2016. LVIII. törvény a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről.

2016. LVIII. törvény a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről. Magyarország a  modern kori olimpiákon elnyert 168 aranyérmével, 148 ezüstérmével és 170 bronzérmével, valamint a paralimpiákon szerzett 30 aranyérmével, 41 ezüstérmével és 55 bronzérmével az olimpiai és paralimpiai játékok történetének legeredményesebb sportnemzetei közé tartozik, a  világelsők között áll az  egy főre jutó olimpiai és paralimpiai érmek számát tekintve. Magyarország a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítójaként kiemelkedő szerepet játszott a modern olimpizmus megteremtésében, valamint azóta is aktív és megbecsült tagja az olimpiai mozgalomnak, az olimpiai közösségnek. A viharos huszadik század nem adta meg a  lehetőséget, hogy Magyarország rendezője is lehessen az  egyetemes sport legnagyobb ünnepének, az  olimpiai és paralimpiai játékoknak. Hisszük, hogy most elérkezett az  idő arra, hogy Hazánk történelme során első ízben olimpiát rendezhessen, azaz házigazdája legyen a  2024.  évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékoknak, és vendégül láthassa a világ sportolóit és nemzeteit. Ez a lehetőség három történelmi tényező szerencsés együttállásán alapul. 1989-ben leomlott a  berlini fal és az  Európát megosztó vasfüggöny. Az  azóta eltelt negyedszázad alatt Közép-Európa népei visszanyerték szabadságukat, újjáépítették országaikat, újraindították gazdaságaikat, és sikeresen illeszkedtek be a  szuverén, szabad nemzetek közösségébe. 2024-ben, egy emberöltővel az  új szabadság kivívása után, az  első közép-európai olimpia sikeres befejezése lenne e történelmi vállalkozásnak, az átalakulás korszakának, és egyben kezdete is lenne a 150 milliós lakosú Közép-Európa XXI. századi története sikeres, új korszakának. Magyarország és Közép-Európa gazdasági teljesítményében is megújult: 2024-ben az  olimpiarendezés feltételei zömében olimpia nélkül is adottak lesznek Budapesten, Magyarországon. Már most is, és 2024-re még inkább Magyarország, az európai uniós kohéziós forrásokat is felhasználva, gyökeresen megújított, korszerű infrastruktúrával, közlekedési hálózattal, turisztikai infrastruktúrával és sportlétesítményekkel bír. 2014 végén a  Nemzetközi Olimpiai Bizottság a  játékok megújítása mellett döntött, és elfogadta a  gazdaságos olimpia reformprogramját, az  „Agenda2020” programot. Az  Agenda2020 célja az  ésszerűbb, gazdaságosabb, takarékosabb és így megtérülő olimpiarendezés elősegítése. Az  Agenda2020 újra reális esélyt biztosít az  olimpiarendezésre a  Budapest méretű nagyvárosok számára – csak úgy, mint korábban, amikor a  Budapesthez hasonló méretű Antwerpen, Stockholm, Helsinki és Barcelona is rendkívül sikeres nyári játékokat rendezett. Az olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésével Magyarország nem kizárólag a  világ legnagyobb sporteseményének lebonyolítására vállalkozik. Az  olimpiai és paralimpiai játékok megrendezése Hazánkra irányítja az  egész világ figyelmét, és lehetőséget ad arra, hogy bemutassuk a  magyar nemzet kiválóságát és erényeit, alkotó- és szervezőképességét, büszke történelmét, gazdag kultúráját, a  szabadság, a  béke, a  sport és az  olimpiai mozgalom iránti elkötelezettségét, hogy együtt szerezzünk dicsőséget és hírnevet külföldön, és múlhatatlan nemzeti önbecsülést idehaza. Hiszünk abban, hogy Budapest és Magyarország az  „Agenda 2020” nevű olimpiai reformprogram szellemiségében, az  ahhoz illeszkedő friss és újszerű megközelítésű olimpiarendezési elképzeléseivel, a  fiatalabb nemzedékek megszólításán keresztül képes hozzájárulni a  nemzetközi olimpiai mozgalom megújításához. Hisszük továbbá, hogy az  olimpiarendezés egy olyan össznemzeti ügy lehet, amely közös célt tud adni a  nemzet valamennyi tagjának, ezáltal lendületet ad Budapest, valamint az  egész ország további fejlődésének. A 2024.  évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok sikeres pályázatához, illetve rendezéséhez nélkülözhetetlen a nemzeti együttműködés, a hosszú távú tervezhetőség, és a kitartó támogatás biztosítása. A sikeres pályázat, illetve rendezés hatékony és gyors lebonyolítását egy speciális szabályozó rendszer döntő mértékben segítheti. A törvényt az Országgyűlés a 2016. június 7-i ülésnapján fogadta el. Az Országgyűlés ennek szem előtt tartásával a  XXXIII. Olimpiai Játékok és a  XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló 31/2015. (VII. 7.) OGY határozat alapján – a  Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Chartájában foglalt modern olimpizmus eszméje és az  olimpizmus alapelvei és értékei iránti elkötelezettséggel; – tisztelegve Magyarország mint olimpiai nemzet, és a magyar olimpizmus múltja, jelene, hagyományai, eredményei és sportolói előtt; – kiemelve, hogy a  sportolás Magyarország Alaptörvényének XX.  cikke alapján a  testi és lelki egészséghez való jog érvényesülésének kötelezően támogatandó eszköze; – elismerve, hogy a  sport, a  parasporttal együttesen a  társadalom szerves része, az  életminőség, az  egészség javításának, az ifjúság nevelésének pótolhatatlan eszköze; – elismerve, hogy a világ legnagyobb sportfesztiválja, az olimpiai és paralimpiai játékok, a nemzeti összetartozás kifejezésének és megélésének, a világ országai nemes versengésének nagyszerű eseménye; – felelősséggel azért, hogy Magyarország hozzájáruljon a  világ országainak és nemzeteinek békés együttéléséhez, egymás megbecsüléséhez és tiszteletéhez, egy békés és jobb világ építéséhez; – kifejezésre juttatva az Alaptörvény P) cikkében is oltalmazott a jövő nemzedékek iránt érzett felelősségét és – elkötelezve az  iránt, hogy Magyarország és Budapest a  Nemzetközi Olimpiai Bizottság 127. közgyűlésén elfogadott „Agenda 2020” reformprogramban lefektetett gazdaságosság és az  Alaptörvény Q)  cikkében is közös célként megjelölt fenntartható fejlődés szempontjait érvényesítő, az egész világ elismerését kivívó olimpiai és paralimpiai játékoknak adhasson otthont, a 2024.  évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok hatékony és sikeres pályázata, illetve rendezése érdekében a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Ez  a  törvény – az  olimpizmus alapelveivel, a  Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) és az  olimpiai mozgalom alapokmányával (a továbbiakban: Olimpiai Charta), továbbá a NOB összes szabályzatával és előírásával összhangban – a  2024.  évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok (a továbbiakban: Olimpiai és Paralimpiai Játékok) rendezési jogának elnyerésére irányuló pályázattal összefüggő valamennyi eljárásra, továbbá a  rendezési jog elnyerése esetén az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza. (2) E törvény célja az Olimpiai és Paralimpiai Játékok a) pályázati eljárásának, továbbá rendezésének hatékony lebonyolításához szükséges szabályok megalkotása; b) pályázati eljárásához, továbbá rendezéséhez kapcsolódó, ahhoz szükséges intézmények, eljárások, feladatok és hatáskörök, tevékenységek, fejlesztések és finanszírozás biztosítása; c) pályázati eljárásához, továbbá rendezéséhez igazodó, azt támogató országos és fővárosi fejlesztéspolitika, nemzeti, regionális, városi és egyéb fejlesztési tervek és stratégiák kialakításának, elfogadásának és végrehajtásának biztosítása; d) pályázati eljárásához, továbbá rendezéséhez kapcsolódóan az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos szellemi alkotások teljes körű, különleges védelmének biztosítása. 