2011. IX. törvény az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politika

2011. IX. törvény az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről. (A Megállapodás 2000. október 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) (Az 1. Jegyzőkönyv 2005. február 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) (A 2. Jegyzőkönyv 2008. március 1-jén lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.) 1. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti. 2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: Gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint másrészről a Mexikói Egyesült Államok között Egyrészről A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban: az Európai Közösség tagállamai, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség és másrészről A MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK, a továbbiakban: Mexikó FIGYELEMBE VÉVE közös kulturális örökségüket és az őket összekötő szoros történelmi, politikai és gazdasági kötelékeket; TEKINTETTEL a nemzetközi, különösen pedig az Európa és Latin-Amerika közötti kapcsolatok általános keretének fejlesztését és megerősítését előirányzó átfogó célkitűzésre; A törvényt az Országgyűlés a 2011. február 21-i ülésnapján fogadta el. FIGYELEMBE VÉVE azt, hogy a Közösség és Mexikó közötti, 1991. április 26-án Luxembourgban aláírt együttműködési keretmegállapodás jelentősen hozzájárult az említett kötelékek erősítéséhez, FIGYELEMBE VÉVE azt, hogy közös érdekükben áll új szerződéses kapcsolatokat kialakítani annak érdekében, hogy kétoldalú viszonyukat tovább tudják erősíteni, elsősorban fokozott politikai párbeszéd, a kereskedelem fokozatos és kölcsönös liberalizálása, a folyó fizetések, tőkemozgások és láthatatlan ügyletek liberalizálása, a beruházások előmozdítása, valamint a szélesebb együttműködés útján; FIGYELEMBE VÉVE teljes elkötelezettségüket arra, hogy tiszteletben tartják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt demokratikus elveket és alapvető emberi jogokat, valamint a nemzetközi jog elveit az államok közötti baráti viszonyra és együttműködésre vonatkozóan az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban, továbbá a jogállamiságra és a jó kormányzatra vonatkozóan az 1994-ben S�o Paulóban elfogadott Riói Csoport/Európai Unió miniszteri nyilatkozatában foglalt elveket; ANNAK TUDATÁBAN, hogy a kapcsolataiknak közös érdeküket jelentő valamennyi területén történő felerősítése céljából politikai párbeszédüket mind kétoldalú, mind nemzetközi szinten intézményesíteni kell; FIGYELEMBE VÉVE azt, hogy mindkét Fél fontosságot tulajdonít az 1995. márciusi koppenhágai szociális fejlődési csúcstalálkozó zárónyilatkozatában megfogalmazott elveknek és értékeknek; ANNAK TUDATÁBAN, hogy mindkét Fél fontosságot tulajdonít a fenntartható fejlődés elve megfelelő megvalósításának, amelyet a környezetről és fejlődésről szóló, 1992. évi riói nyilatkozat Agenda 21 dokumentuma tartalmaz; FIGYELEMBE VÉVE a piacgazdasági elvekhez való ragaszkodásukat és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő szabad nemzetközi kereskedelem iránti elkötelezettségük tudatában, továbbá mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai, külön hangsúlyt helyezve a nyitott regionalizmusra; ANNAK TUDATÁBAN, hogy az 1995. május 2-án, Párizsban aláírt ünnepélyes együttes nyilatkozatban mindkét Fél kijelenti azon szándékát, hogy a közöttük levő kétoldalú kapcsolatot valamennyi területen hosszú távon szeretné fenntartani, A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZTAK: I. CÍM JELLEG ÉS HATÁLY 1. cikk A Megállapodás alapja Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett emberi jogok és demokratikus elvek tiszteletben tartása képezi mindkét Fél nemzetközi és belpolitikájának az alapját, továbbá e megállapodás lényeges elemét alkotja. 2. cikk Jelleg és hatály E megállapodás célja az, hogy a kölcsönösség és a közös érdekek alapján erősítse a Felek között fennálló viszonyt. Ennek érdekében a Megállapodás intézményesíti a politikai párbeszédet, a kereskedelem liberalizálása útján erősíti a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a WTO szabályainak megfelelően, valamint megerősíti és kibővíti az együttműködést. II. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD 3. cikk (1)A Felek vállalják, hogy intézményesítik az 1. cikkben említett elveken alapuló megerősített politikai párbeszédet, amely kiterjed a kölcsönös érdekkörbe tartozó valamennyi kétoldalú és nemzetközi kérdésre, és amely szorosabb konzultációt eredményez a Felek között a számukra keretet jelentő nemzetközi szervezeteken belül. (2) A párbeszéd folytatása „az Európai Uniónak és Mexikónak a politikai párbeszédről szóló együttes nyilatkozata” szerint történik, amely e megállapodás szerves részét képezi és amelyet a záróokmány tartalmaz. (3) Az együttes nyilatkozatban előirányzott miniszteri szintű párbeszéd főként a 45. cikkel létrehozott Vegyes tanácson belül zajlik. III. CÍM KERESKEDELEM 4. cikk Célkitűzés E cím célkitűzése az, hogy keretet teremtve ösztönözze az áruk és szolgáltatások kereskedelmének fejlesztését, ideértve az áruk és szolgáltatások kereskedelmének kétoldalú és elsőbbségi, fokozatos és kölcsönös liberalizálását, figyelembe véve bizonyos termékek és szolgáltatási ágazatok érzékeny jellegét, valamint a vonatkozó WTO szabályokkal való összhangot. 5. cikk Áruforgalom A 4. cikkben meghatározott célkitűzés elérése érdekében a Vegyes tanács határoz az áruforgalmat érintő vámakadályok és nem vámjellegű jellegű akadályok kétoldalú, fokozatos és kölcsönös liberalizálásának megoldásairól és ütemtervéről, a vonatkozó WTO-szabályokkal összhangban – különös tekintettel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkére – és figyelembe véve bizonyos termékek érzékeny jellegét. E határozat különösen a következő kérdésekkel foglalkozik: a) alkalmazási kör és átmeneti időszakok; b) behozatali és kiviteli vámok, és ezekkel azonos hatású díjak; c) behozatalra és kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások, és azonos hatású intézkedések; d) nemzeti elbánás, ideértve az árukra kivetett adókkal kapcsolatos fiskális diszkrimináció tiltását; e) dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések; f) véd- és felügyeleti intézkedések; g) származási és igazgatási együttműködésre vonatkozó szabályok; h) vámügyi együttműködés; i) vámérték; j) műszaki szabályok és szabványok, egészségügyi és növényegészségügyi jogszabályok, a megfelelőségértékelés kölcsönös elismerése, bizonyítványok, jelölési rendszerek, többek között; k) a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság alapján indokolt általános kivételek; az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme; az ipari, szellemi és kereskedelmi tulajdon védelme, többek között; l) korlátozások fizetésimérleg-nehézségek esetén. 6. cikk Szolgáltatások kereskedelme A 4. cikkben meghatározott célkitűzés elérése érdekében a Vegyes tanács határoz a szolgáltatások kereskedelmének fokozatos és kölcsönös liberalizálásával kapcsolatos megoldásokról, a vonatkozó WTO-szabályokkal összhangban – különös tekintettel a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény (GATS) V. cikkére – és figyelembe véve a Felek által azon egyezmény keretén belül már megtett kötelezettségvállalásokat. 7. cikk Az áruk és szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatban a Vegyes tanács által hozandó, az e megállapodás 5. és 6. cikkében említett határozatok átfogó módon megfelelően lefedik mindezen kérdéseket és elfogadásukkor azonnal hatályba lépnek. IV. CÍM TŐKEMOZGÁSOK ÉS FIZETÉSEK 8. cikk Tőkemozgások és fizetések E cím célkitűzése az, hogy keretet teremtve ösztönözze a Mexikó és a Közösség közötti tőkemozgások és fizetések fokozatos és kölcsönös liberalizálását, az e megállapodásban foglalt egyéb rendelkezések és a Felekre vonatkozó egyéb nemzetközi megállapodások szerinti további kötelezettségek sérelme nélkül. 9. cikk A 8. cikkben meghatározott célkitűzés elérése érdekében a Vegyes tanács elfogadja a Felek közötti tőkemozgásokra és fizetésekre vonatkozó korlátozások fokozatos és kölcsönös felszámolásának intézkedéseit és ütemtervét, az e megállapodásban foglalt egyéb rendelkezések és a Felekre vonatkozó egyéb nemzetközi megállapodások szerinti további kötelezettségek sérelme nélkül. E határozat különösen a következő kérdésekkel foglalkozik: a) az e címben kifejezetten vagy beleértetten szereplő fogalmak meghatározása, tartalma, kiterjesztése és lényege; b) a liberalizálás alá kerülő tőkeügyletek és fizetések, ideértve a nemzeti elbánást is; c) a liberalizálás és az átmeneti időszakok hatálya; d) olyan záradék beiktatása, amely lehetővé teszi a Felek számára, hogy e téren korlátozásokat tartsanak fenn a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a honvédelem alapján; e) olyan záradékok beiktatása, amelyek lehetővé teszik a Felek számára, hogy e téren korlátozásokat vezessenek be a Felek bármelyike árfolyam- vagy monetáris politikájának nehézségei, fizetésimérleg-nehézségek vagy – a nemzetközi jognak megfelelően – harmadik országokra kivetett pénzügyi korlátozások esetén. V. CÍM KÖZBESZERZÉS, VERSENY, SZELLEMI TULAJDON ÉS A KERESKEDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB RENDELKEZÉSEK 10. cikk Közbeszerzés (1) A Felek vállalják a Megállapodás szerinti kormányzati közbeszerzési piacok kölcsönösségi alapon történő fokozatos és kölcsönös megnyitását. (2) E célkitűzés elérése érdekében a Vegyes tanács határoz a megfelelő megoldásokról és ütemtervről. E határozat különösen a következő kérdésekkel foglalkozik: a) a Megállapodás szerinti liberalizálás alkalmazási köre; b) a Megállapodás szerinti piacokhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférés; c) küszöbértékek; d) tisztességes és átlátható eljárások; e) egyértelmű kifogásolási eljárások; f) az informatika alkalmazása. 11. cikk Verseny (1) A Felek megállapodnak a megfelelő intézkedésekben annak érdekében, hogy elkerüljék a verseny azon torzulásait vagy korlátozásait, amelyek jelentősen befolyásolhatják a Mexikó és a Közösség közötti kereskedelmet. Ennek érdekében a Vegyes tanács együttműködési és koordinációs mechanizmusokat alakít ki a versenyszabályok végrehajtásáért felelős hatóságaik között. Ezen együttműködés kiterjed a kölcsönös jogsegélyszolgálatra, bejelentésre, konzultációra és információcserére, a versenyjogszabályok és a versenypolitika végrehajtási eljárásai átláthatóságának biztosítása érdekében. (2) E célkitűzés elérése érdekében a Vegyes tanács különösen a következő kérdésekben határoz: a) vállalkozások közötti megállapodások, vállalkozások társulásai által hozott döntések, valamint a vállalkozások közötti összehangolt magatartás; b) erőfölénnyel való visszaélés egy vagy több vállalkozás részéről; c) vállalkozások fúziója; d) kereskedelmi jellegű állami monopóliumok; e) közvállalkozások és különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozások. 12. cikk Szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon (1) Ismételten megerősítve a szellemi tulajdonjogok (szerzői jog – beleértve a számítógépes programok és adatbázisok szerzői jogát is – és szomszédos jogok, szabadalmakkal, ipari mintákkal, földrajzi árujelzésekkel – beleértve az eredetmegjelöléseket is –, védjegyekkel, integrált áramkörök topográfiájával kapcsolatos jogok, valamint az ipari tulajdon oltalmáról szóló párizsi egyezmény 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelem, és a bizalmas információk védelme), oltalmának tulajdonított nagy jelentőséget, a Felek vállalják, hogy meghozzák azon megfelelő intézkedéseket, amelyekkel biztosítható a legszigorúbb nemzetközi előírások szerinti kielégítő és hatékony oltalom, beleértve az ilyen jogok érvényesítésére szolgáló hatékony eszközöket is. (2) Ennek érdekében a Vegyes tanács a következő kérdésekben határoz: a) olyan konzultációs mechanizmus, amellyel kölcsönösen kielégítő megoldások alakíthatók ki a szellemi tulajdon oltalmának nehézségei esetén; b) az (1) bekezdés szerinti célkitűzés teljesítéséhez szükséges részletes intézkedések, figyelembe véve különösen a szellemi tulajdonról szóló többoldalú egyezményeket. VI. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS 13. cikk Párbeszéd az együttműködésről és gazdasági kérdésekről (1) A Vegyes tanács olyan rendszeres párbeszédet indít az e címben előirányzott együttműködés felerősítése és javítása érdekében, amely különösen a következőket foglalja magában: a) információcsere és az együttműködés fejlődésének rendszeres felülvizsgálata; b) az e megállapodásban előirányzott ágazati megállapodások végrehajtásának koordinálása és felügyelete, valamint ilyen típusú új megállapodások lehetőségének megvizsgálása. (2) A Vegyes tanács az olyan gazdasági kérdésekben is rendszeres párbeszédet indít, mint a makrogazdasági vonatkozásokkal kapcsolatos információk elemzése és cseréje, így ösztönözve a kereskedelmet és a beruházásokat. 14. cikk Ipari együttműködés (1) A Felek támogatják és előmozdítják az ipari együttműködés dinamikus, integrált és decentralizált szervezésére irányuló erőfeszítések fejlesztését és erősítését célzó intézkedéseket annak érdekében, hogy kölcsönös érdekeik figyelembevételével, a gazdaság fejlődésének kedvező környezetet alakítsanak ki. (2) Az ilyen együttműködés főként a következő kérdésekre irányul: a) a két Fél gazdasági szereplői közötti kapcsolatok erősítése konferenciák, szemináriumok, ipari és műszaki lehetőségeket kutató küldöttségek, kerekasztal-tárgyalások, valamint általános és ágazat-specifikus kiállítások útján, a kölcsönös üzleti érdekeket jelentő területek azonosítása és kiaknázása, továbbá a kereskedelem, a beruházás és az ipari együttműködés valamint technológia átadási projektek élénkítése érdekében; b) a két Fél gazdasági szereplői között meglévő párbeszéd erősítése és kiterjesztése további konzultációs és koordinációs tevékenységek előmozdítása útján az ipari együttműködés akadályainak azonosítása és felszámolása, a versenyszabályok tiszteletben tartásának ösztönzése, az intézkedések általános összhangjának biztosítása, valamint a piaci követelményekhez való ipari alkalmazkodás elősegítése érdekében; c) ipari együttműködési kezdeményezések előmozdítása mindkét Fél privatizációs és liberalizációs folyamatán belül, a beruházásoknak a vállalkozások közötti ipari együttműködés útján való ösztönzése céljából; d) a modernizációra, diverzifikációra, innovációra, szakképzésre, kutatásra és fejlesztésre, valamint a minőségre irányuló kezdeményezések támogatása; e) mindkét Fél részvételének elősegítése kísérleti projektekben és speciális programokban, ezek konkrét feltételei szerint. 15. cikk Beruházásfejlesztés A Felek elősegítik a kölcsönös beruházások számára vonzó és stabil környezet kialakulását. Az ilyen együttműködés – többek között – a következő formákat ölti: a) a jogszabályokkal és a beruházási lehetőségekkel kapcsolatos információk meghatározása és terjesztése; b) a Felek közötti beruházásoknak kedvező jogi környezet kialakításának támogatása, adott esetben a beruházások előmozdítására és védelmére, valamint a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló megállapodásoknak a tagállamok és Mexikó közötti megkötése útján; c) harmonizált és egyszerűsített közigazgatási eljárások kialakítása; d) vegyes beruházási mechanizmusok kialakítása, különösen mindkét Fél kis- és középvállalkozásai számára. 16. cikk Pénzügyi szolgáltatások (1) A Felek vállalják, hogy kölcsönös érdekeikre, illetve hosszú- és középtávú gazdasági célkitűzéseikre való tekintettel együttműködést alakítanak ki a pénzügyi szolgáltatások ágazatában, saját törvényeiknek, előírásaiknak és politikáiknak megfelelően, valamint a GATS szabályaival és elveivel összhangban. (2) A Felek vállalják, hogy mind kétoldalú, mind többoldalú szinten együttműködnek egymás üzleti környezete kölcsönös megértésének és ismeretének erősítése érdekében, valamint hogy információcserét végezzenek a pénzügyi szabályozásokkal, a pénzügyi felügyelettel és ellenőrzéssel kapcsolatban, valamint a közös érdeknek minősülő egyéb vonatkozásokban. (3) Ezen együttműködés célja különösen az, hogy a pénzügyi szolgáltatások ágazatában ösztönözze a fejlettebb és diverzifikált termelékenységet és versenyképességet. 17. cikk Együttműködés a kis- és középvállalkozások tekintetében (1) A Felek előmozdítják a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez kedvező környezet kialakulását. (2) Az ilyen együttműködés a következőkre terjed ki: a) a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok előmozdítása, vegyes beruházások ösztönzése, valamint közös vállalatok és információs hálózatok létrehozása olyan meglevő horizontális programokon keresztül, mint az ECIP, AL-INVEST, BRE és BC-NET; b) a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése, információk adása és az innováció ösztönzése. 18. cikk Műszaki szabályok és megfelelőségértékelés A Felek vállalják, hogy együttműködnek a műszaki szabályok és a megfelelőségértékelés terén. 19. cikk Vámügyek (1) A vámügyi együttműködés célja a tisztességes kereskedelem biztosítása. A Felek vállalják a vámügyi együttműködés előmozdítását annak érdekében, hogy javuljon és megszilárduljon kereskedelmi kapcsolataik jogi kerete. (2) Az ilyen együttműködés különösen a következő kérdésekkel foglalkozik: a) információcsere; b) új szakképzési technikák kialakítása és az e területre szakosodott nemzetközi szervezeteken belül vállalt tevékenységek összehangolása; c) a vám- és adóhatóságok tisztviselőinek és vezetőinek csereprogramjai; d) az áruk vámkezelési eljárásainak egyszerűsítése; e) szükség szerinti technikai segítségnyújtás. (3) Az e megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kijelentik azt, hogy a jövőben fontolóra veszik egy vámügyi kölcsönös segítségnyújtási jegyzőkönyv aláírását, az e megállapodásban meghatározott intézményi kereten belül. 20. cikk Az információs társadalom (1) A Felek elismerik, hogy az információs és kommunikációs technológiák a modern élet kulcstényezői és létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából. (2) Az e téren folytatott együttműködés különösen a következőkre irányul: a) párbeszéd az információs társadalom valamennyi vonatkozásáról; b) információcsere és technikai segítségnyújtás az információs és távközlési technológiákra vonatkozó előírásokkal és szabványosítással, illetve a megfelelőség ellenőrzésével és tanúsításával kapcsolatban; c) az új információs és távközlési technológiák terjesztése és az új szolgáltatások fejlesztése a fejlett kommunikációs, szolgáltatási és informatikai létesítményekben; d) közös kutatási, valamint technológia- és iparfejlesztési projektek előmozdítása és végzése az új informatikai, távközlési, telematikai és információs társadalmi technológiák terén; e) mindkét Fél részvételének elősegítése kísérleti projektekben és speciális programokban, ezek konkrét feltételei szerint; f) a telematikai hálózatok és szolgáltatások összekapcsolódása és átjárhatósága; g) szabályozási együttműködésről szóló párbeszéd a nemzetközi on-line szolgáltatásokkal kapcsolatban, beleértve a magánélet és a személyes adatok védelmével kapcsolatos vonatkozásokat is; h) adatbázisokhoz való kölcsönös hozzáférés, megegyezés szerinti feltételek alapján. 21. cikk Együttműködés a mezőgazdaság és a vidékfejlesztési ágazat területén (1) A Felek vállalják a mezőgazdasági, agráripari és vidékfejlesztési ágazatokban történő fejlesztés és együttműködés előmozdítását. (2) Ennek érdekében – többek között – a következőket vizsgálják meg: a) a kereskedelem elősegítésének érdekében az egészségügyi, növény-egészségügyi és környezetvédelmi szabványok és szabályok harmonizálására tett intézkedések, figyelembe véve mindkét Fél tekintetében az érvényes jogszabályokat, továbbá a WTO-szabályoknak és az 5. cikk rendelkezéseinek megfelelően; b) az információcsere és az e célt szolgáló projektek és tevékenységek indításának lehetősége, különösen az információs, a tudományos és műszaki kutatás, valamint a humán erőforrások fejlesztése terén. 22. cikk Bányászati együttműködés A Felek vállalják a bányászati együttműködés előmozdítását, elsősorban a következőkre irányuló tevékenységeken keresztül: a) az ásványi termékek feltárásának, kitermelésének és jövedelmező felhasználásának előmozdítása a Felek e területre vonatkozó jogszabályaival összhangban; b) a bányászati feltárásra és kitermelésre vonatkozó információk, tapasztalatok és technológiák cseréjének előmozdítása; c) szakértői csereprogramok előmozdítása és közös kutatások végzése a technológiai fejlesztés lehetőségeinek bővítése céljából; d) az e területen történő beruházások előmozdítását szolgáló intézkedések kialakítása. 23. cikk Együttműködés az energiaügy terén (1) A Felek közötti együttműködés célja energiaágazataik fejlesztése, a technológiaátadás előmozdítására és a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos információk cseréjére összpontosítva. (2) E szektorban az együttműködés elsődleges formáit a következők jelentik: információcsere, humán erőforrások képzése, technológiaátadás és közös technológiafejlesztési és infrastrukturális projektek, hatékonyabb energia-előállítási folyamatok tervezése, az ésszerű energiafelhasználás előmozdítása, a környezetkímélő jellegű megújítható alternatív energiaforrások használatának támogatása, valamint a hulladékok energiatermelési célú újrahasznosításának és feldolgozásának előmozdítása. 24. cikk Közlekedési együttműködés (1) A Felek közötti közlekedési együttműködés célja: a) a közlekedési rendszerek szerkezetátalakításának és korszerűsítésének támogatása; b) a működési szabályok előmozdítása. (2) E tekintetben a következők élveznek elsőbbséget: a) szakértők közötti információcsere a Felek közlekedési politikájáról és egyéb, közös érdeklődésre számot tartó témakörökben; b) a gazdaság szereplőinek és a magas beosztású köztisztviselőknek szánt gazdasági, jogi és műszaki szakképzési programok; c) információcsere a globális navigációs műholdrendszerekről (GNSS); d) technikai segítségnyújtás a közlekedési rendszer minden formáját felölelő szerkezetátalakításhoz és korszerűsítéshez. (3) A Felek megvizsgálják a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások minden vonatkozását annak érdekében, hogy azok egyike se akadályozza a kereskedelem kölcsönös kibővítését. Ebben az összefüggésben tárgyalásokat kell folytatni a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások liberalizálásáról, az e megállapodás 6. cikkében foglalt kikötésekkel összhangban. 25. cikk Idegenforgalmi együttműködés (1) A Felek közötti együttműködés célja elsődlegesen az információcsere javítása és az úgynevezett legjobb gyakorlatok kialakítása az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése érdekében. (2) Ebben az összefüggésben a Felek különösen a következőkre összpontosítanak: a) a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek védelme és maximalizálása; b) a helyi közösségek integritásának és érdekeinek a tiszteletben tartása; c) a szomszédos országok régiói és városai közötti együttműködés előmozdítása; d) a szállodaipari szakképzés előmozdítása, külön hangsúlyt helyezve a szállodaigazgatás és adminisztráció témakörére. 26. cikk Statisztikai együttműködés A Felek vállalják, hogy előmozdítják a statisztikai módszerek és gyakorlatok harmonizálását azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható alapon használják az áruforgalomra és a szolgáltatások kereskedelmére, továbbá általánosabban az e megállapodással érintett minden olyan területre vonatkozó statisztikákat, amely statisztikailag feldolgozható. 27. cikk Kormányzat A Szerződő Felek együttműködnek az országos, regionális és helyi szintű kormányzati és intézményi kérdésekben, a humán erőforrások szakképzése és a közigazgatás korszerűsítése céljából. 28. cikk Együttműködés a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás és a vegyi előanyagok elleni harc terén (1) A Felek megteszik az együttműködéshez és a kapcsolattartáshoz szükséges, általuk megfelelőnek tartott intézkedéseket azzal a céllal, hogy fokozzák tevékenységeiket a kábítószerek előállításának, terjesztésének és illegális fogyasztásának megelőzése és csökkentése érdekében, összhangban a vonatkozó belső jogi előírásaikkal. (2) Az e téren hatáskörrel rendelkező testületekre támaszkodva, az ilyen együttműködés különösen a következőket foglalja magában: a) összehangolt programok és intézkedések kialakítása a kábítószer-fogyasztás megelőzésére, valamint a kábítószerfüggők kezelésére és rehabilitálására, beleértve a technikai segítségnyújtási programokat is. Ezen erőfeszítések olyan kutatásokat és intézkedéseket is magukban foglalhatnak, amelyek arra irányulnak, hogy a tiltott növények termesztésére is használt területek regionális fejlesztése útján csökkentsék a kábítószer-előállítást; b) összehangolt kutatási programok és projektek kialakítása a kábítószerek ellenőrzése érdekében; c) információcsere a jogszabályi és adminisztratív eljárásokról, valamint a kábítószerek visszaszorítása és a pénzmosás elleni harc célját szolgáló megfelelő intézkedések elfogadásáról, beleértve a Közösség és az e téren aktív nemzetközi testületek által elfogadott intézkedéseket is; d) a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához használt vegyi előanyagok és egyéb anyagok feldolgozásának megelőzése, összhangban a Felek által 1996. december 16-án aláírt „a kábítószer-prekurzorok és vegyi anyagok ellenőrzéséről szóló megállapodás” rendelkezéseivel és az Egyesült Nemzetek 1988. évi Bécsi Egyezményével. 29. cikk Tudományos és technológiai együttműködés (1) A Felek vállalják, hogy együttműködnek a tudomány és a technológia kölcsönös érdeklődésre számot tartó területein, figyelembe véve saját vonatkozó politikáikat. (2) Az ilyen együttműködés célja a következő: a) a tudományos és technológiai információk és know-how cseréjének ösztönzése, különös tekintettel a politikák és programok megvalósítására; b) tartós kapcsolatok előmozdítása a két Fél tudományos közösségei között; c) a humán erőforrások szakképzésének előmozdítása. (3) Az együttműködés közös kutatási projektek, valamint tudósok cseréjének, találkozóinak és képzéseinek formájában valósul meg, biztosítva a kutatási eredmények lehető legszélesebb körű terjesztését. (4) Ezen együttműködésben a Felek ösztönzik saját felsőoktatási intézményeik, kutatóközpontjaik és termelőágazataik – ezen belül pedig főleg a kis- és középvállalatok – részvételét. (5) Amennyiben szükségesnek ítélik, a Felek közötti együttműködés ágazati megállapodás megkötéséhez is vezethet a kutatás és technológiai fejlesztés tárgyában. 30. cikk Együttműködés a képzés és az oktatás terén (1) A Felek meghatározzák azt, hogy milyen módokon lehet jelentősen javítani a helyzetet az oktatás és a szakképzés terén. A leginkább hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatására és képzésére különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. (2) A Felek élénkítik az együttműködést az oktatás – beleértve a felsőoktatást is –, a szakképzés, valamint az egyetemek és az üzleti vállalkozások közötti cserék terén annak érdekében, hogy javuljon a magán- és az állami szektorban dolgozó vezetők képzettségének szintje. (3) A Felek hangsúlyt helyeznek azon intézkedésekre, amelyek arra irányulnak, hogy tartós kapcsolatok alakuljanak ki szakhivatalaik között és, hogy ösztönözzék az információk, a know-how, a szakértők és a technikai erőforrások cseréjét, valamint a fiatalok csereprogramjait, kihasználva az ALFA program kínálta lehetőségeket és a két Fél által e területeken felhalmozott tapasztalatokat. (4) A Felek közötti együttműködés kölcsönös egyetértés esetén ágazati megállapodást eredményezhet az oktatás – beleértve a felsőoktatást is –, a szakképzés és az ifjúsággal kapcsolatos kérdések terén. 31. cikk Kulturális együttműködés (1) A Felek vállalják, hogy előmozdítják a sokszínűségüket megfelelő módon tiszteletben tartó kulturális együttműködést annak érdekében, hogy erősítsék egymás kultúrájának kölcsönös megértését és terjesztését. (2) A Felek megfelelő intézkedéseket tesznek a kulturális cserék előmozdítására, és különböző kulturális területeken közös kezdeményezésekbe fognak. Ezzel kapcsolatban a Felek kellő időben meghatározzák a szóban forgó együttműködési tevékenységeket és intézkedéseket. 32. cikk Együttműködés az audiovizuális ágazatban A Felek vállalják, hogy előmozdítják az együttműködést ezen ágazatban, főként az audiovizuális ágazatban és a médiában végzett képzési programokon keresztül, beleértve a koprodukciós, képzési, fejlesztési és forgalmazási tevékenységeket is. 33. cikk Együttműködés a tájékoztatás és a kommunikáció terén A Felek vállalják, hogy szorgalmazzák az információk cseréjét és terjesztését, valamint hogy a tájékoztatás és a kommunikáció terén közös érdeklődésre számot tartó tevékenységeket végeznek és támogatnak. 34. cikk Együttműködés a környezetvédelem és a természeti erőforrások terén (1) Az e megállapodás keretén belül a Felek által foganatosított valamennyi együttműködési intézkedés során figyelembe kell venni a környezeti és az ökológiai egyensúly megőrzésének szükségességét. (2) A Felek vállalják, hogy fejlesztik a környezetromlás megelőzésére irányuló együttműködést; előmozdítják a természeti erőforrások védelmét és az azokkal való fenntartható gazdálkodást; fejlesztik, terjesztik és kicserélik a környezetvédelmi jogszabályokkal kapcsolatos információkat és tapasztalatokat; szorgalmazzák a jogszabályok betartását segítő gazdasági ösztönzők alkalmazását; az államigazgatás minden szintjén erősítik a környezetgazdálkodást; előmozdítják a humán erőforrások képzését, a környezetvédelmi tárgykörű képzést, valamint a közös kutatási projektek lebonyolítását; kialakítják a társadalmi részvétel csatornáit. (3) A Felek ösztönzik az e területen folytatott programokhoz való hozzáférést, mégpedig e programok konkrét feltételeivel összhangban. (4) Amennyiben szükségesnek ítélik, a Felek közötti együttműködés ágazati megállapodás megkötéséhez is vezethet a környezetvédelem és a természeti erőforrások terén. 35. cikk Együttműködés a halászat terén Tekintettel halászati ágazataik társadalmi-gazdasági jelentőségére, a Felek vállalják, hogy e téren szorosabb együttműködést alakítanak ki, elsősorban – amennyiben szükségesnek ítélik – egy halászati ágazati megállapodás megkötése útján, saját jogszabályaikkal összhangban. 36. cikk Együttműködés a szociális kérdések és a szegénység terén (1) A Felek párbeszédet folytatnak a valamelyikük érdeklődésére számot tartó szociális kérdések valamennyi vonatkozásáról. E párbeszéd az olyan sérülékeny lakossági csoportokkal és térségekkel kapcsolatos témákat öleli fel, mint az őslakosok, a vidéken élő szegények, az alacsony jövedelmű nők és a szegénységben élő egyéb lakossági csoportok. (2) A Felek tisztában vannak azzal, hogy fontos összehangolni a gazdasági és a társadalmi fejlődést, figyelembe véve az előző bekezdésben említett csoportok alapvető jogai tiszteletben tartásának szükségességét. A növekedés új alapjának munkahelyeket kell teremtenie, és magasabb életszínvonalat kell biztosítania a leginkább hátrányos helyzetű lakossági csoportok számára. (3) A Felek rendszeresen konzultálnak azon együttműködési tevékenységekről, amelyek a civil társadalmat is bevonják, és amelyeknek célja az, hogy lehetőségeket kínáljanak a munkahelyteremtéshez, a szakképzéshez és a jövedelem növekedéséhez. 37. cikk Regionális együttműködés (1) A Felek együttműködés útján mozdítják elő a közös cselekvések kialakítását célzó tevékenységeket, főként Közép Amerikában és a Karib-térségben. (2) Elsőbbséget élveznek a Közép-Amerikában és a Karib-térségben a régión belüli kereskedelem előmozdítására tett kezdeményezések; a környezetvédelemmel valamint a technológiai és tudományos kutatással kapcsolatos regionális együttműködés ösztönzése; a régió gazdasági fejlődéséhez szükséges kommunikációs infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása és a szegénységben élők életszínvonalának javítására irányuló kezdeményezések támogatása. (3) Külön figyelmet kell szentelni a nők szerepének fejlesztésére, különös tekintettel a termelési folyamatra. (4) A Felek tanulmányozzák a más országokkal való közös együttműködés előmozdítására és figyelemmel kísérésére alkalmas eszközöket. 38. cikk Menekültügyi együttműködés A Felek megkísérlik fenntartani a közép-amerikai menekültek számára Mexikóban biztosított segély által nyújtott előnyöket, és együttműködnek a tartós megoldások keresésében. 39. cikk Együttműködés az emberi jogok és a demokrácia kérdésében (1) A Felek egyetértenek abban, hogy az együttműködésnek e téren elő kell mozdítania az 1. cikkben említett elveket. (2) Az együttműködés főként a következőkre irányul: a) a civil társadalom fejlesztése oktatási, képzési és a közvélemény tudatosságát javító programokon keresztül; b) olyan képzési és tájékoztatási intézkedések, amelyeknek célja az intézmények hatékonyabb működésének elősegítése és a jogállamiság erősítése; c) az emberi jogok és a demokratikus elvek népszerűsítése. (3) A Felek közös projekteket hajthatnak végre választási szerveik, valamint az emberi jogok betartásának figyelemmel kíséréséért és ösztönzéséért felelős egyéb szerveik közötti együttműködés erősítése érdekében. 40. cikk Fogyasztóvédelmi együttműködés (1) A Felek egyetértenek abban, hogy az e téren folytatott együttműködéssel fogyasztóvédelmi rendszereik javítását, valamint azt kell megcélozniuk, hogy saját jogszabályaik keretein belül törekedjenek rendszereik összeegyeztethetőségének elérésére. (2) Az együttműködés főként a következőkre irányul: a) információk és szakértők cseréje, valamint az együttműködés előmozdítása a két Fél fogyasztói testületei között; b) képzési programok szervezése és technikai segítségnyújtás biztosítása. 41. cikk Adatvédelmi együttműködés (1) Az 51. cikkel kapcsolatban a Felek vállalják, hogy együttműködnek a személyes adatok védelmében azzal a céllal, hogy javuljon a védelem mértéke és felszámolhatók legyenek a személyes adatok átadását igénylő kereskedelem akadályai. (2) A személyes adatok védelme terén folytatott együttműködés technikai segítségnyújtást foglalhat magában, amelynek formája az információk és a szakértők cseréje, valamint a közös programok és projektek szervezése. 42. cikk Egészségügy (1) Az egészségügyi együttműködés célja a kutatás, a farmakológia, a preventív gyógyászat és az AIDS-hez hasonló fertőző betegségek terén folytatott tevékenységek fokozása. (2) Az együttműködés eszközei főként a következők: a) járványtani, valamint az egészségügyi ellátás decentralizációjával és igazgatásával foglalkozó projektek; b) a szakképzési programok fejlesztése; c) a vidéken és városokban élők egészségügyi feltételeit és szociális jólétét javító programok és projektek. 43. cikk Jövőbeni fejlesztésekre vonatkozó záradék (1) Kölcsönös egyetértés alapján a Felek kiterjeszthetik e cím hatályát, azzal a céllal, hogy fokozzák az együttműködés mértékét és, hogy azt konkrét ágazatokra vagy tevékenységekre vonatkozó megállapodásokkal egészítsék ki. (2) E cím megvalósításával kapcsolatban a Felek javaslatokat tehetnek a kölcsönös együttműködés körének bővítésére, figyelembe véve a cím alkalmazása során nyert tapasztalatokat. 44. cikk Együttműködési források (1) Az erőforrásaik és jogszabályaik által lehetővé tett mértékben a Felek megfelelő forrásokat bocsátanak rendelkezésre – beleértve a pénzügyi eszközöket is – az e megállapodásban rögzített együttműködési célkitűzések megvalósítása érdekében. (2) A Felek arra ösztönzik az Európai Beruházási Bankot, hogy saját eljárásainak és finanszírozási kritériumoknak megfelelően folytassa tevékenységét Mexikóban. VII. CÍM INTÉZMÉNYI KERETEK 45. cikk Vegyes tanács E megállapodás végrehajtásának felügyeletére egy Vegyes tanács jön létre. E tanács miniszteri szinten ül össze rendszeres időközönként, illetve amikor azt a körülmények megkívánják. Feladata az e megállapodás keretén belül felmerülő valamennyi jelentős kérdés, valamint a közös érdeklődésre számot tartó minden egyéb kétoldalú vagy nemzetközi kérdés áttekintése. 46. cikk (1) A Vegyes tanácsot egyrészről az Európai Unió Tanácsának tagjai és az Európai Bizottság tagjai, másrészről pedig a mexikói kormány tagjai alkotják. (2) A Vegyes tanács tagjai képviselő útján is eljárhatnak, a tanács eljárási szabályzatában rögzített feltételeknek megfelelően. (3) A Vegyes tanács eljárási szabályzatot hoz létre. (4) A Vegyes tanács elnöki tisztét felváltva látja el az Európai Unió Tanácsának egy tagja és a mexikói kormány egy tagja, a tanács eljárási szabályzatában rögzített rendelkezésekkel összhangban. 47. cikk Az e megállapodásban foglalt célkitűzések elérése érdekében a Vegyes tanács döntési hatáskörrel rendelkezik az e megállapodásban meghatározott esetekben. A hozott döntések kötelezőek a Felekre nézve, akik kötelesek meghozni a döntések végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A Vegyes tanácsnak megfelelő ajánlásokat is jogában áll tenni. A Vegyes tanács a két Fél közötti megállapodás alapján fogalmazza meg a döntéseket és az ajánlásokat. 48. cikk Vegyes bizottság (1) Feladatainak teljesítésében a Vegyes tanácsot egy olyan vegyes bizottság segíti, amelyet egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság tagjainak a képviselői, másrészről pedig a mexikói kormány képviselői alkotnak, rendszerint főtisztviselői szinten. Eljárási szabályzatában a Vegyes tanács határozza meg a vegyes bizottság feladatait, amelyek között szerepel a Vegyes tanács üléseinek az előkészítése is, és a bizottság működési módját. (2) A Vegyes tanács bármelyik hatáskörét átruházhatja a vegyes bizottságra. Ilyen esetben a vegyes bizottság a 47. cikkben megállapított feltételekkel összhangban hozza döntéseit. (3) A vegyes bizottság rendszerint évente egy alkalommal ül össze a Felek által előzetesen elfogadott napon és napirend mellett, az egyik évben Brüsszelben, a másik évben Mexikóban. Rendkívüli ülések közös megállapodás útján hívhatók össze. A vegyes bizottság elnöki tisztét felváltva töltik be a Felek képviselői. 49. cikk Egyéb különbizottságok Feladatai teljesítésének elősegítése érdekében a Vegyes tanács bármely egyéb különbizottságot vagy szervet is létrehozhat. A Vegyes tanács eljárási szabályzatában határozza meg az ilyen különbizottságok vagy szervek összetételét és feladatait, valamint működési módját. 50. cikk Vitarendezés A WTO vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, a Vegyes tanács dönt az egyedi kereskedelmi vagy kereskedelemhez kapcsolódó viták rendezési eljárásáról. VIII. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 51. cikk Adatvédelem (1) A Felek vállalják, hogy magas szintű védelmet biztosítanak a személyes és egyéb adatok feldolgozásának, a hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és a Közösség által elfogadott előírásokkal összhangban. (2) Ennek érdekében figyelembe veszik az e megállapodás szerves részét képező mellékletben említett szabályokat. 52. cikk Nemzetbiztonsági záradék E megállapodás egyik rendelkezése sem tiltja a Felek egyikének sem olyan intézkedések megtételét, a) amelyeket abból a célból tart szükségesnek, hogy elkerülje a saját alapvető biztonsági érdekeivel ellentétes információk kiszolgáltatását; b) amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, illetve a saját védelmének biztosításához szükséges kutatással, fejlesztéssel vagy termeléssel kapcsolatosak, feltéve hogy ezen intézkedések nem érintik hátrányosan a nem kifejezetten katonai célú termékek versenyfeltételeit; c) amelyeket a közrend veszélyeztetésére alkalmas súlyos belső zavargások, háború vagy esetlegesen fegyveres konfliktusokhoz vezető komoly nemzetközi feszültségek esetén saját biztonsága szempontjából, vagy a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása érdekében általa vállalt kötelezettségek betartásához elengedhetetlennek tart. 53. cikk A záróokmány magában foglalja az e megállapodás aláírásakor tett együttes és egyoldalú nyilatkozatokat. 54. cikk (1) Ha a legnagyobb kedvezményes elbánást az e megállapodásban foglalt rendelkezésekkel vagy az e megállapodás alapján elfogadott intézkedésekkel összhangban biztosítják, akkor az nem vonatkozik azon adókedvezményekre, amelyeket a tagállamok vagy Mexikó biztosít jelenleg vagy biztosíthat a jövőben a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások vagy egyéb adóügyi megoldások, illetve a belföldi adójogszabályaik alapján. (2) E megállapodás rendelkezései, illetve az e megállapodás alapján elfogadott rendelkezések közül egy sem értelmezhető úgy, hogy az a tagállamok vagy Mexikó számára megakadályozná bármely olyan intézkedés elfogadását vagy kikényszerítését, amelynek célja az, hogy a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások vagy egyéb adóügyi megoldások, illetve a belföldi adójogszabályaik adózási rendelkezései szerint megakadályozza az adókikerülést vagy az adókijátszást. (3) E megállapodás rendelkezései, illetve az e megállapodás alapján elfogadott rendelkezések közül egy sem értelmezhető úgy, hogy az a tagállamokat vagy Mexikót megakadályozná abban, hogy adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során különbséget tegyenek a nem azonos helyzetben levő adófizetők között, különös tekintettel azok tartózkodási helyére vagy tőkebefektetéseik helyére. 55. cikk A Felek meghatározása E megállapodás alkalmazásában „a Felek”: egyrészről a Közösség vagy annak tagállamai, illetve a Közösség és annak tagállamai, összhangban azoknak az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerinti hatáskörével, másrészről pedig Mexikó. 56. cikk Területi hatály E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről a Mexikói Egyesült Államok területén. 57. cikk Időbeli hatály (1) E megállapodás határozatlan időtartamra szól. (2) E megállapodást bármelyik Fél felmondhatja a másik Félnek küldött értesítés útján. E megállapodás az ilyen felmondás napjától számított hat hónap elteltével szűnik meg. 58. cikk A kötelezettségek teljesítése (1) A Felek minden olyan általános vagy egyedi intézkedést meghoznak, amely az e megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges, valamint gondoskodnak arról, hogy azok megfeleljenek az e megállapodásban megállapított célkitűzéseknek. Ha valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette az e megállapodás szerinti kötelezettségek valamelyikét, akkor megfelelő intézkedéseket tehet. Ezt megelőzően, a rendkívül sürgős esetek kivételével, harminc napon belül benyújtja a Vegyes tanácshoz a helyzet alapos vizsgálatához szükséges információkat, a Felek számára elfogadható megoldás keresése érdekében. Az intézkedések kiválasztásakor elsőbbséget kell élvezniük a Megállapodás működését legkevésbé zavaró intézkedéseknek. Az ilyen intézkedésekről azonnal értesíteni kell a Vegyes tanácsot és a tanácson belül konzultálni kell azokról, ha a másik Fél ezt kéri. (2) A Felek abban állapodnak meg, hogy az e megállapodás 1. cikkében említett „rendkívül sürgős esetek” a Megállapodásnak a két Fél valamelyike által történő lényeges szerződésszegést jelentik. A Megállapodás lényeges megszegésének jelentése: a) a Megállapodástól való, a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált visszalépés; b) a Megállapodás 1. cikkében említett lényeges elemek megsértése. (3) A Felek abban állapodnak meg, hogy az e cikkben említett „megfelelő intézkedések” a nemzetközi joggal összhangban foganatosított intézkedéseket jelentik. Ha az egyik Fél egy rendkívül sürgős esetben e cikk szerint valamilyen intézkedést foganatosít, akkor a másik Fél kérheti a Felek rendkívüli ülésének tizenöt napon belüli összehívását. 59. cikk Hiteles szöveg E megállapodás két példányban készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven, és valamennyi szöveg egyaránt hiteles. 60. cikk Hatálybalépés (1) E megállapodást a Szerződő Feleknek belső rendelkezéseikkel összhangban jóvá kell hagyniuk. (2) E megállapodás az azon időpontot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek értesítik egymást az ehhez szükséges eljárások befejezéséről. A II. és VI. cím alkalmazását mindaddig felfüggesztik, amíg a Vegyes tanács nem fogadja el az 5., 6., 9., 10., 11. és 12. cikkben előírt határozatokat. (3) Az értesítést az Európai Unió Tanácsa főtitkárához kell megküldeni, aki a Megállapodás letéteményese. (4) E megállapodás azon a napon váltja fel az Európai Közösség és Mexikó között 1991. április 26-án megkötött együttműködési keretmegállapodást, amelyen a II. és VI. cím a (2) bekezdés szerint hatályossá válik. (5) A Megállapodás hatálybalépését követően az Európai Közösség és Mexikó között 1997. december 8-án megkötött, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről szóló ideiglenes megállapodás értelmében létrehozott Vegyes tanács által elfogadott döntéseket úgy kell tekinteni, mintha azokat a 45. cikk értelmében létrehozott Vegyes tanács fogadta volna el. Melléklet A személyes adatok 51. cikkben említett védelme – A számítógépre vitt személyes adatállományok szabályozásának irányelvei, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1990. november 20-án módosítva. – Az OECD Tanács 1980. szeptember 23-i ajánlása a magánélet védelmét és a személyes adatok országhatárt átlépő áramlását szabályozó irányelvekre vonatkozóan. – Az Európai Tanács 1981. január 28-i egyezménye az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről. – Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról. ZÁRÓOKMÁNY A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint a Mexikói Egyesült Államok meghatalmazottjai elfogadják a következőkre vonatkozó alábbi záróokmányt: 1. Gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, és másrészről a Mexikói Egyesült Államok között; 2. Ideiglenes megállapodás a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről egyrészről az Európai Közösség, és másrészről a Mexikói Egyesült Államok között; valamint 3. Együttes nyilatkozat az Európai Közösség és annak tagállamai és a Mexikói Egyesült Államok között. Egyrészről A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az EURÓPAI KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés Szerződő Feleinek, a továbbiakban: az Európai Közösség tagállamai, és AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, meghatalmazottjai és másrészről A MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK, a továbbiakban: Mexikó meghatalmazottjai, az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, és másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a Megállapodás) aláírása céljából ezerkilencszázkilencvenhét december hó tizennyolcadik napján Brüsszelben üléseztek és elfogadták a következő rendelkezéseket: – a Megállapodás és annak melléklete. A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai és Mexikó meghatalmazottjai elfogadták a következőkben felsorolt és e záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatok szövegeit: Az Európai Unió és Mexikó együttes nyilatkozata a politikai párbeszédről, amelyet a Megállapodás 3. cikke említ, Együttes nyilatkozat a parlamenti szintű párbeszédről, A Megállapodás 4. cikkére vonatkozó együttes értelmező nyilatkozat, A Megállapodás 24. cikkének (3) bekezdésére vonatkozó együttes nyilatkozat, A Megállapodás 35. cikkére vonatkozó együttes nyilatkozat. Mexikó meghatalmazottjai tudomásul vették az Európai Közösség és/vagy annak tagállamai alábbiakban feltüntetett és a jelen záróokmányhoz csatolt nyilatkozatait: A Megállapodás 11. cikkére vonatkozó nyilatkozat, A Megállapodás 12. cikkére vonatkozó nyilatkozat. A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai tudomásul vették Mexikó alábbiakban feltüntetett és a jelen záróokmányhoz csatolt nyilatkozatát: A Megállapodás I. címére vonatkozó nyilatkozat. EGYÜTTES NYILATKOZATOK (I.) Az Európai Unió és Mexikó együttes nyilatkozata a politikai párbeszédről (3. cikk) 1. Preambulum Az Európai Unió egyrészről és Mexikó másrészről, – tudatában történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataiknak, valamint a népeik közötti barátságnak, – annak tudatában, hogy a politikai és a gazdasági szabadságot erősíteni kívánják, amely alapvető fontosságú mind az Európai Unió tagállamai, mind pedig Mexikó társadalmában, – ismételten megerősítve az emberi méltóság, valamint az emberi jogok előmozdításának és védelmének, mint a demokratikus társadalom alapjainak értékét, továbbá a jogállamiságra alapozott demokratikus intézmények létfontosságú szerepét, – azzal az óhajjal, hogy a nemzetközi béke és biztonság az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvekkel összhangban megerősödjön, – közös érdeküknek tekintve a regionális integrációt mint olyan eszközt, amely lehetővé teszi polgáraiknak a szociális fejlődés és a szolidaritás elvére alapozott fenntartható és harmonikus fejlődés megvalósítását, – építve a Közösség és Mexikó között 1991-ben megkötött együttműködési keretmegállapodással létrehozott kedvezményes kapcsolatokra, – emlékeztetve az egyrészről a Bizottság és a Tanács és másrészről Mexikó által 1995. május 2-án Párizsban aláírt ünnepélyes együttes nyilatkozatban megfogalmazott elvekre, úgy határoztak, hogy hosszú távra szólóan fejlesztik kapcsolatukat. 2. Célkitűzések Az Európai Unió és Mexikó úgy véli, hogy a komolyabb politikai párbeszéd kialakítása az egyik alapvető elemét jelenti tervezett gazdasági és politikai közeledésüknek, és meghatározó szerepet játszik az e nyilatkozat preambulumában említett elvek előmozdításában. A párbeszéd alapja a Felek közös elkötelezettsége a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása iránt, továbbá a béke fenntartásának és egy igazságos és stabil nemzetközi rend megteremtésének óhaja, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban. A párbeszéd célja az, hogy az Európai Unió és Mexikó között olyan tartós szolidaritási kapcsot alakítson ki, amely hozzájárul saját régióik stabilitásához és prosperitásához, továbbá hogy véghezvigye a regionális integrációt és, hogy előmozdítsa a népek és kultúrák közötti megértés és tolerancia légkörét. A párbeszéd a közös érdeklődésre számot tartó valamennyi területre kiterjed és megpróbál utat nyitni a közös célokat megfogalmazó együttműködés új formái előtt – beleértve a közös nemzetközi kezdeményezéseket is – különösen a béke, a biztonság és a regionális fejlődés területein. 3. A párbeszéd mechanizmusai Az ilyen politikai párbeszédet a Felek a különböző mexikói és európai uniós testületek – beleértve az Európai Bizottságot is – közötti kapcsolattartásokon, információcseréken és konzultációkon keresztül végzik. A párbeszéd folytatása különösen: – elnöki szinten, – miniszteri szinten, – magas beosztású tisztségviselők szintjén, – a diplomáciai csatornák lehető legszélesebb körű kihasználása mellett történik. A Felek legmagasabb szintű hatóságai között rendszeresen sor kerül elnöki találkozókra, amelyek részleteit illetően a Felek közösen döntenek. A külügyminiszterek között rendszeresen sor kerül miniszteri szintű találkozókra, amelyek részletes szabályait illetően a Felek közösen döntenek. Együttes nyilatkozat a parlamenti szintű párbeszédről A Felek rámutatnak arra, hogy a parlamenti szintű politikai párbeszédet az Európai Parlament és a Mexikói Kongresszus (Képviselőház és Szenátus) közötti kapcsolatok útján tanácsos intézményesíteni. A 4. cikkre vonatkozó együttes értelmező nyilatkozat Az e megállapodás 4. cikkéből származó kötelezettségvállalások mindaddig nem lépnek életbe, amíg elfogadásra nem került az 5. cikkben említett határozat, e megállapodás 7. cikkével összhangban. A 24. cikk (3) bekezdésére vonatkozó együttes nyilatkozat A Felek megerősítik a WTO tagjaiként a tengeri szállításra vonatkozóan vállalt többoldalú kötelezettségeiket, figyelembe véve a láthatatlanul folyó műveletek liberalizálására vonatkozó OECD-kódex szerinti kötelezettségeiket is. A 35. cikkre vonatkozó együttes nyilatkozat Mindkét Fél vállalja, hogy a többoldalú kapcsolatok terén intézményes támogatást biztosít a felelős halgazdálkodás nemzetközi magatartási kódexének elfogadásához, hatálybalépéséhez és betartatásához. Egyoldalú nyilatkozatok A Közösség nyilatkozata a 11. cikkre vonatkozóan A Közösség kijelenti, hogy a tisztességes verseny 11. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási szabályainak a Vegyes tanács által történő elfogadásáig minden, az említett cikkel ellentétes gyakorlatot az Európai Közösséget létrehozó szerződés 85., 86. és 92. cikkében szereplő szabályokból adódó kritériumok alapján, illetve – az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékeknél – az ez utóbbi szerződés 65. és 66. cikkében szereplő szabályok és az állami támogatások közösségi szabályai alapján ítél meg, beleértve a másodlagos jogot is. A Közösség és tagállamainak nyilatkozata a 12. cikk szerinti, a szellemi tulajdonról szóló egyezményekre vonatkozóan A Közösség és annak tagállamai tudomásul veszik, hogy a 12. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti, a szellemi tulajdonról szóló többoldalú egyezmények legalább a következőket foglalják magukban: – Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (az 1979-ben módosított 1971. évi Párizsi okmány), – Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről (Róma, 1961), – Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (az 1979-ben módosított 1967. évi Stockholmi okmány), – Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970, kiegészítve 1979-ben és módosítva 1984-ben), – Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (az 1979-ben módosított 1967. évi Stockholmi okmány), – Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi megállapodáshoz (Madrid, 1989), – Nizzai megállapodás a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról (Genf, 1977 és módosítva 1979-ben), – Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről (1977, módosítva 1980-ban), – Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (1991. évi genfi okmány), – Szabadalmi jog egyezmény (Genf, 1994). Mexikó nyilatkozata az I. címre vonatkozóan Mexikó külpolitikája az ország alkotmányában foglalt alapelveken nyugszik: A nemzetek önrendelkezése Be nem avatkozás A viták békés úton történő rendezése A fenyegetés vagy az erőszak alkalmazásának tilalma a nemzetközi kapcsolatokban Az államok jogi egyenlősége Nemzetközi fejlesztési együttműködés Küzdelem a nemzetközi békéért és a nemzetközi biztonságért. Tekintettel történelmi tapasztalataira és politikai felépítése által biztosított átfogó felhatalmazásra, Mexikó maradéktalanul meg van győződve arról, hogy csak a nemzetközi jog teljes betartása lehet a béke és a fejlődés alapja. Mexikó azt is kijelenti, hogy a nemzetközi közösségnek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott együttélési alapelvei, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt alapelvek és a demokratikus alapelvek szolgálnak számára útmutatásul a nemzetközi ügyekben való konstruktív részvételéhez és alkotják a keretét a Közösséggel és annak tagállamaival fennálló, e megállapodással szabályozott viszonyának, valamint a bármely más országgal vagy országcsoporttal fennálló viszonyának. (II.) Ugyanakkor egyrészről az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség meghatalmazottjai és másrészről a MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK, a továbbiakban: Mexikó meghatalmazottjai, az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai és másrészről a Mexikói Egyesült Államok között a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről szóló ideiglenes megállapodás (a továbbiakban: a Megállapodás) aláírása céljából ezerkilencszázkilencvenhetedik év december hónapja tizennyolcadik napján Brüsszelben összeülve elfogadták a következő szöveget: – A Megállapodás A Közösség meghatalmazottjai és Mexikó meghatalmazottjai elfogadták a következőkben felsorolt és – A Megállapodás 2. cikkére vonatkozó közös értelmező nyilatkozat Mexikó meghatalmazottjai tudomásul vették a Közösség alábbiakban feltüntetett és a jelen záróokmányhoz csatolt nyilatkozatát: – Az Európai Közösség nyilatkozata a Megállapodás 5. cikkére vonatkozóan A Megállapodás 2. cikkére vonatkozó együttes értelmező nyilatkozat Az e megállapodás 2. cikkéből származó kötelezettségvállalások mindaddig nem lépnek életbe, amíg nem kerül elfogadásra a 3. cikkben említett határozat. Az Európai Közösség nyilatkozata az 5. cikkre vonatkozóan A Közösség kijelenti, hogy az 5. cikk (2) bekezdésében említett versenyszabályoknak a Vegyes tanács által történő elfogadásáig minden, az említett cikkel ellentétes gyakorlatot az Európai Közösséget létrehozó szerződés 85., 86. és 92. cikkében szereplő szabályokból adódó kritériumok alapján, illetve – az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékeknél – az ez utóbbi szerződés 65. és 66. cikkében szereplő szabályok és az állami támogatások közösségi szabályai alapján ítél meg, beleértve a másodlagos jogot is. (III.) Ugyanakkor a tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai és Mexikó meghatalmazottjai elfogadták a következő együttes nyilatkozat szövegét: Az európai közösség és annak tagállamai és a mexikói egyesült államok együttes nyilatkozata Tekintettel az 1997. december 8-án aláírt gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás III. és IV. címében foglalt kérdések átfogó kereten belüli megfelelő szabályozására, az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint a Mexikói Egyesült Államok a következőket vállalják: 1. Tárgyalásokat kezdenek – és azokat lehetőség szerint be is fejezik – a szolgáltatások kereskedelme és a tőkemozgások, valamint fizetések liberalizálásával kapcsolatos megoldások és a szellemi tulajdonra vonatkozó intézkedések tárgyában, amelyekre az említett megállapodás 6., 8., 9. és 12. cikke utal, párhuzamosan az áruforgalom liberalizálásának azon megoldásairól és ütemtervéről szóló tárgyalásokkal, amelyekre egyrészt az említett megállapodás 5. cikke, másrészt az Európai Közösség és Mexikó között 1997. december 8-án megkötött, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről szóló ideiglenes megállapodás 3. cikke utal. 2. Belső eljárásaik megvalósításának sérelme nélkül, annak biztosításán dolgoznak, hogy a szolgáltatások, a tőkemozgások és fizetések liberalizálásával kapcsolatos fenti tárgyalások eredményei, valamint a szellemi tulajdonra vonatkozó intézkedések a lehető leghamarabb hatályba léphessenek, így teljesítve – a gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás 7. cikkével összhangban – a Felek közös célkitűzését az árukra és a szolgáltatásokra kiterjedő globális kereskedelmi liberalizációt illetően. 3. § Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozására …