2018. XXVIII. törvény az egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről Ausztrália közötti Keretmegállapodás kihirdetéséről.

2018. XXVIII. törvény az egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről Ausztrália közötti Keretmegállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad az  egyrészről az  Európai Unió és annak tagállamai, másrészről Ausztrália közötti Keretmegállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „KERETMEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről Ausztrália között Az EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió, valamint A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Unió tagállamai, a továbbiakban: a tagállamok, egyrészről, valamint AUSZTRÁLIA, másrészről, a továbbiakban: a Felek, A törvényt az Országgyűlés a 2018. július 17-i ülésnapján fogadta el. FIGYELEMBE VÉVE közös értékeiket és szoros történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kötelékeiket; ÜDVÖZÖLVE, hogy az Európai Unió és Ausztrália közötti kapcsolatokról szóló, 1997. június 26-i együttes nyilatkozat elfogadásának, valamint a  2003. évi együttműködési menetrend végbehajtásának köszönhetően tovább fejlődtek a hosszú ideje tartó és kölcsönösen előnyös kapcsolatok; FELISMERVE, hogy a  2008. október 29-én elfogadott Ausztrália–EU partnerségi keret kialakítását követően megélénkültek a kapcsolatok és az együttműködés Ausztrália és az Unió között; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az  Egyesült Nemzetek Alapokmányának (a  továbbiakban: az  ENSZ Alapokmánya) céljai és elvei, valamint az  Egyesült Nemzetek (a  továbbiakban: ENSZ) szerepének megerősítése mellett; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az  Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben megállapított demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság és a jó kormányzás alapelvei mellett; HANGSÚLYOZVA kapcsolatuk átfogó jellegét és az  ezen kapcsolatuk fejlesztését előmozdító következetes keret meghatározásának jelentőségét; KIFEJEZVE közös akaratukat, hogy kapcsolataikat a megerősített partnerség szintjére emeljék; MEGERŐSÍTVE a  politikai párbeszédük és együttműködésük intenzívebbé tételére és fejlesztésére irányuló szándékukat; AZZAL A  SZÁNDÉKKAL, hogy a  közös érdekű területeken megszilárdítsák, elmélyítsék és diverzifikálják kapcsolataikat kétoldalú, regionális és globális szinten, a kölcsönös előnyök biztosítása céljából; KIFEJEZVE elkötelezettségüket a  fokozottabb kétoldalú kereskedelem és beruházások számára kedvező környezet megteremtése mellett; MEGERŐSÍTVE a  jogérvényesülés, a  szabadság és a  biztonság terén folytatandó megerősített együttműködésre irányuló szándékukat; FELISMERVE az oktatás, a kultúra, valamit a kutatás és innováció terén folytatott fokozott együttműködés kölcsönös előnyeit; ELISMERVE a  fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának előmozdítására irányuló szándékukat; ALAPOZVA az  Unió és Ausztrália között létrejött megállapodásokra, különösen a  tudománnyal, a  légi szolgáltatásokkal, a borral, a minősített adatok biztonságával, az ipari termékekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokkal, valamint a légi utasokra vonatkozó adatcserével kapcsolatban; MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a  Felek úgy döntenek, hogy e  megállapodás keretében a  szabadságon, a  biztonságon és a  jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében olyan külön megállapodásokat kötnek, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címe alapján kell megkötnie az Uniónak, e  jövőbeli megállapodások rendelkezései az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az Európai Unió és az Egyesült Királyság és/vagy Írország – korábbi kétoldalú kapcsolataik tekintetében – értesíti Ausztráliát, hogy ezek a  megállapodások az  Egyesült Királyságot és Írországot az  Unió részeként kötelezik az  Európai Unióról szóló szerződéshez és az  Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az  Egyesült Királyságnak és Írországnak a  szabadságon, a  biztonságon és a  jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. A  fentihez hasonlóan, az  e  megállapodás végrehajtása céljából, a  fenti V. cím alapján elfogadandó bármilyen későbbi belső uniós intézkedés nem kötelező az  Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve, ha a 21. jegyzőkönyvvel összhangban bejelentették, hogy részt kívánnak venni ilyen intézkedések elfogadásában vagy alkalmazásában. Megjegyezve továbbá, hogy az  ilyen jövőbeni megállapodások vagy az  ilyen későbbi uniós belső intézkedések a  fenti szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek; A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: I. CÍM A MEGÁLLAPODÁS CÉLJA ÉS ALAPJA 1. cikk A megállapodás célja 1. E megállapodás célja, hogy: (a) megerősített partnerséget hozzon létre a Felek között; (b) keretet biztosítson az együttműködés megkönnyítéséhez és előmozdításához a közös érdeklődésre számot tartó területek széles körében; valamint (c) fokozza az együttműködést a regionális és globális kihívásokra irányuló megoldások kialakítása érdekében. 2. Ezzel összefüggésben a  Felek megerősítik elkötelezettségüket a  magas szintű politikai párbeszéd intenzívebbé tétele mellett, és újólag megerősítik a kétoldalú kapcsolataikat meghatározó és együttműködésük alapját biztosító közös értékeiket és közös elveiket. 2. cikk Az együttműködés alapja 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik stratégiai kapcsolatukat és intenzívebbé teszik együttműködésüket kétoldalú, regionális és globális szinten, közös értékeik és közös érdekeik alapján. 2. A Felek megerősítik a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a  jogállamiság iránti elkötelezettségüket. A  Felek bel- és külpolitikájának alapja az  Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megállapított, a  Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, a  Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és olyan más nemzetközi emberi jogi eszközökben kifejezett demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, amelyeket a  Felek megerősítettek vagy amelyekhez a Felek csatlakoztak, valamint a  jogállamiság alapelvének tiszteletben tartása, és ez a megállapodás lényeges elemét képezi. 3. A  Felek megerősítik az  Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az  abban kifejezett közös értékek iránti erőteljes támogatásukat. 4. A  Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a  fenntartható fejlődés és a  gazdasági növekedés előmozdítása, a  nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás, valamint a  globális környezeti kihívások – többek között az éghajlatváltozás – kezelését célzó együttműködés iránt. 5. A  Felek hangsúlyozzák közös elkötelezettségüket kétoldalú kapcsolatuk átfogó jellege, valamint e  tekintetben az általános koherencia e megállapodáson alapuló fenntartása iránt. 6. E  megállapodás végrehajtása a  párbeszéd, a  kölcsönös tisztelet, az  egyenlő partnerség, a  konszenzus, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elvén alapul. II. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEKBEN 3. cikk Politikai párbeszéd 1. A Felek megállapodnak abban, hogy továbbfejlesztik rendszeres politikai párbeszédüket. 2. A politikai párbeszéd a következőkre irányul: (a) a kétoldalú kapcsolat fejlődésének előmozdítása; valamint (b) a Felek közös megközelítéseinek megerősítése, valamint a regionális és globális kihívásokra és problémákra irányuló együttműködés lehetőségeinek meghatározása. 3. A Felek közötti párbeszéd különösképpen az alábbiak révén valósul meg: (a) konzultációk, találkozók és látogatások vezetői szinten, valahányszor a Felek szükségesnek tartják; (b) konzultációk, találkozók és látogatások miniszteri szinten, ideértve a  külügyminiszteri szinten folytatott konzultációkat, a  kereskedelmi és egyéb, a  Felek által meghatározott kérdésekre vonatkozó miniszteri találkozók, a Felek által meghatározott időben és helyszínen; (c) rendszeres vezető tisztviselői szintű találkozók, szükség szerint kétoldalú kérdésekről, külpolitikáról, nemzetközi biztonságról, a  terrorizmus elleni küzdelemről, kereskedelemről, fejlesztési együttműködésről, éghajlatváltozásról és a Felek által meghatározott egyéb kérdésekről; (d) ágazati párbeszéd a közös érdekű kérdésekről; valamint (e) delegációcserék és egyéb kapcsolattartás Ausztrália parlamentje és az Európai Parlament között. 4. cikk A demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság iránti elkötelezettség A Felek megállapodnak a következőkben: (a) a demokratikus értékekkel, az  emberi jogokkal és a  jogállamisággal kapcsolatos alapelvek előmozdítása, többek között a multilaterális fórumokon; (b) együttműködés és egyeztetés – adott esetben harmadik országok bevonásával – is a  demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság gyakorlati előmozdítása terén; (c) egymásnak a demokrácia előmozdítására irányuló erőfeszítéseiben való részvétel ösztönzése, többek között a választási megfigyelő missziókban való részvételt megkönnyítő megállapodások kialakítása révén. 5. cikk Válságkezelés 1. A  Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a  nemzetközi béke és stabilitás előmozdításában való együttműködés mellett. 2. E  cél érdekében feltárják a  válságkezeléssel kapcsolatok tevékenységek összehangolásának lehetőségeit, ideértve a válságkezelési műveletekben való lehetséges együttműködést is. 3. A  Felek erőfeszítéseket tesznek az  Európai Unió és Ausztrália közötti, Ausztráliának az  európai válságkezelési műveletekben való részvétele kereteinek meghatározásáról szóló megállapodás végrehajtására. 6. cikk A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem 1. A  Felek úgy vélik, hogy a  nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az  egyik legfenyegetőbb a  tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. 2. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a  tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez annak révén, hogy teljes mértékben végrehajtják azon kötelezettségeiket, amelyek a  leszerelésről és a  tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások, valamint azon egyéb vonatkozó megállapodások alapján állnak fel, amelyeket a Felek megerősítettek vagy amelyekhez a Felek csatlakoztak. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás lényegi elemét képezi. 3. A  Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a  tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez azáltal, hogy: (a) minden szükséges lépést megtesznek minden vonatkozó nemzetközi jogi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra – az esettől függően, valamint ezen jogi eszközök előmozdítására; (b) hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert tartanak fenn, amelynek révén ellenőrzik a  tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a  tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint amelynek keretében hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére; (c) előmozdítják ENSZ Biztonsági Tanácsa valamennyi vonatkozó határozatának végrehajtását; (d) együttműködnek a  multilaterális fórumok és exportellenőrzési rendszerek keretében a  tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében; (e) együttműködnek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonságra és védelemre, a nonproliferációra és a szankciókra vonatkozó tájékoztatási tevékenységekben és koordinálják ezeket; valamint (f ) adott esetben és hatásköreiktől függően megosztják az e cikk alapján tett intézkedésekre vonatkozó releváns információkat. 4. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet tartanak fenn, amely ezeket az elemeket kíséri és egységes keretbe foglalja. 7. cikk Kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek 1. A  Felek elismerik, hogy a  kézi- és könnyűfegyverek (SALW) – és az  azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, átadása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra. 2. A  Felek megállapodnak, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a  kézi- és könnyűfegyverek, valamint az  azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos mindazon kötelezettségeiket, amelyek azon létező nemzetközi megállapodások értelmében hárulnak rájuk, amelyeket Ausztrália és vagy az  Unió és/vagy a  tagállamok megerősítettek vagy amelyekhez csatlakoztak, hatásköreiktől függően és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban. 3. A  Felek elismerik azoknak a  nemzeti ellenőrzőrendszereknek a  jelentőségét, amelyek a  hagyományos fegyverek meglévő nemzetközi normákkal összhangban történő átadásának az  ellenőrzésére irányulnak. A  Felek elismerik annak fontosságát, hogy az  ilyen ellenőrzésekre felelősségteljes módon kerüljön sor, és azt is, hogy ezek az  ellenőrzések hozzájárulnak a  nemzetközi és a  regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, az  emberi szenvedés enyhítéséhez, valamint a  hagyományos fegyverek tiltott célokra történő felhasználásának a megakadályozásához. 4. A Felek e tekintetben vállalják, hogy igyekeznek maradéktalanul végrehajtani a Fegyverkereskedelmi Szerződést és együttműködnek egymással a Szerződés keretében, többek között a Fegyverkereskedelmi Szerződés egyetemessé tételének az előmozdításában és annak elősegítésében is, hogy a Szerződést az összes ENSZ-tagállam teljes körűen végrehajtsa. 5. A  Felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten együttműködnek a  kézi- és könnyűfegyverek, valamint az  azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben, és biztosítják az  e  téren tett erőfeszítéseik összehangoltságát, egymást kiegészítő és erősítő jellegét az  ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai szerinti fegyverembargók hatékony végrehajtása érdekében és az  ENSZ Alapokmányával összhangban. 8. cikk A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények és a Nemzetközi Büntetőbíróság 1. A  Felek megerősítik, hogy az  egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, hatékony üldözésüket nemzeti vagy nemzetközi szinten hozott intézkedésekkel kell biztosítani, a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül is. 2. A  Felek megállapodnak, hogy együttműködnek a  Római Statútum céljainak és célkitűzéseinek előmozdítása érdekében, és ezért megállapodnak, hogy: (a) további lépéseket tesznek a Római Statútum végrehajtása érdekében, és mérlegelik a kapcsolódó eszközök (például a  Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás) megerősítését és végrehajtását; (b) folytatják a  Római Statútumhoz való általános csatlakozás ösztönzését, többek között azáltal, hogy megosztják a  Római Statútum megerősítéséhez és végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadásával kapcsolatos tapasztalatokat más államokkal; valamint (c) alapelveinek védelme révén megőrzik a Római Statútum integritását, többek között azáltal, hogy nem kötnek harmadik államokkal a  kiadatás tiltásáról szóló kétoldalú megállapodásokat (más néven a  98.  cikk szerinti megállapodásokat), és másokat is az ettől való tartózkodásra ösztönöznek. 9. cikk Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben 1. A  Felek újólag megerősítik a  terrorizmus megelőzésének és a  terrorizmus elleni küzdelemnek a  jelentőségét, a  jogállamiság és az  emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett, az  alkalmazandó nemzetközi joggal, köztük az ENSZ Alapokmányával, a terrorizmus elleni nemzetközi egyezményekkel, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival, a menekültjoggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban. 2. A  Felek megállapodnak abban, hogy – e  kereten belül és figyelembe véve az  ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288. sz. határozatában foglalt, terrorizmus elleni globális stratégiát, valamint annak végrehajtási felülvizsgálatait – együttműködnek a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén, különösen az alábbiak révén: (a) a terrorcsoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréje a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban; (b) a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökkel és módszerekkel kapcsolatos vélemények cseréje, beleértve a  technikai területeket, a  képzést és a  terrorizmus megelőzése tekintetében folytatott tapasztalatcserét; (c) a jövőbeli együttműködés területeinek meghatározása, többek között a  toborzás és a  radikalizálódás megelőzése és a  terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében, valamint harmadik országokkal való partnerségek révén; (d) adott esetben, ha ez  megvalósítható és szükséges, a  terrorizmus elleni küzdelem terén való bűnüldözési együttműködésre irányuló, az  emberi jogok és a  jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartásán alapuló regionális kezdeményezések támogatása; (e) a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyetértés és az erre irányuló normatív keret elmélyítése érdekében folytatott együttműködés, valamint erőfeszítések a  nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatos megállapodás megvalósítására; (f ) az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az  ENSZ-tagállamok közötti együttműködés valamennyi megfelelő eszközzel történő ösztönzése; valamint (g) a bevált gyakorlatok cseréje a terrorizmus elleni küzdelem terén az emberi jogok védelme tekintetében. 3. A  Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket arra vonatkozóan, hogy együttműködnek adott esetben olyan harmadik országoknak nyújtandó terrorellenes kapacitásépítési támogatás biztosítása érdekében, amelyeknek forrásokra és szakértelemre van szükségük a  terrorista tevékenységek megelőzéséhez és az  azokkal szembeni fellépéshez. 4. A  Felek megállapodnak, hogy szorosan együttműködnek a  terrorizmus elleni küzdelem világfóruma és annak munkacsoportjai keretében. 5. A  Felek megállapodnak, hogy rendszeres párbeszédet folytatnak tisztviselői szinten a  terrorizmus elleni küzdelemről. 10. cikk Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben A Felek vállalják, hogy eszmecsere folytatásával és adott esetben álláspontjaik egyeztetésével együttműködnek egymással a  nemzetközi és regionális szervezetekben és fórumokon, így az  Egyesült Nemzetek Szervezetében és annak szakosított intézményeiben, a  Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), a  G20-csoportban, a  Pénzügyi Stabilitási Tanácsban (FSB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD), a Világbank-csoportban és a regionális fejlesztési bankokban, az Ázsia–Európa találkozón (ASEM), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ), az  ASEAN regionális fórumon (ARF), a  Csendes-óceáni Szigetek Fórumán (PIF), valamint a Csendes-óceáni Közösség Titkárságában. 11. cikk Nemzetközi biztonság és kibertér A Felek elismerik a  nemzetközi biztonság és kibertér terén folytatott együttműködés és eszmecsere jelentőségét, többek között a  kibertérre vonatkozó viselkedési normák és a  nemzetközi jog kibertérre való alkalmazása, a bizalomépítő intézkedések kidolgozása és a kapacitásépítés tekintetében. III. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A GLOBÁLIS FEJLESZTÉS ÉS A HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TEKINTETÉBEN 12. cikk Fejlesztés 1. A  Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a  fenntartható gazdasági növekedéshez és a  szegénység csökkentéséhez való hozzájárulás, a  nemzetközi fejlesztésben való együttműködés megerősítése, valamint a  segélyezés és fejlesztés hatékonyságának előmozdítása mellett, különös hangsúlyt fektetve az  országszintű végrehajtásra. 2. A  Felek elismerik az  együttes munka értékét a  fejlesztési tevékenységek nagyobb hatásának, hatósugarának és befolyásának biztosításában. 3. Ennek érdekében a Felek megállapodnak, hogy: (a) rendszeres szakpolitikai párbeszédet folytatnak a fejlesztési együttműködésről; (b) eszmecserét folytatnak és adott esetben egyeztetik álláspontjaikat a  fejlesztési kérdésekről a  regionális és nemzetközi fórumokon a  humán fejlődést szolgáló inkluzív és fenntartható növekedés előmozdítása érdekében; (c) információcserét folytatnak fejlesztési programjaikról és adott esetben összehangolják helyszíni szerepvállalásaikat, hogy jelentősebben járuljanak hozzá a  fenntartható gazdasági növekedéshez és a  szegénység csökkentéséhez a  programjaik közti szinergia erősítésével, a  munkamegosztás javításával és a helyszíni fellépések hatékonyságának fokozásával; valamint (d) adott esetben felhatalmazásos segélyezési együttműködést vállalnak egymás nevében, a  Felek által kölcsönösen meghatározott feltételek alapján. 13. cikk Humanitárius segélynyújtás A Felek újból megerősítik közös elkötelezettségüket a  humanitárius segélynyújtás mellett, és szükség szerint összehangolt válaszlépésekre törekednek. IV. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KÉRDÉSEKBEN 14. cikk Gazdaságpolitikai párbeszéd A Felek megállapodnak, hogy fenntartják a  hatóságaik közötti párbeszédet és ösztönzik a  makrogazdasági szakpolitikákkal és trendekkel kapcsolatos információcserét és a  tapasztalatok megosztását, ideértve a  gazdasági szakpolitikáknak a  regionális gazdasági együttműködés és integráció kontextusában történő koordinálására vonatkozó információcserét is. 15. cikk Kereskedelmi és beruházási párbeszéd és együttműködés 1. A  Felek vállalják, hogy biztosítják a  közöttük fennálló fokozott kereskedelem és beruházások feltételeit, valamint ösztönzik ezek növekedését. 2. A  Felek elkötelezik magukat a  magas szintű párbeszéd és együttműködés mellett a  kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen, a  kétoldalú kereskedelmi forgalom és a  beruházások megkönnyítése érdekében, a  kereskedelem és a  beruházások nem vámjellegű akadályainak megelőzése és felszámolása, az  átláthatóság javítása, valamint a  multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése érdekében. 