2. § E törvény alkalmazásában 1. Együttműködési Megállapodás: a Magyar Állam, Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) és a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) között létrejött szerződés az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési joga elnyerése érdekében benyújtandó pályázat tekintetében; 2. garanciák: az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezése érdekében a  NOB által előírtak szerint kiállítandó egyoldalú kötelezettségvállaló jognyilatkozatok; 3. olimpiai család tagja: a  Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XI. melléklet 2. cikk 2. pont szerinti olimpiai család tagja; 4. Olimpiai Közlekedési Terv: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezése során a közlekedés rendjét szabályozó terv; 5. olimpiai személyzet: a  NOB képviselői, a  média akkreditált képviselői, továbbá a  NOB által ellenőrzött intézményekkel, az  időmérés és a  pontozási-eredmény szolgáltatások hivatalos szállítójával és alvállalkozóival, a  közvetítési jogokat birtokló műsorszolgáltatókkal, a  nemzetközi sport szövetségekkel, a nemzeti olimpiai bizottságokkal, az olimpiai marketing partnerekkel és az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szervezésével, megrendezésével összefüggő feladatot ellátó szervvel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek; 6. Olimpiai Útvonal Hálózat: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezvényeinek megközelítése céljára, továbbá az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos egyéb közlekedési célra kijelölt, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti utak összessége; 7. Pályázat: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogának elnyerését megelőző pályázati eljárás; 8. Pályázat Vezetője: az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezése érdekében benyújtásra kerülő Pályázat elkészítésével, összehangolásával és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásért felelős, a MOB és a Fővárosi Önkormányzat által a Kormány egyetértésével a feladatok ellátására kijelölt személy; 9. Rendező Város: Budapest; 10. Rendező Város Szerződés: a  NOB, a  MOB és a  Fővárosi Önkormányzat között létrejövő, a  felek Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit meghatározó szerződés. 3. § Magyarország Alaptörvénye és jogszabályai garantálják a  hátrányos és méltánytalan megkülönböztetés bármely formájának tilalmát, és azt, hogy nincsenek az Olimpiai és Paralimpiai Játékok magyarországi megrendezését gátló jogi akadályok. 4. § (1) Magyarország biztosítja az Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonságos és békés megrendezését és ünneplését. (2) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonságos megrendezése érdekében Magyarország biztosítja a rendfenntartó szervek megfelelő közreműködését. (3) Az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Pályázatának időszakában és a  rendezés jogának elnyerését követően is Magyarország biztosítja a) az  olimpiai létesítmények és egyéb olimpiai vonatkozású projektek megvalósítása és lebonyolítása során a fenntartható fejlődés, valamint a környezet- és természetvédelem szempontjainak érvényesülését; b) az Olimpiai és Paralimpiai Játékokból származó, elérhető legnagyobb előnyök, a bevételek maximalizálása és a rendezés gazdaságossága szempontjainak érvényesülését; c) a szükséges intézkedések végrehajtását annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb mértékben csökkenjen bármely kedvezőtlen környezet- és természetvédelmi vagy szociális szempontból kedvezőtlen hatás, amely az  olimpiai létesítmények építésével, illetve egyéb olimpiai vonatkozású projektek megvalósításával kapcsolatban felmerül; d) az  Alaptörvény M)  cikkének is megfelelően a  fogyasztói érdekek védelmét, továbbá a  tisztességes piaci magatartás követelményeinek érvényre juttatását. (4) Az  Országgyűlés és a  Kormány biztosítja minden szükséges intézkedés megtételét annak érdekében, hogy Magyarország az Olimpiai Chartából, a Rendező Város Szerződésből, a Rendező Város Szerződésben előírt olimpiai marketing terv szerződésből, továbbá az Olimpiai és Paralimpiai Játékok magyarországi megrendezését szabályozó összes megállapodásból eredő kötelezettségeinek megfeleljen. (5) Az  állam az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok helyszínéül szolgáló, az  állam tulajdonában álló létesítményeket az Olimpiai és Paralimpiai Játékok időtartamára, továbbá az Olimpiai és Paralimpiai Játékok próbaeseményeire díjés költségmentesen, valamint minden kereskedelmi jogtól és kötelezettségtől mentesen biztosítja az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága részére. II. FEJEZET A PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYI RENDSZERE 1. Sportolói Bizottság 5. § (1) A Sportolói Bizottság a Pályázatot támogató, olimpikonokból álló tanácsadó testület. (2) A Sportolói Bizottság legfeljebb 24 tagból áll. A Sportolói Bizottság elnöke és tiszteletbeli elnöke az Együttműködési Megállapodás feleinek együttes, egyhangú felkérése alapján látja el tisztségét. A Sportolói Bizottság további tagjait a MOB elnöke, a Fővárosi Önkormányzat főpolgármestere (a továbbiakban: főpolgármester) és a Pályázat Vezetője együttesen kérik fel. (3) A  Sportolói Bizottság a  Pályázat során stratégiai iránymutatással támogatja, továbbá népszerűsíti a  Pályázatot. A Sportolói Bizottságnak – a tagok egyszerű többsége döntésén alapuló – előzetes jóváhagyása szükséges minden, a NOB részére készített pályázati anyag benyújtásához. (4) A Sportolói Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 2. Olimpiai Védnökök Testülete 6. § (1) Az Olimpiai Védnökök Testülete a Pályázat megvalósításának támogatására létrehozott, Magyarországon elismert és közmegbecsülésnek örvendő személyekből álló reprezentatív, egyeztető, véleményező és javaslattevő testület. (2) Az Olimpiai Védnökök Testülete legfeljebb 24 tagból áll. Az Olimpiai Védnökök Testületének elnöke a NOB magyar tagja. (3) Az  Olimpiai Védnökök Testületének tagjait az  Országgyűlés elnöke kéri fel – a  (4)  bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a  MOB elnökével, a  főpolgármesterrel, a  Pályázat Vezetőjével, valamint a  parlamenti képviselőcsoportok vezetőivel folytatott egyeztetést követően. (4) Az Olimpiai Védnökök Testületébe minden országgyűlési képviselőcsoport egy-egy tag delegálására jogosult. (5) Az  Olimpiai Védnökök Testülete stratégiai ajánlásokat tesz a  Pályázat előkészítésével kapcsolatban, figyelemmel kíséri és támogatja a Pályázat előkészítését, valamint közreműködik a Pályázat népszerűsítésében. (6) Az  Olimpiai Védnökök Testületének – a  tagok egyszerű többségének döntésén alapuló – előzetes jóváhagyása szükséges minden, a NOB részére készített pályázati anyag benyújtásához. (7) Az Olimpiai Védnökök Testülete ügyrendjét maga állapítja meg. 3. Olimpiai Egyeztető Fórum 7. § (1) Az Olimpiai Egyeztető Fórum a Pályázat sikeres előkészítése, összeállítása és megvalósítása érdekében a Kormány által létrehozott testület. (2) Az  Olimpiai Egyeztető Fórum tagja a  miniszterelnök, a  MOB elnöke, a  főpolgármester, a  NOB magyar tagja, a sportpolitikáért felelős miniszter és a Pályázat Vezetője. Az Olimpiai Egyeztető Fórum elnöke a MOB elnöke. (3) Az  Olimpiai Egyeztető Fórum feladata a  pályázati folyamat rendszeres áttekintése és a  szükséges koordinációs feladatok elvégzése, ideértve az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Pályázata időszakában az  e  törvény szerinti testületek és a döntéshozók közötti, a szervezést érintő információk megosztását. (4) Az Olimpiai Egyeztető Fórum ügyrendjét maga állapítja meg. 4. A Pályázat Vezetője 8. § (1) A Pályázat Vezetőjének feladata a Pályázat folyamatának és szervezésének stratégiai irányítása, a Pályázatban részt vevő szervezetek és személyek tevékenységének koordinálása, a  Pályázat felső szintű képviselete a  NOB-bal és az olimpiai család tagjaival való együttműködés során. (2) A  Pályázat Vezetőjének tevékenysége és eljárása nem sértheti a  MOB vagy a  Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatásköreit. (3) A  Pályázat Vezetője a  Pályázattal kapcsolatos minden kérdésről rendszeresen beszámol a  MOB-nak és a  Fővárosi Önkormányzatnak. (4) A  Pályázat Vezetője valamennyi, az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Pályázatával összefüggő lényeges – így különösen a  MOB-ot és a  Fővárosi Önkormányzatot érintő – döntéssel kapcsolatban kikéri a  MOB elnöke és a főpolgármester véleményét. 5. Budapest 2024 Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 9. § (1) A  Budapest 2024 Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Budapest 2024 Zrt.) a  Pályázattal kapcsolatos operatív feladatokat ellátó, a  pályázati anyagokat elkészítő és a  Pályázathoz szükséges szervezeti háttér megteremtéséért, továbbá a  rendezés jogának elnyerése esetén – az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságaként (a továbbiakban: az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága) – az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szervezéséért felelős szerv, nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság. (2) A Budapest 2024 Zrt. részvényesei a Fővárosi Önkormányzat és a MOB 50-50%-os arányban. (3) A Budapest 2024 Zrt. feladata különösen a) a Pályázattal kapcsolatos operatív teendők ellátása; b) a  pályázati anyagok, továbbá a  Pályázat során benyújtandó minden egyéb dokumentum elkészítése, azok benyújtásának előkészítése és kivitelezése; c) minden, a Pályázattal kapcsolatos egyéb tevékenység szervezése; d) a  Pályázat tekintetében, illetve a  Pályázattal összefüggő feladatokkal kapcsolatban együttműködés a  Pályázatban részt vevő, vagy a  Pályázattal kapcsolatban bármilyen feladatot ellátó személyekkel, szervezetekkel; e) a MOB és a Fővárosi Önkormányzat Pályázatra történő felkészülésének elősegítése és támogatása, ideértve a  Pályázathoz szükséges források előteremtését, továbbá a  jelentkezés, a  Pályázat ütemtervének, valamint pénzügyi tervének kidolgozását és az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok tervezett helyszíneinek kijelölésében való együttműködést; f ) az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésének népszerűsítését szolgáló hazai és nemzetközi kommunikációs kampány irányítása; valamint g) a garanciák előkészítése és az illetékes szervek részére történő benyújtása. (4) Az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságának szervezetét és működési rendjét az  Olimpiai Chartával, a NOB összes szabályzatával és előírásával, továbbá a Rendező Város Szerződés rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. (5) A Budapest 2024 Zrt. működéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja. III. FEJEZET AZ OLIMPIAI MEGVALÓSÍTÁSI HATÓSÁG, BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM 10. § (1) Az  olimpiai megvalósítási hatóság – az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogának elnyerése esetén létrehozásra kerülő – önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal. (2) Az  olimpiai megvalósítási hatóság jogi személy. Az  olimpiai megvalósítási hatóság gazdasági szervezettel rendelkezik. (3) Az olimpiai megvalósítási hatóság irányításáért felelős minisztert a Kormány jelöli ki. (4) Az  olimpiai megvalósítási hatóság a  szervezeti keretei között önálló szervezeti egység felállításával gondoskodik az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos kockázatkezelői feladatok ellátásáról, ennek keretében a) feltérképezi, valamint folyamatosan elemzi az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezése körében felmerülő valamennyi kockázatot, különös tekintettel a pénzügyi-gazdasági, az építészeti-műszaki-tervezési, valamint az építési-kivitelezési kockázatokra; b) javaslatot tesz a kockázatok kezelésére; valamint c) folyamatosan nyomon követi a  megtett intézkedéseket, amelyekről heti rendszerességgel beszámol az olimpiai megvalósítási hatóság vezetőjének. (5) Az olimpiai megvalósítási hatóság székhelye Budapest. 11. § (1) Az olimpiai megvalósítási hatóság az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezése érdekében jogosult: a) hatósági jogkörében eljárva a külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátására; továbbá, b) egyes hatósági eljárások, így különösen ingatlan kisajátításának kezdeményezésére. (2) Az olimpiai megvalósítási hatóság az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezése érdekében kezdeményezheti: a) ingatlan tulajdonjogának megszerzését; b) épületek és egyéb létesítmények létesítését, beruházások megvalósítását; c) ingatlannal, épületekkel vagy más létesítményekkel kapcsolatos egyéb ügyletek lebonyolítását; d) egyéb szerződéses kötelezettségvállalások megtételét; e) a  víz, villamos energia, gáz, szennyvízelvezetési és egyéb közmű- és energiaszolgáltatások körében végrehajtandó munkák megvalósítását; f ) infokommunikációs szolgáltatásokkal és hálózatokkal kapcsolatos munkák megvalósítását; g) az  Olimpiai Közlekedési Tervvel összefüggésben utak és terek létesítésével kapcsolatos intézkedések megtételét; h) az  Olimpiai Közlekedési Tervvel összefüggésben közlekedési rendszerek kialakításával, átalakításával vagy biztosításával kapcsolatos intézkedések megtételét; i) az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésével kapcsolatos szolgáltatások biztosítását, azok szabályainak meghatározását; továbbá j) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonsági tervének kidolgozását. 12. § (1) Az  olimpiai megvalósítási hatóság a  feladatai ellátása körében az  állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviseli az államot. (2) Az olimpiai megvalósítási hatóság – ha törvény eltérően nem rendelkezik – önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát vagy valamely vagyoni értékű jogot az állam javára szerez meg. (3) A  rábízott állami vagyon felett az  államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az olimpiai megvalósítási hatóság gyakorolja. (4) A  11.  §-ban foglalt feladatok ellátása során megszerzett, illetve létrejött állami vagyon az  olimpiai megvalósítási hatóság tulajdonosi joggyakorlása alá tartozik. 13. § (1) Az olimpiai megvalósítási hatóság a feladatainak ellátása során együttműködik más hatóságokkal és szervekkel. (2) Az  olimpiai megvalósítási hatóság az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokon részt vevő személyek és az  anyagi javak biztonságának biztosítása érdekében együttműködik a) a honvédelemért felelős miniszterrel; b) a rendőrséggel, különösen az országos rendőrfőkapitánnyal; c) a terrorizmust elhárító szervvel, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokkal; d) a nemzeti adó- és vámhatósággal; továbbá e) a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel. (3) Az  olimpiai megvalósítási hatóság az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok teljes időtartama alatt együttműködik és megállapodik az  utak kezelőivel, az  utak fenntartásáért, közvilágításáért, takarításáért és biztonságáért felelős hatóságokkal és szervekkel, hogy az  érintett területek kezelése, karbantartása, megvilágítása, takarítása és biztonságának biztosítása az  általa előírt feltételek szerint történjen. A  megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. 6. Az olimpiai örökség hatóság 14. § (1) Az  olimpiai megvalósítási hatóság az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok utolsó eseménye befejezésének napjától számított 30. naptól az olimpiai örökség koordinálásáért, ápolásáért és a fenntarthatóságért felelős olimpiai örökség hatóságként folytatja a tevékenységét. (2) Az olimpiai örökség hatóság feladata a) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok helyszíneivel kapcsolatos helyreállítási munkák elvégzése, azok irányítása; b) a  kiemelt olimpiai létesítmények hasznosítására, gazdasági és jogi helyzetének rendezésére vonatkozó intézkedések előkészítése és megvalósítása; c) az olimpiai örökség program elkészítése és megvalósításának lebonyolítása; d) konzultáció más szervekkel, az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságával, a  sportági szakszövetségekkel és más sportszövetségekkel az olimpiai örökség program összeállítása és megvalósítása tárgyában; továbbá e) az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezése folytán elért gazdasági és más előnyök, egyéb hatások felmérése és erről jelentés készítése a  Kormány részére, legkésőbb az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésének tervezett befejezési időpontját követő első év végéig. 7. Biztonság és védelem 15. § (1) A  Kormány az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonságos és kockázatmentes lebonyolítása érdekében a biztonságért és védelemért felelős kormányzati koordinációs szervet (a továbbiakban: biztonsági szerv) működtet. (2) A biztonsági szerv tagja a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a Kormány Olimpiai és Paralimpiai Játékok előkészítéséért felelős tagja, valamint a Kormány feladat- és hatáskörrel érintett, a Kormány által kijelölt más tagja. A biztonsági szerv ülésén tanácskozási joggal vesz részt a főpolgármester, valamint az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságának vezetője. (3) A biztonsági szerv feladata az Olimpiai és Paralimpiai Játékok kockázatmentes lebonyolításhoz szükséges stratégiai és biztonsági tervezés, az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonságával és védelmével kapcsolatos feladatok összehangolt végrehajtásnak támogatása, valamint az alapvető biztonsági intézkedések összehangolt koordinációja. (4) A biztonsági szerv kijelölésének és működésének szabályait, valamint a (2) bekezdésben meghatározott tagokon és meghívottakon kívüli további tagjait és meghívottjait a Kormány határozza meg. (5) A  biztonsági szerv 2022. december 31-ig évente, azt követően félévente jelentést készít a  Kormány részére a tevékenységéről, valamint az előkészületekről, a kockázatokról és azok kezeléséről. IV. FEJEZET KIEMELT JELENTŐSÉGŰ OLIMPIAI ÜGYEK 16. § (1) Az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, így különösen az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezéséhez szükséges, illetve ahhoz kapcsolódó építmények és egyéb létesítmények megvalósításával, a  rendezvények lebonyolításával, a  helyszínek biztosításával kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyet a  Kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthat (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű olimpiai ügy). (2) A  kiemelt jelentőségű olimpiai ügyekben a  beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a  beruházás megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendőek, és a  beruházás megvalósítása érdekében kötött szerződések teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik. (3) A  kiemelt jelentőségű olimpiai ügyekben a  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket az  e  törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 17. § (1) Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben – amennyiben a  kiemelt jelentőségű olimpiai üggyé nyilvánításról szóló rendelet így rendelkezik, a  (2)  bekezdés szerinti kivétellel – az  olimpiai megvalósítási hatóság szakhatóságként működik közre. (2) Abban a  kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben, amelyben a  kérelmező az  olimpiai megvalósítási hatóság, továbbá amelyben a  18.  § (1)  bekezdése szerint koordinációs feladatok ellátására az  olimpiai megvalósítási hatóság kerül kijelölésre, az olimpiai megvalósítási hatóság szakhatóságként nem járhat el. 18. § (1) A  Kormány a  kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben rendeletével a  koordinációs feladatok ellátására kijelölheti az olimpiai megvalósítási hatóságot. (2) A kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben a Kormány rendeletében határozza meg azokat a  feladat- és hatásköröket, amelyeket az (1) bekezdés szerint kijelölt olimpiai megvalósítási hatóság koordinációs jogkörében gyakorol. 19. § (1) Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt nappal az eljáró hatóság és az érintett szakhatóságok közreműködésével az előzetes tervegyeztetés legalább egy alkalommal kötelező. (2) Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben a  kérelmet soron kívül kell elbírálni, az  ügyintézési határidő – ha jogszabály rövidebb határidőt vagy környezet- és természetvédelmi hatósági ügyek esetében hosszabb határidőt nem állapít meg – legfeljebb harminc nap. (3) Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben hiánypótlásra történő felhívás, illetve a  tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor. (4) Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben hozott elsőfokú határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (5) Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben a  kiemelt jelentőségű olimpiai üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat. (6) A kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben indult eljárás díj- és illetékmentes. 20. § A közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben tartandó külön jogszabály szerinti egyeztetésen kötelezően részt vesz a) a Pályázat időszaka alatt a Budapest 2024 Zrt. képviselője; továbbá b) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogának elnyerését követően az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága képviselője, továbbá az olimpiai megvalósítási hatóság képviselője. V. FEJEZET AZ OLIMPIAI BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS SAJÁTOS ÉPÍTÉSÜGYI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZABÁLYOK 21. § (1) Az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, az  olimpiai létesítmények és a  kiemelt jelentőségű olimpiai beruházások megvalósításával, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok helyszíneinek biztosításával kapcsolatos minden építési tevékenység és építésügyi hatósági ügy tekintetében a  külön jogszabályban meghatározott előírásokat e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti építési tevékenységek és építésügyi hatósági ügyek tárgyát képező építmények (a  továbbiakban: olimpiai építmények) telkére, valamint az  azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés sajátos szabályait. (3) Amennyiben az olimpiai építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan a  Kormány rendeletben állapítja meg a  beépítés sajátos szabályait, akkor az  érintett telkekre vonatkozó településrendezési eszközöket a  beépítés sajátos szabályai szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ha a  településrendezési eszköz a  beépítés sajátos szabályaival ellentétes, vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor azt nem lehet alkalmazni. (4) A  Kormány rendeletben meghatározhatja az  olimpiai építményekkel kapcsolatos, az  országos építési követelményektől eltérő sajátos építési követelményeket és az  országos építési követelményektől való eltérés szabályait, az olimpiai építményekre vonatkozó tervezési program tartalmi követelményeit és azok részletes szakmai szabályait. 