65/2012. (VII. 4.) VM rendelete a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól.

65/2012. (VII. 4.) VM rendelete a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 1., 2., 3., 14., 15., 16. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. állati eredetű takarmány-alapanyag: a 142/2011/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. pontja szerinti fogalom; 2. állatorvosi rendelvény: állatorvosi képesítéssel rendelkező személy által kiállított, gyógyszeres takarmány rendelésére vonatkozó okirat; 3. állattartó telep: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) alkalmazási körébe tartozó tevékenység helyszínéül szolgáló hely, ahol állatokat tartanak, tenyésztenek, kezelnek vagy kiállítás céljára bemutatnak, kivéve azon helyeket, amelyek kizárólag olyan tevékenységeket folytatnak, amelyeket a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés a)-d) pontja meghatároz; 4. ásványi takarmány: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés k) pontja szerinti fogalom; 5. átmosódás: a korábban előállított takarmányból az ugyanazon gyártósoron később előállított takarmányba olyan összetevő, illetve hatóanyag átszennyeződése, amely ez utóbb előállított takarmány gyártmánylapján nem szerepel; 6. behozatal: a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 15. pontja szerinti fogalom; 7. bejegyzett képviselő: az 1. mellékletben felsorolt takarmány kategória valamelyikébe tartozó egy vagy több takarmányt az Európai Unión (a továbbiakban: EU) kívüli államból (a továbbiakban: harmadik ország) az EU valamely tagállamának (a továbbiakban: tagállam) területére közvetlenül beszállító, első EU-s forgalomba hozatalt végző, az EU-ban székhellyel rendelkező forgalmazó; 8. cselekvési küszöbérték: egyes nemkívánatos anyagok – különösen a dioxin – azon szintje, amelynek megállapítása esetén a hatóság a szennyezett tétellel szemben korlátozó intézkedést nem foganatosít, csak a szennyezés eredetével kapcsolatos nyomozást indít; 9. csomagolóanyag: olyan anyag, amelyet a takarmány megóvására, kiszerelésére (burkolására, fedésére, állagának megőrzésére) használnak; 10. egyenértékű: a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 14. pontja szerinti fogalom; 11. élelmezés-egészségügyi várakozási idő: az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet [a továbbiakban: 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet] 4. § 10. pontjában meghatározott időtartam; 12. élelmiszertermelés céljából tartott állat: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti fogalom; 13. előállító: az Éltv. hatálya alá tartozó azon takarmányvállalkozás, amely a takarmányt előállítja (termeli, termeszti, gyártja, kezeli, feldolgozza); 14. előkeverék: az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. bekezdés e) pontja szerinti fogalom; 15. elsődleges előállítás: a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk f) pontja szerinti tevékenység; 16. felülvizsgálat: a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti fogalom; 17. forgalmazó: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 9. pontjában meghatározott – egy vagy több – kereskedelmi tevékenységet folytató takarmányvállalkozó; 18. géntechnológiával módosított takarmány: az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti takarmány; 19. gyártmánylap: az előállító által – a takarmány előállítását megelőzően – a 2. mellékletben megadott formában és tartalommal kiállított részletes, írásos dokumentum az előállított takarmány jellemzőiről; 20. gyógypremix: a 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet 4. § 18. pontjában meghatározott készítmény; 21. gyógyszeres késztakarmány: állatgyógyászati készítmény vagy készítmények és takarmány vagy takarmányok keveréke, amely forgalomba hozatalra kész, és amely további feldolgozás nélkül alkalmas állatok takarmányozására az állatgyógyászati készítményekre leírt gyógyító, megelőző vagy egyéb tulajdonságai alapján; 22. gyógyszeres köztes termék: gyógypremixet tartalmazó kiegészítő takarmány; 23. hatósági zárolás: a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti fogalom; 24. importőr: takarmányt harmadik országból az EU területére behozó, az EU-ban székhellyel rendelkező takarmányvállalkozás; 25. kedvtelésből tartott állat: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés f) pontja szerinti fogalom; 26. kiegészítő takarmány: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés j) pontja szerinti fogalom; 27. kísérő okmány: az a jelölési és egyéb adatokat tartalmazó dokumentum, irat, amely a takarmánnyal térben és időben együtt mozog, a terméket kíséri, amikor azt forgalomba hozzák, illetve felhasználják; 28. kislétszámú állattartó telep: az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet [a továbbiakban: 41/1997. (V. 28.) FM rendelet] 1. számú melléklet 1. számú függelék 5. pontja szerinti fogalom; 29. központi jegyzék: a 726/2004/EK európai parlament és tanácsi rendelet 30. cikk 2. bekezdése szerinti központosított engedélyezési eljárás nyomán kialakított EU-s jegyzék; 30. különleges táplálási cél: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés n) pontja szerinti fogalom; 31. különleges táplálási célokra szánt takarmány: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés o) pontja szerinti fogalom; 32. mikrobiológiai eredetű enzim: a takarmány-adalékanyagok közé tartozó, mikroorganizmus által termelt, nagy molekulatömegű fehérje, amely az állat tápcsatornájába jutva – a biokémiai reakció sebességének fokozásával – segíti a táplálóanyagok lebontását, emésztését; 33. minimális eltarthatósági idő: a takarmány-előállító vállalkozás által a gyártás időpontja alapján számított időpont vagy időtartam, amely időpont eléréséig, illetve időtartam leteltéig az előállított takarmány a takarmány-előállító vállalkozás által előírt tárolási feltételek mellett megőrzi fizikai, kémiai, érzékszervi jellemzőit és kifogásmentes mikrobiológiai állapotát; 34. mobil keverő: olyan közúti közlekedésre alkalmas jármű, amely takarmányok szállítására és takarmánykeverékek több összetevőből darálással, illetve keveréssel való előállítására egyaránt alkalmas; 35. mosató anyag: takarmány előállító létesítmény takarmánnyal érintkező technológiai berendezéseinek, szállítóeszközeinek a termékek előállításakor alkalmazott vivőanyaggal vagy szemes termények daráival tisztítás céljából történő átjáratása, átöblítése, mosatása során keletkező anyag; 36. nagy koncentrációjú termék: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (2) bekezdése szerinti termék; 37. nagylétszámú állattartó telep: a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklet 1. számú függelék 4. pontja szerinti fogalom; 38. napi takarmányadag: a takarmány 12%-os nedvességtartalommal számolt azon mennyisége, amely egy meghatározott fajú, korú és hasznosítási irányú állat napi táplálóanyag-szükségletét teljes mértékben biztosítja; 39. nemkívánatos anyag: bármely olyan anyag vagy termék – a kórokozók kivételével –, amely jelen van a takarmányozásra szánt termékben, illetve annak felületén, és amely potenciális veszélyt jelent az állati vagy az emberi egészségre, illetve a környezetre, vagy káros hatással lehet az állattenyésztésre; 40. nemzeti referencia laboratórium: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), mint a takarmányok hatósági vizsgálatának