2017. LXXX. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló partnerségi megállapodás kihirdetéséről

2017. LXXX. törvény az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló partnerségi megállapodás kihirdetéséről.

1. §Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland

közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló partnerségi megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. §Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti

3. §A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő

„PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS a kapcsolatokról és az együttműködésről egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland között Az EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió, valamint A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA, A törvényt az Országgyűlés a 2017. június 14-i ülésnapján fogadta el.

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG, A SVÉD KIRÁLYSÁG, NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai Unió tagállamai, a továbbiakban: a tagállamok, egyrészről, valamint ÚJ-ZÉLAND másrészről, a továbbiakban: a Felek, FIGYELEMBE VÉVE közös értékeiket és szoros történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kötelékeiket;

ÜDVÖZÖLVE a kölcsönösen előnyös kapcsolatuk fejlesztése terén az Új-Zéland és az EU közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló, 2007. szeptember 21-i közös nyilatkozat elfogadása óta elért eredményeket, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányának (a továbbiakban: az ENSZ Alapokmánya) céljai és elvei, valamint az Egyesült Nemzetek (a továbbiakban: ENSZ) szerepének megerősítése mellett, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben lefektetett demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság és a jó kormányzás alapelvei mellett, ELISMERVE Új-Zéland kormányának különös elkötelezettségét a Waitangi Szerződés elvei iránt;

HANGSÚLYOZVA kapcsolatuk átfogó jellegét és az ezen kapcsolatuk fejlesztését előmozdító következetes keret meghatározásának jelentőségét, KIFEJEZVE közös akaratukat, hogy kapcsolataikat a megerősített partnerség szintjére emeljék, MEGERŐSÍTVE a politikai párbeszédük intenzívebbé tételére és fejlesztésére irányuló szándékukat, AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken megszilárdítsák, elmélyítsék és diverzifikálják kapcsolataikat kétoldalú, regionális és globális szinten, a kölcsönös előnyök biztosítása céljából, ELISMERVE, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség területein folytatandó megerősített együttműködés szükségességét;

ELISMERVE a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának előmozdítására irányuló szándékukat;

ELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy közös érdekük a kölcsönös megértés és az emberek közötti szoros kapcsolatok előmozdítása, többek között a turizmus, a fiatalok számára más országok meglátogatását és az ottani munkavállalást és tanulást lehetővé tevő kölcsönös megállapodások, valamint más rövid időtartamú látogatások által, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE határozott elkötelezettségüket a gazdasági növekedés, a globális gazdasági kormányzás, a pénzügyi stabilitás és a hatékony multilateralizmus előmozdítása mellett, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a nemzetközi béke és biztonság előmozdításában való együttműködés mellett, ALAPOZVA az Unió és Új-Zéland között létrejött megállapodásokra, különösen a válságkezeléssel, a tudománnyal és technológiával, a légi szolgáltatásokkal, a megfelelőség-értékelési eljárásokkal és a közegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatban, MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a Felek úgy döntenének, hogy e megállapodás keretében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozóan olyan konkrét megállapodásokat kötnek, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének megfelelően kell megkötnie az Uniónak, e jövőbeli megállapodások rendelkezései az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az Európai Unió és az Egyesült Királyság és/vagy Írország – korábbi kétoldalú kapcsolataik tekintetében – értesíti Új-Zélandot, hogy ezek a megállapodások az Egyesült Királyságot és Írországot, az Unió részeként Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnaka szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennáló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően kötelezik. A fentihez hasonlóan, az e megállapodás végrehajtása céljából, a fent említetti V. cím alapján elfogadandó bármilyen későbbi belső uniós intézkedés nem kötelező az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve, ha a 21. jegyzőkönyvvel összhangban bejelentették, hogy részt kívánnak venni ilyen intézkedések elfogadásában és alkalmazásában.

Megjegyezve továbbá, hogy az ilyen jövőbeni megállapodások vagy az ilyen későbbi uniós belső intézkedések az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikkA megállapodás célja

A megállapodás célja, hogy megerősített partnerséget hozzon létre a Felek között, valamint elmélyítse és fokozza az együttműködést a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, a közös értékeknek és elveknek megfelelően, többek közt a magas szintű párbeszéd intenzívebbé tétele útján.

2. cikk

Az együttműködés alapja 1. A Felek újból megerősítik a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság és jó kormányzás iránti elkötelezettségüket.

A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben lefektetett demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása, amely e megállapodás alapvető elemét képezi.

3. cikk

Párbeszéd 1. A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás céljának megvalósítása érdekében a megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területen továbbfejlesztik rendszeres párbeszédüket.

4. cikkEgyüttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben

A Felek vállalják, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai területekről folytatott eszmecserével és adott esetben a nemzetközi és regionális szervezetekben és fórumokon képviselt álláspontjaik megosztásával együttműködnek egymással.

II. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLPOLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI KÉRDÉSEKBEN

5. cikkPolitikai párbeszéd

A Felek megállapodnak abban, hogy minden szinten fejlesztik rendszeres politikai párbeszédüket, különösen annak érdekében, hogy az e cím hatálya alá tartozó közös érdekű ügyeket megtárgyalják és megerősítsék a nemzetközi kérdésekre vonatkozó közös megközelítésüket. A Felek megállapodnak abban, hogy e cím alkalmazásában a „politikai párbeszéd” fogalma a kormányzat bármely szintjén megvalósuló, formális és informális kapcsolattartást és konzultációkat fedi.

6. cikkA demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság iránti elkötelezettség

A Felek demokratikus elvek, emberi jogok és jogállamiság melletti elkötelezettségének előmozdítása érdekében a Felek megállapodnak a következőkben: (a) előmozdítják a demokratikus értékekre, az emberi jogokra és a jogállamiságra vonatkozó alapvető elveket, többek között a multilaterális fórumokon; és (b) adott esetben együttműködés és egyeztetés a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság gyakorlati előmozdítása terén, harmadik országokban is. 7. cikk Válságkezelés A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása mellett, többek között az Új-Zéland és az Európai Unió közötti, Új-Zélandnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek meghatározásáról szóló, 2012. április 18-án Brüsszelben aláírt megállapodás révén.

8. cikkA tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem

9. cikk

Kézifegyverek és könnyűfegyverek 1. A Felek elismerik, hogy a kézifegyverek és könnyűfegyverek – valamint a szükséges lőszerek – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozásuk, helytelen kezelésük, nem megfelelően védett készleteik és ellenőrizetlen elterjedésük továbbra is komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.

10. cikk

Nemzetközi Büntetőbíróság 1. A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, a vádemelést nemzeti és nemzetközi szinten hozott intézkedésekkel kell biztosítani, adott esetben a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül is.

III. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A GLOBÁLIS FEJLESZTÉS ÉS A HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TEKINTETÉBEN

12. cikk

Fejlesztés 1. A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a fejlődő országokban megvalósítandó fenntartható fejlődés támogatása mellett, a szegénység csökkentése és egy biztonságosabb, egyenlőbb és prosperálóbb világ megteremtéséhez való hozzájárulás érdekében.

13. cikkHumanitárius segélynyújtás

A Felek újból megerősítik közös elkötelezettségüket a humanitárius segélynyújtás mellett, és szükség szerint összehangolt válaszlépésekre törekednek.

IV. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KÉRDÉSEKBEN 14. cikk Párbeszéd gazdasági, kereskedelmi és beruházási kérdésekről 1. A Felek elkötelezik magukat a párbeszéd és együttműködés mellett a gazdasággal, kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos területeken, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a kétoldalú kereskedelmi és beruházási folyamatokat. Felismerve ugyanakkor annak jelentőségét, hogy erre egy szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer keretében törekedjenek, a Felek megerősítik elkötelezettségüket a Kereskedelmi Világszervezeten (a továbbiakban: WTO) belül a további kereskedelmi liberalizáció megvalósítása érdekében folytatott együttműködésük mellett.

15. cikk

Egészségügyi és növény-egészségügyi kérdések 1. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) kérdésekben való együttműködést az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás, a CODEX Alimentarius Bizottság és az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) keretében, valamint a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) keretében működő érintett nemzetközi és regionális szervezetek keretében.

