2021. évi XXVIII. törvény a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegének kihirdetéséről - Hatályos Jo

2021. évi XXVIII. törvény a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegének kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2021.IX.10. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2021. évi XXVIII. törvény a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegének kihirdetéséről *  1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövege (a továbbiakban: genfi szöveg) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a genfi szöveget e törvénnyel kihirdeti. 3. § (1) A genfi szöveg hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1. melléklet tartalmazza. (2) A genfi szöveg hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza. 4. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a genfi szöveg végrehajtása körében az Eredetmegjelölések Oltalmára és Nemzetközi Lajstromozására Vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz, továbbá a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegéhez Kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat szövegét rendeletben kihirdesse. 5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet a genfi szöveg 29. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontban lép hatályba. *  (3) A genfi szöveg, a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *  6. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke gondoskodik. 1. melléklet a 2021. évi XXVIII. törvényhez „A LISSZABONI MEGÁLLAPODÁS EREDETMEGJELÖLÉSEKRŐL ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEKRŐL SZÓLÓ GENFI SZÖVEGE Cikkek jegyzéke I. fejezet: Bevezető és általános rendelkezések 1. cikk: Rövidített kifejezések 2. cikk: Tárgy 3. cikk: Illetékes hatóság 4. cikk: Nemzetközi lajstrom II. fejezet: Bejelentés és nemzetközi lajstromozás 5. cikk: Bejelentés 6. cikk: Nemzetközi lajstromozás 7. cikk: Díjak 8. cikk: A nemzetközi lajstromozás érvényességének időtartama III. fejezet: Oltalom 9. cikk: Kötelezettségvállalás az oltalomban részesítésre 10. cikk: A Szerződő Felek joga és más jogi eszközök szerinti oltalom 11. cikk: A lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalma 12. cikk: A köznevesült elnevezéssé válás elleni oltalom 13. cikk: Biztosítékok egyéb jogok tekintetében 14. cikk: Jogérvényesítési eljárások és jogorvoslatok IV. fejezet: Elutasítás és egyéb intézkedések a nemzetközi lajstromozás tekintetében 15. cikk: Elutasítás 16. cikk: Az elutasítás visszavonása 17. cikk: Átmeneti időszak 18. cikk: Értesítés az oltalom biztosításáról 19. cikk: Érvénytelenítés 20. cikk: Változások és egyéb tények bejegyzése a nemzetközi lajstromba V. fejezet: Igazgatási rendelkezések 21. cikk: A Lisszaboni Unió tagsága 22. cikk: A Külön Unió Közgyűlése 23. cikk: Nemzetközi Iroda 24. cikk: Pénzügyek 25. cikk: Végrehajtási Szabályzat VI. fejezet: Felülvizsgálat és módosítás 26. cikk: Felülvizsgálat 27. cikk: Egyes cikkek Közgyűlés általi módosítása VII. fejezet: Záró rendelkezések 28. cikk: E szöveg részesévé válás 29. cikk: A megerősítések és csatlakozások hatályossá válásának időpontja 30. cikk: Fenntartások tilalma 31. cikk: A Lisszaboni Megállapodás és az 1967. évi szöveg alkalmazása 32. cikk: Felmondás 33. cikk: E szöveg nyelvei; Aláírás 34. cikk: Letéteményes I. FEJEZET BEVEZETŐ ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Rövidített kifejezések Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában e szöveg alkalmazásában: i. »Lisszaboni Megállapodás«: az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, 1958. október 31-i Lisszaboni Megállapodás; ii. »1967. évi szöveg«: az 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, és 1979. szeptember 28-án módosított Lisszaboni Megállapodás; iii. »e szöveg«: a jelen szöveggel létrehozott, az eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás; iv. »Végrehajtási Szabályzat«: a 25. cikkben említett Végrehajtási Szabályzat; v. »Párizsi Egyezmény«: az ipari tulajdon oltalmára 1883. március 20-án létrehozott, felülvizsgált és módosított Párizsi Egyezmény; vi. »eredetmegjelölés«: a 2. cikk (1) bekezdésének i. pontjában említett elnevezés; vii. »földrajzi jelzés«: a 2. cikk (1) bekezdésének ii. pontjában említett jelzés; viii. »nemzetközi lajstrom«: a Nemzetközi Iroda által a 4. cikkel összhangban vezetett nemzetközi lajstrom, amely az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozására vonatkozó adatok hivatalos gyűjteménye, függetlenül az adatok tárolására szolgáló hordozótól; ix. »nemzetközi lajstromozás«: a nemzetközi lajstromba bejegyzett nemzetközi lajstromozás; x. »bejelentés«: a nemzetközi lajstromozásra irányuló bejelentés; xi. »lajstromozott«: az e szöveggel összhangban a nemzetközi lajstromba bejegyzett; xii. »földrajzi származási terület«: a 2. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi terület; xiii. »határokon átnyúló földrajzi terület«: egymással szomszédos Szerződő Felek területén található vagy azokat magában foglaló földrajzi terület; xiv. »Szerződő Fél«: az az állam vagy kormányközi szervezet, amely részese e szövegnek; xv. »származás szerinti Szerződő Fél«: az a Szerződő Fél, amelynek területén az adott földrajzi származási terület található, vagy azok a Szerződő Felek, amelyek területén a határokon átnyúló földrajzi származási terület található; xvi. »illetékes hatóság«: a 3. cikknek megfelelően kijelölt szerv; xvii. »kedvezményezettek«: azok a természetes vagy jogi személyek, amelyek a származás szerinti Szerződő Fél joga alapján jogosultak az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés használatára; xviii. »kormányközi szervezet«: az a kormányközi szervezet, amely a 28. cikk (1) bekezdésének iii. pontja alapján e szöveg részesévé válhat; xix. »Szervezet«: a Szellemi Tulajdon Világszervezete; xx. »főigazgató«: a Szervezet főigazgatója; xxi. »Nemzetközi Iroda«: a Szervezet Nemzetközi Irodája. 2. cikk Tárgy (1) [Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések] E szöveget a következőkre kell alkalmazni: i. a származás szerinti Szerződő Fél területén oltalomban részesülő, valamely földrajzi terület nevéből álló vagy azt tartalmazó elnevezés, vagy egy ilyen területre vonatkozóként ismert más elnevezés, amely a terméket az adott földrajzi területről származóként jelöli meg, ha a termék minősége vagy tulajdonságai kizárólag vagy lényegében a földrajzi környezetnek tulajdoníthatók, a természetes és emberi tényezőket is beleértve, és amelynek a termék a hírnevét köszönheti; valamint ii. a származás szerinti Szerződő Fél területén oltalomban részesülő, valamely földrajzi terület nevéből álló vagy azt tartalmazó jelzés, vagy egy ilyen területre vonatkozóként ismert más jelzés, amelyet az adott földrajzi területről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegében a földrajzi származásának tulajdonítható. (2) [Lehetséges földrajzi származási területek] Az (1) bekezdésben ismertetett földrajzi származási terület állhat a származás szerinti Szerződő Fél teljes területéből, vagy a származás szerinti Szerződő Fél területén található régióból, helységből vagy helyből. Ez nem zárja ki e szövegnek az olyan, az (1) bekezdésben ismertetett földrajzi származási terület tekintetében történő alkalmazását, amely határokon átnyúló földrajzi területből vagy annak egy részéből áll. 3. cikk Illetékes hatóság Minden Szerződő Fél kijelöl egy szervet, amely felelős e szövegnek a területén történő végrehajtásáért, valamint az e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat alapján a Nemzetközi Irodával történő kapcsolattartásért. A Szerződő Fél az ilyen illetékes hatóság nevét és elérhetőségeit a Végrehajtási Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően közli a Nemzetközi Irodával. 