2023. évi LXV. törvény a Magyarország Kormánya és Türkmenisztán Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás

2023. évi LXV. törvény a Magyarország Kormánya és Türkmenisztán Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2024.IV.5. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2023. évi LXV. törvény a Magyarország Kormánya és Türkmenisztán Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről *  1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és Türkmenisztán Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § (1) A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza. (2) A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza. 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet a Megállapodás 17. cikk 2. bekezdésében foglalt időpontban lép hatályba. *  (3) A Megállapodás, a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *  5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik. 1. melléklet a 2023. évi LXV. törvényhez MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS TÜRKMENISZTÁN KORMÁNYA KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRŐL Magyarország Kormánya és Türkmenisztán Kormánya (a továbbiakban: „Szerződő Felek”), attól az óhajtól vezérelve, hogy a gazdasági együttműködést mindkét Szerződő Fél javára erősítsék, azzal a szándékkal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaihoz a másik Szerződő Fél területén, és arra törekedve, hogy a beruházások összhangban álljanak az egészség, a biztonság és a környezet védelmével, illetve a nemzetközi és a Szerződő Felek nemzeti joga által elismert emberi jogok, munkavállalói jogok és a vállalati társadalmi felelősségvállalás nemzetközileg elismert normáinak előmozdításával és védelmével; attól az óhajtól vezérelve, hogy ösztönözzék a Szerződő Felek fenntartható fejlődéséhez hozzájáruló beruházásokat; célul tűzve ki a beruházók és a fogadó állam jogai és kötelezettségei közötti általános egyensúly biztosítását; annak tudatában, hogy a beruházásoknak a jelen Megállapodással összhangban történő ösztönzése és kölcsönös védelme elősegíti az üzleti kezdeményezéseket ezen a területen, megállapodtak a következőkben: 1. cikk Meghatározások A Megállapodás alkalmazásában: 1. A „beruházás” kifejezés magában foglal minden olyan vagyoni értéket, melyet az egyik Szerződő Fél valamely beruházója gazdasági tevékenységgel összefüggésben fektetett be a másik Szerződő Fél területén ez utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban, ideértve olyan más jellemzőket, mint a tőke vagy más források lekötése, az elvárt nyereség, a kockázatvállalás, illetve egy bizonyos időtartam. Beruházásnak minősül többek között: a. az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden ahhoz kapcsolódó jogot, beleértve a jelzálogot, zálogot, a. zálogjogot és minden más hasonló jogot; b. a részvényt, az üzletrészt és a vállalati kötvényt, illetve a társasági érdekeltség egyéb formáit; c. a beruházáshoz kapcsolódó pénzkövetelést vagy gazdasági értékkel rendelkező teljesítés nyújtására vonatkozó követelést; d. a szellemi és ipari tulajdonhoz fűződő jogot, ideértve a beruházáshoz kapcsolódó szerzői jogot, védjegyet, szabadalmat, formatervezési mintát, növényfajta oltalomhoz való jogokat, technikai eljárást, know-how-t, kereskedelmi titkot, földrajzi eredetmegjelölést, kereskedelmi nevet és goodwillt, és minden más hasonló jogot a Szerződő Felek törvényeivel és jogszabályaival összhangban; e. minden jogszabály vagy szerződés által biztosított jogot, valamint annak a Szerződő Félnek a jogszabályain alapuló mindenfajta engedélyt és jóváhagyást, amelynek a területén a beruházást létesült, beleértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziót. A vagyoni érték beruházási formájának későbbi megváltozása nem érinti annak beruházás jellegét, feltéve, hogy ez a változás annak a Szerződő Félnek a törvényeivel és egyéb jogszabályaival összhangban áll, amelynek területén a beruházás létesült. 2. A „beruházó” kifejezés az egyik Szerződő Fél minden olyan természetes vagy jogi személyét jelenti, amely a másik Szerződő Fél területén beruházást valósított meg. a. A „természetes személy” kifejezés az olyan természetes személyt jelenti, aki bármelyik Szerződő Fél állampolgára annak törvényei értelmében. b. A „jogi személy” kifejezés azt a jogalanyt jelenti, amely az egyik Szerződő Fél területén, annak hatályos törvényeivel és jogszabályaival összhangban jött létre illetve került bejegyzésre, továbbá központi irányítása vagy gazdasági tevékenységének székhelye az egyik Szerződő Fél területén található. 3. A „hozam” kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti, és magában foglalja különösen, de nem kizárólagosan a nyereséget, a kamatot, a tőkenyereséget, az osztalékot, a jogdíjat vagy egyéb díjat. 4. A „terület” kifejezés jelenti: a. Magyarország tekintetében: azt a területet, amely fölött Magyarország a nemzetközi joggal összhangban szuverenitást, felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol; b. Türkmenisztán tekintetében: Türkmenisztán területét, beleértve Türkmenisztán felségvizeit, légterét és minden más tengeri övezetet (beleértve a felszíni és a felszín alatti vizeket), amely felett Türkmenisztán felségjogokat és joghatóságot gyakorol vagy gyakorolhat a területén hatályos jogszabályoknak és a nemzetközi jog szabályainak megfelelően. 5. A „szabadon átváltható pénznem” kifejezés azt a pénznemet jelenti, amelyet széles körben használnak fizetésre nemzetközi üzleti tranzakciók során és széles körben forgalmaznak a vezető nemzetközi devizapiacokon, amennyiben ez nem ellentétes egyik Szerződő Fél jogszabályaival sem, függetlenül attól, hogy a Nemzetközi Valutaalap miként határozza meg a szabadon átváltható és szabadon használható pénznemek körét. 2. cikk A beruházások ösztönzése és védelme 1. Mindkét Szerződő Fél ösztönzi a másik Szerződő Fél beruházóit, és kedvező körülményeket teremt számukra annak érdekében, hogy területén beruházást létesítsenek, továbbá törvényeivel és jogszabályaival összhangban lehetővé teszi az ilyen beruházások létrehozását. 2. Mindkét Szerződő Fél – a 3–6. bekezdésekkel összhangban – a saját területén tisztességes és méltányos bánásmódot, teljes körű védelmet és biztonságot nyújt a másik Szerződő Fél beruházóinak és az általuk létesített beruházások tekintetében. 3. A tisztességes és méltányos elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettség megszegésének minősülnek a beruházások vonatkozásában az alábbi intézkedések vagy intézkedéssorozatok: a. az igazságszolgáltatás megtagadása büntető-, polgári vagy közigazgatási eljárás során; vagy b. eljárási szabályok súlyos megsértése – ideértve az átláthatóság súlyos megsértését és a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülésének sérelmét – a bírósági vagy közigazgatási eljárás során; vagy c. a nyilvánvaló önkényesség; vagy d. nyilvánvalóan jogellenes alapon történő célzott hátrányos megkülönböztetés, például nemi, faji vagy vallási hovatartozás alapján; vagy e. a zaklatás, kényszerítés, hatalommal való visszaélés és hasonló rosszhiszemű magatartás. 4. Az egyértelműség érdekében, a „teljes körű védelem és biztonság” a Szerződő Félnek a beruházók és az érintett beruházások fizikai biztonságával kapcsolatos kötelezettségére vonatkozik. 5. E Megállapodás valamely más rendelkezésének vagy egy ettől különböző nemzetközi megállapodásnak a megsértése nem jelenti e cikk megsértését. 6. Az a tény, hogy egy intézkedés a nemzeti jog valamely rendelkezését sérti, önmagában nem minősül e cikk megsértésének; bíróságnak kell mérlegelnie, hogy valamelyik Szerződő Fél a 2. bekezdésben foglalt kötelezettségekkel összeegyeztethetetlenül járt-e el. 7. A Szerződő Felek nem ösztönözik a beruházásokat országuk környezetvédelmi, munkaügyi, munkaegészségügyi vagy munkavédelmi jogszabályainak enyhítésével, vagy az alapvető munkaügyi előírások lazításával. Ha az egyik Szerződő Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Szerződő Fél ilyen ösztönzést kínált fel, akkor konzultációt kezdeményezhet a másik Szerződő Féllel, és a két Szerződő Fél egyeztetést folytat az ilyen jellegű ösztönzés elkerülése érdekében. 3. cikk Beruházás és szabályozási intézkedések 1. E Megállapodás rendelkezései nem befolyásolják a Szerződő Felek azon jogát, hogy területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan jogszerű szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a közegészségügy, a biztonság, a környezet vagy a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, vagy a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme. 2. Pusztán az a tény, hogy valamely Szerződő Fél olyan szabályozást alkalmaz – beleértve a törvényeinek módosítását is –, amely negatívan érinti a beruházásokat vagy befolyásolja a beruházó által várható nyereséget, önmagában még nem minősül a jelen Megállapodásból fakadó kötelezettségek megsértésének. 3. Az egyértelműség érdekében, valamely Szerződő Fél arra vonatkozó döntése, hogy nem nyújt, nem hosszabbít meg vagy nem tart fenn egy támogatást a. és sem jogszabály, sem szerződés alapján nem áll fenn kötelezettség a támogatás nyújtására, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozóan; vagy b. arra a támogatás nyújtásához, meghosszabbításához vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban kerül sor, az nem minősül a jelen Megállapodás rendelkezései megsértésének. A jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy kizárja bármelyik Szerződő Fél számára, hogy a támogatás nyújtását megszüntesse vagy a támogatást visszafizettesse, ha az ilyen intézkedésre a Szerződő Felek között fennálló nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében van szükség, vagy ha azt az illetékes bíróság, közigazgatási bíróság vagy más illetékes hatóság rendelte el, továbbá nem értelmezhető úgy, hogy az érintett Szerződő Fél kártalanítani köteles ezért a beruházót. 4. cikk Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás 1. Az egyes Szerződő Felek a másik Szerződő Fél beruházóit és beruházását olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok beruházásai számára hasonló helyzetben területükön beruházásaik fenntartása, működtetése, igazgatása, használata, élvezete, értékesítése vagy velük való rendelkezés vonatkozásában biztosítanának. 2. Az egyes Szerződő Felek a másik Szerződő Fél beruházóit és azok beruházásait olyan elbánásban részesítik a területükön létrehozott beruházásaik működtetése, fenntartása, igazgatása, használata, élvezete, értékesítése vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely nem kevésbé kedvező, mint egy harmadik állam beruházói vagy azok beruházásai részére hasonló helyzetekben biztosított elbánás. 3. Az egyértelműség érdekében a Szerződő Felek rögzítik, hogy a 2. bekezdésben hivatkozott „elbánás” nem foglalja magában a beruházó és állam közötti beruházásokkal kapcsolatos viták megoldására irányuló, más beruházási szerződésekben vagy bármely más megállapodásokban szereplő eljárásokat. A más nemzetközi beruházási szerződésekben vagy kereskedelmi megállapodásokban szereplő lényeges kötelezettségek önmagukban nem minősülnek „elbánásnak”, és így nem vezethetnek e cikk megsértéséhez, ha a Szerződő Fél azokból fakadóan nem fogadott el vagy tartott fenn intézkedéseket. 4. Jelen Megállapodásnak a nemzeti elbánásra és a legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a Szerződő Fél által vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet tagjaként való kötelezettségei alapján nyújtott előnyökre. 5. A Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy a Szerződő Félnek a vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet tagjaként való kötelezettségei magukban foglalják azon nemzetközi szerződésből vagy viszonossági megállapodásból fakadó kötelezettségeket, amelyeket a vámunió, gazdasági vagy monetáris unió, közös piac vagy szabadkereskedelmi övezet köt. 6. E cikk rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Felek kötelesek a másik Szerződő Fél beruházóira vagy az általuk létrehozott beruházásokra vagy az azokon elért hozamra olyan elbánás, preferencia vagy kiváltság előnyeit kiterjeszteni, amelyeket az előbbi Szerződő Fél: a. olyan többoldalú nemzetközi beruházásvédelmi megállapodás alapján nyújthat, amelyben valamelyik Szerződő Fél részes fél vagy azzá válhat; b. olyan nemzetközi megállapodás vagy megegyezés alapján nyújthat, amely teljes egészében vagy főként az adózással kapcsolatos. 5. cikk Kártalanítás veszteségekért 1. Ha bármelyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásai vagy azok hozamai háború, fegyveres összeütközés, szükségállapot, felkelés, lázadás, zavargás vagy egyéb hasonló esemény miatt a másik Szerződő Fél területén veszteséget szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy egyéb rendezés tekintetében olyan bánásmódban részesíti azokat, amely nem kedvezőtlenebb, mint az utóbbi Szerződő Fél által a saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik állam beruházóinak biztosított bánásmód közül a kedvezőbb. 2. Nem érintve ennek a cikknek az 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerződő Fél azon beruházói számára, akik abban a bekezdésben foglalt események miatt a másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvednek abból kifolyólag, hogy a. tulajdonukat, vagy annak egy részét a másik Szerződő Fél hadserege, illetve hatóságai igénybe vették; b. tulajdonukat, vagy annak egy részét a másik Szerződő Fél hadserege, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet szükségszerűsége miatt került sor, igazságos, megfelelő és tényleges helyreállítás vagy kártalanítás jár azon Szerződő Fél részéről, melynek a területén a veszteség bekövetkezett. A kártalanítás kereskedelmileg indokolt mértékű kamatot is magában foglal a veszteség bekövetkezésének napjától kezdődően a fizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan. 6. cikk Kisajátítás 1. Egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait vagy hozamait sem államosíthatják, sajátíthatják ki közvetlenül vagy közvetetten, vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerződő Fél területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a továbbiakban „kisajátítás”), kivéve, ha az közérdekből történik. A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektől mentesen, megfelelő törvényes eljárás keretében kell végrehajtani és egyidejűleg rendelkezni kell az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás megfizetéséről. A kártalanításnak egyenértékűnek kell lennie a kisajátított beruházásnak azzal a tisztességes piaci értékével, amely a kisajátítást közvetlenül megelőző időpontban, illetve a közelgő kisajátítás közismertté válásakor érvényes volt – attól függően, hogy melyik időpont következett be hamarabb –, valamint a kisajátítás napjától kezdődően a tényleges fizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan kereskedelmileg indokolt mértékű, piaci alapon megállapított kamatot is kell tartalmaznia, és késedelem nélkül teljesítendőnek, ténylegesen hozzáférhetőnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon átutalhatónak kell lennie. 2. A Megállapodás alkalmazásában: a. közvetett kisajátítás valamely Szerződő Fél olyan intézkedésének vagy intézkedéssorozatának eredményeként áll elő, amelynek hatása – a tulajdonjog elvonása vagy nyílt lefoglalás nélkül is – egyenértékű a közvetlen kisajátítással; b. tényeken alapuló, eseti vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy egy adott tényállás mellett valamelyik Szerződő Fél intézkedésének vagy intézkedései sorozatának a közvetlen kisajátítással egyenértékű hatása van-e, figyelembe véve többek között az alábbi tényezőket: (i) az intézkedés vagy az intézkedések sorozatának gazdasági hatása, bár pusztán az a tény, hogy valamelyik Szerződő Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata hátrányosan érinti egy beruházás gazdasági értékét, nem alapozza meg annak megállapítását, hogy közvetett kisajátítás történt, (ii) a Szerződő Fél intézkedésének vagy intézkedéssorozatának időtartama, (iii) az intézkedések vagy az intézkedéssorozat jellege, nevezetesen a célja és tartalma; c. nem jelent közvetett kisajátítást a Szerződő Felek olyan, megkülönböztetéstől mentes intézkedése vagy intézkedéssorozata, amelyet jóhiszeműen és önkényesség nélkül, valamilyen jogszerű közcélból – beleértve a közegészségügyi, közbiztonsági és környezetvédelmi célokat – dolgoznak ki és alkalmaznak, az elérni kívánt célhoz szükséges és azzal arányos mértékben. 7. cikk Átutalások 1. A Szerződő Felek lehetővé teszik a beruházásokkal és hozamokkal kapcsolatos kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük, összhangban annak a Szerződő Félnek a törvényeivel és jogszabályaival, ahol a beruházást létrehozták, minden korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen, de nem kizárólagosan a következőket foglalják magukban: a. a tőkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos összegeket; b. a jelen Megállapodás 1. cikkének 3. bekezdésében meghatározott hozamokat; c. a beruházás működtetése során felmerülő költségek fedezéséhez szükséges összegeket, mint például a jogdíjak és licencdíjak, vagy egyéb, hasonló költségek; d. a szerződésekkel, hitelszerződésekkel kapcsolatos kifizetéseket; e. a beruházás részleges vagy teljes eladásából vagy felszámolásából befolyó összegeket; f. a beruházáshoz kapcsolódóan külföldről alkalmazott természetes személyeknek azt a bérét vagy egyéb keresetét, amely azon Szerződő Fél törvényeinek és jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol a beruházást létrehozták; g. a jelen Megállapodás 5. és 6. cikke szerinti kártalanítási kötelezettségeket; h. a jelen Megállapodás 9. cikke szerinti vitarendezésből származó kifizetéseket. 2. Az átutalásokat azt követően kell teljesíteni, hogy a beruházó eleget tett valamennyi, a beruházás helye szerinti Szerződő Fél területén hatályban lévő törvényekben előírt pénzügyi kötelezettségének. 3. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza azt, hogy valamelyik Szerződő Fél méltányos és megkülönböztetésmentes módon, és nem az átutalások rejtett korlátozásának minősülő módon alkalmazza a következőkhöz kapcsolódó saját törvényeit: a. csőd, fizetésképtelenség vagy a hitelezők jogainak védelme; b. értékpapírok kibocsátása, az azokkal való kereskedelem és ügyletek; c. büntetendő vagy bűncselekmények; d. átutalásokhoz kapcsolódó pénzügyi jelentéstételi vagy nyilvántartási kötelezettség, amikor ez a bűnüldöző vagy a pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges; e. ítéletek végrehajtása bírósági végrehajtási eljárásban. 4. A jelen Megállapodás tekintetében árfolyamoknak – eltérő megegyezés hiányában – az átutalást lebonyolító hitelintézet által, a beruházást befogadó Szerződő Fél törvényeivel és jogszabályaival összhangban általánosan alkalmazott és közzétett árfolyamok tekintendők. Amennyiben ilyen árfolyam nem létezik – eltérő megegyezés hiányában – a hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. 8. cikk Jogátruházás 1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik Szerződő Fél területén megvalósult beruházására vonatkozóan nyújtott garancia vagy biztosítás alapján saját beruházóinak kifizetést teljesít, az utóbbi Szerződő Fél elismeri: a. a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában érvényes valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint, b. hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége jogutódlás címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére, továbbá átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket. 2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti jogait és követeléseit. 9. cikk Beruházási viták rendezése az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél valamely beruházója között 1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél között felmerülő, az utóbbi Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatos vitákat a vitában álló feleknek – amennyiben lehetséges – peren kívül, tárgyalások útján kell egymás közt rendezniük. 2. A tárgyalások azon a napon kezdődnek, amikor az egyik Szerződő Fél kifogással élő beruházója írásban kéri a másik Szerződő Felet a vitás kérdés megtárgyalására. A vita peren kívüli, tárgyalásos rendezésének megkönnyítése végett az írásbeli értesítésben tételesen fel kell sorolni a vitás kérdéseket, a vita tényállását, a kifogással élő beruházó megállapításait (ide értve a bizonyítékként szolgáló dokumentumokat is), valamint ezek feltételezett jogalapját. Az attól a naptól számított 90 napon belül, hogy az egyik Szerződő Fél panasszal élő beruházója írásban kérte fel tárgyalásra a másik Szerződő Felet, eltérő megegyezés hiányában legalább egy konzultációt meg kell tartani. 3. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita az ilyen tárgyalásokra vonatkozó igény írásbeli benyújtása utáni hat hónapon belül nem rendezhető ily módon, akkor az érintett beruházónak jogában áll a vitát beterjeszteni: a. annak a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához, amelynek a területén a beruházás létesült; vagy b. az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Szerződő Fél részesévé vált az Egyezménynek; vagy c. olyan nemzetközi ad hoc választottbírósághoz, amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) választottbírósági szabályzata szerint jött létre. A vitában álló felek írásban megállapodhatnak abban, hogy eltérnek e választottbírósági szabályzattól; vagy d. a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSID) Titkársága által az eljáráshoz szükséges kiegészítő intézkedések szabályai (továbbiakban: „Az ICSID kiegészítő intézkedések szabályai”) szerint, amennyiben a vitát kezdeményező Szerződő Fél vagy a beruházó állama szerinti Szerződő Fél – de mindkettő nem – részese az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezménynek; vagy e. a vitában részt vevő felek megállapodása szerinti bármely egyéb vitarendezési forma keretében. 