345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól.

345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól. A Kormány a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 152. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) 3. §-ának 9. pontja szerinti befektetési alap befektetéseire terjed ki. (2) A rendelet Második Részének hatálya Batv. 3. § 1. pont a) alpontja szerinti ÁÉKBV befektetéseire terjed ki. MÁSODIK RÉSZ AZ ÁÉKBV BEFEKTETÉSEIRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK II. FEJEZET AZ ÁÉKBV BEFEKTETÉSI SZABÁLYAI 1. Megengedett eszközök köre 2. § (1) Az ÁÉKBV a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel kizárólag az alábbi eszközökbe fektethet: a) szabályozott piacra bevezetett vagy forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, b) EGT-állam egyéb rendszeresen működő, elismert, nyilvános, szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, c) valamely harmadik ország tőzsdéjén hivatalosan jegyzett, vagy annak más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, amennyiben az adott tőzsde vagy kereskedési platform, mint lehetséges befektetési helyszín szerepel az ÁÉKBV kezelési szabályzatában, d) 1 éven belül forgalomba hozott átruházható értékpapírok, feltéve, hogy da) a forgalomba hozatali feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra nézve, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok valamely, az a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályozott piacra illetve kereskedési platformra történő bevezetését, és db) a bevezetés a forgalomba hozataltól számított 1 éven belül megtörténik, e) ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok, vagy egyéb kollektív befektetési formák által nyilvánosan forgalomba hozott nyílt végű értékpapírok, feltéve, hogy: ea) az egyéb kollektív befektetési forma jogszabály alapján prudenciális felügyelet hatálya alatt áll, és ez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) megítélése szerint egyenértékű a közösségi jogszabályokban megállapított felügyelettel, és a hatóságok közötti megfelelő együttműködés biztosított, eb) az egyéb kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírok tulajdonosainak védelme egyenértékű az ÁÉKBV befektetési jegyei tulajdonosai számára biztosított védelemmel, beleérve az eszközök elkülönített módon való kezelésére, a hitelfelvételre, a kölcsönnyújtásra, valamint az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezetlen vásárlásaira vonatkozó szabályokat, ec) az egyéb kollektív befektetési forma tevékenységéről félévenként és évenként olyan jelentések készülnek, amelyek lehetővé teszik az eszközök és források, a bevételek és a ráfordítások, valamint az elszámolási időszakban végzett tevékenységek felmérését, és ed) az ÁÉKBV vagy az egyéb kollektív befektetési forma kezelési szabályzata vagy létesítő okirata értelmében összességében legfeljebb 10 százalékát lehet befektetni más ÁÉKBV és egyéb kollektív befektetési formák befektetési jegyeibe, f) hitelintézeteknél elhelyezett, látra szóló vagy felmondható, legfeljebb 12 hónapos lejáratú betétek, feltéve, hogy a hitelintézet létesítő okirat szerinti székhelye valamely tagállam területén található, vagy amennyiben a hitelintézet székhelye nem egy tagállam területén található, olyan prudenciális szabályok hatálya alá tartozik, amelyek a Felügyelet megítélése szerint egyenértékűek a közösségi jogszabályokban megállapított előírásokkal, g) az a), b) és c) pontban említett szabályozott piacon forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket, továbbá a tőzsdén kívüli, nem szabványosított származtatott pénzügyi eszközök (OTC származtatott ügyletek), feltéve, hogy ga) ezen OTC származtatott ügyletek alapul szolgáló eszközei ezen bekezdés hatálya alá tartozó eszközök, továbbá olyan pénzügyi indexek, kamatlábak, devizaárfolyamok vagy valuták, amelyekbe az ÁÉKBV a kezelési szabályzata szerinti befektetési célkitűzései értelmében befektethet, gb) ezen OTC származtatott ügyletekben részt vevő üzletfelek prudenciális felügyelet hatálya alatt álló és a Felügyelet által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények, továbbá gc) ezen OTC származtatott ügyletek megbízható és ellenőrizhető napi értékelése biztosított és az ÁÉKBV kezdeményezésére egy ellentételező ügylettel bármikor tisztességes piaci értéken eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók, h) szabályozott piacon nem forgalmazott pénzpiaci eszközök, ha maga a forgalomba hozatal vagy a kibocsátó a befektetők és megtakarítások védelme érdekében szabályozott, és feltéve hogy ha) ezeknek a pénzpiaci eszközöknek a kibocsátója vagy garanciavállalója központi, regionális vagy helyi hatóság, vagy valamely tagállam központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik ország, vagy egy szövetségi állam esetében a szövetséget alkotó tagállamok valamelyike, vagy egy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, hb) ezeket a pénzpiaci eszközöket olyan vállalkozás bocsátotta ki, amelynek bármelyik értékpapírját az a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályozott piacok valamelyikén forgalmazzák, hc) a pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója olyan személy, amely a közösségi jogszabályokban megfogalmazott feltételeknek megfelelő felügyelet hatálya alatt áll, vagy amely a Felügyelet megítélése szerint legalább a közösségi jogszabályokban megállapítottal egyenértékű prudenciális szabályok hatálya alatt áll és azoknak megfelel, vagy hd) a pénzpiaci eszközöket a Felügyelet által felügyelt intézmények bocsátották ki, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokba történő befektetésekre olyan befektető-védelem vonatkozik, amely egyenértékű a ha), hb) vagy hc) pontokban meghatározott védelemmel, és a kibocsátó induló tőkéje és tőketartaléka legalább tízmillió euró, és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint bemutatja és közzéteszi éves számviteli beszámolóit, továbbá a kibocsátó kifejezetten a csoport finanszírozásával foglalkozik olyan vállalkozáscsoporton belül, amelynek egy vagy több tagja tőzsdére bevezetett gazdasági társaság vagy intézmény, vagy banki likviditási keretből részesülő értékpapírrá alakított eszközök finanszírozását végzi. (2) Az ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 10 százalékát fektetheti az (1) bekezdésben nem említett átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe; és nem vásárolhat sem nemesfémeket, sem nemesfémeket megtestesítő okiratokat. Az ÁÉKBV-k rendelkezhetnek járulékos likvid eszközökkel. 3. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti értékpapír a következő feltételeket is teljesíti: a) az értékpapírba történő befektetés veszteségessége esetén a veszteség nem haladhatja meg az értékpapírért kifizetett összeget, b) az értékpapír likviditása nem veszélyezteti az ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak folyamatos forgalmazását, c) az értékpapírról megbízható értékelés áll rendelkezésre, ami ca) a szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetében a naponta pontosan megállapítható piaci árat vagy a kibocsátótól független értékelési rendszer által rendelkezésre bocsátott pontos, megbízható, rendszeres árat jelenti, cb) a ca) pontban nem említett értékpapír esetében az értékpapír kibocsátójától vagy mértékadó befektetési elemzésből származó rendszeresen meghatározott értékelést jelenti, d) az értékpapírról megfelelő információ áll rendelkezésre, ami da) a szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetében az értékpapírról vagy a portfólióról – amelynek az adott értékpapír részét képezi – a szabályozott piac rendelkezésére bocsátott rendszeres, pontos, átfogó információt jelenti, db) a da) pontban nem említett értékpapír esetében az értékpapírról vagy a portfólióról – amelynek az adott értékpapír részét képezi – a befektetési alapkezelő rendelkezésére bocsátott rendszeres és pontos információt jelenti, e) az értékpapír átruházhatóságát a kibocsátó nem korlátozta, f) az értékpapír megvásárlása összhangban áll az ÁÉKBV befektetési céljaival és befektetési politikájával, g) az értékpapír kockázatát a befektetési alapkezelő kockázatkezelésére vonatkozó eljárása kezeli. (2) A 2. § (1) bekezdése szerinti értékpapír lehet: a) zárt végű kollektív befektetési forma olyan kollektív befektetési értékpapírja, aa) amely az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, és ab) amelyre a vállalatoknál alkalmazott vállalatirányítási mechanizmus vagy azzal egyenértékűnek minősíthető mechanizmus vonatkozik; valamint b) olyan pénzügyi eszköznek minősülő átruházható értékpapír, amely ba) az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, és bb) olyan eszközzel fedezett vagy olyan eszköz teljesítményéhez kötött, amely az ÁÉKBV irányelv 50. cikk (1) bekezdésének a kibocsátás helye szerinti tagállam jogrendszerébe történő átültetése során meghatározott eszköztől is eltérhet. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kollektív befektetési forma befektetési alapkezelési tevékenységét olyan jogalanynak kell végeznie, amely a befektetők védelmét célzó tagállami szabályozás hatálya alá tartozik. (4) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés b) pontjában foglalt pénzügyi eszköz származtatott eszközt tartalmaz, arra az eszközre az ÁÉKBV irányelv 51. cikkének a kibocsátás helye szerinti tagállam jogrendszerébe történő átültetése során meghatározott tagállami rendelkezések vonatkoznak. 4. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti pénzpiaci eszköz teljesíti a következő feltételek valamelyikét: a) kibocsátáskori futamideje legfeljebb 397 nap, vagy b) a megvásárlás idejekor hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap, vagy c) 397 naponként legalább egyszer a pénzpiaci feltételeknek megfelelő hozamkiigazítást hajtanak végre rajta, vagy d) kockázati profilja (beleértve a hitel- és kamatkockázatot) olyan pénzügyi eszköz kockázatának felel meg, amelynek kibocsátáskori futamideje legfeljebb 397 nap, vagy a megvásárlás idejekor hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap, vagy 397 naponként legalább egyszer a pénzpiaci feltételeknek megfelelő hozamkiigazítást hajtanak végre rajta. (2) A 2. § (1) bekezdése szerinti pénzpiaci eszköz esetén a piaci árat naponta megbízható és ellenőrizhető módon kell megállapítani. Ez olyan értékelési rendszer segítségével történik, amely a) a nettó eszközértéket azon érték segítségével határozza meg, amelyen a portfólióban szereplő pénzpiaci eszközt ki lehet cserélni jól tájékozott, ügyletkötési szándékkal rendelkező független felek közti szokásos piaci feltételek szerint kötött ügyletben, vagy b) piaci adatokon vagy értékelési modelleken alapul, beleértve az amortizált bekerülési értéken alapuló rendszereket is. (3) Az (2) bekezdésben meghatározott feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a pénzpiaci eszközzel szabályozott piacon kereskednek, kivéve, ha az ÁÉKBV alapkezelő rendelkezésére álló információ alapján a pénzpiaci eszköz piaci árának naponta megbízható és ellenőrizhető módon való megállapíthatósága kétségbe vonható. (4) Szabályozott piacon nem forgalmazott pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala vagy kibocsátója a befektetők és megtakarítások védelme érdekében a 2. § (1) bekezdés h) pontja értelmében szabályozottnak minősül, ha: a) a pénzpiaci eszköz megfelel a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikének, b) a pénzpiaci eszköz megfelel a 4. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott feltételeknek, c) a pénzpiaci eszközről rendelkezésre áll olyan információ, amely alapján az ilyen eszközbe való befektetéshez kapcsolódó hitelkockázatok értékelhetők, és d) a pénzpiaci eszköz szabadon átruházható. (5) A 2. § (1) bekezdés h) pontjának hb) alpontjában meghatározott pénzpiaci eszköz vagy olyan pénzpiaci eszköz esetében, amelynek kibocsátója valamely tagállam regionális vagy helyi önkormányzata vagy valamely nemzetközi (közjogi) intézmény – de amelyre nem vállalt kezességet tagállam vagy tagállam szövetségi állama – a (4) bekezdés c) pontja szerinti információnak kell tekinteni a) a kibocsátással vagy a kibocsátási programmal, valamint a kibocsátónak a pénzpiaci eszköz kibocsátását megelőző jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatos információt, b) az a) pontban felsorolt információk negyedévenként, valamint jelentős események bekövetkezése esetén frissített változatát, c) az a) pontban felsorolt információk – a kibocsátótól független, megfelelően kvalifikált – harmadik fél által történő ellenőrzését, d) a kibocsátásról vagy a kibocsátási programról rendelkezésre álló, megbízható statisztikai adatokat. (6) 2. § (1) bekezdés h) pontjának hc) és hd) alpontjaiban meghatározott pénzpiaci eszköz esetében az (4) bekezdés c) pontja szerinti információnak kell tekinteni a) a kibocsátással vagy a kibocsátási programmal, valamint a kibocsátónak a pénzpiaci eszköz kibocsátását megelőző jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatos információt, b) az a) pontban felsorolt információk negyedévenként, valamint jelentős események bekövetkezése esetén frissített változatát, c) a kibocsátásról vagy a kibocsátási programról rendelkezésre álló, megbízható statisztikai adatokat vagy olyan adatokat, amelyek a befektetéshez kapcsolódó hitelkockázatok értékelését lehetővé teszik. (7) A 2. § (1) bekezdés h) pontjának ha) alpontjában meghatározott – de az (5) bekezdésben nem említett, és nem az Európai Központi Bank vagy valamely tagállam jegybankja által kibocsátott – pénzpiaci eszköz esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti információnak kell tekinteni a kibocsátással vagy a kibocsátási programmal, valamint a kibocsátónak a pénzpiaci eszköz kibocsátását megelőző jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatos információt. 5. § (1) A 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott származtatott ügyletnek kell tekinteni azon pénzügyi eszközöket, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: a) lehetséges a 2.§ (1) bekezdés g) pont ga) alpontjában foglalt eszköz hitelkockázatának – az eszközhöz kapcsolódó egyéb kockázatoktól független – átruházása, b) nem eredményez a 2. §-ban említett eszközöktől vagy készpénztől eltérő eszközben történő teljesítést vagy átruházást, c) az ÁÉKBV alapkezelő kockázatkezelésre vonatkozó eljárása kezelni tudja a hitelderivatíva megállapodásban résztvevő ÁÉKBV és a másik fél közötti információs aszimmetria kockázatának azon esetét, amelynek során a másik fél nem nyilvános információhoz juthat hozzá olyan cégekkel kapcsolatban, amelyek eszközei a hitelderivatíva alapjául szolgálnak. (2) A 2. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontja szerinti tisztességes piaci ár alatt azt az összeget kell érteni, amelyért egy eszköz elcserélhető vagy egy kötelezettség kiegyenlíthető tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező független felek közti szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet keretében. (3) A 2. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontja szerinti megbízható és ellenőrizhető napi értékelés olyan – az ügyletben résztvevő ÁÉKBV által végzett – értékelést jelent, amely a (2) bekezdésben szereplő tisztességes piaci árnak megfelel, és nem csak az ügyletben résztvevő másik fél piaci árjegyzésén alapul, valamint megfelel a következő feltételeknek: a) az értékelés alapja az eszköz aktuális piaci értéke vagy – ha ilyen érték nem áll rendelkezésre – elismert módszertant alkalmazó árazási modell, b) az értékelés ellenőrzését ba) megfelelő gyakorisággal és az ÁÉKBV alapkezelő által ellenőrizhető módon az ügyletben résztvevő másik féltől független harmadik fél, vagy bb) az ÁÉKBV alapkezelő – eszközkezelő részlegétől független, e célra megfelelő eszközökkel rendelkező – szervezeti egysége végzi. 6. § (1) A 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja szerinti indexnek kellően diverzifikáltnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy az index valamely összetevőjét érintő ármozgás vagy kereskedelmi tevékenység nem befolyásolja túlzott mértékben az index alakulását. (2) A 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja szerinti indexnek megfelelő viszonyítási alapnak (benchmarknak) kell lennie annak a piacnak a számára, amelyre vonatkozik, s ez a következő feltételek teljesülését jelenti: a) az index releváns módon méri az alapul szolgáló eszközök egy reprezentatív csoportjának teljesítményét, b) az indexet rendszeresen felülvizsgálják vagy összetételét kiigazítják annak érdekében, hogy azt a piacot, amelyre vonatkozik – nyilvánosan hozzáférhető feltételeknek megfelelően – visszatükrözze, c) az index alapjául szolgáló eszközök likviditása lehetővé teszi, hogy a felhasználók szükség esetén maguk is leképezzék az indexet. (3) A 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja szerinti index nyilvánosságra hozatalának eleget kell tennie a következő feltételeknek: a) a nyilvánosságra hozatal az árak összegyűjtésének, meghatározásának – beleértve az olyan összetevőkre vonatkozó árazási eljárásokat is, amelyek esetében nem áll rendelkezésre piaci ár – és az indexérték közzétételének megbízható eljárásán alapul, b) széles körben és megfelelő időben biztosít lényeges információkat olyan kérdésekről, mint az indexszámítás, a kiegyensúlyozás módszerei, az indexváltozások vagy az időszerű és pontos tájékoztatásban felmerülő működési nehézségek. (4) A 7. § (3) bekezdése szerinti származtatott eszközt tartalmazó értékpapír olyan pénzügyi eszköz lehet, amely megfelel a 3. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és amely olyan összetevőt tartalmaz, amely teljesíti a következő feltételeket: a) ezen összetevő révén azok a pénzáramok (cash-flow), amelyek az alapszerződésként működő értékpapírhoz egyébként szükségesek lennének, részben vagy egészben módosíthatók egy meghatározott kamatnak, pénzügyi eszköz árfolyamnak, devizaárfolyamnak, ár- vagy árfolyamindexnek, hitelbesorolásnak, hitelindexnek vagy más változónak megfelelően, tehát önálló származtatott eszközhöz hasonlóan változhatnak, b) az összetevő gazdasági jellemzői és kockázatai nem függenek össze szorosan az alapszerződés gazdasági jellemzőivel és kockázataival, c) az összetevő jelentősen befolyásolja az értékpapír kockázati profilját és árazását. (5) Az a pénzpiaci eszköz tekinthető származtatott eszközt tartalmazó pénzpiaci eszköznek, amely megfelel a 4. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikének és a 4. § (2) – (3) bekezdésekben meghatározott valamennyi feltételnek, és amely a (4) bekezdés szerinti összetevőt tartalmaz. (6) Az az értékpapír és pénzpiaci eszköz nem tekinthető származtatott eszközt tartalmazó értékpapírnak vagy pénzpiaci eszköznek, amely olyan összetevőt tartalmaz, amely az értékpapírtól vagy a pénzpiaci eszköztől függetlenül átruházható. Az ilyen összetevő önálló pénzügyi eszköznek tekintendő. 2. Származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok 7. § (1) Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő az általa kezelt ÁÉKBV részére származtatott ügyleteket is kíván kötni, az ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan kockázatkezelő eljárást kell alkalmaznia, amely bármikor lehetővé teszi a származtatott ügyletekben lévő pozíciók kockázatának és az ÁÉKBV teljes kockázatához való hozzájárulásának nyomon követését és mérését; továbbá eljárást kell alkalmaznia az OTC származtatott ügyletek értékének pontos és független méréséhez. (2) Az ÁÉKBV-alapkezelő rendszeresen közli a Felügyelettel a származtatott eszközök típusaira, a kockázatokra, a mennyiségi korlátokra vonatkozó információkat, valamint a kezelésében lévő minden egyes ÁÉKBV vonatkozásában a származtatott eszközökkel lebonyolított ügyletekkel kapcsolatos kockázatok becsléséhez kiválasztott módszereket. A Felügyelet ezeket az adatokat összesítve hozzáférhetővé teszi az, az Európai Rendszerkockázati Testület és az Európai Értékpapírpiac-felügyeleti Hatóság számára. (3) A hatékony portfóliókezelés érdekében – a Felügyelet által megállapított feltételekkel és korlátok között – az ÁÉKBV az átruházható értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre vonatkozó technikákat és eszközöket alkalmazhat. A származtatott ügyletek kötésének feltétele, hogy azok a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálják. A származtatott eszközök alkalmazása nem járhat az e rendeletben, vagy az ÁÉKBV kezelési szabályzatában megállapított befektetési szabályok és korlátok megsértésével. (4) Az ÁÉKBV-nek a származtatott ügyletekkel szembeni teljes (nettó) kitettsége nem haladhatja meg az ÁÉKBV nettó eszközértékének mértékét. A kitettség számítása során figyelembe kell venni az ügyletek alapjául szolgáló eszközök aktuális piaci értékét, az ügyletben részt vevő másik fél kockázatát (partnerkockázat), a jövőben esedékes piaci mozgások feltételezhető alakulását és az ügyletek lezárására rendelkezésre álló időt. (5) Az ÁÉKBV-nek a származtatott ügyletek alapjául szolgáló egyes eszközökben meglévő kockázati kitettsége – figyelembe véve az adott eszközre vonatkozó származtatott ügyletekben megtestesülő nettósított kockázati kitettséget is – nem haladhatja meg az e rendeletben az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz származtatott eszközt tartalmaz. 3. Befektetési korlátok az ÁÉKBV eszközeihez viszonyítva 8. § (1) Az ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb a) 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe, b) 20 százalékát fektetheti egyazon hitelintézet betéteibe. (2) Az ÁÉKBV tőzsdén kívüli származtatott ügylet alapján másik féllel szembeni partnerkockázati kitettsége nem haladhatja meg eszközeinek 5 százalékát, illetve, amennyiben az ügyletben részt vevő másik fél egy, a 2. § (1) bekezdésének f) pontjában említett hitelintézet, eszközeinek 10 százalékát. (3) Nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 40 százalékát azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben az ÁÉKBV által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az ÁÉKBV eszközeinek 5 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi, kibocsátókra vonatkozó korlátoktól függetlenül az ÁÉKBV-nek egy intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 20 százalékát. (5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy tagállam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. Ezen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a (3) bekezdésben említett 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. (6) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy EGT-államban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben az ÁÉKBV eszközeinek több mint 5 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 80 százalékát. Ezen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a (3) bekezdésben említett negyvenszázalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. (7) Az (1)–(6) bekezdésben előírt korlátokat nem lehet összevonni, így az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, illetve az ilyen vállalkozásnál elhelyezhető betétekbe és származtatott eszközökbe történő befektetések semmilyen körülmények között nem haladhatják meg az ÁÉKBV eszközeinek 35 százalékát. (8) Az olyan társaságok, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolók elkészítése szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, az e §-ban említett korlátok számítása céljából egy személynek minősülnek, azzal, hogy az ugyanazon vállalkozáscsoport átruházható értékpapírjaiba és pénzpiaci eszközeibe történő befektetések összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 20 százalékát. 9. § (1) A 8. § (1) bekezdésének a) pontjában megállapítottal szemben 20 százalékos korlát alkalmazandó abban az esetben, ha az ÁÉKBV befektetési politikájának célja olyan részvény-, vagy kötvényindex összetételének leképezése, ahol az index összetétele kellő mértékben diverzifikált, megfelelő viszonyítási eszközt jelent azon a piacon, amelyre vonatkozik, és az értékének alakulását a nyilvánosság számára is követhető módon közzéteszik. (2) Az (1) bekezdésben megállapított korlát helyett 35 százalékos korlát alkalmazható egy kibocsátó tekintetében, amennyiben az erőteljesen meghatározó az érintett szabályozott piacok és indexek esetében. 10. § (1) A 8. §-ban szereplő korlátoktól eltérően az ÁÉKBV eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki vagy garantál, amelynek egy vagy több tagállam is tagja. A Felügyelet akkor engedélyez ilyen mértékű eltérést, ha az ÁÉKBV befektetői a 8. § szerinti korlátokat alkalmazó ÁÉKBV befektetőivel azonos szintű védelemben részesülnek, és az ÁÉKBV legalább hat különböző forgalomba hozatalból származó értékpapírral rendelkezik, és eszközeinek legfeljebb 30 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. (2) Az ÁÉKBV kezelési szabályzatában, jelentéseiben, és minden egyéb kereskedelmi kommunikációjában fel kell hívni a figyelmet az (1) bekezdés szerinti engedélyre, és meg kell nevezni azokat az értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államokat, önkormányzatokat vagy nemzetközi szervezeteket, amelyeknek az értékpapírjaiba az ÁÉKBV eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti. 11. § (1) Az ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 20 százalékát fektetheti a 2. § (1) bekezdésének e) pontjában szabályozott, egy adott ÁÉKBV befektetési jegyeibe, vagy egyéb kollektív befektetési forma értékpapírjába. (2) Nem ÁÉKBV-nek minősülő befektetési alap befektetési jegyeinek, és egyéb kollektív befektetési értékpapíroknak az összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 30 százalékát. (3) Ha az ÁÉKBV más olyan kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírba fektet be, amelyet közvetlenül vagy meghatalmazás alapján az adott ÁÉKBV alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel – ideértve azt, amikor az alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot –, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott ÁÉKBV-re eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. (4) Ha az ÁÉKBV eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, köteles közölni a tájékoztatójában a saját kezelési díja mellett a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértékét. Az ÁÉKBV éves jelentésében közzé kell tenni továbbá – a saját kezelési díja mellett – a tényleges befektetésként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő befektetési alapkezelési díjak legnagyobb mértékét. 4. Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról 12. § (1) Az ÁÉKBV egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást. (2) A fentieken túlmenően az ÁÉKBV: a) egy kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 százalékát, b) egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 10 százalékát, c) egy másik befektetési alap befektetési jegyei vagy más kollektív befektetési értékpapírok legfeljebb 25 százalékát, d) egy kibocsátó intézmény pénzpiaci eszközeinek legfeljebb 10 százalékát szerezheti meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátok figyelmen kívül hagyhatók a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni. (4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat: a) az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, b) a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, c) az olyan nyilvános nemzetközi szervezetek által forgalomba hozott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, amelyeknek egy vagy több EGT-állam a tagja, d) a harmadik országban bejegyzett olyan társaság részvényei vonatkozásában, amely elsősorban az adott államban székhellyel rendelkező kibocsátók értékpapírjaiba fektet be, amennyiben az adott állam törvényei értelmében az ilyen tulajdon az egyetlen lehetséges módja annak, hogy az ÁÉKBV az adott állam területén lévő kibocsátók értékpapírjaiba fektessen. (5) A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott eltérés kizárólag akkor alkalmazható, ha a harmadik ország területén lévő vállalkozás befektetési politikája megfelel az ÁÉKBV befektetési korlátainak, és azok túllépése szabályozásának. 5. Egyéb, befektetésekre vonatkozó általános szabályok 13. § (1) Az ÁÉKBV nem köteles betartani az e részben foglalt befektetési korlátokat a tulajdonában lévő átruházható értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz tartozó jegyzési jogok gyakorlása során, illetve a korlátoknak az ÁÉKBV-n kívül álló okból történő túllépése esetén. Az ÁÉKBV ilyen túllépés esetén az eladási ügyletei során – a befektetők érdekeinek figyelembevételével – a lehető leghamarabb, de legkésőbb 90 napon belül köteles megfelelni a fenti korlátoknak. (2) A kockázatmegosztás elvének érvényesítése mellett az ÁÉKBV nem köteles betartani a 2. §-ban meghatározott befektetési korlátokat a működési engedély kiállítását követő 6 hónapon keresztül. 14. § (1) Az ÁÉKBV nem fektethet be a maga által kibocsátott befektetési jegybe. (2) Az ÁÉKBV nem vásárolhat az ÁÉKBV-alapkezelő által kibocsátott értékpapírt, valamint az ÁÉKBV-alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokat és a tőzsdére bevezetett értékpapírokat is. (3) Az ÁÉKBV nem vásárolhat az ÁÉKBV-alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az ÁÉKBV-alapkezelő részére. (4) Az ÁÉKBV-nek az ÁÉKBV-alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell. 6. Hitelfelvétel, értékpapírkölcsön, eszközök megterhelése 15. § (1) Az ÁÉKBV eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az ÁÉKBV jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az ÁÉKBV kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. E rendelet alkalmazása során nem minősül hitelfelvételnek az ÁÉKBV-t terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége. (2) Az ÁÉKBV nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására. (3) Az ÁÉKBV nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket. (4) Az ÁÉKBV a kezelési szabályzatában foglalt feltételek szerint jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani. (5) Az ÁÉKBV értékpapírkölcsön ügylet keretében kölcsön vehet, vagy kölcsön adhat értékpapírt, feltéve, hogy annak lehetőségét és feltételeit a kezelési szabályzat tartalmazza. A 8. § szerinti limiteknek való megfelelés szempontjából az egyes értékpapírok összes eszközön belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az ÁÉKBV nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem kell figyelembe venni azonban a kölcsönvett értékpapírt. III. FEJEZET CÉL- ÉS GYŰJTŐ-ÁÉKBV-KRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 16. § (1) A gyűjtő-ÁKBV a 2. §-ban, a 8. §-ban, 11. §-ban és a 12. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik ÁÉKBV vagy annak részalapja (cél-ÁÉKBV) kollektív befektetési értékpapírjaiba fektetheti. (2) A gyűjtő-ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 15 százalékát tarthatja az alábbi befektetésekben: a) 2. § (2) bekezdése szerinti járulékos likvid eszközökben; b) fedezeti célból kötött, a 2. § (1) bekezdésének g) pontjának és a 7. § (2) és (3) bekezdésének megfelelő származtatott pénzügyi eszközökben, azzal, hogy a 7. § (3) bekezdése szerinti teljes kitettség megállapításánál a gyűjtő-ÁKBV esetében figyelembe kell venni az alábbiakat: ba) a cél-ÁKBV származtatott pénzügyi eszközökkel szembeni tényleges kockázati kitettségét, a gyűjtő ÁKBV-nek a cél-ÁKBV-ben lévő tulajdoni részesedésének arányában; vagy bb) a cél-ÁKBV származtatott pénzügyi eszközökkel szembeni – a saját kezelési szabályzatában megállapított – lehetséges maximális teljes kitettségét a gyűjtő ÁKBV-nek a cél-ÁKBV-ben lévő tulajdoni részesedésének arányában. (3) Ha a cél-ÁKBV legalább két gyűjő-ÁKBV befektetővel rendelkezik, a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzata korlátozhatja más befektetők tulajdonszerzését. (4) Ha a magyarországi székhelyű cél-ÁÉKBV befektetési jegyeit nem forgalmazza nyilvánosan más EGT-államban, és egy vagy több, kizárólag magyarországi székhelyű gyűjtő ÁÉKB befektetéseivel rendelkezik, nem alkalmazandók a Batv. 83–85. §-ának rendelkezései. HARMADIK RÉSZ ÁÉKBV-NEK NEM MINŐSÜLŐ BEFEKTETÉSI ALAPOK BEFEKTETÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK IV. FEJEZET ÁÉKBV-NEK NEM MINŐSÜLŐ NYILVÁNOS ÉRTÉKPAPÍR BEFEKTETÉSI ALAPOK BEFEKTETÉSI SZABÁLYAI 7. Megengedett eszközök köre 17. § (1) Nyilvános értékpapír befektetési alap – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag az alábbi eszközökbe fektethet be: a) a 2. § (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában felsorolt átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, b) az a) pont szerinti feltételeknek nem megfelelő egyéb állampapírok, c) a 2. § (1) bekezdésének e) pontjában felsorolt feltételeknek megfelelő befektetési alapok befektetési jegyei és egyéb kollektív befektetési értékpapírok, d) betét, deviza; e) származtatott ügyletek, beleértve az árualapú származtatott ügyleteket is, azzal a feltétellel, hogy árualapú származtatott ügyletek esetében az ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel, f) a 2. § (1) bekezdésének h) pontjában felsorolt pénzpiaci eszközök. (2) Az e fejezet hatálya alá tartozó befektetési alapok eszközeinek legfeljebb 10 százalékát befektethetik az (1) bekezdésben nem említett értékpapírokba, vagy egyéb pénzügyi eszközökbe. A befektetési alap rendelkezhet járulékos likvid eszközökkel. 8. Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva 18. § (1) A befektetési alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg a befektetési alap eszközeinek 80 százalékát. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. (5) A befektetési alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben a befektetési alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja a befektetési alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A (3)–(4) bekezdésben szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. 19. § A 18. §-ban szereplő korláttól eltérően a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. 20. § Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is. 9. Kollektív befektetési formákba történő befektetések speciális szabályai, alapok alapja 21. § (1) A befektetési alap eszközeinek legfeljebb 20 százalékát fektetheti egy adott befektetési alap befektetési jegyeibe, vagy egyéb kollektív befektetési forma értékpapírjába. (2) Ha a befektetési alap más olyan befektetési jegybe, vagy kollektív befektetési értékpapírba fektet be, amelyet közvetlenül vagy meghatalmazás alapján az adott befektetési alap alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel – ideértve azt, amikor az alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot –, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott befektetési alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. (3) Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más befektetési alapokba, kollektív befektetési formákba fekteti, köteles közölni a tájékoztatójában a saját kezelési díja mellett a befektetési célként szereplő befektetési alapokat és egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértékét. A befektetési alap éves jelentésében közzé kell tenni továbbá – a saját kezelési díja mellett – a tényleges befektetésként szereplő más befektetési alapokat, egyéb kollektív befektetési formákat terhelő befektetési alapkezelési díjak legnagyobb mértékét. (4) A befektetési alap befektetési politikája rendelkezhet akként, hogy (1) bekezdésben meghatározott korlátot meghaladó mértékben fektethet be egy másik befektetési alapba, vagy kollektív befektetési formába. Ebben az esetben a) a befektetési alap tájékoztatójában ismertetni kell – a kezelési díjakon túlmenően – az e körbe tartozó, befektetési célként szereplő befektetési alapok, egyéb kollektív befektetési formák befektetési politikáját, b) a befektetési alap éves jelentésében közzé kell tenni továbbá – a befektetési alapnak felszámított kezelési díj mértéke mellett – a tényleges befektetésként szereplő más befektetési alapokat, egyéb kollektív befektetési formákat terhelő befektetési alapkezelési díjak mértékét. (5) A befektetési alap nevében szerepeltetni kell az „alapba fektető alap” vagy „alapok alapja” elnevezést, ha a befektetési alap befektetési politikája szerint eszközeinek több mint 80 százalékát fekteti vagy fektetheti befektetési jegyekbe vagy egyéb kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokba. 10. Származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályok 22. § (1) A befektetési alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet: a) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja, b) az ügylet kötése nem jár a (2) és (3) bekezdésben megállapított befektetési korlátok megsértésével. c) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet – figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit – kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható. d) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza. (2) A befektetési alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen a befektetési alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. A befektetési alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni. (3) A befektetési alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az e rendeletben vagy az alap kezelési szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz. (4) A befektetési alap a kezelési szabályzatban köteles rendelkezni: a) az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályairól, ezen belül az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezeléséről; b) a származtatott ügyletek értékelési szabályairól, beleértve az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrását; c) amennyiben a származtatott ügylet nem tartozik a 2. § (1) bekezdésének g) pontjában felsoroltak alá, a származtatott alap kezelési szabályzatában külön fel kell hívni erre a befektetők figyelmét és meg kell határozni a származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát. 11. A származtatott befektetési alapokra vonatkozó speciális befektetési szabályok 23. § (1) A befektetési alap jogosult az általános befektetési korlátokat meghaladóan befektetni származtatott ügyletekbe az alábbi feltételek teljesülése esetén: a) a befektetési alap nevében fel kell tüntetni a „származtatott befektetési alap”, vagy „származtatott alap” elnevezést, b) az alap teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az alábbiak szerint számított korlátok egyikét sem: ba) a 22. § (2) alapján számított nettó kockázati kitettségeket a 2. mellékletben meghatározott szorzóval korrigált értéken figyelembe véve a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét, bb) a 22. § (2) alapján számított nettó kockázati kitettségeket a 2. melléklet szerinti korrekció nélkül számított értéken figyelembe véve a befektetési alap nettó eszközértékének nyolcszorosát. (2) Az olyan nyilvános származtatott alap esetében, amely úgy rendelkezett, hogy a) az egy befektető által befektethető minimális kezdő befektetés tízmillió forint, vagy b) lehetséges befektetői köre megegyezik a zártkörű alapok lehetséges befektetői körével, az (1) bekezdéstől eltérően az alap kezelési szabályzatában egyedileg meghatározható a származtatott ügyletekben lévő pozíciók összesített kockázati kitettségének mértéke. 12. Az indexkövető befektetési alapokra vonatkozó speciális befektetési szabályok 24. § (1) Az olyan befektetési alap esetében, amely befektetési politikájában valamely index, vagy indexek meghatározott arányú együttesének leképezésére vállalkozott, az index kosarát alkotó eszközökre vonatkozóan nem kell alkalmazni eszközök tekintetében meghatározott befektetési korlátokat, amennyiben a) az index valamely szabályozott piac által meghirdetett index; b) a befektetési alap nevében szerepel az „indexkövető befektetési alap”, vagy „indexkövető alap” elnevezés; c) az indexkövető befektetési alap portfóliójában szereplő értékpapírok súlya az egyes értékpapírok indexbeli súlyától legfeljebb 5 százalékponttal tér el azzal, hogy a súlyok számításánál figyelembe kell venni a származtatott ügyletekből származó pozíciót is, valamint a befektetési alap kezelési szabályzatának tartalmaznia kell az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagyságát. (2) Az indexkövető alap csak olyan index leképezésére jöhet létre, amelynek értéke legalább egy éven keresztül folyamatosan közzétételre került. Az index folyamatos közzététele megszűnésének esetén az indexkövető alapot kilencven napon belül meg kell szüntetni, illetve át kell alakítani. A határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthatja. (3) A (2) bekezdésében meghatározott index készítőjének függetlennek kell lennie az adott indexet leképező indexkövető befektetési alap kezelőjétől. Az index készítője és az adott indexet leképező befektetési alap kezelője abban az esetben lehet ugyanazon gazdasági csoport része, ha az összeférhetetlenség kezelését belső szabályzatban határozzák meg. 13. Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról 25. § (1) A nyilvános befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást. (2) A fentieken túlmenően a nyilvános befektetés alap: a) egy kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 százalékát, b) egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 20 százalékát, szerezheti meg. (3) A (2) bekezdés b) pontjaiban meghatározott korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni. (4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat: a) az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, b) a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, c) nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi közjogi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok esetében, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja. 14. Egyéb, befektetésekre vonatkozó általános szabályok 26. § Az egyéb, befektetésekre vonatkozó általános szabályokra a 13–14. § rendelkezései megfelelően irányadók. 15. Hitelfelvétel, értékpapírkölcsön, eszközök megterhelése 27. § A hitelfelvételre, az értékpapírkölcsönre, az eszközök megterhelésére a 15. § rendelkezései megfelelően irányadók. V. FEJEZET A ZÁRTKÖRŰ ÉRTÉKPAPÍR BEFEKTETÉSI ALAPOK BEFEKTETÉSI SZABÁLYAI 16. Megengedett eszközök köre 28. § A zártkörű értékpapír befektetési alapok kizárólag az alábbi eszközökbe fektethetnek be: a) átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, b) kollektív befektetési értékpapírok, c) betét, deviza, d) származtatott ügyletek, beleértve az árualapú származtatott ügyleteket is, azzal a feltétellel, hogy árualapú származtatott ügyletek esetében az ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel. 17. Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva 29. § (1) A zártkörű értékpapír befektetési alap eszközeinek 20 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközökbe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. (4) Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is. 18. Kollektív befektetési formákba történő befektetések speciális szabályai, alapok alapja 30. § A zártkörű értékpapír befektetési alapok más kollektív befektetési formákba történő befektetéseire a 21. §-ban leírtak irányadóak. 19. Származtatott ügyletekre, zártkörű származtatott alapokra vonatkozó szabályok 31. § A zártkörű értékpapír befektetési alapok származtatott ügyleteire a 22–23. §-ban leírtak irányadóak, azzal, hogy a befektetési alap kezelési szabályzatában egyedileg meghatározható a származtatott ügyletekben lévő pozíciók összesített kockázati kitettségének mértéke. 20. Zártkörű indexkövető befektetési alapokra vonatkozó szabályok 32. § A zártkörű indexkövető befektetési alapra a 24. § rendelkezései megfelelően irányadóak. 21. Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról 33. § A zártkörű értékpapír befektetési alapra a 25. § rendelkezései megfelelően irányadóak. 22. Egyéb, befektetésekre vonatkozó általános szabályok 34. § Az egyéb, befektetésekre vonatkozó általános szabályokra a 13–14. § rendelkezései megfelelően irányadók. 