2014. VIII. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származ

2014. VIII. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv kihirdetéséről. 1. § Az  Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a  genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a  hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2014. február 6-i ülésnapján fogadta el. NAGOJAI JEGYZŐKÖNYV A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNYHEZ CSATOLT, A GENETIKAI ERŐFORRÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSRŐL, VALAMINT A HASZNOSÍTÁSUKBÓL SZÁRMAZÓ HASZNOK IGAZSÁGOS ÉS MÉLTÁNYOS MEGOSZTÁSÁRÓL A Jegyzőkönyv Részes Felei a Biológiai Sokféleség Egyezmény (a továbbiakban: az „Egyezmény”) Részes Feleiként, emlékeztetve arra, hogy a  genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztása az  Egyezmény három fő célkitűzésének egyike, és felismerve, hogy a  Jegyzőkönyv célja ennek a célkitűzésnek a megvalósítása az Egyezmény keretén belül, újólag megerősítve az  Államoknak saját természeti erőforrásaik feletti és az  Egyezmény rendelkezéseivel összhangban fennálló szuverén jogait, emlékeztetve továbbá az Egyezmény 15. cikkére, felismerve, hogy a fenntartható fejlődést jelentős mértékben támogatja a technológiaátadás és az együttműködés, amelynek célja a  fejlődő országok genetikai erőforrásainak értékét növelő kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése, az Egyezmény 16. és 19. cikkében foglaltaknak megfelelően, felismerve, hogy az  ökoszisztémák és a  biológiai sokféleség gazdasági értékének társadalmi szintű ismerete, valamint ennek a  gazdasági értéknek a  biológiai sokféleség letéteményeseivel való igazságos és méltányos megosztása a  biodiverzitás megőrzésének és a  biodiverzitást alkotó összetevők fenntartható használatának kulcsfontosságú ösztönző faktora, elismerve, hogy a  hozzáférés és a  hasznok megosztásának biztosítása potenciális szerepet játszhat a  biológiai sokféleség megőrzésében és fenntartható használatában, a  szegénység felszámolásában, valamint a  környezeti fenntarthatóság biztosításában, és ezáltal elősegítheti a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását, elismerve a  genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és az  ilyen erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztása közötti összefüggést, felismerve a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésre, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztására vonatkozó jogbiztonság megteremtésének jelentőségét, felismerve továbbá a  méltányosság és igazságosság jelentőségét a  genetikai erőforrásokat biztosító és azokat hasznosító Felek közötti kölcsönösen elfogadott feltételek megvitatása során, felismerve továbbá a  nők alapvető szerepét a  hozzáférésben és a  hasznok megosztásában, valamint megerősítve a  nők teljes körű részvételének szükségességét a  biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos szakpolitikák kialakításának és megvalósításának minden szintjén, elhatározva az  Egyezmény hozzáféréssel és a  hasznok megosztásával kapcsolatos rendelkezései hatékony végrehajtásának további támogatását, felismerve, hogy innovatív megoldás szükséges az olyan genetikai erőforrások és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztására, amelyek a  határokon átnyúlnak, vagy amelyek esetében nem adható vagy szerezhető be előzetesen közölt hozzájárulás, felismerve a  genetikai erőforrások jelentőségét az  élelmezésbiztonság, a  közegészségügy, a  biológiai sokféleség megőrzése, valamint az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, illetve az ahhoz való alkalmazkodás vonatkozásában, felismerve a mezőgazdasági biodiverzitás speciális természetét, sajátos jellemzőit és egyedi megoldásokat igénylő problémáit, felismerve valamennyi ország egymástól való kölcsönös függését az  élelmezésügy és a  mezőgazdaság genetikai erőforrásai tekintetében, továbbá azok különleges jellegét és jelentőségét a  globális élelmezésbiztonság elérése, illetve a szegénység enyhítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló fenntartható mezőgazdasági fejlődés szempontjából, valamint elismerve ebben a tekintetben az élelmezési és mezőgazdasági növényi genetikai erőforrásokról szóló nemzetközi egyezmény, valamint az  élelmezési és mezőgazdasági genetikai erőforrásokkal foglalkozó FAO Bizottságának alapvető szerepét, figyelemmel az  Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatára (2005), valamint a  közegészségügyi felkészültségi és a  vészhelyzeti intézkedési célokat szolgáló emberi kórokozókhoz való hozzáférés biztosításának jelentőségére, elismerve a  hozzáféréssel és a  haszonmegosztással foglalkozó egyéb nemzetközi fórumok folyamatban lévő munkáját, emlékeztetve az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrásokról szóló nemzetközi egyezmény keretében létrehozott hozzáférési és haszonmegosztási multilaterális rendszerre, amelyet az  Egyezményben foglaltakkal összhangban dolgoztak ki, felismerve, hogy a  hozzáféréssel és a  hasznok megosztásával kapcsolatos nemzetközi dokumentumoknak kölcsönösen támogatniuk kell egymást, szem előtt tartva az Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítását, emlékeztetve az  Egyezmény 8.  cikke j)  pontjának jelentőségére, mivel ez  a  genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudásra, valamint e  tudás hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztására vonatkozik, hangsúlyozva a  genetikai erőforrások és a  hagyományos tudás közötti kölcsönös kapcsolatot, ezek egymástól elválaszthatatlan jellegét az őslakos és helyi közösségek számára, és a hagyományos tudás jelentőségét a biológiai sokféleség megőrzése és elemeinek fenntartható használata, valamint ezeknek a  közösségeknek a  fenntartható megélhetése szempontjából, felismerve azon körülmények sokféleségét, amelyek között az  őslakos és helyi közösségek őrzik vagy birtokolják a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudást, figyelemmel arra, hogy az  őslakos és helyi közösségek joga a  genetikai erőforrásaikhoz kötődő hagyományos tudásuk jogos birtoklóinak meghatározása saját közösségükön belül, felismerve továbbá, hogy az  egyes országok egyedi, sajátos körülmények között őrzik a  genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudást szóbeli, dokumentált vagy egyéb formában, tükrözve a  biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható használata szempontjából jelentős gazdag kulturális örökséget, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezetének nyilatkozatát az őslakos népek jogairól, és megerősítve, hogy a Jegyzőkönyv egyetlen része sem csorbítja vagy teszi semmissé az őslakos és helyi közösségek meglévő jogait, a következőkben állapodtak meg: 1. CIKK CÉLKITŰZÉS A Jegyzőkönyv célja a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztása, beleértve a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó technológiák megfelelő átadását a kérdéses erőforrásokhoz és technológiákhoz való jogok figyelembevételével, valamint a megfelelő finanszírozást, elősegítve ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését és elemeinek fenntartható használatát. 2. CIKK FOGALMAK HASZNÁLATA A Jegyzőkönyv vonatkozásában az Egyezmény 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók. Ezen felül, e Jegyzőkönyv alkalmazásában: a) „Részes Felek Konferenciája”: az Egyezmény Részes Feleinek Konferenciája; b) „Egyezmény”: a Biológiai Sokféleség Egyezmény; c) „genetikai erőforrások hasznosítása”: a  genetikai erőforrások genetikai és/vagy biokémiai összetételével kapcsolatos kutatás és fejlesztés, beleértve az  Egyezmény 2.  cikkében meghatározott biotechnológiai alkalmazásokat; d) „biotechnológia”: az Egyezmény 2. cikkében meghatározottak szerint bármely olyan technológiai alkalmazás, amely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy ezek származékait használja fel meghatározott felhasználási célú termékek vagy technológiai folyamatok előállítására vagy módosítására; e) „származék”: olyan természetes előfordulású biokémiai komponens, amely biológiai vagy genetikai erőforrások génkifejeződésének vagy anyagcseréjének a  terméke, abban az  esetben is, ha önmaga nem tartalmazza az öröklődés funkcionális egységeit. 3. CIKK HATÁLY Ezen Jegyzőkönyvet az  Egyezmény 15.  cikkének hatálya alá tartozó genetikai erőforrásokra, valamint ezen erőforrások hasznosításából származó hasznokra kell alkalmazni. A Jegyzőkönyv vonatkozik továbbá az Egyezmény hatálya alá tartozó genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudásra, valamint az ilyen tudás hasznosításából származó hasznokra. 4. CIKK KAPCSOLAT MÁS NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL ÉS JOGI ESZKÖZÖKKEL 1. A Jegyzőkönyv rendelkezései nem érintik a  Felek hatályos nemzetközi megállapodásokból eredő jogait és kötelezettségeit, kivéve azokat az eseteket, ahol ezeknek a  jogoknak és kötelezettségeknek a gyakorlása súlyosan károsítaná vagy veszélyeztetné a  biológiai sokféleséget. Jelen bekezdésnek nem célja hierarchikus sorrendet felállítani a Jegyzőkönyv és más nemzetközi jogi eszközök között. 2. A Jegyzőkönyv egyetlen része sem akadályozza a  Feleket egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások kidolgozásában és végrehajtásában, beleértve más kifejezetten a  hozzáférésről és hasznok megosztásáról szóló megállapodásokat, feltéve hogy azok összhangban vannak az Egyezmény és a Jegyzőkönyv célkitűzéseivel, és nem hátráltatják azokat. 3. A Jegyzőkönyvet a  hozzá kapcsolódó egyéb nemzetközi jogi eszközökkel összhangban, azokkal egymást kölcsönösen támogató módon kell végrehajtani. Kellő figyelmet kell szentelni az  ilyen nemzetközi jogi eszközök és a  kapcsolódó nemzetközi szervezetek keretében jelenleg folyó hasznos és kapcsolódó tevékenységeknek vagy gyakorlatoknak, feltéve hogy azok összhangban vannak az  Egyezmény és a  Jegyzőkönyv célkitűzéseivel, és nem mondanak ellent azoknak. 4. A Jegyzőkönyv az Egyezménynek a hozzáférés és a hasznok megosztása tekintetében való végrehajtását szolgáló okirat. Azokban az  esetekben, ahol egy, az  Egyezmény és a  Jegyzőkönyv célkitűzéseivel összhangban lévő, azoknak nem ellentmondó, a hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó speciális nemzetközi jogi eszköz van érvényben, e  Jegyzőkönyv nem alkalmazandó a  kérdéses speciális okiratot aláíró Félre vagy Felekre annak a specifikus genetikai erőforrásnak a tekintetében, amely az adott speciális okirat hatálya alá tartozik. 5. CIKK A HASZNOK IGAZSÁGOS ÉS MÉLTÁNYOS MEGOSZTÁSA 1. Az Egyezmény 15.  cikk 3. és 7. bekezdésében foglaltak szerint a  genetikai erőforrások hasznosításából, valamint a további alkalmazásokból és kereskedelmi hasznosításból származó hasznokat igazságos és méltányos módon meg kell osztani az ilyen erőforrásokat biztosító Féllel, vagyis az adott erőforrás származási országával, vagy azzal a Féllel, amely az  Egyezményben foglaltakkal összhangban megszerezte a  genetikai erőforrásokat. A  hasznok megosztása kölcsönösen elfogadott feltételek alapján történik. 2. Minden Fél megteszi a megfelelő jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedéseket azzal a céllal, hogy az őslakos és helyi közösségek által birtokolt genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos módon, kölcsönösen elfogadott feltételek alapján kerüljenek megosztásra az  érintett közösségekkel, az  adott őslakos és helyi közösségeknek a  kérdéses genetikai erőforrások feletti, megalapozott jogaira vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban. 3. Az 1. bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében az egyes Felek megteszik a megfelelő jogi, adminisztratív és szakpolitikai intézkedéseket. 4. A hasznok lehetnek pénzbeli és nem pénzbeli hasznok, beleértve a  Mellékletben felsoroltakat, de nem csupán azokra korlátozódva. 5. Az egyes Felek megteszik a megfelelő jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedéseket annak érdekében, hogy a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos módon megosztásra kerüljenek az  ilyen tudást birtokló őslakos és helyi közösségekkel. A  hasznok megosztása kölcsönösen elfogadott feltételek alapján történik. 6. CIKK A GENETIKAI ERŐFORRÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS 1. A természeti erőforrások feletti szuverén jogok gyakorlása során, a  hozzáférésre és a  hasznok megosztására vonatkozó nemzeti jogszabályoknak vagy szabályozási követelményeknek megfelelően a genetikai erőforrásokhoz a  hasznosításuk érdekében történő hozzáférés alapfeltétele az  az előzetesen közölt hozzájárulás, amelyet az  ilyen forrásokat biztosító Fél, vagyis az  adott erőforrás származási országa, vagy az  a  Fél ad, amely az  Egyezmény rendelkezéseivel összhangban megszerezte a genetikai erőforrásokat. 2. A nemzeti jogszabályoknak megfelelően minden Fél meghozza a  megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az őslakos és a helyi közösségek előzetesen közölt hozzájárulását vagy jóváhagyását és részvételét a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés tekintetében, azokban az esetekben, ahol az adott közösségek számára az ilyen erőforrásokhoz való hozzáférés engedélyezésére jogot állapítottak meg. 3. A fenti 1. bekezdésben foglaltak értelmében az előzetesen közölt hozzájárulást előíró Felek mindegyike meghozza a megfelelő jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedéseket azzal a céllal, hogy: a) gondoskodjon a  hozzáférésre és a  hasznok megosztására vonatkozó saját nemzeti jogszabályainak vagy szabályozási követelményeinek jogbiztonságáról, egyértelműségéről és átláthatóságáról; b) gondoskodjon a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésre vonatkozó igazságos és pártatlan szabályok és eljárások létrehozásáról; c) tájékoztatást nyújtson arról, hogyan kell előzetesen közölt hozzájárulást igényelni; d) költséghatékony módon, ésszerű időn belül gondoskodjon egy illetékes nemzeti hatóság által kiadott egyértelmű és átlátható írásos határozatról; e) egy adott engedély hozzáférhetővé válásának időpontjában biztosítsa az engedély vagy azzal egyenértékű dokumentum kiadását, amely bizonyítja az  előzetesen közölt hozzájárulásra vonatkozó döntést, valamint a kölcsönösen elfogadott feltételek megteremtését, és ennek megfelelően értesíti a hozzáféréssel és hasznok megosztásával foglalkozó információs központot; f ) ahol szükséges, a  nemzeti jogszabályokkal összhangban kidolgozza azokat a  kritériumokat és/vagy folyamatokat, amelyek az  őslakos és helyi közösségek genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos, előzetesen közölt hozzájárulásának vagy jóváhagyásának és részvételének megszerzésére vonatkoznak, valamint g) egyértelmű szabályokat és eljárásokat hozzon létre a  kölcsönösen elfogadott feltételek előírására és meghatározására vonatkozóan. Ezek a  feltételek, amelyeket írásban kell rögzíteni, magukban foglalhatják többek között: i. a vitarendezési záradékot; ii. a hasznok megosztására vonatkozó feltételeket, beleértve azokat is, amelyek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkoznak; iii. a harmadik Fél általi, későbbi használatra vonatkozó feltételeket, amennyiben vannak ilyenek, valamint iv. a szándékmódosítások feltételeit, ha vannak ilyenek. 7. CIKK A GENETIKAI ERŐFORRÁSOKHOZ KÖTŐDŐ HAGYOMÁNYOS TUDÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS A nemzeti jogszabálynak megfelelően minden Fél meghozza a  megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az  őslakos és helyi közösségek által őrzött, a  genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás ezeknek az  őslakos és helyi közösségeknek az  előzetesen közölt hozzájárulásával vagy jóváhagyásával és részvételével, kölcsönösen elfogadott feltételek létrehozása mellett legyen hozzáférhető. 8. CIKK EGYEDI MEGFONTOLÁSOK A hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó jogszabályok vagy szabályozási követelmények kidolgozása és végrehajtása során minden Fél: a) megteremti a feltételeket – különösen a fejlődő országokban – az olyan kutatási tevékenység elősegítéséhez és ösztönzéséhez, amely hozzájárul a  biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható használatához, többek között a nem kereskedelmi, hanem kutatási célokat szolgáló hozzáféréssel kapcsolatos intézkedések egyszerűsítése révén, figyelembe véve azt, hogy kezelni szükséges az  ilyen jellegű kutatás szándékának módosítását; b) kellő figyelmet fordít azokra a  jelenleg fennálló vagy fenyegető vészhelyzetekre, amelyek nemzeti vagy nemzetközi szinten veszélyeztetik vagy károsítják az  emberek, állatok vagy növények egészségét. A  Felek tekintetbe vehetik a genetikai erőforrásokhoz való gyors hozzáférésre, valamint az ilyen genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok gyors, eredményes, igazságos és méltányos megosztására vonatkozó igényt, beleértve a  megfizethető kezelésekhez való hozzáférést a  rászorulók számára, különösen a  fejlődő országokban; c) szem előtt tartja az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások jelentőségét és azok különleges szerepét az élelmezésbiztonság szempontjából. 9. CIKK A MEGŐRZÉS ÉS A FENNTARTHATÓ HASZNÁLAT TÁMOGATÁSA A Felek arra ösztönzik a felhasználókat és a szolgáltatókat, hogy a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznokat a biológiai sokféleség megőrzésének és komponensei fenntartható használatának elősegítésére fordítsák. 10. CIKK A HASZNOK MEGOSZTÁSÁT SZOLGÁLÓ GLOBÁLIS MULTILATERÁLIS MECHANIZMUS A Felek megvizsgálják egy hasznok megosztását szolgáló globális multilaterális mechanizmus szükségességét és módjait azzal a  céllal, hogy megoldást találjanak az  olyan genetikai erőforrások, valamint a  hozzájuk kötődő hagyományos tudás hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztására, amelyek a határokon átnyúlnak, vagy amelyek esetében nem adható, illetve nem szerezhető be előzetesen közölt hozzájárulás. A  genetikai erőforrások és a  hozzájuk kötődő hagyományos tudás felhasználói által e  mechanizmuson keresztül megosztott hasznokat globálisan a biológiai sokféleség megőrzésének és komponensei fenntartható használatának támogatására kell fordítani. 11. CIKK HATÁROKON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS 1. Azokban az  esetekben, ahol ugyanazok a  genetikai erőforrások egynél több Fél területén in-situ találhatók meg, az  érintett Felek a  Jegyzőkönyv végrehajtása során adott esetben megfelelő együttműködésre törekszenek, amennyiben szükséges az érintett őslakos és helyi közösségek bevonásával. 2. Azokban az esetekben, ahol ugyanazt a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudást több Fél országában egy vagy több őslakos és helyi közösség birtokolja, az  érintett Felek a  Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtása során – amennyiben szükséges az érintett őslakos és helyi közösségek bevonásával – megfelelő együttműködésre törekszenek. 12. CIKK A GENETIKAI ERŐFORRÁSOKHOZ KÖTŐDŐ HAGYOMÁNYOS TUDÁS 1. A Jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségeik teljesítése során a  Felek a  genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás vonatkozásában nemzeti jogszabályaiknak megfelelően adott esetben figyelembe veszik az őslakos és helyi közösségek szokásjogát, közösségi protokolljait és eljárásait. 2. A Felek az  érintett őslakos és helyi közösségek hatékony részvételével mechanizmusokat dolgoznak ki arra, hogy a  genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás felhasználóit tájékoztassák kötelezettségeikről, beleértve a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központ által közzétett intézkedéseket, amelyek az  ilyen tudás hasznosításából eredő hasznokhoz való hozzáférésre és azok igazságos és méltányos megosztására vonatkoznak. 3. A Felek arra törekszenek, hogy megfelelő módon támogassák az  őslakos és helyi közösségeket – köztük ezen közösségek női tagjait – az alábbiak kidolgozásában: a) a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudáshoz való hozzáférést és az  ilyen tudás használatából származó hasznok igazságos és méltányos megosztását szolgáló közösségi protokollok; b) a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztását biztosító, kölcsönösen elfogadott feltételekre vonatkozó minimális követelmények, valamint c) a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás használatából származó hasznok igazságos és méltányos megosztására vonatkozó szerződési záradék-minták. 4. A Felek a Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtása során, az Egyezmény célkitűzéseivel összhangban arra törekednek, hogy amennyire csak lehetséges, ne korlátozzák a  genetikai erőforrásoknak és a  hozzájuk kötődő hagyományos tudásnak az őslakos és helyi közösségeken belüli, illetve az ilyen közösségek közötti szokásos használatát és cseréjét. 13. CIKK NEMZETI KAPCSOLATTARTÓ PONTOK ÉS ILLETÉKES NEMZETI HATÓSÁGOK 1. Minden Fél kijelöl egy, a  hozzáférés és a  hasznok megosztásának kérdésében illetékes nemzeti kapcsolattartó pontot. A nemzeti kapcsolattartó pont az alábbiak szerint nyújt tájékoztatást: a) a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést kérelmezőknek tájékoztatást nyújt az  előzetesen közölt hozzájárulás megszerzésére és a  kölcsönösen elfogadott feltételek kidolgozására vonatkozólag, beleértve a hasznok megosztását is; b) a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudáshoz való hozzáférést kérelmezők számára – ahol lehetséges – tájékoztatást nyújt az  őslakos és helyi közösségek előzetesen közölt hozzájárulásának vagy jóváhagyásának és részvételének megszerzésével kapcsolatos eljárásokra, valamint a kölcsönösen elfogadott feltételek kidolgozására vonatkozólag, beleértve a hasznok megosztását is, valamint c) tájékoztatást nyújt az  illetékes nemzeti hatóságokról, az  érintett őslakos és helyi közösségekről, illetve az egyéb érdekeltekről. A nemzeti kapcsolattartó pont feladata a Titkársággal való kapcsolattartás. 2. Minden Fél kijelöl egy vagy több, a  hozzáférés és a  hasznok megosztása tekintetében felelős, illetékes nemzeti hatóságot. Az illetékes nemzeti hatóságok feladata, hogy a hatályos nemzeti jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedésekkel összhangban engedélyezzék a  hozzáférést, vagy – ahol szükséges – írásos igazolást adjanak ki arról, hogy a  hozzáférési feltételek teljesültek, valamint tájékoztatást nyújtsanak az  előzetesen közölt hozzájárulás megszerzéséhez és a  kölcsönösen elfogadott feltételek létrehozásához szükséges, hatályos eljárásokról és követelményekről. 3. A Feleknek az  is jogában áll, hogy egyetlen szervezetet jelöljenek meg, amely mind a  kapcsolattartó, mind az illetékes nemzeti hatóság funkcióit ellátja. 4. Minden Fél – legkésőbb addig az időpontig, amikor számára a Jegyzőkönyv hatályba lép – tájékoztatja a Titkárságot az  általa kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont és illetékes nemzeti hatóság vagy hatóságok részletes adatairól. Ha valamely Fél egynél több illetékes nemzeti hatóságot jelöl meg, akkor átadja a Titkárságnak – egy erről szóló értesítéssel együtt – az  ezen hatóságok kijelölt feladatköreire vonatkozó információkat. Utóbbi esetben az  ilyen információknak minimumkövetelményként meg kell határozniuk, hogy melyik illetékes hatóság felelős az  igényelt genetikai erőforrásokért. Minden Fél haladéktalanul értesíti a  Titkárságot bármely, az  általa kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontot, illetve az illetékes nemzeti hatóság vagy hatóságok adatait (elérhetőségeit) vagy feladatkörét érintő változásról. 5. A Titkárság a kapott információkat a 4. bekezdés értelmében a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központon keresztül bocsátja rendelkezésre. 14. CIKK A HOZZÁFÉRÉSSEL ÉS A HASZNOK MEGOSZTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS AZ INFORMÁCIÓK MEGOSZTÁSA 1. Az Egyezmény 18.  cikk 3. bekezdése szerinti információcsere-mechanizmus részeként létrehozzák a  hozzáféréssel és a  hasznok megosztásával foglalkozó információs központot. Ennek feladata a  hozzáféréssel és a  hasznok megosztásával kapcsolatos információk megosztása. Az  információs központ legfőképpen azokhoz az  információkhoz enged hozzáférést, amelyeket a Felek bocsátanak rendelkezésre a Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatban. 2. A bizalmas információk védelmének megsértése nélkül minden Fél a  hozzáféréssel és a  hasznok megosztásával foglalkozó információs központ rendelkezésére bocsátja a  Jegyzőkönyv által előírt információkat, valamint azokat az információkat, amelyek a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciáján meghozott határozatok értelmében szükségesek. Az információk az alábbiakat foglalják magukban: a) a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos jogi, adminisztratív és szakpolitikai intézkedések; b) a nemzeti kapcsolattartó pontra és az illetékes nemzeti hatóságra vagy hatóságokra vonatkozó információk; valamint c) a hozzáférhetővé válás időpontjában kiadott engedélyek vagy azokkal egyenértékű dokumentumok, amelyek bizonyítják az  előzetesen közölt hozzájárulás megadásáról szóló döntést és a  kölcsönösen elfogadott feltételek meglétét. 3. A további információk – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak, adott esetben – az  alábbiakat foglalhatják magukban: a) az őslakos és helyi közösségek illetékes hatóságai és az ezekhez kapcsolódó információk; b) szerződési záradék-minták; c) a genetikai erőforrások nyomon követése céljából kifejlesztett módszerek és eszközök; valamint d) magatartási kódexek és követendő gyakorlatok. 4. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája első ülésén vitatják meg és határozzák meg a  hozzáféréssel és a  hasznok megosztásával foglalkozó információs központ működési feltételeit – ideértve az  információs rendszer tevékenységére vonatkozó beszámolókat – , amelyeket a  későbbiekben folyamatosan ellenőrznek. 15. CIKK A HOZZÁFÉRÉSRE ÉS A HASZNOK MEGOSZTÁSÁRA VONATKOZÓ NEMZETI JOGSZABÁLYOKNAK VAGY SZABÁLYOZÁSI KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS 1. Valamennyi Fél meghozza a  megfelelő, hatékony és ésszerű jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedéseket annak érdekében, hogy a  joghatóságán belül használt genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés előzetesen közölt hozzájárulás alapján történjen, és a kölcsönösen elfogadott feltételeket a másik Félnek a hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó nemzeti jogszabályaival vagy szabályozási követelményeivel összhangban dolgozzák ki. 2. A Felek megfelelő, hatékony és ésszerű intézkedéseket hoznak az  1. bekezdés értelmében elfogadott intézkedéseknek ellentmondó helyzetek megoldása érdekében. 3. A Felek – amennyire ez  lehetséges és ésszerű – együttműködnek a  hozzáféréssel és a  hasznok megosztásával kapcsolatos, az  1. bekezdésben foglalt nemzeti jogszabályok vagy szabályozási követelmények állítólagos megsértésének eseteiben. 16. CIKK A GENETIKAI ERŐFORRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ HAGYOMÁNYOS TUDÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSRE ÉS A HASZNOK MEGOSZTÁSÁRA VONATKOZÓ NEMZETI JOGSZABÁLYOKNAK VAGY SZABÁLYOZÁSI KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS 1. Valamennyi Fél meghozza a  megfelelő, hatékony és ésszerű jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedéseket annak érdekében, hogy a  joghatóságán belül használt genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás az  őslakos és helyi közösségek előzetesen közölt hozzájárulásával vagy jóváhagyásával és részvételével összhangban hozzáférhető legyen, illetve azokon a  helyeken, ahol ilyen őslakos és helyi közösségek találhatók, a kölcsönösen elfogadott feltételeket a másik Félnek a hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó nemzeti jogszabályaival vagy szabályozási követelményeivel összhangban dolgozzák ki. 2. Valamennyi Fél megfelelő, hatékony és ésszerű intézkedéseket hoz az  1. bekezdés értelmében elfogadott intézkedések megsértésével járó helyzetek megoldására. 3. A Felek – amennyire ez  lehetséges és ésszerű – együttműködnek a  hozzáféréssel és a  hasznok megosztásával kapcsolatos, az  1. bekezdésben foglalt nemzeti jogszabályok vagy szabályozási követelmények állítólagos megsértésének eseteiben. 17. CIKK A GENETIKAI ERŐFORRÁSOK HASZNÁLATÁNAK NYOMON KÖVETÉSE 1. A megfelelés elősegítése érdekében valamennyi Fél meghozza a  genetikai erőforrások hasznosításának nyomon követéséhez és az átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedések közé tartoznak: a) egy vagy több ellenőrzési pont kijelölése az alábbiak szerint: i. A kijelölt ellenőrzési pontok összegyűjtik vagy megkapják az  előzetesen közölt hozzájárulásra, a  genetikai erőforrás eredetére, a  kölcsönösen elfogadott feltételek létrehozására és/vagy a genetikai erőforrások hasznosítására vonatkozó lényegi információkat. ii. Adott esetben, egy kijelölt ellenőrzési pont egyedi jellemzőitől függően minden Fél megköveteli a  genetikai erőforrások hasznosítóitól, hogy egy kijelölt ellenőrzési ponton adják meg a  fenti bekezdésben foglalt információkat. Minden Fél meghozza a  megfelelő, hatékony és ésszerű intézkedéseket az előírások megsértésével járó helyzetek megoldására. iii. Az ilyen információk – beleértve a nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítványokat, ha ilyenek rendelkezésre állnak – a  bizalmas információk védelmének megsértése nélkül megfelelő módon továbbításra kerülnek az illetékes nemzeti hatóságoknak, az előzetesen közölt hozzájárulást nyújtó Félnek és a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központnak. iv. Az ellenőrzési pontoknak hatékonyan kell működniük, és az  a)  pont végrehajtásához kapcsolódó feladatokat kell ellátniuk. Kapcsolódniuk kell a  genetikai erőforrások hasznosítási folyamatához, illetve vonatkozó információk gyűjtéséhez, többek között a  kutatás, a  fejlesztés, az  innováció, a kereskedelmi forgalomba hozatal és annak előkészítése folyamatának bármely pontján. b) A genetikai erőforrások hasznosítóinak és szolgáltatóinak ösztönzése arra, hogy a  kölcsönösen elfogadott feltételekbe foglalják bele az  ilyen feltételek végrehajtására vonatkozó információk megosztását szolgáló rendelkezéseket, részben a jelentéstételi előírások révén, valamint c) költséghatékony kommunikációs eszközök és rendszerek használatának támogatása. 2. A 6.  cikk 3 bekezdés e)  pontja szerint kiadott, a  hozzáféréssel és a  hasznok megosztásával foglalkozó információs központ rendelkezésére bocsátott engedély vagy azzal egyenértékű dokumentum nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítványnak tekintendő. 3. A nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítvány igazolja, hogy azt a  genetikai erőforrást, amelyre vonatkozik, előzetesen közölt hozzájárulás alapján bocsátották rendelkezésre, valamint azt, hogy kölcsönösen elfogadott feltételeket dolgoztak ki az  előzetesen közölt hozzájárulást nyújtó Fél hozzáférésre és a  hasznok megosztására vonatkozó nemzeti jogszabályainak vagy szabályozási követelményeinek megfelelően. 4. A nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítvány az  alábbi minimális információkat tartalmazza, amennyiben azok nem bizalmas jellegűek: a) a kibocsátó hatóság; b) a kibocsátás időpontja; c) a genetikai erőforrást szolgáltató Fél; d) a tanúsítvány egyedi azonosítója; e) az a személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek részére az előzetesen közölt hozzájárulást kiadták; f ) a tanúsítvány tárgya vagy az a genetikai erőforrás, amelyre vonatkozik; g) annak igazolása, hogy kölcsönösen elfogadott feltételeket dolgoztak ki; h) annak igazolása, hogy beszerezték az előzetesen közölt hozzájárulást; valamint i) a kereskedelmi és/vagy nem kereskedelmi használat. 18. CIKK A KÖLCSÖNÖSEN ELFOGADOTT FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS 1. A 6.  cikk 3. bekezdés g)  pontjának i.  alpontjában és a  7.  cikkben foglaltak végrehajtása során minden Fél arra ösztönzi a genetikai erőforrásokat és/vagy a hozzájuk kötődő hagyományos tudást szolgáltatókat és felhasználókat, hogy kölcsönösen elfogadott feltételeikbe foglalják bele az  esetleges jogviták rendezésére vonatkozó rendelkezéseket, beleértve az alábbiakat: a) az a szerv, amelynek illetékességébe a jogviták rendezését utalják, b) az irányadó jog, és/vagy c) a jogviták alternatív rendezésének lehetőségei, mint például a közvetítés és a választottbírósági eljárás. 2. Minden Fél biztosítja, hogy jogrendszere keretében lehetőség legyen jogorvoslat igénylésére a  kölcsönösen elfogadott feltételekből fakadó jogviták esetén, a vonatkozó igazságszolgáltatási előírásokkal összhangban. 3. Adott esetben minden Fél hatékony intézkedéseket hoz az alábbiakkal kapcsolatban: a) az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, valamint b) a külföldön hozott ítéletek és választottbírósági ítéletek kölcsönös elismerésére és érvényesítésére vonatkozó mechanizmusok használata. 4. E cikk hatékonyságát a Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája ellenőrzi a Jegyzőkönyv 31. cikkében foglaltaknak megfelelően. 19. CIKK SZERZŐDÉSI ZÁRADÉK-MINTÁK 1. Adott esetben valamennyi Fél támogatja az  ágazaton belüli és ágazatok közötti szerződési záradék-minták kidolgozását, aktualizálását és alkalmazását a kölcsönösen elfogadott feltételekre. 2. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája bizonyos időközönként számba veszi a szektoron belüli és szektorok közötti szerződési záradék-minták alkalmazását. 20. CIKK MAGATARTÁSI KÓDEXEK, IRÁNYMUTATÁSOK ÉS KÖVETENDŐ GYAKORLATOK ÉS/VAGY SZABVÁNYOK 1. Adott esetben valamennyi Fél támogatja az  önkéntes magatartási kódexek, iránymutatások és követendő gyakorlatok és/vagy szabványok kidolgozását, aktualizálását és alkalmazását a hozzáférés és a hasznok megosztása vonatkozásában. 2. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája bizonyos időközönként számba veszi az  önkéntes magatartási kódexek, iránymutatások és követendő gyakorlatok és/vagy szabványok kidolgozását, aktualizálását és alkalmazását, valamint megvitatja a specifikus magatartási kódexek, iránymutatások és követendő gyakorlatok és/vagy szabványok elfogadását. 21. CIKK ISMERETTERJESZTÉS Valamennyi Fél intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a genetikai erőforrások és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás, valamint a kapcsolódó hozzáférési és haszonmegosztási kérdések jelentőségére. Ezek az intézkedések magukban foglalják többek között a következőket: a) a Jegyzőkönyv és célkitűzésének népszerűsítése; b) találkozók szervezése az őslakos és helyi közösségekkel, valamint az egyéb érdekeltekkel; c) ügyfélszolgálat létrehozása az őslakos és helyi közösségek, valamint az egyéb érdekeltek számára; d) az információk terjesztése egy nemzeti információs központ közvetítésével; e) önkéntes magatartási kódexek, iránymutatások, követendő gyakorlatok és/vagy szabványok terjesztése az őslakos és helyi közösségekkel, valamint egyéb érdekeltekkel egyeztetve; f ) adott esetben a nemzeti, regionális és nemzetközi tapasztalatcsere támogatása; g) a genetikai erőforrások és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás felhasználóinak és szolgáltatóinak oktatása és képzése a hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó kötelezettségeik tekintetében; h) az őslakos és helyi közösségek, valamint az  egyéb érdekeltek bevonása a  Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásába; valamint i) az őslakos és helyi közösségek közösségi protokolljainak és eljárásainak megismertetése. 22. CIKK KAPACITÁS 1. A Felek együttműködnek az  emberi erőforrások és intézményi kapacitások építésében, fejlesztésében és erősítésében azzal a  céllal, hogy hatékonyan valósítsák meg a  Jegyzőkönyvben foglaltakat a  fejlődő országnak minősülő Felek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országok és a kis fejlődő szigetállamok, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országnak minősülő Felek tekintetében a meglévő globális, regionális, szubregionális és nemzeti intézményeken és szervezeteken keresztül. Ebben az  összefüggésben a  Feleknek elő kell segíteniük az  őslakos és helyi közösségek és egyéb érdekeltek bevonását, beleértve a nem kormányzati szervezeteket és a magánszektort. 2. A fejlődő országnak minősülő Felek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országok és a kis fejlődő szigetállamok, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országnak minősülő Felek pénzügyi források iránti igényét az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően teljes mértékben figyelembe kell venni a  Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósítása érdekében zajló kapacitásépítés és -fejlesztés vonatkozásában. 3. A Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításával kapcsolatos megfelelő intézkedések alapja, hogy a fejlődő országnak minősülő Feleknek, közülük különösen a  legkevésbé fejlett országoknak és a  kis fejlődő szigetállamoknak, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országnak minősülő Feleknek meg kell határozniuk nemzeti kapacitásbeli szükségleteiket és prioritásaikat saját nemzeti kapacitásaik értékelésével. Ennek során az  érintett Feleknek támogatniuk kell az őslakos és helyi közösségek és egyéb érdekeltek kapacitásbeli igényeit és prioritásait az általuk meghatározottak szerint, kiemelt hangsúlyt fektetve a nők kapacitásbeli igényeire és prioritásaira. 4. A Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításának támogatása érdekében a  kapacitásépítés és -fejlesztés fő területei lehetnek többek között: a) kapacitás a Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításának és a benne foglalt kötelezettségeknek a teljesítésére; b) kapacitás a kölcsönösen elfogadott feltételek tárgyalására; c) kapacitás a  hozzáféréssel és a  hasznok megosztásával kapcsolatos nemzeti jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedések kidolgozására, végrehajtására és érvényesítésére; valamint d) az országok kapacitása saját genetikai erőforrásaik értékét növelő belső kutatási képességük fejlesztésére. 5. A fenti 1–4. bekezdéssel összhangban álló intézkedések lehetnek többek között: a) jogi és intézményi fejlesztés; b) a méltányosság és igazságosság érvényesítése a tárgyalások során, például képzés a kölcsönösen elfogadott feltételekről folytatott tárgyalás elsajátítására; c) a megfelelés nyomon követése és érvényesítése; d) az elérhető legjobb kommunikációs eszközök és internetalapú rendszerek alkalmazása a  hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos tevékenységek során; e) értékelési módszerek kidolgozása és alkalmazása; f ) a genetikai erőforrások felkutatása, valamint az ehhez kapcsolódó kutatás és taxonómiai vizsgálatok; g) technológiaátadás, valamint az ilyen átadás fenntarthatóságát biztosító infrastruktúra és technikai kapacitás; h) a hozzáféréssel és a  hasznok megosztásával kapcsolatos tevékenységek hozzájárulásának fokozása a biodiverzitás megőrzéséhez és komponenseinek fenntartható használatához; i) az egyéb érdekeltek kapacitásait növelő intézkedések a  hozzáférés és a  hasznok megosztásának tekintetében; valamint j) a genetikai erőforrásokhoz és/vagy a  hozzájuk kötődő hagyományos tudáshoz való hozzáférés vonatkozásában az  őslakos és helyi közösségek kapacitásait növelő speciális intézkedések, különös tekintettel a nők lehetőségeinek javítására ezeken a közösségeken belül. 6. A hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos kapacitásépítés és -fejlesztés során a  fenti 1–5. bekezdés értelmében végzett nemzeti, regionális és nemzetközi szintű kapacitásépítő és -fejlesztő tevékenységekre vonatkozó információkat továbbítani kell a  hozzáféréssel és a  hasznok megosztásával foglalkozó információs központnak a szinergiák és a koordináció előmozdítása, valamint a hozzáférés és a hasznok megosztásának javítása érdekében. 23. CIKK TECHNOLÓGIAÁTADÁS, KÖZREMŰKÖDÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Egyezmény 15., 16., 18. és 19. cikke értelmében a Felek technikai és tudományos kutatási és fejlesztési programok keretében közreműködve és együttműködve tevékenykednek, beleértve a  biotechnológiai kutatásokat, amelyek a Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérését szolgálják. A Felek vállalják, hogy elősegítik és ösztönzik a technológiákhoz való hozzáférést, illetve azok átadását a  fejlődő országnak minősülő Feleknek, közülük különösen a  legkevésbé fejlett országoknak és a  kis fejlődő szigetállamoknak, valamint a  gazdasági átalakulás alatt álló országoknak minősülő Feleknek azzal a  céllal, hogy lehetővé váljon az  Egyezmény és a  Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérését szolgáló szilárd és működőképes technológiai és tudományos alap kidolgozása és megerősítése. Ahol lehetséges és szükséges, az  ilyen együttműködési tevékenységeket a  genetikai erőforrásokat nyújtó Féllel vagy Felekkel, vagyis az ilyen erőforrások származási országával vagy országaival, illetve származási országában vagy országaiban, vagy azzal a  Féllel vagy azokkal a  Felekkel együttműködve végzik, amely vagy amelyek a  genetikai forrásokat – az Egyezményben foglaltakkal összhangban – megszerezte vagy megszerezték. 24. CIKK NEM RÉSZES FELEK A Felek arra ösztönzik a nem Részes Feleket, hogy tartsák magukat a Jegyzőkönyvben foglaltakhoz, és biztosítsák a megfelelő információkat a hozzáféréssel és hasznok megosztásával foglalkozó információs központnak. 25. CIKK PÉNZÜGYI MECHANIZMUS ÉS ERŐFORRÁSOK 1. A Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges pénzügyi források áttekintése során a  Felek figyelembe veszik az Egyezmény 20. cikkének rendelkezéseit. 2. A Jegyzőkönyv pénzügyi mechanizmusaként az Egyezmény által meghatározott pénzügyi mechanizmus szolgál. 3. A Jegyzőkönyv 22.  cikkében tárgyalt kapacitásépítés és -fejlesztés tekintetében a  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája a  2. bekezdésben tárgyalt pénzügyi mechanizmusra vonatkozóan nyújtott útmutatás során figyelembe veszi a fejlődő országnak minősülő Feleknek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országoknak és a  kis fejlődő szigetállamoknak, valamint a  gazdasági átalakulás alatt álló országoknak minősülő Feleknek a pénzügyi forrásokra vonatkozó igényeit, valamint az őslakos és helyi közösségek – köztük ezen közösségek nőtagjainak – kapacitásbeli igényeit és prioritásait. 