3. A kereskedelmi és beruházási kérdésekről szóló párbeszéd részét képezik az alábbiak: (a) éves kereskedelmi szakpolitikai párbeszéd vezető tisztviselői szinten, melyet kereskedelmi témájú miniszteri találkozók egészítenek ki, amennyiben a Felek így határozzák meg; (b) párbeszéd a  mezőgazdasági kereskedelemről és piaci értékesítésről, állat- és növény-egészségügyi kérdésekről; valamint (c) egyéb ágazati eszmecserék, amennyiben a Felek így határozzák meg. 4. A  Felek tájékoztatják egymást és eszmecserét folytatnak egymással a  kétoldalú és a  nemzetközi kereskedelem, a beruházások, valamint az egyéb szakpolitikák kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos vonatkozásainak alakulásáról, ideértve azokat a  szabályozási kérdéseket is, amelyek esetleg hatással lehetnek a  kétoldalú kereskedelemre és beruházásokra. 5. A  Felek információcserét folytatnak a  szabadkereskedelmi megállapodásokra és az  ezekkel kapcsolatos menetrendekre vonatkozó szakpolitikai megközelítéseikről. E  megállapodás nem írja elő és nem is zárja ki azt, hogy e  megállapodás gazdasági rendelkezéseinek kiegészítése és kibővítése érdekében a  Felek között a  jövőben szabadkereskedelmi megállapodás megtárgyalására és megkötésére kerüljön sor. 6. Felismerve a  kereskedelmi liberalizáció értékét a  globális gazdasági növekedés előmozdításában és annak jelentőségét, hogy erre egy szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer keretében törekedjenek, a  Felek megerősítik elkötelezettségüket a  WTO-n belül a  további kereskedelmi liberalizáció megvalósítása érdekében folytatott együttműködésük mellett. 16. cikk Beruházás A Felek párbeszéd útján ösztönzik a  kétoldalú beruházások vonzó és stabil környezetének kialakítását, mely párbeszéd az alábbiakra irányul: (a) a Felek közti kölcsönös megértés és együttműködés fokozása a beruházással kapcsolatos kérdésekben; (b) a beruházások áramlását elősegítő mechanizmusok feltárása; valamint (c) stabil, átlátható, megkülönböztetésmentes és nyílt szabályok kialakítása a  beruházók számára, a  Felek preferenciális kereskedelmi megállapodások és egyéb nemzetközi kötelezettségek értelmében fennálló kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül. 17. cikk Közbeszerzés 1. A  Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a  nyílt és átlátható közbeszerzési keretek mellett, melyek összhangban állnak nemzetközi kötelezettségeikkel, előmozdítják a  jó ár-érték arányt, a  versengő piacokat és a megkülönböztetésmentes beszerzési gyakorlatokat, erősítve ezáltal a Felek közötti kereskedelmet. 2. A  Felek megállapodnak, hogy tovább erősítik a  közöttük folyó konzultációt, együttműködést, valamint a  tapasztalatok és a  bevált gyakorlatok megosztását a  közbeszerzés terén a  közös érdekű kérdésekben, saját szabályozási keretüket is ideértve. 3. A  Felek megállapodnak, hogy feltárják annak lehetőségeit, hogy tovább ösztönözzék az  egymás közbeszerzési piacához való hozzáférést, és megosztják nézeteiket a köztük folyó beszerzési kereskedelmet esetleg hátrányosan érintő intézkedésekről és gyakorlatokról. 18. cikk A kereskedelem technikai akadályai 1. A  Felek egyetértenek abban, hogy a  szabványok, a  műszaki előírások és a  megfelelőségértékelési eljárások jobb összeegyeztethetősége kulcsfontosságú a kereskedelem megkönnyítéséhez. 2. A  Felek felismerik, hogy közös érdekük a  kereskedelem technikai akadályainak csökkentése, és e  célból megállapodnak, hogy a  kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás keretében, valamint az  Európai Közösség és Ausztrália közötti, a  megfelelőségértékeléssel, tanúsítással és jelölésekkel kapcsolatos kölcsönös elismerésről szóló egyezmény révén együttműködnek. 19. cikk Állat- és növény-egészségügyi, valamint állatjóléti kérdések 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az  állat- és növény-egészségügyi (a  továbbiakban: SPS) kérdésekben való együttműködést az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme érdekében a  Felek területén, figyelemmel a  Feleknek az  állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: SPS-megállapodás) szerinti jogaira és kötelezettségeire. 2. A  Felek az  SPS-megállapodás és a  Codex Alimentarius vonatkozó nemzetközi élelmiszerügyi szabványai, a  Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a  továbbiakban: IPPC) és az  Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) keretében információkat osztanak meg egymás növény-egészségügyi intézkedései kölcsönös megértésének elősegítése és a Felek közötti kereskedelem fejlesztése érdekében, az alábbiak révén: (a) rendszeres találkozók megfelelő, a  Felek által meghatározott fórumokon az  SPS-hez és az  állatjóléthez kapcsolódó jogszabályokról, végrehajtásról, ellenőrzési és tanúsítási rendszerekről, valamint felügyeleti eljárásokról való véleménycsere és az  SPS-intézkedések alkalmazása kapcsán felmerülő kérdések kezelése érdekében; (b) törekvés arra, hogy az  exportáló Fél egész területén alkalmazzák a  behozatali előírásokat, ideértve a regionalizáció elveinek alkalmazását is; (c) az SPS-megállapodással összhangban: (i) a károsítómentes és betegségtől mentes területek, valamint a  károsítók vagy betegségek elterjedtségének alacsony szintjét felmutató területek elismerése; (ii) az exportáló Felek hatóságai ellenőrzési és tanúsítási rendszereinek egészére vagy egy részére kiterjedő vizsgálat elvégzése; (d) információcsere a  Felek közötti kereskedelmet érintő vagy potenciálisan érintő SPS- és állatjóléti kérdésekről, így a sürgősségi intézkedésekről, az újonnan megjelenő betegségekről és károsítókról, valamint a rendelkezésre álló új tudományos bizonyítékokról. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést és információcserét folytatnak állatjóléti kérdésekben. 4. A  Felek az  SPS- és állatjóléti kérdésekben a  vonatkozó multilaterális keretek – ezen belül a  WTO, a  CODEX Alimentarius Bizottság, az IPPC és az OIE – révén is együttműködnek. 20. cikk Vámok A Felek – saját jogszabályaikra figyelemmel – két- és többoldalú szinten együttműködnek a  vámügy területén. E  célból megállapodnak abban, hogy mindenekelőtt megosztják tapasztalataikat és feltárják annak lehetőségeit, hogy egyszerűsítsék a  vámeljárásokat, biztosítsák az  átláthatóságot, és javítsák az  együttműködést olyan területeken, mint a  kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, a  nemzetközi kereskedelem biztonsága és védelme, valamint a vámügyi csalás elleni küzdelem. 21. cikk Szellemi tulajdon 1. A Felek újból megerősítik a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik jelentőségét, ideértve a  szerzői jogot és a  szerzői joggal szomszédos jogokat, védjegyeket, földrajzi jelzéseket, formatervezési mintákat, növényfajta-oltalmakat és szabadalmakat, valamint ezek érvényesítését is, a  Felek által elfogadott, legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összhangban. 2. A Felek megállapodnak, hogy információt és tapasztalatot cserélnek a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban, a  szellemitulajdon-jogok megfelelő együttműködési formákat követő nyilvántartása, védelme és érvényesítése tekintetében. 22. cikk Versenypolitika A Felek versenyjoguk és versenyszabályaik teljes körű érvényesítése révén előmozdítják a  tisztességes versenyt a gazdasági tevékenységek terén. A Felek megállapodnak abban, hogy információt cserélnek a versenypolitikáról és az ahhoz kapcsolódó kérdésekről, valamint javítják a versenyhatóságaik közötti együttműködést. 23. cikk Szolgáltatások A Felek érdemi párbeszédet alakítanak ki a szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének ösztönzése, valamint a saját szabályozási környezetüket érintő információk megosztása céljából. 24. cikk Pénzügyi szolgáltatások A pénzügyi szolgáltatások tekintetében a  Felek megállapodnak arról, hogy felügyeleti és szabályozási környezetükről információ- és tapasztalatcserét tartanak fenn, valamint megerősítik az  együttműködést a  banki, a  biztosítási ágazat és a  pénzügyi ágazat egyéb területei számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerének fejlesztése céljából. 25. cikk Adóügy 1. A  gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret szükségességét, a  Felek elismerik a  jó adóügyi kormányzás elveit – ideértve az  átláthatóságot, az  információcserét, valamint a  káros adóintézkedések elkerülését – és elkötelezik magukat ezek megvalósítása mellett. 2. Hatásköreiktől függően a  Felek együttműködnek – többek között a  megfelelő nemzetközi fórumok keretében – a  nemzetközi adóügyi együttműködés javítása, valamint a  jogszerű adóbevételek beszedésének megkönnyítése érdekében, a jó adóügyi kormányzás (1) bekezdésben említett elveinek tiszteletben tartása mellett. 26. cikk Átláthatóság A Felek elismerik az  átláthatóság és a  tisztességes eljárás fontosságát a  kereskedelemmel kapcsolatos törvényeik és egyéb jogszabályaik érvényre juttatásában, amint ezt az  Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a  továbbiakban: 1994. évi GATT) X.  cikke, és a  szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (a  továbbiakban: GATS) III.  cikke meghatározza, és ennek érdekében megállapodnak a  szabályozás minőségének és teljesítményének, valamint a  helyes hivatali magatartás elveinek előmozdítását célzó együttműködés és információcsere fokozásában. 27. cikk Nyersanyagok 1. A  Felek elismerik, hogy átlátható, piaci alapú megközelítéssel lehet a  legmegfelelőbb módon kedvező környezetet teremteni a  nyersanyag-előállításra és -kereskedelemre irányuló beruházások számára, és ösztönözni a nyersanyagok hatékony elosztását és felhasználását. 2. A Felek – figyelembe véve gazdasági szakpolitikáikat és céljaikat, valamint a kereskedelem ösztönzését szem előtt tartva – megállapodnak a  nyersanyagokkal kapcsolatos kérdésekben való együttműködés megerősítésében, annak érdekében, hogy megerősítsék a  nyersanyagok kereskedelmének szabályokon alapuló globális keretét és ösztönözzék az átláthatóságot a nyersanyagok globális piacán. 3. Az együttműködés többek között a következő témákra terjedhet ki: (a) a kereslettel és kínálattal kapcsolatos kérdések, kétoldalú kereskedelmi és beruházási kérdések, valamint a nemzetközi kereskedelemből fakadó, érdeklődésre számot tartó kérdések; (b) a Felek szabályozási keretei; valamint (c) bevált gyakorlatok a bányászati ágazatok fenntartható fejlődésével kapcsolatban, ideértve az ásványianyag politikát, a földhasználat tervezését és az engedélyezési eljárásokat. 4. A  Felek együttműködnek kétoldalú párbeszéd révén, illetve a  vonatkozó plurilaterális kereteken vagy nemzetközi intézményeken belül. 28. cikk Kereskedelem és fenntartható fejlődés 1. A  Felek újból megerősítik kötelezettségvállalásaikat arra nézve, hogy a  nemzetközi kereskedelmet és beruházást olyan módon fejlesszék, hogy az  hozzájáruljon a  fenntartható fejlődés célkitűzéséhez, valamint törekednek arra, hogy ez a célkitűzés gazdasági kapcsolataik valamennyi területén érvényesüljön. 2. A  Felek elismerik az  egyes Felek jogát a  hazai környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, valamint a  vonatkozó jogszabályok és szakpolitikák kiigazítására vagy módosítására, a nemzetközileg elismert normák és megállapodások iránti elkötelezettségükkel összhangban. 3. A  Felek elismerik, hogy kívánatos kerülniük a  kereskedelemnek vagy a  beruházásnak a  hazai környezetvédelmi, illetve munkajogi jogszabályok által biztosított védelmi szint csökkentésével vagy az  ennek csökkentésére vonatkozó ajánlatokkal való ösztönzését. 4. A  Felek információt és tapasztalatot cserélnek a  kereskedelmi, szociális és környezetvédelmi célkitűzések közötti koherencia és kölcsönösen egymást támogató jelleg előmozdítása céljából tett fellépéseikről, beleértve a VIII. címben foglalt vonatkozásokat is, valamint megerősítik a kereskedelmi kapcsolataik összefüggésében esetlegesen felmerülő, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések terén folytatott párbeszédüket és együttműködésüket. 29. cikk Üzleti együttműködés 1. A  Felek a  vállalkozások bevonásával, többek között az  ASEM kontextusában folytatott kétirányú látogatások és tevékenységek révén ösztönzik a  vállalkozások közötti kapcsolatokat és erősítik a  kormányzat és az  üzleti világ közötti kapcsolatokat. 2. Ez  az  együttműködés különösen a  kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítását célozza. Az együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki: (a) a technológiák átadásának ösztönzése; (b) a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje; (c) a vállalati társadalmi felelősségvállalás és elszámoltathatóság előmozdítása; valamint (d) a szabványokkal és megfelelőségértékeléssel kapcsolatos meglévő együttműködés továbbfejlesztése. 3. A Felek megállapodnak, hogy megkönnyítik és továbbfejlesztik az illetékes kereskedelem- és befektetés-ösztönzési szerveik közötti együttműködést. 30. cikk Civil társadalom A Felek ösztönzik a  párbeszédet a  kormányzati és nem kormányzati szervezetek – így a  szakszervezetek, munkaadók, vállalkozói szövetségek, kereskedelmi és iparkamarák – közötti párbeszédet, hogy elősegítsék a kereskedelmet és a beruházást a közös érdekű területeken. 31. cikk Turizmus Felismerve a  turizmus értékét az  Unió és Ausztrália népei közötti kölcsönös megértés és nagyrabecsülés elmélyítésében, valamint a  turizmus fokozódásából származó gazdasági előnyöket, a  Felek megállapodnak, hogy együttműködnek az Unió és Ausztrália közötti kétoldalú turizmus erősítése érdekében. V. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGÉRVÉNYESÜLÉS, A SZABADSÁG ÉS A BIZTONSÁG TERÜLETÉN 32. cikk Jogi együttműködés 1. A  Felek elismerik a  nemzetközi magánjog, valamint a  polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés jelentőségét a  nemzetközi kereskedelmet és beruházást, valamint a  személyek mobilitását elősegítő környezet támogatásában. A Felek megállapodnak, hogy megerősítik együttműködésüket, többek között a  nemzetközi megállapodások – különösen a  Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében elfogadott megállapodások – tárgyalása, megerősítése és végrehajtása révén. 2. A Felek megállapodnak abban, hogy – adott esetben – megkönnyítik és ösztönzik a polgári és magánfelek közötti kereskedelmi jogviták választottbírósági úton történő megoldását, az  alkalmazandó nemzetközi jogi eszközöknek megfelelően. 