4. cikk Nemzetközi lajstrom A Nemzetközi Iroda nemzetközi lajstromot vezet, amely tartalmazza az e szöveg alapján, a Lisszaboni Megállapodás és az 1967. évi szöveg vagy mindkettő alapján végzett nemzetközi lajstromozásokat, valamint az ezekkel a nemzetközi lajstromozásokkal kapcsolatos adatokat. II. FEJEZET BEJELENTÉS ÉS NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁS 5. cikk Bejelentés (1) [Benyújtás helye] A bejelentéseket a Nemzetközi Irodához kell benyújtani. (2) [Az illetékes hatóság által benyújtott bejelentés] A (3) bekezdésre is figyelemmel, az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentést az illetékes hatóság nyújtja be: i. a kedvezményezettek nevében; vagy ii. valamely természetes vagy jogi személy nevében, aki vagy amely a származás szerinti Szerződő Fél joga alapján jogosult a kedvezményezetteket megillető vagy az eredetmegjelölésből vagy a földrajzi jelzésből eredő más jogok érvényesítésére. (3) [Közvetlen bejelentés] a) A (4) bekezdés sérelme nélkül, és amennyiben a származás szerinti Szerződő Fél joga ezt lehetővé teszi, a bejelentést a kedvezményezettek, vagy a (2) bekezdés ii. pontjában említett természetes vagy jogi személyek is benyújthatják. b) Az a) pont csak akkor alkalmazandó, ha a Szerződő Fél nyilatkozik arról, hogy jogszabályai ezt lehetővé teszik. A Szerződő Fél ezt a nyilatkozatot a megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor, vagy bármely későbbi időpontban is megteheti. Ha a Szerződő Fél a nyilatkozatot a megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor teszi meg, a nyilatkozat e szövegnek a Szerződő Fél tekintetében történő hatálybalépésétől válik hatályossá. Ha a Szerződő Fél a nyilatkozatot e szövegnek a Szerződő Fél tekintetében történő hatálybalépése után teszi meg, a nyilatkozat a főigazgatóhoz való beérkezésétől számított három hónap elteltével válik hatályossá. (4) [Közös bejelentés lehetősége határokon átnyúló földrajzi terület esetében] Határokon átnyúló földrajzi területből álló földrajzi származási terület esetében az egymással szomszédos Szerződő Felek a megállapodásuknak megfelelően egy közösen kijelölt illetékes hatóság útján közös bejelentést nyújthatnak be. (5) [Kötelező tartalmi elemek] A Végrehajtási Szabályzat meghatározza azokat a kötelező adatokat, amelyeket a bejelentésnek – a 6. cikk (3) bekezdésében említetteken túlmenően – tartalmaznia kell. (6) [Nem kötelező tartalmi elemek] A Végrehajtási Szabályzat meghatározhatja azokat a nem kötelező adatokat, amelyeket a bejelentés tartalmazhat. 6. cikk Nemzetközi lajstromozás (1) [A Nemzetközi Iroda által végzett alaki vizsgálat] Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentésnek a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott, megfelelő formában történő beérkezését követően a Nemzetközi Iroda az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést bejegyzi a nemzetközi lajstromba. (2) [A nemzetközi lajstromozás napja] A (3) bekezdésre is figyelemmel, a nemzetközi lajstromozás napja az a nap, amelyen a bejelentés a Nemzetközi Irodához beérkezett. (3) [A nemzetközi lajstromozás napja hiányzó adatok esetén] Amennyiben a bejelentés nem tartalmazza az összes alábbi adatot: i. az illetékes hatóság, vagy – az 5. cikk (3) bekezdése esetében – a bejelentő vagy bejelentők azonosítása; ii. a kedvezményezetteket és adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személyt azonosító adatok; iii. az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, amelynek a nemzetközi lajstromozását kérik; iv. a termék vagy termékek, amelyre vagy amelyekre az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés vonatkozik; a nemzetközi lajstromozás napja az a nap, amelyen az utolsó hiányzó adat is beérkezett a Nemzetközi Irodához. (4) [A nemzetközi lajstromozás közzététele és az arról szóló értesítés] A Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozásokat haladéktalanul közzéteszi, és a nemzetközi lajstromozásról valamennyi Szerződő Fél illetékes hatóságát értesíti. (5) [A nemzetközi lajstromozás hatályossá válásának napja] a) A b) pontra is figyelemmel, a lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés minden olyan Szerződő Fél területén, amely nem utasította el az oltalmat a 15. cikkel összhangban, vagy amely a Nemzetközi Irodának a 18. cikkel összhangban az oltalom biztosításáról szóló értesítést küldött, a nemzetközi lajstromozás napjától kezdődően oltalom alatt áll. b) A Szerződő Felek nyilatkozatban értesíthetik a főigazgatót arról, hogy nemzeti vagy regionális jogszabályaikkal összhangban a lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés a nyilatkozatban említett naptól kezdődően áll oltalom alatt, amely nap azonban nem eshet a Végrehajtási Szabályzatban a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az elutasításra előírt határidő lejártának napjánál későbbi időpontra. 7. cikk Díjak (1) [A nemzetközi lajstromozás díja] Az egyes eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozásának feltétele a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott díj megfizetése. (2) [A nemzetközi lajstromba történő egyéb bejegyzések díja] A Végrehajtási Szabályzat a nemzetközi lajstromba történő egyéb bejegyzések tekintetében, valamint a kivonatok, tanúsítványok vagy a nemzetközi lajstrom tartalmával kapcsolatos egyéb információk kiadásáért fizetendő díjakat is meghatározza. (3) [Díjcsökkentés] A Közgyűlés bizonyos eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozása tekintetében csökkentett díjat állapít meg, különösen akkor, ha az érintett, származás szerinti Szerződő Fél fejlődő ország vagy a legkevésbé fejlett országok egyike. (4) [Egyedi díj] a) Bármely Szerződő Fél nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom csak akkor terjed ki a területére, ha részére megfizetik azt a díjat, amely fedezi a Szerződő Félnek a nemzetközi lajstromozás érdemi vizsgálatával járó költségeit. Az ilyen egyedi díj összegét a nyilatkozatban fel kell tüntetni, és későbbi nyilatkozatokban módosítani is lehet. Ez az összeg nem lehet nagyobb a Szerződő Fél nemzeti vagy regionális jogszabályai által előírt, a nemzetközi eljárásból adódó megtakarításokkal csökkentett összegnél. Ezenfelül a Szerződő Fél nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót, hogy az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés kedvezményezettek általi, a szóban forgó Szerződő Fél területén történő használatáért igazgatási díjat számít fel. b) Ha az egyedi díjat nem fizetik meg, azt – a Végrehajtási Szabályzattal összhangban – úgy kell tekinteni, hogy a díjat előíró Szerződő Fél tekintetében lemondtak az oltalomról. 8. cikk A nemzetközi lajstromozás érvényességének időtartama (1) [Függés] A nemzetközi lajstromozás korlátlan ideig érvényes, azzal a feltétellel, hogy a lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma már nem követelhető meg, ha az eredetmegjelölést alkotó elnevezés vagy a földrajzi jelzést alkotó jelzés a származás szerinti Szerződő Fél területén már nem áll oltalom alatt. (2) [Törlés] a) A származás szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága vagy – az 5. cikk (3) bekezdése esetében – a kedvezményezettek, vagy az 5. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személy, vagy a származás szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága a Nemzetközi Irodától bármikor kérelmezhetik az érintett nemzetközi lajstromozás törlését. b) Amennyiben a lajstromozott eredetmegjelölést alkotó elnevezés vagy a lajstromozott földrajzi jelzést alkotó jelzés a származás szerinti Szerződő Fél területén már nem áll oltalom alatt, a származás szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága kérelmezi a nemzetközi lajstromozás törlését. III. FEJEZET OLTALOM 9. cikk Kötelezettségvállalás az oltalomban részesítésre Valamennyi Szerződő Fél köteles a saját területén, a saját jogrendszerének és joggyakorlatának keretein belül – ugyanakkor e szöveg feltételeivel összhangban – oltalomban részesíteni a lajstromozott eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket a területe tekintetében hatályossá vált elutasításra, lemondásra, érvénytelenítésre vagy törlésre is figyelemmel, valamint azzal a feltétellel, hogy azok a Szerződő Felek, amelyek saját nemzeti vagy regionális jogszabályaikban nem tesznek különbséget az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések között, nem kötelezhetők arra, hogy nemzeti vagy regionális jogszabályaikba ilyen megkülönböztetést bevezessenek. 10. cikk A Szerződő Felek joga és más jogi eszközök szerinti oltalom (1) [A jogszabály szerinti oltalom formája] Valamennyi Szerződő Fél szabadon választhatja meg, hogy milyen típusú jogszabály alapján biztosítja az e szövegben meghatározott oltalmat, feltéve, hogy e jogszabály megfelel e szöveg lényegi követelményeinek. (2) [Más jogi eszközök szerinti oltalom] E szöveg rendelkezései semmilyen módon nem érintik az oltalom bármely más formáját, amelyet valamely Szerződő Fél a lajstromozott eredetmegjelölések vagy lajstromozott földrajzi jelzések tekintetében saját nemzeti vagy regionális jogszabályai vagy más nemzetközi jogi eszközök alapján biztosíthat. (3) [Más jogi eszközökkel való kapcsolat] E szöveg egyik rendelkezése sem mentesíti a Szerződő Feleket a más nemzetközi jogi eszközök alapján egymással szemben vállalt kötelezettségeik alól, és nem sértheti a Szerződő Felek bármely más nemzetközi jogi eszköz által biztosított jogait. 11. cikk A lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalma (1) [Az oltalom tartalma] E szöveg rendelkezéseire is figyelemmel, valamely lajstromozott eredetmegjelölés vagy lajstromozott földrajzi jelzés tekintetében az egyes Szerződő Felek biztosítják a jogi eszközöket a következők megakadályozására: a) az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használata i. az ugyanolyan jellegű termékek esetében, mint amelyekre az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés vonatkozik, de amelyek nem a földrajzi származási területről származnak, vagy nem felelnek meg az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés használatára vonatkozó bármely egyéb követelménynek; ii. olyan termékek esetében, amelyek nem ugyanolyan jellegűek, mint amelyekre az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés vonatkozik, vagy egyes szolgáltatások esetében, amennyiben e használat a szóban forgó termékek vagy szolgáltatások és az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés kedvezményezettjei közötti kapcsolatot jelezne vagy arra utalna, és ezzel érdekeiket feltehetően sértené, vagy adott esetben e használat az eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek az érintett Szerződő Fél területén megszerzett hírneve miatt e hírnevet feltehetően sértené, tisztességtelen módon gyengítené, vagy tisztességtelen módon kihasználná; b) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges eredete, származása vagy jellege tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. (2) [Az oltalom tartalma egyes felhasználások esetében] Az (1) bekezdés a) pontja az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés utánzásának minősülő használatra is vonatkozik, még akkor is, ha feltüntetik a termékek valódi származását, vagy ha az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést más nyelvre lefordítva vagy olyan kifejezésekkel együtt használják, mint például a „jellegű”, »fajtájú«, »típusú«, »készített«, »utánzat«, »módszer«, »mint ahogyan ... készül«, »-szerű«, »hasonló« vagy bármely ilyen kifejezés. (3) [Védjegyben történő használat] A 13. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a Szerződő Fél – hivatalból, amennyiben azt jogszabályai lehetővé teszik, vagy valamely érdekelt fél kérelmére – elutasítja vagy törli egy későbbi védjegy lajstromozását, ha a szóban forgó védjegy használata az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek valamelyikét eredményezné. 12. cikk A köznevesült elnevezéssé válás elleni oltalom E szöveg rendelkezéseire is figyelemmel, a lajstromozott eredetmegjelölések és lajstromozott földrajzi jelzések nem tekinthetők úgy, mint amelyek valamely Szerződő Fél területén köznevesültek. 13. cikk Biztosítékok egyéb jogok tekintetében (1) [Korábbi védjegyjogok] E szöveg rendelkezései nem sérthetik a valamely Szerződő Fél területén jóhiszeműen bejelentett, lajstromozott, vagy jóhiszemű használat révén megszerzett korábbi védjegyeket. Amennyiben valamely Szerződő Fél joga a védjegy által biztosított jogok tekintetében korlátozott kivételt enged oly módon, hogy az ilyen korábbi védjegy bizonyos körülmények között nem jogosítja fel a jogosultját annak megakadályozására, hogy egy lajstromozott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést az adott Szerződő Fél területén oltalomban részesítsenek vagy használjanak, a lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma semmilyen más módon nem korlátozhatja a szóban forgó védjegy által biztosított jogokat. (2) [Saját név használata üzleti tevékenység során] E szöveg rendelkezései senkinek sem sérthetik azt a jogát, hogy üzleti tevékenysége során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve, ha a nevet a fogyasztókat megtévesztő módon használják. (3) [Növény- vagy állatfajta nevén alapuló jogok] E szöveg rendelkezései senkinek sem sérthetik azt a jogát, hogy üzleti tevékenysége során valamely növény- vagy állatfajta nevét használja, kivéve, ha a növény- vagy állatfajta nevét a fogyasztókat megtévesztő módon használják. (4) [Biztosítékok az elutasítás visszavonásáról és az oltalom biztosításáról szóló értesítés esetében] Amennyiben az a Szerződő Fél, amely a 15. cikk alapján az e cikkben említett valamely korábbi védjegy vagy más jog alapján történő használat okán elutasította valamely nemzetközi lajstromozás hatályát, értesítést küld az elutasítás 16. cikk szerinti visszavonásáról vagy az oltalom 18. cikk szerinti biztosításáról, az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés így keletkező oltalma nem sértheti az említett jogot vagy használatot, kivéve, ha az oltalom biztosítására a jog törlését, meg nem újítását, visszavonását vagy érvénytelenítését követően került sor. 14. cikk Jogérvényesítési eljárások és jogorvoslatok Valamennyi Szerződő Fél hatékony jogorvoslati eszközöket biztosít a lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmához, továbbá saját jogrendszerétől és joggyakorlatától függően előírja, hogy egy hatóság vagy bármely érdekelt fél – legyen az természetes vagy jogi, köz- vagy magánszektorbeli személy – jogi eljárást kezdeményezhet az említett oltalom érvényesítésére. IV. FEJEZET ELUTASÍTÁS ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁS TEKINTETÉBEN 15. cikk Elutasítás (1) [A nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása] a) A Szerződő Fél illetékes hatósága a Végrehajtási Szabályzatban megállapított határidőn belül értesítheti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a nemzetközi lajstromozás hatályát a saját területén elutasítja. Az illetékes hatóság az elutasításról szóló értesítést hivatalból – amennyiben azt jogszabályai lehetővé teszik – vagy valamely érdekelt fél kérelmére küldi meg. b) Az elutasításról szóló értesítésben meg kell jelölni az elutasítás alapjául szolgáló okokat. (2) [Más jogi eszközök szerinti oltalom] Az elutasításról szóló értesítés nem érinthet hátrányosan bármely más oltalmat, amely az érintett elnevezés vagy jelzés tekintetében a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban rendelkezésre állhat annak a Szerződő Félnek a területén, amelyre az elutasítás vonatkozik. (3) [Az érdekelt feleknek nyújtandó lehetőség biztosítására irányuló kötelezettség] Minden Szerződő Fél köteles észszerű lehetőséget biztosítani mindazok számára, akiknek érdekeit a nemzetközi lajstromozás érintheti, hogy az illetékes hatóságot a nemzetközi lajstromozás elutasításáról szóló értesítés megküldésére kérjék. (4) [Az elutasítás bejegyzése, közzététele és közlése] A Nemzetközi Iroda bejegyzi az elutasítást és annak okait a nemzetközi lajstromba. A Nemzetközi Iroda közzéteszi az elutasítást és annak okait, és az elutasításról szóló értesítést közli a származás szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságával, vagy ha a bejelentést az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően közvetlenül nyújtották be, a kedvezményezettekkel vagy az 5. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személlyel, továbbá a származás szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságával. (5) [Nemzeti elbánás] Az elutasítás által érintett érdekelt felek számára minden Szerződő Fél ugyanazokat a bírósági és közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket biztosítja, mint amelyek az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmának elutasítása esetén a saját állampolgáraikat megilletik. 16. cikk Az elutasítás visszavonása Az elutasítás a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott eljárásokkal összhangban visszavonható. A visszavonást be kell jegyezni a nemzetközi lajstromba. 17. cikk Átmeneti időszak (1) [Átmeneti időszak biztosításának lehetősége] A 13. cikk sérelme nélkül, amennyiben a Szerződő Fél nem utasította el valamely nemzetközi lajstromozás hatályát egy harmadik fél általi korábbi használat okán, vagy az ilyen elutasítást visszavonta, vagy értesítést küldött az oltalom biztosításáról, a Végrehajtási Szabályzatban foglaltak szerint meghatározott időszakot biztosíthat az ilyen használat megszüntetésére, amennyiben azt jogszabályai lehetővé teszik. (2) [Értesítés az átmeneti időszakról] A Szerződő Fél az ilyen időszakról a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott eljárásokkal összhangban értesíti a Nemzetközi Irodát. 18. cikk Értesítés az oltalom biztosításáról A Szerződő Fél illetékes hatósága értesítheti a Nemzetközi Irodát valamely lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának biztosításáról. A Nemzetközi Iroda az ilyen értesítést bejegyzi a nemzetközi lajstromba, és közzéteszi azt. 19. cikk Érvénytelenítés (1) [A jogok védelmének lehetősége] Valamely nemzetközi lajstromozás hatályának a Szerződő Fél területére kiterjedő, részben vagy egészben történő érvénytelenítését csak azt követően lehet kimondani, hogy a kedvezményezettek lehetőséget kaptak jogaik védelmére. Ezt a lehetőséget az 5. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személyek számára is biztosítani kell. (2) [Értesítés, bejegyzés és közzététel] A Szerződő Fél a nemzetközi lajstromozás hatályának érvénytelenítéséről köteles értesíteni a Nemzetközi Irodát, amely az érvénytelenítést bejegyzi a nemzetközi lajstromba, és közzéteszi azt. (3) [Más jogi eszközök szerinti oltalom] Az érvénytelenítés nem érinthet hátrányosan bármely más oltalmat, amely az érintett elnevezés vagy jelzés tekintetében a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban esetlegesen rendelkezésre állhat annak a Szerződő Félnek a területén, amely a nemzetközi lajstromozás hatályát érvénytelenítette. 20. cikk Változások és egyéb tények bejegyzése a nemzetközi lajstromba A nemzetközi lajstromozásokat érintő változásoknak és egyéb tényeknek a Nemzetközi Lajstromba történő bejegyzésére vonatkozó eljárásokat a Végrehajtási Szabályzat tartalmazza. V. FEJEZET IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK 21. cikk A Lisszaboni Unió tagsága A Szerződő Felek ugyanannak a Külön Uniónak a tagjai, mint a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben részes államok, függetlenül attól, hogy részesei-e a Lisszaboni Megállapodásnak vagy az 1967. évi szövegnek. 22. cikk A Külön Unió Közgyűlése (1) [Összetétel] a) A Szerződő Felek ugyanannak a Közgyűlésnek a tagjai, mint az 1967. évi szövegben részes államok. b) Minden Szerződő Felet egy küldött képvisel, akit helyettes képviselők, tanácsadók és szakértők segíthetnek. c) Minden küldöttség maga viseli a saját költségeit. (2) [Feladatok] a) A Közgyűlés: i. foglalkozik minden olyan kérdéssel, amely a Külön Unió fenntartásával és fejlesztésével, valamint e szöveg végrehajtásával kapcsolatos; ii. útmutatást ad a főigazgatónak a 26. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálati értekezletek előkészítésére, kellően figyelembe véve a Külön Unió azon tagjainak észrevételeit, amelyek e szöveget nem erősítették meg vagy nem csatlakoztak ahhoz; iii. módosítja a Végrehajtási Szabályzatot; iv. áttekinti és jóváhagyja a főigazgató Külön Unióra vonatkozó jelentéseit és tevékenységét, továbbá a Külön Unió hatáskörébe tartozó ügyekben megad neki minden szükséges iránymutatást; v. megállapítja a Külön Unió programját, elfogadja kétéves költségvetését, és jóváhagyja a zárszámadását; vi. elfogadja a Külön Unió pénzügyi szabályzatát; vii. olyan bizottságokat és munkacsoportokat hoz létre, amelyeket megfelelőnek tart a Külön Unió célkitűzéseinek megvalósításához; viii. meghatározza, hogy ülésein megfigyelői minőségben mely államok, kormányközi és nem kormányzati szervezetek vehetnek részt; ix. elfogadja a 22–24. és a 27. cikk módosítását; x. megtesz minden egyéb szükséges intézkedést a Külön Unió célkitűzéseinek előmozdítására, és ellát minden egyéb, e szövegből következő feladatot. b) A Szervezet által igazgatott más Uniókat is érintő kérdésekben a Közgyűlés a Szervezet Koordinációs Bizottsága véleményének meghallgatását követően hoz határozatot. (3) [Határozatképesség] a) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező tagok fele jelen van a szóban forgó kérdésről való szavazáskor. b) Az a) pont rendelkezései ellenére, a Közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha ülésén azon tagjainak, amelyek az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező államok, kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van, azonban ezek a határozatai – a saját ügyrendjére vonatkozó határozatok kivételével – csak a következő feltételek teljesülése esetén válnak hatályossá. A Nemzetközi Iroda az említett határozatokat közli azokkal a Közgyűlésről távol maradt tagokkal, amelyek az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező államok, és felhívja őket, hogy a közlést követő három hónapon belül írásban szavazzanak vagy jelezzék tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó tagok száma legalább annyi, mint ahány tag az ülésen a határozatképességhez hiányzott, a határozat hatályossá válik, feltéve, hogy ezzel egyidejűleg a megkívánt többség továbbra is fennáll. (4) [Határozathozatal a Közgyűlésen] a) A Közgyűlés arra törekszik, hogy határozatait konszenzussal hozza meg. b) Ha a határozat konszenzussal nem hozható meg, az adott ügyben szavazással kell határozni. Ebben az esetben i. minden Szerződő Fél, amely állam, egy szavazattal rendelkezik, és csak a saját nevében szavazhat; továbbá ii. bármely Szerződő Fél, amely kormányközi szervezet, a szavazásban tagállamai helyett olyan szavazatszámmal vehet részt, amely megegyezik az e szövegben részes tagállamai számával. Egyetlen ilyen kormányközi szervezet sem vehet részt a szavazásban, ha valamely tagállama gyakorolja a szavazati jogát, és fordítva. c) Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag azokra az államokra vonatkoznak, amelyekre az 1967. évi szöveg kötelező, azon Szerződő Felek, amelyekre az 1967. évi szöveg nem kötelező, nem rendelkeznek szavazati joggal, ugyanakkor a csak a Szerződő Feleket érintő ügyekben kizárólag az utóbbiak rendelkeznek szavazati joggal. (5) [Többség] a) A 25. cikk (2) bekezdésére és a 27. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, a Közgyűlés határozatait a leadott szavazatok kétharmados többségével hozza meg. b) A tartózkodás nem számít szavazatnak. (6) [Ülések] a) A Közgyűlést a főigazgató hívja össze, és az – rendkívüli körülmények hiányában – a Szervezet Általános Közgyűlésének ülésével azonos időszakban és helyszínen ülésezik. b) A Közgyűlés tagjai egynegyedének kérelmére vagy a főigazgató saját kezdeményezése alapján a Közgyűlés rendkívüli ülést tart, amelyet a főigazgató hív össze. c) Az ülések napirendjét a főigazgató készíti elő. (7) [Eljárási szabályzat] A Közgyűlés elfogadja saját eljárási szabályzatát. 23. cikk Nemzetközi Iroda (1) [Igazgatási feladatok] a) A nemzetközi lajstromozást és az ezzel kapcsolatos teendőket, valamint a Külön Uniót érintő egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el. b) A Nemzetközi Iroda különösen a Közgyűlés, valamint a Közgyűlés által létrehozott bizottságok és munkacsoportok üléseit készíti elő, valamint ellátja ezek titkársági teendőit. c) A főigazgató a Külön Unió legfőbb tisztségviselője, aki a Külön Uniót képviseli. (2) [A Nemzetközi Iroda Közgyűlésen és egyéb üléseken betöltött szerepe] A főigazgató és az általa kijelölt tisztviselők szavazati jog nélkül vesznek részt a Közgyűlés, valamint a Közgyűlés által létrehozott bizottságok és munkacsoportok valamennyi ülésén. A főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból az adott testület titkára. (3) [Értekezletek] a) A Nemzetközi Iroda a Közgyűlés útmutatásainak megfelelően előkészíti a felülvizsgálati értekezleteket. b) A Nemzetközi Iroda ezen előkészítés során kormányközi szervezetekkel, valamint nemzetközi és nemzeti nem kormányzati szervezetekkel konzultálhat. c) A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül vesznek részt a felülvizsgálati értekezletek tanácskozásain. (4) [Egyéb feladatok] A Nemzetközi Iroda ellát minden egyéb feladatot, amelyet e szöveg tekintetében rábíznak. 24. cikk Pénzügyek (1) [Költségvetés] A Külön Unió bevételeit és kiadásait a Szervezet költségvetésének tisztességes és átlátható módon kell tartalmaznia. (2) [A költségvetés forrásai] A Külön Unió bevételi forrásai a következők: i. a 7. cikk (1) és (2) bekezdése alapján beszedett díjak; ii. a Nemzetközi Iroda kiadványainak értékesítéséből származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői jogdíja; iii. adományok, hagyatékok és támogatások; iv. bérleti díjak, befektetésből származó jövedelmek, és egyéb – többek között vegyes – bevételek; v. a Közgyűlés határozatától függően a Szerződő Felek külön hozzájárulásai, vagy a Szerződő Felektől vagy a kedvezményezettektől vagy mindkettőtől származó alternatív források, amennyiben és amilyen mértékben az i–iv. pontban jelzett forrásokból származó bevételek nem elegendőek a kiadások fedezésére. (3) [A díjak megállapítása; a költségvetés főösszege] a) A (2) bekezdésben említett díjak összegét a Közgyűlés állapítja meg a főigazgató javaslata alapján. A díjakat úgy kell megállapítani, hogy a (2) bekezdésben felsorolt egyéb forrásokból származó bevételekkel együtt a Külön Unió bevételei rendes körülmények között fedezni tudják a Nemzetközi Irodának a nemzetközi lajstromozási szolgáltatás fenntartásával járó kiadásait. b) Ha a Szervezet programját és költségvetését az új költségvetési időszak kezdete előtt nem fogadják el, a főigazgató az előző költségvetési időszak szerinti kötelezettségek vállalására és kifizetések teljesítésére rendelkezik felhatalmazással. (4) [A (2) bekezdés v. pontjában említett külön hozzájárulások megállapítása] A hozzájárulásának megállapítása céljából minden egyes Szerződő Fél ugyanabba az osztályba tartozik, mint amelybe a Párizsi Egyezménnyel összefüggésben tartozik, vagy ha a Párizsi Egyezménynek nem Szerződő Fele, akkor abba az osztályba tartozik, mint amelybe akkor tartozna, ha a Párizsi Egyezmény Szerződő Fele lenne. A kormányközi szervezeteket az I. (egyes) befizetési osztályba tartozónak kell tekinteni, kivéve, ha a Közgyűlés ettől eltérő, egyhangú határozatot hoz. A hozzájárulást – ha a Közgyűlés így határoz – részben a Szerződő Fél területéről származó lajstromozások száma szerint kell súlyozni. (5) [Forgótőkealap] A Külön Unió forgótőkealappal rendelkezik, amely a Külön Unió tagjai általi előlegfizetésekből tevődik össze, ha a Külön Unió így határoz. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a Közgyűlés határozhat annak megemeléséről. A befizetési hányadokat és a fizetési feltételeket a főigazgató javaslatára a Közgyűlés határozza meg. Amennyiben a Külön Unió bármely költségvetési időszakban többletbevételt ér el, a főigazgató javaslatára és a Közgyűlés határozata alapján a forgótőkealapba befizetett előlegek a tagok részére eredeti befizetéseik arányában visszafizethetők. (6) [A székhely szerinti állam által folyósított előlegek] a) A Szervezet székhelyegyezménye, amelyet azzal az állammal kötöttek, amelynek területén a Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy a forgótőkealap elégtelensége esetén ez az állam előleget folyósít. Az előleg összegét és nyújtásának feltételeit az érintett állam és a Szervezet között esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg. b) Mind az a) pontban említett állam, mind a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli értesítéssel felmondja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás az értesítés évének végétől számított három év elteltével válik hatályossá. (7) [Elszámolások ellenőrzése] Az elszámolások ellenőrzését a Szervezet pénzügyi szabályzatában előírtaknak megfelelően a Külön Unió egy vagy több tagállama vagy külső könyvvizsgálók végzik. Ezeket – egyetértésükkel – a Közgyűlés jelöli ki. 25. cikk Végrehajtási Szabályzat (1) [Tárgy] E szöveg végrehajtásának részleteit a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg. (2) [A Végrehajtási Szabályzat egyes rendelkezéseinek módosítása] a) A Közgyűlés határozhat úgy, hogy a Végrehajtási Szabályzat egyes rendelkezései csak egyhangúlag vagy háromnegyedes többséggel módosíthatók. b) Egyhangúság szükséges ahhoz, hogy az egyhangúság vagy a háromnegyedes többség követelménye a jövőben ne legyen alkalmazandó a Végrehajtási Szabályzat valamely rendelkezésének módosítására. c) Háromnegyedes többség szükséges ahhoz, hogy az egyhangúság vagy a háromnegyedes többség követelménye a jövőben alkalmazandó legyen a Végrehajtási Szabályzat valamely rendelkezésének módosítására. (3) [Az e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat közötti ellentmondás] Az e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései közötti ellentmondás esetén e szöveg rendelkezései az irányadók. VI. FEJEZET FELÜLVIZSGÁLAT ÉS MÓDOSÍTÁS 26. cikk Felülvizsgálat (1) [Felülvizsgálati értekezletek] E szöveget a Szerződő Felek diplomáciai értekezlete vizsgálhatja felül. A diplomáciai értekezlet összehívásáról a Közgyűlés határoz. (2) [Egyes cikkek felülvizsgálata vagy módosítása] A 22–24. és a 27. cikket a felülvizsgálati értekezlet vagy – a 27. cikk rendelkezéseinek megfelelően – a Közgyűlés módosíthatja. 