2015. CLVIII. törvény az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány kihirdetéséről.

2015. CLVIII. törvény az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány (a továbbiakban: Alapokmány) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Alapokmányt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Alapokmány angol nyelvű hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2015. október 12-i ülésnapján fogadta el. Alapokmány az Európai Űrügynökség létrehozásáról A jelen Alapokmány részes államai, FIGYELEMBEVÉVE azt, hogy az  űrtevékenység végzéséhez szükséges emberi, műszaki és pénzügyi erőforrások nagyságrendje túlmutat az egyes európai országok rendelkezésére álló eszközökön, FIGYELEMBEVÉVE az  Európai Űrkonferencia 1972. december 20-án elfogadott és az  Európai Űrkonferencia 1973.  július 31-én megerősített határozatát, amely arról döntött, hogy egy új szervezet, az „Európai Űrügynökség” jöjjön létre az  Európai Űrkutatási Szervezetből és a  Hordozórakéták Fejlesztésére és Építésére létrehozott Európai Szervezetből, valamint arról, hogy a  cél az  európai nemzeti űrprogramoknak egy európai űrprogramban történő lehető leggyorsabb és legszélesebb körű egyesítése, ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZÉRELVE, hogy kizárólag békés célból folytatódjék és erősödjék az európai együttműködés az  űrkutatás, az  űrtechnológia és az  űralkalmazások területén, azzal a  szándékkal, hogy azok felhasználása tudományos célból és üzemszerűen működő űralkalmazási rendszerekhez történjék, ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZÉRELVE, hogy a  fenti célok elérése érdekében egységes európai űrszervezet jöjjön létre az  európai űrkutatási erőfeszítések hatékonyságának növelése céljából, az  űrkutatásra jelenleg rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználása révén, valamint egy kizárólag békés célú európai űrprogram meghatározása érdekében, az alábbiakban ÁLLAPODTAK MEG: I. cikk AZ ÜGYNÖKSÉG LÉTREHOZÁSA 1. Ezennel létrehozunk egy európai szervezetet, amelynek a  neve „Európai Űrügynökség” (a  továbbiakban: „Ügynökség”). 2. Az Ügynökség tagjai (a továbbiakban: „tagállamok”) azok az államok, amelyek a XX. és a XXII. cikknek megfelelően a jelen Alapokmány aláíró felei. 3. Mindegyik tagállam részt vesz az  V.  cikk 1.a.  pontjában említett kötelező tevékenységekben, és hozzájárul az Ügynökség II. mellékletben említett, rögzített közös költségeihez. 4. Az Ügynökség székhelye Párizs körzetében lesz. II. cikk CÉL Az Ügynökség célja, hogy kizárólag békés célra biztosítsa és elősegítse az európai államok közötti együttműködést az  űrkutatás, az  űrtechnológia és az  űralkalmazások területén, azzal a  szándékkal, hogy azok felhasználása tudományos célból és üzemszerűen működő űralkalmazási rendszerekhez történjék a következők révén: a. hosszú távú európai űrpolitika kidolgozása és megvalósítása, űrkutatási célok ajánlása a  tagállamoknak, a  tagállamok politikai célkitűzéseinek összehangolása más nemzeti és nemzetközi szervezetek és intézmények vonatkozásában; b. tevékenységek és programok kidolgozása és megvalósítása az űrkutatás területén; c. az  európai űrprogram és a  nemzeti programok koordinálása, a  nemzeti programok lehető leggyorsabb és legteljesebb integrálása az európai űrprogramba, különös tekintettel az alkalmazási műholdak kifejlesztésére; d. programjának megfelelő iparpolitika kidolgozása és megvalósítása, valamint következetes iparpolitika ajánlása a tagállamoknak. III. cikk INFORMÁCIÓK ÉS ADATOK 1. A tagállamok és az Ügynökség elősegítik az űrkutatás, az űrtechnológia és azok űralkalmazási területeihez tartozó tudományos és műszaki információk cseréjét, azzal a feltétellel, hogy a tagállamok nem kötelesek az Ügynökségen kívül szerzett információikat közölni, ha úgy vélik, hogy az  ilyen jellegű tájékoztatás nincs összhangban saját biztonsági érdekeikkel vagy harmadik felekkel kötött megállapodásaikkal, vagy azokkal a körülményekkel, amelyek között az adott információkat szerezték. 2. Az V. cikkben foglalt tevékenységeinek folytatása közben az Ügynökség gondoskodik arról, hogy közzétegye vagy más módon széles körben elérhetővé tegye a  tudományos eredményeket, a  kísérletekért felelős tudósok által történő előzetes felhasználást követően. A keletkező feldolgozott adatok az Ügynökség tulajdonát képezik. 3. Szerződések vagy megállapodások megkötésekor az Ügynökség – a keletkező találmányokra és műszaki adatokra tekintettel – biztosítja azokat a  jogokat, amelyek megfelelőek lehetnek az  Ügynökség, az  adott programban résztvevő tagállamok és a hatáskörükbe tartozó személyek és szervezetek érdekeinek megvédéséhez. Ezek a jogok különösen a hozzáférési jogokat, a közzétételi jogokat és a használati jogokat foglalják magukba. A találmányokat és a műszaki adatokat közölni kell a részt vevő államokkal. 4. A tagállamokkal meg kell osztani az Ügynökség tulajdonát képező találmányokat és műszaki adatokat, amelyeket a  tagállamok, valamint a  hatáskörükbe tartozó személyek és szervezetek díjmentesen használhatnak fel saját céljaikra. 5. A  fent említett rendelkezések alkalmazásának részletes szabályait a  Tanács fogadja el az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével. IV. cikk SZAKEMBERCSERE A tagállamok elősegítik az  Ügynökség hatáskörébe tartozó munkával foglalkozó szakemberek cseréjét, a  saját területükre történő belépésre, az ott-tartózkodásra és a területük elhagyására vonatkozó törvényeik és rendeleteik alkalmazásával összhangban. V. cikk TEVÉKENYSÉGEK ÉS PROGRAMOK 1. Az  Ügynökség tevékenységei közé kötelező tevékenységek tartoznak, amelyekben az  összes tagállam részt vesz, valamint önkéntes tevékenységek, amelyekben az összes tagállam részt vesz, amely nem jelentette be hivatalosan, hogy az adott tevékenységben nem kíván részt venni. a. A kötelező tevékenységek vonatkozásában az Ügynökség: i. biztosítja az  alaptevékenységek végrehajtását, úgymint az  oktatást, a  dokumentálást, a  jövőbeni projektek előtanulmányait és a technológiai kutatásokat; ii. biztosítja a  tudományos programok kidolgozását és végrehajtását, ideértve a  műholdak és más űrrendszerek létrehozását is; iii. megfelelő információkat gyűjt és terjeszt a  tagállamok körében, felhívja a  figyelmet a hiányosságokra és az ismétlődésekre, tanácsokat ad és segítséget nyújt a nemzetközi és a nemzeti programok harmonizálásához; iv. rendszeres kapcsolatot tart az űrtechnika felhasználóival és tájékozódik a felhasználók igényeiről. b. Az  önkéntes tevékenységek tekintetében az  Ügynökség – a  III.  melléklet rendelkezéseivel összhangban – biztosítja azon programok végrehajtását, amelyek különösen a következőket foglalhatják magukba: i. műholdak és más űrrendszerek tervezését, fejlesztését, megépítését, felbocsátását és pályára állítását; ii. indítóközpontok és hordozóeszközök tervezését, fejlesztését, megépítését és üzemeltetését. 2. Az  űralkalmazások területén az  Ügynökség – amennyiben a  körülmények szükségessé teszik – operatív tevékenységet fejthet ki a Tanács által meghatározandó feltételek mellett, az  összes tagállam többségi szavazata alapján. Ebben az esetben az Ügynökség: a. a  közreműködő ügynökségek rendelkezésére bocsátja saját létesítményeit, ha azok hasznosak lehetnek a számukra; b. a  közreműködő ügynökségek megbízásából szükség szerint biztosítja az  alkalmazási műholdak indítását, pályára állítását és vezérlését; c. elvégez minden más olyan tevékenységet, amelyet a felhasználók kérnek, és amelyet a Tanács jóváhagy. Az ilyen operatív tevékenységek költségét az érintett felhasználók viselik. 