3. A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében fokozzák a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó együttműködést a  vonatkozó nemzetközi jogi eszközök alapján. Ez  adott esetben magába foglalná a  vonatkozó ENSZ-eszközökhöz való csatlakozást és azok végrehajtását. Adott esetben magába foglalhatja az Európa Tanács vonatkozó eszközeinek támogatását, valamint az illetékes ausztrál hatóságok és az Eurojust közötti együttműködést is. 33. cikk Bűnüldözési együttműködés A Felek megállapodnak a bűnüldözői hatóságaik, ügynökségeik és szolgálataik közötti együttműködésről, valamint a mindkét Félre veszélyt jelentő, határokon átnyúló bűncselekmények felgöngyölítéséhez és felszámolásához való hozzájárulásról. Ez az együttműködés a következő formákat öltheti: kölcsönös segítségnyújtás a nyomozások során, nyomozati módszerek megosztása, a  bűnüldöző személyzet közös oktatása és képzése, továbbá a  Felek közös megállapodása alapján bármilyen egyéb típusú közös tevékenység és segítségnyújtás. 34. cikk A terrorizmus, a nemzetközi szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a  terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén, a 9. cikkben foglaltak szerint. 2. A  Felek újból megerősítik elkötelezettségüket aziránt, hogy együttműködést folytatnak a  szervezett, a  gazdasági és a  pénzügyi bűncselekmények, a  korrupció, a  hamisítás és az  illegális pénzügyi műveletek megelőzésében és az  ellenük folytatott küzdelem terén azáltal, hogy maradéktalanul betartják az  e  területen fennálló kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködés tekintetében. 3. A  terrorista bűncselekmények és a  súlyos nemzetközi bűncselekmények megelőzésével, felderítésével, kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával összefüggésben a  Felek elismerik az  Európai Unió és Ausztrália közötti, az  utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a  légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az  Ausztrál Vámügyi és Határvédelmi Szolgálatnak való továbbításáról szóló megállapodás jelentőségét. 4. A  Felek előmozdítják a  nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek végrehajtását, ideértve a szigorú és hatékony felülvizsgálati mechanizmusok támogatását is. 5. A  Felek adott esetben az  ENSZ Korrupció elleni egyezménye végrehajtását is előmozdítják, szigorú felülvizsgálati mechanizmus működtetését is beleértve, az  átláthatóság elvének tiszteletben tartása és a  civil társadalom részvétele mellett. 35. cikk Tiltott kábítószerek elleni küzdelem 1. Illetékességük és hatáskörük keretén belül a  Felek együttműködnek egy olyan kiegyensúlyozott és integrált megközelítés kidolgozásában, amelynek célja a tiltott kábítószerek egyénekre, családokra és közösségekre gyakorolt káros hatásának minimalizálása. A  kábítószerekkel kapcsolatos szakpolitikák és tevékenységek célja az  illegális kábítószerek elleni küzdelmet szolgáló struktúrák megerősítése, a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése, a  kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek kezelése, a  függőségből való felépülés elősegítése, valamint a  kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazásának hatékony megakadályozásában való további együttműködés. 2. A Felek együttműködnek a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó transznacionális bűnszövetkezetek felszámolása érdekében, többek között információk és bűnüldözési operatív információk cseréjével, képzés révén vagy a bevált gyakorlatok – ezen belül a  különleges nyomozási technikák – megosztásával. Különös erőfeszítést kell tenni a bűnözők legális gazdaságba való bejutásának megakadályozása érdekében. 3. A Felek együttműködnek az új pszichoaktív anyagok problémájának kezelésében, többek között – adott esetben – az információk és bűnüldözési operatív információk cseréje révén. 36. cikk A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem 1. A  Felek az  információk és gyakorlati tapasztalatok cseréje révén erősítik az  együttműködést a  csúcstechnológiás, számítástechnikai és elektronikus bűncselekményeknek, valamint az illegális tartalmak – ezen belül a terrorizmussal kapcsolatos tartalmak – interneten keresztüli terjesztésének megelőzése és az említettek ellen folytatott küzdelem érdekében, nemzeti jogszabályaikkal és a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel összhangban és hatáskörükön belül. 2. A  Felek információt cserélnek a  számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó nyomozók oktatása és képzése, a számítógépes bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és a digitális igazságügyi tudomány terén. 3. A  Felek minden megfelelő szinten támogatják a  számítástechnikai bűnözésről szóló budapesti egyezményt, mint a számítástechnikai bűnözés elleni globális normát. 37. cikk Küzdelem a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen 1. A  Felek újból megerősítik annak szükségességét, hogy együttműködjenek annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bármiféle bűncselekményekből – többek között a  kábítószer-kereskedelemből és a  korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására felhasználni, valamint hogy küzdjenek a  terrorizmus finanszírozása ellen. Ez  az  együttműködés kiterjed a  bűncselekményből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzésére. 2. A Felek saját jogszabályaik keretein belül kicserélik a vonatkozó információkat, valamint megfelelő intézkedéseket hajtanak végre a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében, az  e  területen tevékenykedő nemzetközi testületek, például a  Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadott előírásokkal összhangban. 38. cikk Migráció és menekültügy 1. A  Felek megállapodnak, hogy intenzívebbé teszik a  párbeszédet és az  együttműködést a  migrációval, a menekültüggyel, a részvétellel és a sokszínűséggel kapcsolatos kérdésekben. 2. Az  együttműködés magába foglalhatja a  következő kérdések megközelítéseivel kapcsolatos információcserét: illegális bevándorlás, embercsempészet, emberkereskedelem, menekültügy, a  migránsok társadalmi és gazdasági részvétele, határigazgatás, vízumok, biometria és okmánybiztonság. 3. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az  illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból: (a) Ausztrália visszafogadja a  tagállamok valamelyikének területén illegálisan tartózkodó állampolgárait, az érintett tagállam kérésére és indokolatlan késedelmet okozó szükségtelen formalitások nélkül; (b) mindegyik tagállam visszafogadja az  Ausztrália területén illegálisan tartózkodó állampolgárait, Ausztrália kérésére és indokolatlan késedelmet okozó szükségtelen formalitások nélkül; valamint (c) a tagállamok és Ausztrália az  ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmánnyal látják el állampolgáraikat. 4. A  Felek – bármelyik Fél kérésére – feltárják annak lehetőségét, hogy Ausztrália és az  Európai Unió között visszafogadási megállapodás megkötésére kerüljön sor. Ennek keretében mérlegelik a  harmadik országbeli állampolgárok és a hontalanok visszafogadására vonatkozó megfelelő rendelkezések elfogadását is. 39. cikk Konzuli védelem 1. Ausztrália beleegyezik abba, hogy a  területén képviselettel rendelkező tagállamok bármelyikének diplomáciai és konzuli hatóságai konzuli védelmet1 nyújtsanak olyan más tagállamok nevében, amelyek nem rendelkeznek elérhető állandó képviselettel Ausztráliában. 2. Az  Unió és a  tagállamok beleegyeznek abba, hogy Ausztrália diplomáciai és konzuli hatóságai konzuli védelmet nyújtsanak olyan harmadik ország nevében, illetve harmadik országok konzuli védelmet nyújtsanak Ausztrália nevében az Unión belül olyan helyeken, ahol Ausztrália vagy az érintett harmadik ország nem rendelkezik elérhető állandó képviselettel. 3. Az (1) és (2) bekezdés célja megszüntetni azokat az esetleges értesítési és jóváhagyási kötelezettségeket, amelyek egyébként alkalmazandók lennének. 4. A  Felek megállapodnak abban, hogy megkönnyítik illetékes hatóságaik között a  konzuli ügyekről folytatott párbeszédet. 40. cikk A személyes adatok védelme 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a  személyes adatok védelmének szintje megfeleljen a  vonatkozó nemzetközi normáknak, ideértve a  magánélet védelméről és a személyes adatok határokon átívelő áramlásáról szóló OECD-iránymutatást is. 2. A  személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között az  információ és a  szakmai ismeretek cseréjét. Kiterjedhet továbbá az  olyan testületekben szerepet vállaló szabályozói képviselőik közötti együttműködésre, mint az  információszabadsággal és a  magánélet védelmével foglalkozó OECD-munkacsoport és a Global Privacy Enforcement Network. VI. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A KUTATÁS, AZ INNOVÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TERÉN 41. cikk Tudomány, kutatás és innováció 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák együttműködésüket a  tudomány, a  kutatás és az  innováció terén, az Európai Közösség és Ausztrália között létrejött, a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodást támogatva, illetve azt kiegészítve. 1 Ausztráliának lehetősége van beleegyezni a „konzuli feladatok” helyett a „konzuli védelem” kifejezés használatába e cikkben, annak alapján, hogy ez utóbbi a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. április 20-i (EU) 2015/637 tanácsi irányelv 9. cikkében említett feladatokat fedi le, és e feladatok közé tartozik a sürgősségi útlevelek és/vagy úti okmányok biztosítása is. 2. A fokozott együttműködés többek között az alábbiakra irányul: (a) Ausztrália és az  Unió legfontosabb közös társadalmi kihívásainak kezelése, az  Európai Közösség és Ausztrália között létrejött, a  tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás 5.  cikke értelmében létrehozott tudományos és technológiai együttműködési vegyes bizottság felülvizsgálatával és egyetértésével; (b) a köz- és magánszektorban az innováció területén működő szereplők széles körének bevonása – a kkv-kra is kiterjedően – a kutatási együttműködés eredményei kiaknázásának lehetővé tétele, valamint a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és/vagy tágabb társadalmi eredmények megvalósítása érdekében; (c) az ausztrál és az uniós kutatók számára a Felek kutatási és innovációs programjai által kínált lehetőségek még szélesebb körű kihasználásának lehetővé tétele, többek között az alábbiak révén: (i) átfogó tájékoztatás a programokról és a részvételi lehetőségekről; (ii) kellő időben adott tájékoztatás az új stratégiai prioritásokról; (iii) további lehetőségek feltárása az  együttműködési mechanizmusok – pl. az  ikerintézményi együttműködés, a  közös pályázatok és az  összehangolt pályázatok – alkalmazásának és megerősítésének terén; valamint (d) annak feltárása, hogy milyen lehetőségek vannak Ausztrália és az  Unió együttműködésére a  szélesebb körű regionális és nemzetközi kutatási és innovációs együttműködésre irányuló kezdeményezések és szerepvállalás tekintetében. 3. A  Felek – törvényeikkel és egyéb jogszabályaikkal összhangban – ösztönzik a  magán- és állami szektor és a  civil társadalom részvételét saját területükön belül az együttműködést fokozó tevékenységekben. 4. A  fokozott együttműködés a  polgári kutatás és innováció valamennyi területét felöleli, és kiterjed, ám nem korlátozódik az alábbiakra: (a) a közös érdekű területeket érintő társadalmi kihívások kezelése, valamint a kulcsfontosságú alaptechnológiák fejlesztése, beleértve az űrtudományt is; (b) kutatási infrastruktúra, beleértve az  e-infrastruktúrát is, valamint információcsere olyan kérdésekben, mint a  kutatási infrastruktúrához való hozzáférés, annak kezelése, finanszírozása, valamint prioritásainak megállapítása; valamint (c) az Ausztrália és az Unió közötti kutatói mobilitás erősítése. 42. cikk Információs társadalom 1. Elismerve, hogy az  információs és kommunikációs technológiák a  modern élet kulcsfontosságú elemei, továbbá létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, a Felek megállapodnak abban, hogy véleményt cserélnek az e téren folytatott szakpolitikájukról. 2. Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosulhat: (a) véleménycsere az  információs társadalom különböző vonatkozásairól, különösen az  elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, ezen belül az  egyetemes szolgáltatásról, a  használati engedélyezésről és az  általános engedélyezésről, a  magánélet és a  személyes adatok védelméről, az  e-kormányzatról és a  nyílt kormányzatról, az  internetbiztonságból, valamint a  szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról; (b) a kutatási hálózatok, a  számítástechnikai és tudományos adatinfrastruktúrák és szolgáltatások összekapcsolása és kölcsönös átjárhatósága, regionális szinten is; (c) az új információs és kommunikációs technológiák szabványosítása, tanúsítása és terjesztése; (d) az információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások biztonsággal, bizalommal és a  magánélet védelmével kapcsolatos vonatkozásai, ideértve az  online biztonság előmozdítását, valamint az információtechnológiával és az elektronikus média, illetve az információmegosztás valamennyi formájával való visszaélés elleni küzdelmet; valamint (e) véleménycsere a  nemzetközi barangolási díjak kérdésének kezelésére irányuló intézkedésekről, többek között a kérdés „határok mögötti” kereskedelmi akadályként való kezelésével. VII. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKTATÁS ÉS A KULTÚRA TERÉN 43. cikk Oktatás, képzés és ifjúság 1. A Felek elismerik az oktatás és a képzés kulcsfontosságú hozzájárulását a minőségi munkahelyek létrehozásához és a fenntartható növekedéshez a tudásalapú gazdaságokban, és felismerik, hogy közös érdekük az oktatási, képzési és az ezekhez kapcsolódó ifjúsági kérdésekben való együttműködés. 2. Kölcsönös érdekeikkel és oktatáspolitikai céljaikkal összhangban a Felek vállalják, hogy folytatják az EU–Ausztrália párbeszédet az  oktatási és képzési szakpolitikákról, és támogatják a  megfelelő együttműködési tevékenységeket az oktatás, a képzés és az  ifjúság tekintetében. Ez az együttműködés az oktatás valamennyi ágazatára kiterjed, és többek között az alábbi formákban valósulhat meg: (a) a személyek mobilitása a  diákok, a  felsőfokú oktatásban dolgozó tudományos és adminisztratív alkalmazottak, a tanárok és az ifjúságsegítők cseréjének ösztönzésével és megkönnyítésével; (b) az Unióban és Ausztráliában működő oktatási és képzési intézmények közötti közös együttműködési projektek a tantervfejlesztés, a közös tanulmányi programok és képesítések, valamint az oktatói és hallgatói mobilitás előmozdításának céljával; (c) intézményi együttműködés, kapcsolatok és partnerségek a  tapasztalat és a  szaktudás megosztása ösztönzésének céljából, valamint az oktatás, a kutatás és az innováció közötti hatékony kapcsolatok; valamint (d) a szakpolitikai reform támogatása párbeszéd, tanulmányok, konferenciák, szemináriumok, munkacsoportok, teljesítmény-összehasonlítás, valamint az  információk és a  bevált gyakorlatok megosztása révén, különös tekintettel a bolognai és a koppenhágai folyamatra és az uniós átláthatósági eszközökre. 44. cikk Kulturális, audiovizuális és médiaegyüttműködés 1. A Felek megállapodnak, hogy előmozdítják az együttműködést a kulturális és kreatív ágazatokban, hogy elősegítsék – többek között – kultúráik kölcsönös megértését és megismertetését. 2. A  Felek törekednek arra, hogy megtegyék a  kulturális cserék támogatásához szükséges intézkedéseket, és közös kezdeményezéseket tegyenek a  kultúra különféle területein, a  meglévő együttműködési eszközök és keretek alkalmazásával. 3. A  Felek törekednek a  kulturális szakemberek és a  műalkotások mobilitásának előmozdítására Ausztrália, valamint az Unió és tagállamai között. 4. A Felek ösztönzik országaik között a civil társadalmi szervezetek és az egyének közötti interkulturális párbeszédet. 5. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek – különösen szakpolitikai párbeszéd révén – a  megfelelő nemzetközi fórumokon, különösen az  Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) keretében, hogy megvalósítsák közös célkitűzéseiket és ösztönözzék a  kulturális sokszínűséget, többek között a  kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény végrehajtásával. 6. A Felek ösztönzik, támogatják és elősegítik az  intézményeik és szakembereik közötti cseréket, együttműködést és párbeszédet az audiovizuális ágazat és a média terén. 7. A  Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a  kulturális együttműködést az  ASEM keretében, különösen az Ázsia–Európa Alapítvány (ASEF) tevékenységei révén. VIII. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, AZ ENERGIAÜGY ÉS A KÖZLEKEDÉS TERÉN 45. cikk Környezetvédelem és természeti erőforrások 1. A  Felek megállapodnak a  természeti erőforrások és a  biológiai sokféleség védelmének, megőrzésének és fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről, ami a  jelen és a  jövő generációi fejlődésének alapját jelenti. 2. A Felek megerősítik együttműködésüket a környezetvédelem terén, valamint a környezetvédelmi szempontoknak az együttműködés valamennyi ágazatában való érvényesítésével kapcsolatban, beleértve a nemzetközi és regionális kontextust is, különösen az alábbiak tekintetében: (a) környezetvédelmi kérdésekről folytatott magas szintű párbeszéd fenntartása; (b) többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvétel és ezek végrehajtása, valamint adott esetben közös álláspontok kialakítása a Felek között, beleértve a többoldalú fórumokon való szerepvállalást is; (c) a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és azok fenntartható felhasználásának előmozdítása és ösztönzése, a  nemzeti jogszabályokkal, valamint azon, e  területre vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban, amelyeket a Felek megerősítettek vagy amelyekhez a Felek csatlakoztak; valamint (d) az információ, a  műszaki szakértelem és a  környezetvédelmi gyakorlatok megosztásának ösztönzése olyan területeken, mint: (i) a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása és érvényesítése; (ii) erőforrás-hatékonyság, fenntartható fogyasztás és termelés; (iii) a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható használata; (iv) vegyianyag-kezelés és hulladékgazdálkodás; (v) vízpolitika; valamint (vi) a partvidék és a tengeri környezet megóvása, a szennyezések és a lebomlás ellenőrzése. 46. cikk Éghajlatváltozás 1. A  Felek elismerik, hogy az  éghajlatváltozás közös globális fenyegetést jelent és a  kibocsátáscsökkentés céljából valamennyi országnak intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy az  üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációját olyan szinten stabilizálják, amely megakadályozza az  éghajlati rendszerbe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást. A  Felek – hatásköreiken belül, valamint a  nemzetközi fórumokon, így az  ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében folytatott megbeszélések sérelme nélkül – fokozzák az együttműködést e téren. Ez az együttműködés az alábbi célokra irányul, ám nem korlátozódik ezekre: (a) az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az  üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának stabilizálását tűzve ki átfogó célul, figyelembe véve a legkorszerűbb tudományos információkat és az alacsony kibocsátású gazdaságra való áttérés szükségességét, a fenntartható gazdasági növekedés megfelelő nemzeti mérséklési és alkalmazkodási intézkedések révén történő fenntartása mellett; (b) szakmai ismeretek és információk cseréje a  hazai mérséklési szakpolitikák és megközelítések kialakítása, végrehajtása és fejlesztése tekintetében, adott esetben a piaci alapú mechanizmusokra is kiterjedően; (c) szakmai ismeretek és információk cseréje a köz- és a magánszektor éghajlat-politikát szolgáló finanszírozási eszközeiről; (d) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése érdekében az alacsony kibocsátású technológiák kutatására, fejlesztésére, terjesztésére, telepítésére és átadására vonatkozó együttműködés, valamint az erőforrások hatékony felhasználásának ösztönzése, a gazdasági növekedés fenntartásával párhuzamosan; (e) adott esetben tapasztalatok, szakmai ismeretek és bevált gyakorlatok cseréje, az üvegházhatást okozó gázok hatásainak nyomon követése és elemzése, valamint az  éghajlatváltozás mérséklésével és az  ahhoz való alkalmazkodással foglalkozó programok és az alacsony kibocsátásra irányuló stratégiák kidolgozása terén; (f ) adott esetben fejlődő országok mérsékléssel és alkalmazkodással kapcsolatos fellépéseinek támogatása; (g) együttműködés egy minden országra érvényes, erőteljes és jogilag kötelező erejű nemzetközi éghajlat változási megállapodás elérése érdekében. 2. E  célok érdekében a  Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet és együttműködést tartanak fenn politikai, szakpolitikai és technikai szinten, mind kétoldalú módon, mind pedig a  vonatkozó plurilaterális és multilaterális fórumok keretében. 47. cikk Polgári védelem A Felek felismerik, hogy minimalizálni kell a természeti és ember okozta katasztrófák hatásait. A Felek megerősítik közös elkötelezettségüket a  megelőzést, enyhítést, a  felkészültséget és az  elhárítást célzó intézkedések előmozdítása mellett, a  társadalom és az  infrastruktúra ellenálló-képességének növelése érdekében, valamint a kétoldalú és multilaterális politikai szinten való megfelelő, e célok megvalósítását szolgáló együttműködés mellett. 48. cikk Energiaügy A Felek elismerik az  energiaágazat jelentőségét és a  jól működő energiapiac szerepét a  fenntartható fejlődésben és a  gazdasági növekedésben, a  nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás, valamint a globális környezeti és éghajlati kihívások kezelését célzó együttműködés mellett, és hatásköreiken belül törekednek az e területen való együttműködést fokozni az alábbi célok érdekében: (a) az energiabiztonságot erősítő szakpolitikák kialakítása; (b) a globális energiakereskedelem és az energiaágazatba irányuló beruházások ösztönzése; (c) a versenyképesség növelése; (d) a globális en …