2015. XVIII. törvény a Magyarország és az Albán Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről.

2015. XVIII. törvény a Magyarország és az Albán Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország és az  Albán Köztársaság között a  szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő: „Egyezmény Magyarország és az Albán Köztársaság között a szociális biztonságról Magyarország és az Albán Köztársaság, a továbbiakban a  Szerződő Felek, azon kívánságuktól vezérelve, hogy rendezzék és szabályozzák kapcsolataikat a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodtak meg: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Fogalommeghatározások (1) A jelen Egyezmény alkalmazásában a használt fogalmak jelentése a következő: a) „felségterület” Magyarország vonatkozásában Magyarország felségterülete, az Albán Köztársaság vonatkozásában az Albán Köztársaság felségterülete; b) „állampolgár” Magyarország vonatkozásában az  alkalmazandó jogszabályok értelmében magyar állampolgárnak tekintendő természetes személyek, az Albán Köztársaság vonatkozásában az  alkalmazandó jogszabályok értelmében albán állampolgárnak tekintendő természetes személyek; c) „jogszabályok” a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2.  cikk) alá tartozó szociális biztonsági ágazatokra és rendszerekre vonatkozó törvények, rendeletek és más általánosan kötelező érvényű előírások; d) „illetékes hatóság” a 2.  cikkben megjelölt jogszabályok által szabályozott ágazatokért és rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy más megfelelő hatóságok; A törvényt az Országgyűlés a 2015. március 17-i ülésnapján fogadta el. e) „intézmény” az az intézmény vagy az a hatóság, amelynek feladata a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. cikk) alá tartozó jogszabályok végrehajtása; f ) „illetékes intézmény” az az  intézmény, amelynél a  személy az  ellátási kérelem benyújtásának időpontjában biztosított, vagy amelynél ellátási igényjogosultsággal rendelkezik vagy rendelkezne, ha még annak a  Szerződő Félnek a felségterületén tartózkodna; g) „összekötő szervek” azok a  szervek, amelyeket az  illetékes hatóságok bíznak meg a  kölcsönös kapcsolatok fenntartására az Egyezmény végrehajtása érdekében; h) „lakóhely” az a hely, ahol az illető személy állandó jelleggel tartózkodik, ennek a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint; i) „tartózkodás helye” az a  hely, ahol az  illető személy ideiglenes jelleggel tartózkodik, amely esetben a  tartózkodás hosszúsága rendszerint igazodik az előzetesen meghatározott tartózkodási célkitűzés megvalósulásához; j) „biztosítási idők” a járulékfizetési és ezekkel azonos megítélés alá eső olyan idők, amelyek a Szerződő Felek jogszabályai szerint annak minősülnek; k) „pénzbeli ellátások” a Szerződő Felek alkalmazandó jogszabályai szerinti nyugdíj és más pénzbeli ellátás, továbbá ezek valamennyi emelése; l) „rokkantsági ellátások” Magyarország vonatkozásában a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az Albán Köztársaság vonatkozásában: – teljes rokkantsági nyugdíj, amikor egy személy munkahelyi balesettől vagy foglalkozási megbetegedéstől eltérő okokból bármely gazdasági tevékenység folytatására képtelenné válik, vagy súlyosan csonkolt, illetve testi fogyatékosságban (hibákban) szenved (ideértve a  vak személyeket is), – részleges rokkantsági nyugdíj, amennyiben egy személy munkahelyi sérüléseken kívüli okokból a  megelőző foglalkoztatásának ellátására képtelenné válik, de különleges munkafeltételek mellett dolgozhat; m) „természetbeni ellátás” egészségügyi illetve baleseti egészségügyi szolgáltatás vagy ellátás, amelyet a Szerződő Felek alkalmazandó jogszabályai szerint a kötelező egészségbiztosítás keretén belül nyújtanak; n) „jogosult” a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. cikk) alá tartozó jogszabályok szerinti jogosultságot szerzett személy; o) „biztosított” a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2.  cikk) alá tartozó jogszabályok által biztosítottként, vagy volt biztosítottként meghatározott személy; p) „közszolgálati tisztviselő” Magyarország vonatkozásában a  közszolgálati tisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak és más velük azonos elbírálás alá tartozó személyek a magyar jogszabályok szerint, az Albán Köztársaság vonatkozásában a  köztisztviselők és velük azonos elbírálás alá tartozó személyek az albán jogszabályok szerint. (2) Az  Egyezményben használt más fogalmak és kifejezések jelentése az, amelyet azoknak a  Szerződő Felek jogszabályai tulajdonítanak. 2. cikk Tárgyi hatály (1) Jelen Egyezmény az alábbi jogszabályok tekintetében alkalmazandó: Magyarország tekintetében azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek i) a  biztosítási kötelezettségre, a  társadalombiztosítási ellátások és a  munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, ii) a társadalombiztosítási nyugellátásokra, iii) a kötelező egészségbiztosítás ellátásaira, valamint iv) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira; az Albán Köztársaság tekintetében azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek i) a  biztosítási kötelezettségre, a  kötelező társadalombiztosítási és egészségbiztosítási ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, ii) a kötelező társadalombiztosítási rendszer ellátásai tekintetében: a) a munkavállalók pénzbeli betegségi ellátásaira, b) a munkavállalók, önálló vállalkozók és munkáltatók pénzbeli anyasági ellátásaira, c) a  munkavállalók munkahelyi balesettel és foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos pénzbeli ellátásaira, d) a  munkavállalók, önálló vállalkozók és munkáltatók öregségi, rokkantsági és hozzátartozói nyugellátásaira, iii) a kötelező egészségbiztosítási ágazat ellátásaira vonatkoznak. (2) Az  Egyezmény mindazokra a  jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják, módosítják vagy kiegészítik az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat. (3) Az  Egyezmény hatálya kiterjed az  egyik Szerződő Fél azon jogszabályaira is, amelyek a  szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve, hogy ezekről e Szerződő Fél illetékes hatósága írásban tájékoztatja a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát. Ha a másik Szerződő Fél illetékes hatósága az értesítés napjától számított három hónapon belül nem fejezi ki ellenvéleményét, azt úgy kell tekinteni, hogy egyetért a jelen Egyezmény tárgyi hatályát érintő kiegészítéssel. (4) Amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az  (1)  bekezdésben említett jogszabályok nem foglalják magukban a valamely Szerződő Fél és egy harmadik ország által a szociális biztonságról megkötött egyezményeket vagy más nemzetközi megállapodásokat, illetve azokat a  jogszabályokat, amelyek ezek végrehajtása céljából kerülnek kihirdetésre. 3. cikk Személyi hatály Az Egyezmény hatálya kiterjed: a) mindazokra a  személyekre, akik az  egyik vagy mindkét Szerződő Fél 2.  cikkben meghatározott jogszabályainak hatálya alá tartoznak, vagy hatálya alá tartoztak, b) más olyan személyekre, akik jogaikat az a) pontban meghatározott személyektől származtatják. 4. cikk Az egyenlő bánásmód elve (1) Jelen Egyezmény eltérő rendelkezései hiányában az Egyezmény hatálya alá tartozó személyeket az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az adott Szerződő Fél állampolgárait. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően: a) a Szerződő Felek más államokkal kötött államközi szerződéseiben rögzített biztosítási teherviselési szabályait, b) a  két Szerződő Fél harmadik országbeli hivatalos képviseleténél vagy egy ilyen képviselet tagjainál foglalkoztatott személyek biztosítására vonatkozó szabályait, c) a  két Szerződő Félnek a  biztosítottak és a  munkáltatók között az  intézmények és szövetségek szerveiben, valamint a  szociális biztonsággal kapcsolatos bíráskodás terén folytatott együttműködésre vonatkozó jogszabályait továbbra is alkalmazni kell. 5. cikk Az ellátások külföldre utalása (1) Ha a  jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a  nyugdíjak, járadékok és más pénzbeli ellátások – amelyek tekintetében valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint igényjogosultság áll fenn – nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók meg azért, mert a  jogosult a  másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodik. (2) A  jelen Egyezmény 2.  cikke szerinti ellátások utalása a  másik Szerződő Fél állampolgárainak részére a  saját állampolgárokkal azonos feltételek szerint történik, abban az  esetben is, ha ezen személyek harmadik országban tartózkodnak. 6. cikk Ellátások egybeesésének elkerülése (1) Ugyanazon jellegű, ugyanazon biztosítási időből származó egy vagy több ellátásra vonatkozó igényjogosultság a jelen Egyezmény alapján nem szerezhető meg és nem tartható fenn. (2) Jelen cikk (1)  bekezdése nem alkalmazandó a  bármely Szerződő Fél illetékes intézményei által fizetendő rokkantsági, öregségi, hozzátartozói, vagy foglalkozási megbetegedés, üzemi baleset esetén járó ellátásokra, a jelen Egyezmény 21. cikk (2) bekezdése és a 25. cikke rendelkezéseivel összhangban. (3) Az egyik Szerződő Fél azon jogszabályai, amelyek más igényjogosultságok, ellátások vagy jövedelmek egyidejű fennállása esetére kizárják vagy korlátozzák az igényjogosultságot vagy az ellátást, a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti esetekre is megfelelően alkalmazandók. 7. cikk Tények figyelembe vétele Amennyiben az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti tény kihat valamely pénzbeli ellátás összegére, illetve a  jogosultságra, a  másik Szerződő Félnél bekövetkező azonos tényt az  első Szerződő Fél úgy veszi figyelembe, mintha a saját felségterületén történt volna. II. RÉSZ AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 8. cikk Általános rendelkezések (1) Ha jelen Egyezmény 9., 10., 11. és 12.  cikkeiben meghatározott különleges szabályok eltérően nem rendelkeznek, az  egyik Szerződő Fél felségterületén keresőtevékenységet folytató személy e  Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, tekintet nélkül arra, hogy melyik Szerződő Fél felségterületén van a munkáltató székhelye vagy a munkavállaló lakóhelye. (2) Az  a  személy, aki az  egyik Szerződő Fél felségterületén munkavállalóként, a  másik Szerződő Fél felségterületén önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelyben tevékenységét munkavállalóként végzi. (3) Az  a  személy, aki mindkét Szerződő Fél felségterületén egyidejűleg önálló vállalkozói tevékenységet folytat, azon Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelyben lakóhellyel rendelkezik. (4) Az a személy, aki mindkét Szerződő Fél felségterületén egyidejűleg munkavállalóként folytat keresőtevékenységet, azon Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol lakóhellyel rendelkezik, kivéve a  9.  cikkben meghatározott eseteket. 9. cikk Különleges rendelkezések Amennyiben az  egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel rendelkező munkáltató a  munkavállalóját a  másik Szerződő Fél felségterületére küldi, hogy ott munkát végezzen számára, e munkavállaló továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, mintha tevékenységét továbbra is ezen Szerződő Fél felségterületén végezné, feltéve, hogy a  munkavégzésének előrelátható időtartama nem haladja meg a  24 hónapot, és nem egy másik, kiküldetését befejező személy felváltása céljából küldték ki. 10. cikk Közszolgálati tisztviselők, valamint a hajón és egyéb vízi járművön szolgálatot teljesítő személyek (1) Az egyik Szerződő Fél munkavégzés céljából a másik Szerződő Fél felségterületére kiküldött közszolgálati tisztviselői az előbb említett Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartoznak. (2) Az egyik Szerződő Fél lobogója alatt hajózó hajón szolgálatot teljesítő személyzetre azon Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandóak, amelynek lobogója alatt a  hajó hajózik. Ez  a  szabály megfelelően irányadó az  egyéb vízi járműveken alkalmazott személyekre is. 11. cikk Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai A 2.  cikkben említett jogszabályok alkalmazása tekintetében jelen Egyezmény nem érinti a  diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt Bécsi Egyezmény, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én elfogadott Bécsi Egyezmény alkalmazását. 12. cikk Kivételek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szervek a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére, vagy az  önálló vállalkozó kérelmére a  jelen Egyezményben nem szabályozott további kivételeket állapíthatnak meg az  alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó általános rendelkezések alól, azzal a  feltétellel, hogy az  érintett személy továbbra is valamelyik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alatt marad vagy hatálya alá kerül. A kivételek megállapítása során figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és körülményeit. 13. cikk A biztosítotti jogviszony igazolása és kapcsolattartás Ha a jelen Rész rendelkezéseivel összhangban az egyik Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, ezen Szerződő Fél illetékes intézménye a munkáltató és a munkavállaló közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére igazolást ad ki, amelyben igazolja, hogy a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó ezen Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, és megjelöli az igazolás érvényességének időtartamát. Az igazolás bizonyítja, hogy a munkavállaló vagy az önáló vállalkozó mentesül a másik Szerződő Fél kötelező biztosításról szóló jogszabályainak hatálya alól. Az említett munkavállaló és önálló vállalkozó, valamint a  munkavállaló munkáltatója és a  másik Szerződő Fél összekötő szerve jogosult az igazolásból egy példányt kapni. III. RÉSZ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK 1. FEJEZET TERMÉSZETBENI ÉS PÉNZBELI BETEGSÉGI, ANYASÁGI ELLÁTÁSOK 14. cikk Biztosítási idők összeszámítása A betegségi és anyasági biztosítás körébe tartozó pénzbeli ellátásokra vonatkozó jogosultságok megszerzéséhez, fenntartásához és visszaállításához a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket össze kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek. 15. cikk Természetbeni ellátások Az a  személy, aki az  egyik Szerződő Fél illetékes intézményénél az  egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira jogosult és a) a másik Szerződő Fél területén való tartózkodása során sürgősségi ellátásra szorul és nem orvosi kezelés igénybevétele céljából utazott be a másik Szerződő Fél területére, vagy b) megszerezte, vagy megszerzi az  illetékes hatóság vagy az  illetékes intézmény hozzájárulását ahhoz, hogy az egészségi állapotának megfelelő orvosi kezelés céljából utazzon be a másik Szerződő Fél területére, az illetékes intézmény költségére jogosult a másik Szerződő Fél illetékes intézményétől természetbeni ellátásokra, az utóbbi Szerződő Félre vonatkozó jogszabályok szerint úgy, mintha ennek a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint lett volna biztosított. Ilyen esetben az erre vonatkozó igazolást az  illetékes intézmény állítja ki az érintett személy kérésére, mielőtt elhagyja azon Szerződő Fél területét, ahol biztosított. Sürgősségi ellátásnak minősül az az ellátás, amely nem halasztható a lakóhelyre való visszatérés időpontjáig. 16. cikk Betegségi és anyasági pénzbeli ellátások (1) A pénzbeli ellátások megszerzéséhez az érintett személynek ésszerű határidőn belül értesítenie kell a tartózkodási hely szerinti intézményt a  keresőképtelenségéről a  kezelőorvos által kiállított keresőképtelenségi igazolás benyújtásával. A  tartózkodási hely szerinti intézmény kiállítja a  megfelelő formanyomtatványt és haladéktalanul továbbítja az illetékes intézménynek. (2) A pénzbeli ellátásokat az illetékes intézmény a rá vonatkozó hatályos jogszabályok szerint folyósítja. 17. cikk A nyugdíjasok jogainak érvényesítése (1) Az  a  személy, aki mindkét Szerződő Fél nyugdíjbiztosítási szervétől nyugdíjat kap, az  egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira a lakóhelyén jogosult a lakóhelye szerinti intézmény terhére. (2) Az  (1) bekezdés előírásai mindaddig nem alkalmazhatók, amíg az érintett személy jövedelemszerző tevékenysége alapján az  egészségbiztosítás ellátásaira lakóhelyén – a  lakóhely szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint – biztosítva van. 18. cikk A lakóhely és a tartózkodás helye szerinti intézmény A jelen Egyezmény 15. és 17.  cikkeiben felsorolt természetbeni ellátásokat a  tartózkodás helye vagy a  lakóhely szerinti intézmény biztosítja: – Magyarországon: a kötelező egészségbiztosítási szerv, – az Albán Köztársaságban: a kötelező egészségbiztosítási szerv. 19. cikk A természetbeni ellátásokkal kapcsolatos költségek megtérítése Az illetékes intézmény az  igazgatási költségek kivételével megtéríti a  másik Szerződő Fél intézményének a természetbeni ellátások nyújtásával összefüggésben felmerült tényleges költségeket. 2. FEJEZET MUNKAHELYI BALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 20. cikk Ellátások meghatározása (1) Az a biztosított, aki munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedésben szenved, biztosításának fennállása alatt annak a  Szerződő Félnek a  jogszabályai szerint érvényesítheti igényjogosultságát természetbeni ellátásra, ahol biztosítva van. Az  érintett személy természetbeni ellátásokban részesül, ha a  másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodik vagy lakik. A  természetbeni ellátásokat a  lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény nyújtja a rá vonatkozó jogszabályok szerint az illetékes intézmény költségére, a természetbeni ellátások nyújtásának időtartamát azonban az illetékes Szerződő Fél által alkalmazandó jogszabályok határozzák meg. (2) A munkahelyi balesetekkel kapcsolatos pénzbeli ellátásokat – saját jogszabályai szerint – az a Szerződő Fél nyújtja, ahol a munkahelyi baleset bekövetkezésekor az érintett személy biztosítva volt. (3) Ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy a  munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében beállt egészségkárosodás mértéke, vagy a  keresőképesség-csökkenés foka, vagy a  pénzbeli vagy természetbeni ellátásra való jogosultság megállapításánál ezen jogszabályok értelmében a  korábbi munkahelyi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést is figyelembe kell venni, akkor a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti munkahelyi balesetet és foglalkozási megbetegedést is figyelembe kell venni. (4) A  munkahelyi balesettel és foglalkozási megbetegedéssel összefüggésben nyújtandó ellátás vonatkozásában illetékes intézmény – a  rá vonatkozó jogszabályok szerint – a  keresőképességnek vagy az  egészségkárosodás mértékének a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében beállt csökkenése vagy változása szerint állapítja meg az ellátást. (5) Ha a  munkavégzés helyére történő utazás során baleset történik a  másik Szerződő Fél felségterületén, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha annak a  Szerződő Félnek a  felségterületén történt volna, ahol a  munkahelyi baleset időpontjában a biztosított biztosítva van. 21. cikk Az egészségre veszélyes foglalkozások figyelembevétele (1) A  valamely foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátásra vonatkozó igényjogosultság tekintetében az  egyik Szerződő Fél illetékes intézménye azokat az  egészségre veszélyes foglalkozásokat is figyelembe veszi, amelyek a  kérdéses megbetegedés okozóiként a  másik Szerződő Fél jogszabályai szerint és jellegük folytán számításba jöhetnek. Ha ilyenkor az  igényjogosultság mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint fennáll, akkor a  természetbeni és pénzbeli ellátást – a  nyugdíj és a  baleseti járadék kivételével – csak annak a  Szerződő Félnek a  jogszabályaival összhangban és annak az  illetékes intézménynek kell nyújtania, amelynek felségterületén a jogosult személy lakóhelye van. Ha a nyugdíjra, illetve a baleseti járadékra való igényjogosultság az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében fennáll, úgy az  illetékes intézménynek az ellátásnak csak az egészséget veszélyeztető foglalkozás Szerződő Fél saját jogszabályai szerinti végzése időtartama, valamint az  egészséget veszélyeztető foglalkozás mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerinti végzése időtartama közötti aránynak megfelelő részét kell folyósítania. (2) Az  érintett személy egészségi állapotának rosszabbodása esetén az  (1)  bekezdésben foglalt előírásokat kell alkalmazni az  ellátás állapotrosszabbodás miatti újbóli megállapítására is. Amennyiben ez  az egészségi állapot rosszabbodása újabb egészséget veszélyeztető foglalkoztatás miatt következik be, akkor az  egészségi állapot rosszabbodása miatti ellátásra való igényjogosultság azon Szerződő Fél jogszabályai szerint áll fenn, amelynek jogszabályai szerint ezt az  egészséget veszélyeztető foglalkozást gyakorolták. Az  első Szerződő Fél illetékes intézménye ilyen esetekben is köteles nyújtani a  foglalkozási megbetegedésre vonatkozó korábban megállapított ellátást, a  második Szerződő Fél illetékes intézménye pedig azt a  többlet ellátást nyújtja a  saját jogszabályai alapján, amely a már kialakult betegség rosszabbodása és a rosszabbodás előtti állapotnak megfelelő ellátás között megállapítható. (3) Az (1) és (2) bekezdés a hátramaradt hozzátartozók részére folyósítandó ellátásokra is alkalmazandó. 22. cikk A pénzbeli ellátások nyújtásának módja (1) A pénzbeli ellátásokat az illetékes intézmény a rá vonatkozó jogszabályok szerint folyósítja. (2) Ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a  pénzbeli ellátás mértéke a  családtagok számától függ, úgy az illetékes intézmény a másik Szerződő Fél felségterületén lakó családtagokat is figyelembe veszi. 23. cikk Természetbeni ellátásokkal kapcsolatos költségek megtérítése Az illetékes intézmény az  igazgatási költségek kivételével megtéríti a  másik Szerződő Fél intézményének a természetbeni ellátások nyújtásával összefüggésben felmerült tényleges költségeit. 3. FEJEZET NYUGELLÁTÁSOK 24. cikk A biztosítási idők összeszámítása (1) Ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor ennek a  Szerződő Félnek az  illetékes intézménye – ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján nincsenek meg a  szükséges feltételek az  ellátási igényjogosultságra  – figyelembe veszi a  másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az  általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy ezek a  biztosítási idők nem ugyanazon időszakra esnek. (2) Ha az Albán Köztársaság jogszabályai szerint az öregségi, hozzátartozói vagy rokkantsági nyugellátások nyújtása egy meghatározott foglalkozásban töltött biztosítási idő függvénye, csak azokat a biztosítási vagy azzal egyenértékűnek elismert időket lehet figyelembe venni az  ezen nyugdíjakra való jogosultság megállapításához, amelyeket Magyarországon a megfelelő foglalkozásban szerezték. Ha az  Albán Köztársaság jogszabályai szerint az  öregségi, hozzátartozói vagy rokkantsági nyugellátások nyújtása egy meghatározott foglalkozásban töltött idő függvénye, és ha ezen időszakok nem eredményeznek ezen nyugellátásokra való jogosultságot, ezen időszakokat figyelembe kell venni a munkavállalók általános rendszerében nyújtott öregségi, hozzátartozói vagy rokkantsági nyugdíjak megállapításához. (3) A beszámítandó biztosítási idők mértékére a másik Szerződő Fél azon jogszabályai irányadók, amelyek szerint azokat megszerezték. (4) Amennyiben az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a  jelen cikk (1) és (2)  bekezdésének alkalmazása nélkül is fennáll ellátásra való jogosultság, úgy a nyugellátást ennek a Szerződő Félnek az illetékes intézménye kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg. 25. cikk Harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők összeszámítása (1) Ha az érintett személy a Szerződő Felek jogszabályai szerint megszerzett és összeszámított biztosítási idők alapján nem jogosult nyugdíjra, az  érintett személy adott nyugdíjra való jogosultsága ezen időszakok és olyan harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők összeszámításával állapítandó meg, amelyhez mindkét Szerződő Felet a biztosítási idők összeszámításáról is rendelkező szociális biztonsági jogi eszközök kötnek. (2) Amennyiben a harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, akkor ezen Szerződő Fél a biztosított által a harmadik államban szerzett biztosítási időket is figyelembe veszi, ha a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik. (3) A  (2)  bekezdés nem vonatkozik azon biztosítási időszakokra, amelyet olyan harmadik állam jogszabályai szerint szereztek, amellyel az adott Szerződő Fél területi elven alapuló egyezményt kötött. 26. cikk Az arányos nyugellátások megállapítása (1) Ha az  érintett személy csak a  biztosítási idők egybeszámításának figyelembevételével rendelkezik a  Szerződő Fél jogszabályai szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy az  illetékes intézmény kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet folyósítania kellene, ha a nyugdíj mértékének megállapításához mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. (2) Az albán intézmény az  (1)  bekezdés figyelembevételével kiszámított nyugdíjnak kizárólag azon részét folyósítja, amely a rá irányadó jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a saját jogszabályai szerinti teljes öregségi és rokkantsági nyugdíjhoz előírt biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel. (3) A magyar intézmény az  (1)  bekezdés figyelembe vételével kiszámított nyugdíjnak kizárólag azon részét folyósítja, amely a rá irányadó jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel. 27. cikk A nyugellátások kiszámításának módja Ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a  nyugellátás kiszámítása jövedelmen, illetve befizetett járulékon alapul, ennek a  Szerződő Félnek az  illetékes intézménye kizárólag a  saját jogszabályai szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe. 28. cikk 1 évnél rövidebb biztosítási időszak Ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el a  365 napot, – feltéve, hogy csak ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen nyugellátásra való jogosultság – e  Szerződő Fél illetékes intézménye a 365 napnál rövidebb időszakra nem nyújt semmilyen nyugellátást. E biztosítási időszakokat a  másik Szerződő Fél a  teljesítés és az  elszámolás vonatkozásában úgy veszi figyelembe, mintha azokat a  saját jogszabályai szerint szerezték volna. 4. FEJEZET A MAGYAR JOG SZERINTI MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAI 29. cikk Az ellátások kiszámításának módja (1) Ha az  ellátásra való jogosultság fennáll kizárólag a  magyar jogszabályok alapján szerzett biztosítási idő figyelembevételével, az ellátást az alábbiak szerint kell megállapítani: a) a magyar illetékes intézmény meghatározza az  önálló magyar jogosultság alapján járó ellátásnak a  másik Szerződő Fél illetékes intézménye által megállapított öregségi vagy rokkantsági nyugellátás összegével csökkentett összegét; és b) a magyar illetékes intézmény meghatározza az  önálló magyar jogosultság alapján járó ellátásnak azt az  összegét, amely a  magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek a  mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányának felel meg. (2) A  magyar illetékes intézmény az  (1)  bekezdés a) és b)  pontjai alapján számított összegek közül a  magasabbat folyósítja ellátásként. (3) Ha az  ellátásra való jogosultság kizárólag a  mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idő figyelembevételével állapítható meg, a  magyar illetékes intézmény meghatározza azt az  elméleti összeget, amely akkor kerülne megállapításra, ha a  mindkét Szerződő fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket Magyarország jogszabályai szerint szerezték volna meg és a magyar jogszabályok szerint szerzett biztosítási idők és a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők egymáshoz viszonyított arányának megfelelően kiszámított arányos ellátást. A  magyar illetékes intézmény csak az  ellátás e  módszerrel számított arányos részét folyósítja. (4) Az  (1)  bekezdés b)  pontja és a  (3)  bekezdés alapján megállapított ellátás összege a  másik Szerződő Fél illetékes intézménye által megállapított ellátás összegével nem csökkenthető. (5) Ha a  magyar jogszabályok szerint megszerzett összes biztosítási idő nem haladja meg a  365 napot, a  magyar illetékes intézmény jelen cikk rendelkezései alapján nem állapít meg ellátást. (6) A rehabilitációs ellátás kizárólag magyarországi lakóhellyel rendelkező személy részére állapítható meg. IV. RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK 30. cikk Összekötő szervek (1) Az illetékes hatóságok megfelelő összekötő szerveket jelölnek ki, melyről értesítik a másik felet. (2) Az  összekötő szervek elősegítik a  Szerződő Felek intézményei közötti kommunikációt és segítik egymást az Egyezmény végrehajtásában. (3) Az  összekötő szervek képviselői felváltva találkoznak a  két Szerződő Félnél az  Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos kérdések megvitatása céljából. 31. cikk Formanyomtatványok és részletes eljárások (1) A  Szerződő Felek összekötő szervei közösen állapítják meg az  Egyezmény végrehajtásához szükséges formanyomtatványokat és részletes eljárásokat. (2) A Szerződő Felek intézményei vagy összekötő szervei az ellátás megállapítása iránt benyújtott igényt vagy bármely más kérelmet vagy igazolást az erre a célra megállapított formában fogadják be. 32. cikk A pénzbeli ellátások folyósítása (1) A  Szerződő Felek a  pénzbeli ellátásokat közvetlenül a  jogosultak számára folyósítják a  nemzeti jogszabályaiknak megfelelően. (2) A Szerződő Felek intézményei a pénzbeli ellátásokat igazgatási költségeik levonása nélkül folyósítják. 33. cikk Statisztikai adatok cseréje A Szerződő Felek összekötő szervei december 31-ével kicserélik az  Egyezmény alapján kiadott igazolásokra és a  jogosultaknak juttatott kifizetésekre vonatkozó éves statisztikákat. E  statisztikák tartalmazzák az  Egyezmény alapján folyósított ellátások teljes összegét és a  jogosultak számát ellátás típusonként. Ezeket a  statisztikákat az összekötő szervek által megállapított formában nyújtják. 34. cikk Igazgatási együttműködés (1) A  jelen Egyezmény végrehajtása során a  Szerződő Felek illetékes hatóságai, valamint intézményei egymásnak segítséget nyújtanak a  jogosultság, illetve az  ellátás ezen egyezmény alapján történő megállapításában, illetve folyósításában úgy, mintha ezt a  saját jogszabályaik alkalmazása során tennék. Az  e  cikk szerint biztosított segítségnyújtás kölcsönös költségtérítés nélkül történik. (2) Ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a  Szerződő Fél illetékes hatóságához benyújtott valamely dokumentumot részben vagy egészben mentesíteni kell az  illetékek és díjak, így a  konzuli és igazgatási díjak alól, ez  a  kivétel azon megfelelő dokumentumokra is vonatkozik, amelyeket a  másik Szerződő Fél illetékes hatóságának vagy intézményének nyújtanak be a jelen Egyezmény alkalmazása során. (3) A  jelen Egyezmény alkalmazása során kiállítandó dokumentumok és igazolások mentesülnek a  diplomáciai vagy konzuli hitelesítés alól. Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye által hitelesnek és megegyezőnek tanúsított dokumentumokat a másik Szerződő Fél illetékes hatósága is hiteles és megegyező másolatként fogadja el, további hitelesítés nélkül. (4) A  Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye nem utasíthat vissza kérelmet vagy dokumentumot kizárólag azért, mert az a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készült. 35. cikk Orvosi információk és orvosi vizsgálatok (1) Az  információkra és dokumentációra irányuló kérelem, valamint azok továbbítása a  Szerződő Felek összekötő szervein keresztül történik. (2) Ha valamely Szerződő Fél intézménye megköveteli, hogy egy, a  másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodó igénylő vagy jogosult orvosi vizsgálaton essen át, akkor az  utóbbi Szerződő Fél intézménye – az  előbbi Szerződő Fél intézményének kérésére – intézkedik arról, hogy ezt a  vizsgálatot elvégezzék. Ha az  orvosi vizsgálat kizárólag az azt kérő intézmény céljait szolgálja, az adott intézmény megtéríti a másik Szerződő Fél intézményének a vizsgálat költségeit. Amennyiben azonban az  orvosi vizsgálat mindkét intézmény céljait szolgálja, költségek megtérítésére nem kerül sor. 36. cikk A kérelmek azonos elbírálása (1) Ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmet a  másik Szerződő Félnek egy olyan intézményénél nyújtották be, amely a  rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult a  megfelelő ellátás folyósítása iránti kérelem átvételére, akkor a  kérelem úgy tekintendő, mintha ezt az  előző Szerződő Fél intézményénél nyújtották volna be. Ez  a  rendelkezés egyéb kérelmekre, valamint nyilatkozatokra és jogorvoslati kérelmekre is megfelelően alkalmazandó. (2) Az  egyik Szerződő Fél azon hatóságának vagy szervének, amelynél a  kérelmet, nyilatkozatot vagy jogorvoslati kérelmet benyújtották, haladéktalanul továbbítania kell azt a  másik Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy szervéhez, feltüntetve rajta az átvétel napját. (3) Az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelem a  másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelemnek is minősül. Ez  a  rendelkezés nem érvényes akkor, ha a  kérelmező kifejezetten kéri, hogy a  másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett pénzbeli ellátásra vonatkozó jogosultság elbírálását halasszák el. 37. cikk A kérelem feldolgozása (1) Amennyiben az  egyik Szerződő Fél intézménye olyan kérelmet kap, amely a  másik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai értelmében szerzett biztosítási időszakra hivatkozik, úgy ez  az intézmény az  összekötő szerven keresztül megküldi a kérelmet a másik Szerződő Fél illetékes intézményének, feltüntetve a kérelem kézhezvételének időpontját. Az intézmény a kérelemmel együtt továbbítja a másik Szerződő Fél intézményének a következőket: a) bármely olyan, rendelkezésre álló dokumentáció, amelyre a  kérelmező jogosultságának megállapításához a másik Szerződő Fél intézményének szüksége lehet, b) formanyomtatvány, amely különösen az  előbbi Szerződő Fél jogszabályai értelmében szerzett biztosítási időszakokat tünteti fel, c) továbbá – adott esetben – az ellátásra vonatkozó saját határozatának másolata, amennyiben hoztak ilyet. (2) A  másik Szerződő Fél intézménye ezt követően határoz a  kérelmező jogosultságáról és az  összekötő szerven keresztül tájékoztatja határozatáról az előbbi Szerződő Fél illetékes összekötő szervét. E határozattal együtt – szükség esetén vagy kérelemre – továbbítja az  előbbi Szerződő Fél intézményének a következőket: a) bármely olyan, rendelkezésre álló dokumentáció, amelyre a  kérelmező jogosultságának megállapításához az előbbi Szerződő Fél intézményének szüksége lehet, b) formanyomtatvány, amely különösen az  általa alkalmazott jogszabályok értelmében szerzett biztosítási időszakokat tünteti fel. (3) Azon Szerződő Fél illetékes intézménye, amelynél az ellátások iránti kérelmet benyújtották, ellenőrzi az igénylőre és családtagjaira vonatkozó információkat. Az ellenőrizendő információk típusát a két Szerződő Fél összekötő szervei állapítják meg. 38. cikk A végrehajtható döntések és az okiratok elismerése (1) Az  egyik Szerződő Fél bíróságainak a  jelen Egyezmény hatálya alá tartozó végrehajtható határozatait, valamint intézményeinek vagy hatóságainak a  társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre vonatkozó végrehajtható határozatait a  másik Szerződő Fél bíróságai, hatóságai és más szervei elismerik a  rájuk vonatkozó jogszabályok szerint. (2) Az  elismerés csak akkor tagadható meg, ha az  ellentétes lenne azon Szerződő Fél jogszabályaival, illetve közrendjével, amelyben valamely határozatot, vagy okiratot el kellene ismerni. (3) Az (1) bekezdés szerint elismert végrehajtható határozatokat vagy okiratokat a másik Szerződő Fél felségterületén végre kell hajtani. A  végrehajtási eljárás lefolytatására azon Szerződő Félnek a  végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályait kell alkalmazni, amelynek felségterületén a  szóban forgó határozatok és okiratok végrehajtására sor kerül. A  döntések vagy okiratok kiadmányozott példányán feltüntetendő a  végrehajthatóságot igazoló záradék (végrehajtási záradék). (4) Az  intézmények járulékfizetési hátralékokkal összefüggésben az  egyik Szerződő Fél felségterületén támasztott követeléseit a  másik Szerződő Fél felségterületén lefolytatandó végrehajtási, valamint csőd- és egyezségi, felszámolási és végelszámolási eljárások során az  érintett Szerződő Fél felségterületén támasztott megfelelő követelésekkel azonos módon kell figyelembe venni. 39. cikk Kézbesítés és a kapcsolattartás nyelvei (1) A  Szerződő Felek intézményei, hatóságai és bíróságai a  jelen Egyezmény és az  annak tárgyi hatálya által érintett jogszabályok végrehajtása során, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint, bármelyik Szerződő Fél hivatalos nyelvén közvetlenül érintkezhetnek egymással, az érintett személyekkel és azok képviselőivel. (2) A  Szerződő Felek intézményei, hatóságai és bíróságai beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek. (3) Az  ítéletek, határozatok tértivevényes, egyéb ügyiratok ajánlott levélben is közvetlenül megküldhetők a  másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodó személynek. 40. cikk Adatvédelem (1) Amennyiben a  jelen Egyezmény alapján és mindkét Szerződő Félnél alkalmazott jogszabályok szerint személyes adatok, így az Egyezmény végrehajtásához szükséges egészségügyi adatok, továbbítására kerül sor, úgy a Szerződő Felek felségterületén hatályos jogszabályok figyelembe vétele mellett az alábbi rendelkezések érvényesek: a) A jelen Egyezmény, valamint az Egyezmény hatálya alá tartozó jogszabályok végrehajtása céljából az egyik Szerződő Fél adatokat közölhet a  másik Szerződő Fél intézményeivel. A  fogadó Szerződő Fél ezeket az adatokat ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb intézmények felé csak az  átadó intézmény előzetes beleegyezésével, valamint az  ezen intézményekre vonatkozó hazai jogszabályoknak megfelelően adhatók át. b) A fogadó intézmény egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az  adatszolgáltató intézményt az átadott adatok felhasználásának céljáról és az ezáltal elért eredményekről. c) Az adatszolgáltató intézmény köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok helyességére, valamint azoknak az  adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából való szükségességére. Ilyen esetben figyelembe kell venni az  illető Szerződő Fél mindenkori belső jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy a  közölt adatok hibásak, vagy, hogy olyan adatokat közöltek, amelyeket az adatszolgáltató Szerződő Fél jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a fogadó intézményt. A fogadó intézmény, amennyiben az helyénvaló, köteles az ilyen adatokat helyesbíteni vagy törölni. d) Azon személyt, akire az adatok vonatkoznak, a róla szóló adatokról, az adatok forrásáról és azok felhasználási céljáról, a  felhasználás jogalapjáról, időtartamáról, az  adatfeldolgozó nevéről, címéről és adatkezelő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az  adatokat, kérelmére tájékoztatni kell. Egyébként az érintett személy jogai a személyéről meglévő információkról való tájékozódása tekintetében annak a  Szerződő Félnek a  belső jogszabályaihoz igazodnak, amelynek valamely szervétől a tájékoztatást kérik. e) Az átadott személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok a  fogadó Szerződő Fél jogának megfelelően már nem szükségesek azon cél érdekében, amiért közölték őket. f ) A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó intézmény köteles rögzíteni. g) Az átadó és a  fogadó intézmény nemzeti jogszabályai szerint köteles gondoskodni az  átadott személyes adatok – így különösen illetéktelen hozzáféréssel, valamint a  jogtalan megváltoztatással és az  illetéktelen nyilvánosságra hozatallal szembeni – hatékony védelméről. h) Mind az  adatátvevő, mind az  adatátadó Szerződő Fél köteles – az  érintett kérelmére – az  általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a  jogellenesen kezelt adatot törölni vagy zárolni. A  helyesbítésről, törlésről vagy zárolásról a másik Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell. i) A Szerződő Felek biztosítják, hogy jelen Egyezményben foglalt adatvédelmi követelményeknek való megfelelést egy az  intézménytől független szervezet ellenőrzi, a  Szerződő Felek belső jogszabályai szerint. Az  adatvédelemhez fűződő jogok megsértése esetén az  érintett személyek jogosultak jogorvoslatra, ide értve a bírói jogorvoslatot is, összhangban a Szerződő Felek nemzeti jogszabályaival. j) Ha az egyik Szerződő Fél valamely intézménye a jelen Egyezmény alapján személyes adatokat szolgáltatott, úgy a  másik Szerződő Fél fogadó szerve a  rá vonatkozó belső jog által előírt felelősségvállalása keretében nem hivatkozhat az  érintett személlyel szemben arra, hogy a  közölt adatok helytelenek voltak. A  helytelen adatszolgáltatás miatt fizetett kártérítésre a jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga az irányadó. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a vállalati és az üzleti titkokra is. 41. cikk Pénznem és átszámítási árfolyamok (1) A  jelen Egyezmény értelmében ellátásra kötelezett intézmények az  ellátásokat a  saját országuk hivatalos nemzeti pénznemében teljesítik. Amennyiben valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint az érintett személynek lehetősége van arra, hogy az  ellátást nyújtó Szerződő Fél nemzeti pénznemétől eltérő pénznemben kérje az  ellátása folyósítását, a  felmerülő költségeket és az  átváltás költségeit az  érintett személy viseli. Az  ellátások külföldre utalásának költségeire az ellátást nyújtó Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni. (2) Ha az egyik Szerződő Fél intézménye a másik Szerződő Fél intézményének részére kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezeket a másik Szerződő Fél hivatalos pénznemében kell teljesíteni, feltéve, hogy a másik Szerződő Fél hivatalos pénzneme konvertibilis. Ellenkező esetben euróban teljesítendőek ezek a kifizetések. (3) Ha az  egyik Szerződő Fél új rendelkezéseket vezet be a  devizaforgalom korlátozására, a  Szerződő Felek haladéktalanul intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy biztosíthassák a  jelen Egyezmény rendelkezései szerint mindkét részről járó összegek átutalását. (4) A jelen Egyezmény alapján történő kifizetéseket azon szabályok alapján kell teljesíteni, amelyek a kifizetést teljesítő Szerződő Fél felségterületén az átutalás időpontjában érvényesek. 42. cikk Visszatérítési kötelezettségek Ha az  egyik Szerződő Fél intézménye jogalap nélkül vagy tévesen folyósított pénzbeli ellátást, az  így folyósított összeg a  másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított azonos típusú ellátásból az  érintett intézmény javára levonható. 43. cikk A vitás kérdések rendezése A két Szerződő Fél között a  jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő vitás kérdéseket az  illetékes hatóságok közötti konzultációval kell rendezni. Ha valamely vitás kérdés így nem rendezhető, azt – a nemzetközi joggal összhangban – az illetékes hatóságok választott bíróság elé terjeszthetik. 44. cikk Egyéb eljárási rendelkezések (1) Az Egyezmény végrehajtásához szükséges eljárási rendelkezéseket a  jelen Egyezmény részét képező „Eljárási Rendelkezések” című melléklet tartalmazza. (2) Az „Eljárási Rendelkezések” című mellékletben rögzített előírások az  Egyezmény szerves részét képezik és azzal azonos joghatással bírnak. V. RÉSZ ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 45. cikk Igényjogosultságok a jelen Egyezmény alapján (1) A  jelen Egyezmény ellátásokra való jogosultságot legkorábban a  hatályba lépése időpontját követő időszakra keletkeztet. (2) A  jelen Egyezmény alkalmazása során figyelembe kell venni az  Egyezmény hatálybalépése előtt a  Szerződő Felek jogszabályai szerint fennállott jogilag jelentős körülményeket is. (3) A  jelen Egyezmény hatálybalépése előtt egyedi esetekben hozott döntések a  jelen Egyezmény alkalmazását nem akadályozzák. (4) A  jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított nyugdíjak – a  jelen Egyezmény hatályba lépését követő egy éven belül, kérelemre – újra megállapíthatók, ha kizárólag a  jelen Egyezmény előírásaiból kifolyólag valamely változás adódik. (5) Ha a  (4)  bekezdés szerinti újramegállapítás eredményeként nyugdíj nem állapítható meg, vagy annak összege a jelen Egyezmény hatálybalépése előtti időszakban utoljára folyósított nyugdíj összegénél alacsonyabb lenne, úgy továbbra is a korábbiakban megállapított összegű nyugdíj kerül folyósításra. 46. cikk Magyarország jelen Egyezménnyel kapcsolatos európai uniós tagságból eredő kötelezettségei Jelen Egyezmény nem befolyásolja azokat a  kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Egyezmény rendelkezései nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak az Európai Unió alapját képező szerződésekből származó kötelezettségeit. 47. cikk Az egyezmény hatályba lépése Jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A  hatályba lépéshez szükséges belső eljárások lezárultáról a  Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást. Jelen Egyezmény a  megerősítésről szóló utolsó értesítés megküldését követő negyedik hónap első napján lép hatályba. 48. cikk Az Egyezmény időbeli hatálya (1) A  jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Mindkét Szerződő Fél jogosult a  jelen Egyezményt – diplomáciai úton – bármely naptári év végére három hónapos határidővel írásban felmondani. (2) Ha az  Egyezmény felmondás miatt hatályát veszti, úgy annak rendelkezései az  Egyezmény megszűnésének időpontjáig megszerzett ellátásra való jogosultságok és ellátások tekintetében továbbra is alkalmazandóak. Az  olyan korlátozó jogszabályok, amelyek a  külföldön való tartózkodás miatt valamely igény kizárásáról, vagy az  ellátások szüneteltetéséről, vagy megvonásáról rendelkeznek, ezen igények vonatkozásában figyelmen kívül hagyandók, ha az érintett személy a másik Szerződő Fél felségterületén tartózkodik. Ennek hiteléül a  Szerződő Felek kellő jogkörrel felruházott meghatalmazottai a  jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták. Készült Tiranában, 2014. 12. 10-én két eredeti példányban, magyar, albán és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó. (aláírások) Melléklet Eljárási Rendelkezések I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Összekötő szervek Az Egyezmény 30. cikk (1) bekezdése értelmében az összekötő szervek az alábbiak: Magyarország részéről: a) az Egyezmény III. Rész 3. Fejezete (Nyugdíjak) tekintetében a kötelező nyugdíjbiztosítási szerv, b) az Egyezmény III. Rész 4. Fejezete tekintetében a rehabilitációs és szociális szerv, és c) minden más esetben a kötelező egészségbiztosítási szerv; az Albán Köztársaság részéről: a) az öregségi, a rokkantsági és a hozzátartozói nyugellátások, a betegségi, az anyasági, továbbá a munkahelyi baleset és a  foglalkozási megbetegedés esetén járó pénzbeli ellátások tekintetében a  kötelező társadalombiztosítási szerv, b) a természetbeni ellátások tekintetében a kötelező egészségbiztosítási szerv. 2. Illetékes intézmények Az Egyezmény hatálya tekintetében az illetékes intézmények Magyarországon: a) az Egyezmény II. Része, a  III. Rész 1. és 2. Fejezetei vonatkozásában a  kötelező egészségbiztosítási szerv, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervei, b) az Egyezmény III. Rész 2. Fejezetében meghatározott nyugdíjak és a  baleseti járadék, valamint a  III. Rész 3. Fejezetében meghatározott nyugdíjak vonatkozásában a  kötelező nyugdíjbiztosítási szerv és központi igazgatási szerve, c) az Egyezmény III. Rész 4. Fejezete vonatkozásában a  rehabilitációs és szociális szerv, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei; az Albán Köztársaságban: a) az öregségi, a rokkantsági, és a hozzátartozói nyugellátások, a betegségi, az anyasági, valamint a munkahelyi balesetek és a  foglalkozási megbetegedések esetén járó pénzbeli ellátások vonatkozásában a  kötelező társadalombiztosítási szerv, b) a természetbeni ellátások vonatkozásában a kötelező egészségbiztosítási szerv. II. RÉSZ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. FEJEZET BETEGSÉG ÉS ANYASÁG 3. Biztosítási időszakok összeszámítása 3.1. Az  Egyezmény 14.  cikkének érvényesítéséhez az  érintett személy az  illetékes intézmény részére eljuttatja a biztosítási időket tanúsító igazolást, amelyet az a Szerződő Fél állít ki, amelynek joghatósága alá az érintett személy korábban tartozott. Ezt az igazolást az érintett személy részére: Magyarországon a  kötelező egészségbiztosítási szerv, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervei, az Albán Köztársaságban a kötelező társadalombiztosítási szerv állítja ki. 3.2. Ha az  érintett személy az  igazolást nem nyújtja be, az  illetékes intézmény az  igazolás beszerzése céljából kapcsolatba lép azon Szerződő Fél illetékes intézményével, vagy ha az illetékes intézmény ismeretlen, akkor az összekötő szervével, amelynek joghatósága alá az érintett személy korábban tartozott. 3.3. Az  a  biztosított személy, aki anélkül részesült természetbeni egészségügyi ellátásban, hogy a  jelen Egyezmény 15.  cikk a)  pontjában írt feltételek teljesültek volna, jogosult arra, hogy a  szükséges dokumentáció benyújtása esetén – az  érintett Szerződő Fél illetékes intézménye által alkalmazott jogszabályokkal összhangban – költségtérítést kapjon az illetékes intézménytől. 4. Költségek intézmények közötti megtérítése 4.1. A  tartózkodási hely szerinti intézmény által az  Egyezmény 15.  cikke szerint nyújtott természetbeni ellátásokat az  illetékes intézmény a  tényleges költségek alapján téríti meg, figyelembe véve a  megküldött dokumentumokat. 4.2. A jelen Melléklet 4.1. pontjában hivatkozott elszámolás naptári évenként történik, a követelések benyújtását követő tizenkét hónapon belül. 2. FEJEZET MUNKAHELYI BALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 5. Pénzbeli ellátások a másik Szerződő Fél területén való tartózkodás vagy helybenlakás esetén 5.1. Az Egyezmény 20. cikk (2) bekezdésében és a 21. cikkben meghatározott pénzbeli ellátások megszerzéséhez, az  érintett személy a  nemzeti jogszabályokkal összhangban, ésszerű határidőn belül köteles értesíteni a  lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézményt a  keresőképtelen állapotáról a  nemzeti jogszabályok alapján kiállított igazolás benyújtásával. 5.2. Az  illetékes intézmény kérésére a  lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény elvégez minden adminisztratív ellenőrzést vagy orvosi vizsgálatot úgy, mintha az  érintett személy ennél a  Szerződő Félnél lenne biztosított és az  eredményekről értesíti az  illetékes intézményt. Az  illetékes intézmény továbbra is jogosult arra, hogy saját költségére az érintett személyt saját jogszabályai szerint megvizsgáltassa. 5.3. Ha a  lakóhely vagy a  tartózkodási hely szerinti illetékes intézmény megállapítja, hogy az  érintett személy alkalmas a  munkavégzésre, erről az  érintett személyt és az  illetékes intézményt haladéktalanul értesíti és megjelöli a keresőképtelen állapot megszűnésének időpontját. Jelen Melléklet 5.5.  pontjának sérelme nélkül, az  érintett személy értesítését az  illetékes intézmény értesítésének kell tekinteni. 5.4. Ha az illetékes intézmény úgy dönt, hogy az érintett személy alkalmas a munkavégzésre, döntéséről értesíti az érintett személyt és ezzel egyidejűleg a döntés egy példányát megküldi a tartózkodási hely vagy lakóhely szerinti intézménynek. Ha ilyen esetben a  lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény és az  illetékes intézmény a  keresőképtelenség megszűnésére vonatkozóan eltérő időpontot közöl, akkor az  illetékes intézmény által megjelölt időpont irányadó. 5.5. Ha az  illetékes intézmény a  pénzbeli ellátás visszatartása mellett dönt azért, mert az  érintett személy az  ellenőrzéssel összefüggő kötelezettségének nem tett eleget, döntéséről értesítenie kell az  érintett személyt és ezzel egyidejűleg a  tartózkodási hely vagy lakóhely szerinti intézménynek a  döntés egy példányát meg kell küldeni. 5.6. Ha az érintett személy újra munkába áll, erről megfelelően értesíti az illetékes intézményt, amennyiben ilyen értesítés az intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint szükséges. 5.7. Ha egy az  Egyezmény 20. és 21.  cikke szerinti pénzbeli ellátásokra jogosult személy áthelyezi lakóhelyét, az igazgatási és orvosi vizsgálatot az illetékes intézmény kérésére a lakóhely szerinti intézmény végzi el. 6. A  munkaképtelenség fokának megállapítása korábban bekövetkezett munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén A munkaképtelenség fokának megállapítása esetén az  illetékes intézmények kapcsolatba léphetnek egymással olyan információk beszerzése érdekében, amelyeket a munkaképtelenség fokának megállapításához szükségesnek ítélnek azért, hogy az  Egyezmény 20. és 21.  cikkében hivatkozott esetekben megállapíthassák az  ellátásra való jogosultságot és az ellátás összegét. 7. A foglalkozási megbetegedés súlyosbodása Az Egyezmény 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben, az érintett személy közli az érintett foglalkozási megbetegedéssel összefüggésben korábban kapott ellátásra vonatkozó minden információt azon Szerződő Fél illetékes intézményével, amelynél az ellátásra való jogosultság iránti kérelmet nyújtott be. 3. FEJEZET ÖREGSÉG, HOZZÁTARTOZÓK ÉS ROKKANTSÁG 8. A nyugdíjak vagy egyéb ellátások iránti kérelmek feldolgozása 8.1. A  kérelmező a  lakóhely szerinti illetékes intézménynek vagy közvetlenül a  másik Szerződő Fél illetékes intézményének nyújtja be a másik Szerződő Fél joga szerint fennálló igényét. A lakóhely szerinti Szerződő Fél illetékes intézményének továbbított igényt a  lakóhely szerinti Szerződő Fél jogszabályaival összhangban kell benyújtani. Ha az  igényt közvetlenül a  másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez nyújtják be, azt ennek a Szerződő Félnek a jogszabályaival összhangban kell benyújtani. a) Ha az igényt az Albán Köztársaságban nyújtják be, a lakóhely szerint illetékes intézmény a megfelelő formanyomtatványon haladéktalanul továbbítja az igényt a magyar összekötő szervnek. b) Ha az  igényt Magyarországon nyújtják be, a  lakóhely szerint illetékes intézmény a  megfelelő formanyomtatványon haladéktalanul továbbítja az albán összekötő szervnek. c) Ha az  Albán Köztársaság a  lakóhely szerinti állam, az  albán illetékes intézmény az  igény továbbításakor értesíti a  magyar összekötő szervet, hogy beleegyezik-e a  hátralékos összeg kérelmező részére történő közvetlen kifizetésébe. d) Ha Magyarország a  lakóhely szerinti állam, a  magyar illetékes intézmény az  igény továbbításakor értesíti az  albán összekötő szervet, hogy beleegyezik-e a  hátralékos összeg kérelmező részére történő közvetlen kifizetésébe. 8.2. Az igénybejelentő nyomtatvány által előírt, a kérelmezőre vonatkozó személyes adatokat az igénybenyújtás helye szerinti intézmény megfelelően hitelesíti és megerősíti, hogy az  adatokat eredeti dokumentumokkal igazolták. 8.3. a) Minden illetékes intézmény elbírálja a kérelmező ellátásra való jogosultságát és döntéséről értesíti a  másik Szerződő Fél összekötő szervét, továbbá a  kérelmezőnek megküldi döntésének egy példányát. A fellebbezésre nyitva álló határidő abban az időpontban kezdődik, amikor a kérelmező részére a döntést kézbesítik. b) Az illetékes intézmény közli a visszakövetelendő hátralék összegét. 8.4. Amennyiben a lakóhely szerinti Szerződő Fél összekötő szervének vagy illetékes intézményének tudomására jut, hogy egy, a  másik Szerződő Féltől rokkantsági, öregségi vagy hozzátartozói nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesülő személy nem hagyott fel minden kereső tevékenységével vagy újra ilyen tevékenységet végez, erről haladéktalanul értesíti a másik Szerződő Fél összekötő szervét. 8.5. Azon Szerződő Fél összekötő szerve vagy illetékes intézménye, ahol a  másik Szerződő Féltől rokkantsági, öregségi vagy hozzátartozói nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesülő személy lakik, tájékoztatja az utóbbi Szerződő Fél összekötő szervét az ellátásban részesülő személy haláláról. III. RÉSZ ADMINISZTRATÍV ÉS ORVOSI VIZSGÁLATOKAT ÉRINTŐ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK AZ EGYEZMÉNY III. RÉSZÉNEK 1. ÉS 3. FEJEZETE VONATKOZÁSÁBAN 9. Orvosi vizsgálatok/Ellenőrzések és adminisztratív ellenőrzések 9.1. Az  egyik Szerződő Fél összekötő szerve a  másik Szerződő Fél összekötő szerve részére, ennek kérésére, ingyenesen teszi hozzáférhetővé az  igénylő vagy a  kedvezményezett rokkantságára, keresőképtelenségére vonatkozó, birtokában lévő orvosi információkat és dokumentumokat. 9.2. A  felmerült költségek részletes kimutatásának kézhezvételekor az  első Szerződő Fél összekötő szerve késedelem nélkül megtéríti a  másik Szerződő Fél összekötő szervének az  Egyezmény 35.  cikk (2) bekezdésének alkalmazása következtében megfizetendő összegeket. 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 47. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az  Egyezmény, illetve a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Jakab István s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke