2016. CLII. törvény a higanyról szóló Minamata Egyezmény kihirdetéséről.

2016. CLII. törvény a higanyról szóló Minamata Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  higanyról szóló Minamata Egyezmény (a  továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2016. december 6-i ülésnapján fogadta el. A higanyról szóló Minamata Egyezmény Jelen Egyezmény Részes Felei, felismerve, hogy a  higany egy globális szinten aggodalomra okot adó vegyi anyag, mely abból adódóan, hogy a  légkörben nagy távolságokra jut, valamint mivel az  antropogén eredetű légkörbe juttatását követően a  környezetben tartósan megmarad, továbbá mivel biológiailag felhalmozódik az  ökoszisztémákban és jelentős negatív hatásai vannak az emberi egészségre és a környezetre, emlékeztetve az  Egyesült Nemzetek Szervezetének Környezetvédelmi Programja Kormányzó Tanácsának 2009.  február 20-i 25/5. számú határozatára, amely nemzetközi lépések megtételét kezdeményezte a  higany hatékony, hatásos és következetes kezelése érdekében, emlékeztetve az  Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődésről szóló konferenciája “A jövő, amit akarunk” című záró dokumentuma 221. bekezdésére, amely az  emberi egészségre és a  környezetre gyakorolt kockázatok kezelése érdekében a világszerte jogerős higanyszabályozásról szóló tárgyalások sikeres kimenetelének fontosságára szólított fel, emlékeztetve arra, hogy az  Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődésről szóló konferenciáján újra megerősítették a környezetről és fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat alapelveit, ezen belül többek között a közös, de megkülönböztetett felelősségvállalást, és az  egyes államok sajátos körülményeinek és képességeinek tiszteletben tartását, valamit a globális cselekvés szükségességét, tudatában a sérülékeny népességcsoportok, különösen a nők, gyermekek, és rajtuk keresztül a jövőbeli generációk higanykitettsége miatti egészségügyi aggodalmaknak, különösen a fejlődő országokban, megállapítva a sarkvidéki ökoszisztémák és őslakos közösségek különös sérülékenységét a higany táplálékláncban való biológiai feldúsulása és a tradicionális élelmiszerek szennyezettsége miatt, valamint a higany hatásai miatt még általánosabban, aggódva az őslakos közösségekért, felismerve a  Minamata-szindrómából levont alapvető tanulságokat, különösen a  higanyszennyezésből eredő súlyos egészségügyi és környezeti hatásokat, valamint a  higany megfelelő kezelésének, és az  ilyen események megelőzésének szükségszerű biztosítását a jövőben, kiemelve a  pénzügyi, műszaki, technológiai és kapacitásépítési támogatás fontosságát, különösen a  fejlődő országok és az  átmeneti gazdaságú országok számára, annak érdekében, hogy nemzeti szinten megerősítsék a higany kezelésére vonatkozó képességeiket és előmozdítsák az Egyezmény hatékony végrehajtását, emellett felismerve az  Egészségügyi Világszervezetnek az  emberi egészség védelme terén végzett tevékenységét a  higany kapcsán, és a  vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások szerepét, különösen a  veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezményt, és a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményt, felismerve, hogy jelen Egyezmény és az egyéb nemzetközi megállapodások a környezetvédelem és kereskedelem terén kölcsönösen segítik egymást, hangsúlyozva, hogy ebben az  Egyezményben semmi sem célozza, hogy befolyással legyen bármelyik Részes Fél bármely létező nemzetközi megállapodásból eredő jogaira vagy kötelezettségeire, egyetértve abban, hogy a  fenti preambulum bekezdésnek nem célja hierarchiát létrehozni jelen Egyezmény és egyéb nemzetközi okiratok között, megjegyezve, hogy jelen Egyezményben semmi sem korlátoz egy Részes Felet abban, hogy az  Egyezmény rendelkezéseivel összhangban lévő további, nemzeti intézkedéseket hozzon annak érdekében, hogy az adott Részes Fél egyéb, az  érvényes nemzetközi jogból eredő kötelezettségeivel összhangban megvédje a  higanykitettségtől az emberi egészséget és a környezetet, a következőkben állapodtak meg: 1. cikk Célkitűzés Jelen Egyezmény célja az emberi egészség és a környezet védelme a higany és vegyületeinek antropogén eredetű, légkörbe, valamint talajba és vízbe történő kibocsátásaitól. 2. cikk Fogalom-meghatározások Jelen Egyezmény alkalmazásában: (a) “kézműves és kisipari aranybányászat”: egyedi bányászok vagy kisvállalkozások által végzett aranybányászat, korlátozott tőkebefektetés és termelés mellett; (b) “legjobb elérhető technikák”: azok a technikák, amelyek a leghatékonyabban előzik meg vagy – ahol az a gyakorlatban nem lehetséges – a  leghatékonyabban csökkentik a  higany légkörbe, vizekbe és talajba történő kibocsátását, és az ilyen kibocsátások hatását a környezetre mint egészre, az adott Részes Fél vagy a Részes Fél területén lévő adott létesítmény gazdasági és műszaki szempontjait is figyelembe véve. Ebben a szövegösszefüggésben: (i) a “legjobb” azt jelenti, hogy általa érhető el leghatékonyabban a környezet egészének általánosan magas szintű védelme; (ii) az “elérhető” technikák egy adott Részes Fél és a  területén lévő adott létesítmény vonatkozásában azokat a technikákat jelentik, amelyeket olyan léptékben fejlesztettek ki, hogy azok – a költségeket és hasznokat figyelembe véve – gazdaságilag és műszakilag megvalósítható körülmények között lehetővé teszik az  érintett iparágban való alkalmazásukat, függetlenül attól, hogy a  technikákat az adott Fél területén alkalmazzák vagy ott fejlesztették ki, feltéve hogy az adott Fél megállapítása szerint elérhetők a létesítmény üzemeltetője számára; és (iii) a “technikák” alkalmazott technológiákat és üzemeltetési gyakorlatokat jelent, továbbá azt, ahogy a berendezéseket megtervezik, felépítik, karbantartják, működtetik és leszerelik; (c) “legjobb környezetvédelmi gyakorlatok”: a  környezetvédelmi szabályozó intézkedések és stratégiák legmegfelelőbb kombinációjának alkalmazása; (d) “higany”: elemi higany [Hg(0), CAS-szám: 7439-97-6]; (e) “higanyvegyület”: olyan anyag, amely higanyatomokból és egyéb kémiai elemek egy vagy több olyan atomjából áll, amelyek csak kémiai reakciók révén választhatók szét különböző komponensekre; (f ) “hozzáadott higanyt tartalmazó termék”: olyan termék vagy termékkomponens, amely szándékosan hozzáadott higanyt vagy higanyvegyületet tartalmaz; (g) “Részes Fél”: olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely magára nézve kötelezően elfogadta jelen Egyezményt, és amelyre nézve az Egyezmény jogerős; (h) “jelen lévő és szavazó Felek”: azok a Részes Felek, akik a Részes Felek egy ülésén jelen vannak és igenlő, vagy nemleges szavazatot adnak le; (i) “elsődleges higanybányászat”: olyan bányászat, amelynek elsődleges célja a higany kinyerése; (j) “regionális gazdasági integrációs szervezet”: adott régió szuverén államai által alkotott olyan szervezet, amelyre tagállamai átruházták hatáskörüket a  jelen Egyezmény által szabályozott kérdések tekintetében, és amely belső eljárásainak megfelelően kellő felhatalmazással rendelkezik arra, hogy aláírja, megerősítse, elfogadja, jóváhagyja jelen Egyezményt, vagy csatlakozzon hozzá; és (k) “engedélyezett felhasználás”: a higany vagy higanyvegyületek Részes Felek általi bármely olyan felhasználása, amely összhangban van jelen Egyezménnyel, ideértve, de nem kizárólag a 3., 4., 5., 6. és 7. cikkel összhangban lévő felhasználásokat. 