2015. III. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás kihirdetés

2015. III. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás (a  továbbiakban: Keretmegállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Keretmegállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Keretmegállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL MONGÓLIA KÖZÖTT AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió, valamint A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, MÁLTA, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A törvényt az Országgyűlés a 2015. március 3-i ülésnapján fogadta el. A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, egyrészről, valamint MONGÓLIA KORMÁNYA a továbbiakban: Mongólia, másrészről, a továbbiakban együttesen: a Felek, FIGYELEMBE VÉVE a Felek közt fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat, MIVEL a Felek különös jelentőséget tulajdonítanak egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó jellegének, MIVEL a  Felek úgy vélik, hogy e  megállapodás a  köztük fennálló szélesebb, szilárd kapcsolat részét képezi, amely azon megállapodásokon keresztül áll fenn köztük, amelyeknek a Felek együttesen részes felei, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek a többek között az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban megállapított demokratikus elvek, jogállamiság, emberi jogok és alapvető szabadságok, ideértve a kisebbséghez tartozó személyek jogai melletti elkötelezettségét, és az ezek megerősítésére irányuló szándékát, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a  jogállamiság, a nemzetközi jog tiszteletben tartása, a  jó kormányzás elve és a  korrupció elleni küzdelem iránt, továbbá népeik gazdasági és társadalmi haladásának elősegítésére irányuló szándékukat a fenntartható fejlődés elve és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Felek e közös értékeken alapuló együttműködésének fokozására irányuló szándékukat, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a  népeik gazdasági és társadalmi haladásának előmozdítására irányuló szándékukat a fenntartható fejlődés elve valamennyi dimenziójának figyelembevételével, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a  nemzetközi béke és biztonság elősegítése, valamint a  hatékony multilateralizmus és a viták együttműködés révén történő békés rendezése iránt – elsősorban az Egyesült Nemzetek keretében, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a  politikai és gazdasági kérdésekben, valamint a  nemzetközi stabilitás, jogérvényesülés és biztonság tekintetében folytatott együttműködés fokozására irányuló szándékukat, mely alapvető előfeltétele a  fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdításának, a  szegénység felszámolásának és a  millenniumi fejlesztési célok megvalósításának, MIVEL a  Felek szerint a  terrorizmus veszélyt jelent a  globális biztonságra nézve, és fokozni kívánják a  terrorizmus elleni küzdelem érdekében folytatott párbeszédet és együttműködést az ENSZ Biztonsági Tanácsának ide vonatkozó jogi eszközeivel, különösen az 1373. ENSZ BT határozattal összhangban. Az Európai Tanács által 2003 decemberében elfogadott európai biztonsági stratégia megállapította, hogy a  biztonság szempontjából a  terrorizmus jelenti az egyik legkomolyabb fenyegetést. E tekintetben az Európai Unió kulcsfontosságú intézkedéseket foganatosított, köztük a 2001-ben elfogadott és 2004-ben aktualizált, terrorizmus leküzdéséről szóló cselekvési tervet és a madridi merényletek nyomán született 2004. március 25-i, terrorizmus leküzdéséről szóló jelentős nyilatkozatot. Az Európai Unió emellett 2005 decemberében elfogadta az EU terrorizmusellenes stratégiáját, KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a terrorizmus valamennyi formájának megelőzése mellett és annak valamennyi formája elleni küzdelem iránt, valamint a  terrorizmus elleni küzdelem tekintetében folytatott együttműködés fokozása és a szervezett bűnözés elleni küzdelem iránt, MIVEL a  Felek megerősítik, hogy a  terrorizmus elleni hatékony intézkedéseknek és az  emberi jogok védelmének egymást ki kell egészíteniük és kölcsönösen meg kell erősíteniük, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy a  nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és a nemzeti szinten hozott intézkedésekkel, valamint a globális együttműködés fokozásával biztosítani kell üldözésük hatékonyságát, FIGYELEMBE VÉVE, hogy a  Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása és hatékony működése jelentős előrelépést jelent a béke és a nemzetközi jogérvényesülés vonatkozásában, és hogy az Európai Unió Tanácsa 2003. június 16-án elfogadta a  Nemzetközi Büntető Bíróságról szóló közös álláspontot, melyet egy 2004. február 4-én elfogadott cselekvési terv követett, MIVEL a  Felek egyetértenek abban, hogy a  tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése komolyan veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, továbbá hogy meg kívánják erősíteni párbeszédüket és együttműködésüket ezen a területen. Az 1540. ENSZ BT határozat konszenzusos elfogadása alátámasztja az egész nemzetközi közösség tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos elkötelezettségét. Az  Európai Unió Tanácsa 2003. november 17-én uniós politikát fogadott el a  tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó politikának az  Európai Unió harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiba való beillesztéséről. Az  Európai Tanács emellett 2003. december 12-én elfogadott egy, a  tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni stratégiát is, MIVEL az  Európai Tanács megállapította, hogy a  kézi lőfegyverek és a  könnyűfegyverek (SALW) egyre növekvő fenyegetést jelentenek a  békére, a  biztonságra és a  fejlődésre nézve, és 2006. január 13-án stratégiát fogadott el a  SALW, valamint az  azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozásának leküzdéséről. E  stratégiában az  Európai Tanács átfogó és következetes biztonság- és fejlődéspolitikai megközelítés biztosításának szükségességét hangsúlyozta, KIFEJEZVE a  fenntartható fejlődés valamennyi vetületének előmozdítása iránti teljes elkötelezettségüket, amely kiterjed a  környezetvédelemre és az  éghajlatváltozás elleni küzdelemre, az  élelmiszerbiztonságra, valamint a nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális normák hatékony előmozdítására és végrehajtására, KIEMELVE a  kapcsolatok és az  együttműködés elmélyítésének fontosságát a  visszafogadás, a  menedékjog és a vízumpolitika terén, valamint a migrációval és az emberkereskedelemmel kapcsolatos közös fellépés jelentőségét, MEGISMÉTELVE a  kereskedelem, különösen a  nyersanyagok kereskedelmének jelentőségét a  kétoldalú kapcsolataikban, kiemelve továbbá elkötelezettségüket a  nyersanyagokra vonatkozó egyedi szabályoknak a kereskedelmi és befektetési albizottságban történő megállapítása iránt, MEGÁLLAPÍTVA, hogy az  e  megállapodásnak az  Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, és nem az  Európai Unió részeként kötelezik, feltéve, hogy az  Európai Unió és az  Egyesült Királyság és/vagy Írország nem értesítette együttesen Mongóliát arról, hogy a rendelkezések az Egyesült Királyságot és Írországot az Európai Unió részeként kötelezik a  szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az  