43/2011. (III. 23.) Korm. rendelete a doppingellenes tevékenység szabályairól.

43/2011. (III. 23.) Korm. rendelete a doppingellenes tevékenység szabályairól. A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) az országos sportági szakszövetségekre, az országos sportági szövetségekre és a fogyatékosok országos szövetségeire (a továbbiakban együtt: szövetség), a Magyar Olimpiai Bizottságra, a Magyar Paralimpiai Bizottságra, a Nemzeti Sportszövetségre és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségére (a továbbiakban együtt: sportköztestületek), a nemzeti doppingellenes szervezetre (Hungarian National Anti-doping Organization, a továbbiakban: HUNADO), a verseny- vagy rajtengedéllyel rendelkező sportolóra, az eltiltás hatálya alatt álló versenyzőre, és az eltiltás leteltét vagy visszavonulását követően a versenyszerű sporttevékenység folytatását bejelentő sportolóra (a továbbiakban együtt: versenyző), a versenyző felkészítésében, illetve irányításában közreműködő sportszakemberekre, valamint a versenyszerű sportban részt vevő sportszervezetekre; b) a szövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a nemzetközi sportági szakszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. célzott vizsgálat: a versenyzők vizsgálatra történő kiválasztásának az a formája, amikor meghatározott időpontban meghatározott versenyző vagy versenyzők csoportja nem véletlenszerűen kerül vizsgálat céljából kiválasztásra; 2. dopping: az e rendeletben meghatározott tiltólista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó – vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő – szer, készítmény vagy élettani vegyület, továbbá módszer; 3. doppingellenes tevékenység: az az ellenőrző, felvilágosító és nevelő tevékenység, amelynek célja, hogy a versenyző sportteljesítménye fokozása érdekében doppingot ne használjon vagy ne alkalmazzon; 4. doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek: a sportszervezetek, a szövetségek, a sportköztestületek, a HUNADO, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium; 5. doppingellenőrzés: a vizsgálat-eloszlási tervezést, a mintavételt és -kezelést, a laboratóriumi elemzést, az elő zetes felülvizsgálati eljárást, a doppingeljárást és a jogorvoslatot magába foglaló eljárás; 6. doppingolás: az e rendeletben meghatározott – egy vagy több – doppingvétség meg valósítása; 7. használat: tiltott szer fogyasztása, injekció útján történő beadása vagy bármely módon történő felhasználása, vagy tiltott módszer alkalmazása; 8. manipuláció: a doppingellenőrzés bármely szakaszának meg nem engedett cél érdekében vagy meg nem engedett módon végrehajtott módosítása, befolyásolása, a doppingellenőrzés során természetes folyamat meggátolása céljával végzett meg nem engedett beavatkozás, valamint az eredmény megváltoztatása; 9. marker: olyan jelzőanyagok csoportja, amelyek tiltott szerek, módszerek használatára utalnak; 10. meghatározott szer: a büntetések alkalmazásában minden, tiltólistán szereplő tiltott szer, kivéve az anabolikus szerek és hormonok, a tiltólistán az ilyen szerek csoportjába tartozóként jelölt stimulánsok és hormonális növekedésgátlók, valamint a tiltólistán szereplő tiltott módszerek; 11. minta: bármely doppingellenes ellenőrzési céllal gyűjtött biológiai anyag; 12. nemzetközi doppingellenes szervezet: a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (a továbbiakban: WADA), az Európa Tanács Doppingellenes Megfigyelő Csoportja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, a nemzetközi sportági szakszövetségek, a nemzeti doppingellenes szervezetek nemzetközi szövetségei és azon nemzetközi sportrendezvények szervezői, amelyek doppingellenőrzést végeznek a sportrendezvényen; 13. nemzetközi követelmény: a WADA által elfogadott, a doppingellenes tevékenység egyes részeiért felelős doppingellenes szervezetek egységes szabályok szerinti eljárását és az eljárások harmonizációját biztosító nemzetközi előírások, valamint az egyes nemzetközi sportági szövetségeknek a WADA nemzetközi előírásait biztosító sportági különös szabályai az adott sportágban; 14. nyilvántartott vizsgálati csoport: a sportág nemzetközi szövetségének vonatkozó rendelkezéseivel és a további nemzetközi követelményekkel összhangban a szövetségek adatszolgáltatása alapján a HUNADO által összeállított versenyzők csoportja, akik tekintetében a versenyrendszerben szervezett versenyen és versenyen kívüli időszakban végzett doppingellenőrzéseket alkalmazni kell a vizsgálat-eloszlási tervben foglaltak szerint; 15. pozitív vizsgálati eredmény: laboratóriumból vagy más akkreditált vizsgálati intézményből származó jelentés, amely a mintában tiltott szert vagy annak metabolitját, markerét (beleértve endogén anyagok emelkedett szintjét), vagy tiltott módszer használatát mutatja ki; 16. származék: bármely biológiai átalakulási folyamat során képződött anyag; 17. tiltólista: a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendeletben foglalt, tiltott szereket és módszereket meghatározó jegyzék és annak a WADA előírásaival összhangban kiegészített és alkalmazandó, a HUNADO által aktualizált és a honlapján közzétett változata; 18. versenyen kívüli időszak: versenyidőszakon kívüli időszak; 19. versenyidőszak: a nemzetközi szövetség vagy más doppingellenes szervezet eltérő rendelkezése hiányában a versenyt 12 órával megelőzően kezdődő időszak, amelyben a versenyzőt beosztják a verseny végéig a részvételre, illetve a versennyel kapcsolatos mintavételi eljárásra; 20. vizsgálat: a doppingellenőrzési folyamat része, beleértve a versenyző mintavételre történő kijelölését és erről való értesítését, a mintavételt és -kezelést, a minták laboratóriumba történő szállítását és analízisét. 3. A miniszter feladatai 3. § A miniszter feladat- és hatáskörében ellátja a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használatára vonatkozó hazai és nemzetközi rendelkezések betartásához szükséges alábbi feladatokat: a) a sportköztestületek elő zetes szakmai véleményét kikérve szerződést köt a HUNADO feladatait ellátó szervezettel, és a szerződésben foglaltak szerint figyelemmel kíséri és ellenőrzi működését, b) minden év január 31-éig meghatározza a HUNADO számára a versenyzők – különösen a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozók – bejelentés nélküli vizsgálatának állam által támogatott keretszámát, és ezek „A” jelű minta-analíziséhez, valamint a doppingellenes felvilágosító és nevelő tevékenységhez biztosítja az állami támogatást, c) részt vesz a nemzetközi doppingellenes együttműködésben, d) együttműködik a doppingellenes tevékenységben részt vevő egyéb szervezetekkel, e) ellenjegyzi a HUNADO által elkészített, valamennyi érintett sportágra kiterjedő vizsgálat-eloszlási tervet. 4. A sportszervezetek, a szövetségek és a sportköztestületek feladatai 4. § (1) A sportszervezetek, a szövetségek és a sportköztestületek részt vesznek a doppingellenes tevékenységben, ellátják a részükre jogszabályokban, alapszabályukban, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályzataiban és a nemzetközi követelményekben meghatározott feladatokat, a felvilágosítással és neveléssel kapcsolatos feladatokat, kezdeményezik versenyzőik doppingellenőrzését, valamint együttműködnek a doppingellenes tevékenységben részt vevő egyéb szervezetekkel. (2) A szövetség érvényesíti a doppingtilalmat, amely során e rendelettel, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályaival, a nemzetközi követelményekkel, valamint a HUNADO szakmai ajánlásaival összhangban a) doppingszabályzatban rendelkezik aa) a versenyzők, a sportszakemberek, valamint a tagságát képező sportszervezetek doppingellenes tevékenységgel összefüggő feladatairól, kötelezettségeiről és a feladatok végrehajtásához szükséges költségek biztosításáról, ab) az e rendeletben meghatározott doppingbüntetésekről, azok időtartamáról, mértékéről, valamint a büntetések kiszabásának részletes – sportág-specifikus – eljárási rendjéről, b) a sportág nemzetközi szövetségének vonatkozó rendelkezéseinek és a további nemzetközi követelményeknek megfelelően – sportágában a nyilvántartott vizsgálati csoporthoz tartozó versenyzők körének meghatározása érdekében – az érintett versenyző hozzájárulása alapján adatot szolgáltat a HUNADO részére, c) nyilvántartja és a HUNADO rendelkezésére bocsátja a doppingellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokat – különös figyelemmel a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzők tartózkodási helyére vonatkozó „whereabouts” információkra –, az adatok kezeléséhez szükséges, az érintett sportoló írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a 18 éven aluli versenyzők doppingellenőrzéséhez szükséges törvényes képviselői hozzájárulásokat, d) a sportági jellemzőkre figyelemmel – a 16. § (1) bekezdésében meghatározott határidőre – elkészíti doppingellenes tevékenységének következő évre vonatkozó programját, amely magában foglalja a felvilágosítási és nevelési, valamint doppingellenőrzési tervét is, e) doppingellenes feladatai ellátásának koordinációjára, a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetekkel való együttműködésre a doppingellenes tevékenységre vonatkozó szabályokban jártas kapcsolattartó személyt jelöl ki, f) minden év január 15-éig megküldi a HUNADO és – tájékoztatásul – a miniszter részére az előző évi doppingellenes tevékenységéről készített beszámolóját. (3) A sportköztestületek együttműködnek a HUNADO-val és a további doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetekkel, valamint a nemzetközi doppingellenes szervezetekkel a doppingellenes tevékenység eredményessége érdekében, ennek keretében a) saját és tagságuk doppingellenes tevékenységét e rendelettel, a nemzetközi követelményekkel, valamint a HUNADO szakmai ajánlásaival összhangban végzik, szervezik, amelyről tájékoztatják a HUNADO-t, b) véleményezik a HUNADO által összeállításra kerülő vizsgálat-eloszlási tervet, c) közreműködnek a HUNADO által a sportágakra egységesen előírt általános felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elvek összeállításában, d) ellátják a nemzetközi követelményekben részükre meghatározott feladatokat, e) azon sport-világesemények vonatkozásában, ahol a sportköztestületek a versenyzők nevezésével és versenyeztetésével kapcsolatos egyes feladatokat ellátják, a sportköztestületeket megfelelően megilletik és terhelik a szövetségekre e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a vonatkozó nemzetközi követelményekben meghatározott jogok és kötelezettségek. 5. A HUNADO feladatai 5. § (1) A HUNADO doppingellenes tevékenysége során e rendelet, más jogszabályok és az egyes nemzetközi követelményeknek a nemzeti doppingellenes szervezetekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – a miniszterrel kötött szerződés alapján – részt vesz a doppingellenes tevékenységben. A HUNADO-nak a doppingellenes tevékenységével összefüggésben, a mintavétel és -kezelés során bekövetkező károk megtérítésének fedezésére szolgáló felelősségbiztosítással, ISO nemzetközi tanúsítvánnyal és WADA akkreditációval kell rendelkeznie. (2) A HUNADO doppingellenes tevékenysége során e rendelettel, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályaival, valamint a nemzetközi követelményekkel összhangban a) a 4. § (2) bekezdés b)–d) pontjában foglaltak szövetség általi megküldését követően – a sportköztestületeknek a mintavételre történő kijelölés szakmai szempontjaira, továbbá indokolt esetben egyes versenyzők kijelölésére tett véleményének kikérését követően – elkészíti a nyilvántartott vizsgálati csoport 3. § b) pontja szerinti doppingellenőrzését tartalmazó, valamennyi érintett sportágra kiterjedő vizsgálat-eloszlási tervet, amit ellenjegyzésre megküld a miniszternek, b) valamennyi érintett sportágra kiterjedően összeállítja a nyilvántartott vizsgálati csoporthoz tartozó versenyzők körét, c) gondoskodik a tiltólista karbantartásáról, és a tiltólistával összefüggő információs-tájékoztató tevékenységet végez, a mindenkori tiltólistát és a WADA Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatának mindenkor aktualizált változatát honlapján közzéteszi, d) ellátja a mintavétellel és -kezeléssel, valamint a doppingellenőrzések eredményének kezelésével és közlésével, továbbá az elő zetes felülvizsgálati eljárással, valamint a doppingeljárással összefüggő, hatáskörébe utalt feladatokat, e) az e rendeletben és a gyógyászati célú mentességekre vonatkozó nemzetközi követelményben meghatározottak szerint – a szervezeti kerete között működő Terápiás Alkalmazási Kivétel Bizottságon (a továbbiakban: TUE Bizottság) keresztül – dönt a gyógyászati célú mentesség iránti kérelmekről, f) feladatkörével összefüggésben felvilágosító és nevelő tevékenységet végez, g) az „A” jelű minta analízisének pozitív vizsgálati eredménye, valamint a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás esetén nyilvánosságra hozza a versenyző sportágát azzal a megjegyzéssel, hogy az önmagában nem jelenti a doppingvétség megállapítását, a versenyző kérheti a „B” jelű minta analízisét, és a doppingvétség megállapítására az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság az elő zetes felülvizsgálati eljárást követő doppingeljárásban jogosult, h) a sportköztestületek közreműködésével kidolgozza a sportágakra egységesen előírt általános felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elveket, i) szabályzatban rendelkezik a feladat- és hatáskörébe tartozó doppingellenes tevékenység keretében végzett feladatokról, j) ajánlásokat tesz a doppingellenes tevékenységre vonatkozó részletes szövetségi szabályok megalkotására, módosítására és azoknak az egységes hazai és nemzetközi szakmai elvekkel, követelményekkel való összehangolására, valamint alapelveire, és ezek meg valósításáról írásban tájékoztatást kérhet az érintett szövetségektől, amelyek kötelesek a tájékoztatásra írásban válaszolni, k) jóváhagyja a szövetségek doppingellenes tevékenységének éves programját, l) figyelemmel kíséri és értékeli a doppingellenőrzés és szankcionálás jogszabályokkal és nemzetközi követelményekkel való összhangját, m) értékeli a szövetségek és a sportköztestületek doppingellenes tevékenységét, és javaslatokat fogalmaz meg fejlesztésükre, kiegészítésükre, módosításukra, különös figyelemmel a jogszabályokkal és a nemzetközi követelményekkel való összhang biztosítására, n) részt vesz a nemzetközi doppingellenes szervezetek munkájában, a nemzetközi együttműködésben, o) javaslatot tesz a doppingellenes kutatások főbb irányaira, p) honlapot működtet, amelyen közzéteszi doppingellenes szabályzatát, továbbá a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek, személyek doppingellenes feladatait segítő információkat, q) gondoskodik a doppingellenőrök képzéséről és rendszeres továbbképzéséről, amelyet a szövetségek kijelölt kapcsolattartói részére is biztosít, r) ellátja az (1) bekezdés szerinti szerződésben meghatározott egyéb feladatokat. (3) A HUNADO-val munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő személy a doppingellenes tevékenységben részt vevő más szervezetekkel – tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – doppingellenes tevékenységre irányuló munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, doppingellenes tevékenysége során pártatlanul, a szakmai, etikai és nemzetközi követelményeknek megfelelően köteles eljárni, és a tudomására jutott adatokat, információkat bizalmasan kezelni. Doppingvétséget elkövető személy nem állhat a HUNADO-val munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. (4) A HUNADO mintavétel és -kezelés során eljáró doppingellenőrének felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A doppingellenőrök képzéséről és rendszeres szakmai továbbképzéséről a HUNADO gondoskodik. (5) A HUNADO együttműködik a doppingellenes tevékenységben részt vevő egyéb szervezetekkel, versenyzőkkel és sportszakemberekkel, tevékenységéről beszámol a miniszternek, és arról évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a sportköztestületeket is. 6. A TUE Bizottság feladatai 6. § (1) A TUE Bizottság az e rendeletben és a gyógyászati célú mentességekre vonatkozó nemzetközi követelményben foglaltak szerint dönt a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzők gyógyászati célú mentesség iránti kérelméről. (2) A TUE Bizottság a HUNADO szervezeti keretei között működik, két tagból és elnökből áll. Működési feltételeit és a TUE Bizottság elnökének és tagjainak díjazását a HUNADO biztosítja. A TUE Bizottság dönt a gyógyászati célú mentesség iránti kérelmekről. A TUE Bizottság elnöke és tagjai e feladatuk ellátása során a nemzeti doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek részéről nem utasíthatók, doppingellenes tevékenységüket ezen szervezetektől függetlenül végzik. A TUE Bizottság elnöke és tagjai a doppingellenőrzés bármely más szakaszában nem vehetnek részt. (3) A TUE Bizottság elnökének személyére és tagjaira az Országos Sportegészségügyi Intézet és a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium tesz közös javaslatot a HUNADO részére. A TUE Bizottság elnökét és tagjait a HUNADO vezetője kéri fel a tisztség ellátására. A TUE Bizottság belgyógyász, pulmonológus és sebész szakorvosokból áll. A TUE Bizottság legalább egy tagjának rendelkeznie kell a fogyatékos versenyzők speciális egészségügyi ellátására, kezelésére vonatkozó ismeretekkel. (4) A TUE Bizottság elnöke és tagja által ellátott feladatok tekintetében az 5. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (5) A TUE Bizottság elnöke a TUE Bizottság tevékenységéről a HUNADO vezetőjét legalább negyedévente tájékoztatja. 7. A doppingbizottság és a dopping fellebbviteli bizottság feladatai 7. § (1) A doppingbizottság az e rendeletben, más jogszabályokban és a vonatkozó nemzetközi követelményekben foglaltak szerint felelős az első fokú doppingeljárások lefolytatásáért. (2) A doppingbizottság a HUNADO szervezeti keretei között működik. A doppingbizottság működésével, a doppingeljárások előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, titkársági feladatok ellátását és az ezzel összefüggő költségeket a HUNADO biztosítja. (3) A doppingbizottság három tagból áll. Állandó tagja a HUNADO erre a feladatra kijelölt munkatársa, továbbá a sportköztestületek által közösen jelölt személy, eseti tagja annak a szövetségnek az alkalmazottja, amelynek sportágában az eljárás alá vont versenyző a sporttevékenységét folytatja, vagy az eljárás alá vont sportszakember a szakmai tevékenységét gyakorolja. A doppingbizottság elnöke a szövetség által delegált tag. (4) A doppingbizottság elnöke és tagjai e feladatuk ellátása során a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek részéről nem utasíthatók, doppingellenes tevékenységüket ezen szervezetektől függetlenül végzik. (5) A doppingbizottságban elnökként és tagként nem vehet részt az, a) aki doppingvétséget követett el, b) aki a doppingellenőrzés bármely korábbi szakaszában részt vett, c) akitől az ügy elfogulatlan, pártatlan megítélése egyébként nem várható el. 8. § (1) A doppingbizottság első fokon meghozott határozatával szemben benyújtott fellebbezés eredményeként induló másodfokú doppingeljárást a dopping fellebbviteli bizottság folytatja le. (2) A dopping fellebbviteli bizottság szervezetére, működésére, összetételére és összeférhetetlenségi szabályaira a 7. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a dopping fellebbviteli bizottságban nem vehet részt az a személy sem, aki az első fokú határozat meghozatalában részt vett. 9. § (1) A doppingbizottság, illetve a dopping fellebbviteli bizottság tagjaként a sportköztestületek 3–3 személyt jelölnek ki, akik tisztségüket 4 évig töltik be. A doppingbizottság és a dopping fellebbviteli bizottság tagja csak olyan személy lehet, aki jogász, orvos, más egészségügyi felsőfokú, vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel és a doppingellenes tevékenység területén legalább hároméves szakmai tapasztalattal rendelkezik. A sportköztestületek a kijelölést – új személy egyidejű kijelölése mellett – a 7. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben visszavonhatják, és a tagok e tisztségükről bármikor, a lemondási szándék bejelentésétől számított 30 napos határidővel lemondhatnak. (2) A HUNADO a doppingeljárás előkészítése során felkéri a sportköztestületeket, hogy a konkrét doppingeljárásban a doppingbizottság, illetve a dopping fellebbviteli bizottság tagjaként eljáró személyt jelöljék ki. 8. A nemzeti doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetekre vonatkozó közös rendelkezések 10. § Amennyiben a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendeletben kihirdetett, az UNESCO keretében Párizsban, 2005. október 19-én elfogadott nemzetközi doppingellenes Egyezmény részét képező Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat aláírói, úgy a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatot a benne foglaltaknak megfelelően doppingellenes szabályzatban alkalmazzák, különös figyelemmel a 23. Cikk 2.2 pontjában és a nemzetközi követelményekben foglaltakra. 9. A versenyző és a sportszakember feladatai 11. § (1) A versenyző a tisztességes játék elve alapján, a doppingmentes felkészülés és versenyzés e rendeletben, valamint a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályzataiban és a nemzetközi követelményekben meghatározott előírásokat mindenkor köteles betartani. Ennek keretében kötelezettsége elkerülni különösen, hogy a) tiltott szer kerüljön a szervezetébe, b) ő maga, vagy vele összefüggésben más személy tiltott módszert alkalmazzon. (2) Amennyiben a versenyző tudomására jut, hogy más versenyző a 12. § (1) bekezdés g)–h) pontjában meghatározott doppingvétséget megalapozó magatartást úgy követ el, hogy azzal más jogszabályok előírásait is megsérti, akkor az ilyen doppingvétség elkövetését megalapozó magatartást jelentenie kell a HUNADO vagy a szövetség részére. (3) A versenyző felelős a szervezetéből származó mintából e rendelet és a vonatkozó nemzetközi követelmény alapján kimutatott bármilyen tiltott szer, származék vagy marker jelenlétéért, tiltott szer használatáért, valamint megkísérelt használatáért, vagy tiltott módszer alkalmazásáért, vagy megkísérelt alkalmazásáért, függetlenül attól, hogy a jelenlét, használat, alkalmazás tekintetében legalább gondatlanság, vagy a megkísérelt használat, alkalmazás tekintetében szándékosság terheli-e. (4) A sportszakember a tisztességes játék elve alapján, a doppingmentes felkészítés és versenyeztetés e rendeletben, valamint a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályzataiban és a nemzetközi követelményekben meghatározott előírásokat mindenkor köteles betartani. (5) A versenyző és a sportszakember jogosult arra, hogy attól a sportszervezettől, amelyben a sporttevékenységet vagy a sportszakmai tevékenységet folytatja és attól a sportszövetségtől, amelynek a sportszervezet tagja, valamint más, a nemzeti doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetektől naprakész felvilágosítást kapjon, továbbá információ álljon rendelkezésére a doppingellenes tevékenységet meghatározó jogszabályokról, nemzetközi követelményekről. 10. Doppingvétségek 12. § (1) Doppingvétséget követ el a versenyző, ha a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel a) a testéből származó mintában aa) – azon szerek kivételével, amelyek tekintetében a tiltólista egyedi mennyiségi határérték eléréséhez vagy meghaladásához köti a doppingvétség megállapítását – bármilyen mennyiségben jelen van a tiltólistán szereplő tiltott szer, annak származéka vagy markerje, ab) – a tiltólista szerint egyedi mennyiségi határérték eléréséhez vagy meghaladásához kötött doppingvétség esetén – a tiltólista szerinti egyedi mennyiségi határértéket eléri vagy meghaladja a tiltott szer, annak származéka vagy markerje, b) a tiltólistán szereplő tiltott szert használ, vagy tiltott módszert alkalmaz – függetlenül annak sikerességétől –, vagy a használatot, alkalmazást megkísérli, c) a mintaszolgáltatási kötelezettséget megfelelő indokolás hiányában – azt követően, hogy arról szabályszerű értesítést kapott – megtagadja vagy elmulasztja, továbbá, ha a mintavétel rendjét nem tartja be, vagy a mintavételt egyéb módon akadályozza, d) a versenyen kívüli vizsgálat céljából történő rendelkezésre állásra vonatkozó előírásokat – ideértve a tartózkodási helyre előírt információk benyújtását, és a vonatkozó nemzetközi szabványban előírtak szerint bejelentett mintavétel kihagyását – a szövetség doppingszabályzatában részletesen meghatározott módon, 18 hónapon belül legalább három esetben bármely formában megsérti, e) a doppingellenőrzést manipulálja, vagy azt megkísérli, f) versenyidőszakban bármilyen tiltott szert vagy tiltott módszert birtokol, vagy versenyen kívüli időszakban bármilyen, versenyidőszakon kívül tiltott szert vagy tiltott módszert birtokol, kivéve, ha igazolja, hogy a birtoklással érintett szer, módszer vonatkozásában gyógyászati célú mentességet élvez, vagy más elfogadható, elsősorban egészségügyi okokra visszavezethető indokolást ad, g) tiltott szert vagy tiltott módszert, vagy tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását jogosulatlanul előállítja, kidolgozza, megszerzi, értékesíti, bármely más formában versenyző, sportszakember vagy más személy részére átadja, más formában megismerteti, szállítja, terjeszti, vagy bármilyen formában hozzáférhetővé teszi, vagy ezeket megkísérli, h) versenyidőszakban más versenyzőnek bármilyen tiltott szert bead, vagy bármilyen tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását más versenyzővel összefüggésben alkalmazza, vagy versenyen kívüli időszakban más versenyzőnek versenyidőszakon kívül tiltott szert bead, vagy tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását más versenyzővel összefüggésben alkalmazza, ezekhez vagy ezek leplezéséhez segítséget nyújt, ezekben közreműködik, vagy ezeket megkísérli. (2) Doppingvétséget követ el a sportszakember, ha a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel a) versenyidőszakban a versenyzővel összefüggésben bármilyen tiltott szert vagy tiltott módszert birtokol vagy azzal rendelkezik, vagy versenyen kívüli időszakban bármilyen, versenyidőszakon kívül tiltott szert vagy tiltott módszert a versenyzővel összefüggésben birtokol vagy azzal rendelkezik, kivéve, ha igazolja, hogy a birtoklással, rendelkezéssel érintett szer, módszer vonatkozásában a versenyző gyógyászati célú mentességet élvez, vagy más elfogadható, elsősorban egészségügyi okokra visszavezethető indokolást ad, b) versenyidőszakban versenyzőnek bármilyen tiltott szert bead, vagy bármilyen tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását a versenyzővel összefüggésben alkalmazza, vagy versenyen kívüli időszakban versenyzőnek versenyidőszakon kívül tiltott szert bead, vagy tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását versenyzővel összefüggésben alkalmazza, tiltott szert vagy tiltott módszert, vagy tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt, vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását jogosulatlanul előállítja, kidolgozza, megszerezi, értékesíti, bármely más formában versenyző, más sportszakember vagy harmadik személy részére átadja, más formában megismerteti, szállítja, terjeszti, vagy bármilyen formában hozzáférhetővé teszi, c) a b) pontban meghatározott doppingvétségek elkövetéséhez segítséget nyújt, abban közreműködik vagy ezeket megkísérli, d) a doppingellenőrzést manipulálja vagy azt megkísérli, e) tudomására jut, hogy a versenyző doppingol, vagy valaki a versenyzőnek a doppingoláshoz segítséget nyújt, és ezt nem jelenti be a HUNADO-nak. 11. A doppingellenőrzésre vonatkozó általános rendelkezések 13. § (1) A doppingellenőrzés lehet előre bejelentett vagy bejelentés nélküli, és kiterjed minden versenyzőre. Bejelentés nélküli az a doppingellenőrzés, amelyet elő zetes értesítés nélkül végeznek a versenyzőn, és őt az értesítés időpontjától a mintavétel folyamán végig figyelemmel kísérik. (2) Doppingellenőrzés tartható a versenyrendszerben szervezett versenyen és versenyen kívüli időszakban. (3) Bármely, vizsgálatot végző szervezet e rendeletben és a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelményben előírtak szerint köteles eljárni a vizsgálat, valamint az eredmény közlése során. 14. § (1) A doppingellenőrzést akkor is el kell végezni, ha a versenyző a versenytől visszalép, továbbá ha a verseny előtt vagy a versenyen megsérül. (2) A doppingellenőrzést a versenyző emberi méltósághoz fűződő jogának tiszteletben tartásával kell elvégezni. 15. § (1) A versenyidőszakban a doppingellenőrzéshez és a mintavételhez szükséges, a 2. mellékletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket – bejelentés nélküli doppingellenőrzés esetén is – a szövetség vagy a sportesemény szervezője köteles biztosítani, amit a verseny előtt a versenybíróság ellenőriz. (2) A versenyen kívüli időszakban, valamint a 3. § b) pontja szerinti doppingellenőrzések esetén az elkülönített helyiséget a szövetség, a 2. mellékletben meghatározott további személyi és tárgyi feltételeket a HUNADO biztosítja. (3) A doppingellenőrzés költségeit az ellenőrzést kezdeményező szervezet viseli. 12. A vizsgálat-eloszlási terv 16. § (1) A szövetség összeállítja az általa kezdeményezett doppingellenőrzések éves tervét, amelyet a tárgyévi versenyeket magában foglaló versenynaptárával együtt a tárgyévet megelőző év december 1-jéig megküld a HUNADO részére. (2) A HUNADO a szövetségek (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését követően – az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint – elkészíti és a miniszter részére minden év január 15-éig megküldi a nyilvántartott vizsgálati csoport 3. § b) pontja szerinti doppingellenőrzéseinek vizsgálat-eloszlási tervét, amely tartalmazza a doppingellenőrzések sportágak közötti megoszlását és azon belül a versenyen és versenyen kívül elvégzendő doppingellenőrzések arányát. (3) A miniszter legkésőbb minden év január 31-éig ellenjegyzi a vizsgálat-eloszlási tervet. (4) A HUNADO által elkészített vizsgálat-eloszlási tervben meghatározott, január hónapra eső tárgyévi doppingellenőrzés a miniszter (3) bekezdés szerinti ellenjegyzését megelőzően is elvégezhető. 13. A mintavétel és -kezelés szabályai 17. § (1) A doppingellenőrzésből származó minták elemzése – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a tiltólistán szereplő tiltott szerek és tiltott módszerek kimutatására irányulhat. (2) A HUNADO által meghatározott olyan szerek elemzése is elvégezhető a versenyzőtől levett mintából, amelyek nem szerepelnek a tiltólistán, de azok visszaélésszerű felhasználása észlelhető a sportban. Az így elemzett szerek kimutatása a mintából nem alapoz meg doppingvétséget. (3) A versenyző elő zetes írásbeli beleegyezése nélkül a doppingellenőrzés során levett minta kutatási tevékenység céljára nem használható fel. (4) A doppingellenőrzés vizelet-mintavétellel történik. Ha az adott sportág nemzetközi szövetsége azt elfogadta, vérvétel útján is lehet mintát venni doppingellenőrzés céljából. (5) A mintavétel és -kezelés részletes szabályait a 2. melléklet, valamint nemzetközi követelmények tartalmazzák. A mintavétel és -kezelés e rendeletben és a vonatkozó nemzetközi követelményekben meghatározottak szerinti lefolytatását a HUNADO ellenőrző nyomtatvány kitöltésével igazolja. (6) A versenyzők mintájának 3. § b) pontjában meghatározott analízisét WADA által akkreditált laboratórium végzi. 14. Az elő zetes felülvizsgálati eljárás 18. § (1) Az „A” jelű minta pozitív vizsgálati eredményéről, továbbá a mintavétel és -kezelés során tudomására jutott doppingvétséget megalapozó egyéb magatartásról a HUNADO haladéktalanul értesíti a versenyzőt és a szövetséget a laboratóriumi jelentés, valamint az ellenőrző nyomtatvány megküldésével. (2) A HUNADO az (1) bekezdés szerinti értesítését követő 8 napon belül lefolytatja az elő zetes felülvizsgálati eljárást, amit jegyzőkönyvez. Az elő zetes felülvizsgálati eljárásra vonatkozó eljárási rendet a HUNADO – e rendelettel és a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelményekkel összhangban – doppingellenes szabályzatában határozza meg. (3) Az elő zetes felülvizsgálati eljárás keretében a HUNADO megvizsgálja, hogy a versenyző rendelkezik-e gyógyászati célú mentességgel, illetve a doppingellenőrzés korábbi szakaszaiban történt-e nyilván való eltérés a vonatkozó nemzetközi követelménytől. (4) A HUNADO mintavétel és -kezelés során eljárt doppingellenőre az elő zetes felülvizsgálati eljárásban – kivéve, ha a doppingellenőrzés nemzetközi követelményektől való nyilván való eltérésének gyanúja merül fel és a meghallgatása ezért szükségessé válik – nem vehet részt. (5) Az elő zetes felülvizsgálati eljárásban a szövetség képviselője tanácskozási joggal részt vesz. (6) Ha az elő zetes felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapításra kerül, hogy a versenyző gyógyászati célú mentességgel rendelkezik, vagy nyilván valóan eltértek a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelményektől, a pozitív vizsgálati eredménnyel, valamint a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartással járó hátrányos következmények nem alkalmazhatók. Az elő zetes felülvizsgálati eljárás eredményéről a jegyzőkönyv megküldésével a HUNADO haladéktalanul tájékoztatja a versenyzőt és a szövetséget. (7) A szövetség a sportág nemzetközi szövetsége vonatkozó szabályzatának és a nemzetközi követelményeknek megfelelően gondoskodik a versenyző versenyengedélyének felfüggesztéséről. 19. § (1) Az a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyző, aki orvosilag dokumentálható módon olyan betegségben szenved, amely indokolja a tiltólistán szereplő valamely tiltott szer vagy tiltott módszer használatát, gyógyászati célú mentesség iránti kérelmet nyújthat be a TUE Bizottsághoz. (2) A versenyző és a TUE Bizottság a gyógyászati célú mentesség kérelmezése és elbírálása során a gyógyászati célú mentesség megadásának a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott szabályai, a vonatkozó nemzetközi követelmény, valamint az azzal összhangban álló szakmai szabályok szerint köteles eljárni. (3) A gyógyászati célú mentességre vonatkozó kérelmet – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a TUE Bizottság a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendeletben és a vonatkozó nemzetközi követelményben meghatározott határidőben megvizsgálja, és határozattal dönt a mentesség megadásáról vagy a kérelem elutasításáról, amelyről a WADA-t tájékoztatni kell. (4) Gyógyászati célú mentesség iránti egyszerűsített eljárásra akkor van lehetőség, ha azt a versenyző egészségi állapota vagy betegsége indokolja, és kizárólag a nemzetközi követelményekben meghatározott szerek, módszerek használatára vonatkozhat. A gyógyászati célú mentesség ebben az esetben a kérelemnek a TUE Bizottsághoz való megérkezésétől érvényes, a mentességet a TUE Bizottság azonban bármikor visszavonhatja. (5) A gyógyászati célú mentesség megadásáról, valamint az egyszerűsített eljárásban a kérelem TUE Bizottsághoz való megérkezéséről a TUE Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a versenyzőt és szövetségét. (6) A nem a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyző a gyógyászati célú mentességét a betegségét igazoló háziorvosi vagy szakorvosi dokumentációval igazolja. A gyógyászati célú mentességet igazoló dokumentációt a TUE Bizottság vizsgálhatja. (7) A gyógyászati célú mentesség iránti kérelem elbírálásához szükséges, és nem az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díját a kérelmező téríti meg. 20. § (1) Ha az elő zetes felülvizsgálati eljárás nem tár fel gyógyászati célú mentességet, vagy olyan nyilván való eltérést a nemzetközi követelményektől, amelyek az „A” jelű minta pozitív vizsgálati eredményét, vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartást érvénytelenné tennék, a HUNADO-nak haladéktalanul tájékoztatnia kell a versenyzőt és a szövetséget arról, hogy a) a versenyző „A” jelű mintája pozitív vizsgálati eredményű, b) a versenyző melyik doppingellenes szabályt sértette meg, c) a versenyző a HUNADO-tól írásban – a szövetség doppingellenes szabályzatában meghatározott határidőig – saját költségére kérheti a „B” jelű mintája analízisét, d) a c) pont szerinti kérelem hiányát úgy kell tekinteni, hogy a versenyző lemondott a „B” jelű minta vizsgálatának jogáról, e) a versenyzőnek, illetve az általa választott külső szakértőnek joga van jelen lenni a „B” jelű minta kinyitásánál és vizsgálatánál, f) a versenyző a HUNADO-tól írásban saját költségére kérheti az „A” jelű és „B” jelű mintája részletes laboratóriumi vizsgálati dokumentációját. (2) Ha a versenyző „B” jelű mintájának analízise negatív vizsgálati eredményű, a „B” jelű minta analízisének költségét a HUNADO visszatéríti a versenyző részére, és a versenyző „A” jelű mintájának pozitív vizsgálati eredménye miatt doppingeljárás nem folytatható le, a versenyzővel szemben hátrányos következmények nem alkalmazhatóak. 15. A doppingeljárás 21. § (1) Pozitív vizsgálati eredményű minta esetén, vagy ha a versenyző a 12. § (1) bekezdés b)–h) pontjában meghatározott magatartást tanúsít, vagy a doppingolás tényét elismerte, a versenyzővel szemben, ha a sportszakember a 12. § (2) bekezdésében meghatározott magatartást tanúsít, a sportszakemberrel szemben a HUNADO keretei között működő doppingbizottság doppingeljárást folytat le. (2) A doppingbizottság a doppingeljárás alapjául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően – az elő zetes felülvizsgálati eljárás eredményétől függően – haladéktalanul köteles megkezdeni és lefolytatni a doppingeljárást. (3) A doppingbizottság határozatával meghozott büntetés ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs, de a dopping fellebbviteli bizottság elnöke a büntetés végrehajtását indokolt esetben, kérelemre felfüggesztheti. A doppingeljárásban a miniszter tanácskozási joggal részt vesz. A doppingeljárást lezáró jogerős, indokolt határozatot a HUNADO a doppingeljárásban érintett felek mellett 5 napon belül megküldi a miniszter részére. (4) Doppingeljárás a doppingvétség elkövetésétől számított 8 éven belül indítható. Külföldön elkövetett doppingvétség esetén a határidőt az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember belföldre történő visszaérkezésétől kell számítani. (5) A versenyzőnek a versenyszerű sporttevékenység folytatásától, a sportszakembernek a versenyszerű sporttevékenységben való részvételtől történő visszavonulására vonatkozó bejelentése az elő zetes felülvizsgálati eljárás és a doppingeljárás lefolytatását és befejezését nem akadályozza. (6) Az elő zetes felülvizsgálati eljárás és a doppingeljárás részletes szabályaira – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – a sportfegyelmi felelősségről szóló kormányrendelet rendelkezései az irányadók. 22. § (1) A doppingvétség megtörténtének bizonyítása – a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a doppingeljárást lefolytató doppingbizottságot, illetve dopping fellebbviteli bizottságot terheli. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem értékelhető a doppingeljárás alá vont személy terhére. (2) A 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott doppingvétséget bizonyítottnak kell tekinteni, ha a) a tiltott szer, annak származéka vagy markerje jelen van a versenyző „A” jelű mintájában, a versenyző a „B” jelű mintája elemzéséről lemondott és a „B” jelű mintát nem elemzik, vagy b) a „B” jelű minta elemzése megerősíti az „A” jelű minta vizsgálati eredményét. (3) A WADA által akkreditált laboratóriumok esetén – a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti ellenkező bizonyításig – úgy kell tekinteni, hogy a doppingminta elemzése és őrzése tekintetében a laboratóriumokra alkalmazandó nemzetközi követelményeknek megfelelően jártak el. (4) A doppingeljárás alá vont személyt terheli annak bizonyítása, hogy a) a doppingellenőrzés során eltértek a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelményektől, vagy b) a minta elemzése, illetve őrzése során eltértek a laboratóriumokra alkalmazandó nemzetközi követelményektől és a pozitív vizsgálati eredmény ennek az eltérésnek az eredménye. (5) A (4) bekezdés szerinti eltérést bizonyítottnak kell elfogadni, ha az legalább a valószínűsítés szintjét eléri. (6) A 24. § (2) bekezdésében és a 28. § (1) bekezdésében foglaltak szerint elkövetett doppingvétséggel összefüggésben a doppingeljárás alá vont személynek a (4) bekezdés szerinti eltérést kétséget kizáróan kell bizonyítania. (7) Ha a doppingeljárás alá vont személy a (4) bekezdés a)–b) pontjában foglalt eltérést bizonyítja, akkor a doppingvétség megállapítása érdekében az eljáró doppingbizottságot, illetve dopping fellebbviteli bizottságot terheli annak bizonyítása, hogy nem az eltérés vezetett a pozitív vizsgálati eredmény megállapításához vagy a doppingvétséget megalapozó más magatartáshoz. 16. A versenyidőszakban történő doppingellenőrzéssel összefüggő különös rendelkezések 23. § (1) A versenyidőszakban történő mintavétel eredményeként szolgáltatott pozitív minta, valamint más, doppingvétséget megalapozó magatartás elkövetése esetén a szövetség doppingeljárás lefolytatásától függetlenül az adott sporteseményen, továbbá – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – valamennyi egyéb, a pozitív minta szolgáltatásának, valamint más, doppingvétséget megalapozó magatartás elkövetésének napjától a versenyengedély felfüggesztésének napjáig vagy az eltiltás megkezdéséig a versenyző részvételével szervezett versenyen elért eredményeket megsemmisíti. Amennyiben a versenyző a sporteredmény eléréséért díjazást vagy egyéb juttatást, elismerést kapott, azokat köteles visszaszolgáltatni. (2) Ha a versenyző a doppingeljárás lefolytatását megelőzően a szövetség felé igazolja, hogy a doppingvétséget megalapozó magatartás elkövetése tekintetében még gondatlanság sem terheli, akkor más versenyen elért eredményei nem semmisíthetők meg, kivéve, ha az elkövetett doppingvétség nagy valószínűség szerint hatással volt a többi versenyen elért eredményeire. (3) Ha meghatározott versennyel kapcsolatban a szövetség vagy a HUNADO csapatsportban legalább két csapattagot értesít doppingvétséget megalapozó magatartás elkövetéséről, akkor a csapat valamennyi tagját célzott vizsgálatnak vetik alá. (4) Ha a célzott vizsgálat eredményeként megállapításra kerül, hogy a csapat tagjai közül legalább három versenyző doppingvétséget megalapozó magatartást követett el, a szövetség – a doppingvétséget elkövető versenyzőkkel szemben lefolytatott doppingeljárás eredményétől függetlenül – a csapatnak a versenyen elért eredményét megsemmisíti, kizárja a versenyből, illetve a sportesemény további részéből, a csapatot büntetőpontokkal sújthatja. (5) Azokban a sportágakban, amelyekben a versenyző eredményének alakításában állat is részt vesz, az állattól – a nemzetközi követelményekkel összhangban – levett és az illetékes nemzetközi doppingellenes szervezet által meghatározott doppinglistán szereplő tiltott szert tartalmazó pozitív vizsgálati eredményű minta esetén a versenyzővel szemben az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell. 17. A büntetések 24. § (1) Az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság a tiltólista, valamint a doppingolás körülményeinek figyelembevételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, a 26. §-ban foglaltakra is figyelemmel – a versenyzőre az alábbi büntetéseket szabhatja ki: a) a 12. § (1) bekezdés a), b), c), e) és f) pontjában meghatározott doppingvétségek első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy a sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás 2 év időtartamra, b) a 12. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén – amennyiben a versenyző 18 hónapon belül legalább 3 esetben tanúsítja az ott meghatározott magatartást – a versenyrendszerben szervezett, vagy a sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás legalább 1 év időtartamra. Az eltiltás 2 év időtartamú, ha a 3 eset közül egyik sem indokolható, c) a 12. § (1) bekezdés g)–h) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy a sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás 4 évtől végleges időtartamra. Ha a versenyző a 12. § (1) bekezdés g)–h) pontjában meghatározott doppingvétséget kiskorú versenyző sérelmére követi el a tiltólista szerinti meghatározott szerek között nem szereplő egyéb tiltott szerrel, az eltiltás végleges. (2) A tiltólista szerinti meghatározott szer versenyző szervezetében való jelenléte esetén – amennyiben a versenyző igazolni tudja, hogy hogyan került a meghatározott szer a szervezetébe vagy a birtokába, és bizonyítja, hogy azt nem a teljesítménye fokozása vagy a tiltólistán szereplő más szer használatának elfedése érdekében alkalmazta – a büntetés első alkalommal legalább megrovás vagy versenyrendszerben szervezett, vagy a sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől legfeljebb 2 év időtartamú eltiltás. (3) A versenyzőre az eltiltás büntetés mellett a) az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb 2 év időtartamú kizárás büntetés, b) a sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb 1 év időtartamra történő megvonása, c) legfeljebb a hivatásos versenyző sporttevékenységből származó előző évi nettó átlagjövedelmének hathavi összegét meg nem haladó pénzbüntetés szabható ki. 25. § (1) Az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság a sportszakemberre az alábbi büntetéseket szabhatja ki: a) a 12. § (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől eltiltás 2 év időtartamra, b) a 12. § (2) bekezdés b)–c) és e) pontjában meghatározott doppingvétségek első alkalommal történő elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől eltiltás 4 évtől végleges időtartamra. (2) Ha a sportszakember a 12. § (2) bekezdés b)–c) és e) pontjában meghatározott doppingvétséget kiskorú versenyző sérelmére a tiltólista szerinti meghatározott szerek között nem szereplő egyéb tiltott szerrel követi el, a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől végleg el kell tiltani. (3) Ha a sportszakember a doppingvétséget a 24. § (2) bekezdésében meghatározottakkal összefüggésben követi el, és igazolni tudja, hogy hogyan került a meghatározott szer a birtokába, továbbá bizonyítja, hogy azt nem a versenyző teljesítménye fokozása vagy a tiltólistán szereplő más szer használatának elfedése érdekében alkalmazta, a büntetés első alkalommal legalább megrovás vagy legfeljebb a sportszakmai tevékenységben való részvételtől legfeljebb 2 év időtartamú eltiltás. (4) A sportszakemberre az eltiltás büntetés mellett a) a sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb 1 év időtartamra történő megvonása, b) legfeljebb a sportszakember szakmai tevékenységéből származó előző évi nettó átlagjövedelmének hathavi összegét meg nem haladó pénzbüntetés szabható ki. 26. § (1) Amatőr versenyzőre vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. (2) A versenyzőre, sportszakemberre kiszabott pénzbüntetést a szövetségnél kell befizetni. A szövetség a pénzbüntetést köteles sportágában a doppingellenes tevékenységre fordítani. 27. § (1) Ha a versenyző a doppingeljárás során bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként meghatározott eltiltás büntetés nem alkalmazható. A 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti doppingvétség elkövetése esetén az eltiltás mellőzésének további feltétele, hogy a versenyző igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe. Az eltiltás e rendelkezés szerinti mellőzése esetén a doppingeljárás alapjául szolgáló doppingvétség nem vehető figyelembe az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság részéről az 1. melléklet alkalmazásakor. (2) Ha a versenyző – a 24. § (1) bekezdés b) pontjában és 24. § (2) bekezdésében meghatározottak kivételével – a doppingeljárás során bizonyítja, hogy nem terheli szándékosság a doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként alkalmazandó eltiltás csökkenthető, de nem lehet kevesebb az eltiltás időtartamának felénél. Ha az egyébként alkalmazandó eltiltás végleges, akkor az eltiltás e rendelkezés szerinti csökkentett időtartama legalább 8 év. A 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti doppingvétség elkövetése esetén az eltiltás csökkentésének további feltétele, hogy a versenyző igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe. (3) A sportszakember által elkövetett 12. § (2) bekezdés a) pontja szerinti doppingvétség tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell. (4) Ha a versenyző vagy a sportszakember a doppingeljárás során vagy az eltiltás hatálya alatt érdemben közreműködik más versenyző, csapat vagy sportszakember doppingvétségének a felderítésében, vagy bizonyításában, velük szemben a másodfokú határozat meghozatalát vagy a fellebbezési idő lejártát megelőzően, valamint – a vonatkozó nemzetközi követelményben foglaltakra is figyelemmel – a másodfokú határozat meghozatalát vagy a fellebbezési idő lejártát követően az egyébként alkalmazandó eltiltás időtartama csökkenthető, de nem lehet kevesebb az eltiltás időtartamának negyedénél. Ha az eltiltás időtartama végleges, a csökkentett büntetés nem lehet kevesebb 8 évnél. Ha az eltiltási időszak csökkentése alapjául szolgáló feltétel nem teljesül, az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság elrendeli az egyébként alkalmazandó eltiltás időszak teljes időtartamának letöltését. (5) Amennyiben a versenyző vagy a sportszakember a doppingvétség elkövetéséről szóló értesítést megelőzően beismeri olyan doppingvétség elkövetését, amely más módon nem bizonyítható, a versenyzővel és a sportszakemberrel szemben egyébként alkalmazandó eltiltás időtartama csökkenthető, de nem lehet kevesebb az eltiltás időtartamának felénél. (6) Amennyiben a versenyzővel vagy a sportszakemberrel szemben egyébként alkalmazandó eltiltás e rendelet több rendelkezése alapján csökkenthető, a csökkentett eltiltás időtartama nem lehet kevesebb az egyébként alkalmazandó eltiltás időtartamának negyedénél. Ezt a rendelkezést a 29. § (1) bekezdése szerinti második doppingvétség miatt alkalmazott eltiltás időtartamának meghatározása során is alkalmazni kell, ha a versenyző vagy a sportszakember a második doppingvétség elkövetésével összefüggésben a (4) vagy (5) bekezdés alapján az eltiltás időtartamának csökkentésére jogosult. 28. § (1) A doppingvétségért egyébként alkalmazandó eltiltás időtartama legfeljebb 4 év időtartamra növelhető, amennyiben a versenyző vagy a sportszakember a doppingvétséget – kivéve a 12. § (1) bekezdés g)–h) pontjában és a 12. § (2) bekezdés b)–c) és e) pontjában szereplő doppingvétségeket, vagy ha a versenyző, sportszakember a doppingvétség elkövetését beismeri – olyan módon követte el, amely különösen alkalmas a tisztességes játék elvének megsértésére, valamint egyes sportágakra vagy a sportmozgalomra különösen káros hatású, így különösen, ha a) a doppingvétséget doppingterv vagy -rendszer részeként, önállóan vagy másokkal szervezetten követte el, b) a doppingvétséget többféle tiltott anyaggal vagy módszerrel, vagy több alkalommal követte el, c) a tiltott teljesítményfokozás hatását az eltiltás időtartamát követően is élvezheti, vagy d) a doppingeljárás során csalárd, rosszhiszemű magatartást tanúsít. (2) A doppingeljárás során nem fogadható el a versenyző arra való hivatkozása, hogy tiltólistán szereplő valamely szer, módszer nem tiltott szer elfedését szolgálja, nincs teljesítménynövelő vagy káros egészségügyi hatása, vagy nem ellentétes a sport szellemiségével. 29. § (1) A versenyző, sportszakember által második alkalommal elkövetett doppingvétségért alkalmazandó eltiltás időtartamát az 1. melléklet tartalmazza. (2) Azonos doppingvétséget megalapozó magatartások elkövetése esetén második doppingvétségnek minősül a 18. § (1) bekezdése szerinti értesítés, valamint a sportfegyelmi felelősség szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, a doppingeljárás megindításáról szóló értesítés időpontja után elkövetett doppingvétség. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szabályszerű értesítésre az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság érdekkörén kívüli okból nem került sor. (3) Ha az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság nem tudja igazolni, hogy az értesítés szabályszerűen történt, a versenyző, sportszakember által elkövetett doppingvétségeket – az 1. mellékletben foglaltak alkalmazása helyett – együttesen kell egy doppingvétségnek tekinteni és a büntetés meghatározása során a súlyosabbnak minősülő doppingvétség büntetését kell alapul venni és a doppingvétségért egyébként alkalmazandó eltiltás időtartama – a 12. § (1) bekezdés g)–h) és (2) bekezdés b)–c) és e) pontja kivételével – legfeljebb 4 év időtartamra növelhető. 30. § (1) A versenyző, sportszakember által harmadik alkalommal elkövetett doppingvétségért – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – végleges eltiltás alkalmazandó. (2) A harmadik alkalommal elkövetett doppingvétség esetén az eltiltás 8 évtől végleges időtartamú, amennyiben a) a tiltólista szerinti meghatározott szernek a versenyző szervezetében való jelenléte esetén a versenyző bizonyítja, hogy azokat nem a teljesítménye fokozására vagy tiltott szer használatának leplezésére alkalmazta, vagy b) a harmadik alkalommal elkövetett doppingvétség a 12. § (1) bekezdés d) pontja szerinti doppingvétség. (3) A 29. § és az (1)–(2) bekezdés szerinti többszöri doppingvétségekre vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az egyes doppingvétségeket 8 éven belül követték el. 31. § (1) Az eltiltás időtartama – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – az azt megállapító első fokú határozat meghozatalának napján kezdődik. (2) Amennyiben a doppingeljárás alá vont személy a doppingeljárásban a tárgyalás tartásáról lemond és az eltiltást elfogadja, az eltiltás az eltiltás elfogadása vagy egyéb módon történő kiszabása napján kezdődik. (3) Amennyiben a doppingeljárás alá vont személy önhibáján kívüli okból a doppingeljárás megindítása és a tárgyalás között jelentős késedelem következik be vagy a doppingeljárás egyébként elhúzódik, az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság az eltiltás időtartamának kezdetét a mintavétel vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsításának napjával is meghatározhatja. (4) Amennyiben a versenyző vagy a sportszakember a doppingvétség elkövetését a doppingvétség elkövetéséről szóló értesítést követően haladéktalanul beismeri – és ezen időpontot követően a versenyző nem vesz részt további versenyen vagy a sportszakember nem gyakorolja sportszakmai tevékenységét –, az eltiltás időtartamának kezdetét az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság a mintavétel vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás elkövetésének napjával is meghatározhatja azzal, hogy a doppingeljárás alá vont személy az eltiltás büntetés időtartamának legalább felét letölti. (5) Az eltiltás időtartamába a versenyengedély felfüggesztésének időtartamát be kell számítani. 32. § (1) Az eltiltás hatálya alatt álló személy a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezet által szervezett doppingellenes felvilágosító és rehabilitációs programokon kívül semmilyen formában nem vehet részt versenyrendszerben szervezett versenyen vagy a sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban, kivéve nézőként. (2) Az a személy, akivel szemben 4 évnél hosszabb időtartamú eltiltás került kiszabásra, a 4 év elteltét követően – azon sportágon kívül, amelyben a doppingvétséget elkövette – részt vehet alacsonyabb osztályban szervezett versenyeken, feltéve, ha az adott sportág versenyszabályzatában meghatározottak szerint az alacsonyabb osztályból nem kvalifikálhatja magát országos vagy nemzetközi versenyre. (3) Az eltiltás hatálya alatt a versenyző sportszakemberként, a sportszakember pedig versenyzőként nem tevékenykedhet. (4) Az eltiltás hatálya alatt a versenyző köteles a doppingellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokról – a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyző esetén ideértve a tartózkodási helyét – és azok megváltozásáról a szövetséget és a HUNADO-t tájékoztatni, és versenyen kívüli vizsgálatok céljából részére rendelkezésre állni. Ha az eltiltás hatálya alatt álló versenyző a szervezett sporttevékenységben való részvételtől visszavonul és versenyzői jogállása megszűnik, de később vissza kíván térni versenyzőként a szervezett sporttevékenységben való részvételhez, akkor a szövetség és a HUNADO egyidejű értesítése mellett vállalja, hogy a visszavonulásának időpontjában az eltiltás büntetésből még hátralévő időtartammal megegyező időszakban versenyen kívüli doppingellenőrzésének aláveti magát. (5) Amennyiben a versenyző, sportszakember megsérti az eltiltás időtartamára vonatkozó részvételi tilalmat, annak időpontjában az eltiltás időtartama újrakezdődik. Az eltiltás időtartamára vonatkozó részvételi tilalom megsértésével elért bármilyen eredményt meg kell semmisíteni. (6) Ha a versenyző, sportszakember az eltiltás időtartamára vonatkozó részvételi tilalom megsértése miatt indított doppingeljárásban bizonyítja, hogy nem terheli szándékosság a részvételi tilalom megsértésében, az eltiltás időtartamára vonatkozó részvételi tilalom megsértésének időpontjában újrakezdődő eltiltás időtartama csökkenthető, de nem lehet kevesebb annak felénél, végleges eltiltás esetén 8 évnél. 18. Záró rendelkezések 33. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) A 36. § (2) bekezdése az e rendelet hatálybalépését követő 16. napon lép hatályba. (3) A 35. § 2012. január 1-jén lép hatályba. 34. § (1) A sportköztestületek a 9. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül megállapodnak a doppingbizottságba, illetve a dopping fellebbviteli bizottságba jelölésre kerülő személyekről, és erről 5 napon belül értesítik a HUNADO-t. (2) Az Országos Sportegészségügyi Intézet és a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium a 6. § (3) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával a TUE Bizottság elnökének személyére és tagjaira vonatkozó közös javaslatot e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül teszik meg a HUNADO részére. A HUNADO vezetője a közös javaslat beérkezésétől számított 5 napon belül felkéri a TUE Bizottság elnökét és tagjait a …