23. Hitelfelvétel, értékpapírkölcsön, eszközök megterhelése 35. § A hitelfelvételre, az értékpapírkölcsönre, az eszközök megterhelésére 15. § rendelkezései megfelelően irányadók. VI. FEJEZET AZ INGATLANALAPOK BEFEKTETÉSI SZABÁLYAI 36. § (1) Az ingatlanalap olyan befektetési alap, amely eszközeit a 37. §-ban meghatározott eszközökbe fektetheti. (2) Az ingatlanalap nevében fel kell tüntetni az „ingatlanalap” vagy az „ingatlan befektetési alap” elnevezést. (3) Azon ingatlanalap esetében, amelynél az építés alatt álló ingatlanok aránya az ingatlanalap befektetési politikája szerint meghaladhatja az ingatlanalap eszközeinek 35 százalékát, az ingatlanalap elnevezésében szerepeltetni kell az „ingatlanfejlesztő alap” kifejezést. 24. A megengedett eszközök köre 37. § Az ingatlanalap eszközeit az alábbi eszközökbe fektetheti: a) belföldi vagy külföldi ingatlan, ideértve az ingatlanhoz kapcsolódó alkotórészeket is; b) a VII. Fejezet szerinti ingatlantársaság részesedése; c) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok; d) a 17.§ (1) bekezdésben meghatározott eszközök, e) származtatott ügylet; f) azon ingóságok, melyek az adott ingatlan rendeltetésszerű használatához, üzemeltetéséhez vagy épségben tartásához szükségesek vagy azt elősegítik. 38. § (1) Az ingatlanalap ingatlant illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot a tulajdonszerzési módok bármelyikével, így különösen adásvételi, csereszerződéssel, beleértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) az adásvétel különös nemeiként nevesített szerződéseket, illetve időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket is, továbbá apportálás eredményeképpen szerezhet. Az ingatlanalap ingatlant, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot a tulajdonátruházási módok bármelyikével átruházhat. Az alapkezelő az alapkezelési tevékenysége részeként az alap nevében ezen túlmenően minden olyan jogügyletet megköthet, ami az ingatlanalap befektetési céljai elérése, továbbá a kockázatok kezelése érdekében szükséges, beleértve az ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával, hasznosításával, fejlesztésével kapcsolatosan feladatok ellátását. (2) Az apportálandó ingatlanok értékét az ingatlanalap könyvvizsgálója és ingatlanértékelője együttesen állapítja meg. Amennyiben az apportra az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán kerül sor, az apportálandó ingatlanokat részletesen be kell mutatni az ingatlanalap tájékoztatójában, illetve a kezelési szabályzatában. (3) Az ingatlanok ingatlanalap általi megszerzésére, elidegenítésére, valamint az ingatlanalap tulajdonát képező ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések létrejöttéhez a letétkezelő Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok szerint minősíti, beleegyezése során a befektetési alapkezelő döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli. (4) E rendelet ingatlanalap vagy ingatlantársaság tulajdonában álló ingatlanra vonatkozó rendelkezései nem érintik az egyéb jogszabályok alapján arra jogosultak által az ingatlan tulajdoni lapjára történő jogok és tények bejegyzését illetve feljegyzését. 39. § (1) A 41. §-ban, illetve a 43. §-ban foglaltak figyelembevételével az ingatlanalap tájékoztatója, illetve kezelési szabályzata tartalmazza a befektetési szabályokat, meghatározva a) milyen hasznosítású (hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó), milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap, b) mely országokban fektet be az ingatlanalap, c) egy ingatlan illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximumát összegszerűen és az összes eszközhöz viszonyítottan, d) az építés alatt álló ingatlanok maximum arányát, e) az ingatlanalapra háruló kockázatokat és ezen kockázatok kezelésének módját (kockázatkezelés, illetve esetleges fedezeti stratégiát), stratégia kialakításának módszereit és megvalósításának főbb elveit). (2) A befektetési szabályok vonatkozásában egy ingatlannak minősül az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlan. (3) Az olyan egybefüggő (telek) ingatlan, amelynek önálló ingatlanokra történő megosztását az illetékes ingatlanügyi hatóság jogerősen elbírálta, vagy a hatályos helyi építési szabályzat előírja, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minősül, ahány ingatlanra az megosztásra kerül. (4) Az olyan felépítmény, amelyre a társasház létrehozására vonatkozó társasházi alapító okiratot az ingatlanügyi hatósághoz – a tulajdoni lapon széljegyzéssel igazoltan – benyújtották, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minősül, ahány társasházi tulajdoni különlappal önálló ingatlan kialakításra kerül. 40. § (1) Építés alatt állónak minősül az a telekingatlan vagy felépítmény, amelyen az ingatlanalap kizárólag saját kockázatára, saját nevére szóló építési vagy létesítési engedély alapján kivitelezési munkát folytat, illetve végeztet, azaz amelyre az építési naplót megnyitották, és amelyre használatbavételi engedélyt még nem adtak ki. (2) Meglevő (azaz korábban kiadott jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező) épületen végzett beruházás (átalakítása, felújítás) esetében az építés alatt álló ingatlanokra vonatkozó limit kiszámítása céljára a) a beruházás költségvetésből pénzügyileg már teljesített összeget kell figyelembe venni, amennyiben a beruházás költségvetése nem haladja meg az ingatlan értékének 50 százalékát, vagy b) a teljes ingatlan értékét kell figyelembe venni, amennyiben a beruházás költségvetése meghaladja az ingatlan értékének 50 százalékát. (3) Az ingatlanalap olyan ingatlanon folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, amely a) az ingatlanalap tulajdonában áll, b) a használatbavételt követően az ingatlanalap tulajdonába kerül, c) az ingatlanalap tulajdonát képező ingatlanhoz funkcionálisan kapcsolódik, vagy azzal határos, ha erre vonatkozóan a tulajdonában álló ingatlanra kiadott építési, létesítési, fennmaradási vagy használatbavételi engedély vagy településrendezési szerződés rendelkezést tartalmaz, ha ezen munkák elvégzése az ingatlanalap tulajdonában álló ingatlan rendeltetésszerű használata feltételeinek biztosításához szükséges. 25. A nyilvános ingatlanalapokra vonatkozó befektetetési korlátok és egyéb működési előírások 41. § (1) A nyilvános nyílt végű ingatlanalap portfóliójában megszerzéskor egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az ingatlanalap eszközeinek 20 százalékát, nyilvános zárt végű ingatlanalap esetében pedig az ingatlanalap eszközeinek 30 százalékát. (2) Az építés alatt álló ingatlanok összértéke nem haladhatja meg az alap eszközeinek 75 százalékát. (3) A nyilvános ingatl …