3. cikk A higanykínálat forrásai és kereskedelem 1. Ezen cikk alkalmazásában: (a) a “higany”-ra vonatkozó hivatkozások magukban foglalják a higany más anyagokkal alkotott olyan keverékeit – ezen belül a higanyötvözeteket is –, amelyekben a higany koncentrációja legalább 95 tömegszázalék; és (b) a “higanyvegyületek” jelentése higany(I)-klorid (más néven kalomel), higany(II)-oxid, higany(II)-szulfát, higany(II)-nitrát, cinnabarit és higany-szulfid. 2. Nem alkalmazhatók ezen cikk rendelkezései a következőkre: (a) higany vagy higanyvegyületek olyan mennyiségeire, amelyeket laboratóriumi léptékű kutatásra vagy referencia szabványként alkalmaznak; vagy (b) a higany vagy higanyvegyületek természetes előfordulású nyomnyi mennyiségeire, amelyek olyan termékekben fordulnak elő, mint a  higanytól eltérő fémek, ércek, vagy ásványi termékek, ezen belül szén, vagy az ezekből az anyagokból származó termékek, valamint a vegyi termékekben nem szándékosan jelen lévő nyomnyi mennyiségek; vagy (c) hozzáadott higanyt tartalmazó termékek. 3. Egyik Részes Fél sem engedélyezhet olyan elsődleges higanybányászatot, amelyet az Egyezménynek az adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válásának időpontjában még nem folytattak a területén. 4. Mindegyik Részes Fél csak olyan elsődleges higanybányászatot engedélyezhet, amelyet már az  Egyezménynek a  Részes Fél tekintetében történő hatályossá válásának időpontjában a  területén folytattak, legfeljebb az  ezen időpontot követő tizenöt évig. Ezen időszak alatt az  ilyen bányászatból származó higanyt csak a  4.  cikk szerinti hozzáadott higanyt tartalmazó termékek előállításához és az  5.  cikk szerinti gyártási eljárásokban szabad felhasználni, vagy a 11. cikk szerint lehet ártalmatlanítani olyan műveletek alkalmazásával, amelyek nem vezetnek a higany visszanyeréséhez, újrafeldolgozásához, regenerálásához, közvetlen újbóli felhasználásához vagy alternatív felhasználásaihoz. 5. Mindegyik Részes Fél köteles: (a) törekedni arra, hogy beazonosítsa a  területén megtalálható, 50 tonnát meghaladó egyedi higany- vagy higanyvegyület-készleteket, valamint az  évente 10 tonnát meghaladó mennyiségben higanykínálati forrást eredményező készleteket; (b) intézkedéseket hozni, amelyek biztosítják, hogy amennyiben egy Részes Fél megállapítja, hogy klór-alkáli létesítmények leszereléséből rendelkezésére áll visszamaradó többlet higany, azt a  11.  cikk 3. bekezdés (a)  pontjában említett környezetkímélő kezelési útmutatásokkal összhangban kell ártalmatlanítani olyan műveletek alkalmazásával, amelyek nem eredményeznek visszanyerést, újrafeldolgozást, regenerálást, közvetlen újbóli felhasználást vagy alternatív felhasználásokat. 6. Egyik Részes Fél sem engedélyezheti a higany exportját, kivéve: (a) olyan Részes Fél irányába, aki írásban hozzájárulását adta az exportáló Részes Félnek, és kizárólag az alábbi célokra: (i) valamely, a  jelen Egyezmény hatálya alatt az  importáló Részes Fél számára engedélyezett felhasználás; vagy (ii) környezetkímélő átmeneti tárolás a 10. cikknek megfelelően; vagy (b) olyan nem-Részes Fél irányába, aki írásban hozzájárulását adta az  exportáló Részes Félnek, és ezen belül igazolta a következőket: (i) a nem-Részes Fél részéről bevezetett intézkedések biztosítják az  emberi egészség és a  környezet védelmét, valamint biztosítják a 10. és 11. cikk rendelkezéseinek történő megfelelését; és (ii) az ilyen higanyt csak valamely Részes Fél számára az Egyezmény hatálya alatt engedélyezett módon, vagy a 10. cikkben szabályozott környezetkímélő átmeneti tárolásra használják fel. 7. Mint a 6. bekezdésben előírt írásos hozzájárulásra, az exportáló országok támaszkodhatnak az importáló Részes Fél vagy nem-Részes Fél által a  Titkárságnak megküldött általános tájékoztatásra. Az  ilyen általános tájékoztatásnak szabályoznia kell minden olyan feltételt és körülményt, amely esetén az  importáló Részes Fél vagy nem-Részes Fél a  hozzájárulást megadja. A  tájékoztatást az  adott Részes Fél vagy nem-Részes Fél bármikor visszavonhatja. A Titkárságnak nyilvános nyilvántartást kell vezetnie minden ilyen tájékoztatásról. 8. Egyik Részes Fél sem engedélyezheti higany importját olyan nem-Részes Féltől, akinek a  jövőben írásbeli hozzájárulását adja, hacsak a  nem-Részes Fél igazolást nyújtott be arról, hogy a  higany nem a  3. bekezdés vagy az 5 (b) bekezdés szerinti nem engedélyezett forrásokból származik. 9. Az a  Részes Fél, amely a  7. bekezdésnek megfelelően általános hozzájárulási tájékoztatást nyújt be, dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a  8. bekezdést, feltéve, hogy fenntartja az  átfogó korlátozásokat a  higany exportjára vonatkozóan, és nemzeti intézkedései biztosítják, hogy az  importált higanyt környezetkímélő módon kezeljék. A  Részes Fél ilyen döntéséről értesítést küld a  Titkárságnak, melynek keretében tájékoztatást nyújt exportkorlátozásairól és nemzeti szabályozásáról, valamint a nem-Részes Felektől importált higany mennyiségéről és származási országairól. A  Titkárság nyilvános nyilvántartást vezet minden ilyen értesítésről. A  Végrehajtási és Megfelelőségi Bizottság minden ilyen értesítést és kiegészítő információt a  15.  cikk szerint felülvizsgál és értékel, továbbá szükség esetén javaslatot terjeszthet a Részes Felek Konferenciája elé. 10. A 9. bekezdésben ismertetett eljárásnak a Részes Felek Konferenciája második ülésének lezárásáig kell rendelkezésre állnia. Ezt követően, hacsak a  Részes Felek Konferenciája a  jelen lévő és szavazó Felek egyszerű többségével másképp nem dönt, rendelkezésre állásának meg kell szűnnie, kivéve azon Részes Fél vonatkozásában, amely a Részes Felek Konferenciája második ülésének befejezése előtt a 9. bekezdés szerinti értesítést nyújtott be. 11. A 21.  cikk alapján benyújtott jelentésekben mindegyik Részes Félnek tájékoztatást kell benyújtania arról, hogy teljesültek e cikk követelményei. 12. A Részes Felek Konferenciájának első ülésén további iránymutatást kell adnia e  cikk vonatkozásában, különösen az 5 (a), 6. és 8. bekezdés vonatkozásában, valamint ki kell dolgoznia és elfogadnia a 6 (b) és 8. bekezdésben említett igazolás kívánatos tartalmát. 13. A Részes Felek Konferenciájának értékelnie kell, hogy egyes konkrét higanyvegyületek kereskedelme veszélyezteti-e az  Egyezmény céljait, és mérlegeli, hogy egyes konkrét higanyvegyületek – a  27.  cikk szerint elfogadott új mellékletben való megjelenítésük következtében – a 6. és 8. bekezdés hatálya alá kerüljenek. 4. cikk Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek 1. Megfelelő intézkedések meghozatala révén egy Részes Fél sem engedélyezheti az A. melléklet I. részében felsorolt, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártását, importját vagy exportját az  adott termékekre meghatározott kivezetési időpont után, kivéve, ha az az A. melléklet hatálya alá az ott meghatározottak szerint nem tartozó termék vagy a Részes Fél a 6. cikk alapján regisztrált mentességgel rendelkezik. 2. Az 1. bekezdés alternatívájaként egy Részes Fél az  A.  melléklet megerősítésének vagy az  adott Fél számára az  A.  melléklet valamely módosítása hatálybalépésének időpontjában jelezheti, hogy eltérő intézkedéseket vagy stratégiákat foganatosít majd az A. melléklet I. részében felsorolt termékek vonatkozásában. Egy Részes Fél csak akkor választhatja ezt az  alternatívát, ha – abban az  időpontban, amikor ezen döntéséről értesíti a Titkárságot – igazolni tudja, hogy már egy minimális szintre csökkentette az  A.  melléklet I. részében felsorolt termékek legnagyobb többségének gyártását, importját és exportját, valamint intézkedéseket és stratégiákat foganatosított a  higany további, olyan termékekben való alkalmazásának csökkentésére, amelyek nem szerepelnek az  A.  melléklet I. részében. Továbbá az a Részes Fél, amely ezt az alternatívát választja, köteles: (a) az első alkalommal jelentést tenni a  Részes Felek Konferenciájának, amelyben ismerteti a  foganatosított intézkedéseket vagy stratégiákat, ezen belül az elért csökkentések számszerű értékeit is; (b) intézkedéseket vagy stratégiákat foganatosítani annak érdekében, hogy csökkentse a higany felhasználását az  A.  melléklet I. részében felsorolt bármely olyan termékben, amelyre még nem értek el egy minimális értéket; (c) további intézkedéseket is mérlegel a még további csökkentés érdekében; és (d) nem lesz jogosult arra, hogy a  6.  cikk alapján bármely olyan termékkategóriára mentességet igényeljen, amelynek esetében ezt az alternatívát választotta. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb az  Egyezmény hatálybalépése után 5 évvel a  8. bekezdés szerinti felülvizsgálati folyamat részeként felül kell vizsgálnia az ezen bekezdés alapján hozott intézkedések előrehaladását és hatékonyságát. 3. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia az  A.  melléklet II. részében felsorolt hozzáadott higanyt tartalmazó termékek vonatkozásában, az ott szereplő rendelkezésekkel összhangban. 4. A Titkárságnak a  Részes Felek által nyújtott tájékoztatása alapján információkat kell gyűjtenie és fenntartania a  hozzáadott higanyt tartalmazó termékekről és alternatíváikról, és ezeket az  információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie. A Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie bármely egyéb, a  Részes Felek által szolgáltatott lényeges információt. 5. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy megakadályozza az olyan, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek beépítését összeszerelt termékekbe, amelyek gyártása, importja vagy exportja e cikk értelmében nem engedélyezett. 6. Mindegyik Részes Félnek vissza kell fognia az  olyan hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártását és kereskedelmi forgalmazását, amelyek a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek semmilyen ismert felhasználása alá nem tartoztak az  Egyezménynek az  adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását megelőzően, hacsak a  termékkel kapcsolatos kockázatok és előnyök valamely felmérése, értékelése azt nem mutatja, hogy a  termék környezeti és humán egészségügyi előnyökkel rendelkezik. Egy Részes Félnek minden ilyen termékről megfelelően tájékoztatnia kell a  Titkárságot, beleértve a  termék környezeti és humán egészségügyi kockázataira és előnyeire vonatkozó információkat. A Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az ilyen információkat. 7. Bármely Részes Fél javaslatot nyújthat be a Titkárságnak arra vonatkozólag, hogy egy hozzáadott higanyt tartalmazó terméket felvegyenek az A. mellékletbe, mely javaslatban szerepelniük kell a termék higanymentes alternatíváinak rendelkezésre állásával, műszaki és gazdasági megvalósíthatóságával, valamint környezeti és egészségügyi kockázataival és előnyeivel kapcsolatos információknak, a 4. bekezdés szerinti információkat is figyelembe véve. 8. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb az  Egyezmény hatálybalépése után öt évvel felül kell vizsgálnia az A. mellékletet és a 27. cikkel összhangban mérlegelheti az A. melléklet módosítását. 9. Az A. mellékletnek a 8. bekezdés szerinti felülvizsgálatakor a Részes Felek Konferenciájának legalább a következőket kell figyelembe vennie: (a) a 7. bekezdés alapján benyújtott bármely javaslat; (b) a 4. bekezdés értelmében szolgáltatott információk; és (c) a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható higanymentes alternatívák rendelkezésre állása a Részes Felek számára, a környezeti és humán egészségügyi kockázatokat és előnyöket figyelembe véve. 5. cikk Higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások 1. Ezen cikk és a B. melléklet alkalmazásában nem tartozhatnak a higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások közé a  hozzáadott higanyt tartalmazó termékeket alkalmazó eljárások, a  hozzáadott higanyt tartalmazó termékeket előállító eljárások vagy a higanytartalmú hulladékokat feldolgozó eljárások. 2. Megfelelő intézkedések meghozatala révén egyik Részes Fél sem engedélyezheti higany vagy higanyvegyületek alkalmazását a B. melléklet I. részében felsorolt gyártási eljárásokban, az abban a mellékletben az egyes eljárásokra meghatározott kivezetési időpont után, kivéve, ha a Részes Fél a 6. cikk alapján regisztrált mentességgel rendelkezik. 3. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy korlátozza a  higany vagy higanyvegyületek alkalmazását a  B.  melléklet II. részében felsorolt eljárásokban, az  ott szereplő rendelkezésekkel összhangban. 4. A Titkárságnak a  Részes Felek által nyújtott tájékoztatás alapján információkat kell gyűjtenie és fenntartania a hozzáadott higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó eljárásokról és alternatíváikról, és ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie. A Részes Felek más lényeges információkat is szolgáltathatnak, amelyeket a Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie. 5. Minden olyan Részes Fél, amely rendelkezik egy vagy több olyan létesítménnyel, amely a B. mellékletben felsorolt gyártási eljárásokban higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmaz, köteles: (a) intézkedéseket hozni a higanynak és higanyvegyületeknek e létesítményekből a légkörbe, valamint talajba és vízbe történő kibocsátásaira vonatkozóan; (b) a 21.  cikk alapján benyújtott jelentéseiben tájékoztatást nyújtani arról, hogy milyen intézkedéseket hozott e bekezdés alapján; és (c) törekedni arra, hogy beazonosítsa a területén azokat a  létesítményeket, amelyek a B. mellékletben felsorolt eljárásokhoz higanyt vagy higanyvegyületeket használnak és az  Egyezménynek az  adott Fél tekintetében történő hatálybalépése után legkésőbb 3 évvel tájékoztatást benyújtani a Titkárságnak az ilyen létesítmények számáról és típusáról, valamint az ilyen létesítmények által felhasznált higany vagy higanyvegyületek becsült éves mennyiségéről. A Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az ilyen információkat. 6. Egyik Részes Fél sem engedélyezheti higany vagy higanyvegyületek használatát olyan, a  B.  mellékletben felsorolt gyártási eljárásokat alkalmazó létesítményben, amely még nem létezett az Egyezménynek a Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását megelőzően. Az ilyen létesítményekre semmilyen mentesség nem vonatkozhat. 7. Mindegyik Részes Félnek vissza kell fognia bármely olyan létesítmény fejlesztését, amely bármely egyéb olyan gyártási eljárást alkalmaz, amelyben szándékosan higanyt vagy higanyvegyületeket használnak, és amelyek nem léteztek az Egyezménynek a Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását megelőzően, kivéve ha az adott Fél a Részes Felek Konferenciája számára kielégítő módon igazolni tudja, hogy a gyártási eljárás jelentős környezeti és egészségügyi előnyökkel jár, és hogy nem állnak rendelkezésre ilyen előnyöket kínáló, műszakilag és gazdaságilag megvalósítható higanymentes alternatívák. 8. Bátorítjuk a Részes Feleket, hogy tájékoztassák egymást a vonatkozó új technológiai fejlesztésekről, gazdaságilag és műszakilag megvalósítható higanymentes alternatívákról, és azokról a  lehetséges intézkedésekről és technikákról, amelyekkel csökkenthető vagy – ahol az  megvalósítható – megszüntethető a  higany vagy higanyvegyületek alkalmazása a  B.  mellékletben felsorolt gyártási eljárásokban, valamint ezen eljárásokból a  higany és higanyvegyületek légkörbe és talajba, vízbe történő kibocsátása. 9. Bármelyik Részes Fél javaslatot nyújthat be a  B.  melléklet módosítására annak érdekében, hogy olyan gyártási folyamat kerüljön felvételre, amelyben higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmaznak. A  javaslatnak tartalmaznia kell az eljárás higanymentes alternatívájának rendelkezésre állásával, műszaki és gazdasági megvalósíthatóságával, valamint környezeti és humán egészségügyi kockázataival és előnyeivel kapcsolatos információkat. 10. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb az  Egyezmény hatálybalépése után öt évvel felül kell vizsgálnia a B. mellékletet és a 27. cikkel összhangban mérlegelheti a B. melléklet módosítását. 11. A B.  mellékletnek a  10. bekezdés szerinti bármely felülvizsgálatakor a  Részes Felek Konferenciájának legalább a következőket kell figyelembe vennie: (a) a 9. bekezdés alapján benyújtott bármely javaslat; (b) a 4. bekezdés értelmében szolgáltatott információk; és (c) a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható higanymentes alternatívák rendelkezésre állása a Részes Felek számára, a környezeti és egészségügyi kockázatokat és előnyöket figyelembe véve. 6. cikk A Részes Fél számára kérelem alapján rendelkezésre álló mentességek 1. Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet egy vagy több mentességre is regisztrálhat az  A.  és B.  mellékletben felsorolt kivezetési időpontok tekintetében – amelyek a  továbbiakban “mentesség”-ként szerepelnek – oly módon, hogy írásban értesíti a Titkárságot: (a) arról, hogy az Egyezmény Részes Felévé vált; vagy (b) az A.  melléklet módosítása révén a  listára felkerült bármely hozzáadott higanyt tartalmazó termék vagy a  B.  melléklet módosítása révén a  listára felkerült bármely higanyt alkalmazó gyártási eljárás esetében legkésőbb abban az időpontban, amikor a vonatkozó módosítás az adott Részes Fél tekintetében hatályossá válik. Minden ilyen regisztrációhoz csatolnia kell a Részes Félnek egy nyilatkozatot a mentesség szükségességéről. 2. Valamely mentességre regisztrálni vagy az  A., vagy a  B.  mellékletben felsorolt valamely kategória, vagy valamely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet által meghatározott alkategória tekintetében lehet. 3. Minden, egy vagy több mentességgel rendelkező Részes Félnek egy nyilvántartásban kell szerepelnie. A Titkárságnak kell létrehoznia és fenntartania a nyilvántartást, valamint hozzáférhetővé tennie azt a nyilvánosság számára. 4. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: (a) az egy vagy több mentességgel rendelkező Részes Felek listáját; (b) az egyes Részes Felek által kért mentességet vagy mentességeket; és (c) minden egyes mentesség lejárati időpontját. 5. Az 1. bekezdés szerinti mentességeknek az A. vagy B. mellékletben szereplő, vonatkozó kivezetési időpont után öt évvel kell lejárniuk, hacsak egy Részes Fél ennél rövidebb időtartamot nem jelez a nyilvántartásban. 6. A Részes Felek Konferenciája egy Részes Fél kérésére határozhat úgy, hogy öt évvel meghosszabbít egy mentességet, hacsak a Részes Fél ennél rövidebb időtartamot nem kér. Döntése meghozatala során a Részes Felek Konferenciájának megfelelően figyelembe kell vennie a következőket: (a) az adott Részes Fél jelentése, amely megindokolja a  mentesség meghosszabbítása iránti igényét és körvonalazza azokat a véghezvitt és tervezett tevékenységeket, melyek segítségével a mentesség iránti igény a lehetőségekhez mérten a leghamarabb megszüntethető; (b) rendelkezésre álló információk, ideértve az  alternatív higanymentes termékeket és eljárásokat, vagy a mentességet élvező alkalmazásnál kevesebb higany fogyasztásával járó termékeket és eljárásokat; és (c) tervezett vagy megvalósítás alatt lévő tevékenységek a  higany környezetkímélő tárolásának és a higanytartalmú hulladékok ártalmatlanításának érdekében. A mentesség csak egyszer hosszabbítható meg egy adott termékre, adott kivezetési időpontra vonatkozólag. 7. A Titkárság írásos értesítésével egy Részes Fél bármikor visszavonhat egy mentességet. Egy mentesség visszavonása abban az időpontban lép hatályba, amit az értesítésben megadnak. 8. Az 1. bekezdés ellenére az  A., vagy B.  mellékletben felsorolt termék vagy eljárás esetében annak kivezetési időpontjától számított 5 évvel egyik állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet sem kérhet mentességet, hacsak egy vagy több Részes Fél mentességet nem kapott az  adott termék vagy eljárás vonatkozásában, a 6. bekezdés szerinti hosszabbítás értelmében. Ilyen esetben az 1(a) és (b) bekezdésben megadott időpontokban egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet mentességet kérhet az  adott termék vagy eljárás vonatkozásában, mely tíz évvel a vonatkozó kivezetési időpont után jár le. 9. Egy, az A., vagy B. mellékletben felsorolt termékre vagy eljárásra sem lehet egy Részes Félnek hatályban mentessége a vonatkozó kivezetési időpont után tíz évvel. 7. cikk Kézműves és kisipari aranybányászat 1. Az e  cikkben és a  C.  mellékletben szereplő intézkedéseket az  olyan kézműves és kisipari aranybányászatra és feldolgozásra kell alkalmazni, amelyek során az  aranynak az  ércéből történő kinyerésére higanyos amalgámozást alkalmaznak. 2. Minden olyan Részes Félnek, amelynek területén folyik e  cikk hatálya alá tartozó kézműves és kisipari aranybányászat és feldolgozás, lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az  ilyen bányászat és feldolgozás során csökkentse és – ahol az megvalósítható – beszüntesse a higany és higanyvegyületek alkalmazását és a higany légköri, valamint talajba és vízbe történő kibocsátását. 3. Minden olyan Részes Félnek értesítenie kell a Titkárságot, amely bármikor megállapítja, hogy a kézműves és kisipari aranybányászat és -feldolgozás a területén több mint jelentéktelen. Ha ez megállapításra kerül, akkor a Részes Fél köteles: (a) nemzeti cselekvési tervet kidolgozni és végrehajtani a C. melléklettel összhangban; (b) az Egyezménynek az  adott Fél tekintetében történő hatálybalépése után legkésőbb három évvel vagy –  amennyiben az  a  későbbi – a  Titkárság értesítése után legkésőbb három évvel benyújtani nemzeti cselekvési tervét a Titkárságnak; és (c) ezt követően háromévente felülvizsgálni, hogy milyen előrehaladást ért el az e cikkből eredő kötelezettségei teljesítésében és e felülvizsgálatok eredményeit belefoglalni a 21. cikk értelmében benyújtott jelentéseibe is. 4. E cikk célkitűzéseinek elérése érdekében a  Részes Felek szükség szerint együttműködhetnek egymással és az érintett kormányközi és egyéb szervezetekkel. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki: (a) stratégiák kidolgozása annak megelőzése érdekében, hogy a  higany és higanyvegyületek átterelődjenek a kézműves és kisipari aranybányászatban és feldolgozásban történő felhasználás területére; (b) oktatási, tájékoztatási és kapacitásépítési kezdeményezések; (c) a fenntartható, higanymentes alternatív gyakorlatok kutatásának előmozdítása; (d) a műszaki és pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések; (e) az ezen cikkből eredő kötelezettségek teljesítését elősegítő partnerségek; és (f ) a meglévő információcserét szolgáló mechanizmusok felhasználása a  tudás, a  legjobb környezetvédelmi gyakorlatok és az  olyan alternatív technológiák előmozdítása érdekében, amelyek környezeti, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontból is megvalósíthatók. 8. cikk Légköri kibocsátások 1. E cikk a – gyakran “összes higanyként” kifejezett – higany és higanyvegyületek légköri kibocsátásának szabályozását és – ahol lehetséges – csökkentését célozza a D. mellékletben felsorolt forráskategóriákba tartozó pontforrásokból származó légköri kibocsátások szabályozását szolgáló intézkedéseken keresztül. 2. Ezen cikk alkalmazásában: (a) “kibocsátások”: a higany vagy higanyvegyületek légköri kibocsátásai; (b) “releváns forrás”: a D. mellékletben felsorolt forráskategóriák valamelyikébe tartozó forrás. Ha egy Részes Fél azt választja, akkor kritériumokat állapíthat meg, amelyek alapján beazonosíthatja a D. mellékletben felsorolt forráskategóriák valamelyikébe tartozó forrásokat, feltéve, hogy e  kritériumok bármely kategória esetében magukba foglalják az adott kategóriából származó légköri kibocsátások legalább 75 százalékát; (c) “új forrás”: a D. mellékletben felsorolt valamely kategóriába tartozó minden olyan releváns forrás, amelynek kialakítása vagy lényegi módosítása legalább egy évvel az alábbi időpont után kezdődik meg: (i) az Egyezmény az érintett Részes Fél számára hatályossá válik; vagy (ii) a D. melléklet valamely módosítása az érintett Részes Fél tekintetében hatályossá válik, mely során a forrás kizárólag e módosítás révén kerül az Egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá; (d) “lényegi módosítás”: egy releváns forrás olyan módosítása, amelynek eredményeként jelentősen megnő a  légköri kibocsátás, nem ideértve a  kibocsátások olyan változásait, amelyek melléktermékek visszanyeréséből származnak. Az adott Részes Félnek kell döntenie arról, hogy egy módosítás lényegi vagy nem; (e) “meglévő forrás”: minden releváns forrás, amely nem új forrás. (f ) “kibocsátási határérték”: valamely pontforrásból kibocsátott – gyakran “összes higanyként” kifejezett – higany vagy higanyvegyületek koncentrációjára, tömegére vagy kibocsátási arányára vonatkozó határ. 3. Bármely, releváns forrásokkal rendelkező Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia a  légköri kibocsátások szabályozása érdekében, továbbá nemzeti tervet dolgozhat ki, amely meghatározza a  kibocsátások szabályozása érdekében meghozandó intézkedéseket, továbbá várt céljait, célkitűzéseit és eredményeit. A  nemzeti terveket az adott Részes Félnek az Egyezménynek az adott Fél tekintetében történő hatálybalépésétől számított 4 éven belül kell benyújtania a Részes Felek Konferenciájának. Amennyiben egy Részes Fél a 20. cikkel összhangban végrehajtási tervet dolgoz ki, abba belefoglalhatja az e bekezdés értelmében elkészített tervet is. 4. Új forrásaik esetében a  Részes Feleknek a  legjobb elérhető technikák és a  legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazását kell megkövetelniük annak érdekében, hogy szabályozzák és – ahol megvalósítható – csökkentsék a  kibocsátásokat, amilyen hamar az  a  gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb öt évvel az  Egyezménynek az  adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását követően. A  Részes Felek a  legjobb elérhető technikák alkalmazásával összhangban álló kibocsátási határértékeket is alkalmazhatnak. 5. Meglévő forrásaik esetében a Részes Feleknek bármely nemzeti tervbe bele kell foglalniuk – és végre kell hajtaniuk – egy vagy több alábbi intézkedést, a  nemzeti körülményeiket, valamint az  intézkedések gazdasági és műszaki megvalósíthatóságát és anyagi megengedhetőségét figyelembe véve, és amilyen hamar az  a  gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb tíz évvel az  Egyezménynek az  adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását követően: (a) számszerűsített célkitűzés a  releváns forrásokból történő légköri kibocsátások szabályozása és – ahol lehetséges – csökkentése érdekében; (b) kibocsátási határértékek a  releváns forrásokból történő légköri kibocsátások szabályozása és – ahol lehetséges – csökkentése érdekében; (c) a legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazása a  releváns forrásokból történő légköri kibocsátások szabályozása érdekében; (d) több szennyezőre kiterjedő szabályozási stratégia, amely a  légköri higanykibocsátások szabályozása szempontjából járulékos előnyökkel jár; (e) alternatív intézkedések a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások csökkentése érdekében. 6. A Részes Felek alkalmazhatják ugyanazokat az  intézkedéseket minden meglévő releváns forrás esetében, vagy eltérő intézkedéseket foganatosíthatnak a  különféle forráskategóriák vonatkozásában. Egy adott Részes Fél által alkalmazott intézkedések céljának az  idővel ésszerű mértékű előrehaladásnak kell lennie a  légköri kibocsátások csökkentése terén. 7. Amint az  a  gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb öt évvel az  Egyezménynek egy adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását követően, mindegyik Részes Félnek létre kell hoznia és azt követően fenntartania egy leltárt, a releváns forrásokból történő légköri kibocsátásokról. 8. A Részes Felek Konferenciájának első ülésén útmutatást kell elfogadnia az alábbiakról: (a) a legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok, az  új és meglévő források közötti minden különbséget, valamint a  közegek közötti hatások minimalizálásának szükségességét figyelembe véve; és (b) a Részes Felek támogatása az  5. bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásában, különösen a célok és a kibocsátási határértékek meghatározásában. 9. A Részes Felek Konferenciájának amilyen hamar az  a  gyakorlatban lehetséges, útmutatást kell elfogadnia az alábbiakról: (a) a Részes Felek által a 2 (b) bekezdés értelmében esetlegesen kidolgozott kritériumok; (b) a légköri kibocsátási leltárak elkészítésének módszertana. 10. A Részes Felek Konferenciájának felülvizsgálat alatt kell tartania és szükség szerint frissítenie a  8. és 9. bekezdés értelmében kidolgozott útmutatást. Ezen cikk vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásakor a  Részes Feleknek figyelembe kell venniük az útmutatást. 11. A 21.  cikk alapján benyújtott jelentésekben mindegyik Részes Félnek tájékoztatást kell nyújtania az  e  cikkben foglaltak végrehajtásáról – különösen arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a  4–7. bekezdések értelmében –, valamint az intézkedések hatékonyságáról. 9. cikk Talajba és vízbe történő kibocsátások 1. E cikk a  – gyakran “összes higanyként” kifejezett – higany és higanyvegyületeknek az  Egyezmény más rendelkezéseiben nem szabályozott releváns pontforrásokból a  talajba és vízbe történő kibocsátásának szabályozását és – ahol lehetséges – csökkentését célozza. 2. Ezen cikk alkalmazásában: (a) “kibocsátások”: a higany vagy higanyvegyületek kibocsátásai talajba vagy vízbe; (b) “releváns forrás”: bármely, az  Egyezmény más rendelkezései által nem szabályozott jelentős antropogén eredetű talajba és vízbe kibocsátó pontforrás, amelyet egy adott Részes Fél beazonosít; (c) “új forrás”: minden olyan releváns forrás, amelynek kialakítása vagy lényegi módosítása legalább egy évvel az Egyezménynek az érintett Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását követően kezdődik meg; (d) “lényegi módosítás”: egy releváns forrás olyan módosítása, amelynek eredményeként jelentősen megnő a talajba és vízbe történő kibocsátás, nem ideértve a kibocsátások olyan változásait, amelyek melléktermékek visszanyeréséből származnak. Az adott Részes Félnek kell döntenie arról, hogy egy módosítás lényegi vagy nem; (e) “meglévő forrás”: minden releváns forrás, amely nem új forrás. (f ) “kibocsátási határérték”: valamely pontforrásból kibocsátott – gyakran “összes higany”-ként kifejezett – higany vagy higanyvegyületek koncentrációjára vagy tömegére vonatkozó határ. 3. Legkésőbb három évvel az Egyezménynek egy adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását követően, majd azt követően rendszeres időközönként mindegyik Részes Félnek be kell azonosítania a  releváns pontforrás kategóriákat. 4. Bármely, releváns forrásokkal rendelkező Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia a  talajba és vízbe történő kibocsátások szabályozása érdekében, valamint nemzeti tervet dolgozhat ki, amely meghatározza a talajba és vízbe történő kibocsátások szabályozása érdekében meghozandó intézkedéseket, továbbá várt céljait, célkitűzéseit és eredményeit. A  terveket az  Egyezménynek az  adott Részes Fél tekintetében történő hatálybalépésétől számított 4 éven belül kell benyújtani a Részes Felek Konferenciájának. Amennyiben egy Részes Fél a 20. cikkel összhangban kidolgoz egy végrehajtási tervet, belefoglalhatja az e bekezdés értelmében elkészített tervet is. 5. Az intézkedéseknek szükség szerint egy vagy több alábbi intézkedést kell magukba foglalniuk: (a) kibocsátási határértékek a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátások szabályozása és – ahol lehetséges – csökkentése érdekében; (b) a legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazása a  releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátások szabályozása érdekében; (c) több szennyezőre kiterjedő szabályozási stratégia, amely a  higany talajba és vízbe történő kibocsátásainak szabályozása szempontjából járulékos előnyökkel jár; (d) alternatív intézkedések a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátások szabályozása érdekében. 6. Amint az  a  gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb öt évvel az  Egyezménynek egy adott Részes Fél tekintetében történő hatályossá válását követően, mindegyik Részes Félnek létre kell hoznia és azt követően fenntartania egy leltárt a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátásokról. 7. A Részes Felek Konferenciájának amilyen hamar az  a  gyakorlatban lehetséges, útmutatást kell elfogadnia az alábbiakról: (a) legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok az  új és meglévő források közötti minden különbséget, valamint a  közegek közötti hatások minimalizálásának szükségességét figyelembe véve; (b) a kibocsátási leltárak elkészítésének módszertana. 8. A 21.  cikk alapján benyújtott jelentésekben mindegyik Részes Félnek tájékoztatást kell nyújtania az  e  cikkben foglaltak végrehajtásáról, különösen arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a  3–6. bekezdések értelmében, valamint az intézkedések hatékonyságáról. 10. cikk A higany – nem ideértve a higanytartalmú hulladékokat – környezetkímélő átmeneti tárolása 1. E cikknek, a 3. cikkben meghatározottak értelmében és a 11. cikk szerinti higanytartalmú hulladékok definíciója alá nem eső higany és higanyvegyületek átmeneti tárolására kell vonatkoznia. 2. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy az  olyan higany és higanyvegyületek átmeneti tárolása, amelyeket az Egyezmény hatálya alatt egy adott Részes Félnek engedélyezett felhasználásra szánnak, a  3. bekezdés értelmében elfogadott, minden útmutatást figyelembe véve és minden követelménnyel összhangban, környezetkímélő módon történjen. 3. A Részes Felek Konferenciájának útmutatásokat kell elfogadnia a higany és higanyvegyületek átmeneti tárolásával kapcsolatban, melynek során figyelembe veszi a  veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény hatálya alatt kidolgozott vonatkozó útmutatásokat és minden egyéb vonatkozó iránymutatást. A  Részes Felek Konferenciája a  27.  cikkel összhangban, jelen Egyezmény egy újabb melléklete formájában követelményeket fogadhat el az átmeneti tárolás tekintetében. 4. A Részes Feleknek szükség szerint együtt kell működniük egymással, az  érintett kormányközi szervezetekkel és egyéb szervezetekkel a  higany és higanyvegyületek környezetkímélő átmeneti tárolását szolgáló kapacitások bővítése érdekében. 11. cikk Higanytartalmú hulladékok 1. A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény vonatkozó definícióinak a  Bázeli Egyezmény Részes Felei számára a  jelen Egyezmény hatálya alá tartozó hulladékokra is vonatkozniuk kell. Azon Részes Feleknek, akik a  Bázeli Egyezménynek nem részes felei, iránymutatásként kell alkalmazniuk ezeket a  definíciókat a  jelen Egyezmény hatálya alá tartozó hulladékok tekintetében. 2. Jelen Egyezmény alkalmazásában a  higanytartalmú hulladékok olyan anyagokat vagy tárgyakat jelentenek, amelyek: (a) higanyból vagy higanyvegyületekből állnak; (b) higanyt vagy higanyvegyületeket tartalmaznak; vagy (c) higannyal vagy higanyvegyületekkel szennyezettek, olyan mennyiségben, amely meghaladja a Részes Felek Konferenciája által – a Bázeli Egyezmény illetékes szerveivel együttműködve harmonizált módon – meghatározott vonatkozó küszöbértékeket, és amelyeket a nemzeti jog vagy jelen Egyezmény rendelkezései alapján ártalmatlanítanak, ártalmatlanításra szánnak vagy ártalmatlanítaniuk kell. Ez  a  definíció nem foglalja magában a  bányászatból visszamaradó fedőrétegeket, meddő kőzeteket és zagyokat, kivéve az  elsődleges higanybányászat esetében, hacsak nem tartalmaznak a  Részes Felek Konferenciája által meghatározott küszöbértékeket meghaladó mennyiségű higanyt vagy higanyvegyületeket. 3. Mindegyik Részes Félnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a higanytartalmú hulladékot: (a) a Bázeli Egyezmény hatálya alatt kidolgozott útmutatások figyelembe vételével és a  27.  cikk szerint a  Részes Felek Konferenciája által egy újabb mellékletben elfogadott követelményekkel összhangban környezetkímélő módon kezeljék. A  követelmények kidolgozása során a  Részes Felek Konferenciájának figyelembe kell vennie a Részes Felek hulladékgazdálkodási előírásait és programjait; (b) csak a  jelen Egyezmény alapján valamely Részes Fél számára engedélyezett felhasználás vagy a 3 (a) bekezdés szerinti környezetkímélő ártalmatlanítás céljára visszanyerik, újrahasznosítják, regenerálják, vagy használják fel közvetlenül újból; (c) a Bázeli Egyezmény Részes Felei számára, nem szállítják át nemzetközi határokon, kivéve az  ezen cikkel és a  Bázeli Egyezménnyel összhangban végzett környezetkímélő ártalmatlanítás céljára. Olyan körülmények között, ahol a Bázeli Egyezmény nem vonatkozik a nemzetközi határokon való átszállításra, egy adott Részes Fél csak a  vonatkozó nemzetközi szabályok, szabványok és útmutatások figyelembe vételét követően engedélyezheti az átszállítást. 4. A Részes Felek Konferenciájának törekednie kell a Bázeli Egyezmény illetékes szerveivel való szoros együttműködésre a 3. bekezdés (a) pontjában említett útmutatások szükség szerinti felülvizsgálata és frissítése terén. 5. Bátorítjuk a Részes Felek a szükség szerinti együttműködésre egymással és az érintett kormányközi szervezetekkel és egyéb szervezetekkel annak érdekében, hogy globális, regionális és nemzeti kapacitásokat alakítsanak ki és tartsanak fenn a higanytartalmú hulladékok környezetkímélő kezelése tekintetében. 12. cikk Szennyezett területek 1. Mindegyik Részes Félnek törekednie kell a  higannyal vagy higanyvegyületekkel szennyezett területek beazonosítására és felmérésére szolgáló megfelelő stratégiák kidolgozására. 2. Az ilyen területek jelentette kockázatok csökkentése érdekében tett bármely lépést környezetkímélő módon kell végrehajtani, ahol szükséges beleépítve ebbe az  ilyen területeken lévő higany vagy higanyvegyületek által az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázatok felmérését. 3. A Részes Felek Konferenciájának útmutatást kell elfogadnia a szennyezett területek kezelésére vonatkozóan, amely az alábbiakat célzó módszereket és megközelítéseket foglalhat magában: (a) a területek beazonosítása és jellemzése; (b) a nyilvánosság bevonása; (c) humán egészségügyi és környezeti kockázatok felmérése; (d) a szennyezett területek következtében fellépő kockázatok kezelésének lehetőségei; (e) költség-haszon elemzés; és (f ) az eredmények érvényesítése. 4. Bátorítjuk a Részes Feleket arra, hogy együttműködjenek olyan stratégiák kidolgozásában és olyan tevékenységek végrehajtásában, amelyek a  szennyezett területek beazonosítását, felmérését, rangsorolását, kezelését és szükség szerinti kármentesítését szolgálják. 13. cikk Pénzügyi források és mechanizmus 1. Mindegyik Részes Fél vállalja, hogy képességeinek megfelelően, nemzeti politikáival, prioritásaival, terveivel és programjaival összhangban erőforrásokat biztosít azon nemzeti tevékenységek számára, amelyek az  Egyezmény végrehajtását szolgálják. Az  ilyen erőforrások közé tartozhat a  hazai finanszírozás, vonatkozó politikák, fejlesztési stratégiák és nemzeti költségvetések révén, valamint a  kétoldalú vagy többoldalú finanszírozás, továbbá a magánszektor bevonása is. 2. Az Egyezmény fejlődő ország Részes Felek általi végrehajtásának átfogó hatékonysága összefügg az ezen cikkben foglaltak hatékony végrehajtásával. 3. Sürgősen ösztönözzük a  pénzügyi és műszaki segítségnyújtás, valamint a  kapacitásépítés és technológiaátadás többoldalú, regionális és kétoldalú forrásait, hogy fokozzák és bővítsék a  higannyal kapcsolatos tevékenységeiket a  fejlődő ország Részes Felek támogatása érdekében jelen Egyezmény pénzügyi forrásokkal, műszaki segítségnyújtással és technológiaátadással kapcsolatos végrehajtásában. 4. A Részes Feleknek finanszírozással kapcsolatos lépéseik során teljes körűen figyelembe kell venniük a  fejlődő kis szigetállamok vagy a legkevésbé fejlett országok mint Részes Felek különleges igényeit és sajátos körülményeit. 5. A megfelelő, kiszámítható és időszerű pénzügyi erőforrások biztosításának érdekében az  Egyezmény ezennel létrehoz egy Mechanizmust. A  Mechanizmus támogatja a  fejlődő ország Részes Feleket és átmeneti gazdaságú Részes Feleket az Egyezményből származó kötelezettségeik teljesítésében. 6. A Mechanizmusnak magában kell foglalnia: (a) a Globális Környezeti Alap Vagyonkezelő Alapját, és (b) egy speciális nemzetközi Programot a kapacitásépítés és műszaki segítségnyújtás támogatására. 7. A Globális Környezeti Alap Vagyonkezelő Alapjának, a  Részes Felek Konferenciája megállapodásának megfelelően új, kiszámítható, megfelelő és időszerű pénzügyi forrásokat kell biztosítania az  Egyezmény végrehajtási költségeinek támogatására. Jelen Egyezmény céljára a  Globális Környezeti Alap Vagyonkezelő Alapját a  Részes Felek Konferenciájának irányítása alatt kell működtetni, illetve az  Alap annak tartozik elszámolással. A  Részes Felek Konferenciájának iránymutatást kell nyújtania az  átfogó stratégiákra, politikákra, program prioritásokra és a  pénzügyi forrásokhoz való hozzáférési és felhasználási jogosultságokra vonatkozóan. A  Részes Felek Konferenciájának emellett útmutatást kell adnia egy, a  Globális Környezeti Alap Vagyonkezelő Alapjából támogatásra jogosult tevékenységi kategóriák tájékoztató jellegű listájának elkészítéséhez. A  Globális Környezeti Alap Vagyonkezelő Alapjának forrásokat kell biztosítania a  közösen megállapított globális környezeti haszon költségnövekményeire, valamint egyes kapacitásbővítési tevékenységek közösen megállapított teljes költségeinek fedezésére. 8. Egy tevékenység finanszírozása során, a  Globális Környezeti Alap Vagyonkezelő Alapjának figyelembe kell vennie, hogy a javasolt tevékenység a költségeihez mérten milyen potenciális higanycsökkentéssel járhat. 9. Ezen Egyezmény céljára létrehozandó, a  6 (b)  bekezdésben említett Program a  Részes Felek Konferenciájának irányítása alatt fog működni, illetve annak tartozik elszámolással. A Részes Felek Konferenciájának első ülésén kell döntést hoznia a  Programot befogadó intézményről, amelynek egy meglévő szervezetnek kell lennie, és a  Részes Felek Konferenciájának iránymutatást kell nyújtania a Program számára, beleértve időtartamának meghatározását is. Minden Részes Fél és más érintett érdekelt fél önkéntes alapon pénzügyi forrásokat biztosíthat a Program számára. 10. A Részes Felek Konferenciájának és a  Mechanizmusnak hátteret nyújtó szervezeteknek a  Részes Felek Konferenciájának első ülésén meg kell állapodniuk azokról a  rendelkezésekről, amelyek a  fenti bekezdéseket érvényre juttatják. 11. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb a harmadik ülésén, majd azt követően rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia a finanszírozás mértékét, a Részes Felek Konferenciája által az e cikk értelmében létrehozott Mechanizmus működőképessé tételével megbízott szervezeteknek nyújtott iránymutatást, valamint a szervezetek hatékonyságát, és képességét arra, hogy megfelelően kezeljék a fejlődő ország Részes Felek és az átmeneti gazdaságú Részes Felek változó szükségleteit. Az ilyen felülvizsgálat alapján a Részes Felek Konferenciájának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a Mechanizmus hatékonyságának növelése érdekében. 12. Minden Részes Fél a képességeinek megfelelően hozzájárulhat a Mechanizmushoz. A Mechanizmusnak ösztönöznie kell az  erőforrások biztosítását egyéb forrásokból, beleértve a  magánszektort is, és törekednie kell arra, hogy kiaknázzák az ilyen erőforrásokat az általa támogatott tevékenységekhez. 14. cikk Kapacitásépítés, műszaki segítségnyújtás és technológiaátadás 1. A Részes Feleknek a képességeiknek megfelelően együtt kell működniük annak érdekében, hogy gondoskodjanak időszerű és megfelelő kapacitásépítésről és műszaki segítségnyújtásról a  fejlődő ország Részes Felek számára, különösen a legkevésbé fejlett vagy fejlődő kis szigetállamok, valamint az átmeneti gazdaságú Részes Felek részére annak érdekében, hogy elősegítsék ezen Egyezményből eredő kötelezettségeik teljesítését. 2. Az 1. bekezdés és a  13.  cikk szerinti kapacitásépítés és műszaki segítségnyújtás megvalósítható regionális, szubregionális és nemzeti megállapodások, ezen belül meglévő regionális és szubregionális központok révén is, vagy egyéb többoldalú vagy kétoldalú módon, valamint partnerségek, ezen belül a  magánszektort bevonó partnerségek révén. A  műszaki segítségnyújtás és annak megvalósítása hatékonyságát növelő célból, keresni kell az  együttműködést és koordinációt más vegyi anyagokkal és a  hulladékokkal kapcsolatos többoldalú környezetvédelmi megállapodásokkal. 3. A fejlett országnak számító Részes Feleknek és más Részes Feleknek a  képességeikhez mérten a  magánszektor és szükség szerint más érintett érdekeltek támogatásával kell elősegíteniük és előmozdítaniuk a  legkorszerűbb környezetkímélő alternatív technológiák fejlesztését, átadását és terjesztését, valamint az  ahhoz való hozzáférést, a  fejlődő ország Részes Felek, különösen a  legkevésbé fejlett országok és a  fejlődő kis szigetállamok, továbbá az átmeneti gazdaságú Részes Felek irányában, annak érdekében, hogy megerősítsék képességüket az Egyezmény hatékony végrehajtására. 4. A Részes Felek Konferenciája a második üléséig és azt követően rendszeres időközönként köteles, figyelembe véve a Részes Felek beadványait és jelentéseit – ideértve a 21. cikkben meghatározottakat és más érdekeltek által adott információkat: (a) mérlegelni a  meglévő kezdeményezésekkel kapcsolatos információkat és az  alternatív technológiákkal összefüggésben elért előrehaladást; (b) mérlegelni a Részes Felek – különösen a fejlődő ország Részes Felek – alternatív technológiák iránti igényeit; és (c) beazonosítani a  Részes Felek – különösen a  fejlődő ország Részes Felek – által a  technológiaátadás terén tapasztalt kihívásokat. 5. A Részes Felek Konferenciájának javaslatokat kell tennie a  kapacitásépítés, műszaki segítségnyújtás és technológiaátadás e cikk értelmében történő fokozására. 15. cikk Végrehajtási és Megfelelőségi Bizottság 1. Az Egyezmény ezennel létrehoz egy mechanizmust, melynek része egy, a Részes Felek Konferenciájának alárendelt szerveként működő Bizottság, annak érdekében, hogy az  elősegítse az  Egyezmény minden rendelkezésének végrehajtását, valamint felülvizsgálja azok betartását. A mechanizmusnak, beleértve a Bizottságot, jellegét tekintve elősegítő szerepűnek kell lennie és különös figyelemmel kell lennie a  Részes Felek nemzeti képességeire és körülményeire. 2. A Bizottságnak elő kell mozdítania az  Egyezmény minden rendelkezésének végrehajtását, és felül kell vizsgálnia ezek betartását. A  Bizottságnak az  egyedi és rendszerszintű végrehajtási és megfelelőségi kérdéseket is meg kell vizsgálnia, valamint szükség esetén javaslatokat terjesztenie a Részes Felek Konferenciája elé. 3. A Bizottságnak 15 tagból kell állnia, akiket a Részes Felek jelölnek és a Részes Felek Konferenciája választ meg, mely ennek során megfelelően figyelembe veszi az Egyesült Nemzetek Szervezetének öt régiójára alapozott kiegyenlített földrajzi képviseletet; az  első tagokat a  Részes Felek Konferenciájának első ülésén kell megválasztania, majd ezt követően, az  5.  cikk értelmében a  Részes Felek Konferenciája által jóváhagyott eljárásrenddel összhangban; a Bizottság tagjainak az Egyezménnyel összefüggő valamely területen jártasnak kell lenniük és megfelelő szakmai egyensúlyt képviselniük. 4. A Bizottság az alábbiak alapján mérlegelheti az ügyeket: (a) bármely Részes Fél írásbeli beadványai saját megfelelőségét illetően; (b) a 21. cikk szerinti nemzeti jelentések; és (c) a Részes Felek Konferenciájának kérelmei. 5. A Bizottságnak ki kell dolgoznia saját eljárásrendjét, amelyet a  Részes Felek Konferenciájának második ülésén kell jóváhagynia; a Részes Felek Konferenciája további hatásköröket is elfogadhat a Bizottság számára. 6. A Bizottságnak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy javaslatait konszenzussal fogadja el. Amennyiben a  konszenzus kialakítására tett erőfeszítések eredménytelenek és nem sikerül megegyezésre jutni, a  javaslatokat végső megoldásként az  ülésen jelen lévő és szavazó tagok háromnegyedes többségű szavazatával kell elfogadni a tagok kétharmados határozatképessége alapján. 16. cikk Egészségügyi szempontok 1. Ösztönözzük a Részes Feleket: (a) stratégiák és programok kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására a  kockázatnak kitett népesség –  különösen a  sérülékeny népességcsoportok – beazonosítása és védelme érdekében, amely stratégiák és programok magukban foglalhatják a  higany- és higanyvegyület-kitettségre vonatkozó tudományos alapú egészségügyi útmutatások elfogadását, valamint szükség szerint a  higanykitettség csökkentésére irányuló célkitűzések meghatározását, továbbá – a közegészségügyi és egyéb érintett ágazatok részvételével – a közoktatást; (b) a munkahelyi higany- és higanyvegyület-kitettséggel kapcsolatos tudományos alapú oktatási és megelőzési programok kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására; (c) a megfelelő egészségügyi szolgáltatás előmozdítására a higany- és higanyvegyület-kitettség megelőzése és az ez által érintett népességcsoportok kezelése és gondozása érdekében; és (d) szükség szerint intézményi és egészségügyi szakkapacitások létrehozására és megerősítésére a  higany- és higanyvegyület-kitettséggel kapcsolatos egészségügyi kockázatok megelőzése, felismerése, kezelése és nyomon követése érdekében. 2. A Részes Felek Konferenciájának az egészségügyi kérdések vagy tevékenységek mérlegelése során: (a) egyeztetnie kell, és együtt kell működnie az  Egészségügyi Világszervezettel, a  Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és szükség szerint más érintett kormányközi szervezetekkel; és (b) elő kell mozdítania az  Egészségügyi Világszervezettel, a  Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és szükség szerint más érintett kormányközi szervezetekkel történő együttműködést és információcserét. 17. cikk Információcsere 1. Mindegyik Részes Fél köteles elősegíteni a következők cseréjét: (a) tudományos, műszaki, gazdasági és jogi információk a  higanyra és higanyvegyületekre vonatkozóan, ezen belül toxikológiai, ökotoxikológiai és biztonsági információk; (b) információk a  higany és higanyvegyületek előállításának, felhasználásának, kereskedelmének, – légköri, valamint talajba és vízbe történő – kibocsátásának csökkentésével vagy megszüntetésével kapcsolatban; (c) információk az alábbiak műszakilag és gazdaságilag életképes alternatíváiról: (i) hozzáadott higanyt tartalmazó termékek; (ii) higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások; és (iii) higanyt vagy higanyvegyületeket a légkörbe, valamint talajba és vízbe kibocsátó tevékenységek és eljárások; ezen belül információk az ilyen alternatívák egészségügyi és környezeti kockázatairól, valamint gazdasági és társadalmi költségeiről és hasznairól; és (d) epidemiológiai információk a  higany- és higanyvegyület-kitettséggel összefüggő egészségügyi hatásokról, szoros együttműködésben az Egészségügyi Világszervezettel és szükség szerint más érintett szervezetekkel. 2. A Részes Felek közötti, 1. bekezdés szerinti információcsere történhet közvetlenül, a  Titkárságon keresztül, vagy szükség szerint más érintett szervezetekkel, ezen belül a  vegyi anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos egyezmények titkárságaival együttműködésben. 3. A Titkárságnak elő kell segítenie az együttműködést az e cikkben említett információcsere terén, továbbá az érintett szervezettekkel, ezen belül a többoldalú környezetvédelmi megállapodások és más nemzetközi kezdeményezések titkárságaival. A  Részes Felektől származó információkon kívül ezen információk magukban kell, hogy foglalják a  higany terén szakértelemmel rendelkező kormányközi és nem kormányzati szervezetektől, valamint az  ilyen szakértelemmel rendelkező nemzeti és nemzetközi intézményektől kapott információkat is. 4. Mindegyik Részes Félnek ki kell neveznie egy nemzeti kapcsolattartót az  Egyezmény hatálya alatt folytatott információcsere céljából, és ezen belül az importáló Részes Felek 3. cikk szerinti tájékoztatása vonatkozásában is. 5. Jelen Egyezmény alkalmazásában az  emberek egészségével és biztonságával, és a  környezettel kapcsolatos információkat nem lehet bizalmasnak tekinteni. Az Egyezmény hatálya alatt …