22. § (1) Kiemelt jelentőségű olimpiai üggyé nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű olimpiai építési ügy) az  építtető kérelmére a  szakhatóság – a  kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, kivéve, ha környezet- és természetvédelmi ügyek esetében a jogszabály hosszabb határidőt nem állapít meg. Ha a szakhatóság határidőn belül nem nyilatkozik, a szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. (2) Ha kiemelt jelentőségű olimpiai építési ügyben az  engedély iránti kérelem nem tartalmazza az  (1)  bekezdés szerinti előzetes szakhatósági állásfoglalást vagy az  előzetes szakhatósági hozzájárulás az  (1)  bekezdés alapján nem tekinthető megadottnak, az építésügyi hatóság a szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében a kérelem benyújtásától számított öt napon belül keresi meg a szakhatóságot. 23. § Amennyiben kiemelt jelentőségű olimpiai építési ügyben a  19.  § (2)  bekezdésében meghatározott határidővel az  érdemi határozat meghozatalára nem került sor, a  felettes szerv a  kérelem elbírálását magához vonja, amely intézkedéstől számított öt napon belül a  felettes szervhez az  iratokat fel kell terjeszteni. A  felettes szervnek az érdemi határozatot az iratok hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül kell meghoznia. 7. Olimpiai és Paralimpiai Játékok Építési Szabályzata 24. § (1) Az  építés helyi rendjének biztosítása érdekében Budapesten a  Fővárosi Önkormányzat az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésének helyszínéül kijelölt területek felhasználásával és beépítésével, továbbá a  környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a  telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Építési Szabályzatában (a továbbiakban: OJÉSZ) állapítja meg. (2) Az  OJÉSZ készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a  fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, továbbá a  mindenkor hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait figyelembe kell venni. (3) Az OJÉSZ több ütemre, továbbá külön, az egyes együtt tervezendő területekre bontva is készülhet. (4) Az  OJÉSZ tekintetében a  Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (5) Az  OJÉSZ készítésének időszakára az  érintett területre a  Fővárosi Önkormányzat rendeletével változtatási tilalmat írhat elő az OJÉSZ rendelkezésének hatálybalépéséig, de legfeljebb öt év időtartamra. VI. FEJEZET OLIMPIAI CÉLÚ KISAJÁTÍTÁS 25. § (1) Az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, így különösen az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezéséhez szükséges létesítmények megvalósításával, a  rendezvények lebonyolításával, és a  helyszínek biztosításával kapcsolatos minden ügy, tevékenység és fejlesztés a  kisajátításról szóló 2007.  évi CXXIII.  törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. §-a szerinti közérdekű célnak minősül (a továbbiakban: olimpiai célú kisajátítás). (2) Olimpiai célú kisajátítás esetében a Kstv. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 26. § Olimpiai célú kisajátítás esetében az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogának elnyerését követően az állam javára, saját nevében kisajátítást kérőnek minősül az olimpiai megvalósítási hatóság. 27. § Olimpiai célú kisajátítás közérdekű célra az alábbi esetekben lehetséges: a) az  infrastruktúra fejlesztése keretében a  sport- és ehhez kapcsolódó kiegészítő létesítmény létesítésére, bővítésére, fejlesztésére az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezése érdekében kerül sor; és b) az ingatlant a Kormány olimpiai célú fejlesztés helyszíneként jelölte ki. 28. § Olimpiai célú kisajátítás esetében az adásvételi vagy csereszerződés megkötését meghiúsultnak kell tekinteni, ha a) a  kisajátítást kérőnek – a  kisajátítási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül megtett – ajánlatára a  tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a  kézhezvételtől számított harminc napon belül nem tesz a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetésére is alkalmas elfogadó nyilatkozatot; b) a  tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen, illetve az  ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban és azt az  ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték, feljegyzés alatt áll, illetve más módon igazolták; vagy c) a  tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismeretlen, vagy a  kisajátítást kérő ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna; önmagában a tulajdonosok vagy más kártalanításra jogosultak nagy száma nem minősül ilyen egyéb körülménynek. 29. § (1) Az olimpiai célú kisajátítási eljárás ügyintézési határideje hatvan nap. (2) Az  olimpiai célú kisajátítási eljárás költségeit – ideértve az  eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit is – az állam viseli. VII. FEJEZET HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK BEUTAZÁSA, TARTÓZKODÁSA ÉS MUNKAVÁLLALÁSA 30. § (1) Magyarország a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek számára a  810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályaival összhangban biztosítja, hogy a) az  olimpiai személyi és akkreditációs kártya az  útlevéllel vagy a  birtokosa egyéb hivatalos utazási okmányaival együtt belépésre jogosít Magyarországra, továbbá lehetővé teszi a birtokosnak a  tartózkodást az  olimpiai játékok kezdete előtt legfeljebb harminc naptól számítva – beleértve az  olimpiai játékok időtartamát – az olimpiai játékok befejezését követő legfeljebb harminc napig; b) a  paralimpiai személyi és akkreditációs kártya az  útlevéllel vagy a  birtokosa egyéb hivatalos utazási okmányaival együtt belépésre jogosít Magyarországra, továbbá lehetővé teszi a birtokosnak a  tartózkodást a  paralimpiai játékok kezdete előtt legfeljebb harminc naptól számítva – beleértve a  paralimpiai játékok időtartamát – a paralimpiai játékok befejezését követő legfeljebb harminc napig. (2) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésével összefüggésben a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alkalmazásával tartózkodási engedélyt (a továbbiakban: olimpiai célú tartózkodási engedély) az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki az olimpiai család tagja, az olimpiai személyzet tagja, médiaszolgáltatást nyújtóval, illetve sajtóterméket kiadóval munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és akinek tartózkodási célja, hogy a) az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokra felkészüljön, vagy a  sportoló felkészülését hivatalos minőségében, feladat-, vagy munkakörében eljárva támogassa; b) az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokat előkészítse, az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezését, a  rendezés előkészületeit, a  megvalósítást hivatalos minőségében, feladat-, vagy munkakörében eljárva támogassa, a rendezésben közreműködjön; c) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezéséről és előkészületeiről tudósítson; d) az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokat követően az  olimpiai örökség koordinálását, ápolását és a  fenntarthatóságát hivatalos minőségében, feladat- vagy munkakörében eljárva támogassa, abban közreműködjön. (3) Az  olimpiai célú tartózkodási engedély érvényességi ideje az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok tervezett kezdési időpontja előtti legfeljebb egy évtől az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok befejezését követő legfeljebb egy évig terjedhet. (4) Az  olimpiai célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a  (3)  bekezdésben meghatározott időtartamon belül meghosszabbítható. (5) Az  olimpiai célú tartózkodási engedély kiadása, továbbá meghosszabbítása iránti kérelmet soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül kell elbírálni. 31. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához legkorábban az Olimpiai és Paralimpiai Játékok tervezett kezdési időpontja előtti legfeljebb egy évtől az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok befejezését követő legfeljebb egy évig terjedő időszakban nincs szükség engedélyre: a) az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokban részt vevő olimpiai család tagjainak szóló tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező személynek; b) az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokra történő felkészülés keretében a  sportolónak és a  sportolót hivatalos minőségében, feladat- vagy munkakörében eljárva felkészítő személynek; c) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezéséről és előkészületeiről a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiaszolgáltatást nyújtóval és sajtóterméket kiadóval munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személynek; valamint d) az olimpiai személyzetnek. VIII. FEJEZET KÖZLEKEDÉS 8. Olimpiai Közlekedési Terv 32. § (1) Az olimpiai megvalósítási hatóság legkésőbb az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésének tervezett kezdési időpontját megelőző három évvel elkészíti az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos Olimpiai Közlekedési Tervet. (2) Az Olimpiai Közlekedési Tervben rendelkezni kell különösen az alábbiakról: a) közlekedési rendszerek és létesítmények létrehozása; b) a  közlekedés biztosítása az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezvényeire történő és az  olimpiával kapcsolatos egyéb utazások céljából; c) az olimpiai útvonal hálózat (a továbbiakban: Olimpiai Útvonal Hálózat) létrehozása és fenntartása; d) forgalomirányítás, közlekedési létesítmények irányítása, útlezárások és korlátozások, a  forgalom, valamint a közlekedési létesítmények folyamatos ellenőrzése az Olimpiai és Paralimpiai Játékok alatt; e) rendkívüli helyzetekre vonatkozó intézkedési tervek; f ) az  olimpiai megvalósítási hatóság és az  Olimpiai Közlekedési Tervvel érintett más szervek közötti együttműködés; valamint g) iránymutatások a  Fővárosi Önkormányzat és a  helyi önkormányzatok számára az  Olimpiai Közlekedési Terv végrehajtásával kapcsolatban. (3) Az olimpiai megvalósítási hatóság az Olimpiai Közlekedési Terv elkészítése vagy módosítása előtt egyeztet a) a közlekedésért felelős miniszterrel; b) az érintett polgármesterekkel, Budapesten a főpolgármesterrel is; c) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságával; d) az országos rendőrfőkapitánnyal; e) a közúti gépjármű-közlekedési, a légiközlekedési, az útügyi, vasúti és hajózási hatóságokkal; valamint f ) a jogszabályban feladat- és hatáskörrel rendelkező személlyel. (4) Az Olimpiai Közlekedési Tervnek összhangban kell állnia a nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégiával és az egyéb fejlesztési tervekkel. 9. Olimpiai Útvonal Hálózat 33. § (1) Az olimpiai megvalósítási hatóság javaslatára a közlekedésért felelős miniszter rendeletben kijelölhet valamely utat: a) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezvényeinek megközelítése céljára; vagy b) az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos egyéb közlekedési célból, továbbá meghatározhatja az azzal összefüggő szabályokat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt utak együttesen alkotják az Olimpiai Útvonal Hálózatot. (3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet kiadása előtt az olimpiai megvalósítási hatóság egyeztet az érintett út kezelőjével, továbbá a  rendészetért, a  katasztrófák elleni védekezésért és a  polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel. 10. Egyéb közlekedési rendelkezések 34. § Az Olimpiai Közlekedési Terv végrehajtása és az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos közlekedési szolgáltatások biztosítása érdekében az olimpiai megvalósítási hatóság folyamatosan együttműködik a) a közlekedésért felelős miniszterrel; b) a  rendészetért, a  katasztrófák elleni védekezésért és a  polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel; c) a főpolgármesterrel és az érintett polgármesterekkel; d) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságával; e) az országos rendőrfőkapitánnyal; f ) a közúti gépjármű-közlekedési, a légiközlekedési, az útügyi, vasúti és hajózási hatóságokkal; valamint g) bármely más szervvel vagy személlyel, ha azt szükségesnek találja. IX. FEJEZET AZ OLIMPIAI SZELLEMI TULAJDON 35. § (1) Az  Olimpiai Charta 7.  cikkelyében meghatározott olimpiai tulajdonnak a  36.  § (1)  bekezdésében felsorolt tárgyai, valamint az  olimpizmussal, az  olimpiai mozgalommal és az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos, a  36.  §  (2)  bekezdésében említett megjelölések (a továbbiakban együtt: olimpiai megjelölés) e  törvény erejénél fogva külön védelemben részesülnek (a továbbiakban: különleges védelem). (2) A  különleges védelem e  törvény hatálybalépésének napján keletkezik, és azon a  napon szűnik meg, amikor e törvény jelen fejezete hatályát veszti. (3) A  különleges védelem nem érinti a  NOB és a  MOB jogát arra, hogy megjelöléseire, illetve szellemi alkotásaira – a  külön törvényekben meghatározott feltételekkel – iparjogvédelmi oltalmat szerezzen, továbbá nem érinti a NOB-ot és a MOB-ot megillető szerzői jogi vagy kapcsolódó jogi védelmet. 36. § (1) Az e törvény szerinti különleges védelemben részesül az Olimpiai Charta 8–14. cikkelyében meghatározott a) olimpiai zászló; b) olimpiai jelmondat; c) olimpiai embléma; d) olimpiai láng, olimpiai fáklya; és e) olimpiai elnevezés. (2) Az e törvény szerinti különleges védelemben részesülő megjelölések: a) „OLIMPIA”; b) „PARALIMPIA”; c) „OLIMPIAI”; d) „PARALIMPIAI”; e) „OLIMPIAI JÁTÉKOK”; f ) „PARALIMPIAI JÁTÉKOK”; g) „OLIMPIKON”; h) „PARALIMPIKON”; i) a „BUDAPEST” szó és a „2024” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés; valamint j) az a)–h) pontban meghatározott megjelölések angol nyelvű változata. 37. § (1) A különleges védelem jogosultja a NOB. (2) A  különleges védelem alapján a  NOB-nak kizárólagos joga van az  olimpiai megjelöléseknek az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal összefüggő használatára. E  kizárólagos használati jog alapján a  NOB bárkivel szemben felléphet, aki a) az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal összefüggésben engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ az  olimpiai megjelölések bármelyikével azonos, illetve olyan jelzést (különösen árujelzőt vagy szimbólumot), amelyet a fogyasztók az olimpiai megjelölések bármelyikével összetéveszthetnek a megjelölés és a jelzés azonossága vagy hasonlósága miatt; b) az  olimpiai megjelölések bármelyikét az  olimpiai mozgalom alapelveivel összeegyeztethetetlen módon használja. (3) E  kizárólagos használati jogra a  védjegyek és a  földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997.  évi XI.  törvény (a továbbiakban Vt.) 12. § (3) bekezdését és 15–16. §-át megfelelően alkalmazni kell. (4) A különleges védelem érvényesítése érdekében Magyarországon a MOB – saját nevében, a NOB javára – felléphet. (5) A különleges védelem alapján a NOB, továbbá a MOB nem tilthat el mást attól, hogy – a jóhiszeműség és tisztesség követelményeivel összhangban – a) az  őt megillető, e  törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerzői jogi védelemből, illetve jóhiszeműen megszerzett iparjogvédelmi oltalomból eredő jogait gyakorolja; b) az olimpia eseményeiről tájékoztasson vagy az ilyen tájékoztatást a nyilvánossághoz közvetítse, feltéve, hogy az nem szolgál közvetlen vagy közvetett reklámozási célokat. (6) A  különleges védelmet megsérti, aki az  (1)  bekezdésben foglaltak megsértésével az  olimpiai megjelölések bármelyikét jogosulatlanul használja. A különleges védelem megsértése esetén támasztható polgári jogi igényekre és az  ilyen jogsértés miatt indított perekre a  Vt. V. és XII. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a  különleges védelem megsértése miatt indított perekben meghatalmazottként eljárhat az  adott megjelölésnek a  MOB által erre feljogosított használója is. A  bírósági végrehajtásról szóló 1994.  évi LIII.  törvény 184/A.  §-ának és 187.  § (1)  bekezdése b)  pontjának alkalmazásában védjegybitorláson az  olimpiai megjelölések e  törvény szerinti védelmének megsértését is érteni kell. 38. § (1) A különleges védelem alatt álló olimpiai megjelölések kereskedelmi célú használatának engedélyezésére kizárólag a MOB – saját nevében, a NOB javára – jogosult. (2) A Fővárosi Önkormányzat – a NOB és a MOB előírásaival, továbbá a Rendező Város Szerződés és a Rendező Város Szerződésben előírt olimpiai marketing terv szerződés rendelkezéseivel összhangban – a  Pályázat során jogosult az  olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés kihirdetéséről szóló 2008. évi LX. törvényben meghatározott olimpiai jelképet (a továbbiakban: olimpiai jelkép) tartalmazó saját jelkép kialakítására és nem kereskedelmi célú használatára. (3) A Kormány – a NOB és a MOB előírásaival, továbbá a Rendező Város Szerződés és a Rendező Város Szerződésben előírt olimpiai marketing terv szerződés rendelkezéseivel összhangban – a  Pályázat során jogosult az  olimpiai jelképet tartalmazó saját jelkép kialakítására és nem kereskedelmi célú használatára. (4) Az  olimpiai jelképet tartalmazó saját jelképnek a  Kormány vagy a  Fővárosi Önkormányzat általi használatának módját, formáját, tartalmát és terjedelmét a MOB-bal előzetesen egyeztetni kell. (5) Az olimpiai jelképet tartalmazó saját jelkép használatát a Kormány, továbbá a Fővárosi Önkormányzat másnak nem jogosult átengedni. 11. A védjegyeljárásokra vonatkozó különös rendelkezések 39. § (1) A Vt. 5. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában más korábbi iparjogvédelmi jogán a különleges védelmet is érteni kell. (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a MOB által benyújtott felszólalás gyorsított elbírálását hivatalból rendeli el. A felszólalás gyorsított elbírálására a Vt. 73/A. § (5) bekezdését és (6) bekezdés a)–b) pontjait megfelelően alkalmazni kell. (3) Ha a törlési kérelmet a MOB nyújtja be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított törlési eljárást hivatalból rendeli el. Az ilyen gyorsított törlési eljárásra a Vt. 73/A. §-ának kizárólag az (5) és (6) bekezdését kell alkalmazni. (4) Az (1)–(3) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a Vt.-nek a védjegybejelentés felszólalás alapján történő érdemi vizsgálatára, illetve a törlési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 40. § (1) A  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a  MOB által benyújtott védjegybejelentés meghirdetése iránt az  elismert bejelentési naptól számított harminc napon belül intézkedik, kivéve, ha a  bejelentőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni a) a védjegybejelentés benyújtását követő vizsgálat során (Vt. 55–56. §); b) a védjegybejelentés alaki vizsgálata során (Vt. 59. §); vagy c) a védjegybejelentés hivatalból történő érdemi vizsgálata során (Vt. 61. §). (2) A  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a  MOB által benyújtott védjegybejelentés meghirdetése iránt az  elismert bejelentési naptól számított harminc napon belül intézkedik akkor is, ha ennek nincs akadálya a MOB kellő időben benyújtott hiánypótlása illetve nyilatkozata alapján. (3) A MOB által benyújtott bejelentésekre, az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Vt.-nek a védjegy lajstromozására irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel: a) a Vt. 61/A. § (1) bekezdésétől eltérően a védjegybejelentés meghirdethető a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől számított egy hónap elteltét megelőzően is; b) a  Vt. 41.  § (2)  bekezdésétől eltérően a  MOB részére a  hiánypótlásra, illetve a  nyilatkozattételre öt napos határidő is kitűzhető, amely az ügyfél kérésére egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. X. FEJEZET A TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS TILALMÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 41. § E törvény alkalmazásában a  tisztességtelen piaci magatartás és a  versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996.  évi LVII.  törvény 2.  §-a szerinti tisztességtelen gazdasági verseny tilalmába ütköző magatartást tanúsít az  is, aki – anélkül, hogy erre jogosult lenne – a) azt a  látszatot kelti, hogy áruja, szolgáltatása, vagy személye szerződéses (különösen szponzorálási szerződéses), kereskedelmi, szervezeti, vagy pénzügyi támogatási kapcsolatban áll az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal, a NOB-bal vagy a MOB-bal; b) olyan árut vagy szolgáltatást kínál fel vagy értékesít, illetve nyújt, amellyel kapcsolatban az  a)  pontban meghatározott látszatot kelti; c) az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal összefüggésben az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok helyszínein és e  helyszínek környezetében (ideértve különösen a  stadionokat, a  stadionok körüli és egyéb köztereket, a  közutakat, a  közforgalmú közlekedési létesítményeket, a  vasúti és autóbusz pályaudvarokat, a  repülőtereket) olyan nyilvános eseményt vagy csoportos cselekvést szervez, illetve abban közreműködik, amely vagy amelynek során az abban résztvevők az általuk viselt ruházat, illetve a maguknál tartott tárgyak vagy más hasonló eszközök révén az a) pontban meghatározott látszatot keltik. XI. FEJEZET A PÁLYÁZAT ÉS A RENDEZÉS FINANSZÍROZÁSA 42. § (1) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatához és rendezéséhez szükséges forrásokat – a (4) bekezdés kivételével – a központi költségvetés biztosítja. (2) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázata és rendezése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3/A. §-a szerinti közfeladatnak minősül. (3) Az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatához és rendezéséhez szükséges forrásokat a  központi költségvetés különösen az alábbi területeken biztosítja: a) az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok létesítményeinek kivitelezése, különösen az  olimpiai stadion, a versenyhelyszínek és az edzést biztosító létesítmények; b) az olimpiai és média falu létesítményeinek kivitelezése; c) a nemzetközi közvetítési központ és a média központ létesítményeinek kivitelezése; d) a közlekedési projektek kivitelezése; e) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságának összes pénzügyi kötelezettségvállalása. (4) Az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatához és rendezéséhez szükséges forrásokat a  lehető legnagyobb hányadban adományokból, illetve központi költségvetési forráson kívüli támogatásokból kell fedezni. (5) A  Kormány, a  Fővárosi Önkormányzat, a  MOB, továbbá az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága kötelesek erre irányuló összehangolt programok megvalósítása, továbbá egyéb megfelelő eszközök útján biztosítani, hogy az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatára és rendezésére irányuló eljárásokban a  lehető legnagyobb mértékben vonjanak be magánforrásokat. (6) Az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága költségvetésének tervezésénél tekintetbe kell venni a  NOB pénzügyi hozzájárulását az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága költségvetéséhez. (7) Az Országgyűlés biztosítja, hogy Magyarország adó- és vámjogi tárgyú törvényei olyan módon kerülnek elfogadásra és alkalmazásra, hogy azok megfeleljenek az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok magyarországi megrendezését szabályozó Rendező Város Szerződésben, továbbá a Pályázat során benyújtandó garanciákban foglaltaknak. 43. § (1) A Pályázat időszaka alatt a Budapest 2024 Zrt. a Pályázattal kapcsolatos ügyekben és eljárásokban teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül. (2) A  rendezési jog elnyerését követően az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága adómentességben, továbbá az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésével kapcsolatos ügyekben és eljárásokban teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül. 44. § (1) Az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága mentesül a  NOB vagy a  NOB által ellenőrzött intézmény által a  Rendező Város Szerződés alapján a  részére történő fizetésre vagy egyéb hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettség (közteher) alól. (2) A  NOB, a  NOB által ellenőrzött intézmények, valamint a  NOB előírásainak megfelelően a  hivatalos idő- és eredménymérést biztosító társaság és mindezek alvállalkozói mentesülnek az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok lebonyolításából származó bevételek tekintetében az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságától kapott kifizetésekre vagy bármely más, az általuk az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága részére teljesítendő kifizetésre vonatkozó fizetési kötelezettség (közteher) alól. (3) Az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos tevékenységük céljából Magyarországon tartózkodó, magyar illetőséggel nem rendelkező sportolók mentesülnek az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok során elért eredményeikre tekintettel megszerzett pénzbeli vagy más formában kapott elismerésüket, mint jövedelmet terhelő fizetési kötelezettségek (közterhek) alól. (4) A magyar illetőséggel nem rendelkező a) a NOB és a NOB által ellenőrzött intézmények munkavállalói, tagjai, képviselői, továbbá a NOB és a NOB által ellenőrzött intézményekkel megbízási jogviszonyban álló magánszemélyek; b) a külföldi államok olimpiai bizottságai magyarországi delegációinak személyzete; c) bírók, játékvezetők és más, az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok lebonyolításában résztvevő tisztségviselők, ideértve különösen a hivatalos idő- és eredménymérést biztosító társaság, továbbá más a NOB által elismert szervezetek, így különösen a  Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, a  Nemzetközi Sportdöntőbíróság és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség képviselőit, munkavállalóit és más személyzetét; d) a  külföldi akkreditált média szervezetek munkavállalói, vezetői, tagjai és más képviselői, továbbá e  szervezetekkel az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal összefüggő megbízási jogviszonyban álló magánszemélyek; valamint e) a  NOB által biztosított marketing jogokkal rendelkező társaságok és a  NOB-tól közvetlenül vagy közvetve közvetítési jogot szerzett társaságok munkavállalói, vezetői, tagjai és más képviselői mentesülnek az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos tevékenységükkel összefüggésben megszerzett jövedelmüket terhelő fizetési kötelezettségek (közterhek) alól. (5) A  (3) és (4)  bekezdésben felsorolt személyek részére történő és az  ott meghatározott feltételeknek megfelelő kifizetésekből a  kifizetőt a  kifizetés után nem terheli adókötelezettség, ideértve különösen adó-, adóelőleg megállapítását, levonását. A (3) és (4) bekezdésben felsorolt feltételek fennállását az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságának nyilatkozata igazolja. (6) Az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos tevékenységük céljából Magyarországon átmenetileg jelen lévő, a  (3) és (4)  bekezdésekben meghatározott sportolók magyarországi jelenléte nem keletkeztet telephelyet, fióktelepet, kereskedelmi képviseletet azon szervezetek számára, amelyekhez tartoznak, továbbá ezen szervezetek nem kötelezhetők arra, hogy ezen tevékenység vonatkozásában belföldön fióktelepet, telephelyet vagy bármilyen letelepedést hozzanak létre. (7) A NOB, a NOB által ellenőrzött intézmények, az Olimpiai Charta szerinti nemzeti olimpiai bizottságok, az Olimpiai Charta szerinti nemzetközi sportszövetségek, a  NOB marketing partnerek és a  közvetítési jogok tulajdonosai, amelyek az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos feladataik teljesítése céljából átmenetileg vannak jelen Magyarországon, a  közvetett adók tekintetében ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága által biztosított marketing jogokkal rendelkező társaságok vagy egyéb belföldi szereplők. Ennek megfelelően az  ilyen nem belföldi szervezeteknek az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatban teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások mentesek bármely közvetett adó alól és az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos költségeikkel összefüggésben felmerült közvetett adókat az ilyen nem belföldi szervezetek visszaigényelhetik, ha a  magyar jogszabályok szerint ilyen adójogi kezelés alkalmazható az  Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága marketing partnerei vagy egyéb belföldi szereplők által teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások vagy felmerült költségek tekintetében. (8) Az  Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatosan behozott minden állat, felszerelés, ellátmány, készlet Magyarországra történő behozatala az  Európai Unió vámjogszabályai sérelme nélkül mentesül bármilyen vám-, adó-, közteher alól, feltéve, hogy ezeket elfogyasztják, Magyarországon hagyják (ide nem értve ezek értékesítését), vagy megfelelő időn belül exportálják. XII. FEJEZET OLIMPIAI GARANCIÁK 12. A garanciák tárgya, a garanciák kiadására köteles szervek és személyek 45. § (1) E törvény szerinti garanciákat az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázata és rendezése elnyerése érdekében, a NOB előírásainak megfelelő formában és tartalommal, kötelezően kell kiállítani. (2) E törvény szerinti garanciák nem minősülnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), továbbá az államháztartásról szóló törvény szerinti garanciaszerződésnek vagy garanciavállaló nyilatkozatnak. A  garanciában vállaltak teljesítésére a  Ptk. 6:2.  § (2)  bekezdése szerinti egyoldalú jognyilatkozatból származó kötelem jön létre. (3) A  Pályázat során a  garanciákat három szakaszban kell benyújtani a …