4. A fenti 1. bekezdéssel összefüggésben a  Felek tekintetbe veszik a  fejlődő országnak minősülő Felek, közülük különösen a  legkevésbé fejlett országoknak és a  kis fejlődő szigetállamoknak, valamint a  gazdasági átalakulás alatt álló országoknak minősülő Felek igényeit is az e Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges kapacitásépítési és -fejlesztési követelmények meghatározása és megvalósítása során. 5. Az  Egyezmény pénzügyi mechanizmusára vonatkozó útmutatást, amely a  Felek Konferenciájának vonatkozó határozataiban szerepel, beleértve azokat is, amelyekről e  Jegyzőkönyv elfogadása előtt állapodtak meg, értelemszerűen alkalmazni kell e cikk rendelkezéseire. 6. A Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtása céljából a  fejlett országnak minősülő Felek nyújthatnak, a  fejlődő országnak és a gazdasági átalakulás alatt álló országnak minősülő Felek pedig igénybe vehetnek pénzügyi és egyéb erőforrásokat, kétoldalú, regionális és többoldalú csatornákon keresztül. 26. CIKK A JEGYZŐKÖNYV RÉSZES FELEINEK TALÁLKOZÓJÁUL SZOLGÁLÓ FELEK KONFERENCIÁJA 1. A Felek Konferenciája a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál. 2. Az Egyezménynek a  Jegyzőkönyvet alá nem író Részes Felei megfigyelőként részt vehetnek a  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája bármely ülésén. Amikor a  Részes Felek Konferenciája a  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál, a  Jegyzőkönyv értelmében kizárólag annak Részes Felei hozhatnak határozatokat. 3. Ha a  Részes Felek Konferenciája a  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál, a Részes Felek Konferenciája Hivatalának azon tagjai helyett, akik az Egyezményben Részes, de ugyanakkor a Jegyzőkönyvben nem Részes Felet képviselnek, a Jegyzőkönyvben Részes Felek maguk közül új tagot választanak. 4. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája rendszeresen ellenőrzi a Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtását és mandátumán belül meghozza a  hatékony végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket. Ellátja a Jegyzőkönyv által ráruházott feladatokat, és: a) ajánlásokat tesz a Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges bármely kérdésben; b) létrehozza a Jegyzőkönyv végrehajtásához szükségesnek ítélt kiegészítő testületeket; c) adott esetben felkutatja és igénybe veszi az  illetékes nemzetközi szervezetek, kormányközi és nem kormányzati szervek által nyújtott szolgáltatásokat, együttműködési lehetőségeket és információkat; d) meghatározza a Jegyzőkönyv 29. cikke szerint szolgáltatandó információk formáját és átadásának idejét, és megvizsgálja az  ilyen információkat, valamint azokat a  jelentéseket, amelyeket valamely kiegészítő testület nyújt be; e) szükség szerint megfontolja és elfogadja a Jegyzőkönyv és melléklete módosításait, valamint a Jegyzőkönyv bármely egyéb, járulékos mellékletét, amelyek a  Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtásához szükségesek; valamint f ) ellát egyéb, a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges feladatokat. 5. A Jegyzőkönyv vonatkozásában a  Részes Felek Konferenciájának eljárási szabályzatát és az  Egyezmény pénzügyi szabályait kell alkalmazni, kivéve ha a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája közös megegyezéssel másként határoz. 6. A  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülését, amelyet a  Titkárság hív össze, a  Részes Felek Konferenciájának a  Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontja után tervezett első ülésével egyidejűleg tartják. A  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája soron következő rendes üléseit a  Részes Felek Konferenciája rendes üléseivel egyidejűleg tartják, feltéve ha a  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája másképpen nem határoz. 7. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciájának rendkívüli üléseit a  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája által szükségesnek tartott egyéb időpontokban vagy valamely Fél írásos kérésére hívják össze, feltéve hogy a  kérést legalább a  Felek egyharmada támogatja, attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor azt a Titkárság a Felek felé közvetítette. 8. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosított ügynökségei és a  Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint e  szervezetek bármely tagállama vagy megfigyelője, amely az  Egyezménynek nem Részes Fele, megfigyelőként képviseltetheti magát a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciájának ülésein. Bármely nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati vagy nem kormányzati szerv vagy ügynökség, amely a  Jegyzőkönyv által érintett kérdésekben illetékes, és amely tájékoztatta a  Titkárságot arról az  igényéről, hogy megfigyelőként képviseltetni kívánja magát a  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája egyik ülésén, megfigyelőként részt vehet az ülésen, kivéve ha a jelen lévő Felek legalább egyharmada kifogást emel ez ellen. Amennyiben e cikk másképp nem rendelkezik, a megfigyelőkénti részvétel engedélyezése és maga a részvétel az eljárási szabályzat alapján történik, a fenti 5. bekezdésben foglaltaknak megfelelően. 27. CIKK KIEGÉSZÍTŐ TESTÜLETEK 1. Az Egyezmény által vagy értelmében létrehozott bármely kiegészítő testület szolgálhatja ennek a Jegyzőkönyvnek a  céljait, többek között a  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciájának határozata alapján. Ezekben a határozatokban meghatározzák az elvégzendő feladatokat. 2. Az Egyezmény azon Részes Felei, amelyek a  Jegyzőkönyvnek nem Részes Felei, megfigyelőként részt vehetnek az  ilyen kiegészítő testületek bármely ülésén. Azokban az  esetekben, amikor az  Egyezmény valamely kiegészítő testülete a  Jegyzőkönyv kiegészítő testületeként működik, a  Jegyzőkönyv keretében hozandó határozatokat csak annak Részes Felei hozhatják meg. 3. Azokban az  esetekben, amikor az  Egyezmény valamely kiegészítő testülete a  Jegyzőkönyv kérdéseivel kapcsolatosan végzi feladatait, az  adott kiegészítő testület hivatalának azon tagjai helyett, akik az  Egyezményben Részes, de ugyanakkor a  Jegyzőkönyvben nem Részes Felet képviselnek, a  Jegyzőkönyvben Részes Felek maguk közül új tagot választanak. 28. CIKK TITKÁRSÁG 1. Az Egyezmény 24. cikke értelmében létrehozott Titkárság a Jegyzőkönyv titkárságaként működik. 2. A Jegyzőkönyv vonatkozásában az  Egyezmény 24.  cikkének a  Titkárság feladatairól szóló 1. bekezdését erre a Jegyzőkönyvre értelemszerűen kell alkalmazni. 3. A Jegyzőkönyvvel kapcsolatos titkársági szolgáltatások költségei – azok elkülöníthetőségének mértékéig – e Jegyzőkönyv Részes Feleit terhelik. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésén határoz az e célból szükséges költségvetési intézkedésekről. 29. CIKK NYOMON KÖVETÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL Minden Fél nyomon követi a Jegyzőkönyv rendelkezéseiből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, és a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája által meghatározandó időközönként és formában tesz jelentést a  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája számára a  Jegyzőkönyv végrehajtása érdekében saját maga által tett intézkedésekről. 30. CIKK A JEGYZŐKÖNYV RENDELKEZÉSEINEK BETARTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK ÉS MECHANIZMUSOK A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésén áttekinti és jóváhagyja azokat az  együttműködési eljárásokat és intézményi mechanizmusokat, amelyek segítik a  Jegyzőkönyv rendelkezéseinek betartását, és megoldást nyújtanak a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megsértésével járó esetekben. Ezen eljárások és mechanizmusok közé tartoznak adott esetben a tanácsadásra vagy segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések. Ezek elkülönítendők a  jogviták rendezésével kapcsolatos, az  Egyezmény 27.  cikkében tárgyalt eljárásoktól és mechanizmusoktól, és azokat nem befolyásolják. 31. CIKK ÉRTÉKELÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája a  Jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított négy év elteltével, majd a  későbbiekben a  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája által meghatározott időközönként kiértékeli a Jegyzőkönyv hatékonyságát. 32. CIKK ALÁÍRÁS A Jegyzőkönyv az Egyezmény Részes Felei számára 2011. február 2-tól 2012. február 1-jéig írható alá az ENSZ New York-i székházában. 33. CIKK HATÁLYBALÉPÉS 1. A Jegyzőkönyv a  megerősítésről, az  elfogadásról, a  jóváhagyásról vagy a  csatlakozásról szóló ötvenedik okiratnak az  Egyezmény Részes Feleit képviselő államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek általi letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba. 2. E Jegyzőkönyv az  azt megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó, illetve ahhoz csatlakozó állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára a fenti 1. bekezdésben foglaltak szerinti ötvenedik okirat letétbe helyezése után, kilencven nappal azon időpontot követően lép hatályba, amikor az  adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet letétbe helyezi megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát, vagy amikor az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára az Egyezmény hatályba lép, attól függően, melyik következik be később. 3. A fenti 1. és 2. bekezdés értelmezésében egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okirat nem tekintendő az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratok kiegészítésének. 34. CIKK FENNTARTÁSOK A Jegyzőkönyvvel szemben nem lehet fenntartással élni. 35. CIKK VISSZALÉPÉS 1. Két évvel a  Jegyzőkönyv egy adott Fél számára történő hatálybalépése után a  kérdéses Fél bármely időpontban visszaléphet a Jegyzőkönyvben való részvételtől, a letéteményesnek átadott írásos értesítés révén. 2. Az ilyen visszalépés a  vonatkozó értesítés letéteményes általi kézhezvételét követő egy év letelte után, vagy a visszalépési értesítésben meghatározott későbbi időpontban lép hatályba. 36. CIKK HITELES SZÖVEGEK A Jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál helyezik letétbe. ENNEK HITELÉÜL az alulírottak, kellő meghatalmazás birtokában a Jegyzőkönyvet a megjelölt napokon aláírásukkal hitelesítették. KELT Nagojában, kétezertíz október hó huszonkilencedik napján. Melléklet PÉNZBELI ÉS NEM PÉNZBELI HASZNOK 1. Pénzbeli hasznok többek között, de nem csupán ezekre korlátozva: a) hozzáférési díj vagy díjak begyűjtött vagy más módon megszerzett mintánként; b) előlegfizetések; c) részteljesítési fizetések; d) jogdíjak fizetése; e) licencdíjak a kereskedelmi forgalomba hozatal esetén; f ) a biodiverzitás megőrzését és fenntartható használatát támogató letéti alapoknak fizetendő különleges díjak; g) kölcsönösen elfogadott fizetések és kedvezményes feltételek; h) kutatásfinanszírozás; i) közös vállalkozások; j) a vonatkozó, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok közös tulajdonlása. 2. Nem pénzbeli hasznok többek között, de nem csupán ezekre korlátozva: a) a kutatási és fejlesztési eredmények megosztása; b) közreműködés és együttműködés a tudományos kutatási és fejlesztési programokban, valamint az azokhoz való hozzájárulás, különös tekintettel a  biotechnológiai kutatási tevékenységekre, lehetőleg a  genetikai erőforrást szolgáltató Fél országában; c) részvétel a termékfejlesztésben; d) közreműködés, együttműködés és hozzájárulás az oktatás és képzés területén; e) bejutás a genetikai erőforrásokkal kapcsolatos ex situ létesítményekbe és adatbázisokba; f ) a tudás és technológia igazságos, és a  legkedvezőbb feltételek melletti átadása a  genetikai erőforrásokat szolgáltató Félnek, beleértve a  megegyezés alapján kialakított koncessziós és kedvezményes feltételeket, különös tekintettel arra a  tudásra és technológiára, amely a  genetikai erőforrások hasznosításához szükséges – ideértve a biotechnológiát –, vagy arra, amely a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható hasznosítása szempontjából lényeges; g) a technológiaátadás lehetőségeinek növelése; h) az intézményi kapacitások kiépítése: i) emberi és anyagi erőforrások a  hozzáférési szabályok adminisztrációjához és érvényesítéséhez szükséges kapacitások erősítése céljából; j) a genetikai erőforrásokkal kapcsolatos képzés, a  genetikai erőforrásokat szolgáltató országok teljes körű részvételével, lehetőleg ezekben az országokban; k) a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához szükséges tudományos információkhoz való hozzáférés, beleértve a biológiai nyilvántartásokat és taxonómiai vizsgálatokat; l) hozzájárulások a helyi gazdasághoz; m) az elsőbbséget élvező szükségletekre – mint például az egészségügyre és az élelmezésbiztonságra – irányuló kutatások, figyelembe véve a genetikai erőforrást szolgáltató Fél országában a genetikai erőforrások nemzeti hasznosítását; n) a hozzáférési és haszonmegosztási megállapodásból és az  ehhez kapcsolódó együttműködési tevékenységekből eredő intézményi és szakmai kapcsolatok; o) élelmezés- és megélhetésbiztonsági hasznok; p) társadalmi elismerés; q) a vonatkozó, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok közös tulajdonlása.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Jegyzőkönyv 33. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A  Jegyzőkönyv, illetve a  2.  § és 3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) Felhatalmazást kap a  Kormány, hogy rendeletben meghatározza a  genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és a  hasznosításukból származó hasznok megosztásának részletes szabályait, a  szabályok megszegésének jogkövetkezményeit, valamint kijelölje az eljáró hatóságot és a nemzeti kapcsolattartó szervet. (5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke