2017. LXXX. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló partnerségi meg

2017. LXXX. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló partnerségi megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló partnerségi megállapodás (a  továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS a kapcsolatokról és az együttműködésről egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland között Az EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió, valamint A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A törvényt az Országgyűlés a 2017. június 14-i ülésnapján fogadta el. A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Unió tagállamai, a továbbiakban: a tagállamok, egyrészről, valamint ÚJ-ZÉLAND másrészről, a továbbiakban: a Felek, FIGYELEMBE VÉVE közös értékeiket és szoros történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kötelékeiket; ÜDVÖZÖLVE a  kölcsönösen előnyös kapcsolatuk fejlesztése terén az  Új-Zéland és az  EU közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló, 2007. szeptember 21-i közös nyilatkozat elfogadása óta elért eredményeket, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az  Egyesült Nemzetek Alapokmányának (a  továbbiakban: az  ENSZ Alapokmánya) céljai és elvei, valamint az  Egyesült Nemzetek (a  továbbiakban: ENSZ) szerepének megerősítése mellett, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az  Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben lefektetett demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a  jogállamiság és a jó kormányzás alapelvei mellett, ELISMERVE Új-Zéland kormányának különös elkötelezettségét a Waitangi Szerződés elvei iránt; HANGSÚLYOZVA kapcsolatuk átfogó jellegét és az  ezen kapcsolatuk fejlesztését előmozdító következetes keret meghatározásának jelentőségét, KIFEJEZVE közös akaratukat, hogy kapcsolataikat a megerősített partnerség szintjére emeljék, MEGERŐSÍTVE a politikai párbeszédük intenzívebbé tételére és fejlesztésére irányuló szándékukat, AZZAL A  SZÁNDÉKKAL, hogy kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken megszilárdítsák, elmélyítsék és diverzifikálják kapcsolataikat kétoldalú, regionális és globális szinten, a kölcsönös előnyök biztosítása céljából, ELISMERVE, a  szabadságon, a  biztonságon és a  jog érvényesülésén alapuló térség területein folytatandó megerősített együttműködés szükségességét; ELISMERVE a  fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának előmozdítására irányuló szándékukat; ELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy közös érdekük a  kölcsönös megértés és az  emberek közötti szoros kapcsolatok előmozdítása, többek között a  turizmus, a  fiatalok számára más országok meglátogatását és az  ottani munkavállalást és tanulást lehetővé tevő kölcsönös megállapodások, valamint más rövid időtartamú látogatások által, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE határozott elkötelezettségüket a  gazdasági növekedés, a  globális gazdasági kormányzás, a pénzügyi stabilitás és a hatékony multilateralizmus előmozdítása mellett, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a nemzetközi béke és biztonság előmozdításában való együttműködés mellett, ALAPOZVA az  Unió és Új-Zéland között létrejött megállapodásokra, különösen a  válságkezeléssel, a  tudománnyal és technológiával, a  légi szolgáltatásokkal, a  megfelelőség-értékelési eljárásokkal és a  közegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatban, MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a  Felek úgy döntenének, hogy e  megállapodás keretében a  szabadságon, a  biztonságon és a  jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozóan olyan konkrét megállapodásokat kötnek, amelyeket az  Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének megfelelően kell megkötnie az  Uniónak, e  jövőbeli megállapodások rendelkezései az  Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az  Európai Unió és az  Egyesült Királyság és/vagy Írország – korábbi kétoldalú kapcsolataik tekintetében – értesíti Új-Zélandot, hogy ezek a megállapodások az Egyesült Királyságot és Írországot, az  Unió részeként Európai Unióról szóló szerződéshez és az  Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az  Egyesült Királyságnak és Írországnaka szabadságon, a  biztonságon és a  jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennáló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően kötelezik. A  fentihez hasonlóan, az  e  megállapodás végrehajtása céljából, a  fent említetti V. cím alapján elfogadandó bármilyen későbbi belső uniós intézkedés nem kötelező az  Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve, ha a  21. jegyzőkönyvvel összhangban bejelentették, hogy részt kívánnak venni ilyen intézkedések elfogadásában és alkalmazásában. Megjegyezve továbbá, hogy az  ilyen jövőbeni megállapodások vagy az  ilyen későbbi uniós belső intézkedések az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk A megállapodás célja A megállapodás célja, hogy megerősített partnerséget hozzon létre a  Felek között, valamint elmélyítse és fokozza az  együttműködést a  kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, a  közös értékeknek és elveknek megfelelően, többek közt a magas szintű párbeszéd intenzívebbé tétele útján. 2. cikk Az együttműködés alapja 1. A  Felek újból megerősítik a  demokratikus alapelvek, az  emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság és jó kormányzás iránti elkötelezettségüket. A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben lefektetett demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása, amely e megállapodás alapvető elemét képezi. 2. A  Felek újból megerősítik az  Egyesült Nemzetek Alapokmánya az  abban kifejezett közös értékek iránti elkötelezettségüket. 3. A  Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a  fenntartható fejlődés és növekedés valamennyi dimenziójának előmozdítása, a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás, valamint a globális környezeti kihívások – többek között az éghajlatváltozás – kezelését célzó együttműködés iránt. 4. A  Felek hangsúlyozzák közös elkötelezettségüket kétoldalú kapcsolatuk átfogó jellege, valamint e  kapcsolat –  többek között egyedi megállapodások vagy megegyezések megkötésével megvalósuló – szélesítése és elmélyítése mellett. 5. E  megállapodás végrehajtása a  párbeszéd, a  kölcsönös tisztelet, az  egyenlő partnerség, a  konszenzus, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elvén alapul. 3. cikk Párbeszéd 1. A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás céljának megvalósítása érdekében a megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területen továbbfejlesztik rendszeres párbeszédüket. 2. A  Felek közötti párbeszédre bármilyen szinten megvalósuló kapcsolattartás, eszmecserék és konzultációk révén kerül sor, különösen a következő formákban: (a) vezetői szintű találkozók, amelyeket rendszeresen, a  Felek által szükségesnek tartott gyakorisággal kell tartani; (b) miniszteri szintű konzultációk és látogatások, amelyeket a Felek által meghatározott időben és helyszínen kell tartani; (c) külügyminiszteri szintű rendszeres konzultációk, amelyeket rendszeresen, de a lehetőség szerint évente kell tartani; (d) vezető tisztviselői szintű találkozók a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, illetve tájékoztatás és együttműködés a nagyobb horderejű belföldi és nemzetközi fejleményekkel kapcsolatban; (e) ágazati párbeszédek a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről; és (f ) delegációcserék az Európai Parlament és Új-Zéland parlamentje között. 