2003. XXXIII. törvény az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdeté

2003. XXXIII. törvény az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről. (A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése a Letéteményesnél 2002. december 17-én megtörtént. A Megállapodás a Magyar Köztársaság tekintetében 2003. március 1-jén lépett hatályba.) 1. § Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére a Magyar Köztársaságnak az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodáshoz (a továbbiakban: Megállapodás) történő csatlakozását — a 3. §-ban foglalt szövegű fenntartással — e törvénnyel kihirdeti. 2. § A Megállapodás angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2003. június 2-i ülésnapján fogadta el. — Eastern & Southern Africa 2 Megállapodás az Afrikai-Eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről A Szerződő Felek, emlékeztetve az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Egyezményre, amely a vándorló fajok megőrzése érdekében nemzetközi együttműködésre buzdít; továbbá emlékeztetve arra, hogy a Felek Konferenciájának első, bonni, 1985 októberében tartott ülése utasította az Egyezmény Titkárságát, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket egy, a nyugat-palearktikus récefélékre vonatkozó megállapodásra; tekintettel arra, hogy a vándorló vízimadarakat, melyek a világ biológiai sokféleségének fontos részét képezik, a jelen és a jövő nemzedék számára meg kell őrizni, összhangban az 1992-ben elfogadott, a biológiai sokféleségről szóló Egyezménnyel és a Feladatok a XXI. századra című dokumentummal; felismerve bizonyos vándorló vízimadárfajoknak a természetből történő begyűjtéséből fakadó gazdasági, társadalmi, kulturális és rekreációs hasznot, valamint a vízimadarak általános környezeti, ökológiai, genetikai, tudományos, esztétikai, rekreációs, kulturális, oktatási, társadalmi és gazdasági értékeit; meggyőződve arról, hogy a vándorló vízimadarak bárminemű zsákmányolása kizárólag fenntartható módon történhet, tekintettel egyrészt az érintett fajok teljes elterjedési területükön való védelmi helyzetére, másrészt biológiai sajátosságaikra; tudatában annak, hogy a vándorló vízimadarak különösen sebezhetők, mivel nagy távolságokat tesznek meg és mivel a vizes élőhelyek hálózata, melytől fennmaradásuk függ, a nem fenntartható emberi tevékenységek miatt folyamatosan fogyatkozik és pusztul, melyet az 1971-ben elfogadott, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló egyezmény ismertet; felismerve, hogy azonnali intézkedésekre van szükség a vándorló vízimadárfajok és az afrikai-eurázsiai vonulási rendszer területén található élőhelyeik pusztulásának megállítására; meggyőződve arról, hogy egy sokoldalú megállapodás megkötése, valamint annak egyeztetett vagy összehangolt végrehajtása jelentősen hozzá fog járulni a vándorló vízimadárfajok és élőhelyeik hatékonyabb védelméhez, illetve járulékos előnyeit sok más állat- és növényfaj fogja élvezni; és elismerve, hogy egy ilyen megállapodás hatékony végrehajtásához szükséges lesz segítséget nyújtani néhány érintett ország számára mind a vándorló vízimadarakkal és élőhelyeikkel kapcsolatos kutatáshoz, képzéshez és moni torozáshoz, mind pedig az élőhelyek kezeléséhez, valamint az ezen megállapodást végrehajtó tudományos és közigazgatási intézmények felállításához vagy továbbfejlesztéséhez, a következőkben állapodtak meg: 1. Cikk Hatályosság, meghatározások és értelmezések 1. A Megállapodás hatálya alá területileg az afrikaieurázsiai vízimadarak vonulási rendszerének az a területe tartozik (a továbbiakban: a ,,Megállapodás területe’’), melyet az 1. Melléklet határoz meg. 2. A Megállapodás alkalmazásában: a) Egyezmény: az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Egyezményt jelenti; b) Egyezmény Titkársága: az Egyezmény 9. Cikke szerint felállított testületet jelenti; c) Vízimadarak: azok a madárfajok, melyek életciklu suk legalább egy részében vizes élőhelyekhez kötődnek; részben vagy teljes mértékben a Megállapodás területén fordulnak elő, és melyeket a 2. Melléklet sorol fel; d) Megállapodás Titkársága: a Megállapodás 6. Cikk 7. b) pontja értelmében felállított testületet jelenti; e) Felek: amennyiben a szövegben másként nem rendelkeznek, a Megállapodás feleit jelenti; és f) Jelenlévő és szavazó Felek: csak azokat a jelenlevő feleket jelenti, amelyek igennel vagy nemmel szavaznak; a szavazástól tartózkodók nem számítanak a jelenlevő szavazó felek közé. A továbbiakban az Egyezmény 1. Cikk 1. a)—k) pontjaiban meghatározott kifejezések a Megállapodásban a szükséges változtatásokkal együtt ugyanazt jelentik. 3. A Megállapodás az Egyezmény 4. Cikk 3. pontja szerinti megállapodás. 4. A Megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik. A Megállapodásra való bármely hivatkozás annak mellékleteire is utal. 2. Cikk Alapelvek 1. A Felek koordinált intézkedéseket tesznek, hogy a vándorló vízimadárfajok kedvező védelmi helyzetét megőrizzék vagy helyreállítsák. E célból alkalmazzák — nemzeti jogszabályaik határain belül — a Megállapodás 3. Cikkében leírt intézkedéseket, összhangban a 4. cikkben em lített Cselekvési Tervben pontosan meghatározott tevékenységekkel. 2. Az 1. bekezdésben előírt intézkedések végrehajtása során a Felek figyelembe veszik az elővigyázatosság elvét. 3. Cikk Általános védelmi intézkedések 1. A Felek lépéseket tesznek a vándorló vízimadárfajok védelmére, különös figyelmet fordítanak a veszélyeztetett fajokra és azokra, melyek kedvezőtlen védelmi helyzetben vannak. 2. Ennek megfelelően a Felek: a) biztosítják az Egyezmény 3. Cikk 4. és 5. bekezdése által előírt szigorú védelmet a veszélyeztetett vándorló vízimadarak számára a Megállapodás területén; b) biztosítják, hogy a vándorló vízimadarak bármilyen hasznosítása a fajok ökológiájának lehető legjobb ismeretén alapul, és hogy az mind a fajok, mind az őket magukban foglaló ökológiai rendszerek szempontjából fenntartható; c) meghatározzák területükön azokat az élőhelyeket, ahol a vándorló vízimadarak előfordulnak, illetve támogatják ezeknek az élőhelyeknek a védelmét, kezelését és helyreállítását azokkal a szervezetekkel együtt, melyek érintettek az élőhelyek védelmében, és amelyeket a Megállapodás 9. Cikkének a) és b) pontja felsorol; d) a megfelelő élőhelyek hálózatának fenntartására, illetve helyreállítására tett erőfeszítéseiket összehangolják minden érintett vándorló vízimadárfaj teljes elterjedési terü letén, különösen, ahol a vizes élőhelyek két vagy több olyan országra is kiterjednek, melyek a Megállapodás Felei; e) felderítik azokat a problémákat, amelyeket emberi tevékenység okoz vagy valószínűleg fog okozni és törekednek az azokat megszüntető lépések végrehajtására, mint például az élőhelyek helyreállítására és az élőhelyek elvesztésének pótlására; f) együttműködnek egyrészt a nemzetközileg összehangolt cselekvést igénylő veszélyhelyzetekben, és azoknak a vándorló vízimadárfajoknak a meghatározásában, melyek a leginkább sebezhetők ilyen helyzetekben, másrészt olyan veszélyelhárítási módszerek kidolgozásában, amelyek fokozott védelmet biztosítanak e fajok számára ilyen esetben; továbbá azoknak az irányelveknek az elkészítésében, amelyek az egyes Feleket segítik e helyzetek kezelésében; g) ha a nem őshonos fajok a vadon élő növény- és állatfajok védelmi helyzetét károsítanák, megtiltják ezeknek a vízimadárfajoknak a szándékos betelepítését és megfelelő intézkedéseket tesznek az ilyen fajok véletlenszerű kijutásának megelőzésére; abban az esetben, ha a nem őshonos vízimadárfajokat már betelepítették vagy behurcolták, a Felek minden szükséges lépést megtesznek, hogy ezek ne veszélyeztessék az őshonos fajokat; h) kezdeményezik és támogatják a vándorló vízimadarak biológiájának és ökológiájának kutatását, amely egyúttal a kutatási és monitorozási módszerek összehangolását, és adott esetben közös vagy együttműködési kutatási és monitorozási programok felállítását is jelenti; i) felmérik képzési szükségleteiket — többek között — a vonuló vízimadarak felmérésében, a monitorozásban, gyűrűzésben, valamint a vizes élőhelyek kezelésében, hogy meg lehessen határozni a legfontosabb képzési témákat és területeket, valamint együttműködnek a megfelelő szakképzési programok kidolgozása és végrehajtása során; j) olyan programokat dolgoznak ki és folytatnak, ahol egyrészt az általános vízimadár-védelmet, másrészt pedig a Megállapodás célkitűzéseit és előírásait ismertetik és népszerűsítik; k) kölcsönösen tájékoztatják egymást a kutatási, monitorozási, védelmi és oktatási programok eredményeiről; és l) együttműködnek a Megállapodás végrehajtásában, egymást támogatva, különösen a kutatás és monitorozás területén. 4. Cikk Cselekvési Terv és védelmi irányelvek 1. A Megállapodás 3. Melléklete olyan Cselekvési Terv, amely — az alábbi tagolásban — részletesen kifejti, hogy a Feleknek a Megállapodás 3. Cikkében vázolt általános védelmi intézkedésekkel összhangban milyen lépéseket kell tenniük a legfontosabb fajokkal és feladatokkal kapcsolatban: a) fajok védelme; b) élőhelyek védelme; c) az emberi tevékenységek szabályozása; d) kutatás és monitorozás; e) oktatás és tájékoztatás; f) végrehajtás. 2. A védelmi irányelvek figyelembevételével a Cselekvési Tervet a Felek minden rendes találkozóján felül kell vizsgálni. 3. A Cselekvési Terv bármilyen módosítását a Felek Találkozója fogadja el, figyelembe véve a Megállapodás 3. Cikkének előírásait. 4. A védelmi irányelveket a Felek Találkozójának első ülésére kell előterjeszteni elfogadásra, majd rendszeresen felül kell vizsgálni. 5. Cikk Végrehajtás és pénzügyi támogatás 1. Minden Fél: a) kijelöl a Megállapodás végrehajtása érdekében egy vagy több hatóságot, melyek többek között figyelemmel kísérik mindazon tevékenységeket, amelyek hatással lehetnek az állam területén előforduló vándorló vízimadárfajok védelmi helyzetére; b) kijelöl egy személyt, aki a többi Féllel tartja a kapcsolatot; nevét és címét haladéktalanul eljuttatja a Titkársághoz, mely azonnal továbbítja azt a többi Félhez; és c) a Felek Találkozójának minden rendes ülésére — a második üléstől kezdődően — jelentést állít össze a Megállapodás végrehajtásáról, különösen a vállalt védelmi intézkedésekkel kapcsolatban. A jelentések formátumát a Felek Találkozója első ülése határozza meg és amennyiben szükséges, a következő üléseken felülvizsgálják. A jelentést legalább százhúsz nappal a rendes ülés előtt megküldik a Titkárságnak, amely a másolatokat azonnal továbbítja a többi Fél felé. 2. a) Minden Fél hozzájárul a Megállapodás költségvetéséhez az ENSZ költségvetési hozzájárulás alapján. Az egyes Felek maximális hozzájárulásának mértéke nem haladhatja meg a teljes költségvetés 25%-át. Regionális gazdasági integrációs szervezetnek az adminisztratív költségek legfeljebb 2,5%-át kell fizetniük. b) A Felek a költségvetést beleértve a hozzájárulás mértékének esetleges megváltoztatását egyhangú döntéssel fogadják el. 3. A Felek Találkozója a Felek önkéntes hozzájárulásából vagy bármilyen más forrásból védelmi alapot hozhat létre a vándorló vízimadárfajok megőrzésével kapcsolatos monitorozás, kutatás, képzés, továbbá a védelmet és a kezelést célzó programok pénzügyi támogatása céljából. 4. A Feleket a Megállapodás arra buzdítja, hogy támogassanak két- és többoldalú megállapodások révén más Feleket továbbképzéssel, technikai és anyagi támogatás formájában a Megállapodás előírásainak végrehajtása céljából. 6. Cikk A Felek Találkozója 1. A Megállapodás döntéshozó testülete a Felek Találkozója. 2. A Letéteményesnek, az Egyezmény Titkárságával egyeztetve, a Megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül összehívják a Felek Találkozójának első ülését. Ezt követően a Megállapodás Titkársága, az Egyezmény Titkárságával egyeztetve, legkésőbb háromévenként összehívja a Felek Találkozóját, hacsak az nem dönt másképpen. Amennyiben lehetséges, ezeket az üléseket az Egyezmény rendes konferenciájával együtt tartják meg. 3. A Felek legalább egyharmadának írásos kérésére a Megállapodás Titkárságának rendkívüli ülést kell összehívnia. 4. Az ENSZ és szakosított szervei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, bármely állam, amely nem tagja a Megállapodásnak, valamint — egyebek mellett — a vándorló vízimadarak megőrzésében, védelmében és kezelésében is érintett nemzetközi egyezmények titkárságai megfigyelők útján részt vehetnek a Felek Találkozójának ülésein. Ezeken az üléseken szintén képviseltetheti magát bármely szervezet vagy testület, amely ilyen jellegű védelmi tevékenységgel vagy a vándorló vízimadarak kutatásával foglalkozik, kivéve, ha a Felek legalább egyharmada ezt ellenzi. 5. Csak a Feleknek van szavazati joga. Mindegyik Fél egy szavazattal rendelkezik, de a regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek tagjai a Megállapodásnak, az őket illető ügyekben annyi szavazattal bírnak, ahány tagállamuk tagja a Megállapodásnak. Regionális gazdasági integrációs szervezetnek nincsen szavazati joga, amennyiben azt a saját tagállamai gyakorolják. Fordított viszonylatban ugyanez érvényes. 6. Amennyiben a Megállapodás nem rendelkezik másképpen, úgy a Felek Találkozójának döntéseit közmegegyezéssel kell elfogadni, vagy ha ez nem érhető el, akkor a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többségével. 7. Az első ülésen a Felek Találkozója: a) az eljárási szabályokat közmegegyezéssel fogadja el; b) létrehozza a Megállapodás Titkárságát az Egyez mény Titkárságán belül azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyet ezen megállapodás 8. Cikke határoz meg; c) Technikai Bizottságot hoz létre a Megállapodás 7. Cikke alapján; d) elfogadja a Megállapodás 5. Cikk 1. c) pontja szerint összeállítandó jelentések formátumát; és e) elfogadja azon rendkívüli helyzeteknek a meghatározó kritériumait, melyek sürgős védelmi intézkedéseket igényelnek, és meghatározza az elvégzendő tevékenységekhez kapcsolódó felelősségviselés módjait. 8. A Felek Találkozója minden rendes ülésen: a) áttekinti a valós és a várható változásokat mind a vándorló vízimadarak védelmi helyzetében, mind a túlélé sük szempontjából fontos élőhelyek, valamint a károsító tényezők tekintetében; b) megvizsgálja az eddigi fejlődést, valamint a Megállapodás végrehajtása során felmerült bárminemű nehézségeket; c) elfogadja a költségvetést és áttekinti a Megállapodás pénzügyi terveivel kapcsolatos ügyeket; d) foglalkozik bármely olyan üggyel, amely a Titkársággal és a Technikai Bizottság tagságával kapcsolatos; e) elfogadja a Megállapodás Felei és az Egyezmény Felek Konferenciája számára készült tájékoztató jelentését; és f) meghatározza a következő ülés idejét és helyszínét. 9. Bármely ülésen a Felek Találkozója: a) ahol szükségesnek vagy helyénvalónak tűnik, javas latokat tehet a Felek számára; b) elfogadhat egyrészt különleges feladatokat a Megál lapodás hatékonyságának a fokozására, másrészt pedig veszélyhelyzetben teendő intézkedéseket a Megállapodás 7. Cikk 4. pontjának megfelelően; c) megvitatja a Megállapodást módosító javaslatokat és dönt velük kapcsolatban; d) módosíthatja a Cselekvési Tervet a Megállapodás 4. Cikk 3. pontja szerint; e) szükség esetén létrehozhat további testületeket, amelyek segítik a Megállapodás végrehajtását, különös tekintettel olyan nemzetközi szerződések, egyezmények és megállapodások szervezeteivel való kapcsolattartásra, amelyek földrajzi és rendszertani szempontból átfedő vonásokat tartalmaznak; és f) dönthetnek bármilyen más ügyekben, amelyek a Megállapodás végrehajtásához kapcsolódnak. 7. Cikk Technikai Bizottság 1. A Technikai Bizottság összetétele: a) kilenc, a Megállapodás területének különböző ré gióit képviselő szakértő, kiegyensúlyozott földrajzi megoszlás szerint; b) egy-egy képviselő a Világ Természetvédelmi Unióból (IUCN), a Nemzetközi Vízimadár Kutatóintézetből (IWRB) és a Nemzetközi Vadvédelmi Tanácsból (CIC); és c) egy-egy szakértő a következő területekről: agrárközgazdaság, vadgazdálkodás és környezetvédelmi jog. A Felek Találkozója fogja meghatározni a szakértők jelölési eljárását, kinevezésük időtartamát és a Technikai Bizottság elnökének jelölési eljárását. Az elnök legfeljebb négy megfigyelő részvételét engedélyezheti a külön böző nemzetközi kormányzati és nem-kormányzati szervezetekből. 2. Amennyiben a Felek Találkozója nem dönt másképp, a Technikai Bizottság üléseit a Megállapodás Titkársága hívja össze a Felek Találkozójának rendes ülésével egyidejűleg, továbbá legalább egyszer a rendes ülések közötti időszakban. 3. A Technikai Bizottság: a) tudományos és technikai tanácsot, illetve tájékoztatást ad a Felek Találkozója, valamint a Megállapodás Titkárságán keresztül a Felek számára; b) ajánlásokat készít a Felek Találkozójára a Cselekvési Tervvel, a Megállapodás végrehajtásával és a további kutatásokkal kapcsolatban; c) tevékenységeiről jelentést készít a Felek Találkozójának minden rendes ülésére, amelyet annak kezdete előtt legalább százhúsz nappal eljuttat a Megállapodás Titkárságához, amely a másolatokat azonnal továbbítja a Felekhez; és d) végrehajtja a Felek Találkozója által rábízott bármely más feladatot. 4. Amennyiben a Technikai Bizottság véleménye szerint olyan rendkívüli helyzet áll elő, hogy egy vagy több vízimadárfaj védelmi helyzete romlásának elkerülése végett sürgős intézkedések elfogadására van szükség, a Technikai Bizottság kérheti a Megállapodás Titkárságát az érintett Felek azonnali összehívására. Ezek a Felek a lehető leghamarabb találkoznak, hogy a különösen veszélyeztetett fajok érdekében gyors védelmi programot dolgozzanak ki. Amennyiben egy ilyen találkozón elfogadnak egy ajánlást, az érintett Feleknek tájékoztatják egymást és a Megállapodás Titkárságát a megtett intézkedésekről vagy az elmaradt intézkedés okáról. 5. A Technikai Bizottság szükség esetén felállíthat munkacsoportokat különleges feladatok teljesítésére. 8. Cikk A Megállapodás Titkársága A Megállapodás Titkárságának feladatai: a) a Felek Találkozóinak, valamint a Technikai Bizottság összejöveteleinek előkészítése és megrendezése; b) a Felek Találkozója által ráruházott feladatok végrehajtása; c) a Megállapodásban foglalt tevékenységek, ideértve a Cselekvési Tervet is, elősegítése és koordinálása a Felek Találkozója döntéseinek megfelelően; d) együttműködés azokkal az országokkal, amelyek ugyan nem tagállamok, de a Megállapodás területéhez tartoznak; a Felek és azon nemzetközi és nemzeti szervezetek közötti koordinálás, amelyek tevékenysége közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik a vándorló vízimadarak megőrzéséhez, beleértve a védelmet és kezelést; e) olyan információk összegyűjtése és értékelése, amelyek segítik a Megállapodás célkitűzéseit és végrehajtását, továbbá ezeknek az információknak a terjesztése; f) felhívják a Felek Találkozójának a figyelmét a Megállapodás célkitűzéseihez kapcsolódó ügyekre; g) a Megállapodás 5. Cikk 1. a) pontja szerint kijelölt hatóságok és a Technikai Bizottság jelentései, valamint e Cikk h) pontja szerint előírt jelentések másolatainak továbbítása a Felek felé legalább hatvan nappal a Felek Találkozója rendes üléseinek kezdete előtt; h) a Titkárság munkájáról és a Megállapodás végrehajtásáról évenként jelentés készítése, a Felek Találkozójának rendes ülései részére; i) a Megállapodás költségvetésének, valamint amenynyiben létesítenek, természetvédelmi alapjának kezelése; j) a közvélemény tájékoztatása a Megállapodásról és annak célkitűzéseiről; és k) egyéb, a Megállapodás vagy a Felek Találkozója által rábízott feladatok végrehajtása. 9. Cikk A vándorló vízimadarakkal és élőhelyeikkel foglalkozó nemzetközi testületekkel való kapcsolat A Megállapodás Titkársága véleménykérés céljából felkeresi: a) rendszeres időközönként az Egyezmény Titkárságát, indokolt esetben pedig azokat a testületeket, amelyek az Egyezmény 4. Cikk 3. és 4., a vándorló vízimadarakkal kapcsolatos bekezdése szerint felállított megállapodások titkársági feladatainak ellátásáért felelősek; az 1971-ben elfogadott, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, különösen mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló Egyezmény, az 1973-ban elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő növényés állatfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény, az 1968-ban elfogadott, a természet és a természeti erőforrások megőrzéséről szóló afrikai egyezmény, az 1979-ben elfogadott európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló Egyezmény, végezetül az 1992-ben elfogadott, a biológiai sokféleségről szóló Egyezmény titkárságát abból a célból, hogy a Felek Találkozója együttműködhessen ezeknek az egyezményeknek a tagállamaival minden közös témában, különös tekintettel a Cselekvési Terv kidolgozásában és végrehajtásában; b) más, a témában érintett egyezmények és nemzetközi szerződések titkárságát közös érdekű ügyekben; és c) a vándorló vízimadarak és élőhelyeik megőrzésében, beleértve a védelmet és a kezelést is, valamint a kutatás, oktatás és ismeretterjesztés területén illetékes egyéb szervezeteket. 10. Cikk A Megállapodás módosítása 1. Ez a Megállapodás a Felek Találkozójának bármely rendes vagy rendkívüli ülése által módosítható. 2. Módosító javaslatot bármely Fél tehet. 3. Bármely javasolt módosítás szövegét az indoklással együtt legalább százötven nappal az ülés kezdete előtt el kell juttatni a Megállapodás Titkárságára. A Titkárság azok másolatait azonnal továbbítja a Feleknek. A Feleknek hozzászólásaikat legalább hatvan nappal az ülés kezdete előtt kell benyújtaniuk a Titkárságra. A Titkárság a határidő lejárta után a lehető leghamarabb továbbítja a Feleknek az addig a napig beérkezett hozzászólásokat. 4. A Megállapodás Mellékleteit nem érintő módosításokat a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többségével lehet elfogadni. A módosítások harminc nappal azt követően lépnek hatályba az őket elfogadó Felek számára, hogy a Felek kétharmada az elfogadási okiratot letétbe helyezte. Bármely Fél részére, amelyik az elfogadási okiratot azt követően helyezi letétbe, hogy a Felek kétharmada már letétbe helyezte azt, a módosítás a letétbe helyezését követő harmincadik napon lép életbe. 5. Bármely további Melléklet vagy egy Melléklet módosítása a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többségével fogadható el, majd valamennyi Fél számára a kilencvenedik napon lép hatályba azt követően, hogy a Felek Találkozója azt elfogadta, kivéve azokat a Feleket, amelyek e Cikk 6. pontjának megfelelően fenntartással élnek. 6. E Cikk 5. pontjában meghatározott kilencvennapos időszak alatt bármely Fél a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján fenntartással élhet egy újabb Melléklettel vagy egy Melléklet módosításával kapcsolatban. Ezek a fenntartások a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján bármikor visszavonhatók és ezt követően a Melléklet vagy a módosítás az adott Fél számára a fenntartás visszavonását követő harmincadik napon lép hatályba. 11. Cikk A Megállapodás más nemzetközi egyezményekre és jogszabályokra gyakorolt hatása 1. A Megállapodás rendelkezései nem érintik a Feleknek más nemzetközi szerződésből, egyezményből vagy megállapodásból származó jogait vagy kötelezettségeit. 2. A Megállapodás rendelkezései semmilyen módon nem érintik a Felek jogát szigorúbb intézkedések fenntartására vagy elfogadására a vándorló vízimadarak és élőhelyeik megőrzésével kapcsolatban. 12. Cikk Vitás kérdések rendezése 1. Bármely vitát, amely kettő vagy több Fél között a Megállapodás rendelkezéseinek értelmezése vagy alkalmazása kérdésében felmerülhet, a vitában érintett Felek közötti tárgyalás útján kell rendezni. 2. Ha a vita e Cikk 1. pontjának megfelelően nem oldható meg, a Felek közös megegyezéssel a vitát választottbíróság elé terjeszthetik, elsősorban a Hágában székelő Állandó Választottbíróság elé. A választottbírósági határozat a Felekre nézve kötelező. 13. Cikk Aláírás, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás, csatlakozás 1. A Megállapodás aláírásra nyitva áll bármely, a Megállapodás területén található állam részére abban az esetben is, ha a hatósága alá tartozó terület a Megállapodást érintő területen kívülre esik, továbbá minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amelynek legalább egy tagállama az elterjedési területet érintő állam. Az aláírás történhet: a) fenntartás nélkül ratifikálással, elfogadással vagy jóváhagyással; vagy b) ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával, amelyet a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás követ. 2. A Megállapodás addig a napig marad nyitva aláírásra Hágában, amíg hatályba nem lép. 3. A Megállapodás, annak hatálybalépése napjától, az 1. pontnak megfelelően bármely elterjedési területet érintő állam, illetve regionális gazdasági integrációs szervezet számára csatlakozásra nyitva áll. 4. A ratifikációs, elfogadási vagy csatlakozási okiratot a Letéteményesnél kell letétbe helyezni. 14. Cikk Hatálybalépés 1. A Megállapodás a legalább tizennegyedik — és ezen belül legalább hét afrikai és legalább hét eurázsiai — a Megállapodás területét érintő államnak vagy regionális gazdasági integrációs szervezetnek, a Megállapodás 13. Cikke szerinti fenntartás nélküli aláírását vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép életbe. 2. Minden olyan elterjedési területet érintő állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges számú aláírást vagy okirat letétbe helyezését követően: a) a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás tekintetében fenntartás nélkül aláírta; b) ratifikálta, elfogadta vagy jóváhagyta; vagy c) csatlakozott a Megállapodáshoz, az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet fenntartás nélküli aláírását vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép életbe. 15. Cikk Fenntartások A Megállapodás rendelkezéseivel kapcsolatban nem lehet általános fenntartással élni. Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet a fenntartás nélküli aláíráskor vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási okirat letétbe helyezésekor különleges fenntartást tehet a Megállapodás által érintett bármely faj esetében vagy a Cselekvési Terv bármely különleges rendelkezése tekintetében. A fenntartásokat a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján a fenntartással élő állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet bármikor visszavonhatja; az adott állam vagy szervezet számára a visszavonást követő harmincadik nap után szűnik meg a fenntartás hatálya az érintett rendelkezéssel kapcsolatban. 16. Cikk Felmondás A Megállapodást bármely Fél bármikor a Letéteményeshez intézett írásos értesítés útján felmondhatja. A felmondás tizenkét hónappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes az értesítést megkapta. 17. Cikk Letéteményes 1. A Megállapodás eredeti példányát, amely angol, arab, francia és orosz nyelven készült, és mindegyik változata egyaránt hiteles, a Letéteményesnél, azaz a Holland Királyság kormányánál helyezik letétbe. A Letéteményes mindegyik változatból hitelesített másolatot küld minden, a 13. Cikk 1. bekezdése szerinti aláíró államnak és regio nális gazdasági integrációs szervezetnek, valamint létrejöttét követően a Megállapodás Titkárságának. 2. Amint a Megállapodás hatályba lép, annak hitelesített másolatát a Letéteményes megküldi az ENSZ Titkárságának az ENSZ Alapokmánya 102. Cikke szerinti bejegyzés és közzététel céljából. 3. A Letéteményes tájékoztatja valamennyi aláíró és csatlakozó államot, regionális gazdasági integrációs szervezetet, valamint a Megállapodás Titkárságát: a) az aláírásokról; b) a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási és csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről; c) a Megállapodás hatálybalépéséről, bármely további Mellékletének vagy a Megállapodás vagy Mellékletei módosításának hatálybalépéséről; d) további Melléklet vagy egy Melléklet módosítása vonatkozásában bármely fenntartásról; e) bármely fenntartás visszavonásáról szóló értesítésről; és f) a felmondási értesítésekről. A Letéteményes minden aláíró és csatlakozó államnak, regionális gazdasági integrációs szervezetnek és a Megállapodás Titkárságának megküldi a fenntartások, a további Mellékletek, a Megállapodás vagy annak Mellékletei módosításainak szövegét. Ennek hiteléül a meghatalmazottak a Megállapodást aláírták. Kelt Hágában, 1995. év június hó 16. napján. 1. Melléklet A MEGÁLLAPODÁS TERÜLETE A Megállapodás területi határai a következők: az Északi Sarktól dél felé a 130˚ Ny hosszúságon a 75˚ É szélességig; azt követően kelet, délkelet felé az Atlanti-óceán északnyugati részén a 60˚ É—60˚ Ny pontig a következő főbb területeket érintve: Viscount Melville Sound, Prince Regent Inlet, Boothiai-öböl, Foxe-öböl, Foxe-csatorna és Hudson-szoros; azután délkelet felé át az Atlanti-óceán északnyugati részén az 50˚ É—30˚ Ny pontig; a 30˚ Ny hosszúságon a 10˚ É szélességig; délkelet felé a 20˚ Ny hosszúságon az Egyenlítőig; dél felé a 20˚ Ny hosszúságon a 40˚ D szélességig; kelet felé a 40˚ D szélességen a 60˚ K hosszúságig; észak felé a 60˚ K hosszúságon a 35˚ É szélességig; kelet-északkelet felé nagy ívben a Nyugat-Altaj 49˚ É—87˚ 27’ K pontjáig; északkelet felé nagy ívben Jeges-tenger partjáig a 130˚ K-nál; észak felé a 130˚ K hosszúságon az Északi Sarkig. A Megállapodás területének vázlatos képét a következő térkép ábrázolja. 1. a) Melléklet A MEGÁLLAPODÁS TERÜLETÉNEK TÉRKÉPE 2. Melléklet A MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VÍZIMADÁRFAJOK SPHENISCIDAE PINGVINFÉLÉK Spheniscus demersus pápaszemes pingvin GAVIIDAE BÚVÁRFÉLÉK Gavia stellata északi búvár Gavia arctica sarki búvár Gavia immer jeges búvár Gavia adamsii fehércsőrű búvár PODICIPEDIDAE VÖCSÖKFÉLÉK Tachybaptus ruficollis kis vöcsök Podiceps cristatus búbos vöcsök Podiceps grisegena vörösnyakú vöcsök Podiceps auritus füles vöcsök Podiceps nigricollis feketenyakú vöcsök PELECANIDAE GÖDÉNYFÉLÉK Pelecanus onocrotalus rózsás gödény Pelecanus rufescens vörhenyes gödény Pelecanus crispus borzas gödény SULIDAE SZULAFÉLÉK Sula (Morus) capensis fokföldi szula PHALACROCORACIDAE KÁRÓKATONA-FÉLÉK Phalacrocorax coronatus piroscsőrű kárókatona Phalacrocorax pygmeus kis kárókatona Phalacrocorax capensis fokföldi kárókatona ARDEIDAE GÉMFÉLÉK Egretta ardesiaca haranggém Egretta vinaceigula zambézi kócsag Egretta garzetta kis kócsag Egretta gularis zátonykócsag Egretta dimorpha madagaszkári zátonykócsag Ardea cinerea szürke gém Ardea melanocephala feketenyakú gém Ardea purpurea vörös gém Casmerodius albus (=Egretta alba) nagy kócsag Mesophoyx intermedia középkócsag Bubulcus ibis pásztorgém Ardeola ralloides üstökösgém Ardeola idae kékcsőrű gém Ardeola rufiventris vöröshasú gém Nycticorax nycticorax bakcsó Ixobrychus minutus törpegém Ixobrychus sturmii szerecsentörpegém Botaurus stellaris bölömbika CICONIIDAE GÓLYAFÉLÉK Mycteria ibis rózsás tantalusz Anastomus lamelligerus tátogató gólya Ciconia nigra fekete gólya Ciconia abdimii Abdim-gólya Ciconia episcopus gyapjasnyakú gólya Ciconia ciconia fehér gólya Leptoptilos crumeniferus afrikai marabu BALAENICIPITIDAE PAPUCSCSŐRŰGÓLYA-FÉLÉK Balaeniceps rex papucscsőrűgólya THRESKIORNITHIDAE IBISZFÉLÉK Plegadis falcinellus batla Geronticus eremita tarvarjú Threskiornis aethiopicus szent íbisz Platalea leucorodia kanalasgém Platalea alba afrikai kanalasgém PHOENICOPTERIDAE FLAMINGÓFÉLÉK Phoenicopterus ruber rózsás flamingó Phoenicopterus (=Phoeniconaias) minor kis flamingó ANATIDAE RÉCEFÉLÉK Dendrocygna bicolor sujtásos fütyülőlúd Dendrocygna viduata apáca-fütyülőlúd Thalassornis leuconotus vöcsökréce Oxyura leucocephala kékcsőrű réce Oxyura maccoa csuklyás réce Cygnus olor bütykös hattyú Cygnus cygnus énekes hattyú Cygnus columbianus kis hattyú Anser brachyrhynchus rövidcsőrű lúd Anser fabalis vetési lúd Anser albifrons nagy lilik Anser erythropus kis lilik Anser anser nyári lúd Branta leucopsis apácalúd Branta bernicla örvös lúd Branta ruficollis vörösnyakú lúd Alopochen aegyptiacus nílusi lúd Tadorna ferruginea vörös ásólúd Tadorna cana szürkefejű ásólúd Tadorna tadorna bütykös ásólúd Plectropterus gambensis tüskésszárnyú lúd Sarkidiornis melanotos bütykös fényréce Nettapus auritus afrikai törpelúd Anas penelope fütyülő réce Anas strepera kendermagos réce Anas crecca csörgő réce Anas capensis bantu réce Anas platyrhynchos tőkés réce Anas undulata sárgacsőrű réce Anas acuta nyílfarkú réce Anas erythrorhyncha feketefejű üstökösréce Anas hottentota hottentotta réce Anas querquedula böjti réce Anas clypeata kanalas réce Marmaronetta angustrostis márványos réce Netta rufina üstökös réce Netta erythrophthalma pirosszemű réce Aythya ferina barátréce Aythya nyroca cigányréce Aythya fuligula kontyos réce Aythya marila hegyi réce Somateria mollissima pehelyréce Somateria spectabilis cifra pehelyréce Polysticta stelleri Steller-pehelyréce Clangula hyemalis Jeges réce Melanitta nigra fekete réce Melanitta fusca füstös réce Bucephala clangula kerceréce Mergellus albellus kis bukó Mergus serrator örvös bukó Mergus merganser nagy bukó GRUIDAE DARUFÉLÉK Balearica pavonina feketenyakú koronásdaru Balearica regulorum szürkenyakú koronásdaru Grus leucogeranus hódaru Grus (=Anthropoides) virgo pártásdaru Grus (=Anthropoides) paradisea paradicsomdaru Grus (=Bugeranus) carunculatus golyvás daru Grus grus daru RALLIDAE GUVATFÉLÉK Sarothrura elegans gyöngyös bolyhosszárnyúmadár Sarothrura boehmi csíkosbegyű bolyhosfarkúmadár Sarothrura ayresi fehérszárnyú bolyhosfarkúmadár Rallus aquaticus guvat Rallus caerulescens kaffer guvat Porzana parva kis vízicsibe Porzana pusilla törpevízicsibe Porzana porzana pettyes vízicsibe Aenigmatolimnas marginalis csíkos vízicsibe Porphyrio alleni bronz szultántyúk Gallinula chloropus vízityúk Gallinula angulata törpevízityúk Fulica cristata bütykös szárcsa Fulica atra szárcsa DROMADIDAE GÉMLILEFÉLÉK Dromas ardeola gémlile HAEMATOPODIDAE CSIGAFORGATÓ-FÉLÉK Haematopus ostralegus csigaforgató Haematopus moquini fokföldi csigaforgató RECURVIROSTRIDAE GULIPÁNFÉLÉK Himantopus himantopus gólyatöcs Recurvirostra avosetta gulipán GLAREOLIDAE SZÉKICSÉRFÉLÉK Pluvianus aegyptius krokodilmadár Glareola pratincola székicsér Glareola nordmanni feketeszárnyú székicsér Glareola ocularis madagaszkári székicsér Glareola nuchalis kövi székicsér Glareola cinerea hamvas székicsér Charadrius alexandrinus széki lile Charadrius marginatus fehérhomlokú lile Vanellus albiceps fehérfejű bíbic Vanellus senegallus csíkosnyakú bíbic Vanellus lugubris szavannabíbic Vanellus melanopterus abesszín bíbic Vanellus coronatus koronás bíbic Vanellus leucurus (=Chettusia leucura) fehérfarkú lilebíbic SCOLOPACIDAE SZALONKAFÉLÉK Scolopax rusticola erdei szalonka Gallinago stenura hegyesfarkú sárszalonka Gallinago media nagy sárszalonka Gallinago gallinago sárszalonka Lymnocryptes minimus kis sárszalonka Numenius arquata nagy póling Tringa erythropus füstös cankó Phalaropus lobatus vékonycsőrű víztaposó Phalaropus fulicaria laposcsőrű víztaposó LARIDAE SIRÁLYFÉLÉK Larus leucophthalmus pápaszemes sirály Larus hemprichii füstös sirály Larus canus viharsirály Larus audouinii korallsirály Larus marinus dolmányos sirály Larus dominicanus déli sirály Larus hyperboreus jeges sirály Larus glaucoides sarki sirály Larus argentatus ezüstsirály Larus heuglini Heuglin-sirály Larus armenicus örmény sirály Larus cachinnans sárgalábú sirály Larus fuscus heringsirály Larus ichthyaetus halászsirály Larus cirrocephalus szürkefejű sirály Larus hartlaubi Hartlaub-sirály Larus ridibundus dankasirály Larus genei vékonycsőrű sirály Larus melanocephalus szerecsensirály Larus minutus kis sirály Xema sabini fecskesirály Sterna (=Gelochelidon) nilotica kacagócsér Sterna caspia lócsér Sterna maxima királycsér Sterna bengalensis bengáli csér Sterna bergii üstökös csér Sterna sandvicensis kenti csér Sterna dougallii rózsás csér Sterna vittata dél-tengeri csér Sterna hirundo küszvágó csér Sterna saundersi ádeni törpecsér Sterna balaenarum namíb törpecsér Sterna repressa fehérarcú csér Chlidonias hybridus fattyúszerkő Chlidonias leucopterus fehérszárnyú szerkő Chlidonias niger kormos szerkő RHYNCOPIDAE OLLÓSCSŐRŰMADÁR-FÉLÉK Rhyncops flavirostris afrikai ollóscsőrűmadár 3. Melléklet CSELEKVÉSI TERV 1. Alkalmazási terület 1.1. A Cselekvési Terv ezen Mellékletnek az 1. számú táblázatában (a továbbiakban: 1. táblázat) felsorolt vándorló vízimadarak populációira alkalmazandó. 1.2. Az 1. táblázat e Mellékletnek szerves részét képezi. A Cselekvési Tervre vonatkozó bármely hivatkozás egyúttal az 1. táblázatra való hivatkozást is jelenti. 2. Fajok védelme 2.1. Jogi intézkedések 2.1.1. Azok a Felek, amelyeknek a területén az 1. táblázat A oszlopában felsorolt populációk előfordulnak, ezen Megállapodás III. Cikk 2. a) pontja szerint biztosítani fogják azok védelmét. E Felek egyebek mellett és a 2.1.3. bekezdés figyelembevételével: a) megtiltják a területükön előforduló populációk egyedeinek és azok tojásainak zsákmányolását; b) megtiltják a szándékos zavarást, amennyiben ezen zavarás jelentős az érintett populációk védelme szempontjából; és c) megtiltják azon madarak és tojások birtoklását, hasznosítását és kereskedelmét, amelyeket a fenti a) bekezdésben foglaltak dacára zsákmányoltak; ugyanez vonatkozik az ilyen madarak és tojások bármely könnyen felismerhető részére vagy származékára. Azok a populációk, amelyek az A oszlop 2. vagy 3. csoportjába tartoznak és csillaggal vannak jelölve, a fenntartható használat elvét követve vadászhatók, feltéve, hogy ezen populációk vadászatának régmúltra visszatekintő hagyománnyal rendelkezik. Ezt a fenntartható használatot egy megfelelő nemzetközi szintű, adott fajra vonatkozó Cselekvési Terv speciális rendelkezéseinek keretén belül kell folytatni. 2.1.2. Az érintett Felek szabályozni fogják az 1. táblázat B oszlopában felsorolt összes populáció egyedének és azok tojásainak zsákmányolását. Az ilyen jogi intézkedések célja, hogy a populációkat megőrizze vagy kedvező védelmi helyzetbe állítsa vissza, valamint biztosítsa a rendelkezésre álló legalaposabb populációdinamikai ismeretek alapján, hogy a zsákmányolás vagy egyéb hasznosítás fenntartható legyen. E jogi intézkedések a 2.1.3. bekezdéstől függően elsősorban: a) az érintett populációkhoz tartozó egyedek zsákmányolásának megtiltása a szaporodás, fiókanevelés és a költőhelyre való visszatérés időszakában, amennyiben a zsákmányolás kedvezőtlen hatással van az érintett populáció védelmi helyzetére; b) a zsákmányolás módjainak szabályozása; c) szükség esetén korlátozások bevezetése és e korláto zások betartásának megfelelő módon történő felügyelete; d) azon madarak és tojások birtoklásának, hasznosításának és kereskedelmének megtiltása, amelyeket ezen bekezdésben foglaltak ellenében zsákmányoltak; ugyanez vonatkozik ezen madarak és tojásaik bármely részére is. 2.1.3. A Felek kivételeket tehetnek a 2.1.1. és a 2.1.2. bekezdésekben felsorolt tiltások alól az Egyezmény III. Cikk 5. bekezdésében foglaltaktól függetlenül, ha nincs más megfelelő megoldás, és a következő célból: a) a mezőgazdasági termények, a vizek és a halászat jelentős kárainak megelőzése; b) a repülésbiztonság és más kiemelt közügy érdekében; c) a kutatás, oktatás és visszatelepítés, valamint az e célokhoz szükséges tenyésztés; d) bizonyos madárfajok kis számban történő zsákmányolása, tartása vagy más ésszerű hasznosítása szigorú felügyelet mellett, korlátozott mértékben; és e) az érintett populációk szaporodási vagy túlélési esélyeinek fokozása. A kivételeknek mind tartalmát, mind pedig térbeli és időbeli korlátait pontosan meg kell határozni, és azok nem veszélyeztethetik az 1. táblázatban felsorolt populációkat. A Feleknek a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a Megállapodás Titkárságát bármilyen ezen előírás alapján nyújtott kivételről. 2.2. Fajonkénti Cselekvési Tervek 2.2.1. A Felek soron kívül együttműködnek nemzetközi szintű, egyes fajokra vonatkozó cselekvési tervek kidolgozásában és azok végrehajtásában az 1. táblázat A oszlopának 1. csoportjába tartozó populációk esetében, valamint az A oszlop csillaggal jelölt populációi esetében. E cselekvési tervek kidolgozását, összehangolását és végrehajtását a Megállapodás Titkársága koordinálja. 2.2.2. A Felek az 1. táblázat A oszlopában felsorolt populációkra az országos szintű cselekvési terveket azzal a céllal készítik el és hajtják végre, hogy e populációk általános védelmi helyzete javuljon. E cselekvési terveknek a csillaggal jelölt populációk esetében különleges előírásokat tartalmaznak. Szükséges esetben figyelembe veszik az egyes fajok összetévesztése miatt bekövetkező véletlen elejtésből adódó problémákat. 2.3. Rendkívüli intézkedések Ha a Megállapodás által érintett területen bárhol az 1. táblázatban felsorolt populációkra különösen kedvezőtlen vagy veszélyeztető jelenségek lépnek fel, a Felek rendkívüli intézkedéseket dolgoznak ki és valósítanak meg; amennyire lehetséges és szükséges, egymással szoros együttműködésben. 2.4. Visszatelepítések A Felek a legnagyobb körültekintéssel járnak el, amikor az 1. táblázatban felsorolt populációkat korábbi elterjedési területükre telepítik vissza. Olyan részletes visszatelepítési terv kidolgozására, majd annak megvalósítására kell törekedni, amely megfelelő tudományos kutatásokon alapul. Ajánlatos, hogy a visszatelepítési tervek képezzék szerves részét mind az országos szintű, mind pedig — szükséges esetben — a nemzetközi szintű, az egyes fajokra vonatkozó cselekvési terveknek. Ajánlatos továbbá, hogy a visszatelepítési tervek környezeti hatástanulmányt is tartalmazzanak, és biztosítani kell a széles körű hozzáférhetőségüket. A Felek kötelesek előre értesíteni a Megállapodás Titkárságát az 1. táblázatban felsorolt populációkat érintő visszatelepítési programokkal kapcsolatban. 2.5. Betelepítések 2.5.1. A Felek, amennyiben szükségesnek ítélik, minden olyan nem őshonos állat- és növényfaj betelepítését megtiltják, amely káros hatással lehet az 1. táblázatban felsorolt populációkra. 2.5.2. A Felek, amennyiben szükségesnek ítélik, megelőző óvintézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a fogságban tartott, nem őshonos madarak véletlen kiszabadulását elkerüljék. 2.5.3. A Felek, amennyiben szükséges és lehetséges, a területükre már betelepült nem őshonos fajok vagy azok hibridjei kapcsán intézkedéseket tesznek — ideértve azok elejtését is — annak érdekében, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációk ne kerüljenek veszélybe. 3. Élőhelyvédelem 3.1. Élőhelyek számbavétele 3.1.1. A Felek — lehetőség szerint az illetékes nemzetközi szervezetekkel együttműködésben — kötelesek létrehozni és megjelentetni azon élőhelyek országos leltárát, amelyek az 1. táblázatban felsorolt populációk számára fontosak. 3.1.2. A Felek kiemelten fontos feladata az 1. táblázatban felsorolt populációk szempontjából nemzetközi vagy országos jelentőségű élőhelyek meghatározása. 3.2. Területek védelme 3.2.1. A Feleknek törekedniük kell egyrészt további területek védetté nyilvánítására, hogy megvédjék az 1. táblábzatban felsorolt populációk szempontjából fontos élőhelyeket, másrészt az ezekre a területekre vonatkozó kezelési tervek kidolgozására és végrehajtására. 3.2.2. A Feleknek törekedniük kell mindazon vizes területek fokozott védelmére, amelyek nemzetközi szempontból fontosak. 3.2.3. A Feleknek törekedniük kell az országukon belül található összes vizes terület ésszerű és fenntartható használatára. Különösen törekedniük kell — megfelelő rendelkezések vagy iránymutatások és ellenőrző intézkedések bevezetésével —, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációk élőhelyei ne romoljanak és ne fogyjanak. Különösen törekednek arra, hogy a) ahol csak lehetséges, megfelelő törvényi szabályozást foganatosítanak a mezőgazdasági vegyszerekre, az állati kártevők állományának szabályozási módszereire, valamint a szennyvizek kibocsátására vonatkozólag, melyek a nemzetközi előírásoknak is megfelelnek, a célból, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációkra irányuló káros hatásokat a minimálisra csökkentsék; és b) ezekről a hatályban lévő rendelkezésekről, iránymutatásokról és ellenőrző intézkedésekről, valamint ezeknek a társadalom, illetve az élővilág számára való előnyeiről a megfelelő nyelven tájékoztató anyagokat készítenek és tesznek közzé. 3.2.4. A Felek törekednek egy, az ökoszisztéma egészének megközelítéséből történő stratégia kidolgozására az 1. táblázatban felsorolt populációk élőhelyeinek védelme érdekében, beleértve a felaprózódott állományok élőhelyeit is. 3.3. Élőhelyek helyreállítása A Felek törekednek arra, hogy ahol csak módjuk és lehetőségük van rá, ott helyreállítsák azokat az élőhelyeket, amelyek korábban fontosak voltak az 1. táblázatban felsorolt populációk szempontjából. 4. Az emberi tevékenységek szabályozása 4.1. Vadászat 4.1.1. A Felek együttműködnek, hogy saját vadászati törvényeik megfeleljenek az ezen Cselekvési Tervben kitűzött fenntartható használat alapelvének, figyelembe véve az érintett vízimadár-populációk teljes elterjedési területét és biológiájuk sajátosságait. 4.1.2. A Felek tájékoztatják a Megállapodás Titkárságát az 1. táblázatban felsorolt populációk vadászatát érintő jogszabályaikról. 4.1.3. A Felek együttműködnek abban, hogy megbízható és összehangolt módszert dolgozzanak ki a terítékek adatainak összegyűjtésére, hogy fel lehessen becsülni az 1. táblázatban felsorolt populációk elejtett egyedeinek számát. Minden egyes populációra vonatkozólag tájékoztatják a Megállapodás Titkárságát az éves összesített terítékről, amennyiben azok rendelkezésükre állnak. 4.1.4. A Felek törekednek arra, hogy 2000-ig az ólomsöréttel történő vadászat a vizes területeken szűnjön meg. 4.1.5. A Felek kidolgozzák és végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyek visszaszorítják — és amennyire lehetséges, meg is szüntetik — a mérgezett csalétkek használatát. 4.1.6. A Felek kidolgozzák és végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyek visszaszorítják — és amennyire lehetséges, meg is szüntetik — az illegális zsákmányolást. 4.1.7. A Felek szükséges esetben támogatják a vadászok azon törekvéseit, hogy klubokat vagy más szervezeteket hozzanak létre helyi, országos vagy nemzetközi szinten, amelyek koordinálják a tevékenységüket és segítenek a fenntarthatóság biztosításában. 4.1.8. A Felek szükséges esetben elősegítik vadászatismereti vizsga kötelezővé tételét, amely többek között madárfajok meghatározását is tartalmazza. 4.2. Ökoturizmus 4.2.1. A Felek támogatják ahol indokolt — kivéve a védett területek magterületeinek esetét — valamennyi érdekelt fél közötti együttműködési programok kidolgozását a természet iránt érzékeny és megfelelő ökoturizmus kifejlődése céljából azokon a vizes területeken, ahol az 1. táblázatban felsorolt populációk koncentráltan előfordulnak. 4.2.2. A Felek, együttműködve az illetékes nemzetközi szervezetekkel, törekednek arra, hogy felbecsüljék az ökoturizmusból eredő költségeket, előnyöket és egyéb következményeket azokon a kiválasztott vizes területeken, ahol az 1. táblázatban felsorolt populációk egyedei jelentősebb számban előfordulnak. Az eredményeket továbbítják a Megállapodás Titkársága felé. 4.3. Egyéb emberi tevékenységek 4.3.1. A Felek felbecsülik azon tervezett tevékenységek hatásait, amelyek összeütközéshez vezethetnek az 1. táblázatban felsoroltak közül a 3.2. bekezdés által megnevezett területeken lévő populációk, illetve az emberi érdekek között, az elért eredményeket pedig közzé teszik. 4.3.2. A Felek törekednek az 1. táblázatban felsorolt populációk által okozott — elsősorban mezőgazdasági — károkról szóló információk összegyűjtésére, a kapott eredményeket pedig jelentik a Megállapodás Titkársága felé. 4.3.3. A Felek együttműködnek, hogy meghatározzák az 1. táblázatban felsorolt populációk által okozott károk lehető legkisebbre csökkentésére vagy a káros — különösen mezőgazdasági — hatások mérséklésére alkalmas módszereket, a más országokban szerzett tapasztalatok felhasználásával. 4.3.4. A Felek együttműködnek fajokra vonatkozó egyedi cselekvési tervek kidolgozásában azokra a populációkra vonatkozóan, amelyek — elsősorban a mezőgazdaságban — jelentős károkat okoznak. A Megállapodás Titkársága koordinálja e tervek kidolgozását és összehangolását. 4.3.5. A Felek, amennyire lehetséges, az 1. táblázatban felsorolt populációkat érő káros hatások lehető legkisebbre csökkentése érdekében szigorú környezetvédelmi előírásokat biztosítanak mind a tervezésre, mind pedig a kivitelezésre vonatkozólag. Tanácsos lépéseket tenni annak érdekében is, hogy a már létező és az érintett populációkat károsító létesítmények hatásait a lehető legkisebbre csökkentsék. 4.3.6. Ahol az emberi zavarás veszélyezteti az 1. táblázatban felsorolt populációk védelmi helyzetét, a Felek törekednek arra, hogy a veszélyeztetés mértékét intézkedéseikkel csökkentsék. Ilyen megfelelő intézkedés lehet egyebek mellett védett területeken olyan zavarásmentes övezet kialakítása, amelynek látogatása a nagyközönség számára nem engedélyezett. 5. Kutatás és monitorozás 5.1. A Felek törekednek olyan kevéssé ismert területek felmérésére, ahol az 1. táblázatban felsorolt populációk egyedei jelentősebb koncentrációban előfordulhatnak. Ezen felmérések eredményeit közzéteszik. 5.2. A Felek törekednek az 1. táblázatban felsorolt populációk monitorozására. Ennek eredményeit nyilvánosságra hozzák vagy eljuttatják az illetékes nemzetközi szervezetekhez, hogy az állományhelyzetet és állományalakulást áttekinthessék. 5.3. A Felek együttműködnek, hogy a populációk helyzetének jellemzése szempontjából alapvető állományváltozások mérését — mint e populációk helyzetének jellemzésére szolgáló szempontot — továbbfejlesszék. 5.4. A Felek együttműködnek az 1. táblázatban felsorolt összes populáció vándorlási útvonalának meghatározása érdekében, egyrészt a költési és a költésen kívüli időszakok előfordulási, valamint számlálási adatainak felhasználásával, másrészt pedig összehangolt gyűrűzési programokkal. 5.5. A Felek törekednek arra, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációk ökológiájával, populációdinamikájával és élőhelyeivel kapcsolatban közös kutatásokat kezdeményezzenek és támogassanak azok sajátos igényei, továbbá a védelmük és a kezelésük szempontjából legmegfelelőbb eszközök meghatározása céljából. 5.6. A Felek törekednek arra, hogy felmérjék a vizes területek csökkenésének, romlásának és a zavarásoknak a hatásait egyrészt az 1. táblázatban felsorolt populációk által használt vizes területek eltartó képességére, másrészt e populációk vonulási mintájára. 5.7. A Felek törekednek arra, hogy felmérjék egyrészt a vadászat és a kereskedelem káros hatásait az 1. táblázatban felsorolt populációkra, másrészt pedig ezen tevékenységek fontosságát mind a helyi, mind a nemzetgazdaságban. 5.8. A Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek az érintett nemzetközi szervezetekkel és támogassák a kutatási és a monitorozási tevékenységeket. 6. Oktatás és tájékoztatás 6.1. A Felek szükség szerint továbbképzést tartanak abból a célból, hogy a Cselekvési Terv végrehajtásáért felelős személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek annak hatékony megvalósításához. 6.2. A Felek együttműködnek egymással és a Megállapodás Titkárságával is a továbbképzések kidolgozása és az ismeretanyagok cseréje terén. 6.3. A Felek törekednek arra, hogy kidolgozzanak olyan programokat, ismeretterjesztési anyagokat és mód szereket, amelyek segítségével jobban megismerheti a nagyközönség a Cselekvési Terv célkitűzéseit, előírásait és tartalmát. Különös figyelmet kell fordítani a fontosabb vizes területeken vagy azok közvetlen környékén élő lakosságra, e vizes területek használóira (vadászok, halászok, turisták stb.), valamint a helyi hatóságokra és más döntéshozókra. 6.4. A Felek törekednek tömegtájékoztatási akciósorozatok kezdeményezésére az 1. táblázatban felsorolt populációk védelme érdekében. 7. Végrehajtás 7.1. A Felek a Cselekvési Terv végrehajtása során, indokolt esetben elsőbbséget biztosítanak az 1. táblázat A oszlopában felsorolt populációknak. 7.2. Amennyiben az 1. táblázatban felsorolt populációk esetében egyazon fajnak több populációja is előfordul egy adott ország területén, akkor az illetékes Félnek a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő populációra érvényes védelmi intézkedéseket kell alkalmaznia. 7.3. A Megállapodás Titkársága a Technikai Bizottsággal és az egyes országok szakértőivel összehangolva koordinálja a Megállapodás IV. Cikk 4. bekezdésének megfelelő természetvédelmi irányelvek kidolgozását, hogy segítse a Feleket a Cselekvési Terv végrehajtásában. A Megállapodás Titkársága biztosítja, hogy ahol lehet, az összhang fennálljon más nemzetközi egyezmény által jóváhagyott irányelvekkel. Az irányelveknek figyelembe kell venniük a fenntartható használat elvét. Az irányelvek egyebek mellett az alábbiakra terjednek ki: a) egyes fajokra vonatkozó cselekvési tervek; b) rendkívüli intézkedések; c) területek számbavételének és élőhelykezelési mód szerek elkészítése; d) vadászat; e) vízimadarak kereskedelme; f) idegenforgalom; g) mezőgazdasági károk csökkentése; h) vízimadár monitorozási eljárás. 7.4. A Megállapodás Titkársága a Technikai Bizottsággal és a Felekkel összehangolva egy nemzetközi, a Cselekvési Terv végrehajtása szempontjából szükséges felülvizsgálati anyagsorozatot készít, amely a következőket tartalmazza: a) jelentések a populációk helyzetéről és a változások irányáról; b) felmérések fehér foltjai; c) az egyes populációk által használt területek hálóza tai, amelyek tartalmazzák az egyes élőhelyek védelmi helyzetének és a megtett intézkedéseknek a felülvizsgálatait; d) az egyes országok azon vadászati és kereskedelmi jogszabályalkotásai, amelyek a 2. Mellékletben felsorolt fajokat érintik; e) az egyes fajokra vonatkozó Cselekvési Tervek elkészítésének és végrehajtási fokának az állapota; f) visszatelepítési feladatok; és g) a betelepített, nem őshonos fajok és hibridjeinek a helyzete. 7.5. A Megállapodás Titkársága biztosítja, hogy a 7.4. bekezdésben említett felülvizsgálatok legfeljebb 3 évenként korszerűsítve legyenek. 7.6. A Technikai Bizottság értékeli a 7.3. és 7.4. bekezdés szerint elkészített irányelveket és felülvizsgálatokat, valamint kidolgozza a fejlesztésükre, tartalmukra és végrehajtásukra vonatkozó ajánlások és határozatok tervezeteit a Felek Konferenciája számára. 7.7. A Megállapodás Titkársága rendszeres időközönként felülvizsgálja az Cselekvési Terv végrehajtásához szükséges, további támogatásokat biztosító lehetséges megoldásokat (pénzalapok, technikai segítség), valamint jelentést készít a Felek Konferenciájának üléseire. 1. táblázata) A VÁNDORLÓ VÍZIMADARAK POPULÁCIÓINAK HELYZETE MAGYARÁZAT AZ OSZTÁLYOZÁSHOZ Az akcióterv végrehajtásához a következő magyarázat jelenti az alapot: A Oszlop 1. Csoport: a) a Vándorló Állatfajok Védelméről szóló Egyezmény I. Függelékében szereplő fajok; b) veszélyeztetettnek nyilvánított fajok ,,A világ veszélyeztetett madarai (Threatened Birds of the World — Birdlife International, 2000)’’ ; vagy c) 10 000-nél kevesebb egyedből álló populációk. a) Az 1. táblázat, ,,A vándorló vízimadarak populációinak helyzete’’ a Megállapodás 3. Mellékletében szereplő cselekvési terv részét képezi. 2. Csoport: 10 000 és 25 000 közötti egyedszámú populációk. 3. Csoport: Olyan populációk, melyek egyedszáma 25 000 és 100 000 között van és a következő tényezők miatt veszélyeztetettek: a) életciklusuk során bármikor korlátozott számú területre koncentrálódnak; b) olyan élőhelyhez kötöttek, mely erősen veszélyeztetett; c) jelentős hosszú távú csökkenést mutatnak; vagy d) jelentős populációméret vagy trend fluktuációkat mutatnak. A 2. és 3. csoportokban feltüntetett fajok esetében lásd e Melléklet 2.1.1. bekezdését. B Oszlop 1. Csoport: Olyan populációk, melyek egyedszáma 25 000 és 100 000 között van és melyek nem elégítik ki az A Oszlop kitételeit 2. Csoport: Populációk, melyek egyedszáma 100 000 felett van és melyek különös figyelmet érdemelnek az alábbiak miatt: a) életciklusuk során bármikor korlátozott számú területre koncentrálódnak; b) olyan élőhelyhez kötöttek, mely erősen veszélyeztetett; c) jelentős hosszú távú csökkenést mutatnak; vagy d) jelentős populációméret vagy trend fluktuációkat mutatnak. C Oszlop 1. Csoport: 100 000 egyed feletti populációk, melyek számára a nemzetközi összefogás igen jó hatást gyakorolna és melyek a fenti A és B oszlopok kitételeit nem elégítik ki. AZ 1. TÁBLÁZAT FELÜLVIZSGÁLATA Ezt a táblázatot: a) a Technikai Bizottságnak a Megállapodás VII. Cikk 3. b) bekezdése alapján rendszeresen felül kell vizsgálni; és b) Módosítani kell szükség szerint a Felek Találkozója által a Megállapodás VI. Cikk 9. d) bekezdése szerint a felülvizsgálat megállapításainak fényében. AZ ELTERJEDÉSI TERÜLETEK LEÍRÁSÁHOZ HASZNÁLT FÖLDRAJZI KIFEJEZÉSEK MEGHATÁROZÁSA Észak-Afrika Algéria, Egyiptom, Líbia, Marokkó, Tunézia. Nyugat-Afrika Benin, Burkina Faso, Kamerun, Csád, Elefántcsontpart, Gambia, Ghána, Guinea, Guinea-Bissau, Libéria, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Sierra Leone, Togo. Kelet-Afrika Burundi, Djibouti, Eritrea, Ethiópia, Kenya, Rwanda, Szomália, Szudán, Uganda, Tanzánia. Északkelet-Afrika Djibouti, Egyiptom, Eritrea, Ethiópia, Szomália, Szudán. Dél-Afrika Angola, Botswana, Lesotho, Malawi, Mozambik, Namíbia, Dél-Afrikai Köztársaság, Sváziföld, Zambia, Zimbabwe. Közép-Afrika Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Gabon, Sao Tome és Principe. Szaharától délre lévő Afrika Valamennyi, a Szaharától délre fekvő afrikai állam. Trópusi Africa Szaharától délre lévő Afrika, Lesotho, Namíbia, Dél-Afrikai Köztársaság és Sváziföld kivételével. Északnyugat-Európa Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Luxembourg, Hollandia, Norvégia, Svédország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság. Nyugat-Európa Északnyugat-Európa, valamint Portugália és Spanyolország. Északkelet-Európa Oroszország Uráltól nyugatra fekvő területeinek északi része. Kelet-Európa Belorusszia, Oroszország Uráltól nyugatra fekvő területei, Ukrajna. Közép-Európa Ausztria, Csehország, Észtország, Németország, Magyarország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Lengyelország, Oroszországnak a Finn-öblöt övező része és Kaliningrád, Szlovákia, Svájc. Észak-Atlanti térség Feröer-szigetek, Grönland, Izland, Írország, Norvégia, Oroszország északnyugati partvidéke, Svalbard, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság. Kelet-Atlanti térség Európa és Észak-Afrika atlanti partvidéke Észak-Norvégiától Marokkóig. Nyugat-Szibéria Oroszország az Uráltól keletre a Jenyiszej-folyóig és délre Kazaksztán határáig. Közép-Szibéria Oroszország a Jenyiszej-folyótól a Tajmír-félsziget keleti határáig, és délre az Altájhegységig. Nyugat-Mediterráneum Algéria, Franciaország, Olaszország, Málta, Monaco, Marokkó, Portugália, San Marino, Spanyolország, Tunézia. Kelet-Mediterráneum Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Ciprus, Egyiptom, Görögország, Izrael, Libanon, Líbia, Szlovénia, Szíria, Macedónia, Törökország, Jugoszlávia. Fekete-tenger Örményország, Bulgária, Grúzia, Moldova, Románia, Oroszország, Törökország, Ukrajna. Kaszpi-térség Azerbajdzsán, Irán, Kazaksztán, Oroszország, Türkmenisztán, Üzbekisztán. Délnyugat-Ázsia Bahrain, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Kazaksztán, Kuwait, Libanon, Omán, Qatar, SzaudArábia, Szíria, Kelet-Törökország, Türkmenisztán, Egyesült Arab Emirátusok, Üzbekisztán, Jemen. Nyugat-Ázsia Oroszország Uráltól keletre fekvő területeinek nyugati része és a Kaszpi-térség országai. Közép-Ázsia Afganisztán, Kazaksztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbekisztán. Dél-Ázsia Bangladesh, Bhután, India, Maldív-szigetek, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka. A RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK MAGYARÁZATA fész.: fészkelő tel.: telelő É: Észak K: Kelet D: Dél Ny: Nyugat ÉK: Északkelet ÉNy: Északnyugat DK: Délkelet DNy: Délnyugat ( ): Populáció helyzete ismeretlen. Becsült természetvédelmi helyzet. : Kivételesen azon populációk esetében, melyeket jelöl, a vadászat fenntartható mértékben folytatható, amennyiben ezen populációk vadászata hosszú idejű kulturális tradíció. (Lásd a Megállapodás 3. Mellékletének 2.1.1. bekezdés …