27. cikk Egyes cikkek Közgyűlés általi módosítása (1) [Módosítási javaslatok] a) A 22–24. cikk és e cikk módosítását bármely Szerződő Fél vagy a főigazgató javasolhatja. b) E javaslatokat a főigazgató legalább hat hónappal a Közgyűlésen való tárgyalásukat megelőzően közli a Szerződő Felekkel. (2) [Többség] Az (1) bekezdésben említett cikkek módosításához háromnegyedes többség szükséges, kivéve a 22. cikk és e bekezdés módosítását, amelynek elfogadásához négyötödös többség szükséges. (3) [Hatálybalépés] a) Ha a b) pont nem alkalmazandó, az (1) bekezdésben említett cikkek módosítása egy hónappal azt követően lép hatályba, hogy a főigazgatóhoz beérkezett a módosítás elfogadásakor a Közgyűlés tagjait alkotó és az említett módosítás tekintetében szavazati joggal rendelkező Szerződő Felek háromnegyedének írásbeli értesítése a módosításnak a vonatkozó alkotmányos eljárásaikkal megerősített elfogadásáról. b) A 22. cikk (3) és (4) bekezdésének, valamint e pontnak a módosítása nem lép hatályba, ha annak a Közgyűlés általi elfogadását követő hat hónapon belül a Szerződő Felek bármelyike arról értesíti a főigazgatót, hogy a módosítást nem fogadja el. c) Minden módosítás, amely e bekezdés rendelkezései szerint hatályba lép, kötelező valamennyi olyan államra és kormányközi szervezetre, amely a módosítás hatálybalépésének időpontjában Szerződő Fél, vagy amely későbbi időpontban válik Szerződő Féllé. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. cikk E szöveg részesévé válás (1) [Feltételek] A 29. cikkre, valamint e cikk (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, i. e szöveget a Párizsi Egyezmény bármely részes állama aláírhatja, és e szöveg részesévé válhat; ii. e szöveget a Szervezet bármely más tagállama aláírhatja, és e szöveg részesévé válhat, ha kijelenti, hogy jogszabályai megfelelnek a Párizsi Egyezmény eredetmegjelölésekről, földrajzi jelzésekről és védjegyekről szóló rendelkezéseinek; iii. e szöveget bármely kormányközi szervezet aláírhatja, és e szöveg részesévé válhat, feltéve, ha a kormányközi szervezetnek legalább egy tagállama részese a Párizsi Egyezménynek, és ha a kormányközi szervezet kijelenti, hogy belső eljárásaival összhangban megfelelő felhatalmazást kapott arra, hogy e szöveg részese legyen, és hogy a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés értelmében olyan jogszabály alkalmazandó, amely szerint a földrajzi árujelzők tekintetében regionális oltalom szerezhető. (2) [Megerősítés és csatlakozás] Az (1) bekezdésben említett bármely állam vagy kormányközi szervezet letétbe helyezheti i. megerősítő okiratát, amennyiben e szöveget aláírta; vagy ii. csatlakozási okiratát, amennyiben e szöveget nem írta alá. (3) [A letétbe helyezés hatályossá válásának napja] a) A b) pontra is figyelemmel, a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése az okirat letétbe helyezésének napján válik hatályossá. b) Az olyan államok esetében, amelyek valamely kormányközi szervezet tagállamai, és amelyekre vonatkozóan eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma kizárólag a kormányközi szervezet tagállamai között alkalmazandó jogszabály alapján szerezhető meg, a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése azon a napon válik hatályossá, amelyen a kormányközi szervezet letétbe helyezte megerősítő vagy csatlakozási okiratát, feltéve, hogy ez az időpont későbbi, mint az a nap, amelyen az említett állam letétbe helyezte okiratát. E pont azonban nem alkalmazandó azokra az államokra, amelyek a Lisszaboni Megállapodás vagy az 1967. évi szöveg részesei, és nem érinti a 31. cikk ezen államok tekintetében történő alkalmazását. 29. cikk A megerősítések és csatlakozások hatályossá válásának időpontja (1) [Figyelembe vehető okiratok] E cikk alkalmazásában kizárólag a 28. cikk (1) bekezdésében meghatározott államok és kormányközi szervezetek által letétbe helyezett és a 28. cikk (3) bekezdése szerint hatályossá vált megerősítő vagy csatlakozási okiratok vehetők figyelembe. (2) [E szöveg hatálybalépése] E szöveg három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a 28. cikkben említett, öt arra jogosult részes fél letétbe helyezte megerősítő vagy csatlakozási okiratát. (3) [A megerősítések és a csatlakozások hatálybalépése] a) Azokra az államokra vagy kormányközi szervezetekre, amelyek megerősítő vagy csatlakozási okirataikat legalább három hónappal e szöveg hatálybalépésének időpontja előtt letétbe helyezték, e szöveg a hatálybalépésének időpontjától kezdődően kötelező. b) E szöveg minden más államra vagy kormányközi szervezetre a megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követő három hónap elteltével vagy az okiratban meghatározott bármely későbbi időpontban válik kötelezővé. (4) [A csatlakozás előtt végzett nemzetközi lajstromozások] A csatlakozó állam területén, vagy ha a Szerződő Fél kormányközi szervezet, akkor azon a területen, amelyen az adott kormányközi szervezetet létrehozó szerződés alkalmazandó, e szöveg rendelkezéseit az e szöveg alapján a csatlakozás hatálybalépésének időpontjában már lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések tekintetében is alkalmazni kell, a 7. cikk (4) bekezdésére, valamint a IV. fejezet rendelkezéseire is figyelemmel, amelyek értelemszerűen alkalmazandók. A csatlakozó állam vagy kormányközi szervezet – a Végrehajtási Szabályzatban ezzel kapcsolatban meghatározott eljárásokkal összhangban – a megerősítő vagy csatlakozási okiratához csatolt nyilatkozatban a 15. cikk (1) bekezdésében említett határidő, valamint a 17. cikkben említett határidők meghosszabbítását is megállapíthatja. 30. cikk Fenntartások tilalma E szöveggel kapcsolatban fenntartás nem tehető. 31. cikk A Lisszaboni Megállapodás és az 1967. évi szöveg alkalmazása (1) [Az e szövegben és a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben egyaránt részes államok közötti viszony] Kizárólag e szöveg alkalmazandó az olyan államok kölcsönös viszonyára, amelyek mind e szövegnek, mind a Lisszaboni Megállapodásnak vagy az 1967. évi szövegnek is részesei. Ugyanakkor az eredetmegjelöléseknek a Lisszaboni Megállapodás vagy az 1967. évi szöveg alapján hatályos nemzetközi lajstromozása tekintetében az államok nem nyújthatnak a Lisszaboni Megállapodás vagy az 1967. évi szöveg által előírtnál alacsonyabb szintű oltalmat. (2) [Az e szövegben és a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben egyaránt részes, valamint a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben részes, de e szövegben nem részes államok közötti viszony] Azok az államok, amelyek mind e szövegnek, mind a Lisszaboni Megállapodásnak vagy az 1967. évi szövegnek részes felei, a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben részes, de az e szövegben nem részes államokhoz fűződő viszonyukban a továbbiakban is – az esettől függően – a Lisszaboni Megállapodást vagy az 1967. évi szöveget alkalmazzák. 32. cikk Felmondás (1) [Értesítés] E szöveget a főigazgatóhoz intézett értesítéssel a Szerződő Felek bármelyike felmondhatja. (2) [A hatályossá válás napja] A felmondás az arról szóló értesítésnek a főigazgatóhoz való beérkezésétől számított egy év elteltével vagy az abban meghatározott későbbi időpontban válik hatályossá. A felmondás nem érinti e szöveg alkalmazását a felmondás hatályossá válásának napján a Szerződő Fél tekintetében folyamatban lévő bejelentésekre vagy hatályos nemzetközi lajstromozásokra. 33. cikk E szöveg nyelvei; Aláírás (1) [Eredeti szöveg; hivatalos szöveg] a) E szöveget egy-egy eredeti példányban angol, arab, kínai, francia, orosz és spanyol nyelven írják alá; amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. b) A Közgyűlés által megjelölt egyéb nyelveken a hivatalos szöveget – az érintett kormányokkal való tanácskozást követően – a főigazgató állapítja meg. (2) [Az aláírásra nyitva álló határidő] E szöveg az elfogadásától számított egy évig áll nyitva aláírásra a Szervezet székhelyén. 34. cikk Letéteményes E szöveg letéteményese a főigazgató. A 11. cikk (2) bekezdéséhez fűzött közös nyilatkozat E szöveg alkalmazásában, amennyiben az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést alkotó elnevezés vagy jelzés egyes elemei a származás szerinti Szerződő Fél területén köznevesültek, az e bekezdés szerinti oltalmuk más Szerződő Felek területén nem követelhető meg. A nagyobb jogbiztonság érdekében a Szerződő Felek területén a védjegy 11. cikk alapján történő elutasítása, törlése, vagy a jogsértés megállapítása nem alapulhat a köznevesült összetevőn. A 12. cikkhez fűzött közös nyilatkozat E szöveg alkalmazásában a 12. cikk nem érinti e szöveg korábbi használatra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását, mivel az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést alkotó elnevezés vagy jelzés a származás szerinti Szerződő Féltől eltérő Szerződő Fél területén már a nemzetközi lajstromozást megelőzően – részben vagy egészében – köznevesülhetett, például azért, mert az elnevezés vagy jelzés, vagy annak egy része megegyezik egy, a köznyelvben elterjedt kifejezéssel, amelyet az adott Szerződő Fél területén valamely termék vagy szolgáltatás szokásos neveként használnak, vagy az az adott Szerződő Fél területén megegyezik valamely szőlőfajta szokásos nevével. Genf, 2015. május 21.” 2. melléklet a 2021. évi XXVIII. törvényhez „Geneva Act of the Lisbon Agreement on Appellations of Origin and Geographical Indications List of Articles Chapter I. Introductory and General Provisions Article 1: Abbreviated Expressions Article 2: Subject-Matter Article 3: Competent Authority Article 4: International Register Chapter II: Application and International Registration Article 5: Application Article 6: International Registration Article 7: Fees Article 8: Period of Validity of International Registrations Chapter III: Protection Article 9: Commitment to Protect Article 10: Protection Under Laws of Contracting Parties and Other Instruments Article 11: Protection in Respect of Registered Appellations of Origin and Geographical Indications Article 12: Protection Against Becoming Generic Article 13: Safeguards in Respect of Other Rights Article 14: Enforcement Procedures and Remedies Chapter IV: Refusal and Other Actions in Respect of International Registration Article 15: Refusal Article 16: Withdrawal of Refusal Article 17: Transitional Period Article 18: Notification of Grant of Protection Article 19: Invalidation Article 20: Modifications and Other Entries in the International Register Chapter V: Administrative Provisions Article 21: Membership of the Lisbon Union Article 22: Assembly of the Special Union Article 23: International Bureau Article 24: Finances Article 25: Regulations Chapter VI: Revision and Amendment Article 26: Revision Article 27: Amendment of Certain Articles by the Assembly Chapter VII: Final Provisions Article 28: Becoming Party to This Act Article 29: Effective Date of Ratifications and Accessions Article 30: Prohibition of Reservations Article 31: Application of the Lisbon Agreement and the 1967 Act Article 32: Denunciation Article 33: Languages of This Act; Signature Article 34: Depositary” CHAPTER I INTRODUCTORY AND GENERAL PROVISIONS Article 1 Abbreviated Expressions For the purposes of this Act, unless expressly stated otherwise: (i) „Lisbon Agreement” means the Lisbon Agreement for the Protection of Appellations of Origin and their International Registration of October 31, 1958; (ii) „1967 Act” means the Lisbon Agreement as revised at Stockholm on July 14, 1967, and amended on September 28, 1979; (iii) „this Act” means the Lisbon Agreement on Appellations of Origin and Geographical Indications, as established by the present Act; (iv) „Regulations” means the Regulations as referred to in Article 25; (v) „Paris Convention” means the Paris Convention for the Protection of Industrial Property of March 20, 1883, as revised and amended; (vi) „appellation of origin” means a denomination as referred to in Article 2(1)(i); (vii) „geographical indication” means an indication as referred to in Article 2(1)(ii); (viii) „International Register” means the International Register maintained by the International Bureau in accordance with Article 4 as the official collection of data concerning international registrations of appellations of origin and geographical indications, regardless of the medium in which such data are maintained; (ix) „international registration” means an international registration recorded in the International Register; (x) „application” means an application for international registration; (xi) „registered” means entered in the International Register in accordance with this Act; (xii) „geographical area of origin” means a geographical area as referred to in Article 2(2); (xiii) „trans-border geographical area” means a geographical area situated in, or covering, adjacent Contracting Parties; (xiv) „Contracting Party” means any State or intergovernmental organization party to this Act; (xv) „Contracting Party of Origin” means the Contracting Party where the geographical area of origin is situated or the Contracting Parties where the trans-border geographical area of origin is situated; (xvi) „Competent Authority” means an entity designated in accordance with Article 3; (xvii) „beneficiaries” means the natural persons or legal entities entitled under the law of the Contracting Party of Origin to use an appellation of origin or a geographical indication; (xviii) „intergovernmental organization” means an intergovernmental organization eligible to become party to this Act in accordance with Article 28(1)(iii); (xix) „Organization” means the World Intellectual Property Organization; (xx) „Director General” means the Director General of the Organization; (xxi) „International Bureau” means the International Bureau of the Organization. Article 2 Subject-Matter (1) [Appellations of Origin and Geographical Indications] This Act applies in respect of: (i) any denomination protected in the Contracting Party of Origin consisting of or containing the name of a geographical area, or another denomination known as referring to such area, which serves to designate a good as originating in that geographical area, where the quality or characteristics of the good are due exclusively or essentially to the geographical environment, including natural and human factors, and which has given the good its reputation; as well as (ii) any indication protected in the Contracting