Ez az együttműködés egymás növény-egészségügyi intézkedései kölcsönös megértésének elősegítését és a Felek közti kereskedelem megkönnyítését célozza, és az alábbiakra terjedhet ki: (a) információcsere; (b) a behozatali előírások alkalmazása a másik Fél egész területére; (c) a másik Fél hatóságai ellenőrzési és tanúsítási rendszereinek egészére vagy egy részére kiterjedő vizsgálat elvégzése a CODEX Alimentarius, az OIE és az IPPC ilyen rendszerek értékelésére vonatkozó nemzetközi normái alapján; és (d) a kártevőmentes és betegségtől mentes területek, valamint a kártevők vagy betegségek elterjedtségének alacsony szintjét felmutató területek elismerése.

16. cikkÁllatjólét

A Felek újból megerősítik annak jelentőségét is, hogy fenntartsák az állatjóléti kérdésekre irányuló kölcsönös megértést és együttműködést, és a továbbiakban is folytatják az információmegosztást és az együttműködést az Európai Bizottság állatjóléti együttműködési fóruma, valamint Új-Zéland illetékes hatóságai keretében, és szorosan együttműködnek e kérdésekben az OIE-ben.

17. cikk

A kereskedelem technikai akadályai 1. A Felek egyetértenek abban, hogy a szabványok, a műszaki előírások és a megfelelőség-értékelési eljárások jobb összeegyeztethetősége kulcsfontosságú az árukereskedelem megkönnyítéséhez.

18. cikkVersenypolitika

A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy versenyjoguk és versenyszabályaik teljes körű érvényesítése révén a gazdasági tevékenységek során előmozdítják a versenyt. A Felek megállapodnak abban, hogy információt cserélnek a versenypolitikáról és az ahhoz kapcsolódó kérdésekről, valamint erősítik a versenyhatóságaik közötti együttműködést.

19. cikk

Kormányzati közbeszerzés 1. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a nyílt és átlátható kormányzati közbeszerzési keretek mellett, melyek összhangban állnak nemzetközi kötelezettségeikkel, előmozdítják a jó ár-érték arányt, a versengő piacokat és a megkülönböztetésmentes beszerzési gyakorlatokat, erősítve ezáltal a Felek közötti kereskedelmet.

20. cikk

Nyersanyagok 1. A Felek kétoldalú párbeszéd révén, vagy a vonatkozó plurilaterális kereteken vagy nemzetközi intézményeken belül fokozzák az együttműködést a nyersanyagokkal kapcsolatos kérdésekben, bármely Fél kérésére.

Ez az együttműködés különösen a nyersanyagok kereskedelmének útjában álló akadályok felszámolására, a nyersanyagok kereskedelmének szabályokon alapuló globális keretének megerősítésére, valamint a nyersanyagok globális piacára vonatkozó átláthatóság előmozdítására irányul.

21. cikk

Szellemi tulajdon 1. A Felek újból megerősítik a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik jelentőségét, ideértve a szerzői jogot és egyes szomszédos jogokat, védjegyeket, földrajzi jelzéseket, formatervezési mintákat és szabadalmakat, valamint ezek érvényesítését is, a Felek által elfogadott, legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összhangban.

22. cikk

Vámügy 1. A Felek fokozzák az együttműködést a vámügyekben, ideértve a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését is, a vámügyi eljárások további egyszerűsítése és harmonizációja, valamint a vonatkozó nemzetközi kezdeményezések tekintetében való közös fellépés előmozdítása érdekében.

23. cikk

Adóügyi együttműködés 1. A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret kialakításának szükségességét, a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit – ideértve az átláthatóságot, az információcserét, valamint a tisztességes adóversenyt – és elkötelezik magukat ezek megvalósítása mellett.

24. cikkÁtláthatóság

A Felek elismerik az átláthatóság és a tisztességes eljárás fontosságát a kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályaik és rendelkezéseik érvényre juttatásában, és ennek érdekében megerősítik a WTO-egyezményekben, többek között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény X. cikkében és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény III. cikkében foglalt kötelezettségvállalásaikat.

25. cikk

Kereskedelem és fenntartható fejlődés 1. A Felek elismerik a kereskedelmi, környezetvédelmi és munkaügyi politikák egymást kiegészítő jellegének elősegítése révén megvalósítható hozzájárulást a fenntartható fejlődéshez, és újból megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy a globális és a bilaterális kereskedelmet és beruházást olyan módon fejlesztik, hogy az hozzájáruljon e célkitűzéshez.

26. cikkPárbeszéd a civil társadalommal

A Felek ösztönzik a párbeszédet a kormányzati és nem kormányzati szervezetek – így a szakszervezetek, munkaadók, vállalkozói szövetségek, kereskedelmi és iparkamarák – között, hogy elősegítsék a kereskedelmet és a beruházást a közös érdekű területeken.

27. cikkÜzleti együttműködés

A Felek a vállalkozások bevonásával, többek között az Ázsia-Európa-csúcstalálkozó (ASEM) kontextusában folytatott tevékenységek révén ösztönzik a vállalkozások közötti kapcsolatokat és erősítik a kormányzat és az üzleti világ közötti kapcsolatokat.

Ez az együttműködés különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását célozza.

28. cikkTurizmus

Felismerve a turizmus értékét az Unió és Új-Zéland népei közötti kölcsönös megértés és nagyrabecsülés elmélyítésében, valamint a turizmus fokozódásából származó gazdasági előnyöket, a Felek megállapodnak, hogy együttműködnek az Unió és Új-Zéland közötti kétoldalú turizmus erősítése érdekében.

V. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG TERÜLETÉN

29. cikk

Jogi együttműködés 1. A Felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik együttműködésüket a polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények tárgyalását, megerősítését és végrehajtását illetően, és különösen a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit illetően a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.

Ez adott esetben magába foglalhatja a vonatkozó ENSZ-eszközökhöz való csatlakozást és azok végrehajtását. Adott esetben szintén magába foglalhatja az Európa Tanács vonatkozó eszközeinek támogatását, valamint az illetékes új-zélandi hatóságok és az Eurojust közötti együttműködést is.

30. cikkBűnüldözési együttműködés

A Felek megállapodnak a bűnüldöző hatóságaik, ügynökségeik és szolgálataik közötti együttműködésről, valamint hogy hozzájárulnak a Felekre közösen veszélyt jelentő, határokon átnyúló és terrorista bűncselekmények megzavarásához és felszámolásához. A bűnüldöző hatóságok, ügynökségek és szolgálatok közötti együttműködés a következő formákat öltheti: kölcsönös segítségnyújtás a nyomozások során, nyomozati módszerek megosztása, a bűnüldöző személyzet közös oktatása és képzése, továbbá a Felek által kölcsönös alapon meghatározott bármilyen egyéb típusú közös tevékenység és segítségnyújtás.

31. cikkA szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

32. cikk

Tiltott kábítószerek elleni küzdelem 1. Illetékességük és hatáskörük keretén belül a Felek együttműködnek egy, a kábítószer-kérdésre irányuló kiegyensúlyozott és integrált megközelítés kidolgozásában.

33. cikk

A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem 1. A Felek az információk és gyakorlati tapasztalatok cseréje révén erősítik az együttműködést a csúcstechnológiát alkalmazó bűnözés, számítástechnikai és elektronikus bűncselekményeknek, valamint az illegális tartalmak – ezen belül a terrorizmussal kapcsolatos tartalmak és a gyermekekkel való szexuális visszaéléssel kapcsolatos anyagok – interneten keresztüli terjesztésének megelőzése és az említettek ellen folytatott küzdelem érdekében, nemzeti jogszabályaikkal és a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel összhangban.

34. cikkKüzdelem a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen

35. cikk

Migráció és menekültügy 1. A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy a migráció területén együttműködnek és véleményt cserélnek, beleértve a illegális bevándorlást, az emberkereskedelmet, a menekültügyet, az integrációt, a munkavállalói mobilitást és a fejlesztést, a vízumokat, az okmánybiztonságot, a biometriát és a határigazgatást.

Többek között a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én aláírt egyezmény értelmében fennálló nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban a tagállamok és Új-Zéland az ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmánnyal látják el állampolgáraikat.

Ez a megállapodás magába foglalja majd a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalanokra vonatkozó megfelelő intézkedések mérlegelését is.

36. cikk

Konzuli védelem 1. Új-Zéland beleegyezik abba, hogy a területén képviselettel rendelkező tagállamok bármelyikének diplomáciai és konzuli hatóságai konzuli védelmet nyújtsanak Új-Zélandon olyan más tagállamok nevében, amelyek nem rendelkeznek elérhető állandó képviselettel Új-Zélandon.

37. cikk

A személyes adatok védelme 1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek kapcsolatuk előmozdítása érdekében azt követően, hogy az Európai Bizottság határozatot hozott arról, hogy Új-Zéland biztosítja a személyes adatok megfelelő védelmét, valamint abban, hogy a személyes adatok védelmének magas, a vonatkozó nemzetközi eszközöknek és normáknak, ideértve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) a magánélet védelméről és a személyes adatok határokon átívelő áramlásáról szóló iránymutatásának megfelelő szintjét biztosítják.

Kiterjedhet továbbá az olyan testületekben szerepet vállaló szabályozói partnerek közötti együttműködésre olyan testületekben, mint a biztonságnak és a magánélet védelmének a digitális gazdaságban való érvényesítésével foglalkozó OECD-munkacsoport és a magánélet védelmének erősítésével foglalkozó globális hálózat.

VI. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A KUTATÁS, AZ INNOVÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TERÉN

38. cikk

Kutatás és innováció 1. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik együttműködésüket a kutatás és az innováció területén.

39. cikk

Információs társadalom 1. Elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák a modern élet kulcsfontosságú elemei, továbbá létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, a Felek megállapodnak abban, hogy véleményt cserélnek az e téren folytatott szakpolitikájukról.

VII. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKTATÁS, A KULTÚRA ÉS AZ EMBEREK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK TERÉN

40. cikk

Oktatás és képzés 1. A Felek elismerik az oktatás és a képzés kulcsfontosságú hozzájárulását a minőségi munkahelyek létrehozásához és a fenntartható növekedéshez a tudásalapú gazdaságokban, különösen azáltal, hogy a polgárok kibontakozását oly módon segíti, hogy azok ne csupán a demokratikus életben való tájékozott és hatékony részvételre legyenek képesek, hanem arra is, hogy megoldják a felmerülő problémákat és kihasználják a jelentkező lehetőségeket a 21. század globális szinten összekapcsolódó világában. Ebből következően a Felek elismerik, hogy közös érdekük az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés.

41. cikk

Kulturális, audiovizuális és médiaegyüttműködés 1. A Felek megállapodnak, hogy előmozdítják az együttműködést a kulturális és kreatív ágazatokban, hogy elősegítsék

42. cikkAz emberek közötti kapcsolatok

Felismerve az emberek közötti kapcsolatok értékét és ezek hozzájárulását az Unió és Új-Zéland közötti megértés javításához, a Felek megállapodnak abban, hogy szükség szerint ösztönzik, fejlesztik és elmélyítik az ilyen kapcsolatokat. E kapcsolatok magukba foglalhatják tisztviselők cseréjét és posztgraduális hallgatók rövid távú szakmai gyakorlatait.

VIII. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, AZ ENERGIAÜGY ÉS A KÖZLEKEDÉS TERÉN

43. cikk

Környezetvédelem és természeti erőforrások 1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek környezetvédelmi kérdésekben, beleértve a természeti erőforrások fenntartható kezelését is. Az együttműködés célja a környezetvédelem előmozdítása, valamint a környezetvédelmi szempontoknak az együttműködés valamennyi ágazatában való érvényesítése, nemzetközi és regionális kontextusban is.

44. cikk

Egészségfejlesztés, egészségvédelem és egészségügyi szabályozás 1. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést az egészségügy terén, a globalizációval és a demográfiai változásokkal összefüggésben is. Erőfeszítéseket tesznek az együttműködés, valamint az információés tapasztalatcsere ösztönzésére az alábbiak vonatkozásában: (a) egészségvédelem; (b) a fertőző betegségek felügyelete (pl. influenza és akut betegségek kitörése) és egyéb tevékenységek a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) hatályán belül, beleértve a határokon átnyúló fenyegetésekkel szembeni készültségi intézkedéseket is, különös tekintettel a készültségtervezésre és a kockázatértékelésre; (c) együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés terén a szabályozás és a termékekkel (ezen belül a gyógyszerekkel és orvostechnikai eszközökkel) kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében; (d) az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének végrehajtásával kapcsolatos kérdések; és (e) a WHO egészségügyi dolgozók nemzetközi toborzásáról kiadott világszintű magatartási kódexének végrehajtásával kapcsolatos kérdések.

45. cikk

Éghajlatváltozás 1. A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás globális és sürgős probléma, és kollektív cselekvésre van szükség azon átfogó cél megvalósításához, hogy a globális átlagos hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szintekhez képest legfeljebb 2 ºC legyen. A Felek – hatáskörükön belül, valamint az egyéb fórumokon folytatott megbeszélések sérelme nélkül – megállapodnak abban, hogy együttműködnek a közös érdekű területeken, amelyek kiterjednek, ám nem korlátozódnak az alábbiakra: (a) az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaságra való áttérés megfelelő nemzeti mérséklési stratégiák és fellépések, ezen belül zöld növekedési stratégiák révén; (b) piaci alapú mechanizmusok, és különösen kibocsátás-kereskedelmi rendszerek kialakítása, végrehajtása és működtetése; (c) állami és magánszektorbeli finanszírozási eszközök az éghajlatpolitikai fellépésekhez; (d) alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátású technológiák kutatása, fejlesztése és alkalmazása; és (e) az üvegházhatást okozó gázok nyomon követése és hatásaik elemzése, beleérve adott esetben alkalmazkodási stratégiák kialakítását és végrehajtását is. 2. Mindkét Fél megállapodik abban, hogy a továbbiakban is együttműködik a területet érintő nemzetközi fejlemények tekintetében, különös tekintettel az új, 2020 utáni időszakra vonatkozó nemzetközi egyezménynek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye értelmében történő elfogadása felé való előrelépések érdekében, valamint a mérséklési törekvések tekintetében fennálló szakadék 2020 előtti megszüntetését célzó kiegészítő együttműködési kezdeményezések vonatkozásában.

46. cikkKatasztrófakockázat-kezelés és polgári védelem

A Felek elismerik annak szükségét, hogy kezelni kell mind a hazai, mind a globális természeti és ember okozta katasztrófák kockázatait. A Felek a társadalmak és az infrastruktúra ellenálló-képességének növelése érdekében megerősítik közös elkötelezettségüket a megelőzést, enyhítést, a felkészültséget, az elhárítást és a helyreállítást célzó intézkedések javítása mellett, valamint a kétoldalú és multilaterális politikai szinten való megfelelő, a globális katasztrófakockázat-kezelés javítását szolgáló együttműködés mellett.

47. cikkEnergiaügy

A Felek elismerik az energiaágazat jelentőségét és a jól működő energiapiac szerepét. A Felek elismerik az energia jelentőségét a fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás tekintetében, továbbá az együttműködés fontosságát a globális környezeti kihívások, különösen az éghajlatváltozás kihívásának kezelésében. A Felek – hatáskörükön belül – törekednek fokozni az együttműködést e területen az alábbi célok érdekében: (a) az energiabiztonságot erősítő szakpolitikák kialakítása; (b) a globális energiakereskedelem és az energiaágazatba irányuló beruházások ösztönzése; (c) a versenyképesség növelése; (d) a globális energiapiacok működésének javítása; (e) az információk és szakpolitikai tapasztalatok megosztása a meglévő multilaterális fórumok keretében; (f ) a megújuló energiaforrások alkalmazásának, valamint a tiszta, sokrétű és fenntartható energiatechnológiák

48. cikk

Közlekedés 1. A Felek a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén – így az integrált közlekedéspolitika terén is – együttműködnek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék az áruk és a személyek szállítását, erősítsék a tengeri hajózás és légi közlekedés biztonságát és védelmét, a környezet védelmét, továbbá fokozzák közlekedési rendszereik hatékonyságát.

49. cikk

Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás 1. A Felek megállapodnak az együttműködés és a párbeszéd előmozdításáról a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és az erdőgazdálkodás terén.

50. cikk

Tengeri ügyek és halászat 1. A Felek megerősítik a párbeszédet és az együttműködést a közös érdekű kérdések tekintetében a halászat és a tengerügyek terén. A Felek törekednek az élő tengeri erőforrások hosszú távú védelmére és fenntartható kezelésére, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat (IUU halászat) megelőzésére és leküzdésére, valamint az ökoszisztéma-alapú irányítás megvalósítására.

51. cikk

Foglalkoztatási és szociális ügyek 1. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést a foglalkoztatás és a szociális kérdések terén, a globalizáció szociális dimenziójával és a demográfiai változásokkal összefüggésben is. Erőfeszítéseket tesznek az együttműködés, valamint az információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére a foglalkoztatási és munkaügyi kérdések vonatkozásában. Az együttműködés területei közé tartozhatnak a következők: foglalkoztatáspolitika, munkajog, nemi kérdések, megkülönböztetésmentesség a foglalkoztatásban, társadalmi befogadás, társadalombiztosítási és szociális védelmi politikák, munkaügyi kapcsolatok, társadalmi párbeszéd, az egész életen át tartó készségfejlesztés, ifjúsági foglalkoztatás, munkahelyi egészségvédelem és biztonság, vállalati társadalmi felelősségvállalás és tisztességes munka.

IX. CÍM INTÉZMÉNYI KERET 52. cikk Egyéb megállapodások vagy megegyezések 1. A Felek kiegészíthetik e megállapodást a hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre vonatkozó egyedi megállapodás vagy megegyezés megkötésével. A Felek között e megállapodás aláírása után megkötésre kerülő egyedi megállapodások és megegyezések az e megállapodás által szabályozott átfogó bilaterális kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik. A Felek közötti meglévő megállapodások és megegyezések nem képezik e közös intézményi keret részét.

53. cikk

Vegyes bizottság 1. A Felek létrehozzák a Felek képviselőiből álló vegyes bizottságot.

54. cikkA végrehajtás módjai és a vitarendezés

A megfelelő intézkedéseket tevő Félnek ezeket vissza kell vonnia, amint ez indokolt, és mihelyt az intézkedések alkalmazásához vezető körülmények megszűntek.

X. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 55. cikk Fogalommeghatározások E megállapodás alkalmazásában a Felek egyrészről hatásköreiktől függően az Unió vagy tagállamai, illetve az Unió és tagállamai, és másrészről Új-Zéland.

56. cikk

Az információk közzététele 1. E megállapodás egyik rendelkezése sem sérti a közokiratokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló nemzeti jogszabályokat és rendelkezéseket vagy az uniós aktusokat.

57. cikkMódosítás

Ez a megállapodás a Felek közötti írásbeli megállapodással módosítható. E módosítások a Felek megállapodása szerinti időpontban vagy időpontokban lépnek hatályba.

58. cikk

Hatálybalépés, időtartam és értesítés 1. E megállapodás az azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen a Felek értesítették egymást az ehhez szükséges jogi eljárások befejezéséről.

59. cikkTerületi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Új-Zéland területén, a Tokelau-szigetek kivételével.

60. cikkHiteles szövegek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Az e megállapodás szövegei közötti eltérésekkel kapcsolatos kérdéseket a Felek a vegyes bizottság elé terjesztik.

Съставено в Брюксел на пети октомври през две хиляди и шестнадесета година.

Hecho en Bruselas, el cinco de octubre de dos mil dieciséis.

V Bruselu dne pátého října dva tisíce šestnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den femte oktober to tusind og seksten.

Geschehen zu Brüssel am fünften Oktober zweitausendsechzehn.

Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta oktoobrikuu viiendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις πέντε Οκτωβρίου δύο χιλιάδες δεκαέξι.

Done at Brussels on the fifth day of October in the year two thousand and sixteen.

Fait à Bruxelles, le cinq octobre deux mille seize.

Sastavljeno u Bruxellesu petog listopada godine dvije tisuće šesnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì cinque ottobre duemilasedici.

Briselē, divi tūkstoši sešpadsmitā gada piektajā oktobrī.

Priimta du tūkstančiai šešioliktų metų spalio penktą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhatodik év október havának ötödik napján.

Magħmul fi Brussell, fil-ħames jum ta’ Ottubru fis-sena elfejn u sittax.

Gedaan te Brussel, vijf oktober tweeduizend zestien.

4. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba