2011. LVIII. törvény a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot létrehozó Megállapodás kihirdetéséről.

2011. LVIII. törvény a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot létrehozó Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot létrehozó Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2011. május 23-i ülésnapján fogadta el. 8 000 000 a 4 800 000 a 500 000 000 a 1 000 000 a 33 000 000 a 7 500 000 a 12 000 000 a 25 000 000 55 000 000 a/b 570 000 a 25 000 000 a 55 000 000 a 320 000 a 100 000 000 3 000 000 2 000 000 a 75 000 000 a 3 000 000 22 000 000 a 18 000 000 11 930 855 29 497 446 6 559 163 2 692 320 21 863 875 48 100 525 883 335 21 863 875 48 100 525 320 000 34 594 265 1 721 998 20 612 228 1 749 110 22 325 265 7 720 790 10 000 000 500 000 1 250 000 124 750 000 20 000 000 36 000 000 20 000 000 26 000 000 9 000 000 105 500 000 16 500 000 66 000 000 17 491 100 31 483 980 17 491 100 22 738 430 7 870 995 92 265 553 14 430 158 57 720 630 10 000 50 000 25 000 300 000 100 000 25 000 000 a 25 000 2 500 000 2 500 000 20 000 500 000 500 000 500 000 100 000 50 000 100 000 200 000 300 000 87 456 21 864 2 186 388 4 372 775 437 278 43 728 87 456 437 278 87 456 7 836 017 1 499 237 437 278 262 367 1 012 145 2 186 388 131 183 874 555 24 894 437 278 174 911 87 456 874 555 15 497 437 278 111 409 100 621 87 456 20 832 31 056 262 367 9 068 763 Megállapodás a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap létrehozásáról A Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap létrehozását az Egyesült Nemzetek Konferenciája fogadta el 1976. június 13-án, Rómában. A Megállapodás a 13. Cikk 1. bekezdése (a) pontjának megfelelően 1976. december 20-án New York-ban aláírásra megnyílt, 1977. november 30-án, a 13. Cikk 3. bekezdésének (a) pontja értelmében hatályba lépett. 1986. december 11-én a Kormányzó Tanács 44/X. határozata értelmében a 6. Cikk 8. bekezdése módosult a 12. Cikk előírásainak megfelelően. A módosítás 1987. március 11-én lépett hatályba. 1995. január 26-án a Kormányzó Tanács 86/XVIII. határozata értelmében a 3. Cikk 3. bekezdése, 3. Cikk 4. bekezdése, a 4. Cikk 2. bekezdése, a 4. Cikk 5. bekezdése, az 5. Cikk 1. bekezdése, a 6. Cikk 2. bekezdése, a 6. Cikk 3. bekezdése, a 6. Cikk 5. bekezdése, a 6. Cikk 6. bekezdése, a 12. Cikk (a) pontja, valamint a 13. Cikk 3. bekezdése, továbbá az I., II., és III. Függelékek módosultak a 12. Cikk előírásainak megfelelően. A módosítások 1997. február 20-án léptek hatályba. 1997. február 21-én a Kormányzó Tanács 100/XX. határozata értelmében a 4. Cikk 1. bekezdése módosult a 12. Cikk előírásainak megfelelően. A módosítás 1997. február 21-én lépett hatályba. Preambulum Felismerve, hogy a folyamatosan fennálló világélelmezési probléma a fejlődő országok lakosságának jelentős szegmensét érinti, és veszélyezteti az élethez, valamint az emberi méltósághoz való jog legfontosabb alapelveit és értékrendszerét; Figyelembe véve a fejlődő országokban élő emberek életkörülményei javításának valamint szociális-gazdasági helyzete előmozdításának fontosságát ezen országok saját prioritásaival és célkitűzéseivel összhangban, kellőképpen szem előtt tartva mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi előnyöket; Elismerve az Egyesült Nemzetek rendszerén belül az Egyesült Nemzetek Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete felelősségét, szakmai kompetenciáját továbbá tapasztalatát a fejlődő országok élelmiszer valamint mezőgazdasági termelésük növelésére irányuló erőfeszítéseinek támogatásában; Tudatában a Második Egyesült Nemzetek Fejlesztési Évtizedhez kapcsolódó Nemzetközi Fejlesztési Stratégia célkitűzéseinek és elhatározásainak, különös tekintettel a fejlesztési támogatások, előnyeinek mindenki számára történő elérhetővé tételére; Elismerve az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének az Új Gazdasági Világrend meg valósítására vonatkozó Cselekvési Programról szóló 3202 (S-VI) határozata 1. bekezdése 2. részének („Élelmezés”) f) bekezdését; Elismerve továbbá a technológiatranszfer meg valósításának szükségességét az élelmezésügy és a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, továbbá az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének a Fejlesztésről és nemzetközi gazdasági együttműködésről szóló 3362 (S-VII) határozatának V. bekezdését („Élelmezés és Mezőgazdaság”), különös tekintettel annak 6. bekezdésére a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap létrehozásáról; Felidézve az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 3348 (XXIX) határozatának 13. bekezdését, valamint a Világélelmezési Konferencia I. és II. határozatát az élelmiszertermelés célkitűzéseiről és stratégiáiról továbbá a mezőgazdaság és vidékfejlesztés prioritásairól; Felidézve a Világélelmezési Konferencia XIII. határozatát, mely felismerte: (i) a mezőgazdasági befektetések számottevő növelésének szükségességét az élelmiszer- és mezőgazdasági termelés hatékonyságának elősegítésére a fejlődő országokban; (ii) a nemzetközi közösség valamennyi tagjának közös felelősségét a megfelelő élelmiszer ellátásban és felhasználásban; valamint a (iii) a halasztást nem tűrő, összehangolt lépések szükségességét valamennyi ország részéről a globális világélelmezés problémájának megoldására; és mely úgy határozott, hogy egy Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap azonnali létrehozása indokolt a mezőgazdasági fejlesztési programok finanszírozására, elsősorban a fejlődő országokban történő élelmiszertermelés céljából; A Részes Felek megegyeztek a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap létrehozásáról, mely működését az alábbi rendelkezések szabályozzák: 1. Cikk ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK E Megállapodás alkalmazásában az alább felsorolt kifejezések jelentése a következő, kivéve, ha a szövegösszefüggés ezt másként indokolja: (a) az „Alap”: Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap; (b) az „élelmiszertermelés”: élelmiszer előállítás, ideértve a halgazdálkodás és állattartás fejlesztését; (c) az „állam”: bármely állam vagy államcsoport, amely a 3. Cikk 1. bekezdésének (b) pontja értelmében az Alap tagságára jogosult; (d) a „szabadon átváltható valuta”: (i) egy Tag olyan valutaneme, amelyről az Alap megállapítja a Nemzetközi Valutaalappal folytatott konzultációt követően, hogy megfelelően átváltható más Tagok valutanemére az Alap tevékenységeinek meg valósítása céljából; vagy (ii) egy olyan Tag valutaneme, amely Tag vállalja az Alap számára kielégítő feltételek mellett, hogy valutanemét átváltja más Tagállamok valutanemére az Alap tevékenységeinek céljából. „Egy Tag valutaneme” egy olyan Tag vonatkozásában, amelyet államok csoportja képez, a csoport bármely Tagjának valutanemét jelenti; (e) a „Kormányzó”: az a személy, akit egy Tag elsődleges képviselőjének jelölt meg a Kormányzó Tanács ülésén; (f) a „leadott szavazatok”: a támogató és ellenző szavazatok összessége. 2. Cikk CÉLKITŰZÉSEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Az Alap célkitűzése további erőforrások mobilizálása, kedvező feltételek melletti rendelkezésre bocsájtása a fejlődő Tagállamokban a mezőgazdaság fejlesztésére. E cél teljesítése során az Alap elsősorban olyan projekteket és programokat finanszíroz, melyek kifejezett rendeltetése az élelmiszertermelési rendszerek bevezetése, bővítése vagy fejlesztése, valamint a kapcsolódó szakpolitikák és intézmények megerősítése a nemzeti prioritások és stratégiák keretrendszerében, figyelembe véve: a legszegényebb, élelmiszerdeficittől szenvedő országokban az élelmiszertermelés növelésének szükségességét; egyéb fejlődő országokban a növekvő élelmiszertermelés potenciálját; a fejlődő országokban élő legszegényebb népcsoportok táplálkozási színvonala és életfeltételeik javításának fontosságát. 3. Cikk TAGSÁG 1. bekezdés – A Tagság feltételei (a) Az Alapban való tagság minden olyan állam előtt nyitva áll, amely tagja az Egyesült Nemzeteknek, annak bármely szakosított szervének, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek. (b) A tagság nyitva áll bármely államcsoport előtt is, melyre annak tagjai az Alap illetékességi körébe tartozó területeken jogkörüket átruházták, és amely csoportosulás képes az Alap tagjára háruló kötelezettségek teljes körű teljesítésére. 2. bekezdés – Eredeti és nem eredeti tagok (a) Az Alap eredeti Tagjai a jelen Megállapodás szerves részét képező I. Függelékben felsorolt azon államok, amelyek a Megállapodás részes feleivé válnak a 13. Cikk 1. bekezdésének (b) pontja szerint. (b) Az Alap nem eredeti Tagjai azon további államok, melyek a Kormányzó Tanács által történt tagsági jóváhagyásukat követően a jelen Megállapodás részes feleivé válnak a 13. Cikk 1. bekezdésének (c) pontja szerint. 3. bekezdés – A felelősség korlátozása Tagságának alapján egyetlen Tag sem válik felelőssé az Alap intézkedéseiért vagy kötelezettségeiért. 4. cikk FORRÁSOK 1. bekezdés – Az Alap forrásai Az Alap forrásai a következőkből állnak: (i) kezdeti hozzájárulások; (ii) további hozzájárulások; (iii) a nem Tagállamok különleges hozzájárulásai és egyéb források; (iv) az Alap tevékenységeiből származott vagy származó, illetve másként az Alap számára keletkező források. 2. bekezdés – Kezdeti hozzájárulások (a) Az eredeti és a nem eredeti Tag kezdeti hozzájárulása az az összeg a hozzájárulásnak abban a valutanemében, amelyet a Tag a megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról, illetve a csatlakozásról szóló, letétbe helyezett okiratban ír elő a jelen Megállapodás 13. Cikke 1. bekezdésének (b) és (c) pontja szerint. (b) Az egyes Tagok kezdeti hozzájárulása jelen Cikk 5. bekezdésének (b) és (c) pontjában meghatározott formában válik esedékessé és kifizetendővé egy összegben, vagy a Tag választása szerint három egyenlő, évenkénti részletben. A teljes összeg vagy az első évi részlet a jelen Megállapodásnak az adott Tag vonatkozásában való hatálybalépésétől számított harmincadik napon válik esedékessé; minden második és harmadik részlet az első részlet esedékessége napjának első és második évfordulóján válik esedékessé. 3. bekezdés – További hozzájárulások Az Alap tevékenysége folytonosságának biztosítása érdekében a Kormányzó Tanács időnként, az általa helyesnek tartott időszakokban felülvizsgálja az Alap számára rendelkezésre álló erőforrások megfelelőségét. Az első ilyen felülvizsgálat legkésőbb az Alap tevékenységének megkezdése után három évvel történik. Amennyiben azt a Kormányzó Tanács az ilyen felülvizsgálat eredményeként szükségesnek vagy kívánatosnak találja, felkérheti a Tagokat, hogy további hozzájárulásokat tegyenek az Alap forrásaihoz a jelen Cikk 5. bekezdésében foglaltakkal összhangban levő feltételek és kikötések alapján. A jelen bekezdés alapján történő döntéshozatal az összes szavazat kétharmados többségével történik. 4. bekezdés – A hozzájárulások növelése A Kormányzó Tanács bármikor felhatalmazhat egy Tagot, hogy bármely hozzájárulásának mennyiségét megnövelje. 5. bekezdés – A hozzájárulásokat szabályozó feltételek (a) A hozzájárulások a felhasználás célját illetően korlátozás nélkül történnek, és azok a hozzájáruló Tagoknak kizárólag a 9. Cikk 4. bekezdésében foglaltak alapján téríthetők vissza. (b) A hozzájárulásokat szabadon átváltható valutanemben kell teljesíteni. (c) Az Alaphoz történő hozzájárulásokat készpénzben kell teljesíteni, vagy amely mértékig az ilyen hozzájárulások valamely részére nincs haladéktalanul szüksége az Alapnak a tevékenységéhez, az ilyen rész nem forgatható, visszavonhatatlan, nem kamatozó váltók vagy látra szóló ígérvények formájában is befizethető. Az Alap tevékenységeinek finanszírozására az alábbiak szerint hívja le az összes hozzájárulást (azok teljesítési formájától függetlenül): (i) a hozzájárulások lehívása a Végrehajtó Tanács által meghatározottak szerint, ésszerű időszakonként, arányosan történik; (ii) ahol a hozzájárulás megfizetése részben készpénzben történik, az így megfizetett részt az (i) alpont szerint, a hozzájárulás fennmaradó része előtt kell lehívni. Eltekintve az így lehívott készpénzhányadban megfizetett rész mértékétől, az Alap azt letétbe helyezheti, vagy befektetheti igazgatási és egyéb kiadásai megtérítésének céljára jövedelemtermelés szándékával; (iii) valamennyi kezdeti hozzájárulás, valamint azok bármely növekménye lehívásra kerül, mielőtt bármely további hozzájárulást hívnának le. Ugyanez a szabály vonatkozik a további kiegészítő hozzájárulásokra. 6. bekezdés – Különleges hozzájárulások Az Alap erőforrásait a nem tagállamok különleges hozzájárulásaival vagy más forrásokkal lehet megnövelni a Végrehajtó Tanács előterjesztése alapján, a Kormányzó Tanács jóváhagyásával, olyan kikötések és feltételek mellett, amelyek összhangban vannak a jelen Cikk 5. bekezdésével. 5. Cikk VALUTANEMEK 1. bekezdés – A valuták felhasználása (a) A Tagok nem tarthatnak fenn és nem állapíthatnak meg semmiféle korlátozást az Alap részéről a szabadon átváltható valutanemek birtoklása vagy felhasználása kapcsán. (b) A Tag által az Alap számára az adott Tag kezdeti vagy kiegészítő hozzájárulása formájában 1995. január 26. előtt teljesített nem konvertibilis hozzájárulásokat az Alap az érintett Taggal egyeztetve felhasználhatja az Alap adminisztratív és egyéb költségeinek megfizetésére az adott Tag területén, illetve az adott Tag hozzájárulásával a területén megtermelt áruk vagy szolgáltatások ellentételezésére, illetve az Alap által más államokban meg valósított tevékenységek finanszírozására. 2. bekezdés – A valuták értékelése (a) Az Alap elszámolási egysége a Nemzetközi Valutaalap pénzneme a „Különleges Lehívási Jogok” (SDR). (b) A jelen Megállapodás céljaira a „Különleges Lehívási Jogok” (SDR) alapján meghatározott valuta értékét a Nemzetközi Valutaalap által alkalmazott értékrendszer szerint kell kiszámítani azzal, hogy (i) a Nemzetközi Valutaalap tagja olyan valutanemének esetében, amelyre aktuálisan ilyen érték nem áll rendelkezésre, az értéket a Nemzetközi Valutaalappal egyeztetve kell kiszámítani; (ii) a Nemzetközi Valutaalapban tagsággal nem rendelkezők valutanemének esetében a „Különleges Lehívási Jogok” (SDR) formájában meghatározott valutanem értékét az Alap számítja ki egy olyan megfelelő árfolyam alkalmazásával, amely az adott valutanem és a Nemzetközi Valutaalap egy olyan Tagjának valutaneme között állapítható meg, melynek értékét a fentiek szerint számították ki. 6. Cikk SZERVEZET ÉS VEZETÉS 1. bekezdés – Az Alap szervezeti struktúrája Az Alapnak a következő szervezeti egységekkel kell rendelkeznie: (a) Kormányzó Tanács; (b) Végrehajtó Tanács; (c) Elnök, valamint az Alap feladatai meg valósításához szükséges alkalmazottak. 2. bekezdés – A Kormányzó Tanács (a) Valamennyi Tagállam képviselteti magát a Kormányzó Tanácsban, valamint kinevez egy Kormányzót és annak helyettesét. A helyettes kizárólag a Kormányzó távollétében szavazhat. (b) Az Alap valamennyi jogosítványát a Kormányzó Tanácsra kell ruházni. (c) A Kormányzó Tanács a Végrehajtó Tanácsnak delegálhatja bármely jogosítványát, kivéve az alábbiakat: (i) a Megállapodás módosításának elfogadása; (ii) a tagság jóváhagyása; (iii) a tagság felfüggesztése; (iv) az Alap tevékenységeinek megszüntetése, valamint eszközeinek felosztása; (v) a jelen Megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó, a Végrehajtó Tanács által hozott határozatokkal szembeni fellebbezésről való döntés; (vi) az Elnök honoráriumának meghatározása. (d) A Kormányzó Tanács évente tart ülést. Rendkívüli ülés hívható össze a Kormányzó Tanácsban az összes szavazat legalább egynegyedével rendelkező Tagok döntése alapján, valamint a Végrehajtó Tanács kezdeményezésére, a leadott szavazatok kétharmados többsége alapján. (e) A Kormányzó Tanács rendelkezhet egy olyan eljárás létrehozásáról, mely keretében a Végrehajtó Tanács hozzájuthat egy bizonyos kérdésben a Kormányzó Tanács szavazatához, annak összehívása nélkül. (f) A Kormányzó Tanács az összes szavazat kétharmados többségével elfogadhat olyan módosításokat és kiegészítő szabályokat, melyek nem állnak ellentétben a jelen Megállapodással, és melyek szükségesek az Alap feladatainak meg valósításához. (g) A Kormányzó Tanács bármely ülésén a határozatképesség feltétele, hogy a Kormányzóik útján valamennyi Tag összes szavazatának kétharmada képviselve legyen. 3. bekezdés – Szavazás a Kormányzó Tanácsban (a) A Kormányzó Tanácsban a szavazatok összes számát az eredeti és feltöltési szavazatok adják. Ezekhez a szavazatokhoz valamennyi Tag azonos hozzáféréssel rendelkezik az alábbiaknak megfelelően: (i) Az eredeti szavazatokat összesen ezernyolcszáz (1800) szavazat adja, melyet a tagsági, valamint a hozzájárulási szavazatok összessége alkot. (A) A tagsági szavazatok egyenlő mértékben kerülnek elosztásra valamennyi Tag között; továbbá (B) A hozzájárulási szavazatok az összes Tag között az Alap forrásaiba befizetett hozzájárulás kumulatív mértéke alapján kerülnek meghatározásra, amelyeket 1995. január 26-át megelőzően a Kormányzó Tanács hagyott jóvá és amelyeket a Tagok jelen Megállapodás 4. Cikke 2., 3. és 4. bekezdésének megfelelően befizettek. Ezek a szavazatok valamennyi Tagnak az előzőek szerinti hozzájárulásainak teljes összegére vonatkoznak; (ii) A feltöltési szavazatok összessége a tagsági valamint hozzájárulási szavazatokból épül fel a Kormányzó Tanács eseti döntése alapján, minden olyan alkalommal, amikor a jelen Megállapodás 4. Cikkének 3. bekezdése alapján további hozzájárulások szükségszerűek (azaz „feltöltés” szükséges), a negyedik feltöltéstől kezdődően. Leszámítva azt az esetet, amikor a Kormányzó Tanács az összes szavazat kétharmados többségével másképpen dönt; valamennyi forrás kiegészítés alkalmával a szavazatok aránya úgy kerül meghatározásra, hogy arányosan száz (100) szavazatot von maga után minden százötvennyolc-millió USA dollárnyi (158 000 000 millió USD) hozzájárulás az adott forrás kiegészítés teljes összegéhez vagy annak egy részéhez. (A) A tagsági szavazatok egyenlő mértékben kerülnek elosztásra valamennyi Tag között, amint azt a fenti (i)(A) rendelkezés előírja; továbbá (B) A hozzájárulási szavazatok az Alap javára befizetett feltöltési hozzájárulás arányában kerülnek felosztásra a Tagok között az összes Tag által befizetett feltöltés teljes összegéhez viszonyítva; és (iii) A Kormányzó Tanács határoz a jelen bekezdés (i) és (ii) alpontjában meghatározott tagsági és hozzájárulási szavazatok teljes számáról. Amennyiben változik az Alap tagságának száma, a jelen bekezdés (i) és (ii) alpontjában leírtak alapján meghatározott tagsági és hozzájárulási szavazatok újra elosztásra kerülnek a fent nevezett bekezdésekben foglalt elvek szerint. A szavazatok elosztása során a Kormányzó Tanács biztosítja, hogy azon Tagok, melyek 1995. január 26-a előtt a III. kategóriába kerültek besorolásra, az összes szavazat egyharmadát tagsági szavazatként kapják meg. (b) Amennyiben a jelen Megállapodás másként nem rendeli, a Kormányzó Tanács határozatait az összes szavazat egyszerű többségével hozza. 4. bekezdés – a Kormányzó Tanács elnöke A Kormányzó Tanács elnököt választ a Kormányzók közül, aki két éves megbízatást kap. 5. bekezdés – a Végrehajtó Tanács (a) A Végrehajtó Tanács 18 tagból, valamint legfeljebb 18 póttagból áll, akik a Kormányzó Tanács éves ülése során az Alap Tagjai közül kerülnek megválasztásra. A Végrehajtó Tanács összetételét időről időre a Kormányzó Tanács határozza meg a jelen Megállapodás II. Függelékében előírtak szerint. A Végrehajtó Tanács tagjai, valamint azok helyettesei, akik csak a tagok távollétében szavazhatnak, a jelen Megállapodás szerves részét képező II. Függelékben előírtak szerint kerülnek megválasztásra és kinevezésre. (b) A Végrehajtó Tanács tagjainak megbízatása három évre szól. (c) A Végrehajtó Tanács felelős az Alap általános feladatkörének ellátásáért, továbbá ennek érdekében gyakorolja azokat a jogokat, melyekkel ezen Megállapodás felruházza, valamint melyeket a Kormányzó Tanács delegált számára. (d) A Végrehajtó Tanács olyan gyakorisággal ül össze, amelyet az Alap működése igényel. (e) A Végrehajtó Tanácsban a tag vagy a póttag képviselője tevékenységéért nem kap javadalmazást az Alaptól. Ugyanakkor a Kormányzó Tanács hozhat olyan döntést, amelynek alapján indokolható utazási költségtérítés és napidíj adható valamennyi tag és póttag képviselője részére. (f) A Végrehajtó Tanács bármely ülésén a határozatképesség feltétele, hogy a tagok valamennyi tag összes szavazatának legalább kétharmadát gyakorolják. 6. bekezdés – Szavazás a Végrehajtó Tanácsban (a) A Kormányzó Tanács időről időre határoz a Végrehajtó Tanács tagjai közötti szavazatok megosztásáról a jelen Megállapodás 6. Cikkének 3. bekezdésének (a) pontjában foglalt elveknek megfelelően. (b) Amennyiben a jelen Megállapodás másként nem rendeli, a Végrehajtó Tanács határozatait a leadott szavazatok háromötödös többségével hozza, feltéve, hogy ez a többség a Végrehajtó Tanács valamennyi tagja összes szavazatának több, mint a fele. 7. bekezdés – A Végrehajtó Tanács elnöke Az Alap Elnöke egyben a Végrehajtó Tanács elnöke, és annak ülésein szavazati jog nélkül vesz részt. 8. bekezdés – Az Elnök és az alkalmazottak (a) A Kormányzó Tanács az összes szavazat kétharmados többségével választja meg az Elnököt. Az Elnök megbízatása négy évre szól, mely egy alkalommal meghosszabbítható egyetlen újabb terminusra. Az Elnök megbízatását a Kormányzó Tanács az összes szavazat kétharmados többségével megszüntetheti. (b) Nem érintve a jelen bekezdés (a) pontjában foglalt, a négyéves Elnöki megbízásra vonatkozó megszorítást, a Kormányzó Tanács különleges körülmények fennállása esetén a Végrehajtó Tanács ajánlására meghosszabbíthatja az Elnök megbízatását az (a) pontban foglaltakon túl. Bármely ilyen meghosszabbítás nem haladhatja meg a hat hónapot. (c) Az Elnök kinevezhet egy Elnökhelyettest, akinek feladatkörét az Elnök határozhatja meg. (d) Az Elnök az Alap valamennyi alkalmazottjának a felettese; továbbá a Kormányzó Tanács és a Végrehajtó Tanács irányítása és ellenőrzése mellett felelős az Alap tevékenységeinek lebonyolításáért. Az Elnök szervezi, valamint kinevezi és elbocsátja az alkalmazottakat a Végrehajtó Tanács által elfogadott szabályoknak megfelelően. (e) Az alkalmazottak foglalkoztatása során, valamint a szakmai szolgálat feltételeinek meghatározásában hangsúlyt kell fektetni a legmagasabb fokú hatékonyság biztosítására, a szakmai felkészültségre és tisztességre, valamint az egyenlő földrajzi megoszlás fontosságára. (f) Az Elnök és az alkalmazottak feladataik teljesítése során kizárólag az Alap felé tartoznak felelősséggel és nem kérhetnek, illetve nem fogadhatnak el utasítást az Alapon kívüli intézménytől ezen tevékenységek tekintetében. Az Alap valamennyi Tagjának tiszteletben kell tartani kötelezettségének nemzetközi jellegét és tartózkodnia kell a befolyásolásra irányuló minden kísérlettől. (g) Az Elnök és az alkalmazottak nem avatkozhatnak be egyetlen Tag politikai ügyeibe sem. Kizárólag fejlesztéspolitikai megfontolások lehetnek meghatározóak döntéseiknél és ezeket a megfontolásokat pártatlan módon kell mérlegelni az Alap létrehozása során megfogalmazott célkitűzés meg valósítása érdekében. (h) Az Elnök az Alap jogi képviselője. (i) Az Elnök, vagy egy általa kijelölt képviselő részt vehet a Kormányzó Tanács valamennyi ülésén szavazati jog nélkül. 9. bekezdés – Az Alap Székhelye A Kormányzó Tanács az összes szavazatának kétharmados többségével meghatározza az Alap állandó székhelyét. Az Alap ideiglenes székhelye Rómában lesz. 10. bekezdés – Adminisztratív költségvetés Az Elnök köteles éves adminisztratív költségvetést készíteni, melyet átad a Végrehajtó Tanácsnak, mely továbbítja azt a Kormányzó Tanács felé az összes szavazat kétharmados többségével történő jóváhagyásra. 11. bekezdés – Jelentések elkészítése és információ szolgáltatás Az Alap éves jelentést készít, mely magában foglalja az auditált számlaegyenlegeket, továbbá megfelelő időközönként a pénzügyi helyzetének összefoglaló értékelését valamint a működésének eredményeit. Ezen jelentések, egyenlegek és egyéb kapcsolódó publikációk másolatait valamennyi Taghoz el kell juttatni. 7. Cikk MŰKÖDÉS 1. bekezdés – A források felhasználása és a finanszírozás feltételei (a) Az Alap forrásai a 2. Cikkben megfogalmazott célkitűzés érdekében kerülnek felhasználásra. (b) Az Alap kizárólag olyan fejlődő országok számára nyújt finanszírozást, melyek az Alap Tagjai, valamint olyan kormányközi szervezetek számára, melyeknek ezen Tagok résztvevői. Kormányközi szervezet számára nyújtott kölcsön esetén az Alap feltételként támaszthatja megfelelő kormány- vagy egyéb garancia nyújtását. (c) Az Alap intézkedéseket hozhat annak biztosítása érdekében, hogy a nyújtott finanszírozás eredményeképp keletkezett bármilyen haszon kizárólag az eredeti finanszírozás célra kerüljön felhasználásra, különös figyelemmel a gazdaságossági, hatékonysági és szociális-méltányossági megfontolásokra. (d) A források elosztása során az Alap az alábbi prioritásokat fogja követni: (i) a legszegényebb, élelmiszerhiánytól szenvedő országokban az élelmiszertermelés növelésének szükségessége, valamint a legszegényebb népcsoportok táplálkozási színvonalának javítása; (ii) az élelmiszertermelés növelésének lehetősége más fejlődő országokban, és hasonlóképpen az ezekben az országokban élő legszegényebb népcsoportok táplálkozási színvonala és életfeltételei javításának hangsúlyozása. A fent leírt prioritások keretrendszerén belül a támogatásra való jogosultság objektív gazdasági és szociális kritériumoknak megfelelően kerül megítélésre, különös tekintettel az alacsony jövedelmű országok igényeire, valamint azok élelmiszertermelés-növelési lehetőségeire, továbbá a források felhasználásában a méltányos földrajzi megoszlásra. (e) Jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, az Alap által nyújtott finanszírozásoknál azon átfogó szakpolitikai iránymutatások, követelmények és szabályok az iránymutatóak, melyeket időről időre a Kormányzó Tanács az összes szavazat kétharmados többségével alkot. 2. bekezdés – A finanszírozás formái és szabályai (a) Az Alap által nyújtott finanszírozás formája szerint lehet kölcsön, illetve vissza nem térítendő támogatás, mely feltételeit az Alap belátása szerint határozza meg az adott Tag gazdasági helyzetének és kilátásainak figyelembevételével, továbbá az érintett tevékenység természetét és igényeit mérlegelve. (b) Bármely adott pénzügyi évben az Alap pénzügyi forrásainak mértékét, melyek elkötelezése az (a) pontban leírt operatív céllal történik, időről időre a Végrehajtó Tanács határozza meg, kellően figyelembe véve az Alap hosszú távú működőképességének feltételeit, valamint a folytonosság szükségességét annak tevékenysége során. A vissza nem térítendő támogatások mértéke általános szabályként nem haladhatja meg a bármely pénzügyi évben elkötelezett valamennyi forrás nyolcadrészét. A kölcsönök számottevő része jelentősen kedvezményes feltételek mellett kerül kihelyezésre. (c) Az Elnök a Végrehajtó Tanács számára megfontolás és jóváhagyás céljával projekt- és programterveket terjeszt elő. (d) A projektek és programok kiválasztásáról és jóváhagyásáról a Végrehajtó Tanács dönt. Ezen döntéseknél a Kormányzó Tanács által alkotott átfogó szakpolitikai iránymutatások, követelmények és szabályok az iránymutatóak. (e) Általános szabályként, az Alap a hozzá finanszírozási kérelemmel benyújtott projektek és programok kiértékeléséhez nemzetközi intézmények szolgáltatásait veszi igénybe, továbbá szükség szerint egyéb szakmailag megfelelő, erre a területre specializálódott szervezetekhez is fordulhat. A Végrehajtó Tanács választja ki ezeket az intézményeket és szervezeteket az érintett kedvezményezettel történő egyeztetést követően, amelyek az értékelő tevékenység elvégzésével közvetlenül az Alapnak felelnek. (f) A kölcsön-megállapodás valamennyi esetben az Alap valamint a kedvezményezett között jön létre, aki felelős az érintett projekt vagy program meg valósításáért. (g) Az Alap szakmailag megfelelő nemzetközi intézményeket bíz meg a kölcsönök kihelyezésével, az abból származó profit folyósításának, illetve az érintett projekt vagy program meg valósításának felügyeletével. Ezen intézményeknek az egész világra kiterjedő, vagy regionális lefedettséggel kell rendelkezniük, és minden esetben a kedvezményezett beleegyezésével kerülnek kiválasztásra. Mielőtt a kölcsönkérelmet jóváhagyásra a Végrehajtó Tanács elé terjesztik, az Alap bizonyosságot szerez arról, hogy a felügyelettel megbízandó intézmény egyetért az érintett projekt- vagy programterv elő zetes értékelésének eredményeivel. Ennek az Alap és az értékeléssel megbízott intézmény vagy szervezet, valamint a felügyelettel megbízandó szervezet között kell meg valósulnia. (h) A fenti (f) és (g) pontok alkalmazásában a „kölcsön” kifejezés magában foglalja a „vissza nem térítendő támogatásokat”. (i) Az Alap a hitelkeretet kiterjesztheti nemzeti fejlesztési ügynökségek számára abból a célból, hogy az alkölcsönöket folyósítson projektek és programok finanszírozására az Alappal kötött kölcsönszerződés elfogadott feltételrendszerén belül. Mielőtt a Végrehajtó Tanács jóváhagyná az ilyen hitelkeret kiterjesztését, az érintett nemzeti fejlesztési ügynökség és programja az (e) pontban foglaltaknak megfelelően kiértékelésre kerül. A szóban forgó program meg valósítását a (g) pontban foglalt eljárás alapján kiválasztott intézmények felügyelik. (j) A Végrehajtó Tanácsnak megfelelő szabályokat kell alkotnia az Alap forrásaiból finanszírozandó termékek és szolgáltatások beszerzésére. Ezen szabályoknak általános elvárásként összhangban kell lenniük a nemzetközi közbeszerzés alapelveivel, és kellő mértékben előnyben kell részesíteniük a fejlődő országokból érkező szakembereket, technikusokat és szállítmányokat. 3. bekezdés – A működéssel kapcsolatos vegyes rendelkezések A jelen Megállapodásban máshol részletezett tevékenységeken túlmenően az Alap olyan kiegészítő tevékenységeket is végezhet, továbbá olyan jogosítványokkal is élhet, amelyek szükségesek célkitűzése meg valósításának előmozdításához. 8. Cikk KAPCSOLAT AZ EGYESÜLT NEMZETEKKEL VALAMINT EGYÉB SZERVEZETEKKEL, INTÉZMÉNYEKKEL ÉS ÜGYNÖKSÉGEKKEL 1. bekezdés – Kapcsolat az Egyesült Nemzetekkel Az Alap tárgyalásokat kezdeményez az Egyesült Nemzetekkel abból a célból, hogy az Alap kapcsolatba kerüljön az Egyesült Nemzetekkel és a kötendő megállapodás értelmében az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 57. Cikkében meghatározott szakosított szervévé váljon. A Kormányzó Tanács, a Végrehajtó Tanács előterjesztése alapján, az összes szavazat kétharmados többségével határoz az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 63. Cikkében szabályozott bármely megállapodásról. 2. bekezdés – Kapcsolat egyéb szervezetekkel, intézményekkel és ügynökségekkel Az Alap szoros együttműködést alakít ki az Egyesült Nemzetek Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetével valamint az Egyesült Nemzetek rendszerének egyéb szervezeteivel. Mindezeken túl az Alap szorosan együttműködik egyéb kormányközi szervezetekkel, nemzetközi pénzügyi intézményekkel, nem kormányzati szervezetekkel valamint a mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozó állami ügynökségekkel. Ennek érdekében az Alap együttműködésre törekszik az Egyesült Nemzetek Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetével, valamint a fent nevezett intézményekkel, továbbá a Végrehajtó Tanács döntései alapján megállapodásokat köthet és munkarendet alakíthat ki ezen intézményekkel. 9. Cikk FELMONDÁS, TAGSÁG FELFÜGGESZTÉSE, A MŰKÖDÉS MEGSZÜNTETÉSE 1. bekezdés – Felmondás (a) A jelen cikk 4 (a) pontjában foglalt kivétellel bármely Tag felmondhatja az Alapban meglévő tagságát, a felmondást tartalmazó okirat Letéteményesnél való letétbe helyezésével. (b) A Tag felmondása a felmondási okiratban megjelölt időpontban válik hatályossá, amely nem következhet be az okirat letétbe helyezésétől számított hat hónapnál korábban. 2. bekezdés – A tagság felfüggesztése (a) Amennyiben egy Tag bármely, az Alappal szemben fennálló kötelességét elmulasztja teljesíteni, a Kormányzó Tanács az összes szavazat háromnegyedes többségével felfüggesztheti tagságát. Az ily módon felfüggesztett Tagnak a felfüggesztést követő egy éven belül automatikusan megszűnik a tagsága, kivéve ha a Kormányzó Tanács az összes szavazat ugyanakkora többségével úgy határoz, hogy visszaállítja a Tag tagságát. (b) A felfüggesztés időtartama alatt a Tag nem gyakorolhatja a jelen Megállapodásban foglalt jogait, leszámítva a felmondás jogát, azonban valamennyi, a felfüggesztést megelőzően fennálló kötelezettsége továbbra is érvényben marad. 3. bekezdés – A megszűnt tagsággal járó jogok és kötelezettségek Amennyiben egy állam tagsága megszűnik, akár felmondás, akár a jelen Cikk 2. bekezdésében foglalt eljárás következtében, a szóban forgó állam valamennyi e Megállapodásban foglalt jogát elveszíti, leszámítva azokat, melyeket e bekezdés vagy a 11. Cikk 2. bekezdése biztosít számára; azonban felelős marad valamennyi fennálló pénzügyi kötelezettség teljesítéséért, melyet akár Tagként, kölcsön kedvezményezettjeként vagy bármilyen egyéb minőségben vállalt az Alap felé. 4. bekezdés – A működés megszüntetése és az eszközök elosztása (a) A Kormányzó Tanács az összes szavazat háromnegyedes többségével dönthet az Alap működésének megszüntetéséről. A működés ilyen módon történő megszüntetése után az Alapnak haladéktalanul meg kell szüntetnie valamennyi tevékenységét, kivéve azokat, melyek elengedhetetlenek eszközei szabályszerű értékesítéséhez, megóvásához és kötelezettségeinek rendezéséhez. Ezen kötelezettségek végső teljesítéséig, valamint az Alap eszközeinek elosztásáig az Alap korábbi formájában létezik tovább, valamint az Alap és Tagjainak a Magállapodásban foglalt jogai és kötelezettségei változatlanul érvényben maradnak, kivéve, ha a Tag nem függeszthető fel és nem léphet ki. (b) Az Alapból semmilyen eszköz nem juttatható a Tagokhoz a hitelezők felé fennálló valamennyi kötelezettség teljesítéséig. Az Alap pro ráta alapon osztja szét eszközeit a Tagjai között, az egyes Tagoknak az Alap részére nyújtott hozzájárulásával egyenes arányban. A Kormányzó Tanács az összes szavazat háromnegyedes többségével dönt az elosztásról, amelyet a Kormányzó Tanács által igazságosnak és méltányosnak ítélt időpontokban és valutanemekben vagy egyéb eszközökben valósít meg. 10. Cikk JOGI STÁTUSZ, KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK 1. bekezdés – Jogi státusz Az Alap nemzetközi jogi személyiséggel bír. 2. bekezdés – Kiváltságok és mentességek (a) Az Alapot valamennyi Tagjának területén megilletik a feladatai ellátásához, valamint célja eléréséhez szükséges kiváltságok és mentességek. Az Alap Tagjainak képviselőit, Elnökét valamint alkalmazottait szintén megilletik e kiváltságok és mentességek, amennyiben azok az Alappal kapcsolatos feladataik független ellátásához szükségesek. (b) A fenti (a) pont szerinti kiváltságok és mentességek a következők: (i) valamennyi Tag területén, amely részese a Szakosított Szerveket megillető kiváltságokról és mentességekről szóló Egyezménynek, fennállnak ezen kiváltságok és mentességek az Alappal kapcsolatos tevékenységek során, amint azt az Egyezmény alaprendelkezései és a Kormányzó Tanács által jóváhagyott, az Egyezményt módosító melléklet tartalmazza; (ii) valamennyi Tag területén, amely kizárólag más intézmények tekintetében részese a Szakosított Szerveket megillető kiváltságokról és mentességekről szóló Egyezménynek, fennállnak ezen kiváltságok és mentességek az Alappal kapcsolatos tevékenységek során, amint azt az Egyezmény alaprendelkezései megfogalmazzák, kivéve ha ezen Tag értesítette a Letéteményest arról, hogy a fent említett rendelkezések nincsenek érvényben az Alap tekintetében vagy az értesítésben foglaltak szerint módosulnak; (iii) az Alap által bevezetett egyéb megállapodások meghatározásai szerint. (c) Olyan Tag esetén, melyet államcsoport alkot, biztosítani kell, hogy az államcsoport valamennyi tagjának területén alkalmazásra kerülnek a jelen Cikkben foglalt kiváltságok és mentességek. 11. Cikk ÉRTELMEZÉS ÉS BÉKÉS VITARENDEZÉS 1. bekezdés – Értelmezés (a) Jelen Megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban egy Tag és az Alap, illetve két vagy több Tag között felmerülő kérdés elbírálásában a Végrehajtó Tanács dönt. Amennyiben az adott kérdés különösképpen érint egy olyan Tagot, amely nincs képviselve a Végrehajtó Tanácsban, ezen Tag képviselete engedélyezhető a Kormányzó Tanács által elfogadott szabályoknak megfelelően. (b) Amikor a Végrehajtó Tanács a fenti (a) pontnak megfelelően döntést hozott, bármely Tag igényelheti, hogy a kérdést a Kormányzó Tanács elé terjesszék, amelynek a döntése végleges lesz. A Kormányzó Tanács folyamatban lévő döntési eljárása alatt az Alap indokolt esetben, eljárhat a Végrehajtó Tanács döntésének megfelelően. 2. bekezdés – Vitarendezés Az Alap és egy megszűnt tagságú Állam között felmerülő vita esetében, illetve az Alap és annak működésének megszűnését követően bármely Taggal szemben felmerülő vita esetén egy háromtagú választott bíróságot bíznak meg. Az egyik választott bírót az Alap, a másikat az érintett Tag vagy korábbi Tag bízza meg, míg a harmadikat az előbbi két fél közösen jelöli ki, s utóbbi az elnöki funkciót is betölti. Amennyiben a választott bírósági kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül valamelyik fél nem jelölt ki választott bírót, vagy a két választott bíró kijelölésétől számított 30 napon belül a harmadik bíró nem kerül kiválasztásra, bármelyik fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét vagy más hasonló jogkörrel rendelkező, a Kormányzó Tanács által elfogadott szabályokban meghatározott személyt a választott bíró kijelölésére. A választott bírósági eljárás kereteit a választott bírók határozzák meg, azonban az Elnöknek jogában áll rendelkezni bármely kapcsolódó eljárásjogi kérdésben felmerülő nézetkülönbségről. A választott bírók többségi szavazata elegendő a döntés meghozatalához, mely a felekre nézve kötelező és jogerős. 12. Cikk MÓDOSÍTÁSOK (a) Kivéve a II. Függelékre vonatkozóan: (i) Egy Tag, vagy a Végrehajtó Tanács által a jelen Megállapodás módosítására vonatkozó, bármely javaslatról írásban kell értesíteni az Elnököt, aki valamennyi Tagot tájékoztat erről. Az Elnök megküldi a Tagok által benyújtott, a jelen Megállapodás módosítására vonatkozó javaslatokat a Végrehajtó Tanácsnak, amely azt javaslatával ellátva felterjeszti a Kormányzó Tanácsnak. (ii) A módosítások a Kormányzó Tanács valamennyi szavazatának négyötödös többségével kerülnek elfogadásra. A módosítások három hónappal az elfogadásukat követően lépnek hatályba, kivéve ha a Kormányzó Tanács másképp határoz, továbbá (A) az Alapban való tagság felmondásának joga; (B) a jelen Megállapodásban előírt szavazati többségre vonatkozó követelmények; (C) a 3. Cikk 3. bekezdésében foglalt felelősségkorlátozó rendelkezések; (D) a jelen Megállapodás módosítási eljárása esetében a módosítás csak akkor lép hatályba, amikor az Elnök valamennyi Tag ezirányú írásos beleegyezését kézhez kapta. (b) A II. Függelék számos bekezdésének tekintetében a módosítások indítványozása valamint elfogadása az érintett bekezdések előírásainak megfelelően történik. (c) Az Elnök haladéktalanul tájékoztatja az összes Tagot továbbá a Letéteményest valamennyi elfogadott módosításról, valamint azok hatálybalépésének időpontjáról. 13. Cikk ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. bekezdés – Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás (a) Jelen Megállapodást alá lehet írni a Megállapodás I. Függelékében felsorolt Államok nevében az Egyesült Nemzeteknek az Alap Létrehozásáról szóló Konferenciája keretében, továbbá aláírásra nyitva áll az Egyesült Nemzetek New York-i Székhelyén bármely a hivatkozott Függelékben felsorolt Állam számára, amint az abban megfogalmazott, szabadon átváltható valutában eszközölt kezdeti hozzájárulások mértéke eléri a legalább 1000 millió USA dollárnak megfelelő (1976. június 10-i árfolyamon számított) összeget. Amennyiben az előbbi követelmény 1976. szeptember 30-áig nem kerül teljesítésre, a fenti Konferencia által létrehozott Előkészítő Bizottság 1977. január 31-éig összehívja az I. Függelékben felsorolt országok ülését, amely valamennyi kategóriában kétharmados többséggel csökkentheti a fenti összeget, és egyéb feltételeket szabhat jelen Megállapodás aláírásra történő megnyitásához. (b) Az aláíró államok részes féllé válhatnak megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás útján, azaz az erről szóló valamely okirat letétbe helyezésével; míg az I. Függelékben felsorolt, nem aláíró Államok a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésével válhatnak részes féllé. Az I., illetve II. kategóriába tartozó államok által letétbe helyezett, a megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratokban pontosan meg kell határozni az érintett állam kezdeti hozzájárulásának mértékét. Ezen államok részéről a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratok aláírása, valamint letétbe helyezése a Megállapodás hatálybalépését követő egy éven keresztül lehetséges. (c) Az I. Függelékben felsorolt államok, melyek a Megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül nem váltak részes állammá, továbbá azon államok, melyek nem kerültek ott felsorolásra, részes féllé válhatnak a tagság Kormányzó Tanács általi jóváhagyását követően, a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésével. 2. bekezdés – Letéteményes (a) Jelen Megállapodás Letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára. (b) A Letéteményesnek a jelen Megállapodással kapcsolatban tájékoztatatnia kell: (i) annak hatálybalépésétől számított egy évig a Megállapodás I. Függelékében felsorolt államokat, továbbá a hatálybalépést követően a Megállapodás valamennyi részes felét, illetve azokat, akiknek tagságát a Kormányzó Tanács jóváhagyta. (ii) a Konferencia által az Alap létrehozására felállított Előkészítő Bizottságot annak fennmaradásáig, azt követően pedig az Alap Elnökét. 3. bekezdés – Hatálybalépés (a) Jelen Megállapodás akkor lép hatályba, amikor annak Letéteményese a megerősítés, az elfogadás, a jóváhagyás vagy csatlakozás szándékát rögzítő valamely okiratot legalább hat I. és II. kategóriába, valamint legalább huszonnégy III. kategóriába tartozó államtól megkapta, feltéve, hogy ezen okiratokat olyan I. és II. kategóriába tartozó államok helyezték letétbe, amelyek összevont kezdeti hozzájárulása elérte a legalább 750 millió USA dollárnak megfelelő (1976. június 10-i árfolyamon számított) összeget, továbbá azzal a kikötéssel, hogy az előbbi követelmények a Megállapodás aláírásra történő megnyitásától számított 18 hónapon belül teljesítésre kerültek, vagy pedig olyan későbbi időpontban, melyről a fenti okiratokat a 18. hónapig letétbe helyező Államok, minden egyes kategóriában kétharmados többséggel határoztak és erről a Letéteményest értesítették. (b) Azon Államok számára, melyek a megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló okiratot a Megállapodás hatálybalépését követően helyezik letétbe a Letéteményesnél, a Megállapodás a letétbehelyezés napján lép hatályba. (c) Az eredeti és nem eredeti Tagok által az 1995. január 26-át megelőzően elfogadott, jelen Megállapodásban rögzített kötelezettségek változatlanok maradnak, és folyamatos kötelezettségeit képezik az Alap valamennyi Tagjának. (d) A jelen Megállapodásban a kategóriákra vagy az I., II., és a III. kategóriára történő utalás az 1995. január 26-át megelőzően fennálló tagsági kategóriákra utal, ahogy arról a jelen Megállapodás szerves részét képező III. Függelék rendelkezik. 4. bekezdés – Fenntartások Fenntartásnak kizárólag a Megállapodás 11. Cikkének 2. bekezdése tekintetében van helye. 5. bekezdés – Hiteles szövegek A jelen Megállapodás angol, arab, francia és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles. FENTIEK HITELÉÜL, az alulírottak, szabályszerű meghatalmazásának birtokában, a Megállapodást aláírták egyetlen eredeti példányban angol, arab, francia és spanyol nyelven. I. Függelék I. RÉSZ: AZ EREDETI TAGSÁGRA JOGOSULT ÁLLAMOK I. Kategória II. Kategória III. Kategória Ausztrália Ausztria Belgium Kanada Dánia Finnország Franciaország Németország Írország Olaszország Luxemburg Japán Hollandia Új-Zéland Norvégia Spanyolország Svédország Svájc Egyesült Királyság Egyesült Államok Algéria Gabon Indonézia Irán Irak Kuvait Líbia Nigéria Katar Szaúd-Arábia Egyesült Arab Emirátusok Venezuela Argentína Banglades Bolívia Botswana Brazília Kamerun Zöld-foki szigetek Csád Chile Kolumbia Kongó Costa Rica Kuba Dominikai Köztársaság Ecuador Egyiptom El Salvador Etiópia Ghána Görögország Guatemala Guinea Haiti Honduras India Izrael1 Jamaica Kenya Libéria Mali Málta Mexikó Marokkó Nicaragua Pakisztán Panama Pápua Új-Guinea Peru Fülöp-szigetek Portugália Korea Köztárság Románia Ruanda Szenegál Sierra Leone Szomália Sri Lanka Szudán Swazilföld Szíria Tájföld Tunézia Törökország Uganda Tanzánia Uruguay Jugoszlávia Zaire Zambia 1 A 7. cikk 1 (b) pontjának vonatkozásában az Alap „fejlődő országok” számára felhasználandó támogatása tekintetében ez az ország nem tartozik e pontba, továbbá nem igényel és részesül támogatásban az Alap részéről. II. RÉSZ KEZDETI HOZZÁJÁRULÁSI FELAJÁNLÁSOK2 Állam Valutanem Adott valuta összege Megfelelője SDR-ben3 I. Kategória Ausztrália Ausztria Belgium Kanada Dánia Finnország Franciaország Németország Írország Olaszország Japán Luxemburg Hollandia Új- Zéland Norvégia Spanyolország Svédország Svájc Egyesült Királyság Egyesült Államok Ausztrál dollár USA dollár Belga frank USA dollár Kanadai dollár USA dollár Finn márka USA dollár USA dollár Angol font USA dollár USA dollár SDR Holland gulden USA dollár Új-Zélandi dollár Norvég korona USA dollár USA dollár Svéd korona USA dollár Svájci frank Angol font USA dollár 8 000 000 a 4 800 000 a 500 000 000 a 1 000 000 a 33 000 000 a 7 500 000 a 12 000 000 a 25 000 000 55 000 000 a/b 570 000 a 25 000 000 a 55 000 000 a 320 000 a 100 000 000 3 000 000 2 000 000 a 100 000 000 3 000 000 22 000 000 a 18 000 000 200 000 000 alösszeg 8 609 840 4 197 864 11 930 855 29 497 446 6 559 163 2 692 320 21 863 875 48 100 525 883 335 21 863 875 48 100 525 320 000 34 594 265 1 721 998 20 612 228 1 749 110 22 325 265 7 720 790 Algéria Gabon Indonézia Irán Irak Kuvait Líbia Nigéria Katar Szaud-Arábia Egyesült Arab Emirátusok Venezuela 10 000 000 500 000 1 250 000 124 750 000 20 000 000 36 000 000 20 000 000 26 000 000 9 000 000 105 500 000 16 500 000 66 000 000 alösszeg 8 745 550 437 278 1 093 194 109 100 736 17 491 100 31 483 980 17 491 100 22 738 430 7 870 995 92 265 553 14 430 158 57 720 630 380 868 704 2 Meghatározott esetekben a szükséges törvényhozási jóváhagyáshoz kötve. 3 A Nemzetközi Valutaalap „Különleges Lehívási Jogok” (SDR), 1976. június 10-i árfolyamon. A valuta SDR-ben való megjelenítése pusztán információs célt szolgál a Megállapodás 5. Cikke 2. bekezdésének (a) pontja fényében, annak figyelembevételével, hogy a kezdeti hozzájárulások a Megállapodás 4. Cikke 2. bekezdésének (a) pontja értelmében olyan összegben és valutanemben kerülnek befizetésre, amit az érintett Állam határoz meg. a Három részletben fizetendő. b Ez az összeg további 3 millió USA dollár felajánlását foglalja magába, melyet az 1977. pénzügyi évben szükséges intézkedések alapján. c Két részletben fizetendő. Állam Valutanem Adott valuta összege Megfelelője SDR-ben3 III. Kategória Szabadon átváltható Nem szabadon átváltható Izrael Kenya Mexikó Nicaragua Pakisztán Fülöp-szigetek Koreai Köztársaság Románia Sierra Leone Sri Lanka Szíria Tájföld Tunézia Törökország Uganda Tanzánia Jugoszlávia Argentin peso Taka (USA dollár megfelelője) USA dollár USA dollár USA dollár Egyiptomi font (USA dollár megfelelője) USA dollár Sily USA dollár USA dollár Indiai rúpia (USA dollár megfelelője) Izraeli font (USA dollár megfelelője) Kenyai shilling (USA dollár megfelelője) USA dollár Cordobas USA dollar Pakisztáni rúpia (USA dollár megfelelője) USA dollar f USA dollár Won (USA dollár megfelelője) Román lei (USA dollár megfelelője) Leone USA dollár Sri Lankai rúpia (USA dollár megfelelője) Szír font USA dollár Tunéziai dinár Török líra (USA dollár megfelelője) Ugandai shilling Tanzán shilling Jugoszláv dinár (USA dollár megfelelője) 25 000 2 500 000 2 500 000 20 000 500 000 500 000 500 000 100 000 50 000 100 000 200 000 300 000 300 000 alösszeg 8 746 43 728 21 864 87 456 21 864 2 186 388 4 372 775 437 278 43 728 87 456 437 278 87 456 7 836 017 1 499 237 437 278 262 367 1 012 145 2 186 388 131 183 874 555 24 894 437 278 174 911 87 456 874 555 15 497 437 278 111 409 100 621 87 456 20 832 31 056 262 367 9 068 763 Teljes szabadon átváltható 884 853 780 Végösszeg (szabadon és nem szabadon átváltható) 893 922 543 d Argentína területén elköltendő, az Alap által igényelt javak és szolgáltatások beszerzésére. e Felhasználható technikai segítségnyújtásra. f Ebből a felajánlásból 200 000 USA dollár későbbi megerősítés tárgyát képezi, ideértve a fizetés feltételeit és valutanemét. Ennek következményeképp ez az összeg a „nem szabadon átváltható” oszlopba került. 1 ,011, 776, 023 USA dollár megfelelője, 1976 június10-i árfolyamon. II. Függelék A SZAVAZATOK ELOSZTÁSA ÉS A VÉGREHAJTÓ TANÁCS TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSA 1. A Kormányzó Tanács, a jelen Függelék 29. bekezdésében foglalt eljárásainak megfelelően időszakonként határoz az Alap Tagjai között a helyek és póthelyek elosztásáról, az alábbiak figyelembevételével: (i) az Alap forrásai mobilizációja erősítésének és védelmének szükségessége; (ii) az említett helyek méltányos földrajzi elosztása; és (iii) a fejlődő Tagállamok szerepe az Alap irányításában. 2. A szavazatok megoszlása a Végrehajtó Tanácsban. A Végrehajtó Tanács minden tagja jogosult az általa képviselt összes tag nevében szavazni. Amikor egy tag egy Tagnál többet képvisel, az általa képviselt Tagok szavazatait külön adhatja le. 3. (a) A Tagállamok listái. A Tagállamokat a jelen Függelék céljaira időről időre A, B és C listába kell sorolni. Az Alaphoz való csatlakozáskor egy új Tag meghatározza, hogy mely listában kíván szerepelni, és az adott listába tarozó Tagokkal egyeztetve, erről megfelelő módon, írásban értesíti az Alap Elnökét. A Tag, abban a listában, amelyhez tartozik a listába tartozó Tagállamokat képviselő tagok és póttagok minden egyes megválasztásakor úgy határozhat, hogy visszalép az egyik Tagállami listából és belép egy másik Tagállami listába, az abba tartozó Tagok jóváhagyásával. Ilyen esetben az érintett Tag köteles írásban tájékoztatni az ilyen változásról az Alap Elnökét, aki időről időre tájékoztatja az összes Tagot, az összes Tagállami lista összetételéről. (b) A helyek elosztása a Végrehajtó Tanácsban. A Végrehajtó Tanács tizennyolc (18) tagja és legfeljebb tizennyolc (18) póttagja az Alap Tagjai közül kerül kiválasztásra vagy kinevezésre, és akik közül: (i) nyolc (8) tagot, és legfeljebb nyolc (8) póttagot az időről időre összeállított A. listába tartozó Tagállamok Tagjai közül kell választani vagy kinevezni; (ii) négy (4) tagot és négy (4) póttagot az időről időre összeállított B. listába tartozó Tagállamok Tagjai közül kell választani vagy kinevezni; (iii) hat (6) tagot és hat (6) póttagot az időről időre összeállított C. listába tartozó Tagállamok Tagjai közül kell választani vagy kinevezni. 4. Eljárások a Végrehajtó Tanács tagjainak megválasztásához. A Végrehajtó Tanács megüresedett helyeire tagok és póttagok megválasztására vagy kinevezésére vonatkozó eljárások az egyes Tagállami listákba tartozó Tagállamok megfelelő Tagokra vonatkozó alábbi eljárások: A) A VÉGREHAJTÓ TANÁCS TAGJAINAK ÉS PÓTTAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSA I. Rész – A Tagállamok A. listája 5. A Végrehajtó Tanácsnak az A. listába tartozó Tagállamokból lévő összes tagja és póttagja három évig tölti be tisztségét. 6. Az A. listába tartozó Tagállamok választó csoportokat képeznek, és az A. listába tartozó Tagállamok és a választócsoportjaik az egyeztetett eljárások alapján a Végrehajtó Tanácsba kineveznek nyolc tagot és legfeljebb nyolc póttagot. 7. Módosítások. Az A. listába tartozó Tagállamokat képviselő Kormányzók egyhangú határozattal módosíthatják a jelen Függelék I. részét (5–6. bekezdések). Más határozat hiányában a módosítás azonnal hatályba lép. Az Alap Elnökét e Függelék I. részének bármely módosításáról tájékoztatni kell. II. Rész – A Tagállamok B. Listája 8. A Végrehajtó Tanácsnak a B. listába tartozó Tagállamokból lévő összes tagja és póttagja három évig tölti be tisztségét. 9. A B. listába tartozó Tagok olyan számban képeznek választócsoportokat, amely megegyezik a listára meghatározott helyek számával, és minden választó csoportot a Végrehajtó Tanácsban egy tag és egy póttag képvisel. Az Alap Elnökét tájékoztatni kell az egyes választócsoportok összetételéről, és annak minden esetleges változásáról, amelyet a B. listába tartozó Tagok időről időre végrehajtanak. 10. A B. listába tartozó Tagok meghatározzák azokat az eljárásokat, amelyek a Végrehajtó Tanácsban megüresedett helyekre a tagok és póttagok megválasztására vagy kinevezésére vonatkoznak és ebből egy példányt átadnak az Alap Elnökének. 11. Módosítások. E Függelék II. részének rendelkezéseit (8–10. bekezdés) olyan Kormányzók szavazatával lehet módosítani, akik a B. listába tartozó olyan Tagállamok kétharmadát képviselik, amelyek hozzájárulásai a 4. Cikk 5. bekezdésének (c) pontja szerint a B. listába tartozó összes Tagállam hozzájárulásának hetven (70) százalékát teszik ki. Az Alap Elnökét tájékoztatni kell e Függelék II. részének bármely módosításáról. III. Rész – A Tagállamok C. listája Választások 12. A Végrehajtó Tanácsnak a C. listába tartozó Tagállamokból lévő összes tagja és póttagja három évig tölti be tisztségét. 13. Amennyiben a C. listába tartozó Tagállamok nem határoznak másként, a Végrehajtó Tanács hat (6) tagját és hat (6) póttagját a C. listába tartozó Tagállamok közül kell választani vagy kinevezni, két (2) tagnak és két (2) póttagnak az alábbi régiókból kell lennie, ahogyan ezt a Tagállamok C. listájának minden egyes al-listája meghatározza Afrika (C1. al-lista); Európa, Ázsia és Csendes-óceáni térség (C2. al-lista); és Latin-Amerika és a Karibi térség (C3. al-lista). 14. (a) A jelen Függelék 1. és 27. bekezdéseiben foglalt rendelkezések szerint a C. listába tartozó Tagállamok saját al-listájukba tartozó országok közül két tagot és két póttagot választanak az egész említett al-lista érdekeinek képviseletére, ideértve legalább egy tagot vagy egy póttagot az adott al-listába tartozó olyan Tagállamok közül, amelyek a legnagyobb lényeges hozzájárulást teljesítik az Alap erőforrásaihoz. (b) A C. listába tartozó Tagok bármikor, de nem később, mint az alap erőforrásainak hatodik feltöltésekor, felülvizsgálhatják a fenti (a) pont rendelkezéseit, figyelembe véve az egyes al-listák tapasztalatát az említett pont végrehajtásával kapcsolatban, és amennyiben szükséges, módosíthatják azt, figyelembe véve a Kormányzó Tanács 86/XVIII. határozatában foglalt idevonatkozó elveket. 15. A szavazás először az olyan egyes al-listákból megválasztandó összes tagra történik, ahol üresedés van, és amely helyre az egyes al-listákba tartozó országok jelölteket állítanak. A C. lista Tagjai között minden egyes helyre szavazás történik. 16. Az összes tag választását követően történik meg a póttagok választása a fenti 15. bekezdés szerinti rendben. 17. A választás az érvényes leadott szavazatok egyszerű többségével történik, a tartózkodások figyelembevétele nélkül. 18. Amennyiben egyetlen jelölt sem éri el az első szavazáskor a fenti 17. bekezdésben meghatározott többséget, további szavazásokra kerül sor, amelyek mindegyikéből ki kell zárni azt a jelöltet, aki a megelőző szavazás során a legkisebb számú szavazatot kapta. 19. Azonos számú szavazatok esetén szükség esetén meg kell ismételni a szavazást, és amennyiben a szavazategyenlőség abban a szavazásban és egy rákövetkező szavazásban is megmarad, a döntést sorshúzással kell meghozni. 20. Amennyiben bármely bekezdésben csak egyetlen egy jelölt van egy üres helyre, a jelöltet megválasztottnak lehet nyilvánítani, szavazás nélkül, amennyiben egyetlen Kormányzó sem tiltakozik ez ellen. 21. A C. listába tartozó Tagállamok zárt ülésen választják meg, vagy nevezik ki a Végrehajtó Tanács tagjait és póttagjait. A C. listába tartozó Tagok ezeken az üléseken az elnököt konszenzussal jelölik ki. 22. Az egyes al-listákba tartozó Tagok konszenzussal jelölik ki az érintett al-lista ülésének elnökét. 23. A megválasztott tagok és póttagok nevét meg kell adni az Alap Elnökének, megjelölve minden egyes tag és póttag szolgálati idejét, és a fő tagok és póttagok listáját. Szavazás a Végrehajtó Tanácsban 24. A Végrehajtó Tanácsban a szavazatok leadásánál az egyes al-listákba tartozó országok szavazatainak együttes számát egyenlően kell elosztani az érintett al-listák tagjai között. Módosítások 25. A jelen Függelék III. részét (12–24. bekezdések) időről időre a C. listába tartozó Tagállamok kétharmados többséggel módosíthatják. Az Alap Elnökét a jelen Függelék III. részének bármely módosításáról tájékoztatni kell. B.) AZ A., B. VALAMINT A C. LISTÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 26. Az A., B. és C. listába tartozó Tagállamok által megválasztott vagy kinevezett tagok és póttagok nevét meg kell adni az Alap Elnökének. 27. A fenti 5–25. bekezdésekben foglalt esetleges ellenkező rendelkezésektől függetlenül, minden egyes választás idején a Tagállamok listájába tartozó Tagok, vagy egy listán belüli választócsoportok tagjai úgy határozhatnak, hogy a Végrehajtó Tanács tagjaként vagy póttagjaként meghatározott számú olyan Tagot jelölnek ki, amelyek a listából a legnagyobb lényeges hozzájárulást teljesítik az Alaphoz, annak érdekében, hogy ösztönözzék a Tagokat az Alap forrásaihoz való hozzájárulásra. Ilyen esetben, az adott döntés eredményéről az Alap Elnökét írásban kell tájékoztatni. 28. Miután egy új Tagállam csatlakozott a Tagállamok listájához, annak Kormányzója kijelölheti a Tagállam képviseletére és szavazatainak leadására a Végrehajtó Tanácsnak az adott listába tartozó Tagállamokból lévő tagját, amíg az érintett listához a Végrehajtó Tanács tagjainak új választására sor nem kerül. Egy ilyen időszak alatt az így kijelölt tagot úgy kell tekinteni, hogy a Kormányzó megválasztotta vagy kijelölte és a Tagállamot úgy kell tekinteni, hogy csatlakozott annak a tagnak a választó csoportjához. 29. Az 1–4., 7., 11. és 25–29. bekezdések módosításai. Az 1–4., 7., 11. és 25–29. bekezdésekben foglalt eljárások mindenkor a Kormányzó Tanács összes szavazatának kétharmados többségével módosíthatóak. Más határozat hiányában az 1–4., 7., 11. és 25–29. bekezdések bármely módosítása azok elfogadásakor haladéktalanul hatályba lép. III. Függelék A TAGÁLLAMOK KATEGÓRIÁK SZERINTI BESOROLÁSA AZ 1995. JANUÁRI 26-I ÁLLÁS SZERINT I. Kategória Ausztrália Ausztria Belgium Kanada Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Írország Olaszország Japán Luxemburg Hollandia Új-Zéland Norvégia Portugália Spanyolország Svédország Svájc Egyesült Királyság Egyesült Államok II. Kategória Algéria Gabon Indonézia Irán Irak Kuvait Líbiai Arab Köztársaság Nigéria Katar Szaúd-Arábia Egyesült Arab Emirátusok Venezuela III. Kategória Afganisztán Albánia Angola Antigua és Barbuda Argentína Örményország Azerbajdzsán Banglades Barbados Belíz Benin Bhután Bolívia Bosznia és Hercegovina Botswana Brazília Burkina Faso Burundi Kambodzsa Kamerun Zöld-foki Szigetek Közép-Afrikai Köztársaság Chad Chile Kína Kolumbia Comoros-szigetek Kongó Cook- szigetek Costa Rica Elefántcsontpart Horvátország Kuba Ciprus Észak-Korea Dzsibuti Dominika Dominikai Köztársaság Ecuador Egyiptom El Salvador Egyenlítői Guinea Eritrea Etiópia Fidzsi Gambia Grúzia Ghána Grenada Guatemala Guinea Guinea-Bissau Guyana Haiti Honduras India Izrael Jamaica Jordánia Kenya Kirgizisztán Laosz Libanon Lesotho Libéria Madagaszkár Malawi Malajzia Maldív-szigetek Mali Málta Mauritánia Mauritius Mexikó Mongólia Marokkó Mozambik Myanmar Namíbia Nepál Nicaragua Niger Omán Pakisztán Panama Pápua Új-Guinea Paraguay Peru Fülöp-szigetek. Koreai Köztársaság Románia Ruanda Saint Christopher és Nevis Sa …