Party of Origin consisting of or containing the name of a geographical area, or another indication known as referring to such area, which identifies a good as originating in that geographical area, where a given quality, reputation or other characteristic of the good is essentially attributable to its geographical origin. (2) [Possible Geographical Areas of Origin] A geographical area of origin as described in paragraph (1) may consist of the entire territory of the Contracting Party of Origin or a region, locality or place in the Contracting Party of Origin. This does not exclude the application of this Act in respect of a geographical area of origin, as described in paragraph (1), consisting of a trans-border geographical area, or a part thereof. Article 3 Competent Authority Each Contracting Party shall designate an entity which shall be responsible for the administration of this Act in its territory and for communications with the International Bureau under this Act and the Regulations. The Contracting Party shall notify the name and contact details of such Competent Authority to the International Bureau, as specified in the Regulations. Article 4 International Register The International Bureau shall maintain an International Register recording international registrations effected under this Act, under the Lisbon Agreement and the 1967 Act, or under both, and data relating to such international registrations. CHAPTER II APPLICATION AND INTERNATIONAL REGISTRATION Article 5 Application (1) [Place of Filing] Applications shall be filed with the International Bureau. (2) [Application Filed by Competent Authority] Subject to paragraph (3), the application for the international registration of an appellation of origin or a geographical indication shall be filed by the Competent Authority in the name of: (i) the beneficiaries; or (ii) a natural person or legal entity having legal standing under the law of the Contracting Party of Origin to assert the rights of the beneficiaries or other rights in the appellation of origin or geographical indication. (3) [Application Filed Directly] (a) Without prejudice to paragraph (4), if the legislation of the Contracting Party of Origin so permits, the application may be filed by the beneficiaries or by a natural person or legal entity referred to in paragraph (2)(ii). (b) Subparagraph (a) applies subject to a declaration from the Contracting Party that its legislation so permits. Such declaration may be made by the Contracting Party at the time of deposit of its instrument of ratification or accession or at any later time. Where the declaration is made at the time of the deposit of its instrument of ratification or accession, it shall take effect upon the entry into force of this Act with respect to that Contracting Party. Where the declaration is made after the entry into force of this Act with respect to the Contracting Party, it shall take effect three months after the date on which the Director General has received the declaration. (4) [Possible Joint Application in the Case of a Trans-border Geographical Area] In case of a geographical area of origin consisting of a trans-border geographical area, the adjacent Contracting Parties may, in accordance with their agreement, file an application jointly through a commonly designated Competent Authority. (5) [Mandatory Contents] The Regulations shall specify the mandatory particulars that must be included in the application, in addition to those specified in Article 6(3). (6) [Optional Contents] The Regulations may specify the optional particulars that may be included in the application. Article 6 International Registration (1) [Formal Examination by the International Bureau] Upon receipt of an application for the international registration of an appellation of origin or a geographical indication in due form, as specified in the Regulations, the International Bureau shall register the appellation of origin, or the geographical indication, in the International Register. (2) [Date of International Registration] Subject to paragraph (3), the date of the international registration shall be the date on which the application was received by the International Bureau. (3) [Date of International Registration Where Particulars Missing] Where the application does not contain all the following particulars: (i) the identification of the Competent Authority or, in the case of Article 5(3), the applicant or applicants; (ii) the details identifying the beneficiaries and, where applicable, the natural person or legal entity referred to in Article 5(2)(ii); (iii) the appellation of origin, or the geographical indication, for which international registration is sought; (iv) the good or goods to which the appellation of origin, or the geographical indication, applies; the date of the international registration shall be the date on which the last of the missing particulars is received by the International Bureau. (4) [Publication and Notification of International Registrations] The International Bureau shall, without delay, publish each international registration and notify the Competent Authority of each Contracting Party of the international registration. (5) [Date of Effect of International Registration] (a) Subject to subparagraph (b), a registered appellation of origin or geographical indication shall, in each Contracting Party that has not refused protection in accordance with Article 15, or that has sent to the International Bureau a notification of grant of protection in accordance with Article 18, be protected from the date of the international registration. (b) A Contracting Party may, in a declaration, notify the Director General that, in accordance with its national or regional legislation, a registered appellation of origin or geographical indication is protected from a date that is mentioned in the declaration, which date shall however not be later than the date of expiry of the time limit for refusal specified in the Regulations in accordance with Article 15(1)(a). Article 7 Fees (1) [International Registration Fee] International registration of each appellation of origin, and each geographical indication, shall be subject to payment of the fee specified in the Regulations. (2) [Fees for Other Entries in the International Register] The Regulations shall specify the fees to be paid in respect of other entries in the International Register and for the supply of extracts, attestations, or other information concerning the contents of the international registration. (3) [Fee Reductions] Reduced fees shall be established by the Assembly in respect of certain international registrations of appellations of origin, and in respect of certain international registrations of geographical indications, in particular those in respect of which the Contracting Party of Origin is a developing country or a least-developed country. (4) [Individual Fee] (a) Any Contracting Party may, in a declaration, notify the Director General that the protection resulting from international registration shall extend to it only if a fee is paid to cover its cost of substantive examination of the international registration. The amount of such individual fee shall be indicated in the declaration and can be changed in further declarations. The said amount may not be higher than the equivalent of the amount required under the national or regional legislation of the Contracting Party diminished by the savings resulting from …