Európai Unióról szóló szerződéshez és az  Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az  Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra többé nem mint az  Európai Unió részeire nézve kötelezőek – a  21. jegyzőkönyv 4a.  cikkének megfelelően –, az  Európai Unió az  Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti Mongóliát a  két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez  esetben a  megállapodás rendelkezései e  két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az  említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően, MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket kapcsolataik erősítése iránt az  együttműködés fokozása céljából, valamint a  közös érdekű területeken fenntartott kapcsolataiknak az  egyenlőség, a  diszkriminációmentesség és a  kölcsönös előnyök biztosítása alapján történő megszilárdítására, elmélyítésére és diverzifikálására irányuló közös szándékukat, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: I. CÍM JELLEG ÉS HATÁLY 1. cikk Általános elvek 1. A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más, vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban meghatározott demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a  jogállamiság alapelvének tiszteletben tartása, amely e megállapodás lényeges elemét képezi. 2. A  Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják az  Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott közös értékeiket. 3. A  Felek megerősítik elkötelezettségüket a  fenntartható fejlődés valamennyi szempontjának támogatása, az éghajlatváltozás és a globalizáció által támasztott kihívások leküzdésével kapcsolatos együttműködés, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok, így a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás iránt. A  Felek megerősítik a  magas szintű környezetvédelemhez és a  befogadó társadalmi struktúrákhoz való ragaszkodásukat. 4. A  Felek megerősítik elkötelezettségüket a  segélyhatékonyságról szóló 2005-ös Párizsi Nyilatkozat iránt és megállapodnak együttműködésük megerősítésében a fejlődési teljesítmény további javítása céljából. 5. A Felek megerősítik a felelősségteljes kormányzás elvéhez, így az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció elleni küzdelem elvéhez való ragaszkodásukat. 2. cikk Az együttműködés célkitűzései A Felek vállalják, hogy kétoldalú kapcsolatuk megerősítése érdekében valamennyi közös érdekű területen átfogó párbeszédet folytatnak egymással, és támogatják a  további együttműködést. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak: a) politikai és gazdasági együttműködés kialakítása valamennyi megfelelő regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben; b) együttműködés kialakítása a nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények elleni küzdelem terén; c) együttműködés kialakítása a  tömegpusztító fegyverek és a  kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelem terén; d) a Felek közötti kereskedelem és beruházások kölcsönösen előnyös fejlesztése; együttműködés kialakítása a  kereskedelemmel és a  befektetéssel kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen a  kereskedelmi forgalom és a  befektetések elősegítése és a  kereskedelem és a  befektetés akadályainak elhárítása, illetve megszüntetése érdekében; e) együttműködés kialakítása a  jogérvényesülés, szabadság és biztonság terén, beleértve a  jogállamiságot és a jogi együttműködést, az adatvédelmet, a migrációt, valamint az embercsempészet és emberkereskedelem, a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a határokon átnyúló bűnözés, a pénzmosás és a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet; f ) együttműködés kialakítása valamennyi egyéb közös érdekű ágazatban: különösen a makrogazdasági politika és pénzügyi szolgáltatások, adózás és vámügy, ezen belül a  jó adóügyi kormányzás, iparpolitika és kis- és középvállalkozások (kkv-k), információs társadalom, audiovizuális ágazat és média, tudomány és technológia, energiaügy, közlekedés, oktatás és kultúra, környezetvédelem és természeti erőforrások, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, egészségügy, foglalkoztatás és szociális ügyek, valamint statisztika területén; g) mindkét Fél részvételének fokozása a  másik Fél részvétele előtt is nyitott szubregionális és regionális együttműködési programokban; h) a Felek szerepének erősítése és egymásról alkotott képének javítása egymás régióiban; i) az emberek közötti megértés előmozdítása az  olyan, különböző nem kormányzati szervezetek, mint az  agytrösztök a  tudósok, a  civil társadalom és a  média közötti együttműködés révén, szemináriumok, konferenciák, ifjúsági kapcsolatok és egyéb tevékenységek keretében; j) a szegénység felszámolásának támogatása a  fenntartható fejlődés kontextusában, és Mongólia progresszív integrációja a világgazdaságba. 3. cikk A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése ellen folytatott küzdelem 1. A  Felek úgy vélik, hogy a  nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az  egyik legfenyegetőbb a  tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. 2. A  Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a  tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedésének megakadályozásához a  leszerelésről és az  elterjedés megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések, megállapodások és egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos fennálló kötelezettségeik – így az  1540. ENSZ BT-határozat – teljes körű betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával. A Felek megállapodnak, hogy e rendelkezés a megállapodás lényeges elemét képezi. 3. A  Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a  tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához a következők révén: – valamennyi egyéb vonatkozó nemzetközi jogi eszköz aláírásának, megerősítésének, illetve az  azokhoz történő csatlakozásnak és azok teljes körű végrehajtásának előmozdítása; – hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszer létrehozása, amely ellenőrzi a  tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját (beleértve a  kettős felhasználású technológiák esetében a  tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését), valamint hatékony szankciók kilátásba helyezése az exportellenőrzés megsértése esetére. 4. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely kíséri és egységes keretbe foglalja ezeket az elemeket. A párbeszéd regionális szinten is megvalósulhat. 4. cikk Kézi- és könnyűfegyverek 1. A  Felek elismerik, hogy a  kézi- és könnyűfegyverek – és az  azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, továbbadása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra. 2. A  Felek megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a  kézi- és könnyűfegyverek, valamint az  azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a  meglévő nemzetközi megállapodások és az  ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az  e  területen alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök – köztük a  kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket. 3. A  Felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten együttműködnek a  kézi- és könnyűfegyverek, valamint az  azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben és biztosítják az  e  téren tett erőfeszítéseik összehangoltságát, egymást kiegészítő és erősítő jellegét, továbbá megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kiegészíti és megszilárdítja e kötelezettségvállalást. 5. cikk A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények (a Nemzetközi Büntetőbíróság) 1. A  Felek megerősítik, hogy az  egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, hatékony üldözésüket a  nemzeti és a  nemzetközi szinten hozott megfelelő intézkedésekkel kell biztosítani, adott esetben a Nemzetközi Büntetőbíróságot is beleértve. A Felek úgy vélik, hogy a  hatékonyan működő Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása jelentős előrelépést jelent a  nemzetközi béke és jogérvényesülés vonatkozásában. 2. A Felek vállalják, hogy együttműködnek és megteszik az adott esetben szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy teljes mértékben támogassák a Római Statútum, valamint a hozzá kapcsolódó eszközök egyetemességét és integritását, és megállapodnak abban, hogy megerősítik a Nemzetközi Büntetőbírósággal való együttműködésüket. A  Felek vállalják, hogy végrehajtják a  Római Statútumot, és megteszik a  szükséges lépéseket a  hozzá kapcsolódó eszközök – mint például a  Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás  – megerősítése érdekében. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy e kérdésekben előnyös lenne párbeszédet folytatniuk egymással. 6. cikk Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben 1. A Felek, újólag megerősítve a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét, összhangban az alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel, ideértve a  nemzetközi humanitárius jogot és emberi jogot, valamint saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel, továbbá figyelemmel az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288 határozatában foglalt globális terrorellenes stratégiára, megállapodnak abban, hogy együttműködnek a  terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén. 2. A Felek mindenekelőtt a következők révén működnek együtt: a) az  ENSZ Biztonsági Tanácsa 1373. és 1267. határozatának, valamint az  utóbbit felváltó határozatainak, köztük az 1822. határozatnak, továbbá az egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények és jogi eszközök alapján rájuk háruló megfelelő kötelezettségek teljes körű végrehajtása keretében; b) a  terroristákról, a  terrorista csoportokról és a  támogató hálózataikról a  nemzetközi és nemzeti joggal összhangban folytatott információcsere révén; c) a terrorizmus megfékezésére alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecsere révén, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcsere révén; d) a  terrorizmus elleni küzdelemről szóló, ideértve a  terrorcselekmények jogi fogalom-meghatározása tekintetében kialakítandó nemzetközi egyetértés elmélyítése érdekében folytatott együttműködés révén, valamint különösen a  nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatos megállapodás előmozdítása révén; e) a  vonatkozó bevált módszerek megosztása révén az  emberi jogoknak a  terrorizmus elleni küzdelemben megvalósított védelme terén; f ) a  terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, ASEM keretén belüli együttműködésük végrehajtása és megerősítése révén. II. CÍM KÉTOLDALÚ, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS 7. cikk Mongólia és az Európai Unió együttműködése az alapelvek, szabályok és normák tekintetében 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy biztosítják a  közös európai alapelvek, szabályok és normák megvalósulását Mongóliában, és együttműködnek az  információcsere és a  tapasztalatok megosztásának előmozdítása során, az előbbiek meghonosítása és végrehajtása érdekében. 2. A  Felek törekszenek a  hatóságaik közötti, standardizációs kérdésekben folytatandó párbeszéd és együttműködés megerősítésére, amely a Felek megállapodása alapján magába foglalhatja egy együttműködési keret létrehozását, amely megkönnyíti a szakértők, az információ és a szakértelem cseréjét. 8. cikk Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben 1. A Felek vállalják, hogy eszmecserét folytatnak és együttműködnek egymással a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, így az  Egyesült Nemzetek Szervezetében és megfelelő ENSZ ügynökségekben, programokban és testületekben a  Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a  Barátság és Együttműködés Egyezmény (TAC) és az Ázsia–Európa találkozó (ASEM) keretében. 2. A  Felek megállapodnak továbbá abban, hogy előmozdítják az  agytrösztök, a  tudósok, a  nem kormányzati szervezetek és a  média közötti együttműködést a  jelen megállapodás hatálya alá tartozó területeken. Ezen együttműködés magában foglalhatja különösen képzési programok, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezését, szakértők cseréjét, tanulmányok készítését és a Felek által megállapított egyéb tevékenységeket. 9. cikk Regionális és kétoldalú együttműködés 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy a  párbeszéd és együttműködés e  megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területén a kapcsolódó tevékenységeket kétoldalú vagy regionális keretek között, illetve e keret vegyes alkalmazása révén hajtják végre, miközben megfelelő hangsúlyt kapnak a  kétoldalú együttműködésben érintett ügyek. A megfelelő keret kiválasztásakor a Felek törekedni fognak az érdekelt felekre gyakorolt lehető legnagyobb hatás elérésére és valamennyi érdekelt Fél részvételének megerősítésére, miközben – a  politikai és intézményi megvalósíthatóság figyelembevételével – a  lehető legjobban kihasználják a  rendelkezésre álló erőforrásokat, és biztosítják az összhangot az Unió és más, az ASEM-ben részes felek részvételével zajló egyéb tevékenységekkel. 2. A  Felek adott esetben kiterjeszthetik a  pénzügyi támogatást a  megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott együttműködési tevékenységekre, a  saját pénzügyi eljárásaikkal és forrásaikkal összhangban. III. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉRDEKÉBEN 10. cikk Általános elvek 1. A  fejlesztési együttműködés központi célkitűzése a  szegénység csökkentése a  fenntartható fejlődés és a  világgazdaságba való integráció keretében a  millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében. A  Felek prioritásaikkal és közös érdekű területeikkel összhangban rendszeres párbeszédet folytatnak a  fejlesztési együttműködésről. 2. A Felek fejlesztési együttműködési stratégiái többek között a következőkre irányulnak: a) az emberi és társadalmi fejlődés támogatása; b) fenntartható gazdasági növekedés megvalósítása; c) a környezeti fenntarthatóság és regeneráció, valamint a  bevált módszerek és a  természeti erőforrások megőrzésének elősegítése; d) az éghajlatváltozás következményeinek megelőzése és enyhítése; e) a világgazdaságba és a nemzetközi kereskedelemi rendszerbe történő további integrációt célzó politikák és eszközök támogatása; f ) a segélyhatékonyságról szóló Párizsi Nyilatkozat, az accrai cselekvési menetrend és más, a segélynyújtás- és hatékonyság javítására irányuló nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelő folyamatok kialakítása. 11. cikk Gazdasági fejlődés 1. A  Felek törekednek a  kiegyensúlyozott gazdasági növekedés és a  szegénység csökkentésének ösztönzésére, valamint a társadalmi gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésére. 2. A  Felek megerősítik a  millenniumi fejlesztési célok megvalósítása iránti elkötelezettségüket és újólag meg kell erősíteniük a 2005-ös segélyhatékonyságról szóló Párizsi Nyilatkozat iránti elkötelezettségüket. 3. A  megállapodásnak emellett a  kereskedelem társadalmi és környezetvédelmi szempontjaira vonatkozó elkötelezettségeket is célzottan tartalmaznia kell, és meg kell erősítenie, hogy a  kereskedelemnek elő kell mozdítania a  fenntartható fejlődést annak minden dimenziójában, továbbá elő kell mozdítania a  gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak felmérését. 12. cikk Társadalmi fejlődés 1. A  Felek törekednek az  egymást kölcsönösen megerősítő gazdasági és társadalmi politikák szükségességének kiemelésére, hangsúlyozzák a  tisztességes munkalehetőségek megteremtésének kulcsfontosságú szerepét, valamint elkötelezik magukat a társadalmi párbeszéd mellett. 2. A Felek törekednek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normái hatékony végrehajtásának elősegítésére és a munkaügy és szociális ügyek terén folytatott együttműködésük megerősítésére. 3. A  Felek törekednek továbbá azon politikák támogatására, amelyek célja, hogy környezetbarát és fenntartható módon biztosítsák a népesség élelmiszerhez és az állatok takarmányhoz való hozzáférését, valamint élelmiszer- és a takarmányellátását. 13. cikk Környezetvédelem 1. A  Felek újólag megerősítik a  magas szintű környezetvédelem, a  természeti erőforrások és a  biológiai sokféleség, ideértve az erdők megőrzésének és igazgatásának szükségességét a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. 2. A  Felek törekednek a  környezetvédelem terén létrejött többoldalú környezetvédelmi egyezmények megerősítésének, végrehajtásának és az azoknak való megfelelés elősegítésére. 3. A Felek törekednek a globális környezetvédelmi kérdésekben, különösen az éghajlatváltozás tekintetében folytatott együttműködésük megerősítésére. IV. CÍM KERESKEDELMI ÉS BEFEKTETÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS 14. cikk Általános elvek 1. A  Felek párbeszédet indítanak a  kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a  kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítése és a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése céljából. 2. A  Felek vállalják, hogy a  lehető legnagyobb mértékben támogatják kereskedelmi csereforgalmuk fejlesztését és diverzifikációját, a  kölcsönös előnyök biztosítása érdekében. Vállalják továbbá, hogy a  kereskedelem akadályainak megszüntetésével, különösen a  nem vámjellegű akadályok megfelelő időben történő megszüntetésével és az  átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedésekkel javítják a  piacra jutási feltételeket, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek e téren végzett munkáját. 3. Felismerve a  kereskedelemnek a  fejlődésben játszott elengedhetetlenül fontos szerepét, valamint azt, hogy a  kereskedelmi preferenciák rendszere formájában nyújtott támogatás segítette a  fejlődő országokat, a  Felek a  Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival teljes összhangban az  ilyen támogatásokról folytatott konzultációk erősítésére törekednek. 4. A  Felek tájékoztatják egymást a  kereskedelempolitika és a  kereskedelemmel kapcsolatos szakpolitikák – agrárpolitika, élelmiszerbiztonsági, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi politika – alakulásáról. 5. A  Felek – egyebek mellett a  10–27.  cikkben említett területeken – ösztönzik a  kereskedelmi és befektetési kapcsolataik továbbfejlesztésére irányuló párbeszédet és együttműködést, beleértve a  kereskedelmi problémák megoldását. 15. cikk Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) kérdések 1. A  Felek együttműködnek élelmiszerbiztonsági, valamint egészségügyi és növény egészségügyi kérdésekben az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme érdekében a Felek területén. 2. A  Felek megvitatják az  egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekről (SPS) szóló WTO-megállapodás, a  Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), a  Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) és a  CODEX Alimentarius Bizottság (CAC) alapján általuk foganatosított vonatkozó intézkedéseket, és információcserét folytatnak azokkal kapcsolatban. 3. A  Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az  egészségügyi és növény-egészségügyi, valamint állatjóléti kérdésekkel kapcsolatos kölcsönös megértést és együttműködést. E kapacitásépítés a Felek sajátos szükségleteihez igazodik és célja, hogy segítse őket a másik Fél jogszabályi kereteinek való megfelelésben. 4. A  Felek bármely Félnek az  egészségügyi és növény-egészségügyi kérdések, illetve az  e  cikk hatálya alá tartozó egyéb, ide kapcsolódó sürgős kérdések megfontolására irányuló kérelme alapján időben párbeszédet kötelesek folytatni egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekben. 16. cikk A kereskedelem technikai akadályai (TBT) A Felek támogatják a  nemzetközi szabványok alkalmazását, együttműködnek és információkat cserélnek egymással a szabványokkal, megfelelőség-értékelési eljárásokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatban, különösen a kereskedelem technikai akadályairól (TBT) szóló WTO-megállapodás keretében. 17. cikk Vámügyi együttműködés 1. A Felek különös figyelmet fordítanak a nemzetközi kereskedelem biztonsági és védelmi dimenziójának fokozására, beleértve a  közlekedési szolgáltatásokat, a  szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hatékonyabb és eredményesebb vámügyi érvényesítésére, a  kereskedelem megkönnyítése, illetve a  csalás és szabálytalanságok elleni küzdelem közötti kiegyensúlyozott megközelítés biztosítására. 2. Az e megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kijelentik, hogy a jövőben fontolóra veszik vámügyi együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvek megkötését, az e megállapodásban meghatározott intézményi kereten belül. 18. cikk Kereskedelmi könnyítések A Felek tapasztalatokat cserélnek egymással, és megvizsgálják a  behozatal, a  kivitel, a  tranzit és az  egyéb vámeljárások egyszerűsítésének lehetőségét, növelik a  vámszabályok, valamint a  kereskedelmi szabályozások átláthatóságát, fejlesztik a  vámegyüttműködést és a  hatékony kölcsönös igazgatási segítségnyújtási rendszereket, valamint a  nemzetközi kezdeményezések keretében törekednek a  nézetek közelítésére és közös fellépés kidolgozására is, a kereskedelem megkönnyítését is ideértve. 19. cikk Beruházás A Felek – a beruházásokkal kapcsolatos összhang és együttműködés fokozására, az igazgatási mechanizmusoknak a  beruházások áramlásának elősegítése érdekében történő feltárására, valamint a  beruházók számára stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetésmentes szabályok kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén  – a  kölcsönös befektetésekhez szükséges vonzó és stabil környezet létrehozásával ösztönzik a  beruházások áramlásának növekedését. 20. cikk Versenypolitika A Felek ösztönzik a versenyjogi szabályok hatékony létrehozását és fenntartását, valamint az információ terjesztést annak érdekében, hogy a  másik Fél piacain működő vállalkozások számára előmozdítsák az  átláthatóságot és a  jogbiztonságot. A  Felek megosztják egymással álláspontjukat valamennyi olyan versenykorlátozó gyakorlattal kapcsolatban, amely hátrányosan érintheti a kétoldalú kereskedelmet és a beruházások áramlását. 21. cikk Szolgáltatások A Felek következetes párbeszédet alakítanak ki, amelynek célja, hogy információkat cseréljenek egymás szabályozási hátteréről, elősegítsék az  egymás piacaira való bejutást, a  tőkéhez és a  technológiához való hozzájutást, valamint ösztönözzék a szolgáltatások kereskedelmét a két régió között és harmadik országok piacain. 22. cikk Tőkeáramlás A Felek törekednek a tőke áramlásának megkönnyítésére a megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása érdekében. 23. cikk Közbeszerzés A Felek olyan eljárási szabályok megállapítására törekednek, ideértve a  megfelelő átláthatósági és jogorvoslati rendelkezéseket, amelyek hozzájárulnak egy olyan hatékony közbeszerzési rendszer kialakításához, amely az állami beszerzések során biztosítja a pénz optimális értékét és megkönnyíti a nemzetközi kereskedelmet. A Felek kölcsönös előnyök elérése érdekében együttműködnek közbeszerzési eljárási piacaik egymás irányába történő kölcsönös megnyitása céljából. 24. cikk Átláthatóság A Felek elismerik az átláthatóság és a tisztességes eljárás fontosságát a kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályaik és rendelkezéseik érvényre juttatásában és ennek érdekében megerősítik az 1994. évi GATT X. cikkében és a GATS III. cikkében foglalt kötelezettségvállalásaikat. 25. cikk Nyersanyagok 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik együttműködésüket és a  kölcsönös megértés támogatását a nyersanyagok tekintetében. 2. Ezen együttműködésnek és a  kölcsönös megértés e  támogatásának olyan témákra kell irányulnia, mint a nyersanyag-ágazatok szabályozási keretei – beleértve a bányászati bevételek társadalmi és gazdasági fejlesztésre való átcsoportosítását és a  bányászatra és a  nyersanyag ágazatokra vonatkozó környezetvédelmi és biztonsági szabályozásokat – és a  nyersanyagok kereskedelme. A  fokozottabb együttműködés és a  kölcsönös megértés előmozdítása érdekében a Felek bármelyike kérheti nyersanyagokkal kapcsolatos eseti találkozók tartását. 3. A  Felek elismerik, hogy átlátható, megkülönböztetés- és torzításmentes szabályokon alapuló környezet kialakításával lehet a  leginkább a  nyersanyag-előállításra és -kereskedelemre irányuló közvetlen külföldi beruházások számára kedvező környezetet teremteni. 4. Figyelemmel saját gazdaságpolitikáikra és gazdasági célkitűzéseikre, a  kereskedelem előmozdítása érdekében a  Felek megállapodnak a  nyersanyag-kereskedelem akadályainak lebontására irányuló együttműködésük fokozásáról. 5. Bármely Fél kérelmére, bármilyen, nyersanyag kereskedelemmel kapcsolatos kérdés előterjeszthető és megvitatható a vegyes bizottsági és az albizottsági üléseken, amelyek jogosultak ezek tekintetében az 56. cikk alapján és a fenti bekezdésekben meghatározott elvekkel összhangban döntést hozni. 26. cikk Regionális politika A Felek támogatják a regionális fejlesztési politikát. 27. cikk A szellemi tulajdon védelme 1. A  Felek megerősítik a  szellemi tulajdonjogok védelmének általuk tulajdonított fontosságot, és vállalják, hogy az  említett jogok megfelelő és hatékony védelmének biztosítása és érvényesítése érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéseket, különösen a szellemi tulajdonjogok megsértése tekintetében. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy a  lehető legrövidebb időn belül kétoldalú megállapodást kötnek a földrajzi jelzések tekintetében. 2. A  Felek információt és tapasztalatot cserélnek egymással a  szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos gyakorlat, e  jogok előmozdítása, terjesztése, ésszerűsítése, érvényesítése, harmonizációja, védelme és hatékony alkalmazása vonatkozásában, valamint az  e  jogok megsértésének megelőzéséről, a  hamisítás és a  szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemről vámügyi együttműködés és az  együttműködés más megfelelő formái, valamint az  ilyen jogok ellenőrzésére és védelmére irányuló szervezetek létrehozása és megerősítése révén. A  Felek segítik egymást a  szellemi tulajdon védelmének, használatának és kereskedelmének az  európai tapasztalaton alapuló fejlesztése terén és az erre vonatkozó ismeretek terjesztésének fokozása tekintetében. 28. cikk A kereskedelmi és befektetési albizottság 1. A Felek megalapítják a kereskedelmi és befektetési albizottságot. 2. Az albizottság támogatja a vegyes bizottság munkáját a jelen fejezet hatálya alá tartozó valamennyi területen. 3. Az albizottság maga állapítja meg eljárási szabályait. V. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGÉRVÉNYESÜLÉS, A SZABADSÁG ÉS A BIZTONSÁG TERÉN 29. cikk Jogállamiság és jogi együttműködés 1. A  jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén folytatott együttműködésük során a  Felek különös jelentőséget tulajdonítanak a  jogállamiság megszilárdításának és az  intézmények minden szinten történő megerősítésének, különösen a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén. 2. A Felek közötti együttműködés továbbá magában foglalja a jogrendszerekről és a jogalkotásról folytatott kölcsönös információcserét. A  Felek meglévő jogszabályi kereteiken belül törekednek a  kölcsönös jogi segítségnyújtás kialakítására. 30. cikk Személyes adatok védelme 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a  személyes adatok fokozottabb védelme érdekében a  legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelően, amint azt többek között a  számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó ENSZ iránymutatás (az ENSZ Közgyűlés 1990. december 14-i 45/95 határozata) is tartalmazza. 2. A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között az információ- és tapasztalatcsere formájában megnyilvánuló technikai támogatást. 31. cikk Együttműködés a migráció terén 1. A  Felek együttműködnek az  illegális bevándorlás és az  állampolgárságukkal rendelkező természetes személyek másik Fél területén való illegális tartózkodásának megelőzése érdekében. 2. Az  illegális bevándorlás megelőzésére irányuló együttműködés keretén belül a  Felek megállapodnak abban, hogy indokolatlan késedelem nélkül visszafogadják azon állampolgáraikat, akik nem teljesítik, illetve már nem teljesítik a  másik Fél területére történő beutazás, ott tartózkodás, és letelepedés hatályos feltételeit. A  Felek ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmányokat bocsátanak állampolgáraik rendelkezésére. Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik semmiféle okmánnyal vagy állampolgárságának egyéb bizonyítékával, úgy az érintett tagállam vagy Mongólia illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletei – Mongólia, illetve az érintett tagállam kérésére – biztosítják, hogy a  visszafogadandó személyt állampolgársága megállapítása céljából meghallgassák. 3. Az ezen egyetértés megfelelő kétoldalú együttműködési eszközök révén történő megvalósításához az EU pénzügyi támogatást nyújt. 4. A  Felek megállapodnak arról, hogy bármely Fél kérelmére kölcsönös megegyezés alapján megállapodást hoznak létre az  EU és Mongólia között az  állampolgáraik visszafogadása tárgyában őket terhelő egyedi kötelezettségek megállapításáról, valamint a  más országok állampolgárai és a  hontalan személyek tekintetében fennálló kötelezettségek megállapításáról. 32. cikk Együttműködés a tiltott kábítószerek elleni küzdelem terén 1. A  Felek együttműködnek egymással annak érdekében, hogy az  illetékes hatóságok – így az  egészségügy, az  igazságügy, a  vámügy és a  belügy területén, valamint más érintett ágazatokban működők – közötti hatékony összehangolás révén – megfelelő figyelmet fordítva az  emberi jogokra – kiegyensúlyozott megközelítést biztosítsanak azzal a  céllal, hogy csökkenjen a  tiltott kábítószerek kínálata, kereskedelme és kereslete. Ezen együttműködés célja továbbá, hogy csökkentse a  kábítószerrel kapcsolatos ártalmakat, foglalkozzon a  szintetikus kábítószerek előállításával, kereskedelmével és használatával, továbbá hogy hatékonyabban meg lehessen előzni a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához használt prekurzorok eltérítését. 2. A  Felek megállapodnak az  együttműködés módjaiban, amelyekkel ezek a  célkitűzések megvalósíthatók. A  fellépéseknek azokon a  közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a  vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, azaz az  ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a  kábítószer kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén (UNGASS) jóváhagyott, a kábítószerek iránti kereslet csökkentésének irányadó elveiről szóló politikai nyilatkozatával és különleges nyilatkozatával, valamint a  kábítószerekkel foglalkozó ENSZ bizottság 52., 2009. márciusi ülésén elfogadott politikai nyilatkozatával és cselekvési tervével. 3. A  Felek közötti együttműködés keretei kiterjednek a  műszaki és igazgatási együttműködésre, különösen a  következő területeken: nemzeti jogszabályok és politikák megszövegezése, nemzeti szakintézmények és tájékoztatóközpontok létesítése, a  kábítószerek területén a  civil társadalom erőfeszítéseinek, valamint a  kábítószerek iránti kereslet, illetve a  kábítószerek által okozott károsodás csökkentésére irányuló erőfeszítések támogatása, személyi állomány képzése, a  kábítószerekkel kapcsolatos kutatás, a  kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához használt prekurzorok eltérítésének megelőzése. A Felek más területek bevonásában is megállapodhatnak. 33. cikk Együttműködés a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a  szervezett, a  gazdasági és a  pénzügyi bűnözés, valamint a  korrupció elleni küzdelemben. Ezen együttműködés célja különösen az  olyan vonatkozó nemzetközi normák és jogi eszközök végrehajtása és előmozdítása, mint a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény, annak kiegészítő jegyzőkönyvei és az ENSZ korrupció elleni egyezménye. 34. cikk Együttműködés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén 1. A Felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket és kijelölt nem pénzügyi jellegű vállalkozásaikat és szakmáikat bármely bűncselekményből –  például kábítószer-kereskedelemből vagy korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására lehessen használni. 2. A  Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a  szabályozás kidolgozására és végrehajtására, valamint a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló mechanizmusok hatékony működésére irányuló technikai és igazgatási segítségnyújtást. Az  együttműködés a  Felek jogszabályainak keretében lehetővé teszi különösen a  vonatkozó információk cseréjét, valamint az  Unió és az  e  területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a  pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírások elfogadását. VI. CÍM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYÉB TERÜLETEI 35. cikk Együttműködés az emberi jogok terén 1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az emberi jogok előmozdítása és hatékony védelme terén, többek között a nemzetközi emberi jogi okmányok megerősítése és végrehajtása érdekében. 2. Az együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki: a) az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti cselekvési tervek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása; b) az emberi jogok előmozdítása és oktatása; c) az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti és regionális intézmények megerősítése; d) az emberi jogokkal kapcsolatos széles körű érdemi párbeszéd kialakítása a Felek között; e) az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogokkal foglalkozó intézményein belüli együttműködés erősítése. 36. cikk Együttműködés a pénzügyi szolgáltatások terén 1. A Felek megállapodnak abban, hogy szorosabb közös szabályokat és normákat valósítanak meg, valamint a banki, a  biztosítási ágazat és a  pénzügyi ágazat egyéb területei számviteli, felügyeleti és szabályozási rendszerének fejlesztése céljából erősítik az együttműködést. 2. A  Felek együttműködnek a  szabályozási keretrendszer, az  infrastruktúra és az  emberi erőforrás fejlesztésében, valamint a vállalatirányítás és a nemzetközi számviteli normák Mongólia pénzügyi piacára történő bevezetésében a  GATS és a  WTO keretében elfogadott, pénzügyi szolgáltatásokról szóló kölcsönös egyetértésen alapuló kötelezettségvállalással összhangban álló bilaterális együttműködés keretén belül. 37. cikk Gazdaságpolitikai párbeszéd 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a  gazdasági trendjeikkel és szakpolitikáikkal kapcsolatos információcsere, valamint a gazdaságpolitikai koordinációval kapcsolatos tapasztalatcsere előmozdítása érdekében a regionális gazdasági együttműködés és integráció tekintetében. 2. A Felek ezenkívül törekszenek a hatóságaik közötti gazdasági párbeszéd elmélyítésére, amely a Felek megállapodása szerint magában foglalhatja a  monetáris politikát, a  fiskális politikát, ezen belül a  vállalkozások adózását, az államháztartást, a makrogazdasági stabilizációt és a külső adósságot. 3. A Felek együttműködnek és támogatják a Felek közötti kölcsönös egyetértést a gazdasági diverzifikáció és az ipari fejlődés területén. 38. cikk Jó adóügyi kormányzás A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret kidolgozásának igényét, a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elvét és elkötelezik magukat annak megvalósítása mellett a  tagállamok által az  Unió keretében vállaltaknak megfelelően. Ennek érdekében a  Felek – az  uniós és a  tagállami hatáskörök sérelme nélkül – javítják az  adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést, elősegítik a  törvényes adóbevételek beszedését, és intézkedéseket dolgoznak ki a  fent említett elvek hatékony alkalmazására. 39. cikk Együttműködés az iparpolitika és a kkv-k terén A Felek – figyelemmel egymás gazdaságpolitikájára és célkitűzéseire – a  kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése céljából megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, többek között az alábbi eszközök révén: a) a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges keretfeltételek létrehozásával kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréje; b) a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok támogatása, közös beruházások ösztönzése, valamint közös vállalatok és információs hálózatok létesítése elsősorban az  Unió meglévő horizontális programjainak segítségével, ezen belül mindenekelőtt a  puha és kemény technológiai tényezők átadásának ösztönzése a partnerek között; c) információnyújtás, az  innováció ösztönzése, valamint a  finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos bevált módszerek cseréje, ideértve a mikro- és kisvállalkozások esetét; d) a Felek magánszektorai tevékenységeinek megkönnyítése és támogatása; e) a tisztességes munka, a  vállalati szociális felelősség és elszámoltathatóság ösztönzése, valamint a  felelős üzleti gyakorlatok előmozdítása, a  fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve. Ezen együttműködés keretében figyelemmel kell lenni a  fogyasztói szempontokra is, például a  termékekre vonatkozó információkra és a fogyasztók piaci szerepére; f ) közös kutatási projektek végzése meghatározott ipari területeken, valamint a  szabványokkal, a  megfelelésértékelési eljárásokkal és a  műszaki előírásokkal kapcsolatos együttműködés a  kölcsönös megállapodások szerint; g) támogatás nyújtása a  bőrfeldolgozás során keletkező szennyvíz megtisztítására szolgáló üzemekkel kapcsolatos modern technikákra és technológiákra vonatkozó információk átadása révén; h) információcsere és partnerek, illetve együttműködési lehetőségek ajánlása a  kereskedelem és a  beruházás területén a kölcsönösen hozzáférhető hálózatokon keresztül; i) a Felek magánszektoraiban működő vállalkozások, különösen a  kis- és középvállalkozások közötti együttműködés támogatása; j) az együttműködés fokozására irányuló információcserékről, munkaértekezletekről és a  Felek kis- és középvállalkozásai közötti egyéb ösztönző rendezvények megrendezéséről szóló kiegészítő megállapodás létrehozásának megfontolása; k) információnyújtás az  élelmiszerek és mezőgazdasági termékek európai piacra irányuló és az  Európai Unió preferenciális rendszerének hatálya alá tartozó exportjához kapcsolódó technikai segítségnyújtásról. 40. cikk Turizmus 1. A Felek – a Turisztikai Világszervezet globális turisztikai etikai kódexe és a helyi Agenda 21 folyamat alapját képező fenntarthatósági elvek által vezérelve – törekednek az információcsere javítására és bevált módszerek kialakítására az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése érdekében. 2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést alakítanak ki egymással a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek megőrzésére és maximális kihasználására, az idegenforgalom kedvezőtlen hatásainak enyhítésére, és az  idegenforgalmi ágazatnak a  helyi közösség fenntartható fejlődésére gyakorolt kedvező hozzájárulásának növelésére, többek között az  ökoturizmus fejlesztésével, a  helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartásával és az idegenforgalmi ágazaton belüli képzés fejlesztésével. 41. cikk Információs társadalom 1. A  Felek – elismerve, hogy az  információs és a  kommunikációs technológiák kulcsfontosságú szerepet töltenek be a  mai világban és elengedhetetlenek a  gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából – törekednek arra, hogy a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében véleményt cseréljenek e területen politikáikról. 2. Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosul: a) részvétel az  információs társadalom különböző aspektusairól – elsősorban az  elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, többek között az  egyetemes szolgáltatásról, a  használati engedélyezésről és az  általános engedélyezésről, a  magánélet és a  személyes adatok védelméről, valamint a  szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról – folytatott átfogó regionális párbeszédben; b) a Felek és Ázsia hálózatai és szolgáltatásai közötti összeköttetés és átjárhatóság; c) az információs és kommunikációs technológiák terén az  új és fejlődő technológiák szabványosítása és terjesztése; d) az információs és kommunikációs technológiák terén a Felek közötti kutatási együttműködés fokozása; e) együttműködés a  digitális televíziózás terén, ideértve az  alkalmazásáról, a  szabályozási szempontokról és különösen a frekvencia-igazgatásról és -kutatásról folytatott tapasztalatcserét; f ) együttműködés közös kutatási projektekben az információs és kommunikációs technológiák terén; g) az információs és kommunikációs technológiák biztonsági szempontjai és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem; h) a távközlés megfelelőségének értékelése a rádióberendezésekre is kiterjedően; i) együttműködés szélessávú hálózatok fejlesztése terén; j) az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos versenypolitikára vonatkozó információcsere. 42. cikk Audiovizuális ágazat és média A Felek ösztönzik, támogatják és elősegítik az illetékes intézményeik és szereplőik közötti cseréket, együttműködést és párbeszédet az  audiovizuális ágazat és média terén. E  területeken rendszeres szakpolitikai párbeszéd kialakításáról állapodnak meg. 43. cikk Tudományos és technológiai együttműködés 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a  tudományos kutatás és a  technológiai fejlesztés (RTD) terén, a közös érdekű és kölcsönös előnyöket ígérő területeken. 2. Az együttműködés a következőkre irányul: a) a tudományos és technológiai információk és know-how cseréjének ösztönzése, többek között a politikák és a programok végrehajtásával kapcsolatban; b) a Felek tudományos körei, kutatóközpontjai, egyetemei és ipara közötti kutatási partnerségek kialakításának támogatása; c) a kutatók képzésének és mobilitásának támogatása; d) a Felek érintett felsőoktatási intézményei, kutatóközpontjai és ipara részvételének ösztönzése, köztük a kis- és középvállalkozásoké a rájuk vonatkozó RTD programok keretén belül. 3. Az  együttműködés a  nemzetközi képzési és mobilitási rendszerek, valamint csereprogramok keretében folytatott közös kutatási projektek és cserék, találkozók és a tudósok képzésének formájában valósulhat meg, ami a kutatási eredmények, a tanulás és a bevált módszerek legnagyobb mértékű terjesztését biztosítja. 4. Az  együttműködési tevékenységeknek összhangban kell lenniük mindkét Fél jogi szabályozásával. Ezeknek a  kölcsönösség, az  egyenlő bánásmód és a  kölcsönös előny elvén kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell a  szellemi tulajdon hatékony védelmét. 5. A  Felek megállapodnak abban, hogy minden erőfeszítést megtesznek a  saját kutatási és technológiai együttműködési programjaik által nyújtott lehetőségek közismertségének növelése érdekében. 44. cikk Energiaügy 1. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az energiaügyi együttműködést a következők érdekében: a) az  energiabiztonság fokozása, egyebek mellett az  energiaellátás diverzifikálása és az  energia új, innovatív és megújuló formáinak fejlesztése révén (ideértve többek között a  fenntartható bioüzemanyagokat és biomasszát, a szél és a napenergiát, valamint a vízenergia termelést), továbbá a megfelelő politikai keretek fejlesztésének támogatása a  megújuló energiával kapcsolatos beruházásbarát környezet és egyenlő versenyfeltételek kialakítása, valamint ezeknek az érintett politikai területekbe történő integrálása érdekében; b) az  energiafelhasználás racionalizálása a  kínálati és keresleti oldal bevonásával, az  energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, valamint -végfelhasználás vonatkozásában; c) a  nukleáris biztonság, -védelem, -non proliferáció és -biztosítékok tekintetében nemzetközileg elismert normák alkalmazásának támogatása; d) a fenntartható energiatermelést és -felhasználást célzó technológia átadásának elősegítése; e) a  kapacitásépítés fokozása és a  beruházások megkönnyítése e  területen, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes, a piaccal összhangban lévő szabályok alapján; 2. E célok érdekében a Felek megállapodnak, hogy támogatják a kapcsolatokat és a közös kutatást a Felek kölcsönös előnyére, különösen a vonatkozó regionális és nemzetközi keretek révén. A 43. cikkre és a fenntartható fejlődésről szóló, 2002-ben Johannesburgban megtartott világcsúcs találkozó következtetéseire hivatkozva a  Felek kiemelik az  energiaszolgáltatásokhoz való racionális hozzájutás és a  fenntartható fejlődés közötti kapcsolatok kérdése kezelésének szükségességét. E  tevékenységek az  Európai Uniónak a  fenntartható fejlődésről szóló világcsúcstalálkozón elindított energetikai kezdeményezésével együttműködésben támogathatók. 3. A  Felek az  Európai Atomenergia közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseivel összhangban folytatják a  nukleáris anyagok kereskedelmét. Amennyiben szükséges, az  Európai Atomenergia közösség és Mongólia külön megállapodást kötnek, amelynek speciális rendelkezései érvényesülnek a  nukleáris anyagok kereskedelme tekintetében. 45. cikk Közlekedés 1. A Felek megállapodnak abban, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén együttműködnek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék a  befektetési lehetőségeket, valamint az  áruk és a  személyek mozgását, támogassák a  repülési biztonságot és védelmet, felvegyék a  küzdelmet a  kalózkodással szemben, támogassák a környezetvédelmet, valamint növeljék közlekedési rendszereik hatékonyságát. 2. E területen a Felek közötti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket: a) a Felek közlekedéspolitikájával és eljárásaival kapcsolatos információk cseréje, különös tekintettel a városi és vidéki közlekedésre, a  légiközlekedésre, a közlekedési logisztikára és a kombinált szállítási hálózatok közötti kapcsolatra és átjárhatóságra, valamint az úthálózat, vasutak és repülőterek működtetésére; b) a műholdas navigációs rendszerrel kapcsolatos kérdések, középpontba helyezve a közös érdekű szabályozási, ipari és piacfejlesztési kérdéseket. E  tekintetben figyelemmel kell lenni az  európai globális navigációs rendszerekre (EGNOS és Galileo); c) párbeszéd a légiközlekedési szolgáltatások terén annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék a kapcsolatok fejlődését olyan területeken, mint a  repülésbiztonság és -védelem, repülési környezet, a  légiforgalmi szolgáltatás, a  versenyjog és a  gazdasági szabályozás alkalmazása a  légi szállítási ágazatban a  szabályozási környezet közelítésének előmozdítása és a  vállalkozás akadályainak megszüntetése érdekében. A  közös érdekű projekteket továbbra is támogatni kell a polgári repülés terén. Ennek alapján a Felek megvizsgálják a szorosabb együttműködés lehetőségét a polgári repülés terén; d) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése a közlekedési szektorban; e) biztonsági, védelmi és környezetvédelmi előírások végrehajtása főként a  légi közlekedés tekintetében, összhangban a megfelelő nemzetközi egyezményekkel; f ) a nemzetközi szabályozások jobb érvényesítésére és a  jelen cikkben megfogalmazott célkitűzések megvalósítására irányuló, megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott együttműködés. 46. cikk Oktatás és kultúra 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak jobb megértése és ismerete érdekében támogatják az  olyan oktatási és kulturális együttműködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a  sokszínűséget. Ennek érdekében a Felek támogatják és ösztönzik kulturális intézményeik és a civil társadalom tevékenységét. 2. A  Felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a  kulturális cserék ösztönzése terén, és közös kezdeményezéseket tegyenek a  kultúra különféle területein, ideértve az  örökség megőrzése terén folytatott együttműködést a kulturális sokféleség tiszteletben tartásával. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy a közös célkitűzések megvalósítása, a kulturális sokszínűség előmozdítása és a  kulturális örökség megőrzése érdekében konzultációt folytatnak és együttműködnek a  vonatkozó nemzetközi fórumokon, így például az UNESCO-ban. A kulturális sokszínűséggel kapcsolatosan a Felek abban is megállapodnak, hogy támogatják a  kulturális kifejezési formák sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-án elfogadott UNESCO-egyezmény megerősítését és végrehajtását. 4. A  Felek ezenkívül hangsúlyt helyeznek az  érintett szakosított ügynökségeik közötti kapcsolatok létrehozását, valamint az  információk, know how, diákok, szakértők, fiatalok, ifjúságsegítők és technikai források cseréjének ösztönzését célzó intézkedésekre, kihasználva az Európai Unió ázsiai oktatási és kulturális programjai által biztosított lehetőségeket, valamint felhasználva a Felek által e téren szerzett tapasztalatokat. A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy előmozdítják az  Erasmus Mundus programhoz hasonló felsőoktatási programok végrehajtását a felsőoktatási együttműködés és modernizálás, valamint a felsőoktatási mobilitás előmozdítása érdekében. 47. cikk Környezetvédelem, éghajlatváltozás és természeti erőforrások 1. A  Felek megállapodnak a  természeti erőforrások és a  biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről, ami alapja a jelen és a jövő generációi fejlődésének. 2. A  Felek megállapodnak arról, hogy az  e  téren folytatott együttműködés elősegíti a  környezet megőrzését és javítását a  fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. A  fenntartható fejlődéssel foglalkozó világ-csúcstalálkozó eredményeit, valamint a  vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtását figyelembe kell venni a Felek által az e megállapodás szerint vállalt valamennyi tevékenység elvégzése során. 3. A  Felek megállapodnak abban, hogy az  éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás, az  üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának mérséklése, valamint gazdaságaik fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó növekedési pályára állítása érdekében együttműködnek az  éghajlatváltozás terén. E tekintetben a Felek feltérképezik a szénpiaci mechanizmusok alkalmazhatóságát. 4. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a  kereskedelmi és környezetvédelmi politikák kölcsönös hatékonyságának, valamint a  környezetvédelmi megfontolásoknak az  együttműködés valamennyi területébe való integrálásának fokozása érdekében. 5. A  Felek törekednek az  együttműködés folytatására és megerősítésére a  környezetvédelemmel kapcsolatos regionális programokban, különösen a következők tekintetében: a) a  környezettudatosság és a  helyi részvétel fokozása, ideértve az  őslakos és a  helyi közösségek részvételét a környezetvédelmi és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos erőfeszítésekben; b) az  éghajlatváltozás enyhítése, különös tekintettel a  környezetre és a  természeti erőforrásokra gyakorolt hatásaira; c) a  biológiai sokféleséget és biológiai biztonságot, valamint a  vegyi kockázatokat is magában foglaló többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvételre és azok vé …