek semmilyen ismert felhasználása alá nem tartoztak az Egyezménynek az adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását megelőzően, hacsak a termékkel kapcsolatos kockázatok és előnyök valamely felmérése, értékelése azt nem mutatja, hogy a termék környezeti és humán egészségügyi előnyökkel rendelkezik. Egy Részes Félnek minden ilyen termékről megfelelően tájékoztatnia kell a Titkárságot, beleértve a termék környezeti és humán egészségügyi kockázataira és előnyeire vonatkozó információkat. A Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az ilyen információkat. 7. Bármely Részes Fél javaslatot nyújthat be a Titkárságnak arra vonatkozólag, hogy egy hozzáadott higanyt tartalmazó terméket felvegyenek az A. mellékletbe, mely javaslatban szerepelniük kell a termék higanymentes alternatíváinak rendelkezésre állásával, műszaki és gazdasági megvalósíthatóságával, valamint környezeti és egészségügyi kockázataival és előnyeivel kapcsolatos információknak, a 4. bekezdés szerinti információkat is figyelembe véve. 8. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb az Egyezmény hatálybalépése után öt évvel felül kell vizsgálnia az A. mellékletet és a 27. cikkel összhangban mérlegelheti az A. melléklet módosítását. 9. Az A. mellékletnek a 8. bekezdés szerinti felülvizsgálatakor a Részes Felek Konferenciájának legalább a következőket kell figyelembe vennie: (
  27. a)a 7. bekezdés alapján benyújtott bármely javaslat; (
  28. b)a 4. bekezdés értelmében szolgáltatott információk; és (
  29. c)a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható higanymentes alternatívák rendelkezésre állása a Részes Felek számára, a környezeti és humán egészségügyi kockázatokat és előnyöket figyelembe véve. 5. cikk Higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások 1. Ezen cikk és a B. melléklet alkalmazásában nem tartozhatnak a higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások közé a hozzáadott higanyt tartalmazó termékeket alkalmazó eljárások, a hozzáadott higanyt tartalmazó termékeket előállító eljárások vagy a higanytartalmú hulladékokat feldolgozó eljárások. 2. Megfelelő intézkedések meghozatala révén egyik Részes Fél sem engedélyezheti higany vagy higanyvegyületek alkalmazását a B. melléklet I. részében felsorolt gyártási eljárásokban, az abban a mellékletben az egyes eljárásokra meghatározott kivezetési időpont után, kivéve, ha a Részes Fél a 6. cikk alapján regisztrált mentességgel rendelkezik. 3. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy korlátozza a higany vagy higanyvegyületek alkalmazását a B. melléklet II. részében felsorolt eljárásokban, az ott szereplő rendelkezésekkel összhangban. 4. A Titkárságnak a Részes Felek által nyújtott tájékoztatás alapján információkat kell gyűjtenie és fenntartania a hozzáadott higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó eljárásokról és alternatíváikról, és ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie. A Részes Felek más lényeges információkat is szolgáltathatnak, amelyeket a Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie. 5. Minden olyan Részes Fél, amely rendelkezik egy vagy több olyan létesítménnyel, amely a B. mellékletben felsorolt gyártási eljárásokban higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmaz, köteles: (
  30. a)intézkedéseket hozni a higanynak és higanyvegyületeknek e létesítményekből a légkörbe, valamint talajba és vízbe történő kibocsátásaira vonatkozóan; (
  31. b)a 21. cikk alapján benyújtott jelentéseiben tájékoztatást nyújtani arról, hogy milyen intézkedéseket hozott e bekezdés alapján; és (
  32. c)törekedni arra, hogy beazonosítsa a területén azokat a létesítményeket, amelyek a B. mellékletben felsorolt eljárásokhoz higanyt vagy higanyvegyületeket használnak és az Egyezménynek az adott Fél tekintetében történő hatálybalépése után legkésőbb 3 évvel tájékoztatást benyújtani a Titkárságnak az ilyen létesítmények számáról és típusáról, valamint az ilyen létesítmények által felhasznált higany vagy higanyvegyületek becsült éves mennyiségéről. A Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az ilyen információkat. 6. Egyik Részes Fél sem engedélyezheti higany vagy higanyvegyületek használatát olyan, a B. mellékletben felsorolt gyártási eljárásokat alkalmazó létesítményben, amely még nem létezett az Egyezménynek a Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását megelőzően. Az ilyen létesítményekre semmilyen mentesség nem vonatkozhat. 7. Mindegyik Részes Félnek vissza kell fognia bármely olyan létesítmény fejlesztését, amely bármely egyéb olyan gyártási eljárást alkalmaz, amelyben szándékosan higanyt vagy higanyvegyületeket használnak, és amelyek nem léteztek az Egyezménynek a Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását megelőzően, kivéve ha az adott Fél a Részes Felek Konferenciája számára kielégítő módon igazolni tudja, hogy a gyártási eljárás jelentős környezeti és egészségügyi előnyökkel jár, és hogy nem állnak rendelkezésre ilyen előnyöket kínáló, műszakilag és gazdaságilag megvalósítható higanymentes alternatívák. 8. Bátorítjuk a Részes Feleket, hogy tájékoztassák egymást a vonatkozó új technológiai fejlesztésekről, gazdaságilag és műszakilag megvalósítható higanymentes alternatívákról, és azokról a lehetséges intézkedésekről és technikákról, amelyekkel csökkenthető vagy – ahol az megvalósítható – megszüntethető a higany vagy higanyvegyületek alkalmazása a B. mellékletben felsorolt gyártási eljárásokban, valamint ezen eljárásokból a higany és higanyvegyületek légkörbe és talajba, vízbe történő kibocsátása. 9. Bármelyik Részes Fél javaslatot nyújthat be a B. melléklet módosítására annak érdekében, hogy olyan gyártási folyamat kerüljön felvételre, amelyben higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmaznak. A javaslatnak tartalmaznia kell az eljárás higanymentes alternatívájának rendelkezésre állásával, műszaki és gazdasági megvalósíthatóságával, valamint környezeti és humán egészségügyi kockázataival és előnyeivel kapcsolatos információkat. 10. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb az Egyezmény hatálybalépése után öt évvel felül kell vizsgálnia a B. mellékletet és a 27. cikkel összhangban mérlegelheti a B. melléklet módosítását. 11. A B. mellékletnek a 10. bekezdés szerinti bármely felülvizsgálatakor a Részes Felek Konferenciájának legalább a következőket kell figyelembe vennie: (
  33. a)a 9. bekezdés alapján benyújtott bármely javaslat; (
  34. b)a 4. bekezdés értelmében szolgáltatott információk; és (
  35. c)a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható higanymentes alternatívák rendelkezésre állása a Részes Felek számára, a környezeti és egészségügyi kockázatokat és előnyöket figyelembe véve. 6. cikk A Részes Fél számára kérelem alapján rendelkezésre álló mentességek 1. Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet egy vagy több mentességre is regisztrálhat az A. és B. mellékletben felsorolt kivezetési időpontok tekintetében – amelyek a továbbiakban “mentesség”-ként szerepelnek – oly módon, hogy írásban értesíti a Titkárságot: (
  36. a)arról, hogy az Egyezmény Részes Felévé vált; vagy (
  37. b)az A. melléklet módosítása révén a listára felkerült bármely hozzáadott higanyt tartalmazó termék vagy a B. melléklet módosítása révén a listára felkerült bármely higanyt alkalmazó gyártási eljárás esetében legkésőbb abban az időpontban, amikor a vonatkozó módosítás az adott Részes Fél tekintetében hatályossá válik. Minden ilyen regisztrációhoz csatolnia kell a Részes Félnek egy nyilatkozatot a mentesség szükségességéről. 2. Valamely mentességre regisztrálni vagy az A., vagy a B. mellékletben felsorolt valamely kategória, vagy valamely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet által meghatározott alkategória tekintetében lehet. 3. Minden, egy vagy több mentességgel rendelkező Részes Félnek egy nyilvántartásban kell szerepelnie. A Titkárságnak kell létrehoznia és fenntartania a nyilvántartást, valamint hozzáférhetővé tennie azt a nyilvánosság számára. 4. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: (
  38. a)az egy vagy több mentességgel rendelkező Részes Felek listáját; (
  39. b)az egyes Részes Felek által kért mentességet vagy mentességeket; és (
  40. c)minden egyes mentesség lejárati időpontját. 5. Az 1. bekezdés szerinti mentességeknek az A. vagy B. mellékletben szereplő, vonatkozó kivezetési időpont után öt évvel kell lejárniuk, hacsak egy Részes Fél ennél rövidebb időtartamot nem jelez a nyilvántartásban. 6. A Részes Felek Konferenciája egy Részes Fél kérésére határozhat úgy, hogy öt évvel meghosszabbít egy mentességet, hacsak a Részes Fél ennél rövidebb időtartamot nem kér. Döntése meghozatala során a Részes Felek Konferenciájának megfelelően figyelembe kell vennie a következőket: (
  41. a)az adott Részes Fél jelentése, amely megindokolja a mentesség meghosszabbítása iránti igényét és körvonalazza azokat a véghezvitt és tervezett tevékenységeket, melyek segítségével a mentesség iránti igény a lehetőségekhez mérten a leghamarabb megszüntethető; (
  42. b)rendelkezésre álló információk, ideértve az alternatív higanymentes termékeket és eljárásokat, vagy a mentességet élvező alkalmazásnál kevesebb higany fogyasztásával járó termékeket és eljárásokat; és (
  43. c)tervezett vagy megvalósítás alatt lévő tevékenységek a higany környezetkímélő tárolásának és a higanytartalmú hulladékok ártalmatlanításának érdekében. A mentesség csak egyszer hosszabbítható meg egy adott termékre, adott kivezetési időpontra vonatkozólag. 7. A Titkárság írásos értesítésével egy Részes Fél bármikor visszavonhat egy mentességet. Egy mentesség visszavonása abban az időpontban lép hatályba, amit az értesítésben megadnak. 8. Az 1. bekezdés ellenére az A., vagy B. mellékletben felsorolt termék vagy eljárás esetében annak kivezetési időpontjától számított 5 évvel egyik állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet sem kérhet mentességet, hacsak egy vagy több Részes Fél mentességet nem kapott az adott termék vagy eljárás vonatkozásában, a 6. bekezdés szerinti hosszabbítás értelmében. Ilyen esetben az 1(
  44. a)és (
  45. b)bekezdésben megadott időpontokban egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet mentességet kérhet az adott termék vagy eljárás vonatkozásában, mely tíz évvel a vonatkozó kivezetési időpont után jár le. 9. Egy, az A., vagy B. mellékletben felsorolt termékre vagy eljárásra sem lehet egy Részes Félnek hatályban mentessége a vonatkozó kivezetési időpont után tíz évvel. 7. cikk Kézműves és kisipari aranybányászat 1. Az e cikkben és a C. mellékletben szereplő intézkedéseket az olyan kézműves és kisipari aranybányászatra és feldolgozásra kell alkalmazni, amelyek során az aranynak az ércéből történő kinyerésére higanyos amalgámozást alkalmaznak. 2. Minden olyan Részes Félnek, amelynek területén folyik e cikk hatálya alá tartozó kézműves és kisipari aranybányászat és feldolgozás, lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az ilyen bányászat és feldolgozás során csökkentse és – ahol az megvalósítható – beszüntesse a higany és higanyvegyületek alkalmazását és a higany légköri, valamint talajba és vízbe történő kibocsátását. 3. Minden olyan Részes Félnek értesítenie kell a Titkárságot, amely bármikor megállapítja, hogy a kézműves és kisipari aranybányászat és -feldolgozás a területén több mint jelentéktelen. Ha ez megállapításra kerül, akkor a Részes Fél köteles: (