4. Miután a beruházó a vitát a 3. bekezdés a.–e. pontjában felsorolt bíróságok valamelyikéhez már beterjesztette, a 3. bekezdés a–e. pontjaiban felsorolt további fórumhoz folyamodni már nem jogosult. 5. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita a jelen cikk 2. bekezdésében említett, tárgyalásokra vonatkozó igény írásbeli benyújtása utáni hat hónapon belül nem rendezhető, és ezért a kifogással élő beruházó a vitát a 3. bekezdés a.–e. pontjában felsorolt valamelyik fórum elé kívánja terjeszteni, akkor – legkésőbb a vita bírósági beterjesztésével egyidejűleg – köteles ebbéli szándékáról írásban értesíteni a másik Szerződő Felet. 6. A beruházó az 1. és 2. bekezdésében foglaltak szerint, a 3. bekezdéssel összhangban csak akkor kérelmezhet választottbírósági vitarendezést, ha még nem telt el három év attól az időponttól kezdődően, hogy a beruházó először szerzett vagy szerezhetett volna tudomást a feltételezett jogsértésről és arról, hogy őt veszteség vagy kár érte. 7. Határozatainak meghozatala során a bíróság a jelen Megállapodást a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezmény és a Szerződő Felek között alkalmazandó egyéb nemzetközi jogszabályok és elvek szerinti értelmezésnek megfelelően alkalmazza. Az egyértelműség érdekében, a Szerződő Felek nemzeti joga nem képezi részét az alkalmazandó jognak. Magyarország vonatkozásában, a nemzeti jog magában foglalja az Európai Unió jogát. 8. A 3. bekezdés b.–e. pontjaiban hivatkozott választottbíróságnak nincs joghatósága a jelen Megállapodást feltételezetten sértő intézkedés valamely Szerződő Fél nemzeti joga szerinti jogszerűségének megállapításában. Az egyértelműség érdekében annak eldöntése céljából, hogy valamely intézkedés összhangban áll-e a Megállapodás rendelkezéseivel, a választottbíróság csak tényként veheti figyelembe a Szerződő Fél nemzeti jogát. Ennek során a választottbíróság követi a nemzeti jognak az adott Szerződő Fél bíróságai vagy hatóságai általi értelmezését, és a nemzeti jognak a választottbíróság általi értelmezése nem kötelező az érintett Szerződő Fél bíróságaira vagy hatóságaira nézve. 9. A döntés a vitában érintett felekre nézve végleges és kötelező érvényű, és azt az adott döntésnek megfelelően, a döntésben feltüntetett időpontig annak a Szerződő Félnek a törvényével összhangban kell végrehajtani, amelynek területén a beruházás létesült. 10. A Szerződő Felek egymással és más kereskedelmi partnerekkel egy multilaterális beruházási bíróság és jogorvoslati mechanizmus létrehozására törekszenek a beruházási viták rendezése érdekében. Amennyiben a Szerződő Felek között olyan nemzetközi megállapodás lép hatályba, amely a jelen Megállapodás keretében felmerülő viták vonatkozásában többoldalú beruházási választottbíráskodást és/vagy többoldalú jogorvoslati mechanizmust ír elő, a jelen Megállapodás vonatkozó részei a továbbiakban nem alkalmazandók. 10. cikk A választottbírák pártatlansága vagy függetlensége 1. A választottbírák függetlenek, és nem állhatnak kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem. Nem vehetnek részt olyan vita elbírálásában, amely közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget eredményezne. Ezenkívül kinevezésüktől kezdve nem járhatnak el tanácsadóként vagy a vitában álló felek valamelyike által kijelölt szakértőként vagy tanúként semmilyen folyamatban lévő vagy új, e Megállapodás vagy más nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó beruházásvédelmi vitában. A választottbíráknak a 9. cikkel összefüggésben felmerült jogvita során az I. mellékletben foglalt magatartási kódex szerint kell eljárniuk. 2. Ha valamelyik vitában álló fél úgy ítéli meg, hogy a választottbírák egyike összeférhetetlenségben érintett, az adott fél felkérheti az ICSID főtitkárát, hogy a kifogása nyomán hozzon határozatot az érintett választottbíró kizárásáról. A kifogásról szóló értesítést a vitában álló félnek a kifogással érintett választottbíró kijelöléséről való értesítésétől számított 15 napon belül, vagy attól a naptól számított 15 napon belül kell benyújtania az ICSID főtitkárához, amelyen a kifogással élő fél tudomást szerzett a releváns tényekről, ha nem volt elvárható, hogy a kifogással érintett választottbíró kijelölésekor azokról tudomása legyen. 3. A kifogásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat. A választottbírák bármelyike ellen kifogás emelhető az eljárás lezárása előtt, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyekre tekintettel az I. mellékletben foglalt magatartási kódex alapján megalapozottan kétségbe vonható az adott választottbíró pártatlansága vagy függetlensége. A kifogásról értesíteni kell a vitában álló többi felet, a kifogással érintett választottbírót, valamint a többi választottbírót. 4. Ha egy választottbíró kijelölésével szemben a vitában álló felek valamelyike kifogást emelt, a kifogással a vitában álló felek mindegyike egyetérthet. A kifogást követően továbbá az azzal érintett választottbíró lemondhat választottbírói tisztségéről. Egyik eset sem minősül a kifogást megalapozó indokok elfogadásának. A vitában álló másik fél és a kifogással érintett választottbíró a kifogásról szóló értesítést követőn 15 napon belül benyújtja az álláspontjáról szóló nyilatkozatot, valamint az azt alátámasztó iratokat. 5. Ha a vitában álló másik fél nem értett egyet a kifogással, vagy a kifogással érintett választottbíró nem mond le tisztségéről a kifogásról szóló értesítés keltét követő 15 napon belül, a vitában álló fél felkérheti az ICSID főtitkárát a kifogásra vonatkozó megalapozott határozathozatalra. 6. Az ICSID főtitkára törekszik arra, hogy a vitában álló felek és a kifogással érintett választottbíró beadványainak kézhezvételét követő 30 napon belül határozatot hozzon. Ha az ICSID főtitkára helyt ad a kifogásnak, új választottbíró kijelölésére kerül sor. 7. Kifogásról szóló értesítés benyújtásakor az eljárást a kifogásra vonatkozó határozathozatalig felfüggesztik, kivéve, ha a vitában álló felek az eljárás folytatása mellett döntenek. 11. cikk A Szerződő Felek közötti jogviták rendezése 1. A Szerződő Felek között jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerült jogvitákat lehetőség szerint konzultációk, illetve tárgyalások útján kell rendezni. 2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhető, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére a jelen cikk rendelkezései szerinti, háromtagú választottbíróság elé kell terjeszteni. 3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon kell megalakítani. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezt követően ezen két tagnak egy harmadik állam állampolgárát kell kiválasztania, akit a bíróság elnökévé (továbbiakban: „elnök”) jelölnek ki. A bíróság elnökét a két másik tag kijelölésének időpontjától számított három hónapon belül ki kell jelölni. 4. Amennyiben a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőkön belül a szükséges kijelölések nem történtek meg, úgy a Nemzetközi Bíróság elnökét lehet felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza az említett tisztség ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére. Ha az alelnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára. 5. A választottbíróság döntését szavazattöbbséggel hozza. 6. A választottbíróság döntését a törvény tiszteletben tartása mellett, ezen Megállapodás rendelkezései, valamint a nemzetközi jog alkalmazandó elvei és normái alapján hozza. 7. A Szerződő Felek egyéb rendelkezéseit figyelembe véve a bíróság eljárási szabályait maga határozza meg. 8. Mindkét Szerződő Fél maga viseli a választott bírójának, valamint a választottbírósági eljárásban való képviseletének a költségeit; az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. A választottbíróság eltérő rendelkezést is hozhat a költségek tekintetében. 9. A bíróság döntései véglegesek és kötelezőek mindkét Szerződő Fél számára. 12. cikk Átláthatóság A jelen Megállapodás keretében felmerülő vitákban az UNCITRAL beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályai alkalmazandók. A központi kormányzati szinten elfogadott, a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó kérdéseket érintő, általánosan alkalmazandó jogszabályokat a Szerződő Felek kötelesek haladéktalanul, közzétenni hivatalos közlönyükben, vagy egyéb módon nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. A jelen Megállapodásban részes Szerződő Fél kérésére egyeztetés tartható az átláthatósági gyakorlathoz kapcsolódó kérdésekben. 13. cikk Egyéb szabályok és különleges kötelezettségek alkalmazása Jelen Megállapodás rendelkezései nem korlátozhatják a Szerződő Felek beruházóinak azon jogát, hogy bármely létező vagy jövőbeni két- vagy többoldalú megállapodás alapján, annak részeseként kedvezőbb elbánásban részesüljenek. 14. cikk A Megállapodás alkalmazhatósága A Megállapodást az egyik Szerződő Fél területén, annak törvényeivel és jogszabályaival összhangban a másik Szerződő Fél beruházói által a Megállapodás hatálybalépése előtt vagy azt követően megvalósított beruházásokra kell alkalmazni, de nem alkalmazható olyan beruházással kapcsolatos jogvitára vagy követelésre, amely a Megállapodás hatálybalépése előtt merült fel, vagy amelyet a hatálybalépés előtt rendeztek. 15. cikk Egyeztetések Bármelyik Szerződő Fél kérésére a másik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz, hogy a Megállapodás értelmezéséről vagy alkalmazásáról egyeztessenek. Az egyik Szerződő Fél kérésére információcsere történik arról, hogy a másik Szerződő Fél törvényei, jogszabályai, határozatai, igazgatási gyakorlatai, eljárásai vagy szakpolitikái milyen hatással lehetnek a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó beruházásokra. 16. cikk Általános kivételek 1. A Megállapodásban a Szerződő Felet semmi sem akadályozhatja abban, hogy prudenciális okokból elővigyázatossági intézkedéseket vezessen be vagy tartson fenn, többek között: a. a beruházók, a betétesek, a biztosítottak, illetve azon személyek védelme, akik felé valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik; és b. a Szerződő Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása. Amennyiben ezen intézkedések nincsenek összhangban a Megállapodás rendelkezéseivel, azok nem alkalmazhatók a Megállapodásból származó kötelezettségvállalások és kötelezettségek elkerülésének céljából. A jelen Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Szerződő Feleknek egyedi ügyfelek ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását. 2. a. Jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy a Szerződő Felet akadályozza abban, hogy fizetési mérlegének súlyos nehézsége vagy annak veszélye esetén a bekezdés b. pontjával összeegyeztethető, átutalásokat korlátozó intézkedéseket vezessen be. b. A bekezdés a. pontjában hivatkozott intézkedéseknek méltányosnak, nem önkényesnek, nem igazolhatatlan módon diszkriminatív jellegűeknek, jóhiszeműeknek, és korlátozott időtartamúaknak kell lenniük, továbbá nem léphetnek túl azon, ami a fizetési mérleg helyzetének helyreállításához szükséges. Az e cikk alapján intézkedéseket előíró Szerződő Fél haladéktalanul értesíti a másik Szerződő Felet, továbbá amint az lehetséges, bemutatja az említett intézkedések hatályon kívül helyezésére vonatkozó ütemtervet. Az ilyen intézkedéseket az érintett Szerződő Fél az egyéb nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően hozza meg, ideértve a Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya alapján fennálló kötelezettségeket. 3. Jelen Megállapodás rendelkezései: a. nem értelmezhetők úgy, hogy bármelyik Szerződő Felet akadályozzák olyan intézkedések meghozatalában, amelyek alapvető biztonsági érdekeinek védelmében szükségesek: (i) a fegyverek, lőszerek és hadieszközök kereskedelme, valamint más olyan áruk, anyagok, szolgáltatások és technológiák forgalmazása és ezekkel kapcsolatos kereskedelmi ügyletek tekintetében, amelyek közvetlen vagy közvetett célja katonai, vagy más biztonsági létesítmény ellátása, (ii) háború vagy a nemzetközi kapcsolatokban beálló más szükségállapot idején, vagy (iii) az atomfegyverek és más nukleáris robbanóeszközök elterjedését tiltó nemzeti szabályok vagy nemzetközi egyezmények végrehajtása vonatkozásában, vagy (iv) a korrupció, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem vonatkozásában; továbbá b. nem akadályozhatják egyik Szerződő Felet sem abban, hogy az ENSZ nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló alapokmányából fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket hozzon. 4. Bármelyik Szerződő Fél megtagadhatja a jelen Megállapodás keretében nyújtott előnyöket a másik Szerződő Fél jogi személyiséggel rendelkező beruházójától és az e beruházó beruházásaitól, amennyiben az adott beruházó harmadik állambeli beruházók tulajdonában vagy irányítása alatt áll, és: a. a beruházó nem folytat számottevő gazdasági tevékenységet azon Szerződő Fél területén, amely joga szerint azt létrehozták, vagy b. az előnyök nyújtását megtagadó Szerződő Fél olyan intézkedéseket fogad el vagy tart fenn a harmadik állammal szemben, amelyek tiltják az ilyen beruházóval folytatott és a beruházásaihoz kapcsolódó ügyleteket, vagy az előnyök biztosítása a beruházó által létrehozott beruházások vonatkozásában ezen intézkedések megsértését vagy kijátszását jelentené. 5. A Szerződő Fél alapvető biztonsági érdekei magukban foglalhatják a vámunióban, gazdasági vagy monetáris unióban, közös piaci vagy szabadkereskedelmi övezetben való tagságból fakadó érdekeket és intézkedéseket. 6. A Szerződő Fél jelen Megállapodásban hivatkozott intézkedéseibe beleértendők a Szerződő Félnek az Európai Unióban betöltött tagságából fakadó kötelezettségeivel összhangban alkalmazandó intézkedések is. A Megállapodásban a „fizetési mérleg súlyos nehézségére vagy ennek veszélyére” tett utalás egyben azokat az eseteket is magában foglalja, amikor a fizetési mérleg súlyos nehézsége vagy ennek veszélye abban a gazdasági vagy monetáris unióban áll fenn, amelynek a Szerződő Fél tagja. 7. A 9. cikk szerinti vitarendezés nem minősül elbánásnak, preferenciának vagy kiváltságnak. 17. cikk Záró rendelkezések, hatálybalépés, időbeli hatály, megszűnés és módosítások 1. Jelen Megállapodás nem sértheti Magyarország Európai Unióban betöltött tagságából eredő kötelezettségeit, és ezeknek a kötelezettségeknek alárendelt. Következésképpen a Megállapodás rendelkezései egészükben vagy részükben sem hivatkozhatók vagy értelmezhetők akként, hogy Magyarország az Európai Unió alapját képező szerződésekből fakadó kötelezettségeit érvényteleníti, módosítja, vagy egyéb módon érinti. 2. A Szerződő Felek diplomáciai csatornákon keresztül értesítik egymást arról, hogy valamennyi belső eljárási követelmény teljesült a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez. A Megállapodás az utolsó értesítés kézhezvétele után hatvan (60) nappal lép hatályba. 3. Jelen Megállapodás tíz éves időtartamra marad hatályban, majd azt követően hatálya meghosszabbodik, kivéve, ha valamely Szerződő Fél írásban tájékoztatja a másik Szerződő Felet a felmondásra vonatkozó szándékáról. A felmondás az értesítés másik Szerződő Fél általi kézhezvételét követően egy évvel lép hatályba, de nem korábban, mint a kezdeti tízéves időszak lejárta. 4. A jelen Megállapodás felmondása előtt megvalósított beruházások tekintetében a Megállapodás rendelkezései a felmondást követő további tíz évig hatályban maradnak. 5. Jelen Megállapodás a Szerződő Felek közötti írásbeli megegyezéssel módosítható. Bármely módosítás a Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi, és a hatálybalépéséhez szükséges eljárás megegyezik a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárással. ENNEK HITELÉÜL az arra kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták. KÉSZÜLT két eredeti példányban, Asgabatban, 2023. június 9. napján, magyar, türkmén és angol nyelven, és mind a három nyelven egyaránt hiteles szövegnek minősül. Értelmezésbeli eltérések esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. I. melléklet A MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS TÜRKMENISZTÁN KORMÁNYA KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN KIJELÖLT VÁLASZTOTTBÍRÓK MAGATARTÁSI KÓDEXE 1. cikk Meghatározások A magatartási kódex alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: − „tag” a Magyarország Kormánya és Türkmenisztán Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről létrejött megállapodás (a továbbiakban „Megállapodás”) 9. cikke 3. bekezdésének vonatkozó rendelkezései alapján megalakított választottbíróság tagjaként tisztség betöltésére kijelölt személy; − „asszisztens” a tagot az annak kijelölésére vonatkozó feltételek szerint kutatással és feladatellátásának támogatásával segítő személy; − „jelölt” az a személy, akinek a tagként való kijelölése megfontolás tárgya. 2. cikk Irányadó elvek A jelölt és a tag kerüli a szabálytalanságot és annak látszatát, és szigorú magatartási normák betartásával biztosítja a vitarendezési eljárás feddhetetlenségét és pártatlanságát. 3. cikk Tájékoztatási kötelezettség 1. A Megállapodás 9. cikkének 3. bekezdése szerinti tagként való kijelölésének megerősítése előtt a jelölt tájékoztatja a vitában álló feleket minden olyan korábbi vagy meglévő érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről, amely valószínűleg érinti a jelölt függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amelyről okkal feltételezhető, hogy közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséghez vezet, vagy amely szabálytalansághoz vagy részrehajláshoz vezet, vagy okkal feltételezhetően annak látszatát kelti. Ennek érdekében a jelölt minden elvárható eszközzel törekszik arra, hogy tudomást szerezzen az ilyen érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről. A korábbi érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről szóló tájékoztatás legalább azt az időpontot megelőző öt évre terjed ki, amikor a jelölt tudomást szerez arról, hogy a jelen Megállapodással összefüggésben felmerült jogvita kapcsán tagként való kijelölése megfontolás tárgya. 2. A tag a kijelölését követően is minden elvárható eszközzel törekszik arra, hogy tudomást szerezzen a magatartási kódex 3. cikkének 1. bekezdésében említett érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről. A tag a feladata ellátása során köteles mindenkor tájékoztatni a vitában álló feleket és a Szerződő Feleket az ilyen érdekeltségről, kapcsolatról vagy ügyről. Tájékoztatja továbbá a vitában álló feleket és a Szerződő Feleket a magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértéséről. 4. cikk A tagok függetlensége, pártatlansága és egyéb kötelezettségei 1. A magatartási kódex 2. és 3. cikkében meghatározott kötelezettségek mellett a tag a. megismeri a magatartási kódexet; b. független és pártatlan, fenntartja ennek látszatát, kerül mindennemű közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget; c. nem fogad el utasítást szervezettől vagy kormánytól a kijelölése szerinti választottbíróság elé terjesztett kérdés tekintetében; d. nem kelti elfogultság látszatát, mentes az önérdek, a külső nyomás, a politikai megfontolások, a társadalmi nyomás, a Szerződő Felek vagy a vitában álló felek valamelyikével vagy az eljárásban részt vevő vagy abban érintett más személlyel szembeni lojalitás, a kritikától való félelem, továbbá a pénzügyi, üzleti, szakmai, családi vagy társadalmi kapcsolat vagy felelősség befolyásától; e. sem közvetlenül, sem közvetetten nem vállal kötelezettséget, fogad el előnyt, létesít jogviszonyt, vagy szerez pénzügyi érdekeltséget, ha az akadályozza a feladatai előírásszerű ellátásában, ennek látszatát kelti, vagy valószínűleg érinti a pártatlanságát; f. nem használja ki tagként betöltött tisztségét személyes vagy magánjellegű érdek érvényesítése céljából, és kerüli az esetlegesen olyan benyomást keltő cselekményt, hogy más személyek által, azok különleges helyzeténél fogva befolyásolható; g. az eljárás során alaposan, eredményesen, tisztességesen és a kellő gondossággal látja el a feladatait; h. az eljárást illetően nem lép ex parte kapcsolatba; i. kizárólag az eljárás során felmerült és a döntés vagy ítélet meghozatalához szükséges szempontokat vizsgálja, feladatát nem ruházza más személyre. 2. A tag megteszi az ahhoz szükséges és indokolt lépéseket, hogy asszisztense megismerje és értelemszerűen betartsa a magatartási kódex 2. és 3. cikkében, 4. cikkének 1. bekezdésében, valamint 5. és 6. cikkében foglaltakat. 5. cikk A korábbi tag kötelezettségei 1. A korábbi tag kerüli az esetlegesen olyan benyomást keltő cselekményt, hogy elfogultan járt el a feladatai ellátása során, vagy előnye származott a választottbíróság döntéséből vagy ítéletéből. 2. A korábbi tag vállalja, hogy a Megállapodás alapján lefolytatott vitarendezési eljárással összefüggő feladatainak megszűnését követően három évig a. semmilyen minőségben nem vesz részt olyan beruházási jogvitában, amely közvetlenül és nyilvánvalóan kapcsolódik a Megállapodás szerint megalakított választottbíróság tagjaként a korábbi tag által tárgyalt jogvitához, ideértve a lezárt jogvitákat is; b. nem jár el a vitában álló felek valamelyike által kijelölt jogi tanácsadóként, tanúként vagy szakértőként a jelen beruházási vitában. 3. Ha az ICSID főtitkára arra vonatkozó állításról kap tájékoztatást vagy szerez más úton tudomást, hogy egy korábbi tag az 5. cikk 1. és 2. bekezdésében meghatározott kötelezettségekbe vagy a magatartási kódex más rendelkezésébe ütközően járt el a Megállapodás hatálya alá tartozó beruházási vitában megalakított választottbíróság tagjaként, a főtitkár kivizsgálja az ügyet, meghallgatási lehetőséget biztosít a korábbi tag számára, majd ellenőrzést követően tájékoztatja: a. azt a szakmai testületet vagy intézményt, amelyhez a korábbi tag tartozik; b. a Szerződő Feleket; c. az adott jogvitában részt vevő feleket; d. az egyéb érintett igazságszolgáltatási fórumokat. 4. Az ICSID főtitkára a fenti 3. bekezdés a.–d. pontjában említett intézkedések megtételére vonatkozó határozatát indokolással együtt nyilvánosságra hozza. 6. cikk Titoktartás 1. A tag és a korábbi tag az eljárással kapcsolatban vagy annak során megismert nem nyilvános információt kizárólag az eljárás céljával összefüggésben közli vagy használja fel, és ilyen információt semmilyen körülmények között nem közöl vagy használ fel annak érdekében, hogy saját maga vagy más számára előnyt szerezzen, vagy mások érdekét hátrányosan befolyásolja. 2. A tag sem részben, sem egészben nem közöl végzést, határozatot vagy ítéletet annak elfogadása vagy közzététele előtt. 3. A tag és a korábbi tag a választottbírósági tanácskozás tartalmát, valamint a választottbíróság más tagjainak véleményét kizárólag végzés, határozat vagy ítélet formájában közölheti. 7. cikk Kiadások A tag nyilvántartást vezet, és záró elszámolást készít saját és asszisztense eljárással kapcsolatos időráfordításáról és költségeiről. 2. melléklet a 2023. évi LXV. törvényhez AGREEMENT BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF TURKMENISTAN FOR THE PROMOTION AND RECIPROCAL PROTECTION OF INVESTMENTS The Government of Hungary and the Government of Turkmenistan (hereinafter referred to as the „Contracting Parties”), Desiring to intensify economic cooperation to the mutual benefit of both Contracting Parties, Intending to create and maintain favourable conditions for investments of investors of one Contracting Party in the territory of the other Contracting Party, and Seeking to ensure that investment is consistent with the protection of health, safety and the environment, the promotion and protection of internationally and domestically recognised human rights, labour rights, and internationally recognised standards of corporate social responsibility; Desiring to promote investment that contributes to the sustainable development of the Contracting Parties; Aiming to secure an overall balance of rights and obligations between investors and the host state; Being conscious that the promotion and reciprocal protection of investments, according to the present Agreement, stimulates the business initiatives in this field, Have agreed as follows: Article 1 Definitions For the purposes of this Agreement: 1. The term „investment” means every kind of asset invested in connection with economic activities by an investor of one Contracting Party in the territory of the other Contracting Party in accordance with the laws and regulations of the latter including characteristics such as the commitment of capital or other resources, the expectation of gain or profit, assumption of risk or certain duration. Forms that an investment may take include: a. movable and immovable property, as well as rights in connection with such property, including mortgages, liens, pledges and any other similar rights; b. shares, stocks and debentures of companies or any other form of participation in a company; c. claims to money or to any performance having an economic value associated with an investment; d. intellectual and industrial property rights, including copyrights, trade marks, patents, designs, rights of breeders, technical processes, know-how, trade secrets, geographical indications, trade names and goodwill associated with an investment, as well as other similar rights in accordance with the laws and regulations of the Contracting Parties; e. any right conferred by law or under contract and any licenses and permits pursuant to law of the Contracting Party in the territory of which the investment has been made, including the concessions to search for, extract, cultivate or exploit natural resources. Any alteration of the form in which assets are invested shall not affect their character as investment on condition that this alteration is made in accordance with the laws and regulations of the Contracting Party in the territory of which the investment has been made. 2. The term „investor” shall mean any natural or legal person of one Contracting Party that has made an investment in the territory of the other Contracting Party. a. The term „natural person” shall mean any individual having the citizenship of either Contracting Party in accordance with its laws. b. The term „legal person” shall mean with respect to either Contracting Party, any legal entity incorporated or constituted in accordance with its laws having its central administration or principal place of business in the territory of one Contracting Party. 3. The term „returns” shall mean amounts yielded by an investment and in particular, though not exclusively, includes profits, interest, capital gains, dividends, royalties or fees. 4. The term „territory” shall mean: a. with respect to Hungary: the territory over which Hungary exercises, in conformity with international law, sovereignty, sovereign rights or jurisdiction; b. with respect to Turkmenistan: the territory of Turkmenistan, including the territorial waters, air space and any other maritime zones of Turkmenistan (including both marine and submarine zones) which had been or could be designated following the legislation in force in its territory and in accordance with international law as an area over which Turkmenistan may exercise its sovereign rights and jurisdiction. 5. The term „freely convertible currency” means the currency that is widely used to make payments for international transactions and widely exchanged in principal international exchange markets provided it is not contrary to the regulations of either of the Contracting Parties, and independently from how the International Monetary Fund determines the scope of freely convertible, or freely usable currency. Article 2 Promotion and Protection of Investments 1. Each Contracting Party shall encourage and create favourable conditions for investors of the other Contracting Party to make investments in its territory and, shall admit such investments in accordance with its laws and regulations. 2. Each Contracting Party shall accord in its territory to investments of the other Contracting Party and to investors with respect to their investments fair and equitable treatment and full protection and security in accordance with paragraphs 3 through 6. 3. With respect to the investments the following measures or series of measures constitute breach of the obligation of fair and equitable treatment: a. denial of justice in criminal, civil or administrative proceedings; or b. fundamental breach of due process, including a fundamental breach of transparency and obstacles to effective access to justice, in judicial and administrative proceedings; or c. manifest arbitrariness; or d. targeted discrimination on manifestly wrongful grounds, such as gender, race or religious belief; or e. harassment, coercion, abuse of power or similar bad faith conduct. 4. For greater certainty, „full protection and security” refers to the Contracting Party’s obligations relating to physical security of investors and investments. 5. A breach of another provision of this Agreement or of a separate international agreement does not establish a breach of this Article. 