területére a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (1) bekezdése szerint nemzeti referencia laboratóriumként kijelölt laboratórium; 41. probiotikum: az állatok bélflóra egyensúlyának megteremtésére és stabilizálására, valamint a takarmányok biológiai tartósítására alkalmas – a takarmány-adalékanyagok közé tartozó – hasznos mikroorganizmusokat tartalmazó készítmény; 42. szállítmány: azonos elnevezésű és összetételű, az állat-, növény-egészségügyi, illetve takarmányjogi szabályok által előírt ugyanazon állat-egészségügyi vagy növény-egészségügyi bizonyítvánnyal, illetve egyéb takarmányjogi, illetve egyéb okmánnyal ellátott, ugyanazon szállítóeszközökön szállított, takarmányozási célra szánt termékmennyiség; 43. takarmány-adalékanyag: az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti fogalom; 44. takarmány-alapanyag: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés g) pontja szerinti fogalom; 45. takarmány-előállítás: a takarmány termelése (termesztése), gyártása, feldolgozása (kezelése, előkészítése), valamint keverése és csomagolása (kiszerelése); 46. takarmány előre csomagolva: bármely – takarmányozási céllal – eladásra kínált, egyedi áru, amely legalább egy termékből és annak csomagolásából áll, amelybe az eladásra történő felkínálást megelőzően a terméket elhelyezték, és amelynek tartalmát a csomagolás kinyitása vagy módosítása nélkül nem lehet megváltoztatni; 47. takarmánykeverék: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés h) pontja szerinti fogalom; 48. takarmány feldolgozása: a takarmány tartósítása, hőkezelése, hűtése, tárolása, állagának megőrzése, és minden olyan, ezekhez kapcsolódó kémiai, fizikai módszer, tevékenység, amely nem minősül forgalomba hozatalnak; 49. takarmány-minőség: a takarmány azon tulajdonságainak összessége, amely alapján az megfelel a takarmányjogban meghatározott, a takarmányok biztonságosságához kapcsolódó követelményektől eltérő fizikai, kémiai, érzékszervi jellemzőkre és mikrobiológiai állapotra vonatkozó előírásoknak, valamint az előállító által kiállított gyártmánylapban feltüntetett, illetve a jelölésen megadott jellemzőknek; 50. technológiai segédanyag: az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés h) pontja szerinti fogalom; 51. teljes értékű takarmány: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés i) pontja szerinti fogalom; 52. termékszám: a takarmány-vállalkozó által meghatározott, terméket azonosító szám; 53. tétel: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés r) pontja szerinti fogalom; 54. tételszám: a gyártási tétel azonosítási (hivatkozási) száma; 55. tranzit: egy harmadik ország területéről egy harmadik ország területére az EU területén történő áthaladás, a tengeri és a légi utakat kivéve; 56. új takarmány: olyan takarmány-adalékanyag, diétás takarmány vagy nagy koncentrációjú termék, amelynek forgalmazása az EU-ban engedélyhez kötött, de amelynek forgalmazását még nem engedélyezték. 2. Takarmány-vállalkozási létesítmények engedélyezése, nyilvántartásba vétele és jegyzéke 2. § (1) Az engedélyköteles takarmány-vállalkozási létesítmények (a továbbiakban: engedélyköteles létesítmény) kategóriáit a 3. melléklet tartalmazza. (2) Az engedélyköteles létesítményeknek meg kell felelniük a 4. mellékletben felsorolt követelményeknek. (3) A 3. mellékletben felsorolt engedélyköteles létesítmények közül a takarmány-előállító létesítményeket a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) engedélyezi. A létesítmény-engedély iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani. (4) A 3. melléklet szerinti takarmány-forgalmazó létesítményeket és az 1. melléklet szerinti takarmányt az EU-ba importáló, magyarországi székhelyű vállalkozások, illetve bejegyzett képviselők behozatali tevékenységét – az utóbbi esetben a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikkében előírtak szerint – az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyezi. Az engedély iránti kérelmet a 6. mellékletben felsorolt, az adott létesítményre, illetve bejegyzett képviselő tevékenységére vonatkoztatható adatok megadásával kell benyújtani. 3. § (1) Amennyiben az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint feltételes engedélyt ad a takarmány-előállító létesítmény részére, a feltételes engedélyben az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság meghatározza a létesítményben – adott gyártástechnológiai vonalon – előállítható termékek körét, a feltételes engedély feltételrendszerét és időtartamát. (2) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a 2. § (3) bekezdése szerinti létesítmények engedélyeinek adott gyártástechnológiai vonal vonatkozásában történő megadásáról a) az 5. melléklet szerint benyújtott dokumentációs feltételeknek, b) a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében foglaltaknak, c) a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti alapelveknek, d) a takarmányok nyomonkövethetőségére vonatkozó, a 7. melléklet szerinti nyilvántartási előírásoknak, e) a létesítményben működtetett minőség- és biztonságellenőrzési rendszerre vonatkozó feltételeknek, és f) a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendeletben [a továbbiakban: 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet] előírt határértékek szerint szennyeződésektől mentes, homogén, a minőségi követelményeknek, illetve garantált paramétereknek megfelelő és biztonságos takarmányok előállítása feltételeinek való megfelelés figyelembevételével dönt. (3) A 2. § (3) bekezdése szerinti létesítmények engedélyezéséhez szükséges, a 8. mellékletben foglalt vizsgálatokat a kérelmet benyújtó írásos kérelme alapján az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság végzi, illetve a laboratóriumi vizsgálatokat végezteti. (4) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a takarmány-előállító létesítmény engedélyében a 8. melléklet szerint lefolytatott, előzetes helyszíni szemlével, mintavételezéssel és laboratóriumi vizsgálattal járó engedélyezési eljárás során meghatározott műszaki-technológiai paraméterek ismeretében meghatározza a) az előállítható takarmányok körét, b) a nem tiltott állati fehérje felhasználásának feltételeit, c) a teljes értékű gyógyszeres takarmánykeverék, illetve gyógyszeres köztes termék előállítása esetén a gyógypremix legkisebb bekeverhető mennyiségét, d) a kokcidiosztatikum, hisztomonosztatikum, illetve növekedésserkentő készítmény legkisebb bekeverhető mennyiségét, e) a felhasználásra szánt gyógypremixek előállított takarmányra vetített hatóanyag-tartalmának alsó és felső határértékeit, f) a felhasználásra szánt kokcidiosztatikum, hisztomonosztatikum, illetve növekedésserkentő készítmények előállított takarmányra vetített hatóanyag-tartalmának alsó és felső határértékeit, g) a takarmány-előállítás során a legkisebb mennyiségben bekeverhető összetevő még homogénen elkeverhető tömegét, h) az előállítás személyi és gyártástechnológiai feltételeit, i) a 7. melléklet szerinti azon dokumentációs feltételeket, amelyek az adott takarmány-előállító létesítmény gyártástechnológiájának ismeretében előfeltételei az alkalmazott takarmányminőség- és biztonságellenőrzési rendszer megfelelőségének, j) az egyéb olyan speciális feltételeket, amelyek a takarmányjogi előírásoknak való megfelelőséget biztosítják, így különösen a mosató anyag felhasználásának feltételeit, géntechnológiával módosított alapanyagok felhasználása esetén a technikailag elkerülhető szennyeződés feltételeit, gyógyszeres takarmányok gyártásánál a felöntési pontok helyét, az engedélyezési eljárás keretében végeztetett próbagyártás során előállított termékek további sorsát, állati fehérjék felhasználása esetén az átmosódás megelőzését szolgáló üzemtechnológiai részleteket. (5) A létesítmény-engedélyben foglalt tevékenységtől való eltérési szándék érdekében benyújtott kérelem esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az eljárása során a helyszíni szemle és a korábbi engedélyezési eljárások során végzett vizsgálatok eredményeinek elemzése alapján mérlegeli a (2) és (3) bekezdés szerinti vizsgálatok hatóság általi ismételt elvégzésének szükségességét. 4. § (1) A 3. mellékletben felsorolt engedélyköteles létesítmények és az elsődleges előállítók létesítményeinek kivételével valamennyi, az Éltv. hatálya alá tartozó takarmány-vállalkozási létesítményt – ideértve a mobil keverőt is – a kérelmező bejelentése alapján a kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal) veszi nyilvántartásba. Nem kell a kerületi hivatalnál külön bejelenteni a takarmányt is forgalmazó üzletet, amennyiben a takarmány-vállalkozó a takarmány forgalmazására vonatkozó bejelentést megtette a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti működési engedély iránti kérelmében. (2) Az (1) bekezdés szerinti takarmány-vállalkozási létesítmények közül a takarmányok szállítását, illetve tárolását végző takarmány-vállalkozások létesítményeinek nyilvántartásba vételéhez a bejelentést a 9. melléklet szerint kell benyújtani. (3) A fő tevékenységként nem állati eredetű élelmiszert előállító élelmiszer-vállalkozások létesítményei takarmány-vállalkozási létesítménynek minősülnek, amennyiben termékeiket, melléktermékeiket takarmányozási céllal forgalomba hozzák, vagy saját tulajdonú állatállomány takarmányozására fordítják. E létesítményeket ezért az (1) bekezdés és az 5. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni. (4) Az (1) bekezdés szerinti takarmány-vállalkozások közül az ásványi takarmány-alapanyag előállítást végző takarmány-vállalkozások bejelentését az 5. melléklet 2. pontja szerint kell benyújtani. (5) Mobil keverőt Magyarországon csak engedélyezett vagy nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozó működtethet. Mobil keverő a 3. melléklet szerinti tevékenységet nem végezhet. 5. § (1) A 4. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó takarmány-előállító létesítmények bejelentését – az elsődleges előállítók kivételével – az 5. melléklet szerinti adattartalommal kell a kerületi hivatalhoz benyújtani. (2) A kerületi hivatal az (1) bekezdés szerinti takarmány-vállalkozások bejelentése alapján a létesítmények nyilvántartására vezetett jegyzékben az 5. melléklet 1.1.1–1.1.5. pontok szerinti azonosító adatokat szerepelteti. 6. § (1) A 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. melléklete szerinti engedélyköteles tevékenységeket a) állandó tevékenységre vonatkozó engedélykérelem esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, b) eseti tevékenységre vonatkozó engedélykérelem esetén a kerületi hivatal engedélyezi. A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet az 5. melléklet szerint kell benyújtani. (2) A kérelmezőnek a takarmány-előállító, -forgalmazó, illetve -tároló létesítmény engedélyezési vagy bejelentési eljárásának lefolytatásához az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, illetve a kerületi hivatal részére be kell mutatnia az építményre vonatkozó használatbavételi engedélyt. 7. § (1) Az elsődleges előállítók létesítményeinek kivételével a bejelentésben, illetve a létesítmény-engedélyben foglalt tevékenységtől való eltérés szándéka esetén a) a nyilvántartásban foglalt tevékenység végzésére feljogosított, valamint azon vállalkozás, amelynek új tevékenysége bejelentési kötelezettség alá tartozik, a megváltoztatni kívánt tevékenységet a kerületi hivatalnak bejelenti; b) a létesítmény-engedélyben foglalt tevékenység végzésére feljogosított, valamint azon vállalkozás, amely új tevékenysége csak létesítmény-engedély birtokában végezhető, új kérelmet nyújt be az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósághoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárások alapján a tevékenységtől függően az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság módosítja a létesítmény-engedélyt vagy új létesítmény-engedélyt ad ki, illetve a kerületi hivatal módosítja a nyilvántartás vállalkozóra vonatkozó bejegyzését. (3) Az elsődleges előállítók létesítményeinek kivételével, amennyiben az engedélyben, illetve a nyilvántartásban szereplő takarmány-vállalkozás neve, címe, illetve társasági formája módosul az engedélyben foglalt egyéb tények, adatok változatlanul hagyása mellett, vagy ha jogutódlás esete áll fenn, a vállalkozásnak, valamint a polgári jog szerinti jogutódnak az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia. 8. § (1) A takarmány-vállalkozó tevékenységének megszűnését köteles a létesítmény bezárását követő tizenöt napon belül írásbeli nyilatkozatban bejelenteni a) engedélyezett létesítmények esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak, b) bejelentési kötelezettség alá tartozó létesítmények esetén a kerületi hivatalnak. (2) Az a takarmány-vállalkozó, aki létesítményének tevékenységét hat hónapnál hosszabb ideig szünetelteti, a szüneteltetés tényét annak megkezdésétől számított húsz napon belül, létesítménye tevékenységének újraindítását az újraindítást megelőző húsz napon belül írásbeli nyilatkozatban köteles bejelenteni a) engedélyezett létesítmények esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak, b) bejelentési kötelezettség alá tartozó létesítmények esetén a kerületi hivatalnak. 9. § (1) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az engedélyezett takarmány-előállító létesítményeket és a 2. § (4) bekezdésében meghatározott forgalmazókat – a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (4) és (5) bekezdése és a 10. mellékletben meghatározottak szerint – külön nyilvántartási számmal látja el. (2) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a) az engedélyezett és nyilvántartási számmal ellátott előállító létesítményekről, b) a forgalmazók általa engedélyezett létesítményeiről, valamint c) a bejegyzett képviselők általa engedélyezett behozatali tevékenységéről naprakész megyei nyilvántartást vezet, amelyet rendszeres időközönként megküld a NÉBIH-nek. A NÉBIH e létesítmények országos nyilvántartását a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkében meghatározottak szerint elkészíti és honlapján közzéteszi. (3) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az (1) bekezdés szerint kialakított egyedi nyilvántartási számról írásban értesíti az érintett takarmány-vállalkozásokat. (4) A kerületi hivatal – az elsődleges előállítók létesítményeinek kivételével – a 4. § (1) bekezdése szerinti takarmány-vállalkozási létesítményekről naprakész nyilvántartást vezet, amelyet rendszeres időközönként megküld az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a kerületi hivatalok által megküldött nyilvántartásokat összesíti, és rendszeres időközönként megküldi a NÉBIH-nek. A NÉBIH a létesítmények országos nyilvántartását a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkében meghatározottak szerint készíti el. 3. Új takarmányok eseti engedélyezése 10. § (1) Új takarmány eseti jellegű előállítását, felhasználását, illetve Magyarországra történő behozatalát az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a) kísérleti célra, vagy b) az állatok takarmányellátását országos szinten fenyegető szükséghelyzet esetén, az állat egészségének közvetlen, illetve az ember egészségének közvetett veszélyeztetése nélkül és hatósági ellenőrzés mellett engedélyezheti. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a 11. melléklet szerinti adattartalommal kell az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósághoz benyújtani. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti új takarmány forgalomba nem hozható. (4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti új takarmány kísérleti célú előállítása és felhasználása csak a kísérleti engedélyben meghatározott a) időpontig, de legfeljebb egy évig, b) helyen, mennyiségben és minőségben, c) előállítási, tárolási, jelölési, szállítási, felhasználási és ellenőrzési feltételek betartásával történhet. (5) A kísérleti engedély kérelemre egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, amennyiben az engedélyezett kísérleti célú előállítás és felhasználás során élelmiszerlánc-biztonsági kockázat nem állt fenn. (6) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a kísérleti engedély iránti kérelmet elutasítja, a kiadott kísérleti engedélyt visszavonja, ha a) a benyújtott dokumentáció nem felel meg a valóságnak, b) az engedélyezési kérelemben leírt takarmányozás-élettani hatást a takarmány nem éri el, azt nem biztosítja, illetve olyan hatással nem rendelkezik, c) a vizsgálati eredmények nem felelnek meg a garantált értékeknek, d) a takarmány vizsgálata során a dokumentációban nem jelölt, azonosíthatatlan, illetve ismeretlen anyag jelenléte állapítható meg, e) a toxikológiai, kihasználási, illetve az állatetetési kísérletek során a takarmány káros élettani hatása igazolódik, f) a takarmány komponensei között, valamint más takarmány-alapanyagokkal, illetve más takarmány-adalékanyagokkal összeférhetetlenség mutatható ki. (7) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a kísérleti engedély iránti kérelmet akkor is elutasítja, ha a) a termék vizsgálatára nincs hitelt érdemlő, pontos és megismételhető analitikai módszer, b) a takarmány vizsgálata során megállapítható, hogy takarmányozási célra jogszabályban tiltott anyagot tartalmaz, illetve a nemkívánatos anyagok mennyisége meghaladja a jogszabályban előírt legmagasabb értéket. 11. § (1) A kísérleti célra engedélyezett, a kísérleti engedély időbeli hatályán belül fel nem használt takarmány felhasználhatóságáról az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a takarmánybiztonsági kockázat figyelembe vételével dönt. (2) Kísérlet céljára az Éltv. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eseti jelleggel az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyezheti az EU-ban nem engedélyezett takarmány-adalékanyagok felhasználását, ha a kísérleteket a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 4. számú melléklet III. fejezet 2. számú függelékével összhangban végzik. (3) Az EU-ban nem engedélyezett takarmány-adalékanyagok kísérleti céllal való engedélyezése esetén be kell tartani az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében foglaltakat. (4) A kísérletbe vont állatokból származó a) élelmiszerek élelmezési célú felhasználásáról, b) élelmiszerek, termékek takarmányozási célú felhasználásáról az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a takarmánybiztonsági kockázat figyelembe vételével dönt. 12. § A különleges táplálási célokra szánt takarmányok engedélyezésére, forgalomba hozatalára – ideértve a kutyák és macskák különleges táplálási céljait szolgáló takarmányok energiaérték számítását – a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 13. számú mellékletét kell alkalmazni. 4. A takarmány-előállításra vonatkozó egyes előírások és tilalmak 13. § (1) A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés a)–d), valamint 3. cikk f) pontjában felsorolt tevékenységek valamelyikét folytató létesítmények kivételével a takarmány-előállító létesítményeknek az előállítani kívánt takarmányról az előállítást megelőzően gyártmánylapot kell készíteniük. A gyártmánylapon fel kell tüntetni a 2. melléklet szerinti adatokat. (2) A gyártmánylapokat a gyártmánylap szerint előállítani kívánt takarmány gyártásának befejezésétől számított három évig meg kell őrizni. (3) Az előállított takarmányoknak meg kell felelniük a gyártmánylapon és a jelölésen, illetve a kísérő iraton feltüntetett, a gyártó által garantált összetételnek, tápláló- és hatóanyag-tartalomnak. (4) A takarmánykeverék és előkeverék előállításához kizárólag: a) a takarmány-alapanyagok 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdése szerinti jegyzékének, illetve 24. cikk (6) bekezdése szerinti internetes nyilvántartásának kapcsán megállapított feltételeknek megfelelő takarmány-alapanyag, b) az EU-ban engedélyezett takarmány-adalékanyag, c) az EU-ban engedélyezett géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó takarmány (a továbbiakban: GM takarmány), továbbá d) a 10. § (1) bekezdése szerint eseti jelleggel engedélyezett takarmány-adalékanyag állítható elő, és – a 10. § (1) bekezdés a) pontja kivételével – használható fel és hozható forgalomba. (5) A kísérlet céljára történő engedélyezést kivéve az EU-ban nem engedélyezett takarmány-adalékanyagot előállítani, forgalomba hozni, illetve takarmánykeverék előállításához felhasználni csak abban az esetben lehet, ha az adott takarmány-adalékanyag, illetve -keverék előállításában, illetve forgalomba hozatalában érintett vállalkozások a) az így létrejött terméket maradéktalanul olyan harmadik országba viszik ki, amelyben az adott takarmány-adalékanyag takarmányozási célú felhasználása engedélyezett, továbbá b) megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az ilyen termék, vagy annak maradékanyagai az EU-n belüli felhasználóhoz nem jutnak el. 14. § (1) Avas takarmány-alapanyag nem használható fel takarmányok előállításához. Avasnak tekintendő az a 3%, vagy annál nagyobb nyerszsír-tartalmú, MSZ 6830-6 szabvány legfrissebb kiadása szerint vizsgált takarmány-alapanyag, amelynek a takarmány zsírtömegére vonatkoztatott – MSZ EN ISO 17375 szabvány legfrissebb kiadása szerint vizsgált – savszáma 50, illetve peroxidszáma 25 értéknél nagyobb. (2) A nyomelemeknek teljes értékű takarmányra vetített maximális mennyiségei – a mindenkori szárazanyag-tartalomra vonatkoztatott maximum, mg/kg-ban kifejezve – takarmány kg-onként nem haladhatják meg az 1334/2003/EK bizottsági rendeletben, illetve a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 4. számú melléklet II. fejezet 10. pontjában foglalt értékeket. (3) A takarmány-vállalkozó felelőssége annak biztosítása, hogy az általa előállított, forgalomba hozott, tárolt, szállított, illetve felhasznált takarmány megfelel a 12. melléklet szerinti mikrobiológiai határértékeknek. (4) Az 1. mellékletben szereplő takarmányok harmadik országból való behozatala csak bejegyzett képviselő útján foganatosítható. 15. § (1) A takarmányozási tilalom alá eső anyagokat, illetve az ilyen anyagokat tartalmazó takarmányokat takarmány előállítására, valamint állatok etetésére felhasználni tilos. (2) A takarmányokat kőolaj, illetve kőolajipari melléktermékek elégetéséből származó füstgázokkal, füstgáz-levegő keverékeivel közvetlenül kezelni, szárítani tilos. (3) A mikrobiológiai eredetű enzimkészítmények nem tartalmazhatják a kiindulási mikroorganizmusokat. (4) A megengedettnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmányt tilos hígítási célból összekeverni ugyanolyan vagy más takarmánnyal. (5) A 44/2003. (IV. 26) FVM rendelet 2. számú mellékletében foglalt eltérő rendelkezés hiányában a kiegészítő takarmány nemkívánatos anyag szintje legfeljebb olyan érték lehet, amely esetén az adott kiegészítő takarmányra megadott bekeverési arány mellett a létrejövő teljes értékű takarmány nemkívánatos anyag szintje nem haladja meg a teljes értékű takarmányra a 44/2003. (IV. 26) FVM rendelet 2. számú mellékletében az adott nemkívánatos anyagra megállapított határértéket. (6) Érzékszervileg megállapíthatóan erősen penészes, dohos, romlott, rothadt, vagy avas takarmány-alapanyagokat tilos állatok etetésére közvetlenül felhasználni, vagy takarmányok előállításához felhasználni. (7) Állatra, illetve emberre nézve kórokozó mikroorganizmussal fertőzött takarmánynak az adott kórokozóra fogékony állatfajjal való feletetése tilos. (8) Az EU-ban nem engedélyezett GM takarmány nem hozható forgalomba és takarmányozási célra nem használható fel, kivéve a 619/2011/EU bizottsági rendelet 6. cikkében foglalt esetet. (9) A takarmányt állatok etetésére tilos felhasználni, ha a) a takarmány tiltott anyagot tartalmaz, b) a takarmány a megengedettnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot tartalmaz, és ez a 39. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak alapján nem szüntethető meg, c) a takarmány mikrobiológiai, illetve radiológiai szennyezettsége határértéken felüli, d) a takarmány egymással összeférhetetlen állatgyógyászati készítményeket, illetve takarmány-adalékanyagokat tartalmaz. 5. Gyógyszeres takarmányok és gyógyszeres köztes termékek előállításának, forgalmazásának külön feltételrendszere 16. § (1) Gyógyszeres takarmányt és gyógyszeres köztes terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által engedélyezett olyan takarmány-előállító létesítmény állíthat elő, amelynek létesítmény-engedélyében a gyógyszeres takarmány, illetve gyógyszeres köztes termék előállításának feltételrendszerét megállapították. (2) Gyógyszeres takarmány és gyógyszeres köztes termék előállítása kizárólag állatorvos szakmai felügyeletével történhet. Az állatorvos szakmai felügyelete az előállító létesítményben a gyógypremixek beszerzésének, tárolásának, jelölésének, felhasználásának, a keletkezett veszélyes hulladék kezelésének, valamint a vonatkozó dokumentumoknak az ellenőrzésére terjed ki. (3) E rendeletnek a gyógyszeres takarmányok, illetve gyógyszeres köztes termékek gyártására vonatkozó rendelkezéseitől az állatgyógyászati termékekről szóló jogszabály vizsgálati készítményekre vonatkozó rendelkezései szerint – kísérleti céllal – el lehet térni. (4) Gyógyszeres takarmányt csak állatorvos által kiállított állatorvosi rendelvény (a továbbiakban: rendelvény) alapján, csak az abban meghatározott mennyiségben lehet az állattartó részére forgalomba hozni. (5) Az egy rendelvény alapján kiadott gyógyszeres takarmányt nem lehet egynél több kezelésre felhasználni. (6) A rendelvényben megrendelt gyógyszeres takarmány mennyisége nem haladhatja meg a kezelendő állatcsoport adott tünetének egy havi kezeléséhez szükséges mennyiséget. 17. § (1) Gyógyszeres késztakarmány előállításához Magyarország területén engedélyezett vagy a központi jegyzékben szereplő gyógypremix, illetve ugyanilyen gyógypremix felhasználásával előállított gyógyszeres köztes termék használható fel. (2) Gyógyszeres köztes termék előállításához Magyarország területén engedélyezett vagy a központi jegyzékben szereplő gyógypremix használható fel. (3) A takarmány-előállító létesítmény részére beszerzendő gyógypremixet az állatorvos az állatgyógyászati termékekről szóló jogszabály vénykiállításra vonatkozó szabályai szerint rendeli meg. (4) A gyógyszeres takarmány, illetve gyógyszeres köztes termék előállításához szükséges rendelvényt, és a rendelvényen feltüntetni szükséges adatokat a 13. melléklet tartalmazza. A rendelvény időbeli hatálya legfeljebb harminc nap. (5) Amennyiben a takarmány-előállító létesítmény ellátó állatorvosa útján gyógyszeres köztes termék rendelésének céljával állíttatja ki a rendelvényt, úgy azon nem kell feltüntetni az állattartó telephez kötődő, következő adatokat: a) az állattartó vagy tulajdonos neve és címe, b) a kezelt állat faja, korcsoportja, száma, jelölése, c) a kezelésre szoruló betegség, d) a kezelés időtartama, e) használati utasítás az állattartó számára. (6) A rendelvényt legalább három példányban kell kiállítani. A rendelvény egy példánya a gyógyszeres takarmányt, gyógyszeres köztes terméket megrendelő állatorvosnál marad, második példányát a gyógyszeres takarmányt, gyógyszeres köztes terméket előállító létesítmény, harmadik példányát az állattartó vagy az (5) bekezdés szerinti esetben a gyógyszeres késztakarmány előállítója kapja. A gyógyszeres késztakarmányt előállító létesítmény a rendelvény gyártóra vonatkozó szakaszait kitölti, majd a kitöltött rendelvényről készített másolatot a gyógyszeres késztakarmányt kísérő dokumentumként eljuttatja a megrendelő állattartó telephez. A rendelvényt három évig kell megőrizni, amely határidőt a takarmány-előállító létesítménynél a gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék kiadásának napjától kell számítani. (7) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérve gyógyszeres köztes termék vagy gyógyszeres késztakarmány előállításához Magyarországon nem engedélyezett, illetve a központi jegyzéken nem szereplő állatgyógyászati készítményt is fel lehet használni, amennyiben az ilyen gyógyszeres köztes termék vagy késztakarmány előállításában, illetve forgalomba hozatalában érintett vállalkozások a) az így létrejött terméket maradéktalanul olyan harmadik országba viszik ki, amelyben annak felhasználása engedélyezett, továbbá b) megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az ilyen termék, vagy annak maradékanyagai az EU-n belüli felhasználóhoz nem jutnak el. 18. § (1) A takarmány-előállító létesítményben a felhasználásra kerülő gyógypremixeket az adott gyógypremix forgalomba hozatali engedélyének megfelelő körülmények között külön erre a célra szolgáló helyiségben (gyógyszerszoba) kell tárolni. (2) A gyógyszeres takarmányokat külön erre a célra kialakított, megfelelően elzárt helyen vagy tartályokban, az egyéb takarmányoktól, gyógyszeres takarmányoktól, gyógypremixektől elkülönítve, megjelölve kell tárolni az állattartóhoz való kiszállításig. (3) Gyógyszeres takarmányt, gyógyszeres köztes terméket az előállító vagy az erre engedéllyel rendelkező forgalmazó hozhat forgalomba. (4) A (3) bekezdés szerinti forgalmazást az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyezi, feltéve, hogy a forgalmazó a) az állattartó számára csak gyógyszeres késztakarmányt forgalmaz rendelvény alapján, kis mennyiségekben, előre csomagolva, felhasználásra készen, b) megfelel ugyanazon feltételeknek, mint az előállító, ami a gyógyszeres takarmányokkal, gyógyszeres köztes termékekkel kapcsolatos nyilvántartásokat, jelölést és a tárolást, szállítást, forgalmazást, illetve az állatorvosi felügyeletet illeti. (5) Gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék előállítását követően ugyanazon a gyártósoron más, az adott gyógyszeres takarmánytól, gyógyszeres köztes terméktől eltérő terméket készíteni csak a gyártósornak a létesítmény-engedélyben meghatározott módon végrehajtott és dokumentált gyógyszermentesítése után szabad. Az erről szóló dokumentációt a gyógyszer-mentesítési eljárás végrehajtásának napjától számított három évig meg kell őrizni. (6) A gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék előállítója köteles biztosítani, hogy a) csak a takarmányokról szóló uniós jogi aktusoknak és a jogszabályoknak megfelelő takarmányt vagy azokból készített keverékeket használ, b) a felhasznált takarmány az engedélyezett gyógypremixszel homogén és stabil elegyet alkot, c) az engedélyezett gyógypremixet a forgalomba hozatal engedélyezésekor előírt feltételeknek megfelelően használja a gyártási eljárás során, különös tekintettel arra, hogy a gyógypremix és a takarmányok közötti nemkívánatos kölcsönhatások lehetősége ki legyen zárva, d) a gyógyszerkészítmény napi adagját a kezelt állatok napi takarmányadagjának legalább a felével megegyező takarmány-mennyiség, vagy – kérődzők esetében – legalább a kiegészítő ásványi takarmány nélkül vett napi takarmányszükséglet felével megegyező takarmány-mennyiség tartalmazza, e) az önellenőrzés rendszeres időközönként, de legalább évente egy alkalommal kiterjed arra, hogy a gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék előállítása megfelel-e e rendelet követelményeinek, különös tekintettel a homogenitás és a tárolhatóság terén. Ez az önellenőrzés magába foglalja a takarmány kapcsán a gyógyszer-tartalom tekintetében végzett laboratóriumi homogenitás-, illetve a gyógyszer-mentesítési eljárás megfelelőségét igazoló vizsgálatokat is. E vizsgálatok megléte nem zárja ki a hatóság hasonló irányú ellenőrzéseit. 19. § (1) A gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék előállítója napi nyilvántartást vezet a felhasznált gyógypremixek és takarmányok, valamint az előállított, tárolt vagy elküldött, forgalomba hozott gyógyszeres takarmányok, gyógyszeres köztes termékek típusairól és mennyiségeiről, továbbá a termékeit felvásárló állattartó vagy engedélyezett forgalmazó nevéről és címéről, valamint a rendelvényt kiállító állatorvos nevéről és címéről. A nyilvántartásokat az utolsó bejegyzést követő három évig meg kell őrizni. (2) Élelmiszertermelés céljából tartott állatok emberi fogyasztás céljára történő levágása előtt valamennyi felhasznált gyógyszeres takarmányra megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási időnek le kell telnie. (3) Gyógyszeres takarmányt csak bontatlan csomagolásban vagy zárt tartályban lehet forgalomba hozni. (4) A más tagállamban vagy harmadik országban előállított gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék kizárólag akkor hozható forgalomba, illetve használható fel Magyarországon, ha a) az előállításához felhasznált állatgyógyászati készítményt Magyarország területén engedélyezték, vagy a központi jegyzékben szerepel, és b) a szállítmányt egy, az előállító hely szerint illetékes hatóság által kiállított és ellenjegyzett, kétnyelvű – a feladó tagállam hivatalos nyelvén és magyar nyelven kiállított –, a 14. melléklet szerinti bizonyítvány kíséri. (5) A (4) bekezdés szerinti dokumentumok megléte nem zárja ki a magyar hatóságnak a termék gyógyszeres takarmányokról szóló uniós jogi aktusoknak és a jogszabályoknak való megfelelőségére irányuló ellenőrzéseit, ideértve az elemzés céljára történő mintavételezést. (6) Más tagállamból vagy harmadik országból kizárólag a 16–19. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő vagy azzal legalább egyenértékű előírások szerint előállított gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék hozható forgalomba, illetve használható fel Magyarországon, amely megfelel a takarmányok jelölésére, tárolására, szállítására, csomagolására és nyomonkövethetőségére vonatkozó általános előírásoknak. 6. Az elsődleges előállítók kivételével takarmány-előállító, -forgalmazó és -tároló létesítményekre vonatkozó előírások 20. § (1) A létesítmény területén állatot tartani tilos, kivéve a területen tartott olyan ebet, a) amelyet rendszeresen orsó-, fonál- és galandféreg ellenes kezelésben részesítettek, és b) amely tartása során a létesítményben tárolt vagy ott előállított takarmányt nem szennyezi be. (2) A személy- és járműforgalom részére szilárd burkolatú, külön bejáratú utat kell létesíteni. A bejáratoknál a kéz- és lábbeli fertőtlenítés lehetőségét folyamatosan biztosítani kell. 21. § (1) A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. számú melléklete szerinti termék-visszahívási és panaszkezelési rendszernek magában kell foglalnia az érintett termékek további sorsát, illetve az azokkal kapcsolatos vállalkozói, illetve hatósági intézkedések dokumentálását. (2) A takarmányforgalmazó, illetve -tároló létesítményekben az ott tárolt, fellelhető takarmányokról nyilvántartást kell vezetni, amelyek tartalmazzák legalább a takarmányok származási helyét, érkezésének idejét és mennyiségét, valamint – más takarmány- vagy élelmiszervállalkozás részére eladott, kiszállított termék esetén – a kiszállítás idejét és helyét. 7. Takarmányok tárolása, szállítása 22. § (1) Takarmány szállítása esetén a szállítás (feltöltés) előtt, illetve takarmány-adalékanyag, különleges táplálási célokra szánt takarmány, gyógyszeres takarmány szállítása után a szállítóeszköz rakterének, a tartálykocsinak vagy konténernek a szennyeződéseit tisztítással el kell távolítani. (2) A különleges táplálási célokra szánt takarmányok esetében a forgalomba hozott takarmánykeverékekre vonatkozó jelölési előírások mellett jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 13. számú mellékletében foglalt jelöléseket. 23. § (1) A takarmánytároló létesítményben az állatra vagy az emberre nézve mérgező vagy ártalmas, illetve a tárolt takarmány minőségét károsan befolyásoló anyag csak elkülönítve, az átszennyeződést kizáró módon tárolható. (2) Az élelmiszert, illetve vegyszert is forgalmazó létesítményben a) az eredeti csomagolás megbontása és a takarmány kimérése útján takarmány nem árusítható; b) a takarmányt az élelmiszerektől és vegyszerektől elkülönítve, az átszennyeződést kizáró módon kell tárolni. 24. § (1) Gyógyszeres késztakarmány és gyógyszeres köztes termék jelölésén jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a) a „CSAK ÁLLATORVOSI RENDELVÉNYRE!”, valamint gyógyszeres késztakarmány esetében a „GYÓGYSZERES TAKARMÁNY!”, gyógyszeres köztes termék esetében a „GYÓGYSZERES KÖZTES TERMÉK!” feliratot, b) egy legalább 20 mm x 20 mm nagyságú kék keresztet, c) a takarmányba kevert gyógypremix megnevezését, hatóanyagának megnevezését és mennyiségét (mg/kg), d) a készítmény törzskönyvi számát, valamint e) élelmezés-egészségügyi várakozási idejét. (2) Tartályban való szállítás esetén elegendő az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kísérő okmányon a kék kereszt nélkül feltüntetni. (3) Takarmánykeverékek jelölésén a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírtakon felül fel kell tüntetni a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 7. számú mellékletében előírt adatokat is. 8. Mintavételi eljárás, mintavételi jegyzőkönyv, ellenminta 25. § (1) A kerületi hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, illetve a NÉBIH (a továbbiakban: eljáró hatóság) képviselője az ellenőrzés, felülvizsgálat, illetve helyszíni szemle során a 152/2009/EK bizottsági rendeletben foglalt mintavételi szabályok szerint a) mikrobiológiai vizsgálat céljára a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 11. számú mellékletében foglalt mintavételi szabályok szerint, b) géntechnológiával módosított szervezet vagy GM takarmány jelenlétére, illetve mennyiségi meghatározására irányuló vizsgálat esetén a géntechnológiával módosított szervezetek és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított anyagok, vagy ezen termékekből történő mintavételre és kimutatásra vonatkozó technikai iránymutatásról szóló, 2004. október 4-i 2004/787/EK bizottsági ajánlásban leírt módon, vagy azzal egyenértékű és az ott leírtak szerint jóváhagyott módszerrel térítésmentesen mintát vehet. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett jogszabályokban nem szabályozott célból végzik el a mintavételezést, akkor az ellenőrzés, felülvizsgálat során alkalmazott mintavételi, illetve vizsgálati módszer kiválasztásakor a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében meghatározottak szerint kell eljárni. (3) Az eljáró hatóság képviselője a) a hatósági engedélyezés, ellenőrzés, felülvizsgálat, illetve helyszíni szemle alkalmával végzett mintavételezés során az engedélyezést kérelmező vagy az ellenőrzött kérelmére a mintázott takarmányból ellenmintát vesz, b) az ellenmintát a végső tételmintával és a mintavételi jegyzőkönyvben szereplő adatokkal egyező módon azonosító adatokkal látja el, és a mintavevő által a 152/2009/EK bizottsági rendeletben foglalt mintavételi szabályokkal összhangban úgy zárja le, hogy a felnyitással a zárás megsérüljön és azt az eredeti formájában – az első felnyitást követően – ne lehessen újra lezárni. (4) A mikrobiológiai vizsgálaton kívül egyéb vizsgálat céljára is vett minta ellenmintáját nem lehet mikrobiológiai vizsgálat céljára felhasználni. Nem kell ellenmintát venni a) a mikrobiológiai vizsgálat céljára vett minta esetében, b) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (6) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén. (5) A mintavételi jegyzőkönyvnek – olvashatóan és egyértelműen – legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a megmintázott takarmány neve, b) a megmintázott takarmány mennyisége, c) a megmintázott takarmány termékszáma, d) a megmintázott takarmány tételszáma (tételazonosítója), GM takarmány esetén az egyedi azonosítója, e) a megmintázott takarmány előállításának (betakarításának) időpontja, helye, f) a megmintázott takarmány nagykereskedelmi bruttó egységára, g) a mintavételi hely neve, címe, h) a vizsgálatok megjelölése, i) a mintavételi módszer megnevezése, j) a mintavevő hatósági személy intézményének neve, címe, k) a mintavevő hatósági személy neve, beosztása, hivatali elérhetősége, l) a mintázott takarmányt előállító létesítményt, illetve forgalmazó helyet – a mintavétel során – képviselő személy neve, beosztása, m) egyéb olyan adat, amely a mintázott takarmány, a vizsgálat, illetve annak eredménye szempontjából döntő jelentőségű lehet, különösen összetétel, tartósítás módja, felhasznált tartósítószer megnevezése, helyszíni, érzékszervi vizsgálat eredménye, n) az ellenminta vétele, annak száma, o) a minta azonosító száma. (6) Az eljáró hatóság képviselője által vett takarmányminták – ideértve jogorvoslati eljárás során az ellenminta – vizsgálatait a NÉBIH által hatósági takarmányvizsgálatra kijelölt laboratóriumok végzik. 26. § (1) A végső tételmintát a vizsgálatot végző számára szükséges információkkal együtt késedelem nélkül el kell küldeni a hatósági takarmányvizsgálatra kijelölt laboratóriumba. (2) Az ellenmintát az ellenminta vételét kérő köteles tárolni. Ha egyéb előírás hosszabb időt nem köt ki, az ellenminta kötelező megőrzési ideje három hónap, és a megőrzési idő alatt a mintát úgy kell tárolni, hogy abban változás ne következhessen be, kivéve a takarmány előírásszerű tárolása során egyébként is bekövetkező változásokat, különösen a száradást. (3) Az ellenmintának a hatósági takarmányvizsgálatra kijelölt laboratóriumba való eljuttatása előtt a mintát vevő hatósági személy, illetve a mintavételi jegyzőkönyvben megadott intézmény köteles megvizsgálni az ellenmintát, annak azonosítóit, illetve sértetlenségét. (4) Ha felmerül a gyanú, hogy az ellenmintát felnyitották vagy annak tartalmát – különösen állagát, nedvességtartalmát, összetételét – bármilyen módon szándékosan megváltoztatták vagy állaga, tartalma megváltozhatott, ennek tényét jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a jegyzőkönyvet – az ellenmintához csatolva – el kell küldeni a hatósági vizsgálatra kijelölt laboratórium vagy a jogorvoslati eljárásban eljáró szerv számára, az ellenminta vételét kérő egyidejű írásos tájékoztatása mellett. 9. Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek feladatai 27. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) megküldi az EU Bizottságnak a) a takarmányozási hatóságok nevét, címét, illetékességi területét, b) az Éltv. 29. § f) pontja alapján kijelölt nemzeti referencia laboratórium, illetve egyéb hatósági takarmányvizsgáló laboratóriumok jegyzékét, az akkreditált vizsgálatok körének feltüntetésével. (2) A miniszter ellátja a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34–40. cikkeiben meghatározott tagállami szintű képviseletet igénylő – igazgatási segítségnyújtással és együttműködéssel kapcsolatos – feladatokat. 28. § (1) A nemzeti referencia laboratórium feladatait a NÉBIH látja el. (2) A NÉBIH a takarmányvizsgáló laboratóriumok, valamint a nemzeti referencia laboratórium feladataival kapcsolatosan a) részt vesz a Magyar Szabványügyi Testület takarmányvizsgálati módszerekre vonatkozó szabványosítási munkájában, b) véleményezi a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványtervezeteit, c) hazai elterjesztésük érdekében javaslatot tesz az átvett nemzetközi takarmányvizsgálati módszereknek a Magyar Takarmánykódex III. kötetében való megjelentetésére, d) elvégzi az új takarmányvizsgálati módszerek érvényesítését, adott esetben módszeregyeztető körvizsgálat megszervezésével, amelynek során egy adott vizsgálati módszert meghatározott feltételek szerint, minimum nyolc laboratórium részvételével végeztet el a metodika vizsgálati eredményei reprodukálhatóságának meghatározása érdekében, e) módszertani tanfolyamokat szervez, f) ellátja a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (2) bekezdése szerinti feladatokat, g) jártassági körvizsgálatot szervez, amelynek során minimum nyolc laboratórium vizsgálati eredményeinek összehasonlításával és statisztikai módszerek felhasználásával történő értékeléssel meghatározza az egyes laboratóriumok vizsgálati teljesítményét, vizsgálati adataik következetességét és összevethetőségét, adott vizsgálati spektrumban való megfelelőségét. (3) A takarmány-előállításban, illetve forgalomba hozatalban érdekelt takarmány-, illetve élelmiszer-vállalkozás, illetve -létesítmény laboratóriuma nem jelölhető ki hatósági ellenőrzések során vett takarmányminták vizsgálatára, illetve ilyen vizsgálatokat nem végezhet, ideértve a hatóság által vett ellenminták elemzését is. 29. § Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az ellenőrzési, felülvizsgálati és mintavételezési feladatok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról, az ellenőrzés, felülvizsgálat és a vizsgálati eredmények értékelése alapján elrendelt, illetve megtett intézkedésekről és jogkövetkezményekről, valamint a takarmány-vállalkozásokról és létesítményekről jelentést készít, és azt megküldi a NÉBIH részére. 30. § A NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság e rendelettel kapcsolatos jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit ismertető – nyomtatványt tehet közzé honlapján, különösen a) az engedélyezésre, b) a bejelentésre, c) a hatósági ellenőrzések megszervezéséhez szükséges, a vállalkozóktól elvárt adatszolgáltatásra, d) a vállalkozó által készített intézkedési terv hatósághoz történő benyújtására szóló felhívásra, e) bírság megfizetéséről szóló nyilatkozatra, f) a hatóság által működtetett adatbázisban szereplő adatok helyességének egyeztetésére. 31. § (1) Az eljáró hatóság – a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt ellenőrzési tevékenységek, módszerek és technikák alkalmazásával – ellenőrzi, illetve felülvizsgálja a takarmányjogi előírások betartását. (2) Az ellenőrzés export esetén a takarmány előállításánál, tárolásánál, szállításánál, valamint a vámelőírások betartása mellett az országhatáron végezhető el. (3) A kerületi hivatal az ügyfél kérelmére – harmadik országokba irányuló nem állati eredetű takarmány-export céljaira – szabad értékesítési vagy egyéb igazolást állít ki a NÉBIH belső eljárásrendjének szabályai szerint összeállított formanyomtatvány alapján. A szabad értékesítési vagy az egyéb igazolás felülhitelesítését az ügyfél kérelmére a miniszter végzi. A felülhitelesítésben a miniszter igazolja a kerületi hivatalnak az adott létesítmény helye szerinti illetékességét, az adott létesítmény működése és az adott termék kapcsán fennálló hatáskörét, valamint igazolja az igazoláson szereplő aláírás és pecsét hitelességét. (4) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság szakmailag koordinálja a kerületi hivataloknak a takarmányok elsődleges előállítói által előállított takarmányok tekintetében a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. számú mellékletében megfogalmazott előírások betartásának ellenőrzésére irányuló tevékenységét. 10. Hatósági intézkedések 32. § (1) Az engedélyező élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, illetve a nyilvántartásba vételt végző kerületi hivatal a takarmány-előállító tevékenységet folytató vállalkozás tevékenységét a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban felfüggeszti, ha a) a hatósági ellenőrzés, felülvizsgálat a létesítmény-engedélyben, illetve a nyilvántartásban foglaltaktól érdemi eltérést állapít meg, különös tekintettel a c) pontban említett önellenőrző vizsgálatok és a technológia hatósági felülvizsgálatának eredményére, b) a létesítmény bármely tevékenysége vagy mulasztása közvetlenül veszélyezteti az állatok, illetve közvetve az állati terméket fogyasztó emberek egészségét, c) a takarmány-vállalkozás minőségellenőrzési rendszerében előírt időszakos – a homogenizáló képességre, illetve az esetleges nem megengedett keresztszennyeződést kizáró – önellenőrző vizsgálatokat a takarmány-előállító létesítmény nem végzi el, d) a takarmány-vállalkozás nem tesz eleget a takarmányok állati eredetű fehérje-tartalmára vonatkozó előírásoknak. (2) Az engedélyező élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a takarmány-előállító tevékenységet folytató vállalkozás létesítmény-engedélyét – ideértve a feltételes engedélyt is – vagy a nyilvántartásba vételt végző kerületi hivatal a nyilvántartást módosítja, ha az engedéllyel rendelkező vállalkozás azt kéri, illetve a bejelentési kötelezettség alá tartozó vállalkozás a változást bejelenti. (3) Az engedélyező élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a takarmány-előállító tevékenységet folytató vállalkozás létesítmény-engedélyét – ideértve a feltételes engedélyt – visszavonja, vagy a nyilvántartásba vételt végző kerületi hivatal a létesítmény tevékenységét megtiltja és a létesítményt a nyilvántartásból törli, ha a) a felfüggesztés legfeljebb egy éves időtartama alatt az engedélyben, illetve bejelentés alapján kiállított nyilvántartásba vételi okiratban foglaltaktól való, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, illetve a kerületi hivatal részéről megjelölt eltéréseket a takarmány-előállító létesítmény nem szüntette meg, b) a létesítmény-engedélyben, illetve a bejelentés alapján kiállított nyilvántartásba vételi okiratban foglaltaktól olyan jellegű eltérést állapít meg, amely által a takarmány folyamatosan veszélyezteti az állatok egészségét, vagy a takarmány-előállító létesítmény alkalmatlanná vált forgalomba hozatal céljára szánt homogén takarmány előállítására, c) három éven belül ismételten és szándékosan tiltott vagy hatósági tilalom alá eső anyagot, illetve azt tartalmazó takarmányt használ fel, állít elő, illetve hoz forgalomba, d) hatósági ellenőrzés, felülvizsgálat vagy bejelentés alapján megállapítható, hogy a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk a)–c) pontjában foglalt esetek valamelyike fennáll. 33. § (1) A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban az engedélyező élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság vagy a nyilvántartásba vételt végző kerületi hivatal a takarmány-forgalmazást, tárolást, szállítást végző vállalkozás tevékenységét felfüggeszti, ha a) a hatósági ellenőrzés, felülvizsgálat a létesítmény-engedélyben, illetve nyilvántartásba vételi okiratban a forgalmazás, tárolás, szállítás feltételrendszerére meghatározottaktól érdemi eltérést állapít meg, b) a létesítmény bármely tevékenysége vagy mulasztása közvetlenül veszélyezteti az állatok, illetve közvetve az állati terméket fogyasztó emberek egészségét, c) a vállalkozás nem tesz eleget a takarmányok állati eredetű fehérje-tartalmára vonatkozó előírásoknak. (2) Az engedélyező élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság vagy a nyilvántartásba vételt végző kerületi hivatal a takarmány-forgalmazást, tárolást, szállítást végző vállalkozás létesítmény-engedélyének vagy nyilvántartásának adatait módosítja, ha az engedéllyel rendelkező vállalkozás azt kéri, illetve a bejelentési kötelezettség alá tartozó vállalkozás a változást bejelenti. (3) Az engedélyező élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság vagy a nyilvántartásba vételt végző kerületi hivatal a takarmány-forgalmazást, tárolást, szállítást végző vállalkozás létesítmény-engedélyét visszavonja, illetve a vállalkozás tevékenységét megtiltja és a vállalkozást a nyilvántartásból törli, ha a) a felfüggesztés legfeljebb egy éves időtartama alatt az engedélyben, illetve a bejelentés alapján kiállított nyilvántartásba vételi okiratban foglaltaktól való, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, illetve a kerületi hivatal részéről megjelölt eltéréseket a takarmány-vállalkozás, létesítmény nem szüntette meg, b) a létesítmény-engedélyben, illetve nyilvántartásba vételi okiratban foglaltaktól olyan jellegű eltérést állapít meg, amely tevékenység által vagy mulasztás miatt a forgalom …