3. A  II.  cikk c.  pontjában említett programok koordinálását és integrálását illetően az  Ügynökség kellő időben megkapja a  tagállamoktól az  új űrprogramokkal kapcsolatos projektekre vonatkozó információkat, elősegíti a  tagállamok közötti konzultációkat, vállalja a  szükséges értékelések elvégzését és a  megfelelő szabályok megszövegezését, amelyeket a  Tanács fogad el az  összes tagállam egyhangú szavazata alapján. A  programok nemzetközivé tételének céljait és eljárásait a IV. melléklet tartalmazza. VI. cikk LÉTESÍTMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 1. A rábízott programok végrehajtásához az Ügynökség a. feladatainak előkészítéséhez és felügyeletéhez szükséges belső létesítményeket tart fenn, és ezért olyan intézményeket és létesítményeket hoz létre és működtet, amelyek tevékenységének ellátásához szükségesek; b. különleges intézkedéseket tehet azért, hogy programjainak bizonyos részeit a  tagállamok nemzeti intézményei hajtsák végre vagy azok együttműködésével valósuljanak meg, vagy különleges intézkedéseket tehet azért, hogy bizonyos nemzeti létesítményeket maga az Ügynökség irányítson. 2. Programjaik megvalósítása során a  tagállamok és az  Ügynökség minden erőfeszítést megtesznek, hogy a  lehető legjobban kihasználják a meglévő eszközöket és a rendelkezésre álló szolgáltatásokat, és hogy ésszerűsítsék azokat; ennek megfelelően nem hoznak létre új létesítményeket vagy szolgáltatásokat anélkül, hogy először nem vizsgálnák meg a meglévő eszközök igénybevételének lehetőségét. VII. cikk IPARPOLITIKA 1. Az  Ügynökség által kidolgozandó és a  II.  cikk d.  pontja alapján alkalmazandó iparpolitika kialakítása különösen az alábbiak megvalósítása érdekében történik: a. az  európai űrprogram és a  koordinált nemzeti űrprogramok követelményeinek költséghatékony módon történő teljesítése; b. az európai ipar világméretű versenyképességének növelése az űrtechnológia fenntartásával és fejlesztésével, valamint a  piaci követelményeknek megfelelő ipari szerkezet ésszerűsítésének és fejlesztésének ösztönzésével, elsősorban az összes tagállam meglévő ipari potenciáljának a kihasználása révén; c. annak biztosítása, hogy az összes tagállam – pénzügyi hozzájárulásának figyelembevételével – igazságosan vegyen részt az európai űrprogram megvalósításában és az űrtechnológia ehhez kapcsolódó fejlesztésében; programjainak végrehajtása során az  Ügynökség a  lehető legteljesebb mértékben előnyben részesíti az  egyes tagállamok iparát, amely maximális lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen az  Ügynökség technológiai szempontból érdekes feladatainak végrehajtásában; d. a  szabad versenyen alapuló licitálási eljárás előnyeinek kihasználása minden esetben, kivéve, ha az  nincs összhangban az iparpolitika más meghatározott célkitűzéseivel. További célokat az összes tagállam egyhangú döntésével határozhat meg a Tanács. A fenti célok megvalósításának részleteit az  V.  melléklet és azok a  szabályok tartalmazzák, amelyeket a  Tanács a tagállamok kétharmados szavazattöbbségével fogad el és vizsgál felül rendszeres időközönként. 2. Programjainak végrehajtásához az  Ügynökség teljes mértékben igénybe vesz külső vállalkozókat, a  VI.  cikk 1. pontjában említett belső létesítmények fenntartásával összhangban. VIII. cikk HORDOZÓRAKÉTÁK ÉS MÁS ŰRSZÁLLÍTÓ RENDSZEREK 1. Küldetéseinek megtervezésekor az  Ügynökség figyelembe veszi a  saját programjai keretében, a  tagállamok által vagy az  Ügynökség jelentős hozzájárulásával kifejlesztett hordozórakétákat vagy más űrszállító rendszereket, és előnyben részesíti azok megfelelő rakományokhoz történő hasznosítását, ha az nem idéz elő indokolatlan hátrányt a  megfelelő időben rendelkezésre álló más hordozórakétákhoz vagy űrszállító rendszerekhez képest a  költségek, a megbízhatóság és a küldetésre való alkalmasság tekintetében. 2. Ha az  V.  cikk szerinti tevékenységek vagy programok hordozórakéták vagy más űrszállító rendszerek használatát foglalják magukba, akkor a  részt vevő államok – a  kérdéses program jóváhagyásra vagy elfogadásra történő benyújtásakor – tájékoztatják a  Tanácsot az  előirányzott hordozórakétákról vagy más űrszállító rendszerekről. Ha valamelyik program végrehajtása során a részt vevő államok az eredetileg elfogadottól eltérő hordozórakétát vagy más űrszállító rendszert kívánnak alkalmazni, akkor a  Tanács dönt erről a  változtatásról azokkal a  szabályokkal összhangban, amelyeket a program első jóváhagyása vagy elfogadása kapcsán alkalmaztak. IX. cikk A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA, A TAGÁLLAMOK SEGÍTÉSE ÉS A TERMÉKEK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA 1. Feltéve, hogy saját tevékenységei és programjai számára történő felhasználásuk nem sérül, az Ügynökség bármely olyan tagállam részére rendelkezésre bocsátja eszközeit és létesítményeit – ezen állam költségére –, amely saját programjaihoz kéri azok használatát. A  Tanács a  tagállamok kétharmados szavazattöbbségével határozza meg azokat a szabályokat, amelyek keretében rendelkezésre bocsátja az eszközöket és létesítményeket. 2. Ha az  V.  cikkben említett tevékenységeken és programokon kívül, de az  Ügynökség céljain belül egy vagy több tagállam be kíván kapcsolódni valamely projektbe, akkor a  Tanács az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével dönthet az  Ügynökség segítségnyújtásáról. Az  Ügynökség részéről fellépő költségeket az érintett tagállam vagy tagállamok viselik. 3. a. Az Ügynökség programja keretében kifejlesztett termékek átadásra kerülnek mindazon tagállamok részére, amelyek részt vettek az  adott program finanszírozásában, és kérték az  érintett termékek saját céljaikra történő rendelkezésre bocsátását. A Tanács az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével határozza meg azokat a  szabályokat, amelyek alapján az ilyen termékek átadásra kerülnek, és különösen azokat az intézkedéseket határozza meg, amelyeket az Ügynökség vállalkozói vonatkozásában tesz azért, hogy a kérelmező tagállamok megkaphassák az érintett termékeket. b. Az érintett tagállam felkérheti az Ügynökséget annak megállapítására, hogy a vállalkozók által javasolt árakat tisztességesnek és indokoltnak tartja-e, és hasonló körülmények között elfogadhatónak tartaná-e azokat saját követelményei esetében is. c. Az  ebben a  bekezdésben említett kérelmek teljesítése nem keletkeztet semmilyen további költséget az Ügynökség számára, és a kérelmekkel összefüggő összes költséget a kérelmező tagállam viseli. X. cikk SZERVEK Az Ügynökség szervei a Tanács és a Főigazgató, akinek a munkáját személyzet segíti. XI. cikk A TANÁCS 1. A Tanács a tagállamok képviselőiből áll. 2. A  Tanács szükség szerint ül össze képviselői vagy miniszteri szinten. Az  ülések megtartására az  Ügynökség székhelyén kerül sor, kivéve, ha a Tanács másként határoz. 3. a. A Tanács két évre választ Elnököt és Alelnököket, akik egyszer választhatók újra további egy évre. Az Elnök irányítja a  Tanács ténykedését és biztosítja a  határozatok előkészítését; tájékoztatja a  tagállamokat az  önkéntes programok végrehajtására vonatkozó javaslatokról; segíti az  Ügynökség szervei tevékenységének a  koordinálását. Kapcsolatot tart a  tagállamokkal a  Tanácsban résztvevő képviselőiken keresztül, az  Ügynökséget érintő általános politikai kérdésekben, és erőfeszítéseket tesz a  tagállamok álláspontjának összehangolására. Az  ülések közötti időszakokban tanácsokkal látja el a  Főigazgatót, és beszerzi tőle az összes szükséges információt. b. Az Elnök munkáját Titkárság segíti, amelynek összetételét a Tanács határozza meg, és amelyet az Elnök hív össze. A Titkárság tanácsokkal látja el az Elnököt a Tanács üléseinek előkészítése során. 