6. The fact that a measure breaches domestic law does not, in and of itself, establish a breach of this Article; a Tribunal must consider whether a Contracting Party has acted inconsistently with the obligations in paragraph 2. 7. The Contracting Party shall not encourage investment by lowering domestic environmental, labour or occupational health and safety legislation or by relaxing core labour standards. Where a Contracting Party considers that the other Contracting Party has offered such an encouragement, it may request consultations with the other Contracting Party and the two Contracting Parties shall consult with a view to avoiding any such encouragement. Article 3 Investment and regulatory measures 1. The provisions of this Agreement shall not affect the right of the Contracting Parties to regulate within their territories through measures necessary to achieve legitimate policy objectives, such as the protection of public health, safety, environment or public morals, social or consumer protection or promotion and protection of cultural diversity. 2. The mere fact that a Contracting Party regulates, including through a modification to its laws, in a manner which negatively affects an investment or interferes with an investor’s expectations of profits, does not amount to a breach of an obligation under this Agreement. 3. For greater certainty a Contracting Party’s decision not to issue, renew or maintain a subsidy a. in the absence of any specific commitment under law or contract to issue, renew or maintain that subsidy; or b. in accordance with terms or conditions attached to the issuance, renewal or maintenance of the subsidy, does not constitute a breach of the provisions of this Agreement. Nothing in this Agreement shall be construed as preventing a Contracting Party from discontinuing the granting of a subsidy or requesting its reimbursement where such measure is necessary in order to comply with international obligations between the Contracting Parties or has been ordered by a competent court, administrative tribunal or other competent authority, or requiring that Contracting Party to compensate the investor therefor. Article 4 National and Most-Favoured-Nation Treatment 1. Each Contracting Party shall in its territory accord to an investor of the other Contracting Party and to an investment, treatment not less favourable than the treatment it accords, in like situations to its own investors and their investments with respect to the conduct, operation, management, maintenance, use, enjoyment and sale or disposal of their investments in its territory. 2. Each Contracting Party shall in its territory accord to investors of the other Contracting Party and their investments treatment no less favourable than that it accords, in like situations, to investors of a third country or to their investments with respect to the operation, conduct, management, maintenance, use, enjoyment and sale or disposal of their investments in its territory. 3. For greater certainty, the „treatment” referred to in paragraph 2 does not include procedures for the resolution of investment disputes between investors and states provided for in other international investment treaties and any other agreements. Substantive obligations in other international investment treaties and other trade agreements do not in themselves constitute „treatment”, and thus cannot give rise to a breach of this Article, absent measures adopted or maintained by a Contracting Party pursuant to those obligations. 4. The National Treatment and Most-Favoured-Nation Treatment provisions of this Agreement shall not apply to advantages accorded by a Contracting Party pursuant to its obligations as a member of a customs, economic, or monetary union, a common market or a free trade area. 5. The Contracting Parties understand the obligations of a Contracting Party as a member of a customs, economic, or monetary union, a common market or a free trade area to include obligations arising out of an international agreement or reciprocity arrangement of that customs, economic, or monetary union, common market or free trade area. 6. The provisions of this Article shall not be construed so as to oblige one Contracting Party to extend to the investors of the other Contracting Party, or to the investments or returns of investments of such investors the benefit of any treatment, preference or privilege, which may be extended by the former Contracting Party by virtue of: a. any forms of multilateral agreements on investments to which either of the Contracting Parties is or may become a party; b. any international agreement or arrangement relating wholly or mainly to taxation. Article 5 Compensation for Losses 1. When investments or returns of investments of investors of either Contracting Party suffer losses owing to war, armed conflict, a state of national emergency, revolt, insurrection, riot or other similar events in the territory of the other Contracting Party, they shall be accorded by the latter Contracting Party treatment, as regards restitution, indemnification, compensation or other settlement, not less favourable than that which the latter Contracting Party accords to its own investors or to investors of any third State whichever is more favourable. 2. Without prejudice to paragraph 1 of this Article, investors of one Contracting Party who in any of the events referred to in that paragraph suffer losses in the territory of the other Contracting Party resulting from: a. requisitioning of their investment or a part thereof by its forces or authorities; b. destruction of their investment or a part thereof by its forces or authorities which was not caused in combat action or was not required by the necessity of the situation shall be accorded by the Contracting Party, in whose territory the losses occurred, just, adequate and effective restitution or compensation. Compensation shall include interest at a commercially reasonable rate from the date of losses occurred until the day of payment. Article 6 Expropriation 1. Investments or returns of investors of either Contracting Party shall not be subject to nationalisation, direct or indirect expropriation, or any measures having equivalent effect (hereinafter referred to as „expropriation”) in the territory of the other Contracting Party except for a public purpose. The expropriation shall be carried out under due process of law, on a non-discriminatory basis and shall be accompanied by provisions for the payment of prompt, adequate and effective compensation. Such compensation shall amount to the fair market value of the investment expropriated immediately before expropriation or impending expropriation became public knowledge (whichever is earlier), shall include interest at a commercially reasonable rate from the date of expropriation to the date of actual payment and shall be made without delay, be effectively realizable and be freely transferable in a freely convertible currency. 2. For the purpose of this Agreement: a. indirect expropriation results from a measure or series of measures of a Contracting Party having an equivalent effect to direct expropriation without formal transfer of title or outright seizure; b. the determination of whether a measure or series of measures by a Contracting Party, in a given specific situation, …