  46. a)nemzeti cselekvési tervet kidolgozni és végrehajtani a C. melléklettel összhangban; (
  47. b)az Egyezménynek az adott Fél tekintetében történő hatálybalépése után legkésőbb három évvel vagy – amennyiben az a későbbi – a Titkárság értesítése után legkésőbb három évvel benyújtani nemzeti cselekvési tervét a Titkárságnak; és (
  48. c)ezt követően háromévente felülvizsgálni, hogy milyen előrehaladást ért el az e cikkből eredő kötelezettségei teljesítésében és e felülvizsgálatok eredményeit belefoglalni a 21. cikk értelmében benyújtott jelentéseibe is. 4. E cikk célkitűzéseinek elérése érdekében a Részes Felek szükség szerint együttműködhetnek egymással és az érintett kormányközi és egyéb szervezetekkel. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki: (
  49. a)stratégiák kidolgozása annak megelőzése érdekében, hogy a higany és higanyvegyületek átterelődjenek a kézműves és kisipari aranybányászatban és feldolgozásban történő felhasználás területére; (
  50. b)oktatási, tájékoztatási és kapacitásépítési kezdeményezések; (
  51. c)a fenntartható, higanymentes alternatív gyakorlatok kutatásának előmozdítása; (
  52. d)a műszaki és pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések; (
  53. e)az ezen cikkből eredő kötelezettségek teljesítését elősegítő partnerségek; és (f ) a meglévő információcserét szolgáló mechanizmusok felhasználása a tudás, a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok és az olyan alternatív technológiák előmozdítása érdekében, amelyek környezeti, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontból is megvalósíthatók. 8. cikk Légköri kibocsátások 1. E cikk a – gyakran “összes higanyként” kifejezett – higany és higanyvegyületek légköri kibocsátásának szabályozását és – ahol lehetséges – csökkentését célozza a D. mellékletben felsorolt forráskategóriákba tartozó pontforrásokból származó légköri kibocsátások szabályozását szolgáló intézkedéseken keresztül. 2. Ezen cikk alkalmazásában: (
  54. a)“kibocsátások”: a higany vagy higanyvegyületek légköri kibocsátásai; (
  55. b)“releváns forrás”: a D. mellékletben felsorolt forráskategóriák valamelyikébe tartozó forrás. Ha egy Részes Fél azt választja, akkor kritériumokat állapíthat meg, amelyek alapján beazonosíthatja a D. mellékletben felsorolt forráskategóriák valamelyikébe tartozó forrásokat, feltéve, hogy e kritériumok bármely kategória esetében magukba foglalják az adott kategóriából származó légköri kibocsátások legalább 75 százalékát; (
  56. c)“új forrás”: a D. mellékletben felsorolt valamely kategóriába tartozó minden olyan releváns forrás, amelynek kialakítása vagy lényegi módosítása legalább egy évvel az alábbi időpont után kezdődik meg: (
  57. i)az Egyezmény az érintett Részes Fél számára hatályossá válik; vagy (
  58. ii)a D. melléklet valamely módosítása az érintett Részes Fél tekintetében hatályossá válik, mely során a forrás kizárólag e módosítás révén kerül az Egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá; (
  59. d)“lényegi módosítás”: egy releváns forrás olyan módosítása, amelynek eredményeként jelentősen megnő a légköri kibocsátás, nem ideértve a kibocsátások olyan változásait, amelyek melléktermékek visszanyeréséből származnak. Az adott Részes Félnek kell döntenie arról, hogy egy módosítás lényegi vagy nem; (
  60. e)“meglévő forrás”: minden releváns forrás, amely nem új forrás. (f ) “kibocsátási határérték”: valamely pontforrásból kibocsátott – gyakran “összes higanyként” kifejezett – higany vagy higanyvegyületek koncentrációjára, tömegére vagy kibocsátási arányára vonatkozó határ. 3. Bármely, releváns forrásokkal rendelkező Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia a légköri kibocsátások szabályozása érdekében, továbbá nemzeti tervet dolgozhat ki, amely meghatározza a kibocsátások szabályozása érdekében meghozandó intézkedéseket, továbbá várt céljait, célkitűzéseit és eredményeit. A nemzeti terveket az adott Részes Félnek az Egyezménynek az adott Fél tekintetében történő hatálybalépésétől számított 4 éven belül kell benyújtania a Részes Felek Konferenciájának. Amennyiben egy Részes Fél a 20. cikkel összhangban végrehajtási tervet dolgoz ki, abba belefoglalhatja az e bekezdés értelmében elkészített tervet is. 4. Új forrásaik esetében a Részes Feleknek a legjobb elérhető technikák és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazását kell megkövetelniük annak érdekében, hogy szabályozzák és – ahol megvalósítható – csökkentsék a kibocsátásokat, amilyen hamar az a gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb öt évvel az Egyezménynek az adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását követően. A Részes Felek a legjobb elérhető technikák alkalmazásával összhangban álló kibocsátási határértékeket is alkalmazhatnak. 5. Meglévő forrásaik esetében a Részes Feleknek bármely nemzeti tervbe bele kell foglalniuk – és végre kell hajtaniuk – egy vagy több alábbi intézkedést, a nemzeti körülményeiket, valamint az intézkedések gazdasági és műszaki megvalósíthatóságát és anyagi megengedhetőségét figyelembe véve, és amilyen hamar az a gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb tíz évvel az Egyezménynek az adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását követően: (
  61. a)számszerűsített célkitűzés a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások szabályozása és – ahol lehetséges – csökkentése érdekében; (
  62. b)kibocsátási határértékek a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások szabályozása és – ahol lehetséges – csökkentése érdekében; (
  63. c)a legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazása a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások szabályozása érdekében; (
  64. d)több szennyezőre kiterjedő szabályozási stratégia, amely a légköri higanykibocsátások szabályozása szempontjából járulékos előnyökkel jár; (
  65. e)alternatív intézkedések a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások csökkentése érdekében. 6. A Részes Felek alkalmazhatják ugyanazokat az intézkedéseket minden meglévő releváns forrás esetében, vagy eltérő intézkedéseket foganatosíthatnak a különféle forráskategóriák vonatkozásában. Egy adott Részes Fél által alkalmazott intézkedések céljának az idővel ésszerű mértékű előrehaladásnak kell lennie a légköri kibocsátások csökkentése terén. 7. Amint az a gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb öt évvel az Egyezménynek egy adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását követően, mindegyik Részes Félnek létre kell hoznia és azt követően fenntartania egy leltárt, a releváns forrásokból történő légköri kibocsátásokról. 8. A Részes Felek Konferenciájának első ülésén útmutatást kell elfogadnia az alábbiakról: (
  66. a)a legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok, az új és meglévő források közötti minden különbséget, valamint a közegek közötti hatások minimalizálásának szükségességét figyelembe véve; és (
  67. b)a Részes Felek támogatása az 5. bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásában, különösen a célok és a kibocsátási határértékek meghatározásában. 9. A Részes Felek Konferenciájának amilyen hamar az a gyakorlatban lehetséges, útmutatást kell elfogadnia az alábbiakról: (
  68. a)a Részes Felek által a 2 (
  69. b)bekezdés értelmében esetlegesen kidolgozott kritériumok; (
  70. b)a légköri kibocsátási leltárak elkészítésének módszertana. 10. A Részes Felek Konferenciájának felülvizsgálat alatt kell tartania és szükség szerint frissítenie a 8. és 9. bekezdés értelmében kidolgozott útmutatást. Ezen cikk vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásakor a Részes Feleknek figyelembe kell venniük az útmutatást. 11. A 21. cikk alapján benyújtott jelentésekben mindegyik Részes Félnek tájékoztatást kell nyújtania az e cikkben foglaltak végrehajtásáról – különösen arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a 4–7. bekezdések értelmében –, valamint az intézkedések hatékonyságáról. 9. cikk Talajba és vízbe történő kibocsátások 1. E cikk a – gyakran “összes higanyként” kifejezett – higany és higanyvegyületeknek az Egyezmény más rendelkezéseiben nem szabályozott releváns pontforrásokból a talajba és vízbe történő kibocsátásának szabályozását és – ahol lehetséges – csökkentését célozza. 2. Ezen cikk alkalmazásában: (
  71. a)“kibocsátások”: a higany vagy higanyvegyületek kibocsátásai talajba vagy vízbe; (
  72. b)“releváns forrás”: bármely, az Egyezmény más rendelkezései által nem szabályozott jelentős antropogén eredetű talajba és vízbe kibocsátó pontforrás, amelyet egy adott Részes Fél beazonosít; (
  73. c)“új forrás”: minden olyan releváns forrás, amelynek kialakítása vagy lényegi módosítása legalább egy évvel az Egyezménynek az érintett Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását követően kezdődik meg; (
  74. d)“lényegi módosítás”: egy releváns forrás olyan módosítása, amelynek eredményeként jelentősen megnő a talajba és vízbe történő kibocsátás, nem ideértve a kibocsátások olyan változásait, amelyek melléktermékek visszanyeréséből származnak. Az adott Részes Félnek kell döntenie arról, hogy egy módosítás lényegi vagy nem; (
  75. e)“meglévő forrás”: minden releváns forrás, amely nem új forrás. (f ) “kibocsátási határérték”: valamely pontforrásból kibocsátott – gyakran “összes higany”-ként kifejezett – higany vagy higanyvegyületek koncentrációjára vagy tömegére vonatkozó határ. 3. Legkésőbb három évvel az Egyezménynek egy adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását követően, majd azt követően rendszeres időközönként mindegyik Részes Félnek be kell azonosítania a releváns pontforrás kategóriákat. 4. Bármely, releváns forrásokkal rendelkező Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia a talajba és vízbe történő kibocsátások szabályozása érdekében, valamint nemzeti tervet dolgozhat ki, amely meghatározza a talajba és vízbe történő kibocsátások szabályozása érdekében meghozandó intézkedéseket, továbbá várt céljait, célkitűzéseit és eredményeit. A terveket az Egyezménynek az adott Részes Fél tekintetében történő hatálybalépésétől számított 4 éven belül kell benyújtani a Részes Felek Konferenciájának. Amennyiben egy Részes Fél a 20. cikkel összhangban kidolgoz egy végrehajtási tervet, belefoglalhatja az e bekezdés értelmében elkészített tervet is. 5. Az intézkedéseknek szükség szerint egy vagy több alábbi intézkedést kell magukba foglalniuk: (
  76. a)kibocsátási határértékek a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátások szabályozása és – ahol lehetséges – csökkentése érdekében; (
  77. b)a legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazása a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátások szabályozása érdekében; (
  78. c)több szennyezőre kiterjedő szabályozási stratégia, amely a higany talajba és vízbe történő kibocsátásainak szabályozása szempontjából járulékos előnyökkel jár; (
  79. d)alternatív intézkedések a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátások szabályozása érdekében. 6. Amint az a gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb öt évvel az Egyezménynek egy adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását követően, mindegyik Részes Félnek létre kell hoznia és azt követően fenntartania egy leltárt a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátásokról. 7. A Részes Felek Konferenciájának amilyen hamar az a gyakorlatban lehetséges, útmutatást kell elfogadnia az alábbiakról: (
  80. a)legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok az új és meglévő források közötti minden különbséget, valamint a közegek közötti hatások minimalizálásának szükségességét figyelembe véve; (
  81. b)a kibocsátási leltárak elkészítésének módszertana. 8. A 21. cikk alapján benyújtott jelentésekben mindegyik Részes Félnek tájékoztatást kell nyújtania az e cikkben foglaltak végrehajtásáról, különösen arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a 3–6. bekezdések értelmében, valamint az intézkedések hatékonyságáról. 10. cikk A higany – nem ideértve a higanytartalmú hulladékokat – környezetkímélő átmeneti tárolása 1. E cikknek, a 3. cikkben meghatározottak értelmében és a 11. cikk szerinti higanytartalmú hulladékok definíciója alá nem eső higany és higanyvegyületek átmeneti tárolására kell vonatkoznia. 2. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy az olyan higany és higanyvegyületek átmeneti tárolása, amelyeket az Egyezmény hatálya alatt egy adott Részes Félnek engedélyezett felhasználásra szánnak, a 3. bekezdés értelmében elfogadott, minden útmutatást figyelembe véve és minden követelménnyel összhangban, környezetkímélő módon történjen. 3. A Részes Felek Konferenciájának útmutatásokat kell elfogadnia a higany és higanyvegyületek átmeneti tárolásával kapcsolatban, melynek során figyelembe veszi a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény hatálya alatt kidolgozott vonatkozó útmutatásokat és minden egyéb vonatkozó iránymutatást. A Részes Felek Konferenciája a 27. cikkel összhangban, jelen Egyezmény egy újabb melléklete formájában követelményeket fogadhat el az átmeneti tárolás tekintetében. 4. A Részes Feleknek szükség szerint együtt kell működniük egymással, az érintett kormányközi szervezetekkel és egyéb szervezetekkel a higany és higanyvegyületek környezetkímélő átmeneti tárolását szolgáló kapacitások bővítése érdekében. 11. cikk Higanytartalmú hulladékok 1. A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény vonatkozó definícióinak a Bázeli Egyezmény Részes Felei számára a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó hulladékokra is vonatkozniuk kell. Azon Részes Feleknek, akik a Bázeli Egyezménynek nem részes felei, iránymutatásként kell alkalmazniuk ezeket a definíciókat a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó hulladékok tekintetében. 2. Jelen Egyezmény alkalmazásában a higanytartalmú hulladékok olyan anyagokat vagy tárgyakat jelentenek, amelyek: (
  82. a)higanyból vagy higanyvegyületekből állnak; (
  83. b)higanyt vagy higanyvegyületeket tartalmaznak; vagy (
  84. c)higannyal vagy higanyvegyületekkel szennyezettek, olyan mennyiségben, amely meghaladja a Részes Felek Konferenciája által – a Bázeli Egyezmény illetékes szerveivel együttműködve harmonizált módon – meghatározott vonatkozó küszöbértékeket, és amelyeket a nemzeti jog vagy jelen Egyezmény rendelkezései alapján ártalmatlanítanak, ártalmatlanításra szánnak vagy ártalmatlanítaniuk kell. Ez a definíció nem foglalja magában a bányászatból visszamaradó fedőrétegeket, meddő kőzeteket és zagyokat, kivéve az elsődleges higanybányászat esetében, hacsak nem tartalmaznak a Részes Felek Konferenciája által meghatározott küszöbértékeket meghaladó mennyiségű higanyt vagy higanyvegyületeket. 3. Mindegyik Részes Félnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a higanytartalmú hulladékot: (
  85. a)a Bázeli Egyezmény hatálya alatt kidolgozott útmutatások figyelembe vételével és a 27. cikk szerint a Részes Felek Konferenciája által egy újabb mellékletben elfogadott követelményekkel összhangban környezetkímélő módon kezeljék. A követelmények kidolgozása során a Részes Felek Konferenciájának figyelembe kell vennie a Részes Felek hulladékgazdálkodási előírásait és programjait; (
  86. b)csak a jelen Egyezmény alapján valamely Részes Fél számára engedélyezett felhasználás vagy a 3 (
  87. a)bekezdés szerinti környezetkímélő ártalmatlanítás céljára visszanyerik, újrahasznosítják, regenerálják, vagy használják fel közvetlenül újból; (
  88. c)a Bázeli Egyezmény Részes Felei számára, nem szállítják át nemzetközi határokon, kivéve az ezen cikkel és a Bázeli Egyezménnyel összhangban végzett környezetkímélő ártalmatlanítás céljára. Olyan körülmények között, ahol a Bázeli Egyezmény nem vonatkozik a nemzetközi határokon való átszállításra, egy adott Részes Fél csak a vonatkozó nemzetközi szabályok, szabványok és útmutatások figyelembe vételét követően engedélyezheti az átszállítást. 4. A Részes Felek Konferenciájának törekednie kell a Bázeli Egyezmény illetékes szerveivel való szoros együttműködésre a 3. bekezdés (
  89. a)pontjában említett útmutatások szükség szerinti felülvizsgálata és frissítése terén. 5. Bátorítjuk a Részes Felek a szükség szerinti együttműködésre egymással és az érintett kormányközi szervezetekkel és egyéb szervezetekkel annak érdekében, hogy globális, regionális és nemzeti kapacitásokat alakítsanak ki és tartsanak fenn a higanytartalmú hulladékok környezetkímélő kezelése tekintetében. 12. cikk Szennyezett területek 1. Mindegyik Részes Félnek törekednie kell a higannyal vagy higanyvegyületekkel szennyezett területek beazonosítására és felmérésére szolgáló megfelelő stratégiák kidolgozására. 2. Az ilyen területek jelentette kockázatok csökkentése érdekében tett bármely lépést környezetkímélő módon kell végrehajtani, ahol szükséges beleépítve ebbe az ilyen területeken lévő higany vagy higanyvegyületek által az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázatok felmérését. 3. A Részes Felek Konferenciájának útmutatást kell elfogadnia a szennyezett területek kezelésére vonatkozóan, amely az alábbiakat célzó módszereket és megközelítéseket foglalhat magában: (
  90. a)a területek beazonosítása és jellemzése; (
  91. b)a nyilvánosság bevonása; (
  92. c)humán egészségügyi és környezeti kockázatok felmérése; (
  93. d)a szennyezett területek következtében fellépő kockázatok kezelésének lehetőségei; (
  94. e)költség-haszon elemzés; és (f ) az eredmények érvényesítése. 4. Bátorítjuk a Részes Feleket arra, hogy együttműködjenek olyan stratégiák kidolgozásában és olyan tevékenységek végrehajtásában, amelyek a szennyezett területek beazonosítását, felmérését, rangsorolását, kezelését és szükség szerinti kármentesítését szolgálják. 13. cikk Pénzügyi források és mechanizmus 1. Mindegyik Részes Fél vállalja, hogy képességeinek megfelelően, nemzeti politikáival, prioritásaival, terveivel és programjaival összhangban erőforrásokat biztosít azon nemzeti tevékenységek számára, amelyek az Egyezmény végrehajtását szolgálják. Az ilyen erőforrások közé tartozhat a hazai finanszírozás, vonatkozó politikák, fejlesztési stratégiák és nemzeti költségvetések révén, valamint a kétoldalú vagy többoldalú finanszírozás, továbbá a magánszektor bevonása is. 2. Az Egyezmény fejlődő ország Részes Felek általi végrehajtásának átfogó hatékonysága összefügg az ezen cikkben foglaltak hatékony végrehajtásával. 3. Sürgősen ösztönözzük a pénzügyi és műszaki segítségnyújtás, valamint a kapacitásépítés és technológiaátadás többoldalú, regionális és kétoldalú forrásait, hogy fokozzák és bővítsék a higannyal kapcsolatos tevékenységeiket a fejlődő ország Részes Felek támogatása érdekében jelen Egyezmény pénzügyi forrásokkal, műszaki segítségnyújtással és technológiaátadással kapcsolatos végrehajtásában. 4. A Részes Feleknek finanszírozással kapcsolatos lépéseik során teljes körűen figyelembe kell venniük a fejlődő kis szigetállamok vagy a legkevésbé fejlett országok mint Részes Felek különleges igényeit és sajátos körülményeit. 5. A megfelelő, kiszámítható és időszerű pénzügyi erőforrások biztosításának érdekében az Egyezmény ezennel létrehoz egy Mechanizmust. A Mechanizmus támogatja a fejlődő ország Részes Feleket és átmeneti gazdaságú Részes Feleket az Egyezményből származó kötelezettségeik teljesítésében. 6. A Mechanizmusnak magában kell foglalnia: (
  95. a)a Globális Környezeti Alap Vagyonkezelő Alapját, és (
  96. b)egy speciális nemzetközi Programot a kapacitásépítés és műszaki segítségnyújtás támogatására. 7. A Globális Környezeti Alap Vagyonkezelő Alapjának, a Részes Felek Konferenciája megállapodásának megfelelően új, kiszámítható, megfelelő és időszerű pénzügyi forrásokat kell biztosítania az Egyezmény végrehajtási költségeinek támogatására. Jelen Egyezmény céljára a Globális Környezeti Alap Vagyonkezelő Alapját a Részes Felek Konferenciájának irányítása alatt kell működtetni, illetve az Alap annak tartozik elszámolással. A Részes Felek Konferenciájának iránymutatást kell nyújtania az átfogó stratégiákra, politikákra, program prioritásokra és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférési és felhasználási jogosultságokra vonatkozóan. A Részes Felek Konferenciájának emellett útmutatást kell adnia egy, a Globális Környezeti Alap Vagyonkezelő Alapjából támogatásra jogosult tevékenységi kategóriák tájékoztató jellegű listájának elkészítéséhez. A Globális Környezeti Alap Vagyonkezelő Alapjának forrásokat kell biztosítania a közösen megállapított globális környezeti haszon költségnövekményeire, valamint egyes kapacitásbővítési tevékenységek közösen megállapított teljes költségeinek fedezésére. 8. Egy tevékenység finanszírozása során, a Globális Környezeti Alap Vagyonkezelő Alapjának figyelembe kell vennie, hogy a javasolt tevékenység a költségeihez mérten milyen potenciális higanycsökkentéssel járhat. 9. Ezen Egyezmény céljára létrehozandó, a 6 (
  97. b)bekezdésben említett Program a Részes Felek Konferenciájának irányítása alatt fog működni, illetve annak tartozik elszámolással. A Részes Felek Konferenciájának első ülésén kell döntést hoznia a Programot befogadó intézményről, amelynek egy meglévő szervezetnek kell lennie, és a Részes Felek Konferenciájának iránymutatást kell nyújtania a Program számára, beleértve időtartamának meghatározását is. Minden Részes Fél és más érintett érdekelt fél önkéntes alapon pénzügyi forrásokat biztosíthat a Program számára. 10. A Részes Felek Konferenciájának és a Mechanizmusnak hátteret nyújtó szervezeteknek a Részes Felek Konferenciájának első ülésén meg kell állapodniuk azokról a rendelkezésekről, amelyek a fenti bekezdéseket érvényre juttatják. 11. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb a harmadik ülésén, majd azt követően rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia a finanszírozás mértékét, a Részes Felek Konferenciája által az e cikk értelmében létrehozott Mechanizmus működőképessé tételével megbízott szervezeteknek nyújtott iránymutatást, valamint a szervezetek hatékonyságát, és képességét arra, hogy megfelelően kezeljék a fejlődő ország Részes Felek és az átmeneti gazdaságú Részes Felek változó szükségleteit. Az ilyen felülvizsgálat alapján a Részes Felek Konferenciájának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a Mechanizmus hatékonyságának növelése érdekében. 12. Minden Részes Fél a képességeinek megfelelően hozzájárulhat a Mechanizmushoz. A Mechanizmusnak ösztönöznie kell az erőforrások biztosítását egyéb forrásokból, beleértve a magánszektort is, és törekednie kell arra, hogy kiaknázzák az ilyen erőforrásokat az általa támogatott tevékenységekhez. 14. cikk Kapacitásépítés, műszaki segítségnyújtás és technológiaátadás 1. A Részes Feleknek a képességeiknek megfelelően együtt kell működniük annak érdekében, hogy gondoskodjanak időszerű és megfelelő kapacitásépítésről és műszaki segítségnyújtásról a fejlődő ország Részes Felek számára, különösen a legkevésbé fejlett vagy fejlődő kis szigetállamok, valamint az átmeneti gazdaságú Részes Felek részére annak érdekében, hogy elősegítsék ezen Egyezményből eredő kötelezettségeik teljesítését. 2. Az 1. bekezdés és a 13. cikk szerinti kapacitásépítés és műszaki segítségnyújtás megvalósítható regionális, szubregionális és nemzeti megállapodások, ezen belül meglévő regionális és szubregionális központok révén is, vagy egyéb többoldalú vagy kétoldalú módon, valamint partnerségek, ezen belül a magánszektort bevonó partnerségek révén. A műszaki segítségnyújtás és annak megvalósítása hatékonyságát növelő célból, keresni kell az együttműködést és koordinációt más vegyi anyagokkal és a hulladékokkal kapcsolatos többoldalú környezetvédelmi megállapodásokkal. 3. A fejlett országnak számító Részes Feleknek és más Részes Feleknek a képességeikhez mérten a magánszektor és szükség szerint más érintett érdekeltek támogatásával kell elősegíteniük és előmozdítaniuk a legkorszerűbb környezetkímélő alternatív technológiák fejlesztését, átadását és terjesztését, valamint az ahhoz való hozzáférést, a fejlődő ország Részes Felek, különösen a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok, továbbá az átmeneti gazdaságú Részes Felek irányában, annak érdekében, hogy megerősítsék képességüket az Egyezmény hatékony végrehajtására. 4. A Részes Felek Konferenciája a második üléséig és azt követően rendszeres időközönként köteles, figyelembe véve a Részes Felek beadványait és jelentéseit – ideértve a 21. cikkben meghatározottakat és más érdekeltek által adott információkat: (
  98. a)mérlegelni a meglévő kezdeményezésekkel kapcsolatos információkat és az alternatív technológiákkal összefüggésben elért előrehaladást; (
  99. b)mérlegelni a Részes Felek – különösen a fejlődő ország Részes Felek – alternatív technológiák iránti igényeit; és (
  100. c)beazonosítani a Részes Felek – különösen a fejlődő ország Részes Felek – által a technológiaátadás terén tapasztalt kihívásokat. 5. A Részes Felek Konferenciájának javaslatokat kell tennie a kapacitásépítés, műszaki segítségnyújtás és technológiaátadás e cikk értelmében történő fokozására. 15. cikk Végrehajtási és Megfelelőségi Bizottság 1. Az Egyezmény ezennel létrehoz egy mechanizmust, melynek része egy, a Részes Felek Konferenciájának alárendelt szerveként működő Bizottság, annak érdekében, hogy az elősegítse az Egyezmény minden rendelkezésének végrehajtását, valamint felülvizsgálja azok betartását. A mechanizmusnak, beleértve a Bizottságot, jellegét tekintve elősegítő szerepűnek kell lennie és különös figyelemmel kell lennie a Részes Felek nemzeti képességeire és körülményeire. 2. A Bizottságnak elő kell mozdítania az Egyezmény minden rendelkezésének végrehajtását, és felül kell vizsgálnia ezek betartását. A Bizottságnak az egyedi és rendszerszintű végrehajtási és megfelelőségi kérdéseket is meg kell vizsgálnia, valamint szükség esetén javaslatokat terjesztenie a Részes Felek Konferenciája elé. 3. A Bizottságnak 15 tagból kell állnia, akiket a Részes Felek jelölnek és a Részes Felek Konferenciája választ meg, mely ennek során megfelelően figyelembe veszi az Egyesült Nemzetek Szervezetének öt régiójára alapozott kiegyenlített földrajzi képviseletet; az első tagokat a Részes Felek Konferenciájának első ülésén kell megválasztania, majd ezt követően, az 5. cikk értelmében a Részes Felek Konferenciája által jóváhagyott eljárásrenddel összhangban; a Bizottság tagjainak az Egyezménnyel összefüggő valamely területen jártasnak kell lenniük és megfelelő szakmai egyensúlyt képviselniük. 4. A Bizottság az alábbiak alapján mérlegelheti az ügyeket: (
  101. a)bármely Részes Fél írásbeli beadványai saját megfelelőségét illetően; (
  102. b)a 21. cikk szerinti nemzeti jelentések; és (
  103. c)a Részes Felek Konferenciájának kérelmei. 5. A Bizottságnak ki kell dolgoznia saját eljárásrendjét, amelyet a Részes Felek Konferenciájának második ülésén kell jóváhagynia; a Részes Felek Konferenciája további hatásköröket is elfogadhat a Bizottság számára. 6. A Bizottságnak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy javaslatait konszenzussal fogadja el. Amennyiben a konszenzus kialakítására tett erőfeszítések eredménytelenek és nem sikerül megegyezésre jutni, a javaslatokat végső megoldásként az ülésen jelen lévő és szavazó tagok háromnegyedes többségű szavazatával kell elfogadni a tagok kétharmados határozatképessége alapján. 16. cikk Egészségügyi szempontok 1. Ösztönözzük a Részes Feleket: (
  104. a)stratégiák és programok kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására a kockázatnak kitett népesség – különösen a sérülékeny népességcsoportok – beazonosítása és védelme érdekében, amely stratégiák és programok magukban foglalhatják a higany- és higanyvegyület-kitettségre vonatkozó tudományos alapú egészségügyi útmutatások elfogadását, valamint szükség szerint a higanykitettség csökkentésére irányuló célkitűzések meghatározását, továbbá – a közegészségügyi és egyéb érintett ágazatok részvételével – a közoktatást; (
  105. b)a munkahelyi higany- és higanyvegyület-kitettséggel kapcsolatos tudományos alapú oktatási és megelőzési programok kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására; (
  106. c)a megfelelő egészségügyi szolgáltatás előmozdítására a higany- és higanyvegyület-kitettség megelőzése és az ez által érintett népességcsoportok kezelése és gondozása érdekében; és (
  107. d)szükség szerint intézményi és egészségügyi szakkapacitások létrehozására és megerősítésére a higany- és higanyvegyület-kitettséggel kapcsolatos egészségügyi kockázatok megelőzése, felismerése, kezelése és nyomon követése érdekében. 2. A Részes Felek Konferenciájának az egészségügyi kérdések vagy tevékenységek mérlegelése során: (
  108. a)egyeztetnie kell, és együtt kell működnie az Egészségügyi Világszervezettel, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és szükség szerint más érintett kormányközi szervezetekkel; és (
  109. b)elő kell mozdítania az Egészségügyi Világszervezettel, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és szükség szerint más érintett kormányközi szervezetekkel történő együttműködést és információcserét. 17. cikk Információcsere 1. Mindegyik Részes Fél köteles elősegíteni a következők cseréjét: (
  110. a)tudományos, műszaki, gazdasági és jogi információk a higanyra és higanyvegyületekre vonatkozóan, ezen belül toxikológiai, ökotoxikológiai és biztonsági információk; (
  111. b)információk a higany és higanyvegyületek előállításának, felhasználásának, kereskedelmének, – légköri, valamint talajba és vízbe történő – kibocsátásának csökkentésével vagy megszüntetésével kapcsolatban; (
  112. c)információk az alábbiak műszakilag és gazdaságilag életképes alternatíváiról: (
  113. i)hozzáadott higanyt tartalmazó termékek; (
  114. ii)higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások; és (iii) higanyt vagy higanyvegyületeket a légkörbe, valamint talajba és vízbe kibocsátó tevékenységek és eljárások; ezen belül információk az ilyen alternatívák egészségügyi és környezeti kockázatairól, valamint gazdasági és társadalmi költségeiről és hasznairól; és (
  115. d)epidemiológiai információk a higany- és higanyvegyület-kitettséggel összefüggő egészségügyi hatásokról, szoros együttműködésben az Egészségügyi Világszervezettel és szükség szerint más érintett szervezetekkel. 2. A Részes Felek közötti, 1. bekezdés szerinti információcsere történhet közvetlenül, a Titkárságon keresztül, vagy szükség szerint más érintett szervezetekkel, ezen belül a vegyi anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos egyezmények titkárságaival együttműködésben. 3. A Titkárságnak elő kell segítenie az együttműködést az e cikkben említett információcsere terén, továbbá az érintett szervezettekkel, ezen belül a többoldalú környezetvédelmi megállapodások és más nemzetközi kezdeményezések titkárságaival. A Részes Felektől származó információkon kívül ezen információk magukban kell, hogy foglalják a higany terén szakértelemmel rendelkező kormányközi és nem kormányzati szervezetektől, valamint az ilyen szakértelemmel rendelkező nemzeti és nemzetközi intézményektől kapott információkat is. 4. Mindegyik Részes Félnek ki kell neveznie egy nemzeti kapcsolattartót az Egyezmény hatálya alatt folytatott információcsere céljából, és ezen belül az importáló Részes Felek 3. cikk szerinti tájékoztatása vonatkozásában is. 5. Jelen Egyezmény alkalmazásában az emberek egészségével és biztonságával, és a környezettel kapcsolatos információkat nem lehet bizalmasnak tekinteni. Az Egyezmény hatálya alatt egyéb információkat kicserélő Részes Feleknek, kölcsönös megállapodásuknak megfelelően minden bizalmas információt meg kell védeniük. 18. cikk A nyilvánosság tájékoztatása, társadalmi tudatosság és oktatás 1. A képességeinek megfelelően mindegyik Részes Fél köteles előmozdítani és elősegíteni: (
  116. a)az alábbiakkal kapcsolatban rendelkezésre álló információk nyilvánosságra hozatalát: (
  117. i)a higany és higanyvegyületek egészségügyi és környezeti hatásai; (
  118. ii)a higany és higanyvegyületek alternatívái; (iii) a 17. cikk 1. bekezdésében meghatározott témák; (
  119. iv)a 19. cikk szerinti kutatási, fejlesztési és nyomon követési tevékenységeinek eredményei; és (
  120. v)a jelen Egyezményből származó kötelezettségei teljesítését szolgáló tevékenységek; (
  121. b)a higany- és higanyvegyület-kitettség emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos oktatást, képzést és társadalmi tudatosságot, szükség szerint az érintett kormányközi és nem kormányzati szervezetekkel és a sérülékeny népességcsoportokkal együttműködve. 2. Mindegyik Részes Félnek a meglévő mechanizmusokat kell felhasználnia, vagy mérlegelnie kell mechanizmusok, így például ahol alkalmazható, szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kifejlesztését, az emberi tevékenységek révén a légkörbe, valamint talajba és vízbe kibocsátott, vagy ártalmatlanított higany és higanyvegyületek éves becsült mennyiségére vonatkozó információk összegyűjtése és terjesztése érdekében. 19. cikk Kutatás, fejlesztés és nyomonkövetés 1. A Részes Feleknek törekedniük kell arra, hogy sajátos körülményeiket és képességeiket figyelembe véve együttműködjenek a következők fejlesztésében és javításában: (
  122. a)leltárak a higany és higanyvegyületek használatáról, fogyasztásáról, és ezek antropogén eredetű légköri valamint vízbe és talajba történő kibocsátásairól; (
  123. b)a higany és higanyvegyületek koncentrációjának modellezése és földrajzilag reprezentatív nyomon követése a sérülékeny népességcsoportokban és a környezeti közegekben, ezen belül az élő közegekben, így például a halakban, tengeri emlősökben, tengeri teknősökben és madarakban, továbbá együttműködés az érdemi és megfelelő minták begyűjtésében és cseréjében; (
  124. c)a higany és higanyvegyületek emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásainak, valamint emellett a társadalmi, gazdasági és kulturális hatásoknak a felmérése, különösen a sérülékeny népességcsoportok vonatkozásában; (
  125. d)harmonizált módszertanok az (a), (
  126. b)és (
  127. c)pontok értelmében végzett tevékenységekhez; (
  128. e)információ a higany és a higanyvegyületek környezeti körforgásáról, terjedéséről (ezen belül nagy távolságokra történő terjedésről és kiülepedésről), átalakulásáról és sorsáról többféle ökoszisztémában, megfelelően figyelembe véve az antropogén eredetű és a természetes – légköri, valamint talajba és vízbe történő – higanykibocsátások közötti különbségeket és a higany újramobilizálódását a múltban képződött kiülepedésekből; (f ) információk a higany és higanyvegyületek, valamint a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek forgalmazásáról és kereskedelméről; és (
  129. g)információ és kutatás a higanymentes termékek és eljárások műszaki és gazdasági elérhetőségével, valamint azokkal a legjobb elérhető technikákkal és legjobb környezetvédelmi gyakorlatokkal kapcsolatban, amelyek a higany és higanyvegyületek – légköri, valamint talajba és vízbe történő – kibocsátásának csökkentését és nyomon követését szolgálják. 2. Ahol szükséges, az 1. bekezdésben beazonosított tevékenységek végzése során a Részes Feleknek építeniük kell a meglévő nyomon követési hálózatokra és kutatási programokra. 20. cikk Végrehajtási tervek 1. Egy kezdeti felmérést követően hazai körülményeik figyelembevételével mindegyik Részes Fél kidolgozhat és végrehajthat egy tervet, az Egyezményből származó kötelezettségei teljesítése érdekében. Amint kidolgozásra került, minden ilyen tervet meg kell küldeni a Titkárságnak. 2. Hazai körülményeinek figyelembevételével és a Részes Felek Konferenciájától kapott iránymutatásra vagy egyéb vonatkozó útmutatásra hivatkozással mindegyik Részes Fél felülvizsgálhatja és frissítheti a végrehajtási tervét. 3. Az 1. és 2. bekezdés szerinti feladat elvégzése során a Részes Feleknek nemzeti szinten egyeztetniük kell az érdekeltekkel, annak érdekében, hogy elősegítsék végrehajtási tervük kidolgozását, megvalósítását, felülvizsgálatát és frissítését. 4. A Részes Felek regionális terveket is koordinálhatnak az Egyezmény végrehajtásának elősegítése érdekében. 21. cikk Jelentéstétel 1. A Titkárságon keresztül mindegyik Részes Félnek jelentést kell tennie a Részes Felek Konferenciája felé azokról az intézkedésekről, amelyeket az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében hozott, valamint az intézkedések hatékonyságáról és az Egyezmény célkitűzéseinek teljesítése során jelentkező lehetséges kihívásokról. 2. Mindegyik Részes Félnek jelentésébe bele kell foglalnia a jelen Egyezmény 3., 5., 7., 8. és 9. cikkében előírt információkat. 3. A Részes Felek Konferenciájának első ülésén döntést kell hoznia a jelentések elkészítésének a Felek által követendő időzítéséről és formátumáról, figyelembe véve azt, hogy kívánatos-e a jelentéstétel összehangolása a vegyi anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos más vonatkozó egyezményekkel. 22. cikk A hatékonyság értékelése 1. A Részes Felek Konferenciájának első alkalommal az Egyezmény hatálybalépése után legkésőbb hat évvel, majd azt követően az általa meghatározott rendszeres időközönként kell értékelnie az Egyezmény hatékonyságát. 2. Az értékelés elősegítése érdekében a Részes Felek Konferenciájának első ülésén kezdeményeznie kell olyan megállapodások kidolgozását, amelyek segítségével összehasonlítható nyomon követési adatokat gyűjt a higany és higanyvegyületek előfordulásáról és mozgásáról a környezetben, valamint a higany és higanyvegyületek koncentrációja terén az élő közegekben és sérülékeny népességcsoportokban megfigyelt trendekről. 3. Az értékelést a rendelkezésre álló tudományos, környezeti, műszaki, pénzügyi és gazdasági információk, és ezen belül az alábbiak alapján kell elvégezni: (
  130. a)a 2. bekezdés alapján a Részes Felek Konferenciájának benyújtott jelentések és egyéb nyomon követési információk; (
  131. b)a 21. cikk értelmében benyújtott jelentések; (
  132. c)a 15. cikk értelmében szolgáltatott információk és tett javaslatok; és (
  133. d)jelentések és egyéb vonatkozó információk az ezen Egyezmény által létrehozott finanszírozási, technológiaátadási és kapacitásépítési megállapodások működéséről. 23. cikk A Részes Felek Konferenciája 1. Jelen Egyezmény létrehozza a Részes Felek Konferenciáját. 2. A Részes Felek Konferenciájának első ülését az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programja főigazgatójának kell összehívnia legkésőbb az Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül. Ezt követően a Részes Felek Konferenciájának rendes üléseit az általa meghatározandó rendszeres időközönként kell megtartani. 3. A Részes Felek Konferenciájának rendkívüli üléseit a Konferencia által szükségesnek ítélt egyéb időpontokban, vagy bármely Részes Fél írásbeli kérelmére össze kell hívni, feltéve, hogy – hat hónapon belül azt követően, hogy a Titkárság tájékoztatja a Részes Feleket a kérelemről – a kérelmet a Részes Felek legalább egyharmada támogatja. 4. A Részes Felek Konferenciájának konszenzus útján kell megállapítania és elfogadnia első ülésén saját maga és minden alárendelt szerve eljárásrendjét és pénzügyi szabályzatát, valamint a Titkárság működését meghatározó pénzügyi rendelkezéseket. 5. A Részes Felek Konferenciájának folyamatosan felül kell vizsgálnia és értékelnie jelen Egyezmény végrehajtását. El kell látnia az Egyezmény által ráruházott feladatokat és ebből a célból köteles: (
  134. a)létrehozni azokat az alárendelt szerveket, amelyeket az Egyezmény végrehajtása szempontjából szükségesnek tekint; (
  135. b)ahol szükséges, együttműködni az illetékes nemzetközi szervezetekkel, valamint kormányzati és nem kormányzati szervekkel; (
  136. c)rendszeresen felülvizsgálni a számára és a Titkárság számára a 21. cikk értelmében rendelkezésre bocsátott minden információt; (
  137. d)mérlegelni minden javaslatot, amelyet a Végrehajtási és Megfelelőségi Bizottság elébe terjeszt; (
  138. e)mérlegelni és foganatosítani minden további olyan lépést, amelyre ezen Egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében szükség lehet; és (f ) a 4. és 5. cikk értelmében felülvizsgálni az A. és a B. mellékletet. 6. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosított intézményei és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint bármely állam, amely nem Részes Fele a jelen Egyezménynek, megfigyelőként képviseltetheti magát a Részes Felek Konferenciájának ülésein. A jelen Egyezmény tárgyát képező kérdésekben illetékes, minden olyan nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati vagy nem kormányzati szervezet vagy intézmény, amely tájékoztatta a Titkárságot arról a kívánságáról, hogy megfigyelőként képviseltetné magát a Részes Felek Konferenciájának valamely ülésén, erre engedélyt kaphat, kivéve a jelen lévő Részes Felek legalább egyharmadának ellenzése esetén. A megfigyelők jóváhagyására és részvételére vonatkozóan a Részes Felek Konferenciája által elfogadott eljárásrendet kell alkalmazni. 24. cikk Titkárság 1. Jelen Egyezmény létrehozza a Titkárságot. 2. A Titkárság feladatai a következők: (
  139. a)a Részes Felek Konferenciája és az alárendelt szervei üléseinek megszervezése és számukra szükség szerint szolgáltatások nyújtása; (
  140. b)jelen Egyezmény végrehajtásában a Részes Feleknek nyújtandó segítség kérelemre történő előmozdítása, különösen a fejlődő és átmeneti gazdaságú Részes Felek esetében; (
  141. c)a koordináció szükség szerinti biztosítása az érintett nemzetközi szervek – különösen egyéb, vegyi anyagokkal vagy hulladékokkal kapcsolatos egyezmények – titkárságaival; (
  142. d)a Részes Feleknek történő segítségnyújtás jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos információcsere vonatkozásában; (
  143. e)a 15. és 21. cikk értelmében szolgáltatott és egyéb rendelkezésre álló információk alapján időszakos jelentések kidolgozása és hozzáférhetővé tétele a Részes Felek számára; (f ) a Részes Felek Konferenciájának átfogó irányítása alatt olyan hivatali és szerződéses megállapodások megkötése, amelyek a Titkárság feladatainak hatékony ellátásához szükségesek; és (
  144. g)jelen Egyezményben meghatározott egyéb titkársági feladatok és a Részes Felek Konferenciája által megállapított esetleges egyéb feladatok ellátása. 3. Jelen Egyezménnyel kapcsolatos titkársági funkciókat az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programja főigazgatójának kell ellátnia, kivéve, ha a Részes Felek Konferenciája a jelen lévő és szavazó Felek háromnegyedes többségével úgy dönt, hogy egy vagy több más nemzetközi szervezetre bízza a titkársági feladatokat. 4. A Részes Felek Konferenciája a megfelelő nemzetközi szervekkel konzultálva fokozott együttműködést és koordinációt biztosíthat a Titkárság és a vegyi anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos más egyezmények titkárságai között. A Részes Felek Konferenciája a megfelelő nemzetközi szervekkel konzultálva további útmutatást adhat e kérdésben. 25. cikk A vitás kérdések rendezése 1. A Részes Feleknek az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely vitát tárgyalások vagy az általuk választott egyéb békés eszköz útján kell rendezniük. 2. Minden olyan Részes Fél, amely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, jelen Egyezmény megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor, vagy bármely későbbi időpontban a Letéteményeshez írásban benyújtott okmányban nyilatkozhat arról, hogy az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos mindennemű vita tekintetében kötelezőnek ismeri el a vitás kérdések rendezésének következő módjai közül az egyiket vagy mindkettőt az ugyanilyen kötelezettséget vállaló bármely más Felekkel szemben: (
  145. a)választottbírósági eljárás az E. melléklet I. részében meghatározott eljárással összhangban; (
  146. b)a vitás kérdésnek a Nemzetközi Bíróság elé terjesztése. 3. Az a Részes Fél, amely regionális gazdasági integrációs szervezet, azonos hatályú nyilatkozatot tehet a 2. bekezdés szerinti választottbíráskodás tekintetében. 4. A 2. vagy 3. bekezdés alapján tett nyilatkozatnak mindaddig hatályban kell maradnia, amíg a benne foglalt feltételeknek megfelelően hatályát nem veszti, vagy a visszavonásáról szóló írásbeli értesítésnek a Letéteményeshez való benyújtásától számított három hónapig. 5. A nyilatkozat érvényességének lejárta, a visszavonásról szóló értesítés, vagy új nyilatkozat tétele semmiképpen sem érintheti a választottbíróság vagy a Nemzetközi Bíróság előtt folyamatban levő ügyeket, kivéve, ha a vitában érintett felek ettől eltérően állapodnak meg. 6. Ha a vitában érintett felek a 2. vagy 3. bekezdés értelmében nem ugyanazt a vitarendezési módot fogadták el, és ha nem voltak képesek vitájukat az attól az időponttól számított 12 hónapon belül az 1. bekezdésben említett módokon rendezni, amikor valamely Részes Fél értesített egy másik Részes Felet arról, hogy vita áll fenn közöttük, a vitát az abban érintett bármely fél kérésére egyeztető bizottság elé kell terjeszteni. Az e cikk szerinti egyeztetések vonatkozásában az E. melléklet II. részében ismertetett eljárást kell alkalmazni. 26. cikk Az Egyezmény módosítása 1. Jelen Egyezmény módosítását bármely Részes Fél javasolhatja. 2. Jelen Egyezmény módosítását a Részes Felek Konferenciájának valamely ülésén kell elfogadni. Bármely javasolt módosítás szövegéről a Titkárságnak legalább hat hónappal azelőtt az ülés előtt kell a Részes Feleket értesítenie, amelyen a módosítást elfogadásra javasolják. A Titkárságnak emellett értesítenie kell a javasolt módosításról jelen Egyezmény aláíróit és tájékoztatnia a Letéteményest. 3. A Részes Feleknek minden erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy jelen Egyezmény bármely módosítására irányuló javaslatra vonatkozóan az egyetértés konszenzussal szülessen meg. Amennyiben a konszenzus kialakítására tett erőfeszítések eredménytelenek, és nem sikerül megegyezésre jutni, akkor a módosítás elfogadásához – végső megoldásként – az ülésen jelen lévő és szavazó Részes Felek háromnegyedes szavazati többsége szükséges. 4. A Letéteményesnek megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás céljából valamennyi Részes Felet tájékoztatnia kell a módosításról. 5. Valamely módosítás megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról a Letéteményest írásban kell értesíteni. A 3. bekezdésnek megfelelően elfogadott módosítás az azt rájuk nézve kötelező érvényűként elfogadó Részes Felek tekintetében a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratoknak azon Részes Felek legalább háromnegyede által történő letétbe helyezésének időpontjától számított kilencvenedik napon lép hatályba, akik a módosítás elfogadásakor Részes Felek voltak. Ezt követően a módosítás bármely más Részes Fél tekintetében az attól számított 90. napon lép hatályba, amikor az adott Részes Fél letétbe helyezte a módosítás megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról szóló okiratot. 27. cikk Mellékletek elfogadása és módosítása 1. Jelen Egyezmény mellékletei annak szerves részét képezik, és az Egyezményre való hivatkozások – kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában – egyidejűleg az Egyezmény valamennyi mellékletére történő hivatkozást jelentenek. 2. Az Egyezmény hatálybalépését követően elfogadott újabb mellékleteknek eljárási, tudományos, műszaki vagy igazgatási kérdésekre kell korlátozódniuk. 3. Az Egyezmény újabb mellékleteire vonatkozó minden javaslat, elfogadás és hatálybalépés tekintetében az alábbi eljárást kell alkalmazni: (
  147. a)újabb mellékleteket a 26. cikk 1–3. bekezdéseiben meghatározott módon kell javasolni és elfogadni; (
  148. b)minden olyan Részes Fél, amely egy új mellékletet nem tud elfogadni, a Letéteményes által az újabb melléklet elfogadásáról kiadott közlemény időpontjától számított egy éven belül köteles erről írásban értesíteni a Letéteményest. A Letéteményesnek haladéktalanul tájékoztatnia kell valamennyi Részes Felet a hozzá érkezett ilyen értesítésekről. Egy Részes Fél bármely időpontban írásban értesítheti a Letéteményest arról, hogy visszavonja előző értesítését valamely újabb melléklet el nem fogadásáról, és ez a melléklet a továbbiakban az adott Részes Fél tekintetében a (
  149. c)pontnak megfelelően lép hatályba; és (
  150. c)az újabb mellékletnek minden olyan Részes Fél tekintetében, amely nem küldött a (
  151. b)pont rendelkezéseinek megfelelően értesítést annak el nem fogadásáról, a Letéteményes által a melléklet elfogadásáról kiadott közlemény keltétől számított egy év elteltével kell hatályossá válnia. 4. A jelen Egyezmény mellékleteinek módosítását célzó előterjesztésre, annak elfogadására és hatálybalépésére ugyanolyan eljárási szabályoknak kell érvényesülniük, mint az Egyezmény újabb mellékleteinek előterjesztésére, elfogadására és hatálybalépésére nézve, kivéve azt az esetet, amikor egy melléklet módosítása nem léphet hatályba azon Részes Felek tekintetében, akik a 30. cikk 5. bekezdésével összhangban nyilatkozatot tettek a melléklet módosítására vonatkozólag, amely esetben bármely ilyen módosításnak az adott Részes Fél tekintetében a módosításra vonatkozó megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy a csatlakozásról szóló okmánynak a Letéteményesnél történő letétbe helyezését követő kilencvenedik napon kell hatályossá válnia. 5. Ha egy újabb melléklet vagy egy melléklet módosítása összefüggésben áll az Egyezmény valamely módosításával, az újabb melléklet vagy a módosítás mindaddig nem léphet hatályba, amíg az Egyezmény módosítása hatályba nem lép. 28. cikk Szavazati jog 1. Az Egyezmény minden Részes Fele egy szavazattal rendelkezhet, kivéve, ahogy arról a 2. bekezdés rendelkezik. 2. Regionális gazdasági integrációs szervezetek azon ügyekben, amelyek saját hatáskörükbe tartoznak, szavazati jogot annyi szavazattal gyakorolhatnak, ahány tagállamuk Részes Fele jelen Egyezménynek. Az ilyen szervezet nem gyakorolhatja szavazati jogát, ha bármely tagállama maga él szavazati jogával, és ez fordítva is érvényesül. 29. cikk Aláírás Jelen Egyezmény 2013. október 10-én és 11-én a Japánban található Kumamotóban, majd azt követően 2014. október 9-ig az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i központjában áll nyitva aláírásra valamennyi állam és regionális gazdasági integrációs szervezet számára. 30. cikk Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás 1. Jelen Egyezményt az államok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják. Az Egyezmény aláírására nyitva álló időszak lezárultát követő naptól kezdve az Egyezmény az államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára nyitva áll csatlakozásra. A megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy a csatlakozásról szóló okiratokat a Letéteményesnél kell letétbe helyezni. 2. Minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely a nélkül válik az Egyezmény részes felévé, hogy bármely tagja Részes Fél lenne, köti az Egyezmény értelmében keletkező minden kötelezettség. Abban az esetben, ha egy ilyen szervezetnek egy vagy több tagállama jelen Egyezménynek a Részes Fele, a szervezet és a tagállamai kötelesek döntést hozni az Egyezményből fakadó kötelezettségeik teljesítését érintő felelősségükről. Ilyen esetekben a szervezet és tagállamai nem gyakorolhatják egyidejűleg a jelen Egyezmény alapján őket megillető jogokat. 3. A regionális gazdasági integrációs szervezeteknek a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy a csatlakozásról szóló okirataikban nyilatkozniuk kell az Egyezmény által szabályozott ügyekkel kapcsolatos hatáskörükről. E szervezetek hatáskörük bármilyen lényegi változásáról kötelesek a Letéteményest is, az pedig erről Részes Feleket tájékoztatni. 4. Minden államot vagy regionális gazdasági integrációs szervezetet bátorítunk, hogy az Egyezmény megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz történő csatlakozáskor tájékoztassák a Titkárságot az Egyezmény megvalósítását szolgáló intézkedéseikről. 5. Megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy a csatlakozásról szóló okiratában bármely Részes Fél nyilatkozhat arról, hogy egy melléklet bármely módosítása csak azt követően válhat hatályossá számára, miután ennek vonatkozásában letétbe helyezte megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy a csatlakozásról szóló okiratát. 31. cikk Hatálybalépés 1. Jelen Egyezmény az ötvenedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésének napjától számított kilencvenedik napon lép hatályba. 2. Minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely az ötvenedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezése után erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá vagy csatlakozik az Egyezményhez, azok tekintetében az Egyezmény az azt követő időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, hogy az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy a csatlakozásról szóló okiratát letétbe helyezte. 3. Az 1. és 2. bekezdés szempontjából a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okiratot nem lehet az említett szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratként figyelembe venni. 32. cikk Fenntartások Jelen Egyezményhez semmilyen fenntartás nem tehető. 33. cikk Felmondás 1. A Részes Fél a Letéteményes írásbeli értesítése mellett bármikor felmondhatja jelen Egyezményt három évvel azt követően, hogy az Egyezmény az adott Részes Fél tekintetében hatályossá vált. 2. Bármely ilyen felmondás a felmondásra vonatkozó értesítés Letéteményes általi átvételétől számított egy év elteltével vagy a felmondásra vonatkozó értesítésben esetlegesen meghatározott későbbi időpontban válik hatályossá. 34. cikk A Letéteményes Jelen Egyezmény Letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára. 35. cikk Hiteles szövegek Jelen Egyezmény eredeti példányát, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, a Letéteményesnél kell letétbe helyezni. FENTIEK HITELÉÜL az erre megfelelően feljogosított alulírottak aláírták az Egyezményt. Kelt a Japánban található Kumamotóban, a kétezer-tizenharmadik év október havának tizedik napján. A. melléklet Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek Nem tartoznak e melléklet hatálya alá az alábbi termékek: (
  152. a)azok a termékek, amelyek polgári védelmi és katonai alkalmazásokhoz nélkülözhetetlenek; (
  153. b)kutatási, műszerkalibrálási termékek referenciaszabványként történő felhasználásra; (
  154. c)ha nem áll rendelkezésre megvalósítható higanymentes helyettesítő alternatíva, az elektronikus kijelzőkhöz és mérőeszközökhöz használt kapcsolók és relék, hidegkatódos fluoreszcens lámpák és külső elektródos fluoreszcens lámpák (CCFL és EEFL); (
  155. d)tradicionális vagy vallásos gyakorlatok során használt termékek; és (
  156. e)azok az oltóanyagok, amelyek tartósítószerként tiomerzált tartalmaznak. I. rész: A 4. cikk 1. bekezdése alá tartozó termékek Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek Az az időpont, amely után a termék gyártása, importja és exportja nem engedélyezett (kivezetési időpont) Akkumulátorok, kivéve a 2%-nál alacsonyabb higanytartalmú cink ezüst-oxid gombelemek, és a 2%-nál alacsonyabb higanytartalmú cink-levegő gombelemeket 2020 Kapcsolók és relék, kivéve a nagyon nagy pontosságú ellenállás- és veszteségmérő hidak és a nagyfrekvenciás rádiófrekvenciás kapcsolók és relék olyan nyomon követő és ellenőrző műszerekben, amelyek hidankénti, kapcsolónkénti vagy relénkénti maximális higanytartalma 20 mg 2020 Olyan általános világítási célt szolgáló kompakt fluoreszcens lámpák (CFL-ek), amelyek teljesítménye 30 W vagy az alatti, és a higanytartalom égőnként meghaladja az 5 mg-ot 2020 Általános világítási célt szolgáló lineáris fluoreszcens lámpák (LFL-ek): (
  157. a)Háromsávos foszfor, < 60 W, egy lámpa higanytartalma > 5 mg; (
  158. b)Halofoszfát foszfor, ≤ 40 W, egy lámpa higanytartalma > 10 mg; 2020 Általános világítási célt szolgáló nagynyomású higanygőz lámpák (HPMV) 2020 Az elektronikus kijelzőkhöz használt hidegkatódos fluoreszcens lámpákban és külső elektródos fluoreszcens lámpákban (CCFL és EEFL) lévő higany; (
  159. a)rövid (≤ 500 mm), és egy lámpa higanytartalma > 3,5 mg (
  160. b)közepes hosszúságú (> 500 mm és ≤ 1500 mm), és egy lámpa higanytartalma > 5 mg (
  161. c)hosszú (> 1500 mm), és egy lámpa higanytartalma > 13 mg 2020 Kozmetikumok (1 ppm-et meghaladó higanytartalommal), ezen belül bőrvilágosító szappanok és krémek, nem ideértve azokat a szemkörnyéki kozmetikumokat, amelyekben a higanyt tartósítószerként használják és nem áll rendelkezésre más hatékony és biztonságos tartósítószer annak helyettesítésére1/ 2020 Növényvédő szerek, biocidok és helyi alkalmazású fertőtlenítő szerek 2020 Az alábbi nem elektronikus mérőeszközök, kivéve a nagyméretű berendezésekbe beépített nem elektronikus mérőeszközöket vagy azokat, amelyeket nagypontosságú mérésekhez alkalmaznak, és ahol nem áll rendelkezésre megfelelő higanymentes alternatíva: (
  162. a)légnyomásmérők; (
  163. b)nedvességmérők; (
  164. c)nyomásmérők; (
  165. d)hőmérők; (
  166. e)vérnyomásmérők. 2020 1/ A cél az, hogy ne tartozzanak ide a nyomokban higanyszennyezést tartalmazó kozmetikumok, szappanok vagy krémek. II. rész: A 4. cikk 3. bekezdése alá tartozó termékek Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek Rendelkezések Fogászati amalgám A Részes Felek által a fogászati amalgám használatának fokozatos megszüntetése érdekében meghozandó intézkedések során figyelembe kell venni a Részes Felek nemzeti körülményeit és a vonatkozó nemzetközi iránymutatást, valamint az alábbi felsorolásból két vagy több intézkedést kell magukba foglalniuk: (
  167. i)olyan nemzeti célkitűzések meghatározása, amelyek célja a fogszuvasodás megelőzése és az egészség megőrzése, ezáltal minimálisra csökkentve a fog-helyreállítási igényeket; (
  168. ii)olyan nemzeti célkitűzések meghatározása, amelyek a felhasználásának minimalizálását célozzák; (iii) a foghelyreállítás terén a költséghatékony és klinikailag hatásos higanymentes alternatívák alkalmazásának előmozdítása; (
  169. iv)a minőségi higanymentes foghelyreállító anyagok kutatásának és fejlesztésének előmozdítása; (
  170. v)a reprezentatív szakmai szervezetek és fogászati iskolák ösztönzése fogász szakemberek és tanulók számára történő oktatás és továbbképzés biztosítására, a higanymentes foghelyreállítási alternatívák és a legjobb kezelési gyakorlatok előmozdítása terén; (
  171. vi)az olyan biztosítási politikák és programok visszafogása, amelyek a higanymentes foghelyreállítással szemben a fogászati amalgám használatát részesítik előnyben; (vii) az olyan biztosítási politikák és programok ösztönzése, amelyek a fogászati amalgám használatával szemben a foghelyreállítás minőségi alternatíváit részesítik előnyben; (viii) a fogászati amalgám használatának a kapszulázott kiszerelésre korlátozása; (
  172. ix)a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazásának előmozdítása a fogászati létesítményekben a higany és higanyvegyületek vizekbe és talajba történő kibocsátásának csökkentése érdekében. B. melléklet Higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások I. rész: Az 5. cikk 2. bekezdése alá tartozó eljárások Higany és higanyvegyületek gyártási folyamatai Kivezetési időpont Alkáli klórgyártás 2025 Olyan acetaldehid gyártás, amelynek során katalizátorként higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmaznak 2018 II. rész: Az 5. cikk 3. bekezdése alá tartozó eljárások Higanyt alkalmazó eljárás Rendelkezések Vinil-klorid monomer előállítása A Részes Felek által meghozandó intézkedések között szerepelniük kell különösen az alábbiaknak: (
  173. i)a 2010-es felhasználáshoz képest a higanyfelhasználás egységnyi termelésre vetített 50%-os csökkentése 2020-ig; (
  174. ii)az elsődleges bányászatból származó higanyra való támaszkodás csökkentésére irányuló intézkedések előmozdítása; (iii) intézkedések meghozatala a higany környezeti kibocsátásának csökkentése érdekében; (
  175. iv)a higanymentes katalizátorok és eljárások kutatásának és fejlesztésének támogatása; (
  176. v)a higany használatának betiltása öt évvel a Részes Felek Konferenciájának azon megállapítását követően, hogy a jelenlegi eljárásokon alapuló higanymentes katalizátorok műszakilag és gazdaságilag megvalósíthatóvá váltak; (
  177. vi)jelentéstétel a Részes Felek Konferenciája felé arról, hogy milyen erőfeszítéseket tettek az alternatívák fejlesztésére és/vagy beazonosítására, valamint a 21. cikkel összhangban a higany használatának kivezetésére. Nátrium- vagy kálium-metilát vagy etilát A Részes Felek által meghozandó intézkedések között szerepelniük kell különösen az alábbiaknak: (
  178. i)intézkedések a higanyfelhasználás csökkentése érdekében, amelyek célja, hogy amilyen gyorsan lehetséges, illetve az Egyezmény hatálybalépésétől számított 10 éven belül kivezessék ezt a használatot; (
  179. ii)2010-hez képest a légkörbe, valamint talajba és vízbe történő kibocsátások egységnyi termelésre vetített 50%-os csökkentése 2020-ig; (iii) az elsődleges bányászatból származó friss higany használatának betiltása; (
  180. iv)a higanymentes eljárások kutatásának és fejlesztésének támogatása; (
  181. v)a higany használatának betiltása öt évvel a Részes Felek Konferenciájának azon megállapítását követően, hogy a higanymentes eljárások műszakilag és gazdaságilag megvalósíthatóvá váltak; (
  182. vi)jelentéstétel a Részes Felek Konferenciája felé arról, hogy milyen erőfeszítéseket tettek az alternatívák fejlesztésére és/vagy beazonosítására, valamint a 21. cikkel összhangban a higany használatának kivezetésére. Poliuretán gyártása higanytartalmú katalizátorokkal A Részes Felek által meghozandó intézkedések között szerepelniük kell különösen az alábbiaknak: (
  183. i)intézkedések meghozatala a higanyfelhasználás csökkentése érdekében, amelyek célja, hogy amilyen gyorsan lehetséges, illetve az Egyezmény hatálybalépésétől számított 10 éven belül kivezessék ezt a használatot; (
  184. ii)az elsődleges higanybányászatból származó higanyra való támaszkodás csökkentésére irányuló intézkedések meghozatala; (iii) intézkedések meghozatala annak érdekében, hogy csökkentsék a higany környezeti kibocsátását; (
  185. iv)a higanymentes katalizátorok és eljárások kutatásának és fejlesztésének ösztönzése; (
  186. v)jelentéstétel a Részes Felek Konferenciája felé arról, hogy milyen erőfeszítéseket tettek az alternatívák fejlesztésére és/vagy beazonosítására, és a 21. cikkel összhangban a higany használatának kivezetésére; Erre a gyártási eljárásra nem alkalmazható az 5. cikk 6. bekezdése. C. melléklet Kézműves és kisipari aranybányászat Nemzeti cselekvési tervek 1. A 7. cikk 3. bekezdésében szereplő rendelkezések hatálya alá tartozó Részes Felek nemzeti cselekvési tervének a következőket kell magában foglalnia: (
  187. a)nemzeti célkitűzések és csökkentési célok; (
  188. b)lépések az alábbiak megszüntetése érdekében: (
  189. i)teljes érc amalgámozása; (
  190. ii)amalgám vagy feldolgozott amalgám nyílt terű égetése; (iii) amalgám lakóterületeken történő égetése; és (
  191. iv)cianid-kioldódás az olyan üledékben, ércben vagy zagyban, amelyhez higanyt adtak, anélkül hogy először eltávolítanák a higanyt; (
  192. c)lépések a kézműves és kisipari aranybányászati ágazat hivatalossá tételének vagy szabályozásának elősegítésére; (
  193. d)a területükön folytatott kézműves és kisipari aranybányászatban és -feldolgozásban felhasznált higanymennyiség becsült alapértéke és az alkalmazott gyakorlatok; (
  194. e)stratégiák annak előmozdítására, hogy csökkentsék a higany légkörbe, valamint talajba és vízbe történő kibocsátását és a higanynak való kitettséget a kézműves és kisipari aranybányászatban és feldolgozásban, ideértve a higanymentes módszereket; (f ) stratégiák a higany és higanyvegyületek kereskedelmének szabályozására és annak megelőzésére, hogy ezek mind külföldi, mind belföldi forrásokból a kézműves és kisipari aranybányászatban és feldolgozásban kerüljenek felhasználásra; (
  195. g)stratégiák az érdekeltek bevonására a nemzeti cselekvési terv végrehajtása és folyamatos fejlesztése érdekében; (
  196. h)közegészségügyi stratégia a kézműves és kisipari aranybányászok és közösségeik higanykitettségével kapcsolatban. Egy ilyen stratégiának többek között magában kell foglalnia egészségügyi adatok gyűjtését, az egészségügyi dolgozók továbbképzését és az egészségügyi létesítményeken keresztüli tudatformálást. (
  197. i)stratégiák a sérülékeny népességcsoportoknak, különösen a gyermekeknek és fogamzóképes korú nőknek – és kiemelten a terhes nőknek – a kézműves és kisipari aranybányászatban alkalmazott higany következtében fellépő kitettségének megelőzésére; (
  198. j)stratégiák a kézműves és kisipari aranybányászok és az érintett közösségek tájékoztatására; és (
  199. k)a nemzeti cselekvési terv végrehajtásának ütemterve. 2. Mindegyik Részes Fél belefoglalhat nemzeti cselekvési tervébe további stratégiákat is célkitűzéseinek elérése érdekében, ideértve a higanymentes kézműves és kisipari aranybányászat szabványainak alkalmazását vagy bevezetését, továbbá piaci alapú mechanizmusokat vagy marketing eszközöket. D. melléklet Légköri higany- és higanyvegyület-kibocsátó pontforrások listája Pontforrás kategória: Széntüzelésű erőművek; Széntüzelésű ipari kazánok; A nemvas fémek1/ előállításában alkalmazott olvasztó és pörkölő eljárások; Hulladékégető létesítmények; Cementklinker előállító létesítmények. 1/ E melléklet alkalmazásában a “nemvas fémek” jelentése ólom, cink, réz vagy ipari arany. E. melléklet Választottbírósági és egyeztető eljárások I. rész: Választottbírósági eljárás Az Egyezmény 25. cikkének 2. bekezdés (
  200. a)pontja alkalmazásában a választottbírósági eljárás a következőt jelenti: 1. cikk 1. Egy Részes Fél az Egyezmény 25. cikkével összhangban, a vitában érintett másik fél vagy felek írásos értesítése útján kezdeményezheti a választottbíróság elé járulást. Az értesítéshez csatolni kell egy keresetlevelet, valamint bármely egyéb alátámasztó dokumentumot. Az értesítésben közölni kell a választottbíráskodás tárgyát és különösen az Egyezmény azon cikkeit, amelyek értelmezése vagy alkalmazása szóban forog. 2. A felperes félnek értesítenie kell a Titkárságot arról, hogy az Egyezmény 25. cikke értelmében választottbíróság elé visz egy vitát. Az értesítéshez csatolni kell a felperes fél írásos értesítését, a keresetlevelet, valamint az 1. bekezdésben említett bármely egyéb alátámasztó dokumentumot. A Titkárságnak továbbítania kell minden Részes Fél számára az ily módon hozzá beérkezett információkat. 2. cikk 1. Amennyiben egy vita a fenti 1. cikk értelmében választottbíróság elé kerül, létre kell hozni egy választottbíróságot. A választottbíróságnak három főből kell állnia. 2. A vitában érintett mindegyik félnek ki kell neveznie egy választottbírót, és az így kinevezett két választottbíró megegyezés útján kinevezi a harmadik választottbírót, aki a választottbíróság elnöke lesz. Ha a vita két félnél többet érint, az azonos érdekű feleknek megegyezés útján közösen kell választottbírót választaniuk. A bíróság elnöke a vitában érintett egyik féllel sem tartozhat azonos nemzethez, és nem lehet a rendes lakhelye egyik fél területén sem, továbbá nem lehet semelyikük alkalmazottja és nem foglalkozhatott az üggyel semmilyen más hatáskörben. 3. Üresedés esetén a kezdeti kinevezésnél előírt módon kell a helyet betölteni. 3. cikk 1. Ha a vitában érintett valamelyik fél két hónapon belül nem nevez ki választottbírót azt követően, hogy a választottbíráskodásról szóló értesítést az alperes fél megkapta, a másik fél tájékoztathatja erről az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát, akinek további két hónapon belül el kell végeznie a kinevezést. 2. Amennyiben a választottbíróság elnöke a második választottbíró kinevezését követő két hónapon belül nem kerül kinevezésre, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárának valamely fél kérelmére további két hónapon belül ki kell neveznie az elnököt. 4. cikk A választottbíróságnak az Egyezmény rendelkezéseivel és a nemzetközi joggal összhangban kell meghoznia határozatait. 5. cikk A vitában érintett felek egyébirányú megállapodása hiányában a választottbíróságnak kell meghatároznia saját eljárásrendjét. 6. cikk A választottbíróság a vitában érintett valamely fél kérelmére nélkülözhetetlen átmeneti védelmi intézkedéseket javasolhat. 7. cikk A vitában érintett feleknek segíteniük kell a választottbíróság munkáját és – minden rendelkezésükre álló eszközzel – különösen: (
  201. a)biztosítaniuk számára minden vonatkozó dokumentumot, információt és eszközt; és (
  202. b)szükség esetén engedélyezik tanúk vagy szakértők felkérését, bizonyítékok gyűjtését. 8. cikk A vitában érintett feleknek és a választottbíróknak kötelessége megvédeni minden olyan információ vagy dokumentum bizalmasságát, amelyeket a választottbíróság eljárása során bizalmasan kaptak. 9. cikk Hacsak a választottbíróság az ügy speciális körülményei miatt másképp nem határozza meg, a bíráskodás költségeit a vitában érintett feleknek egyenlő arányban kell állniuk. A bíróság minden költségéről nyilvántartást vezet, és erről zárónyilatkozatot kell átadnia a feleknek. 10. cikk Egy Részes Fél, amely jogilag érdekelt a vita tárgyában, és amelyet a határozat érinthet, a választottbíróság hozzájárulásával beavatkozhat az eljárás menetébe. 11. cikk A választottbíróság a vita tárgyából közvetlenül származó ellenkereseteket is meghallgathat és meghatározhat. 12. cikk A választottbíróságnak eljárási és érdemi döntéseit tagjai többségi szavazatával kell hoznia. 13. cikk 1. Ha a vitában érintett valamelyik fél nem jelenik meg a választottbíróság előtt, vagy nem tudja ügyét megvédeni, akkor a másik fél kérheti a bíróságtól az eljárás folytatását és a határozat meghozatalát. Egy fél hiányzása vagy képtelensége arra, hogy ügyét megvédje, nem minősülhet az eljárás akadályának. 2. A végső határozat meghozatala előtt a választottbíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a kereset tényszerűen és jogilag is jól megalapozott. 14. cikk A választottbíróságnak végső határozatát, teljes megalakulását követően öt hónapon belül kell meghoznia, kivéve, ha szükségesnek ítéli az időbeli korlátozás legfeljebb öt hónapos időtartammal való meghosszabbítását. 15. cikk A választottbíróság végső határozata a vita tárgyára kell, hogy korlátozódjon, és ismertetnie kell az alapjául szolgáló okokat. Tartalmaznia kell a végső határozat meghozatalában résztvevő tagok nevét és a határozat időpontját. A választottbíróság bármely tagja különvéleményt vagy ellenvéleményt mellékelhet a végső határozathoz. 16. cikk A végső határozat a vitában érintett felekre nézve kötelező érvényű. Az Egyezménynek a végső határozat révén adott értelmezése a fenti 10. cikk alapján beavatkozó Részes Félre nézve is kötelező érvényű, feltéve, hogy olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek vonatkozásában az adott Fél beavatkozott. A végső határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, kivéve, ha a vitában érintett felek előzetesen megállapodtak a fellebbezési eljárásról. 17. cikk A végső határozat értelmezésével vagy végrehajtásának módjával kapcsolatos bármely egyet nem értést azok között, akikre nézve a fenti 16. cikkel összhangban kötelező érvényű a végső határozat, döntés céljából bármelyikük a határozatot meghozó választottbíróság elé viheti. II. rész: Egyeztető eljárás Az Egyezmény 25. cikkének 6. bekezdése alkalmazásában az egyeztető eljárásnak a következőt kell jelentenie: 1. cikk A vitában érintett valamely fél az irányú kérelmét, hogy az Egyezmény 25. cikkének 6. bekezdése értelmében egyeztető bizottságot hozzanak létre, írásban a Titkárságnak kell címeznie és meg kell küldenie ennek másolatát a vitában érintett másik félnek vagy feleknek. A Titkárságnak ennek megfelelően haladéktalanul tájékoztatnia kell a Részes Feleket. 2. cikk 1. Az egyeztető bizottságnak a vitában érintett felek egyébirányú megállapodása hiányában három tagból kell állnia, amelyek közül egyet-egyet az érintett felek neveznek ki, az elnököt pedig e tagok választják közösen. 2. Ha a vita két félnél többet érint, az azonos érdekű feleknek megegyezés útján közösen kell kinevezniük bizottsági tagjukat. 3. cikk Ha a vitában érintett felek a fenti 1. cikkben említett írásos kérelem Titkárság általi kézhezvételétől számított két hónapon belül valamely kinevezést nem tesznek meg, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárának bármely fél kérelmére további két hónapon belül meg kell tennie a kinevezést. 4. cikk Amennyiben az egyeztető bizottság elnöke a bizottság második tagjának kinevezését követő két hónapon belül nem kerül megválasztásra, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárának a vitában érintett bármely Fél kérelmére további két hónapon belül ki kell neveznie az elnököt. 5. cikk Az egyeztető bizottságnak független és részrehajlásmentes módon kell segítenie a vitában érintett feleket azon próbálkozásukban, hogy baráti megoldásra jussanak. 6. cikk 1. Az egyeztető bizottság olyan módon is levezetheti az egyeztetési eljárást, ahogy megfelelőnek ítéli, teljes körűen figyelembe véve az ügy körülményeit és a vitában érintett felek által esetlegesen kifejtett nézeteket, ezen belül a gyors megoldásra irányuló minden kérelmet. A felek egyébirányú megállapodása hiányában az egyeztető bizottság szükség szerint maga határozza meg saját eljárásrendjét. 2. Az egyeztető bizottság az eljárás során bármikor javaslatokat vagy ajánlásokat tehet a vita megoldására. 7. cikk A vitában érintett feleknek együtt kell működniük az egyeztető bizottsággal. Különösképpen törekedniük kell arra, hogy teljesítsék a bizottság írásos anyagok benyújtására, bizonyítékok szolgáltatására, és az üléseken történő részvételre irányuló kéréseit. A feleknek és az egyeztető bizottság tagjainak kötelessége megvédeni minden olyan információ vagy dokumentum bizalmasságát, amelyeket a bizottság eljárása során bizalmasan kaptak. 8. cikk Az egyeztető bizottságnak tagjai többségi szavazatával kell meghoznia határozatait. 9. cikk Kivéve, ha a vita már megoldódott, az egyeztető bizottság teljes megalakulása után tizenkét hónapon belül jelentést köteles készíteni a vita megoldására irányuló javaslatairól, amelyeket a feleknek jóhiszeműen kell mérlegelniük. 10. cikk Bármely egyet nem értést annak kapcsán, hogy az egyeztető bizottság illetékes-e az elé vitt valamely kérdés mérlegelésében, a bizottságnak kell eldöntenie. 11. cikk A vitában érintett feleknek egyébirányú megegyezése hiányában az egyeztető bizottság költségeit a feleknek egyenlő arányban kell állniuk. A bizottság minden költségéről nyilvántartást vezet, és erről zárónyilatkozatot kell átadnia a feleknek.” 4. §
(1)Ez a törvény – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)A
  1. § és a
  2. § az Egyezmény
  3. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)Az Egyezmény, illetve a
  1. § és a
  2. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4)E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.