4. Ha a Tanács miniszteri szinten ül össze, akkor elnököt választ az  adott ülésre. A  következő miniszteri értekezletet ez az elnök hívja össze. 5. A  jelen Alapokmány más részeiben meghatározott funkciókon kívül és a  jelen Alapokmány rendelkezéseivel összhangban a Tanács: a. az V. cikk 1.a.(i) és (ii) pontjában említett tevékenységek és program tekintetében: i. az  összes tagállam szavazattöbbségével jóváhagyja a  tevékenységeket és a  programot; az  ezzel kapcsolatos határozatok csak olyan határozatokkal változtathatók meg, amelyeket az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével fogadnak el; ii. az összes tagállam egyhangú döntésével meghatározza az Ügynökség rendelkezésére bocsátandó erőforrások szintjét az elkövetkezendő öt éves időszakra vonatkozóan; iii. az  összes tagállam egyhangú döntésével – az  egyes ötéves időszakok harmadik évének végén és a  helyzet felülvizsgálatát követően – meghatározza az  Ügynökség rendelkezésére bocsátandó erőforrások szintjét az említett harmadik év végén kezdődő új ötéves időszakra vonatkozóan; b. az V. cikk 1.a.(iii) és (iv) pontjában említett tevékenységek tekintetében: i. meghatározza az Ügynökség által követendő stratégiát céljai megvalósítására vonatkozóan; ii. az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével elfogadja a  tagállamoknak címzett ajánlásokat; c. az V. cikk 1.b. pontjában említett önkéntes programok tekintetében: i. az összes tagállam szavazattöbbségével elfogadja az egyes programokat; ii. végrehajtásuk során – megfelelő módon – meghatározza a programok elsőbbségi sorrendjét; d. elfogadja az Ügynökség éves munkaterveit; e. a költségvetés tekintetében a II. mellékletben meghatározott módon: i. az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével elfogadja az  Ügynökség éves általános költségvetését; ii. a  részt vevő államok kétharmados szavazattöbbségével elfogadja az  egyes programok költségvetését; f. az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével elfogadja a  Pénzügyi Szabályzatot és az  Ügynökség összes többi pénzügyi intézkedését; g. ellenőrzi az V. cikk 1. pontjában említett kötelező és önkéntes tevékenységek kiadásait; h. jóváhagyja és közzéteszi az Ügynökség auditált éves beszámolóját; i. az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével elfogadja a Személyzeti Szabályzatot; j. az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével elfogadja azokat a  szabályokat, amelyek alapján az Ügynökség – békés céljait szem előtt tartva – felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamok területén kívülre vigye az Ügynökség tevékenysége keretében vagy az Ügynökség segítségével kifejlesztett technológiákat és termékeket; k. a XXII. cikkel összhangban dönt az új tagállamok felvételéről; l. dönt a XXIV. cikkel összhangban teendő intézkedésekről abban az esetben, ha valamelyik tagállam felmondja a jelen Alapokmányt, vagy a XVIII. cikk alapján megszűnik a tagsága; m. megtesz minden más szükséges intézkedést az  Ügynökség céljainak teljesítése érdekében, a  jelen Alapokmány keretein belül. 6. a. Mindegyik tagállam egy szavazattal rendelkezik a  Tanácsban. A  tagállamok azonban nem rendelkeznek szavazati joggal olyan ügyekben, amelyek kizárólag olyan elfogadott programot érintenek, amelyben az adott tagállam nem vesz részt. b. A  tagállam nem rendelkezik szavazati joggal a  Tanácsban, ha az  V.  cikkben említett összes tevékenység és program tekintetében, amelyekben az  adott tagállam is részt vesz, az  Ügynökséggel szembeni hozzájárulásának hátralékos összege meghaladja az  adott pénzügyi évre vonatkozó hozzájárulásának megállapított összegét. Ezen túlmenően, ha a  tagállamnak az  V.  cikk 1.a.(ii)  pontjában vagy az  V.  cikk 1.b.  pontjában említett bármelyik, a  saját részvétele által is érintett programra vonatkozó hozzájárulásának hátralékos összege meghaladja az  adott pénzügyi évben az  adott programhoz való hozzájárulásának megállapított összegét, akkor a tagállam csak a szóban forgó programot érintően nem rendelkezik szavazati joggal a Tanácsban. Minden ilyen esetben a tagállam felhatalmazást kaphat a Tanácsban történő szavazásra, ha az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbséggel úgy véli, hogy a  hozzájárulás befizetésének elmaradása az adott tagállamon kívül eső körülmények miatt következett be. c. Bármelyik Tanácsülésen a határozatképességhez az összes tagállam többségéből érkező képviselők jelenléte szükséges. d. Ha a jelen Alapokmány másképpen nem rendelkezik, a Tanács határozatait a képviselt és szavazó tagállamok egyszerű szavazattöbbségével hozzák meg. e. Az ebben az Alapokmányban előírt egyhangúság vagy többség meghatározásakor nem vehető figyelembe az a tagállam, amely nem rendelkezik szavazati joggal. 7. A Tanács elfogadja saját eljárási szabályzatát. 8. a. A  Tanács Tudományos Programbizottságot hoz létre, és ennek a  Bizottságnak a  hatáskörébe utalja azokat az  ügyeket, amelyek az  V.  cikk 1.a.(ii)  pontja szerinti kötelező tudományos programhoz kapcsolódnak. Felhatalmazza a  Bizottságot arra, hogy döntéseket hozzon a  programmal kapcsolatban, azzal a  feltétellel, hogy mindig a Tanács feladata az erőforrások szintjének a meghatározása és az éves költségvetés elfogadása. A  Tudományos Programbizottság hatáskörét a  Tanács határozza meg az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével és a jelen cikkel összhangban. b. A  Tanács más olyan alárendelt testületeket is létrehozhat, amelyek szükségesek lehetnek az  Ügynökség céljainak megvalósításához. Az  ilyen testületek létrehozását és hatáskörét, valamint azokat az  eseteket, amelyekben az  ilyen testületek döntési jogkörrel rendelkeznek, a Tanács határozza meg az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével. c. Amikor egy alárendelt testület olyan kérdést vizsgál meg, amely kizárólag az  V.  cikk 1.b.  pontjában említett valamelyik önkéntes programhoz kapcsolódik, az  adott programban részt nem vevő államok nem rendelkeznek szavazati joggal, kivéve, ha az összes résztvevő állam másként határoz. XII. cikk A FŐIGAZGATÓ ÉS A SZEMÉLYZET 1. a. A Tanács az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével nevezi ki meghatározott időre a Főigazgatót, és ugyanezzel a többséggel szüntetheti meg a kinevezését. b. A  Főigazgató az  Ügynökség vezérigazgatója és jogi képviselője. A  Tanács által kiadott irányelveknek megfelelően a  Főigazgató hozza meg az  Ügynökség irányításához, programjainak végrehajtásához, stratégiájának megvalósításához és célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges összes intézkedést. Hatáskörrel rendelkezik az  Ügynökség létesítményei felett. Az  Ügynökség pénzügyi igazgatása tekintetében a II. melléklet rendelkezései szerint jár el. Éves beszámolót készít a Tanács számára, amely beszámoló kiadásra kerül. A Főigazgató javaslatokat nyújthat be a tevékenységekkel és a programokkal, valamint az Ügynökség célkitűzései teljesítésének biztosítására tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. Szavazati jog nélkül vesz részt az Ügynökség ülésein. c. A  Tanács az  általa szükségesnek tartott időtartamra elhalaszthatja a  Főigazgató kinevezését, akár a  jelen Alapokmány hatálybalépésekor, akár a  poszt későbbi megüresedése esetén. Ebben az  esetben a  Tanács olyan személyt nevez ki ennek a  pozíciónak a  betöltésére, aki a Tanács által meghatározandó jogkörrel és felelősséggel rendelkezik. 2. A Főigazgató munkáját az általa szükségesnek tartott tudományos, műszaki, igazgatási és irodai személyzet segíti, a Tanács által engedélyezett határokon belül. 3. a. A  Tanács által meghatározott felsővezetőséget a  Tanács nevezi ki és mentheti fel a  Főigazgató ajánlása alapján. A Tanács által történő kinevezésekhez és felmentésekhez az összes tagállam kétharmados szavazattöbbsége szükséges. b. A személyzet többi tagját a Főigazgató nevezi ki és mentheti fel a Tanács felhatalmazása alapján. c. A  személyzet tagjainak kiválogatása képzettségük alapján történik, az  álláshelyeknek a  tagállamok állampolgárai közötti megfelelő elosztása figyelembevételével. A  személyzet tagjainak kinevezése és felmentése a Személyzeti Szabályzattal összhangban történik. d. Azok a  tudósok, akik nem tagjai a  személyzetnek és akik az  Ügynökség létesítményeiben végeznek kutatómunkát, a  Főigazgató felügyelete alá tartoznak, és a  Tanács által elfogadott általános szabályok vonatkoznak rájuk. 4. A  Főigazgató és a  személyzet Ügynökséggel kapcsolatos felelőssége kizárólag nemzetközi jellegű. Feladataik ellátása során nem kérhetnek és nem kaphatnak utasításokat egyetlen kormánytól és az  Ügynökségen kívüli egyetlen hatóságtól sem. Mindegyik tagállam tiszteletben tartja a  Főigazgató és a  személyzet felelősségének nemzetközi jellegét, és egyik tagállam sem próbálja meg befolyásolni őket feladataik ellátásában. XIII. cikk PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSOK 1. Mindegyik tagállam hozzájárul az  V.  cikk 1.a.  pontjában említett tevékenységek és programok költségeihez, és a  II.  melléklettel összhangban az  Ügynökség közös költségeihez a  Tanács által az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével elfogadott hozzájárulási mérték szerint. A  kulcs elfogadása vagy háromévente történik, a  XI.  cikk 5.a.(iii)  pontjában említett felülvizsgálat időpontjában, vagy akkor, amikor a Tanács – az  összes tagállam egyhangú szavazatával – új hozzájárulási mérték bevezetéséről dönt. A  hozzájárulási mérték az  egyes tagállamok átlagos nemzeti jövedelmén alapul azt az  utolsó három évet figyelembe véve, amelyre statisztikai adatok állnak rendelkezésre. Mindazonáltal: a. egyik tagállam sem köteles a  Tanács által a  költségek fedezésére megállapított hozzájárulások teljes összegének 25%-ánál nagyobb hozzájárulást fizetni; b. egy adott tagállam különleges körülményeinek figyelembevételével a  Tanács – az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbsége alapján – dönthet az érintett tagállam hozzájárulásának meghatározott ideig hatályos csökkentéséről. Ez  a  helyzet különleges körülménynek számít a  jelen rendelkezés alkalmazásakor például abban az esetben, ha a tagállam egy főre eső éves jövedelme kisebb, mint a Tanács által figyelembe vett összeg az ugyanazon szavazattöbbséggel meghozott döntésben. 2. Mindegyik tagállam hozzájárul az  V.  cikk 1.b.  pontjában foglalt önkéntes programok költségeihez, kivéve ha hivatalosan bejelentette, hogy nem érdekelt az  adott programban való részvételben, és ezért nem résztvevője a  programnak. Hacsak az  összes részt vevő állam másként nem dönt, egy adott program hozzájárulási mértéke az egyes részt vevő államok átlagos nemzeti jövedelmén alapszik azt az utolsó három évet figyelembe véve, amelyre statisztikai adatok állnak rendelkezésre. Ezt a  hozzájárulási mértéket háromévente vizsgálják felül, vagy akkor, ha az  1. bekezdésnek megfelelően a Tanács új hozzájárulási mérték bevezetéséről dönt. Az  említett hozzájárulási mérték alkalmazásakor azonban egyik részt vevő állam sem köteles az  érintett programhoz való hozzájárulások teljes összegének 25%-ánál nagyobb hozzájárulást fizetni. Mindazonáltal az  egyes részt vevő államok százalékos hozzájárulásának legalább az  1. bekezdés rendelkezéseiben meghatározott százalékos hozzájárulásának 25%-ával kell egyenlőnek lennie, kivéve, ha az  összes részt vevő állam másként határoz a  program elfogadásakor vagy a program végrehajtása során. 3. Az  1. és a  2. bekezdésben meghatározott hozzájárulási mérték megállapításához használandó statisztikai rendszernek azonosnak kell lennie, amelyet a Pénzügyi Szabályzatban határoznak meg. 4. a. Az az állam, amelyik nem volt részes fele az Európai Űrkutatási Szervezet létrehozásáról szóló Egyezménynek vagy a  Hordozórakéták Fejlesztésére és Építésére alapított Európai Szervezet létrehozásáról szóló Egyezménynek, és amely a  jelen Alapokmány részes felévé válik, a  hozzájárulásain kívül egyszeri belépési díjat is köteles fizetni az  Ügynökség vagyontárgyainak aktuális értéke tekintetében. Ennek az  egyszeri belépési díjnak a nagyságát a Tanács határozza meg az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével. b. Az  a. albekezdés rendelkezései szerinti összegek a  többi tagállam hozzájárulásának a  csökkentésére használhatók fel, ha a  Tanács nem határoz másként az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbsége alapján. 5. A jelen cikk szerinti hozzájárulásokat a II. mellékletben foglaltak szerint kell befizetni. 6. A  Tanács utasításai alapján a  Főigazgató ajándékokat és örökségeket fogadhat el az  Ügynökség részére, azzal a kikötéssel, hogy azok nem esnek olyan feltételek alá, amelyek összeegyeztethetetlenek az Ügynökség céljaival. XIV. cikk EGYÜTTMŰKÖDÉS 1. A Tanácsnak az összes tagállam egyhangú szavazatával hozott határozatai alapján az Ügynökség együttműködhet más nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel, valamint a tagsággal nem rendelkező országok kormányzataival, szervezeteivel és intézményeivel, és ennek értelmében megállapodásokat köthet velük. 2. Az  ilyen együttműködés formája az  lehet, hogy a  tagsággal nem rendelkező országok vagy a  nemzetközi szervezetek részt vesznek az V. cikk 1.a.(ii) pontjában és az V. cikk 1.b. pontjában említett egy vagy több programban. Az  1. bekezdés alapján meghozandó döntések értelmében az  együttműködés részleteit minden esetben a Tanács határozza meg a  kérdéses programban résztvevő államok kétharmados szavazattöbbsége alapján. Ezek a  rendelkezések biztosíthatják azt, hogy egy tagsággal nem rendelkező ország szavazati joggal rendelkezzen a Tanácsban, ha az utóbbi megvizsgálja a kizárólag ahhoz a programhoz tartozó ügyet, amelyben az érintett ország részt vesz. 3. Az együttműködés formája olyan is lehet, hogy társult tagságot kap az a tagsággal nem rendelkező ország, amely vállalja, hogy az  V.  cikk 1.a.(i)  pontjában foglalt jövőbeni projekteknek legalább az  előkészítéséhez hozzájárul. A  társult tagságra vonatkozó részletes intézkedéseket a  Tanács határozza meg az  összes tagállam kétharmados szavazattöbbsége alapján. XV. cikk JOGÁLLÁS, KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK 1. Az Ügynökség jogi személynek minősül. 2. Az  Ügynökség, a  személyzet tagjai és a  szakértők, valamint a  tagállamok képviselői az  I.  mellékletben biztosított jogképességet, kiváltságokat és mentességeket élvezik. 3. Az Ügynökség székhelyével és a VI. cikknek megfelelően felállított létesítményekkel kapcsolatos megállapodásokat az Ügynökség köti meg azokkal a tagállamokkal, amelyeknek a területén a székhely és a létesítmények vannak. XVI. cikk MÓDOSÍTÁSOK 1. A  Tanács javaslatot tehet a  tagállamoknak a  jelen Alapokmány és annak I.  melléklete módosítására. Azok a  tagállamok, amelyek módosítást szeretnének javasolni, a  Főigazgatót tájékoztatják erről a  szándékukról. A  Főigazgató legalább három hónappal a Tanács által történő megvitatás előtt tájékoztatja a  tagállamokat az  így bejelentett módosításokról. 2. A Tanács által javasolt módosítások harminc nappal azt követően lépnek hatályba, hogy Franciaország Kormánya az  összes tagállamtól megkapta az  elfogadásról szóló értesítést. Franciaország Kormánya értesíti az  összes tagállamot a módosítások hatálybalépésének időpontjáról. 3. Az összes tagállam egyhangú szavazatával a Tanács a jelen Alapokmány bármelyik mellékletét is módosíthatja, azzal a feltétellel, hogy a módosítások nem kerülnek ellentmondásba az Egyezménnyel. Ezek a módosítások azon a napon lépnek hatályba, amelyet a Tanács határoz meg az összes tagállam egyhangú szavazatával. A Főigazgató tájékoztatja az összes tagállamot a módosításokról és a módosítások hatálybalépésének időpontjáról. XVII. cikk VITÁS ÜGYEK 1. Két vagy több tagállam között, vagy valamelyik tagállam és az Ügynökség között a  jelen Alapokmány vagy annak mellékletei vonatkozásában felmerülő vitás ügyeket, valamint az I. melléklet XXVI. cikkében említett vitás ügyeket, amelyek rendezése nem történik meg a  Tanácsban vagy a  Tanács révén, a  vitás ügy bármelyik részes felének a kérésére döntőbíróság elé kell utalni. 2. A vitás ügy részes felei eltérő döntésének hiányában a döntőbírósági eljárás a  jelen cikknek és az összes tagállam kétharmados szavazattöbbsége alapján a Tanács által elfogadott kiegészítő szabályoknak megfelelően zajlik le. 3. A  Döntőbíróság három tagból áll. A  vita részes felei egy-egy döntőbírót neveznek ki; ez  a  két döntőbíró egy harmadik döntőbírót jelöl ki, aki a Döntőbíróság elnöke lesz. A 2. pontban említett kiegészítő szabályok határozzák meg a követendő eljárást, ha meghatározott időn belül nem történik meg a döntőbírók kinevezése. 4. A vitás ügyben részt nem vevő tagállamok vagy az Ügynökség – a Döntőbíróság hozzájárulásával – felszólalhat, ha a Döntőbíróság úgy véli, hogy komoly érdekük fűződik az ügy eldöntéséhez. 5. A Döntőbíróság meghatározza székhelyét és megállapítja saját eljárási szabályait. 6. A  Döntőbíróság tagjainak többségi szavazatával hozza meg határozatát, akik nem tartózkodhatnak a  szavazástól. A  határozat végleges és kötelező érvényű a  vitás ügy összes résztvevőjére nézve, és a  határozattal szemben nem lehet fellebbezést benyújtani. A  felek késedelem nélkül teljesítik a  határozatot. A  határozat értelmezésével vagy hatályával kapcsolatos vita esetén a  Döntőbíróság a  vitás ügy bármelyik résztvevőjének kérésére értelmezi a határozatot. XVIII. cikk KÖTELEZETTSÉGSZEGÉS Az összes tagállam kétharmados szavazattöbbsége alapján a Tanács határozatával megszűnik annak a tagállamnak az  Ügynökségben betöltött tagsága, amely nem teljesíti a  jelen Alapokmány szerinti kötelezettségeit. Ebben az esetben a XXIV. cikk rendelkezései alkalmazandók. XIX. cikk A JOGOK ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK FOLYTONOSSÁGA A jelen Alapokmány hatálybalépésének napján az  Ügynökség átveszi az  Európai Űrkutatási Szervezet és a Hordozórakéták Fejlesztésére és Építésére létrehozott Európai Szervezet jogait és kötelezettségeit. XX. cikk ALÁÍRÁS ÉS MEGERŐSÍTÉS 1. A  jelen Alapokmány 1975. december 31-ig áll nyitva aláírásra azon államok számára, amelyek az  Európai Űrkonferencia tagjai. A jelen Alapokmány mellékletei az Alapokmány szerves részét képezik. 2. A  jelen Alapokmány megerősítése vagy elfogadása szükséges. A megerősítő vagy elfogadó okiratot Franciaország Kormányánál kell letétbe helyezni. 3. Az  Alapokmány hatálybalépése után az  aláíró államok a  megerősítő vagy elfogadó okirat letétbe helyezéséig szavazati jog nélkül vehetnek részt az Ügynökség ülésein. XXI. cikk HATÁLYBALÉPÉS 1. A  jelen Alapokmány akkor lép hatályba, ha a  következő államok, amelyek az  Európai Űrkutatási Szervezet vagy a  Hordozórakéták Fejlesztésére és Építésére létrehozott Európai Szervezet tagjai, aláírták azt, és megerősítő vagy elfogadó okirataikat letétbe helyezték Franciaország Kormányánál: a  Belga Királyság, a  Dán Királyság, a  Francia Köztársaság, a  Német Szövetségi Köztársaság, az  Olasz Köztársaság, a  Holland Királyság, Spanyolország, a  Svéd Királyság, a  Svájci Államszövetség és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság. A  jelen Alapokmány hatálybalépését követően az  azt megerősítő, elfogadó vagy az  Alapokmányhoz csatlakozó államok esetében az  Alapokmány azon a  napon lép hatályba, amelyen az  adott állam letétbe helyezte megerősítő, elfogadó vagy csatlakozási okiratát. 2. A  jelen Alapokmány hatálybalépésének napján megszűnik az  Európai Űrkutatási Szervezet létrehozásáról szóló Egyezmény és a  Hordozórakéták Fejlesztésére és Építésére alapított Európai Szervezet létrehozásáról szóló Egyezmény. XXII. cikk CSATLAKOZÁS 1. A  jelen Alapokmány hatálybalépése után bármelyik állam csatlakozhat az  Alapokmányhoz a  Tanács döntését követően, amelyet az összes tagállam egyhangú szavazatával hoz meg. 2. A  jelen Alapokmányhoz csatlakozni szándékozó állam értesíti a Főigazgatót, aki legalább három hónappal azelőtt tájékoztatja a tagállamokat a kérelemről, hogy a kérelmet döntéshozatal céljából a Tanács elé terjesztenék. 3. A csatlakozási okiratot Franciaország Kormányánál kell letétbe helyezni. XXIII. cikk ÉRTESÍTÉSEK Franciaország Kormánya értesíti az összes aláíró és csatlakozó államot: a. a megerősítő, az elfogadó vagy a csatlakozási okiratok letétbe helyezésének időpontjáról; b. a jelen Alapokmány és a XVI. cikk 2. pontjában említett módosítások hatálybalépésének időpontjáról; c. az Alapokmány valamelyik tagállam által történő felmondásáról. XXIV. cikk FELMONDÁS 1. Azt követően, hogy a jelen Alapokmány hat évig hatályban volt, bármelyik tagállam felmondhatja azt Franciaország Kormányának értesítésével, amely azután a  többi államot és a  Főigazgatót tájékoztatja. A  felmondás annak a  pénzügyi évnek a  végén lép hatályba, amelyik azt az  évet követi, amelyben értesítették a  felmondásról Franciaország Kormányát. A felmondás hatálybalépése után az érintett állam továbbra is köteles teljesíteni a fizetési kötelezettségek ajánlattevő által visszaigazolt, az érintett országot terhelő részeit, amelyek azon költségvetéseken alapulnak, amelyekhez abban az évben hozzájárult, amelyben a felmondásról értesítette Franciaország Kormányát, és amelyek a korábbi költségvetéseken alapulnak. 2. Az  Alapokmányt felmondó tagállam kártalanítja az  Ügynökséget a  területén bekövetkező vagyonvesztéssel kapcsolatban, kivéve, ha külön megállapodást köt az Ügynökséggel a vagyontárgy Ügynökség által történő további használatára, vagy az Ügynökség bizonyos tevékenységeinek az adott állam területén történő folytatására. Az ilyen külön megállapodások különösen azt határozzák meg, milyen mértékben és milyen feltételekkel alkalmazandók a továbbiakban a jelen Alapokmány rendelkezései a felmondás hatálybalépése után, az adott vagyontárgy további használata és a tevékenységek folytatása tekintetében. 3. Az  Alapokmányt felmondó tagállam és az  Ügynökség közösen határozza meg az  adott állam által teljesítendő kiegészítő kötelezettségeket. 4. Az érintett állam megtartja azokat a jogait, amelyeket a felmondás hatálybalépésének napjáig szerzett. XXV. cikk AZ ÜGYNÖKSÉG FELOSZLÁSA 1. Az Ügynökség feloszlik, ha tagállamainak száma öt alá csökken. Az Ügynökség bármikor feloszlatható a tagállamok megállapodása alapján. 2. Az  Ügynökség feloszlása esetén a Tanács egy felszámoló hatóságot nevez ki, amely tárgyalásokat folytat azokkal az  államokkal, amelyek területén az  Ügynökség székhelye és létesítményei a  feloszlás időpontjában találhatóak. A felszámolás céljából megmarad az Ügynökség jogi személyisége. 3. A  többletösszeget szét kell osztani azon államok között, amelyek a  feloszlás időpontjában az  Ügynökség tagjai voltak, mégpedig azon hozzájárulásaik arányában, amelyeket attól az  időponttól tettek, amelytől a  jelen Alapokmány részes feleivé váltak. Hiány esetén a  hiányt ugyanezek az  államok fedezik az  aktuális pénzügyi évre megállapított hozzájárulásaik arányában. XXVI. cikk NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL A jelen Alapokmány hatálybalépése után Franciaország Kormánya nyilvántartásba veteti az Alapokmányt az ENSZ Titkárságán, az ENSZ Alapokmánya 102. cikkének megfelelően. I. MELLÉKLET KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK I. cikk Az Ügynökség jogi személynek minősül. Az Ügynökség szerződéseket köthet, ingó vagyontárgyakat és ingatlanokat vásárolhat és adhat el, továbbá jogi eljárások részese lehet. II. cikk Az Ügynökség épületei és helyiségei sérthetetlenségét biztosítani kell a XXII. és a XXIII. cikkek betartása mellett. III. cikk Az Ügynökség irattára sérthetetlen. IV. cikk 1. Az Ügynökség mentességet élvez a bíráskodás és a végrehajtás alól, kivéve: a. ha a Tanács határozata alapján egy konkrét esetben kifejezetten lemondott az  ilyen mentességről; a Tanács feladata, hogy minden olyan esetben lemondjon a  mentességről, amelyben a  mentesség igénybevétele akadályozná a  bíráskodás folyamatát, és a  mentességről való lemondás az  Ügynökség érdekeinek sérelme nélkül tehető meg; b. harmadik fél által indított polgári per esetén olyan baleset folytán bekövetkező kár vonatkozásában, amelyet az Ügynökséghez tartozó vagy az Ügynökség megbízásából üzemeltetett gépjármű idézett elő, vagy az ilyen jármű részvételével bekövetkező közlekedési szabálysértés esetén; c. a XXV. cikk vagy a XXVI. cikk szerinti döntőbírósági határozat végrehajtása tekintetében; d. bírói szervek határozata alapján az  Ügynökségtől a  személyzet tagjainak járó fizetések és javadalmazások letiltása esetén. 2. Az  Ügynökség vagyontárgyai és eszközei – bárhol is helyezkednek el – mentesülnek a  rekvirálás, a  lefoglalás, a  kisajátítás és az  elkobzás minden formája alól. Az  Ügynökség vagyontárgyai és eszközei mentesülnek továbbá a  közigazgatási vagy az  ideiglenes bírósági kényszerintézkedések alól, kivéve, ha az  ideiglenesen szükségessé válhat az  Ügynökséghez tartozó vagy az  Ügynökség megbízásából üzemeltetett gépjárműveket érintő balesetek megelőzésével vagy kivizsgálásával kapcsolatban. V. cikk 1. Hivatalos tevékenysége keretein belül az  Ügynökség, az  Ügynökség vagyontárgyai és jövedelmei mentesülnek a közvetlen adók alól. 2. Ha az  Ügynökség részéről vagy megbízásából nagy értékű vásárlásokra vagy szolgáltatásokra kerül sor, amelyek szorosan az  Ügynökség hivatalos tevékenységéhez szükségesek, és ha az  ilyen vásárlások vagy szolgáltatások ára adókat vagy illetékeket tartalmaz, akkor – hacsak lehet – megfelelő intézkedéseket kell tenniük a  tagállamoknak arra, hogy mentességet adjanak az  ilyen adók vagy illetékek megfizetése alól, vagy gondoskodjanak azok visszatérítéséről. VI. cikk Az Ügynökség által vagy az  Ügynökség megbízásából importált vagy exportált áruk, amelyek szorosan az ügynökség hivatalos tevékenységének gyakorlásához szükségesek, mentesülnek a behozatali és a kiviteli vámok és adók alól, valamint az összes behozatali vagy kiviteli tilalom és korlátozás alól. VII. cikk 1. Az  V. és a  VI.  cikk alkalmazásában az  Ügynökség hivatalos tevékenysége magában foglalja igazgatási tevékenységeit is, ideértve a szociális biztonsági rendszerrel kapcsolatos műveleteit, az űrkutatás, a technológia és az  űralkalmazások területén vállalt tevékenységeit, az  Ügynökség Alapokmányban meghatározott célkitűzéseinek elérése során. 2. Azt, hogy az  Alapokmány V.  cikkének 2. bekezdése és IX.  cikke alapján végzett kutatás és technológia, illetve tevékenységek más alkalmazásai milyen mértékben tekinthetők az Ügynökség hivatalos tevékenységének, minden esetben a Tanács dönti el az érintett tagállamok illetékes hatóságaival folyatott konzultációt követően. 3. Az V. és a VI.  cikk rendelkezései nem alkalmazandók azokra az  adókra és illetékekre, amelyek közműszolgáltatási díjaknak minősülnek. VIII. cikk Az V. és a  VI.  cikk tekintetében nem adható mentesség olyan vásárolt vagy importált áruk vagy szolgáltatások esetében, amelyek az Ügynökség személyzete tagjainak személyes hasznát szolgálják. IX. cikk 1. Az V.  cikk alapján vásárolt áruk vagy a VI.  cikk alapján importált áruk nem adhatók el vagy nem adhatók tovább, kivéve azokat az  eseteket, amelyek összhangban vannak a  mentességet adó tagállamok által meghatározott feltételekkel. 2. Az  áruknak és a  szolgáltatásoknak az  Ügynökség székhelye és létesítményei közötti, valamint különböző létesítményei közötti átadása, vagy az Ügynökség valamelyik programjának a végrehajtása céljából az Ügynökség létesítményei és a tagországok nemzeti intézményei közötti átadása mindenféle díjaktól és korlátozásoktól mentes; a  tagállamok szükség esetén minden ésszerű intézkedést megtesznek, hogy mentességet adjanak az  ilyen díjak megfizetése alól, biztosítsák azok visszatérítését, vagy megszüntessék az adott korlátozásokat. X. cikk Az Ügynökség által vagy az  Ügynökség részére elküldött kiadványok és más tájékoztató anyagok terjesztése semmilyen módon nem korlátozható. XI. cikk Az Ügynökség bármilyen anyagi eszközt, valutát, készpénzt vagy értékpapírt átvehet és birtokában tarthat; szabadon rendelkezhet felettük az  Alapokmányban foglalt bármilyen célra, és a  kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges mértékben bármilyen pénznemben vezethet számlákat. XII. cikk 1. Hivatalos kommunikációja és valamennyi dokumentumának terjesztése tekintetében az  Ügynökség ugyanolyan kedvező bánásmódban részesül, mint amilyenben az egyes tagállamok a többi nemzetközi szervezetet részesítik. 2. Az Ügynökség hivatalos közleményei semmilyen kommunikációs eszközzel sem cenzúrázhatóak. XIII. cikk A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy elősegítsék az  Ügynökség személyzete tagjainak a területükre történő belépését, ott-tartózkodását és az onnan történő távozását. XIV. cikk 1. Feladataik ellátása során, valamint az  ülések helyére történő utazásuk és az  onnan történő elutazásuk alatt a tagállamok képviselői az alábbi kiváltságokat és mentességeket élvezik: a. mentesség a letartóztatás és a fogvatartás alól, valamint személyes poggyászuk lefoglalása alól; b. mentesség a bíráskodás alól, küldetésük befejezését követően is, olyan cselekményeik tekintetében (ideértve kimondott vagy leírt szavaikat is), amelyeket feladataik ellátása során fejtettek ki; ez  a  mentesség azonban nem alkalmazható valamely tagállam valamely képviselője által elkövetett közlekedési szabálysértés esetén, valamint a hozzá tartozó vagy az általa vezetett gépjárművel okozott károk esetén; c. sérthetetlenség valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk tekintetében; d. kódok használatának a joga, és különleges futárral vagy lepecsételt csomagban kézbesített dokumentumok vagy levelek átvételének joga; e. mentesség saját maguk és házastársaik részére a  belépést korlátozó összes intézkedés alól, valamint a külföldiek nyilvántartásba vételi formaságai alól; f. a  valuta- és a  devizaellenőrzés tekintetében ugyanazok a  kedvezmények, amelyeket a  külföldi kormányok képviselői kapnak ideiglenes hivatalos kiküldetéseik során; g. személyes poggyászaik tekintetében ugyanazok a  vámkedvezmények, amelyeket a  diplomáciai képviselők kapnak. 2. A  kiváltságokat és a  mentességeket nem a  személyes előnyök eléréséért kapják a  tagállamok képviselői, hanem azért, hogy teljes függetlenséget élvezzenek az  Ügynökséggel kapcsolatos feladataik ellátása során. Következésképpen a  tagállamok feladata, hogy lemondjanak egy adott képviselő mentességéről, ha a  mentesség fenntartása akadályozná a  bíráskodás folyamatát, és a  mentességről azoknak a  céloknak a  sérelme nélkül lehet lemondani, amelyek érdekében a mentességet nyújtották. XV. cikk A XVI.  cikkben biztosított kiváltságokon és mentességeken kívül az Ügynökség Főigazgatója, vagy ha ez a hivatal nincs betöltve, akkor a  helyére kinevezett személy azokat a  kiváltságokat és mentességeket élvezi, amelyekre a hasonló beosztású diplomáciai képviselők is jogosultak. XVI. cikk Az Ügynökség személyzetének tagjai: a. az  Ügynökség szolgálatából történő kilépésük után is mentességben részesülnek a  bíráskodás alól olyan cselekményeik tekintetében (ideértve kimondott vagy leírt szavaikat is), amelyeket feladataik ellátása során fejtettek ki; ez a mentesség azonban nem alkalmazható az Ügynökség személyzetének a tagja által elkövetett közlekedési szabálysértés esetén, valamint a  tulajdonában álló vagy az általa vezetett gépjárművel okozott károk esetén; b. mentesülnek a katonai szolgálattal kapcsolatos minden kötelezettségük alól; c. sérthetetlenséget élveznek valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk tekintetében; d. ugyanolyan kedvezményeket élveznek a  bevándorlást korlátozó és a  külföldiek nyilvántartásba vételét szabályozó minden intézkedés alóli mentesség tekintetében, mint amilyeneket a  nemzetközi szervezetek személyzetének tagjai általában kapnak, és a  háztartásukat alkotó valamennyi családtagjuk ugyanezeket a kedvezményeket élvezi; e. ugyanazokat a  kiváltságokat élvezik a  devizaszabályok tekintetében, mint amilyeneket a  nemzetközi szervezetek személyzetének tagjai általában kapnak; f. nemzetközi válságok esetén ugyanolyan kedvezményeket élveznek a  hazatérés tekintetében, mint amilyeneket a diplomáciai képviselők, és a háztartásukban élő családtagjaik ugyanezeket a kedvezményeket élvezik; g. jogukban áll, hogy vámmentesen vigyék be bútoraikat és személyi ingóságaikat szolgálati helyüknek az  érintett tagállamban első alkalommal történő elfoglalásakor, és feladataiknak az  adott tagállamban történő befejezésekor vámmentesen vihetik ki bútoraikat és személyi ingóságaikat, mindkét esetben azon feltételeknek megfelelően, amelyeket az  a  tagállam tart szükségesnek, amelynek a  területén ezt a  jogot gyakorolják. XVII. cikk A XVI.  cikkben említett személyzetbe nem tartozó szakértők – az  Ügynökséggel kapcsolatos feladataik ellátása vagy az Ügynökség részére teljesített kiküldetéseik során – az alábbi kiváltságokat és mentességeket élvezik, olyan mértékben, amilyenben azok szükségesek feladataik ellátásához, ideértve a  feladataik ellátása érdekében tett utazásaik alatt és az ilyen kiküldetések során: a. mentesség a  bíráskodás alól olyan cselekményeik tekintetében (ideértve kimondott vagy leírt szavaikat is), amelyeket feladataik ellátása során fejtettek ki, kivéve a  szakértő által elkövetett közlekedési szabálysértés esetét, valamint a  tulajdonában álló vagy az  általa vezetett gépjárművel okozott károk esetét; a  szakértők az Ügynökségnél történő foglalkoztatásuk megszűnése után is élvezik ezt a mentességet; b. sérthetetlenség valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk tekintetében; c. ugyanazok a  kedvezmények a  pénzügyi és devizaszabályok, és személyes poggyászuk vonatkozásában, amilyeneket a külföldi kormányok tisztségviselői kapnak ideiglenes hivatalos kiküldetéseik során. XVIII. cikk 1. A Tanács által meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően a Főigazgató és az Ügynökség személyzetének tagjai – az  Ügynökség javára – adót fizetnek az  Ügynökség által juttatott fizetésük és javadalmazásuk után. Ezek a fizetések és javadalmazások mentesek a nemzeti jövedelemadó alól, de a tagállamok fenntartják a jogot ezeknek a fizetéseknek és javadalmazásoknak a figyelembevételére a más forrásokból származó jövedelmekre alkalmazandó adózási összeg értékelése céljából. 2. Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók az Ügynökség által a korábbi Főigazgatók vagy személyzettagok részére fizetett évjáradékokra és nyugdíjakra. XIX. cikk A XVI. és a  XVIII.  cikk a  személyzet mindazon tagjaira vonatkozik, akikre az  Ügynökség Személyzeti Szabályzata érvényes. A Tanács dönt a szakértők azon kategóriáiról, amelyekre a XVII. cikk vonatkozik. Időről időre közölni kell a tagállamokkal azon tagok és szakértők nevét, beosztását és címét, akikre a jelen cikk vonatkozik. XX. cikk Saját szociális biztonsági rendszer létrehozása esetén a  Főigazgató és a  személyzet tagjai mentesülnek a  kötelező nemzeti társadalombiztosítási hozzájárulások alól, a  XXVIII.  cikkel összhangban a  tagállamokkal kötött megállapodások alapján. XXI. cikk 1. Az  ebben a  mellékletben biztosított kiváltságokat és mentességeket nem a  személyes előnyök kihasználása érdekében kapja a  Főigazgató, a  személyzet tagjai és a  szakértők. Kizárólag azért kapják a  kiváltságokat és a mentességeket, hogy minden körülmények között biztosított legyen az Ügynökség akadálytalan működése, illetve a kiváltságokban és a mentességekben részesült személyek teljes függetlensége. 2. A  Főigazgató feladata, hogy lemondjon bizonyos mentességekről mindazokban az  esetekben, amelyekben a mentesség fenntartása akadályozná a bíráskodás folyamatát, és a mentességről az Ügynökség érdekeinek sérelme nélkül lehet lemondani. A Főigazgató esetében a Tanács rendelkezik illetékességgel a mentességről való lemondás tekintetében. XXII. cikk 1. Az  Ügynökség mindig együttműködik a  tagállamok illetékes hatóságaival a  bíráskodás elősegítése, a  rendőrségi szabályok, a robbanó- és a gyúlékony anyagok kezelésével, a közegészségüggyel, a munkavédelemmel kapcsolatos szabályok vagy más hasonló nemzeti jogszabályok betartásának biztosítása, továbbá az  ebben a  mellékletben meghatározott előjogokkal, mentességekkel és kedvezményekkel való visszaélés megakadályozása érdekében. 2. Az  1. bekezdésben említett együttműködésre vonatkozó eljárás a  XXVIII.  cikkben említett kiegészítő megállapodásokban határozható meg. XXIII. cikk Mindegyik tagállam fenntartja a jogot a biztonságának érdekeit szolgáló összes óvintézkedés megtételére. XXIV. cikk Egyik tagállam sem köteles megadni a XIV. cikkben, a XV. cikkben, a XVI.  cikk b., e. és g. pontjában és a XVII.  cikk c. pontjában említett kiváltságokat és mentességeket azon saját állampolgárai vagy személyei részére, akik az adott tagállamban a feladataik vállalásának pillanatában az adott tagállam állandó lakosai. XXV. cikk 1. A  Személyzeti Szabályzattal összhangban megkötött szerződésektől eltérő írásbeli szerződések megkötésekor az Ügynökség gondoskodik a döntőbíráskodásról. A döntőbíráskodási kikötés vagy az annak érdekében megkötött speciális döntőbírósági megállapodás határozza meg az  alkalmazandó jogot és a  döntőbírósági eljárás szerinti országot. A döntőbírósági eljárás ennek az országnak a döntőbírósági eljárásával azonos. 2. A döntőbírósági határozat végrehajtását annak az országnak a hatályos előírásai szabályozzák, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani. XXVI. cikk Bármelyik tagállam bármilyen olyan vitás ügyet beterjeszthet az  Alapokmány XVII.  cikkében említett nemzetközi Döntőbíróság elé, amely a. az Ügynökség által okozott kárból ered; b. az Ügynökség más, nem szerződéses felelősségét rejti magában; c. a Főigazgatóját, a személyzet valamelyik tagját vagy az Ügynökség valamelyik szakértőjét érinti, és amelyben az  érintett személy bíráskodás alóli mentességet kérhet a  XV.  cikk, a  XVI.  cikk a.  pontja vagy a  XVII.  cikk a. pontja alapján, ha erről a mentességről nem mondtak le a XXI. cikk értelmében. Az olyan viták esetében, amelyeknél a XVI. cikk a. pontja vagy a XVII. cikk a. pontja alapján a bíráskodás alóli mentességi igény merül fel, az  Ügynökség felelőssége az  ilyen döntőbíráskodásnál azon személyek felelősségének a  helyébe lép, akiket ezek a cikkek említenek meg. XXVII. cikk Az Ügynökség megfelelő intézkedéseket tesz az Ügynökség és a Főigazgató, a személyzet tagjai vagy a szakértők között felmerülő vitás kérdések megnyugtató rendezésére szolgálati körülményeik tekintetében. XXVIII. cikk A Tanács határozata alapján az  Ügynökség egy vagy több tagállammal kiegészítő megállapodásokat köthet a  jelen melléklet rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az  adott állam vagy államok tekintetében, és más intézkedéseket is tehet az Ügynökség hatékony működésének biztosítása és érdekeinek védelme céljából. II. MELLÉKLET PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK I. cikk – Általános rendelkezések Az Ügynökség pénzügyi irányítása az  Alapokmány II.  cikkében foglalt célokat szolgálja és támogatja a  Tanács által jóváhagyott hosszú távú európai űrpolitika végrehajtását. Az  Ügynökség nemzetközileg elismert számviteli szabványokat alkalmaz és követi a  megbízható pénzügyi irányítás, gazdaságosság és hatékonyság elveit erőforrásai tervezése és az  azokkal való gazdálkodás terén, az  átláthatósági, elszámoltathatósági és a  közpénzek felhasználására, a  megfizethetőségre és a  méltányosságra vonatkozó elveket a  Tagállamok erőforrásainak felhasználása során. A  pénzügyi rendszer az  Ügynökség tevékenységének és programjainak több éven átnyúló jellegét tükrözi. Hatékony belső ellenőrzés és független audit alatt áll. A pénzügyi tervezés, költségvetés és számvitel, beleértve a Tagállamok hozzájárulásának nyilvántartását is, euróban történik, amely egyben a jelentések és a tranzakciók pénzneme is. Az Ügynökség pénzügyi éve január elsején kezdődik és az azt követő december harmincegyedikével ér véget. II. cikk – Tervezés 1. A  Főigazgató az  Ügynökség erőforrásainak leghatékonyabb felhasználását segítő tervezési eszközöket állít fel, hogy biztosítsa a  program végrehajtásának folyamatosságát és az  azokhoz szükséges tagállami finanszírozás biztosításának előkészítését. Az ilyen tervek egyebek mellett az alábbiakat foglalják magukba: – tízéves hosszú távú terv, amely tartalmazza valamennyi jóváhagyott és tervezett programot és tevékenységet, a becsült pénzügyi hozzájárulással és a kiadásokkal együtt. – a  tevékenységekre és programokra vonatkozó Tagállami kötelezettségeken és az  egyéb támogató intézményekkel kötött megállapodásokon alapuló éves és több évre kiterjedő költségterveket; ezek a tervek lefedik az Alapokmány I. cikkének 3. bekezdésében és XIII. cikkének 1. bekezdésében foglalt költségeket is. 2. A fenti terveket évente felülvizsgálják és megküldik a Tanácsnak vagy az általa kijelölt alárendelt szervnek, megfelelő időben a költségvetés jóváhagyása érdekében, vagy bármikor, amennyiben az szükséges, összhangban a Pénzügyi Rendelkezésekkel. III. cikk – Finanszírozás 1. Az Ügynökség éves költségvetése biztosítja a Tagállamok és az egyéb támogató intézmények számára az évenkénti eszközt, amely alapján mindinkább meg tudnak felelni több évre vonatkozó kötelezettségeiknek miközben biztosítják az  Ügynökség jóváhagyott programjainak és tevékenységének folyamatos végrehajtását. Ez  képezi a hozzájárulások teljesítésére a Tagállamok felé intézett felkérések kötelező erejű alapját. 2. Minden költséget (beleértve a közös infrastruktúra használatának alapköltségeit), amely nem kapcsolódik valamely tevékenységhez vagy programhoz az Alapokmány V. cikkének 1. bekezdése alapján, így különösen az Alapokmány V. cikkének 2. bekezdésében és IX. cikkében foglaltak, a kérelmező fél visel, a Tanács erre vonatkozó eltérő tartalmú határozata hiányában. 3. A  Főigazgató megfelelő számviteli és jelentéstételi eljárásokat állít fel a  Tagállamok és az  egyéb finanszírozó intézmények felé, hogy biztosítható legyen az  átláthatóság és nyomon követhető legyen a  vonatkozó tevékenységekben és programokban a támogatási állapotuk. IV. cikk – Költségvetések 1. A  Főigazgató a  fenti II.  cikk 2. bekezdésében említett tervek alapján elkészíti és megküldi a  Tanácsnak az  alábbi költségvetés-tervezeteket, amely tartalmazza a támogatási igényeket a következő év vonatkozásában: a. az  általános költségvetés tervezete az  Alapokmány V.  cikke 1. bekezdésének a.  pontja szerinti kötelező tevékenységekkel kapcsolatban; b. az  általános költségvetést kísérő, a  Pénzügyi Rendelkezések szerinti költségvetés tervezetek, amennyiben készül olyan; c. az Alapokmány V. cikk 1. bekezdés b. pontja szerinti önkéntes programok költségvetésének tervezetei. 2. Valamely adott év költségvetése az  azt megelőző pénzügyi év vége előtt kerül megküldésre jóváhagyás céljából a Tanácsnak. A  költségvetés felülvizsgálatának módjait és a  költségvetésnek a  pénzügyi év kezdete előtti el nem fogadása esetén alkalmazandó átmeneti intézkedéseket a Pénzügyi Rendelkezések tartalmazzák. 3. Az egyéb intézmények által finanszírozott programokról és tevékenységekről külön költségvetés készül a Tanácsnak. V. cikk – Kincstár Az Ügynökség Tagállamoktól rendelkezésre álló pénzügyi forrásait a  Főigazgató mint általános kincstárnok kezeli. A kamatot az egyes Tagállamok számára kell jóváírni, összhangban a Pénzügyi Rendelkezésekben foglaltakkal. VI. cikk – Számvitel 1. Az Ügynökség tevékenységeihez és műveleteihez kapcsolódó fő pénzügyi nyilvántartást az Ügynökség pénzügyi és költségszámítási rendszere alkotja. Ez támogatja az Ügynökség erőforrásainak hatékony irányítását és ellenőrzését a pénzügyi tranzakciók pontos és időszerű feljegyzésén és a költségek beazonosításán és mérésén keresztül. 2. Az  Ügynökség pénzügyi számviteli rendszere általánosan elfogadott számviteli elveket követ és éves pénzügyi jelentései nyilvánosságra hozatalakor alkalmazza a közszféra számvitelére vonatkozó nemzetközi szabványokat. 3. A Főigazgató biztosítja, hogy a számviteli nyilvántartás megbízható és teljes nyilvántartást alkosson az Ügynökség éves pénzügyi teljesítményéről és hűen tükrözze pénzügyi helyzetét a pénzügyi év végén. 4. A  Főigazgató minden év október 31-éig megküldi a  Tanácsnak elfogadásra és jóváhagyásra az  előző év auditált zárszámadását. VII. cikk – Hozzájárulások 1. Az  Alapokmány V.  cikke szerinti tevékenységek és programok finanszírozását a  Tagállamoknak az  Alapokmány XIII. cikke szerint megállapított hozzájárulásaiból kell fedezni. 2. Amikor egy Állam csatlakozik az  Alapokmányhoz, annak XXII.  cikke szerint, a  többi Tagállam hozzájárulását újraszámolják. Új hozzájárulási mértéket számítanak ki, amely a  Tanács által meghatározott napon lép hatályba, és amely azoknak az  éveknek a  nemzeti jövedelmi statisztikáin alapul, amelyeket a  meglévő hozzájárulási mérték megállapításakor használtak. 3. A  hozzájárulások alapjául szolgáló megállapodásokat, amelyek biztosítják az  Ügynökség működésének megfelelő finanszírozását, a Pénzügyi Rendelkezésekben kell megh …