4. cikk Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben A Felek vállalják, hogy a  kölcsönös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai területekről folytatott eszmecserével és adott esetben a  nemzetközi és regionális szervezetekben és fórumokon képviselt álláspontjaik megosztásával együttműködnek egymással. II. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLPOLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI KÉRDÉSEKBEN 5. cikk Politikai párbeszéd A Felek megállapodnak abban, hogy minden szinten fejlesztik rendszeres politikai párbeszédüket, különösen annak érdekében, hogy az  e  cím hatálya alá tartozó közös érdekű ügyeket megtárgyalják és megerősítsék a  nemzetközi kérdésekre vonatkozó közös megközelítésüket. A  Felek megállapodnak abban, hogy e  cím alkalmazásában a „politikai párbeszéd” fogalma a kormányzat bármely szintjén megvalósuló, formális és informális kapcsolattartást és konzultációkat fedi. 6. cikk A demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság iránti elkötelezettség A Felek demokratikus elvek, emberi jogok és jogállamiság melletti elkötelezettségének előmozdítása érdekében a Felek megállapodnak a következőkben: (a) előmozdítják a  demokratikus értékekre, az  emberi jogokra és a  jogállamiságra vonatkozó alapvető elveket, többek között a multilaterális fórumokon; és (b) adott esetben együttműködés és egyeztetés a  demokratikus elvek, az  emberi jogok és a  jogállamiság gyakorlati előmozdítása terén, harmadik országokban is. 7. cikk Válságkezelés A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása mellett, többek között az Új-Zéland és az Európai Unió közötti, Új-Zélandnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek meghatározásáról szóló, 2012. április 18-án Brüsszelben aláírt megállapodás révén. 8. cikk A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem 1. A  Felek úgy vélik, hogy a  nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető tényezők közül a  tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése jelenti az  egyik legsúlyosabb fenyegetést. A  Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a  leszerelésről és a  tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló kötelezettségeik, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítése és teljes körű nemzeti végrehajtása mellett. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a  tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás alapvető elemét képezi. 2. A  Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a  tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához azáltal, hogy: (a) lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az  ahhoz történő csatlakozásra, valamint ezek teljes körű végrehajtására, az adott esetben; (b) hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert tartanak fenn, ellenőrzik a  tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a  kettős felhasználású technológiák esetében a  tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki e kérdésekről. 9. cikk Kézifegyverek és könnyűfegyverek 1. A  Felek elismerik, hogy a  kézifegyverek és könnyűfegyverek – valamint a  szükséges lőszerek – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozásuk, helytelen kezelésük, nem megfelelően védett készleteik és ellenőrizetlen elterjedésük továbbra is komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra. 2. A  Felek újból megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy betartják és teljes mértékben végrehajtják a  kéziés könnyűfegyverek, valamint az  azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a  meglévő nemzetközi megállapodások és az  ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az  e  területen alkalmazandó más nemzetközi eszközök – köztük a  kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket. 3. A  Felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten együttműködneka kézifegyverek és könnyűfegyverek, valamint az  azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben, és biztosítják az  e  téren tett erőfeszítéseik összehangoltságát és egymást kiegészítő jellegét, továbbá megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki e kérdésekről. 10. cikk Nemzetközi Büntetőbíróság 1. A  Felek megerősítik, hogy az  egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, a  vádemelést nemzeti és nemzetközi szinten hozott intézkedésekkel kell biztosítani, adott esetben a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül is. 2. A béke és a nemzetközi igazságügy megerősítésének előmozdítása kapcsán a Felek újólag megerősítik az alábbiakra vonatkozó elhatározásukat: (a) lépéseket tesznek a  Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának (a  továbbiakban: a  Római Statútum), valamint adott esetben a kapcsolódó eszközök végrehajtása érdekében; (b) megosztják tapasztalataikat a  regionális partnerekkel a  Római Statútum ratifikálásához és végrehajtásához szükséges jogi módosítások elfogadását illetően; és (c) együttműködést folytatnak a  Római Statútum egyetemessége és integritása céljának előmozdítása érdekében. 11. cikk Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben 1. A Felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét a jogállamiság, a nemzetközi jog, különösen az ENSZ alapokmánya és a vonatkozó ENSZ BT-határozatok, valamint az emberi jogi, menekültjogi és a nemzetközi humanitárius jogi eszközök teljes körű tiszteletben tartásával. 2. A Felek megállapodnak abban, hogy – e kereten belül és figyelembe véve az ENSZ Közgyűlés 2006. szeptember 8-i 60/288. sz. határozatában foglalt, terrorizmus elleni globális stratégiát – együttműködnek a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén, különösen az alábbi módon: (a) az  1267 (1999), az  1373 (2001) és az  1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozatok és más alkalmazandó ENSZ-határozatok, nemzetközi eszközök teljes körű alkalmazásának keretében; (b) a terrorista csoportokra és azok támogató hálózataira vonatkozó információk cseréje útján, az alkalmazandó nemzetközi és nemzeti joggal összhangban; (c) az alábbiakról folytatott véleménycsere útján: (i) a  terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközök és módszerek, a  technikai területeken és a képzés tekintetében is; (ii) a terrorizmus megelőzése; és (iii) bevált módszerek a terrorizmus elleni küzdelem terén az emberi jogok védelme tekintetében; (d) a  terrorizmus elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyetértés és az  erre vonatkozó normatív keretek elmélyítése érdekében folytatott együttműködés által, valamint az  ENSZ terrorizmus elleni hatályos eszközeinek kiegészítése érdekében a  nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatos megállapodás mielőbbi kidolgozásával; és (e) az  ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az  ENSZ-tagállamok közötti együttműködés valamennyi megfelelő eszközzel történő ösztönzése által. 3. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által lefektetett nemzetközi normák mellett a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében. 4. A  Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket arra vonatkozóan, hogy együttműködnek olyan harmadik országoknak nyújtandó terrorellenes kapacitásépítési támogatás biztosítása érdekében, amelyeknek forrásokra és szakértelemre van szükségük a terrorista tevékenységek megelőzése és az arra adott válaszok tekintetében, többek között a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma keretében. III. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A GLOBÁLIS FEJLESZTÉS ÉS A HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TEKINTETÉBEN 12. cikk Fejlesztés 1. A  Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a  fejlődő országokban megvalósítandó fenntartható fejlődés támogatása mellett, a  szegénység csökkentése és egy biztonságosabb, egyenlőbb és prosperálóbb világ megteremtéséhez való hozzájárulás érdekében. 2. A  Felek elismerik az  együttes munka értékét, amely biztosítja fejlesztési tevékenységek nagyobb hatását, hatósugarát és befolyását, beleértve a csendes-óceáni térséget is. 3. Ennek érdekében a Felek megállapodnak, hogy: (a) eszmecserét folytatnak és adott esetben álláspontjaikat egyeztetik a  fejlesztési kérdésekről a  regionális és nemzetközi fórumokon a  humán fejlődést szolgáló inkluzív és fenntartható növekedés előmozdítása érdekében; és (b) információcserét folytatnak fejlesztési programjaikról és adott esetben összehangolják helyszíni szerepvállalásaikat, hogy azok jelentősebb hatást gyakoroljanak a  fenntartható fejlődésre és a  szegénység csökkentésére. 13. cikk Humanitárius segélynyújtás A Felek újból megerősítik közös elkötelezettségüket a  humanitárius segélynyújtás mellett, és szükség szerint összehangolt válaszlépésekre törekednek. IV. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KÉRDÉSEKBEN 14. cikk Párbeszéd gazdasági, kereskedelmi és beruházási kérdésekről 1. A  Felek elkötelezik magukat a  párbeszéd és együttműködés mellett a  gazdasággal, kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos területeken, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a  kétoldalú kereskedelmi és beruházási folyamatokat. Felismerve ugyanakkor annak jelentőségét, hogy erre egy szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer keretében törekedjenek, a  Felek megerősítik elkötelezettségüket a  Kereskedelmi Világszervezeten (a  továbbiakban: WTO) belül a  további kereskedelmi liberalizáció megvalósítása érdekében folytatott együttműködésük mellett. 2. A  Felek megállapodnak, hogy ösztönzik a  makrogazdasági szakpolitikáikkal és trendekkel kapcsolatos információcserét és a  tapasztalatok megosztását, ideértve a  gazdasági szakpolitikáknak a  regionális gazdasági együttműködés és integráció kontextusában történő koordinálására vonatkozó információcserét is. 3. A Felek érdemi párbeszédre törekednek az áruk – ezen belül a mezőgazdasági áruk és más elsődleges alapanyagok, nyersanyagok, feldolgozóipari termékek és a  magas hozzáadott értékkel bíró termékek – kereskedelmének ösztönzése érdekében. A Felek elismerik, hogy átlátható, piaci alapú megközelítéssel lehet a legmegfelelőbb módon kedvező környezetet teremteni az ilyen termékek előállítására és kereskedelmére irányuló beruházások számára, és ösztönözni azok hatékony elosztását és felhasználását. 4. A  Felek érdemi párbeszédre törekednek a  szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének ösztönzése, valamint a  saját felügyeleti környezetüket érintő információk és tapasztalatok megosztása céljából. A  Felek megállapodnak abban is, hogy a pénzügyi ágazat banki, biztosítási és egyéb részeiben a számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerek fejlesztése céljából erősítik az együttműködést. 5. A  Felek a  beruházásokkal kapcsolatos kölcsönös egyetértés és együttműködés fokozására, a  beruházásokat megkönnyítő mechanizmusok feltárására, valamint a  befektetők számára stabil, átlátható és nyitott szabályok kialakítására irányuló párbeszéd révén ösztönzik a  kétirányú beruházásokhoz szükséges vonzó és stabil környezet létrehozását. 6. A  Felek tájékoztatják egymást a  kétoldalú és a  nemzetközi kereskedelem, a  beruházások, valamint az  egyéb szakpolitikák kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos vonatkozásainak alakulásáról, a szabadkereskedelmi megállapodásokra és az  ezekkel kapcsolatos menetrendekre vonatkozó szakpolitikai megközelítéseikre, valamint a kétoldalú kereskedelemre és beruházásokra esetlegesen hatást gyakorló szabályozási kérdésekre is kiterjedően. 7. Az ilyen párbeszéd és kereskedelemi és beruházási együttműködés többek között az alábbiak révén valósul meg: (a) éves kereskedelmi szakpolitikai párbeszéd vezető tisztviselői szinten, melyet kereskedelmi témájú miniszteri találkozók egészítenek ki, amennyiben a Felek így határozzák meg; (b) éves párbeszéd a mezőgazdasági áruk kereskedelméről, valamint (c) egyéb ágazati eszmecserék, amennyiben a Felek így határozzák meg. 8. A  Felek vállalják, hogy biztosítják a  közöttük fennálló fokozott kereskedelem és beruházások feltételeit, valamint ösztönzik ezek növekedését, többek között adott esetben új megállapodások tárgyalása révén. 15. cikk Egészségügyi és növény-egészségügyi kérdések 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az  egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) kérdésekben való együttműködést az  állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás, a  CODEX Alimentarius Bizottság és az  Állategészségügyi Világszervezet (OIE) keretében, valamint a  Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) keretében működő érintett nemzetközi és regionális szervezetek keretében. Ez  az  együttműködés egymás növény-egészségügyi intézkedései kölcsönös megértésének elősegítését és a  Felek közti kereskedelem megkönnyítését célozza, és az alábbiakra terjedhet ki: (a) információcsere; (b) a behozatali előírások alkalmazása a másik Fél egész területére; (c) a  másik Fél hatóságai ellenőrzési és tanúsítási rendszereinek egészére vagy egy részére kiterjedő vizsgálat elvégzése a  CODEX Alimentarius, az  OIE és az  IPPC ilyen rendszerek értékelésére vonatkozó nemzetközi normái alapján; és (d) a  kártevőmentes és betegségtől mentes területek, valamint a  kártevők vagy betegségek elterjedtségének alacsony szintjét felmutató területek elismerése. 2. E  célból a  Felek elkötelezik magukat olyan hatályos eszközök teljes körű alkalmazása mellett, mint amilyen az Európai Közösség és Új-Zéland közötti, az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állategészségügyi intézkedésekről szóló, 1996 december 17-én Brüsszelben aláírt megállapodás, valamint az  említett megállapodás hatályán kívül eső SPS-kérdések tekintetében a  megfelelő kétoldalú fórumon való együttműködés mellett. 16. cikk Állatjólét A Felek újból megerősítik annak jelentőségét is, hogy fenntartsák az  állatjóléti kérdésekre irányuló kölcsönös megértést és együttműködést, és a  továbbiakban is folytatják az  információmegosztást és az  együttműködést az  Európai Bizottság állatjóléti együttműködési fóruma, valamint Új-Zéland illetékes hatóságai keretében, és szorosan együttműködnek e kérdésekben az OIE-ben. 17. cikk A kereskedelem technikai akadályai 1. A  Felek egyetértenek abban, hogy a  szabványok, a  műszaki előírások és a  megfelelőség-értékelési eljárások jobb összeegyeztethetősége kulcsfontosságú az árukereskedelem megkönnyítéséhez. 2. A  Felek felismerik, hogy közös érdekük a  kereskedelem technikai akadályainak csökkentése, és ennek érdekében megállapodnak, hogy együttműködnek a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás keretében, valamint az  Európai Közösség és Új-Zéland között a  megfelelőségértékeléssel kapcsolatos kölcsönös elismerésről szóló, 1998. június 25-i megállapodás révén. 18. cikk Versenypolitika A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy versenyjoguk és versenyszabályaik teljes körű érvényesítése révén a  gazdasági tevékenységek során előmozdítják a  versenyt. A  Felek megállapodnak abban, hogy információt cserélnek a  versenypolitikáról és az  ahhoz kapcsolódó kérdésekről, valamint erősítik a versenyhatóságaik közötti együttműködést. 19. cikk Kormányzati közbeszerzés 1. A  Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a  nyílt és átlátható kormányzati közbeszerzési keretek mellett, melyek összhangban állnak nemzetközi kötelezettségeikkel, előmozdítják a jó ár-érték arányt, a versengő piacokat és a megkülönböztetésmentes beszerzési gyakorlatokat, erősítve ezáltal a Felek közötti kereskedelmet. 2. A  Felek megállapodnak, hogy tovább erősítik a  közöttük folyó konzultációt, együttműködést, valamint a tapasztalatok és a  legjobb gyakorlatok megosztását a kormányzati közbeszerzés terén a kölcsönös érdeklődésre számot adó kérdésekben, saját szabályozási keretüket is ideértve. 3. A  Felek megállapodnak, hogy feltárják annak lehetőségeit, hogy tovább ösztönözzék az  egymás közbeszerzési piacaihoz való hozzáférést, és egyeztetnek azokról az  intézkedésekről és gyakorlatokról, amelyek a  köztük folyó közbeszerzési kereskedelmet hátrányosan érinthetik. 20. cikk Nyersanyagok 1. A  Felek kétoldalú párbeszéd révén, vagy a  vonatkozó plurilaterális kereteken vagy nemzetközi intézményeken belül fokozzák az  együttműködést a  nyersanyagokkal kapcsolatos kérdésekben, bármely Fél kérésére. Ez  az  együttműködés különösen a  nyersanyagok kereskedelmének útjában álló akadályok felszámolására, a nyersanyagok kereskedelmének szabályokon alapuló globális keretének megerősítésére, valamint a nyersanyagok globális piacára vonatkozó átláthatóság előmozdítására irányul. 2. Az együttműködés többek között a következő témákra terjedhet ki: (a) a  kereslettel és kínálattal kapcsolatos kérdések, kétoldalú kereskedelmi és beruházási kérdések, valamint a nemzetközi kereskedelemből eredő közös érdekű kérdések; (b) a nyersanyagokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és beruházásokra vonatkozó vámjellegű és nem vámjellegű akadályok; (c) a Felek szabályozási keretei; és (d) bevált módszerek a  bányászati ágazat fenntartható fejlődésével kapcsolatban, ideértve az  ásványianyag politikát, a földhasználat tervezését és az engedélyezési eljárásokat. 21. cikk Szellemi tulajdon 1. A  Felek újból megerősítik a  szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik jelentőségét, ideértve a szerzői jogot és egyes szomszédos jogokat, védjegyeket, földrajzi jelzéseket, formatervezési mintákat és szabadalmakat, valamint ezek érvényesítését is, a Felek által elfogadott, legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összhangban. 2. A  Felek megállapodnak abban, hogy információkat cserélnek és tapasztalatokat osztanak meg a  szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekről, többek között az alábbiakról: (a) a  szellemitulajdon-jogok gyakorlata, előmozdítása, terjesztése, észszerűsítése, kezelése, harmonizációja, védelme és hatékony végrehajtása; (b) a szellemi tulajdont érintő jogsértések megakadályozása; (c) a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelem, megfelelő együttműködés formák révén; és (d) a szellemitulajdon-jogok védelméért és érvényesítéséért felelős szervek működése. 3. A  Felek megállapodnak abban, hogy információkat cserélnek és ösztönzik a  párbeszédet a  genetikai erőforrások, a hagyományos tudás és a folklór védelme tekintetében. 22. cikk Vámügy 1. A  Felek fokozzák az  együttműködést a  vámügyekben, ideértve a  kereskedelmi eljárások egyszerűsítését is, a vámügyi eljárások további egyszerűsítése és harmonizációja, valamint a vonatkozó nemzetközi kezdeményezések tekintetében való közös fellépés előmozdítása érdekében. 2. A  Felek – az  e  megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül – mérlegelik annak lehetőségét, hogy vámügyi együttműködésről és a vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló eszközöket fogadnak el. 23. cikk Adóügyi együttműködés 1. A  gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret kialakításának szükségességét, a  Felek elismerik a  jó adóügyi kormányzás elveit – ideértve az  átláthatóságot, az  információcserét, valamint a  tisztességes adóversenyt – és elkötelezik magukat ezek megvalósítása mellett. 2. Ennek érdekében a  Felek saját hatáskörükben törekednek az  adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködés javítására, a  törvényes adóbevételek beszedésének megkönnyítésére, és intézkedéseket dolgoznak ki a  jó kormányzás (1) bekezdésben említett elveinek hatékony alkalmazására. 24. cikk Átláthatóság A Felek elismerik az átláthatóság és a tisztességes eljárás fontosságát a kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályaik és rendelkezéseik érvényre juttatásában, és ennek érdekében megerősítik a WTO-egyezményekben, többek között az  1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény X.  cikkében és a  szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény III. cikkében foglalt kötelezettségvállalásaikat. 25. cikk Kereskedelem és fenntartható fejlődés 1. A  Felek elismerik a  kereskedelmi, környezetvédelmi és munkaügyi politikák egymást kiegészítő jellegének elősegítése révén megvalósítható hozzájárulást a fenntartható fejlődéshez, és újból megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy a globális és a bilaterális kereskedelmet és beruházást olyan módon fejlesztik, hogy az hozzájáruljon e célkitűzéshez. 2. A  Felek elismerik az  egyes Felek jogát a  hazai környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, valamint a  vonatkozó jogszabályok kiigazítására vagy módosítására, a  nemzetközileg elismert normák és megállapodások iránti elkötelezettségükkel összhangban. 3. A Felek elismerik, hogy nem helyénvaló a kereskedelemnek vagy a beruházásnak a hazai környezetvédelmi, illetve munkajogi jogszabályok által biztosított védelmi szint csökkentésével vagy az  ennek csökkentésére vonatkozó ajánlatokkal való ösztönzése. A Felek elismerik, hogy szintén nem helyénvaló a környezetvédelmi vagy munkaügyi jogszabályokat, politikákat és gyakorlatokat protekcionista kereskedelmi célokból alkalmazni. 4. A  Felek információt és tapasztalatot cserélnek a  kereskedelmi, szociális és környezetvédelmi célkitűzések közötti koherencia és kölcsönösen egymást támogató jelleg előmozdítása céljából – többek között a  vállalati társadalmi felelősségvállalás, a környezetvédelmi termékek és szolgáltatások, éghajlatbarát termékek és technológiák, valamint fenntarthatóságot garantáló rendszerek terén – tett fellépéseikről, beleértve a  VIII. címben meghatározott egyéb vonatkozásokat is, valamint megerősítik a  kereskedelmi kapcsolataik összefüggésében esetlegesen felmerülő, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések terén folytatott együttműködésüket és párbeszédüket. 26. cikk Párbeszéd a civil társadalommal A Felek ösztönzik a  párbeszédet a  kormányzati és nem kormányzati szervezetek – így a  szakszervezetek, munkaadók, vállalkozói szövetségek, kereskedelmi és iparkamarák – között, hogy elősegítsék a  kereskedelmet és a beruházást a közös érdekű területeken. 27. cikk Üzleti együttműködés A Felek a vállalkozások bevonásával, többek között az Ázsia-Európa-csúcstalálkozó (ASEM) kontextusában folytatott tevékenységek révén ösztönzik a  vállalkozások közötti kapcsolatokat és erősítik a  kormányzat és az  üzleti világ közötti kapcsolatokat. Ez az együttműködés különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását célozza. 28. cikk Turizmus Felismerve a  turizmus értékét az  Unió és Új-Zéland népei közötti kölcsönös megértés és nagyrabecsülés elmélyítésében, valamint a  turizmus fokozódásából származó gazdasági előnyöket, a  Felek megállapodnak, hogy együttműködnek az Unió és Új-Zéland közötti kétoldalú turizmus erősítése érdekében. V. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG TERÜLETÉN 29. cikk Jogi együttműködés 1. A Felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik együttműködésüket a polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a  polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények tárgyalását, megerősítését és végrehajtását illetően, és különösen a  Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit illetően a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén. 2. A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében folytatják a kölcsönös jogsegéllyel kapcsolatos ügyekben való együttműködést a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök alapján. Ez adott esetben magába foglalhatja a vonatkozó ENSZ-eszközökhöz való csatlakozást és azok végrehajtását. Adott esetben szintén magába foglalhatja az  Európa Tanács vonatkozó eszközeinek támogatását, valamint az  illetékes új-zélandi hatóságok és az Eurojust közötti együttműködést is. 30. cikk Bűnüldözési együttműködés A Felek megállapodnak a  bűnüldöző hatóságaik, ügynökségeik és szolgálataik közötti együttműködésről, valamint hogy hozzájárulnak a Felekre közösen veszélyt jelentő, határokon átnyúló és terrorista bűncselekmények megzavarásához és felszámolásához. A bűnüldöző hatóságok, ügynökségek és szolgálatok közötti együttműködés a  következő formákat öltheti: kölcsönös segítségnyújtás a  nyomozások során, nyomozati módszerek megosztása, a  bűnüldöző személyzet közös oktatása és képzése, továbbá a  Felek által kölcsönös alapon meghatározott bármilyen egyéb típusú közös tevékenység és segítségnyújtás. 31. cikk A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem 1. A  Felek újból megerősítik elkötelezettségüket aziránt, hogy együttműködést folytatnak a  határokon átnyúló szervezett, gazdasági és pénzügyi bűncselekmények, a  korrupció, a  hamisítás és az  illegális pénzügyi műveletek megelőzésében és az  ellenük folytatott küzdelem terén azáltal, hogy maradéktalanul betartják az  e  területen hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködés tekintetében. 2. A  Felek előmozdítják a  nemzetközi szervezett bűnözés elleni, 2000. november 15-én elfogadott ENSZ-egyezmény végrehajtását. 3. A  Felek az  ENSZ 2002. október 31-én elfogadott, Korrupció elleni egyezményének végrehajtását is támogatják, az átláthatóság elvének tiszteletben tartása és a civil társadalom részvétele mellett. 32. cikk Tiltott kábítószerek elleni küzdelem 1. Illetékességük és hatáskörük keretén belül a  Felek együttműködnek egy, a  kábítószer-kérdésre irányuló kiegyensúlyozott és integrált megközelítés kidolgozásában. 2. A Felek együttműködnek a kábítószer-kereskedelemben részt vevőtransznacionális bűnözői hálózatok felszámolása érdekében, többek között információcserével, képzés révén vagy a  bevált módszerek – ezen belül a  különleges nyomozási technikák – megosztásával. Különös erőfeszítést tesznek a  bűnözők legális gazdaságba való bejutása elleni küzdelem érdekében. 33. cikk A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem 1. A  Felek az  információk és gyakorlati tapasztalatok cseréje révén erősítik az  együttműködést a  csúcstechnológiát alkalmazó bűnözés, számítástechnikai és elektronikus bűncselekményeknek, valamint az  illegális tartalmak – ezen belül a  terrorizmussal kapcsolatos tartalmak és a gyermekekkel való szexuális visszaéléssel kapcsolatos anyagok – interneten keresztüli terjesztésének megelőzése és az  említettek ellen folytatott küzdelem érdekében, nemzeti jogszabályaikkal és a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel összhangban. 2. A  Felek információt cserélnek a  számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó nyomozók oktatása és képzése, a számítógépes bűncselekmények felderítése és a digitális forenzikus tudomány terén. 34. cikk Küzdelem a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen 1. A  Felek újból megerősítik annak szükségességét, hogy fellépjenek és együttműködjenek annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bármiféle bűncselekményekből – például a  kábítószer-kereskedelemből és a  korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására felhasználni, valamint hogy küzdjenek a  terrorizmus finanszírozása ellen. Ez  az  együttműködés kiterjed a  bűncselekményből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzésére. 2. A Felek saját jogszabályaik keretein belül megosztják a vonatkozó információkat, valamint megfelelő intézkedéseket hajtanak végre a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében, az  e  területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a FATF által elfogadott standardokkal összhangban. 35. cikk Migráció és menekültügy 1. A  Felek újból megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy a  migráció területén együttműködnek és véleményt cserélnek, beleértve a  illegális bevándorlást, az  emberkereskedelmet, a  menekültügyet, az  integrációt, a munkavállalói mobilitást és a fejlesztést, a vízumokat, az okmánybiztonságot, a biometriát és a határigazgatást. 2. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az  illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból: (a) Új-Zéland visszafogadja a  tagállamok valamelyikének területén illegálisan tartózkodó állampolgárait, az érintett tagállam kérésére és szükségtelen formalitások nélkül; és (b) mindegyik tagállam visszafogadja az  Új-Zéland területén illegálisan tartózkodó állampolgárait, Új-Zéland kérésére és szükségtelen formalitások nélkül. Többek között a  nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én aláírt egyezmény értelmében fennálló nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban a  tagállamok és Új-Zéland az  ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmánnyal látják el állampolgáraikat. 3. A  Felek – bármelyik Fél kérésére – feltárják annak lehetőségét, hogy Új-Zéland és az  Unió között e  megállapodás 52.  cikkének (1)  bekezdésével összhangban visszafogadási megállapodás megkötésére kerüljön sor. Ez  a  megállapodás magába foglalja majd a  harmadik országbeli állampolgárokra és a  hontalanokra vonatkozó megfelelő intézkedések mérlegelését is. 36. cikk Konzuli védelem 1. Új-Zéland beleegyezik abba, hogy a  területén képviselettel rendelkező tagállamok bármelyikének diplomáciai és konzuli hatóságai konzuli védelmet nyújtsanak Új-Zélandon olyan más tagállamok nevében, amelyek nem rendelkeznek elérhető állandó képviselettel Új-Zélandon. 2. Az  Unió és a  tagállamok beleegyeznek abba, hogy Új-Zéland diplomáciai és konzuli hatóságai konzuli védelmet nyújtsanak olyan harmadik ország nevében, illetve harmadik országok konzuli védelmet nyújtsanak Új-Zéland nevében az Unión belül olyan helyeken, ahol Új-Zéland vagy az érintett harmadik ország nem rendelkezik elérhető állandó képviselettel. 3. Az (1) és (2) bekezdés célja megszüntetni azokat az esetleges értesítési és jóváhagyási kötelezettségeket, amelyek egyébként alkalmazandók lennének. 4. A  Felek megállapodnak abban, hogy megkönnyítik illetékes hatóságaik között a  konzuli ügyekről folytatott párbeszédet. 37. cikk A személyes adatok védelme 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek kapcsolatuk előmozdítása érdekében azt követően, hogy az  Európai Bizottság határozatot hozott arról, hogy Új-Zéland biztosítja a  személyes adatok megfelelő védelmét, valamint abban, hogy a személyes adatok védelmének magas, a vonatkozó nemzetközi eszközöknek és normáknak, ideértve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a  továbbiakban: OECD) a magánélet védelméről és a személyes adatok határokon átívelő áramlásáról szóló iránymutatásának megfelelő szintjét biztosítják. 2. Ez  az  együttműködés magában foglalhatja többek között az  információ és a  szakmai ismeretek cseréjét. Kiterjedhet továbbá az olyan testületekben szerepet vállaló szabályozói partnerek közötti együttműködésre olyan testületekben, mint a  biztonságnak és a  magánélet védelmének a  digitális gazdaságban való érvényesítésével foglalkozó OECD-munkacsoport és a magánélet védelmének erősítésével foglalkozó globális hálózat. VI. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A KUTATÁS, AZ INNOVÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TERÉN 38. cikk Kutatás és innováció 1. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik együttműködésüket a kutatás és az innováció területén. 2. A Felek az Európai Közösség és Új-Zéland kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló, 2008. július 16-án Brüsszelben aláírt megállapodást támogatva vagy azt kiegészítve ösztönzik, fejlesztik és elősegítik a kutatás és innováció terén békés célok érdekében folytatott együttműködési tevékenységeket. 39. cikk Információs társadalom 1. Elismerve, hogy az  információs és kommunikációs technológiák a  modern élet kulcsfontosságú elemei, továbbá létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, a Felek megállapodnak abban, hogy véleményt cserélnek az e téren folytatott szakpolitikájukról. 2. Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosulhat: (a) véleménycsere az  információs társadalom különböző vonatkozásairól, különösen nagy sebességű széles sávú hálózatok kiépítéséről, az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, ezen belül az egyetemes szolgáltatásról, a  használati engedélyezésről és az  általános engedélyezésről, a  magánélet és a  személyes adatok védelméről, az  e-kormányzatról és a  nyílt kormányzatról, az  internetbiztonságból, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról; (b) a  kutatási hálózatok, a  számítástechnikai és tudományos adatinfrastruktúrák és szolgáltatások összekapcsolása és kölcsönös átjárhatósága, regionális szinten is; (c) az új információs és kommunikációs technológiák szabványosítása, tanúsítása és terjesztése; (d) az  információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások biztonságra, bizalomra és a  magánélet védelmére vonatkozó aspektusai, ideértve az  online biztonság előmozdítását, valamint az információtechnológiával és az elektronikus média, illetve az információmegosztás valamennyi formájával való visszaélés elleni küzdelmet; és (e) véleménycsere a nemzetközi barangolási díjak kérdésének kezelésére irányuló intézkedésekről. VII. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKTATÁS, A KULTÚRA ÉS AZ EMBEREK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK TERÉN 40. cikk Oktatás és képzés 1. A  Felek elismerik az  oktatás és a  képzés kulcsfontosságú hozzájárulását a  minőségi munkahelyek létrehozásához és a  fenntartható növekedéshez a  tudásalapú gazdaságokban, különösen azáltal, hogy a polgárok kibontakozását oly módon segíti, hogy azok ne csupán a  demokratikus életben való tájékozott és hatékony részvételre legyenek képesek, hanem arra is, hogy megoldják a  felmerülő problémákat és kihasználják a  jelentkező lehetőségeket a 21. század globális szinten összekapcsolódó világában. Ebből következően a Felek elismerik, hogy közös érdekük az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés. 2. Kölcsönös érdekeikkel és oktatáspolitikai céljaikkal összhangban a  Felek vállalják, hogy együttesen támogatják a  megfelelő együttműködési tevékenységeket az  oktatás és a  képzés terén. Ez  az  együttműködés az  oktatás valamennyi ágazatát érinti és magába foglalhatja az alábbiakat: (a) együttműködés a  személyek tanulási célú mobilitása terén, a  diákok, kutatók, egyetemi oktatók és adminisztratív alkalmazottak és a tanárok cseréjének ösztönzésével és megkönnyítésével; (b) az Unióban és Új-Zélandon működő oktatási és képzési intézmények közötti közös együttműködési projektek a tantervfejlesztés, a közös tanulmányi programok és képesítések, valamint a dolgozói és hallgatói mobilitás előmozdításának céljával; (c) intézményi együttműködés, kapcsolatok és partnerségek a  tudásháromszög oktatási elemének megerősítése, valamint a tapasztalat és a know-how cseréjének előmozdítása érdekében; és (d) a  szakpolitikai reform támogatása tanulmányok, konferenciák, szemináriumok, munkacsoportok, teljesítményösszehasonlítás, valamint az  információk és a  bevált gyakorlat megosztása révén, különös tekintettel a  bolognai és a  koppenhágai folyamatra, valamint az  oktatásban az  átláthatóságot és az innovációt fokozó meglévő eszközökre és elvekre. 41. cikk Kulturális, audiovizuális és médiaegyüttműködés 1. A Felek megállapodnak, hogy előmozdítják az együttműködést a kulturális és kreatív ágazatokban, hogy elősegítsék – többek között – kultúráik kölcsönös megértését és megismerését. 2. A  Felek törekednek arra, hogy megtegyék a  kulturális cserék támogatásához szükséges intézkedéseket, és közös kezdeményezéseket tegyenek a  kultúra különféle területein, a  meglévő együttműködési eszközök és keretek alkalmazásával. 3. A  Felek törekednek a  kulturális szakemberek, illetve a  műalkotások és egyéb kulturális tárgyak mobilitásának előmozdítására Új-Zéland, valamint az Unió és tagállamai között. 4. A Felek megállapodnak abban, hogy szakpolitikai párbeszéd keretében feltárják, milyen módon tehetők elérhetővé a származási országuktól eltérő helyen tartott kulturális tárgyak a származási helyük szerinti közösségek számára. 5. A Felek ösztönzik országaik között a civil társadalmi szervezetek és az egyének közötti interkulturális párbeszédet. 6. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek – különösen szakpolitikai párbeszéd révén – a  megfelelő nemzetközi fórumokon, különösen az  Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) keretében, hogy megvalósítsák közös célkitűzéseiket és ösztönözzék a  kulturális sokszínűséget, többek között a  kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény végrehajtásával. 7. A Felek ösztönzik, támogatják és elősegítik az  intézményeik és szakembereik közötti cseréket, együttműködést és párbeszédet az audiovizuális ágazat és a média terén. 42. cikk Az emberek közötti kapcsolatok Felismerve az  emberek közötti kapcsolatok értékét és ezek hozzájárulását az  Unió és Új-Zéland közötti megértés javításához, a  Felek megállapodnak abban, hogy szükség szerint ösztönzik, fejlesztik és elmélyítik az  ilyen kapcsolatokat. E  kapcsolatok magukba foglalhatják tisztviselők cseréjét és posztgraduális hallgatók rövid távú szakmai gyakorlatait. VIII. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, AZ ENERGIAÜGY ÉS A KÖZLEKEDÉS TERÉN 43. cikk Környezetvédelem és természeti erőforrások 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek környezetvédelmi kérdésekben, beleértve a  természeti erőforrások fenntartható kezelését is. Az  együttműködés célja a  környezetvédelem előmozdítása, valamint a környezetvédelmi szempontoknak az együttműködés valamennyi ágazatában való érvényesítése, nemzetközi és regionális kontextusban is. 2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködésre kerülhet sor párbeszéd, műhelytalálkozók, szemináriumok, konferenciák, együttműködési programok és projektek, információk – pl. bevált módszerek – megosztása, valamint szakértők – két- vagy többoldalú szintű – cseréje formájában. Az együttműködés témáit és céljait a Felek bármelyik Fél kérésére együttesen határozzák meg. 44. cikk Egészségfejlesztés, egészségvédelem és egészségügyi szabályozás 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az  együttműködést az  egészségügy terén, a  globalizációval és a demográfiai változásokkal összefüggésben is. Erőfeszítéseket tesznek az együttműködés, valamint az információés tapasztalatcsere ösztönzésére az alábbiak vonatkozásában: (a) egészségvédelem; (b) a  fertőző betegségek felügyelete (pl. influenza és akut betegségek kitörése) és egyéb tevékenységek a  Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) hatályán belül, beleértve a  határokon átnyúló fenyegetésekkel szembeni készültségi intézkedéseket is, különös tekintettel a  készültségtervezésre és a kockázatértékelésre; (c) együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés terén a szabályozás és a  termékekkel (ezen belül a gyógyszerekkel és orvostechnikai eszközökkel) kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében; (d) az  Egészségügyi Világszervezet (a  továbbiakban: WHO) dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének végrehajtásával kapcsolatos kérdések; és (e) a  WHO egészségügyi dolgozók nemzetközi toborzásáról kiadott világszintű magatartási kódexének végrehajtásával kapcsolatos kérdések. 2. A  Felek újból megerősítik elkötelezettségüket – az  esettől függően – a  nemzetközileg elismert egészségügyi gyakorlatok és normák tiszteletben tartása, előmozdítása és hatékony végrehajtása mellett. 3. Az  együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és projekteket, kölcsönös megállapodás alapján, valamint a  közös érdekű témákkal kapcsolatos két- vagy többoldalú párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket. 45. cikk Éghajlatváltozás 1. A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás globális és sürgős probléma, és kollektív cselekvésre van szükség azon átfogó cél megvalósításához, hogy a globális átlagos hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szintekhez képest legfeljebb 2 ºC legyen. A  Felek – hatáskörükön belül, valamint az  egyéb fórumokon folytatott megbeszélések sérelme nélkül – megállapodnak abban, hogy együttműködnek a  közös érdekű területeken, amelyek kiterjednek, ám nem korlátozódnak az alábbiakra: (a) az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaságra való áttérés megfelelő nemzeti mérséklési stratégiák és fellépések, ezen belül zöld növekedési stratégiák révén; (b) piaci alapú mechanizmusok, és különösen kibocsátás-kereskedelmi rendszerek kialakítása, végrehajtása és működtetése; (c) állami és magánszektorbeli finanszírozási eszközök az éghajlatpolitikai fellépésekhez; (d) alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátású technológiák kutatása, fejlesztése és alkalmazása; és (e) az  üvegházhatást okozó gázok nyomon követése és hatásaik elemzése, beleérve adott esetben alkalmazkodási stratégiák kialakítását és végrehajtását is. 2. Mindkét Fél megállapodik abban, hogy a  továbbiakban is együttműködik a  területet érintő nemzetközi fejlemények tekintetében, különös tekintettel az  új, 2020 utáni időszakra vonatkozó nemzetközi egyezménynek az  ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye értelmében történő elfogadása felé való előrelépések érdekében, valamint a  mérséklési törekvések tekintetében fennálló szakadék 2020 előtti megszüntetését célzó kiegészítő együttműködési kezdeményezések vonatkozásában. 46. cikk Katasztrófakockázat-kezelés és polgári védelem A Felek elismerik annak szükségét, hogy kezelni kell mind a  hazai, mind a  globális természeti és ember okozta katasztrófák kockázatait. A  Felek a  társadalmak és az  infrastruktúra ellenálló-képességének növelése érdekében megerősítik közös elkötelezettségüket a  megelőzést, enyhítést, a  felkészültséget, az  elhárítást és a  helyreállítást célzó intézkedések javítása mellett, valamint a kétoldalú és multilaterális politikai szinten való megfelelő, a globális katasztrófakockázat-kezelés javítását szolgáló együttműködés mellett. 47. cikk Energiaügy A Felek elismerik az energiaágazat jelentőségét és a jól működő energiapiac szerepét. A Felek elismerik az energia jelentőségét a fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás tekintetében, továbbá az  együttműködés fontosságát a  globális környezeti kihívások, különösen az  éghajlatváltozás kihívásának kezelésében. A  Felek – hatáskörükön belül – törekednek fokozni az együttműködést e területen az alábbi célok érdekében: (a) az energiabiztonságot erősítő szakpolitikák kialakítása; (b) a globális energiakereskedelem és az energiaágazatba irányuló beruházások ösztönzése; (c) a versenyképesség növelése; (d) a globális energiapiacok működésének javítása; (e) az információk és szakpolitikai tapasztalatok megosztása a meglévő multilaterális fórumok keretében; (f ) a megújuló energiaforrások alkalmazásának, valamint a  tiszta, sokrétű és fenntartható energiatechnológiák –  ezen belül a  megújulóenergia-technológiák és az  alacsony kibocsátású energiatechnológiák – fejlesztésének és elterjedésének ösztönzése; (g) az  energiafelhasználás racionalizálása a  kínálati és keresleti oldal bevonásával, az  energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, valamint -végfelhasználás vonatkozásában; (h) a  pazarló fogyasztást ösztönző, nem hatékony fosszilistüzelőanyag-felhasználási támogatások racionalizálására és középtávon történő, fokozatos megszüntetésére vonatkozó saját nemzetközi kötelezettségvállalásaik végrehajtása; valamint (i) bevált módszerek megosztása az energiafeltárás és -termelés terén. 48. cikk Közlekedés 1. A  Felek a  közlekedéspolitika valamennyi fontos területén – így az  integrált közlekedéspolitika terén is – együttműködnek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék az  áruk és a  személyek szállítását, erősítsék a tengeri hajózás és légi közlekedés biztonságát és védelmét, a környezet védelmét, továbbá fokozzák közlekedési rendszereik hatékonyságát. 2. E területen a Felek közötti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket: (a) a saját szakpolitikáikra és gyakorlataikra vonatkozó információk cseréje; (b) az Unió és Új-Zéland közötti légi közlekedési kapcsolatok erősítése az alábbiak érdekében: (i) a  piacra jutás és a  beruházási lehetőségek javítása, a  légi járatokra vonatkozó egyezmények légitársaságok tulajdonlására és irányítására vonatkozó záradékainak liberalizálása, a  belföldi szakpolitikáknak megfelelően; (ii) a  szabályozói együttműködés szélesítése és elmélyítése a  légi közlekedés biztonsága és védelme, valamint a légi közlekedési ágazat gazdasági szabályozása tekintetében; és (iii) a  szabályozás egységességének és a  vállalkozások előtt álló akadályok megszüntetésének támogatása, valamint a légiforgalom-irányítási együttműködés támogatása; (c) a  nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való, a  tisztességes versenyen alapuló, kereskedelmi jellegű korlátlan hozzáférés célja; és (d) a vezetői engedélyek kölcsönös elismerése a szárazföldi gépjárművek esetében. 49. cikk Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás 1. A  Felek megállapodnak az  együttműködés és a  párbeszéd előmozdításáról a  mezőgazdaság, a  vidékfejlesztés és az erdőgazdálkodás terén. 2. A  mérlegelhető együttműködési tevékenységek magukban foglalják a  következőket, de nem csak ezekre korlátozódnak: mezőgazdasági politika, vidékfejlesztési politika, a  földalapú ágazatok szerkezete és a  földrajzi jelzések. 3. A  Felek megállapodnak abban, hogy nemzeti és nemzetközi szinten együttműködnek a  fenntartható erdőgazdálkodás, valamint a  kapcsolódó szakpolitikák és szabályozások tekintetében, beleértve az  illegális fakitermelés és -kereskedelem elleni küzdelmet szolgáló intézkedéseket és a  megfelelő erdészeti irányítás előmozdítását is. 50. cikk Tengeri ügyek és halászat 1. A  Felek megerősítik a  párbeszédet és az  együttműködést a  közös érdekű kérdések tekintetében a  halászat és a  tengerügyek terén. A  Felek törekednek az  élő tengeri erőforrások hosszú távú védelmére és fenntartható kezelésére, a  jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat (IUU halászat) megelőzésére és leküzdésére, valamint az ökoszisztéma-alapú irányítás megvalósítására. 2. A  Felek együttműködhetnek és információkat oszthatnak meg az  élő tengeri erőforrások védelme tekintetében a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és a multilaterális fórumok keretében (ENSZ, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete). A Felek különösen az alábbi célok érdekében működnek együtt: (a) a  Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság hatékony igazgatása révén és az  elérhető legjobb tudományos eredmények alapján annak biztosítása, hogy Csendes-óceán nyugati és középső körzetében a  hosszú távon vándorló halállományok teljes előfordulási területére vonatkozóan biztosítsák ezek hosszú távú védelmét és fenntartható hasznosítását, többek között a  fejlődő kis szigetállamok és területek különleges igényeinek teljes körű elismerése révén a vonatkozó ENSZ-egyezményekkel és egyéb nemzetközi eszközökkel összhangban, valamint az átlátható döntéshozatali eljárás garantálásával; (b) az  élő tengeri erőforrások védelmének és racionális hasznosításának biztosítása az  Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság hatáskörén belül, beleértve a  IUU halászattal kapcsolatos tevékenységek elleni erőfeszítéseket is az  Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen; (c) a Dél-Csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet hatálya alá tartozó állomány védelmére és kezelésére vonatkozó hatékony intézkedések elfogadásának és végrehajtásának biztosítása; és (d) a regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez való csatlakozás elősegítése azokban az esetekben, amikor az egyik Fél tag, a másik Fél pedig csatlakozó fél. 3. A Felek együttműködnek a tengerügyek integrált megközelítésének nemzetközi szintű előmozdítása érdekében. 4. A  Felek rendszeresen, kétévente párbeszédet folytatnak vezető tisztviselői szinten annak érdekében, hogy megerősítsék a  halászati politika és a  tengerügyek terén a  párbeszédet és az  együttműködést, valamint az információ- és tapasztalatcserét. 51. cikk Foglalkoztatási és szociális ügyek 1. A  Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az  együttműködést a  foglalkoztatás és a  szociális kérdések terén, a  globalizáció szociális dimenziójával és a  demográfiai változásokkal összefüggésben is. Erőfeszítéseket tesznek az  együttműködés, valamint az  információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére a  foglalkoztatási és munkaügyi kérdések vonatkozásában. Az  együttműködés területei közé tartozhatnak a  következők: foglalkoztatáspolitika, munkajog, nemi kérdések, megkülönböztetésmentesség a  foglalkoztatásban, társadalmi befogadás, társadalombiztosítási és szociális védelmi politikák, munkaügyi kapcsolatok, társadalmi párbeszéd, az egész életen át tartó készségfejlesztés, ifjúsági foglalkoztatás, munkahelyi egészségvédelem és biztonság, vállalati társadalmi felelősségvállalás és tisztességes munka. 2. A Felek megerősítik, hogy olyan globalizációs folyamatot kell támogatni, amely mindenki számára előnyös, valamint elő kell mozdítani a  teljes körű és termelékeny foglalkoztatást és a  tisztességes munkát, mivel ezeknek fontos szerepe van a fenntartható fejlődésben és a szegénység csökkentésében. Ezzel kapcsolatban a Felek emlékeztetnek a  Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (a  továbbiakban: ILO) a  tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló nyilatkozatára. 3. A Felek megerősítik a nemzetközi szinten elismert munkaügyi elvek és jogok tiszteletben tartása, előmozdítása és hatékony végrehajtása melletti elkötelezettségüket, amint ezeket az ILO az alapvető munkahelyi elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában meghatározza. 4. Az  együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és projekteket, kölcsönös meghatározás alapján, valamint a  közös érdekű témákkal kapcsolatos két- vagy többoldalú párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket. IX. CÍM INTÉZMÉNYI KERET 52. cikk Egyéb megállapodások vagy megegyezések 1. A  Felek kiegészíthetik e  megállapodást a  hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre vonatkozó egyedi megállapodás vagy megegyezés megkötésével. A  Felek között e  megállapodás aláírása után megkötésre kerülő egyedi megállapodások és megegyezések az  e  megállapodás által szabályozott átfogó bilaterális kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik. A Felek közötti meglévő megállapodások és megegyezések nem képezik e közös intézményi keret részét. 2. E megállapodás egyik rendelkezése sem érinti vagy nem sérti a Felek közötti egyéb megállapodások értelmezését vagy alkalmazását, ideértve az (1) bekezdésben említettekét …