← Magyarország

62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelete a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről.

Röviden

Ez a rendelet a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és az igénybevételük feltételeit szabályozza, állami támogatással. Célja, hogy biztosítsa a hallássérült és siketvak személyek számára a jelnyelvi tolmácsolás elérhetőségét.

Amit szabályoz

Akiket érint

Kulcsfontosságú pontok

📄 Jogszabály szövege
62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelete a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § h) pontjában foglalt feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. alaptámogatás: a tolmácsszolgálat működéséhez nyújtott, – a 26. § szerinti kiadásokra elszámolható – állami támogatás; 2. ellátási terület: az a földrajzi terület (megye, illetve főváros), amelyre a módszertani központ térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozására pályázatot ír ki, illetve amelyre a finanszírozási szerződésben a fenntartó tolmácsszolgálat létrehozását, működtetését, és tolmácsszolgáltatás biztosítását vállalja; 3. feladategység: a tolmácsszolgálat által nyújtott jelnyelvi tolmácsszolgáltatás minden megkezdett 15 perce; 4. fenntartó: tolmácsszolgálatot létesítő, illetve működtető a) párt kivételével bármely jogi személy, b) jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, c) egyéni cég, egyéni vállalkozó, d) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8., illetve 9. §-a szerinti helyi önkormányzatok intézményi társulása, e) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint – ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek – az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe; 5. finanszírozási időszak: az általános pályázat kiírása évének április 1-jétől az azt követő harmadik év március 31-éig terjedő időszak; 6. igénybe vevő: a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 4. §-a szerinti hallássérült, vagy siketvak személy; 7. jelnyelvi tolmácsszolgáltatás: magyar jelnyelven, vagy a Jtv. mellékletében meghatározott valamely speciális kommunikációs rendszer alkalmazásával végzett tolmácsolás; 8. kiegészítő támogatás: az 5. mellékletben foglalt havi térítésmentes jelnyelvi tolmácsolási óraszám túllépése esetén a tolmácsszolgálat által igényelhető többlettámogatás; 9. megrendelő: jelnyelvi tolmácsszolgáltatás biztosítását kérő szervezet vagy személy, függetlenül attól, hogy e rendelet szerint igénybe vevőnek minősül-e; 10. módszertani központ: a Jtv. 6. § (1) bekezdése szerinti szervezet; 11. sürgős megrendelés: az igénybe vevő életét, testi épségét, egészségét, vagy vagyonát veszélyeztető helyzet, és az azonnali hatósági intézkedés miatt történő megrendelés, amennyiben a sürgősség alapjául szolgáló körülményt a megrendelő vagy az igénybe vevő a megrendeléskor jelzi a tolmácsszolgálatnak; 12. térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás: az igénybe vevő számára a) a Jtv. 5. § (1) bekezdése szerinti éves általános órakeretének, b) a Jtv. 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tanulói jogviszonnyal összefüggésben biztosított speciális órakeretének, c) a Jtv. 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói jogviszonnyal összefüggésben biztosított speciális órakeretének, d) a Jtv. 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti felnőttképzéssel összefüggésben biztosított speciális órakeretének terhére végzett jelnyelvi tolmácsszolgáltatás; 13. tolmácsolási mód: az alábbi kommunikációs rendszerek valamelyike: a) magyar jelnyelv, b) a Jtv. mellékletében foglalt valamely speciális kommunikációs rendszer; 14. tolmácsszolgálat: a Magyar Köztársaság területén állami támogatással működő jelnyelvi tolmácsszolgálat; 15. tolmácsszolgáltatási fajta: az alábbi tolmácsszolgáltatások valamelyike: a) az igénybe vevő általános órakeretének terhére végzett térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás, b) az igénybe vevő valamely speciális órakeretének terhére végzett térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás, c) a Jtv. 10. § (3) bekezdése szerinti, közszolgáltatási tevékenység során végzett jelnyelvi tolmácsszolgáltatás, d) a Jtv. 10. § (4) bekezdése szerinti, oktatás, képzés kapcsán szervezett szóbeli vizsgák során végzett jelnyelvi tolmácsszolgáltatás, e) a Jtv.-ben nem szabályozott, térítésköteles jelnyelvi tolmácsszolgáltatás. (2) Ha a fenntartó helyi önkormányzatok valamely intézményi társulása, akkor az e rendelet szerinti jogok és kötelezettségek a társulási megállapodásban meghatározott, ennek hiányában az intézményi társulás székhelye szerinti helyi önkormányzatot illetik, illetve terhelik. II. FEJEZET A TOLMÁCSSZOLGÁLATOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK SZAKMAI FELTÉTELEI 1. Általános működési feltételek 2. § (1) A tolmácsszolgálatnak rendelkeznie kell az igénybe vevők számára egyenlő eséllyel hozzáférhető – az 1. melléklet szerinti információkat tartalmazó – szolgáltatási renddel. (2) A szolgáltatási rend a tolmácsszolgálat irodájában folyamatosan hozzáférhető kell, hogy legyen az alábbi formátumokban: a) síkírásos változat, b) a módszertani központ által rendelkezésre bocsátott útmutató alapján készült könnyen érthető változat, c) magyar jelnyelven készült, mozgóképpel rögzített változat, továbbá d) azon tolmácsszolgálat esetében, amely siketvak személyek számára is végez tolmácsolást, Braille-írásos változat. (3) A tolmácsszolgálat önálló honlapot működtet, amely tartalmazza a tolmácsszolgálat szolgáltatási rendjét a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti formátumokban, és megfelel a WCAG 2.0 webes akadálymentesítési ajánlás legalább „A” szintjének. 3. § (1) A tolmácsszolgálat munkanapokon legalább napi 4 órányi ügyfélfogadást, egyébként pedig folyamatos készenlétet biztosít. Az ügyfélfogadás helyszíne a tolmácsszolgálat ellátási területén kell legyen. (2) A tolmácsszolgálat a megrendeléseket ügyfélfogadási időben rövid szöveges üzenet (sms), telefon, telefax, elektronikus levél, videohívás fogadására alkalmas eszköz, postai küldemény útján, továbbá személyesen is köteles fogadni. A készenlét ideje alatt az erre megjelölt elérhetőségen – legalább rövid szöveges üzenet és telefon útján – fogadni kell a beérkező megrendeléseket. (3) A tolmácsszolgálat a – legalább a tolmácsolás helyszínét, időpontját, feladategységben meghatározott tervezett időtartamát, a tolmácsolási módot, továbbá a tolmácsszolgáltatási fajtát tartalmazó – megrendeléseket visszaigazolja. A személyesen leadott megrendeléseket azonnal, a nem személyesen leadott megrendeléseket 3 órán belül kell visszaigazolni. Ezt követően a tolmácsszolgálat 72 órán belül értesíti a megrendelőt a tolmácsolást ellátó jelnyelvi tolmács személyéről. (4) A tolmácsszolgálat munkanapokon 18 és 8 óra között, továbbá szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napokon kizárólag sürgős megrendeléseket köteles teljesíteni. (5) Sürgős megrendelés esetén a tolmácsszolgálat a megrendeléstől számított 2 órán belül biztosít jelnyelvi tolmácsot a megrendelő számára. 4. § (1) A tolmácsszolgálat térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást kizárólag a finanszírozási szerződés szerinti ellátási területén végezhet, kivéve a) azokat az ellátási területeket, amelyek ellátására a módszertani központ tájékoztatása alapján nincs hatályos finanszírozási szerződés, b) a siketvak személyek számára nyújtott tolmácsszolgáltatást, ha azt a finanszírozási szerződés szerint az ország egész területére kiterjedően végezheti. (2) Ha a megrendelt tolmácsolás helyszíne a tolmácsszolgálat ellátási területére esik, a tolmácsszolgálat – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – köteles eleget tenni a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra irányuló megrendeléseknek, továbbá minden olyan megrendelésnek, amelyben a megrendelőt jelnyelvi tolmács igénybevételére jogszabály kötelezi. (3) A tolmácsszolgálat a sürgős megrendeléseknek akkor is köteles eleget tenni, ha a megrendelt tolmácsolás helyszíne a tolmácsszolgálat ellátási területével határos ellátási területre esik, és annak ellátására a módszertani központ tájékoztatása szerint nincs hatályos finanszírozási szerződés. (4) A tolmácsszolgálat köteles az ország területéről bárhonnan érkezett, siketvak személy részére történő jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra vonatkozó megrendelést teljesíteni, ha a finanszírozási szerződés szerint az ország egész területére kiterjedően végez siketvak személyek számára tolmácsszolgáltatást. (5) Ha a tolmácsszolgálat a finanszírozási szerződés alapján siketvak személyek számára történő tolmácsszolgáltatást ellátási területén nem végez, az erre irányuló megrendeléseknek nem köteles eleget tenni. Ez esetben a megrendelőt vagy igénybe vevőt az ország egész területére kiterjedően siketvak személyek számára tolmácsszolgáltatást végző tolmácsszolgálathoz kell irányítani. 5. § (1) Ha a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevétele a) a közigazgatási hatósági eljárás kivételével a Jtv. 2. § e) pontja szerinti közszolgáltatási tevékenység, vagy b) a felnőttképzési tevékenység során szervezett vizsgák kivételével a Jtv. 10. § (4) bekezdése szerinti oktatás, képzés kapcsán szervezett szóbeli vizsgák során történik, az egy feladategységre jutó díj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 2%-a. (2) A közigazgatási hatósági eljárás során végzett jelnyelvi tolmácsszolgáltatás díjazása tekintetében a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő jelnyelvi tolmácsok díjazásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. 6. § (1) A tolmácsszolgálat a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást magyar jelnyelven köteles biztosítani. (2) Azon tolmácsszolgálat, amely siketvak személyek számára is végez tolmácsolást, az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a Jtv. mellékletében megjelölt valamennyi speciális kommunikációs rendszer útján is köteles biztosítani a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást. 2. Személyi feltételek 7. § (1) A fenntartó tolmácsszolgálatonként köteles legalább az alábbi munkakörök betöltéséről gondoskodni: a) egy – heti negyven órás munkaidőben alkalmazott – szakmai vezető jelnyelvi tolmács, b) egy – heti legalább húsz órás munkaidőben alkalmazott – jelnyelvi tolmács, c) egy – heti legalább húsz órás munkaidőben alkalmazott – diszpécser. (2) A fenntartó az (1) bekezdés alapján meghatározott minimális létszámon túl szükség esetén munkaviszony keretében jelnyelvi tolmácsokat alkalmazhat, vagy természetes személlyel létrehozott megbízási jogviszony keretében jelnyelvi tolmácsokat foglalkoztathat. 8. § (1) Jelnyelvi tolmácsként csak olyan személy alkalmazható vagy foglalkoztatható, aki szerepel a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékén. (2) A diszpécsernek magyar jelnyelvből legalább középfokú kommunikációs tanfolyami, vagy legalább A2 szintű jelnyelvi tanfolyami tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. (3) 2001. december 31-ét követően kiadott középfokú kommunikációs tanfolyami tanúsítvány akkor fogadható el, ha azt a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, vagy – a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 30. § (4) bekezdése szerint, az ott meghatározott időtartamig – az azzal egyenértékűnek minősített nyilvántartásban szereplő intézmény bocsátotta ki. (4) 1998. március 1-je és 2001. december 31-e között kiadott középfokú kommunikációs tanfolyami tanúsítvány akkor fogadható el, ha azt az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő intézmény bocsátotta ki. 3. Tárgyi feltételek 9. § (1) A tolmácsszolgálatnak rendelkeznie kell legalább a 2. melléklet szerinti helyiségekkel és tárgyi eszközökkel, továbbá az állami támogatás igénybevételére irányuló pályázati kiírásban meghatározott egyéb eszközökkel. (2) A tolmácsszolgálatnak biztosítania kell, hogy az irodahelyiségben több ügyfél egyidejű ügyintézése elkülönítetten, a személyes adatok és a magántitok védelmére alkalmas módon történhessen. III. FEJEZET A TÉRÍTÉSMENTES JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLTATÁS MŰKÖDÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA 4. Pályázati eljárás 10. § (1) A térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás állami támogatásának igénybevételére irányuló pályázatot a módszertani központ írja ki. (2) A pályázatok típusai: a) általános pályázat, b) időközi pályázat. (3) Általános pályázatot a finanszírozási időszak első naptári évének január 15-éig kell kiírni. (4) A pályázati kiírás tartalmazza különösen: a) a pályázat megnevezését, célját, b) a támogató megnevezését, c) a pályázat benyújtására e rendelet szerint jogosultak meghatározását, d) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, e) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét és módját, f) a pályázat benyújtásának feltételeit, elbírálásának – a 14. § (1) bekezdése szerinti – szakmai szempontrendszerét, g) a jelnyelvi tolmácsok és a diszpécser díjazására vonatkozó feltételeket, h) a pályázható ellátási területek megjelölését, i) a siketvak személyek számára történő tolmácsszolgáltatásnak az egész ország területén történő végzésére vonatkozó felhívást, j) a finanszírozási időszak megjelölését, k) a pályázat elbírálásának eljárásrendjét és határidejét, l) a pályázati eredményről történő értesítés módját, határidejét, m) az alap- és a kiegészítő támogatás igénybevételének rendjét, n) a támogatásra fordítható első évi keretösszeget, o) az egy tolmácsszolgálat által maximálisan pályázható alaptámogatás első évi összegét, p) a pályázattal benyújtandó dokumentumok felsorolását, q) a pályázati díj összegét, megfizetésének módját, r) a pályázattal kapcsolatos hiánypótlásra vonatkozó információkat, s) a finanszírozási szerződés megkötésének feltételeire, az azzal szerzett jogosultságokra, illetve vállalt kötelezettségekre, az elszámolásra és az ellenőrzés tűrésének kötelezettségére, valamint az alap- és kiegészítő támogatás jogosulatlan igénybevételének következményeire vonatkozó információkat. (5) A pályázat benyújtásának határidejét a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a pályázat benyújtására a pályázat közzétételét követően legalább 30 nap álljon rendelkezésre. (6) A pályázati kiírást közzé kell tenni a módszertani központ honlapján, valamint a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által irányított minisztérium honlapján. 11. § (1) A pályázatot a fenntartó nyújtja be a módszertani központhoz. Ha a fenntartó a pályázat benyújtásakor még nem működtet tolmácsszolgálatot, a pályázat benyújtásával vállalja – annak pozitív elbírálása esetén – tolmácsszolgálat létrehozását és működtetését. (2) Amennyiben a pályázó több ellátási területen kíván tolmácsszolgálatot létrehozni, illetve működtetni, úgy ellátási területenként külön pályázatot kell benyújtania. (3) A pályázati feltételek teljesítése önmagában nem jelent jogosultságot az alap- és kiegészítő támogatás igénybevételére. (4) A pályázathoz csatolni kell a 3. melléklet szerinti dokumentumokat. (5) Hiányosan beadott pályázat esetén a módszertani központ a pályázót egy alkalommal, 3 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. (6) A postai úton benyújtott jognyilatkozatokat és más dokumentumokat határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azokat a határidő lejártáig ajánlott küldeményként postára adták. 12. § (1) A pályázatokat a módszertani központ a beérkezést, illetve a hiánypótlást követő 3 napon belül előkészíti a bíráló bizottság részére javaslattétel céljából. A pályázatokat a bíráló bizottság a beérkezett pályázatok előkészítését követő 7 napon belül véleményezi. (2) A bíráló bizottság egy tagját a miniszter, két tagját a módszertani központ jelöli ki. A miniszter által kijelölt tag egyben a bíráló bizottság elnöki tisztét is betölti. (3) Nem lehet tagja a bíráló bizottságnak, aki a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerint a döntés-előkészítésben közreműködőként nem vehet részt. (4) A bíráló bizottságot a módszertani központ működteti. (5) A bíráló bizottság tagja jogosult a pályázatok véleményezésében való részvételért a módszertani központ által előre meghatározott, de pályázatonként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 10%-ának megfelelő összegű tiszteletdíjra, kivéve, ha a bíráló bizottsági tagsággal kapcsolatos feladatokat munkakörében látja el. 13. § (1) A bíráló bizottság a 14. § (1) bekezdése szerinti szakmai szempontok alapján, – egyúttal a 14. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok figyelembevételével – tesz javaslatot finanszírozási szerződés megkötésére a módszertani központnak. A bíráló bizottság a javaslatát köteles indokolni. (2) A bíráló bizottság megyénként egy, a fővárosban három tolmácsszolgálat támogatására vonatkozóan tehet javaslatot. A megyei tolmácsszolgálatok ellátási területe az adott megyére, a fővárosi tolmácsszolgálatok ellátási területe a fővárosra terjed ki. (3) A megyei, illetve a fővárosi tolmácsszolgálatok ellátási területükön siketvak személyek számára akkor végezhetnek tolmácsszolgáltatást, ha pályázatukban ezt szerepeltették és a bíráló bizottság megállapítja, hogy a siketvak személyek számára nyújtandó tolmácsszolgáltatáshoz szükséges szakmai feltételeknek megfelelnek. (4) A bíráló bizottság a (2) bekezdés szerinti huszonkét tolmácsszolgálat egyike tekintetében javaslatot tesz arra is, hogy az ország egész területére kiterjedően végezhessen siketvak személyek számára tolmácsolást. (5) A bíráló bizottság akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. A bíráló bizottsági javaslat elfogadásához a bizottság tagjainak egybehangzó szavazata szükséges. (6) A bíráló bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a tagok nevét, a bizottsági vélemény meghozatalának napját, a pályázatokról kialakított bizottsági véleményt és annak indokolását. A jegyzőkönyv nyilvános, abba bárki betekinthet. (7) A bíráló bizottság a működési rendjét – az e rendeletben meghatározott keretek között – maga alakítja ki. 14. § (1) A bíráló bizottság a javaslatát az alábbi szakmai szempontok mérlegelésével alakítja ki: a) a tolmácsszolgálatnál a 7. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörök tekintetében a pályázó által vállalt minimális munkaidő, illetve az ott meghatározott létszám felett alkalmazottak és foglalkoztatottak száma, feladata, munkaköre, munkaideje, b) a tolmácsszolgálat és annak munkatársai által használt eszközök száma, minősége, c) a tolmácsszolgálat által ellátott tolmácsolási módok, d) siketvak személyek számára történő tolmácsszolgáltatás vállalása, illetve az ahhoz szükséges szakmai feltételek teljesítése, e) a költségterv belső arányai, megalapozottsága, f) a költségterv szöveges indokolásának megalapozottsága, g) a rendelkezésre álló egyéb bevételek. (2) A pályázat nem támogatható, ha a) nem felel meg a jogszabályokban és a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek, b) a létrehozni, illetve működtetni kívánt tolmácsszolgálat nem felel meg az e rendeletben meghatározott működési, személyi és tárgyi feltételeknek, c) a pályázó a pályázatot határidőn túl nyújtja be, vagy a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget, d) a költségterv a pályázati dokumentációban foglaltak alapján nem kellően megalapozott, nem megfelelően indokolt, vagy a tolmácsszolgálat működésének pénzügyi feltételei egyéb okból nem biztosítottak. (3) A pályázatokról – a bíráló bizottság javaslata alapján – a módszertani központ a javaslat kézhezvételétől számított 5 napon belül dönt és a döntésről további 2 napon belül írásban értesíti a pályázókat. (4) Az értesítés tartalmazza: a) a pályázó nevét, székhelyét; b) a tolmácsszolgálat nevét és címét; c) nyertes pályázat esetén ca) az ellátási területet, cb) hogy siketvak személyek számára történő tolmácsszolgáltatást ellátási területén végez-e, cc) hogy siketvak személyek számára történő tolmácsszolgáltatást az egész ország területén végez-e, cd) az első költségvetési évre vonatkozó alaptámogatás összegét, ce) a kiegészítő támogatás igénybevételének feltételeit, cf) a finanszírozási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok felsorolását és azok benyújtásának határidejét, cg) a finanszírozási szerződés megkötésének határidejét; d) elutasított pályázat esetén az elutasítás indokát. (5) A döntés hatályát veszti, ha a) a (4) bekezdés cd) alpontja szerinti feltétel eltér attól, amit a pályázó a pályázatában tervezett, és azt a pályázó nem fogadja el, a pályázó erre vonatkozó nyilatkozatának a módszertani központ által történő kézhezvétele napjával, b) a finanszírozási szerződés a döntésről szóló értesítésben megjelölt határidőig a pályázó mulasztásából vagy neki felróható egyéb okból nem jön létre, az értesítésben megjelölt határidő leteltével, c) a pályázó a pályázatban vagy az ahhoz csatolt dokumentumokban szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, – feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében a pályázat nem került volna támogatásra – a módszertani központ erről történő tudomásszerzésének napjával. (6) Az (5) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti körülmény fennállásáról a módszertani központ – a finanszírozási szerződés megkötésére megjelölt határidő leteltét, illetve a valótlan adat közléséről, jelentős tény, körülmény elhallgatásáról történő tudomásszerzést követő 5 napon belül – írásban értesíti a pályázót. 5. Időközi pályázat 15. § (1) A pályázati eljárás lefolytatását követően ellátatlanul maradt, vagy a finanszírozási időszak letelte előtt ellátatlanná vált területek, feladatok ellátására a módszertani központ időközi pályázatot ír ki. (2) Az időközi pályázatot a) eredménytelen pályázati eljárás esetén a pályázati eljárás során meghozott döntés napjától, b) ha a pályázati eljárás során meghozott döntés a finanszírozási szerződés megkötése előtt hatályát vesztette, a hatályvesztés napjától, c) a finanszírozási szerződés 21. § (1) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti megszűnésének napjától, vagy d) a finanszírozási szerződés 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felmondása esetén a felmondási idő kezdetétől számított 15 napon belül ki kell írni. (3) Az időközi pályázat lebonyolítására az általános pályázati eljárásra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a pályázati kiírásban a finanszírozási időszak megjelölése helyett a finanszírozás időközi pályázat szerinti kezdő és a finanszírozási időszak befejező időpontját kell megjelölni. (4) Ha az időközi pályázat kiírásakor a siketvak személyek számára az ország egész területére kiterjedően nyújtott tolmácsszolgáltatás biztosított, úgy a 10. § (4) bekezdés i) pontját, a 13. § (4) bekezdését, valamint a 14. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontját nem kell alkalmazni. (5) Ha kizárólag a siketvak személyek számára az ország egész területére kiterjedően nyújtott tolmácsszolgáltatás nem biztosított, úgy erre a feladatra az időközi pályázatot kizárólag az egyes ellátási területeket ellátó fenntartók részvételével kell kiírni. A pályázat meghívásos jellegét a pályázati kiírásban is meg kell jelölni. 6. A finanszírozási szerződés megkötése 16. § (1) A módszertani központ a nyertes pályázóval finanszírozási szerződést köt, amelyben a) a módszertani központ kötelezettséget vállal arra, hogy a fenntartónak a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás biztosításához és a tolmácsszolgálat működtetéséhez alaptámogatást biztosít, b) a fenntartó kötelezettséget vállal arra, hogy a jogszabályokban és a finanszírozási szerződésben meghatározottaknak megfelelően biztosítja a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást és működteti a tolmácsszolgálatot. (2) A finanszírozási szerződés megkötésének feltétele a 4. melléklet szerinti, továbbá a jogszabályban meghatározott egyéb dokumentumok benyújtása. A dokumentumokat a nyertes pályázónak a pályázati döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 20 napon belül kell megküldenie a módszertani központ részére. (3) A finanszírozási szerződést általános pályázat esetén a teljes finanszírozási időszakra, időközi pályázat esetén a pályázati kiírásban meghatározott időponttól a finanszírozási időszak végéig terjedő időszakra kell megkötni. (4) Ellátási területenként külön finanszírozási szerződést kell kötni. (5) Egy tolmácsszolgálat létrehozására, működtetésére tekintettel csak egy ellátási terület ellátására köthető finanszírozási szerződés. (6) A finanszírozási szerződés tartalmazza különösen: a) a fenntartó nevét, székhelyét, adószámát és azon számlaszámát, amelyre a támogatás folyósítását kéri, b) a fenntartó képviseletére jogosult személy nevét, c) a tolmácsszolgálat nevét és címét, d) a tolmácsszolgálatnál munkaviszony keretében kötelezően alkalmazottak a fenntartó által vállalt minimális munkaidejét, e) a tolmácsszolgálat által teljesítendő általános működési, személyi és tárgyi feltételek meghatározását, f) az ellátási területet, g) hogy siketvak személyek számára történő tolmácsszolgáltatást ellátási területén végez-e, h) hogy siketvak személyek számára történő tolmácsszolgáltatást az ország egész területére kiterjedően végez-e, i) a tárgyév április 1-jétől a következő év március 31-éig meghatározott alaptámogatás összegét, annak általános forgalmi adó tartalmát, j) az alaptámogatás folyósításának határidejét és módját, k) a kiegészítő támogatás igénybevételének feltételeit, annak általános forgalmi adó tartalmát, l) a finanszírozási szerződés kezdetének és megszűnésének időpontját, m) a finanszírozási szerződés módosításának és felmondásának eseteit és módját, n) a fenntartó bejelentési kötelezettségét, o) a kötelezően vezetendő dokumentumok körét és a dokumentálás módját, p) az elszámolás és az ellenőrzés rendjét, q) a fenntartó és a tolmácsszolgálat 35. § szerinti nyilvántartási, valamint ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeit, r) a szerződésszegés következményeit. 7. Bejelentési kötelezettség 17. § (1) A fenntartó haladéktalanul köteles értesíteni a módszertani központot a) a jogutód nélküli megszűnéséről, b) arról, ha a finanszírozási szerződés megkötését követően történt változás okán a Knyt. 6. §-a szerint nem részesíthető költségvetési támogatásban. (2) A fenntartó az eljárás megindításától számított 8 napon belül köteles értesíteni a módszertani központot, ha a) vele szemben csőd-, felszámolási, végelszámolási, végrehajtási, illetve adósságrendezési eljárás indul, b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint nem minősül köztartozásmentes adózónak. (3) A fenntartó a határidő leteltét követő 8 napon belül köteles értesíteni a módszertani központot, ha állami támogatást nyújtó szervtől vagy szervezettől a finanszírozási szerződés alapjául szolgáló pályázat benyújtását megelőző 5 évben kapott támogatásokkal határidőre nem számolt el. (4) A tolmácsszolgálat szolgáltatási rendjében foglalt bármely adat vagy információ változása esetén a fenntartó 8 napon belül köteles a módosításokat a módszertani központnál elektronikus levélben bejelenteni, és a változásoknak megfelelő új szolgáltatási rendet további 15 napon belül a 2. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hozzáférhetővé tenni. 18. § (1) A fenntartó 15 napon belül köteles bejelenteni a módszertani központnak, ha a 16. § (6) bekezdés a)–c) pontja, vagy a 4. melléklet 2., illetve 3. pontja szerinti valamely adat megváltozik. (2) A bejelentéssel egyidejűleg meg kell küldeni a) a fenntartó nevének, székhelyének, adószámának változása esetén a 4. melléklet 1. pontja szerinti dokumentumot, b) a fenntartó számlaszámának, számlaszerződésének vagy számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának változása esetén a 4. melléklet 2., illetve 3. pontja szerinti, továbbá az új számlaszám vagy szolgáltató tekintetében a 4. melléklet 4. és 5. pontja szerinti dokumentumokat, c) a fenntartó képviseletére jogosult személy változása esetén a 3. melléklet 7., illetve 8. pontja szerinti dokumentumokat, d) a 3. melléklet 8. pontja szerinti valamely dokumentum változása esetén az új dokumentumot. 8. A finanszírozási szerződés módosítása 19. § (1) A finanszírozási szerződést módosítani kell, ha a 16. § (6) bekezdés a)–c) pontja szerinti valamely adat megváltozott. A módosítást a módszertani központ készíti elő az adatok megváltozásáról szóló bejelentés beérkezését követő 15 napon belül. (2) A finanszírozási szerződés módosítását a módszertani központ előkészíti, ha az az egyéb jogszabályon alapuló bejelentési kötelezettség teljesítése kapcsán, vagy az egyébként bejelentett változások miatt szükségessé vált. 20. § (1) A miniszter minden évben a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) kihirdetését követő 5 napon belül írásban értesíti a módszertani központot a következő évben a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozására rendelkezésre álló költségvetési forrásról. (2) A módszertani központ – a finanszírozási időszak utolsó naptári évének kivételével – az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a rendelkezésre álló költségvetési forrásokra tekintettel ajánlatot tesz a fenntartónak a költségvetési törvénnyel érintett év április 1-jétől alkalmazandó alaptámogatás összegére, és tájékoztatást ad a kiegészítő támogatás várható országos keretéről. (3) A fenntartó az ajánlat kézhezvételét követő 8 napon belül a) a tervezett éves költségterv benyújtása mellett tájékoztatja a módszertani központot az ajánlat elfogadásáról, b) a tervezett éves költségterv benyújtása mellett kezdeményezi a 16. § (6) bekezdés d) pontja szerinti szerződési feltétel módosítását, vagy c) tájékoztatja a módszertani központot az ajánlat elutasításáról. (4) A módszertani központ a (3) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezés beérkezését követő 8 napon belül értesíti a fenntartót a módosítás elfogadásáról, vagy az azzal kapcsolatos személyes egyeztetés időpontjáról. Az egyeztetésről jegyzőkönyv készül, amely nyilvános, abba bárki betekinthet. (5) Ha a fenntartó a módszertani központ ajánlatát elfogadta, továbbá, ha a módszertani központtal a 16. § (6) bekezdés d) pontja szerinti szerződési feltétel módosítása tárgyában megállapodott, a szerződés tárgyév április 1-jétől ennek megfelelően módosul. Egyéb esetben a szerződés tárgyév április 1-jén megszűnik. 9. A finanszírozási szerződés megszűnése 21. § (1) A finanszírozási szerződés megszűnik: a) a finanszírozási időszak leteltével, b) a fenntartó jogutód nélküli megszűnésével, c) felmondással, d) azonnali hatályú felmondással, e) a 20. § (5) bekezdése szerinti egyéb esetben. (2) Amennyiben a finanszírozási szerződés megszűnt, az elszámolást benyújtották, az ellenőrzést lefolytatták és az esetlegesen visszafizetendő alap-, illetve kiegészítő támogatást és kamatát megfizették, a módszertani központ hozzájárul a 4. melléklet 4. és 5. pontja szerinti felhatalmazás és igazolás visszavonásához. (3) A finanszírozási szerződés megszűnésétől számított 90 napig – kivéve, ha a tolmácsszolgálat címének, illetve nevének megváltoztatása nélkül új finanszírozási szerződést kötöttek – a tolmácsszolgálat címén, illetve honlapján tájékoztatást kell adni a szolgáltatás megszüntetésének tényéről és időpontjáról, valamint a további tájékoztatást nyújtó módszertani központ címéről, telefonszámáról és elektronikus levélcíméről. 22. § (1) A fenntartó a finanszírozási szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha – a 29. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a támogatást az esedékességet követő 30 napon belül nem folyósítják. (2) A fenntartó a finanszírozási szerződést 90 napos felmondási idővel indokolás nélkül felmondhatja. 23. § (1) A módszertani központ a finanszírozási szerződést azonnali hatállyal felmondja, ha a fenntartó a pályázatban, az ahhoz csatolt iratokban, vagy a finanszírozási szerződés megkötéséhez benyújtott dokumentumokban szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében a pályázat nem került volna támogatásra, illetve a finanszírozási szerződés nem került volna megkötésre. (2) A módszertani központ a finanszírozási szerződést 60 napos felmondási idővel felmondja, ha a) a fenntartó a Knyt. 6. §-a alapján nem részesíthető költségvetési támogatásban, és a kizáró ok megszüntetéséről az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul nem intézkedik, b) a tolmácsszolgálat a finanszírozási szerződésben rögzített ellátási területnek csak egy részén nyújt, vagy egyáltalán nem nyújt tolmácsszolgáltatást, c) a tolmácsszolgálat a finanszírozási szerződésben foglaltak ellenére ellátási területén nem nyújt tolmácsszolgáltatást siketvak személyek számára, d) a tolmácsszolgálat a finanszírozási szerződésben foglaltak ellenére az ország egész területére kiterjedően nem nyújt tolmácsszolgáltatást siketvak személyek számára. (3) A módszertani központ a finanszírozási szerződést 90 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a) a fenntartó a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, b) a fenntartóval szemben a finanszírozási szerződés megkötését követően csőd-, felszámolási, végelszámolási, végrehajtási vagy adósságrendezési eljárás indul, c) a fenntartó az alaptámogatást nem a 26. §-ban foglaltaknak megfelelően használja fel, d) a fenntartó a kiegészítő támogatást nem a 30. §-ban foglaltaknak megfelelően használja fel, e) a fenntartó elszámolási kötelezettségének felszólításra sem nem tesz eleget, f) a módszertani központ az elszámolást részben vagy egészében elutasítja, g) a fenntartó vagy a tolmácsszolgálat nem biztosítja a módszertani központ vagy az ellenőrzést végző egyéb szerv ellenőrzésének feltételeit, vagy akadályozza az ellenőrzést, h) a fenntartó a 36–38. § szerinti visszafizetési vagy kamatfizetési kötelezettségét nem teljesíti, i) a fenntartó állami támogatást nyújtó szervtől vagy szervezettől a finanszírozási szerződés alapjául szolgáló pályázat benyújtását megelőző 5 évben kapott támogatásokkal határidőre nem számol el, j) a fenntartó vagy a tolmácsszolgálat a jogszabályban, vagy a finanszírozási szerződésben meghatározott valamely további kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegi, k) a fenntartó a támogatás igénybevételéhez szükséges valamely jogszabályi feltételnek nem felel meg. 10. Az alaptámogatás folyósítása 24. § A tolmácsszolgálatok támogatására irányuló összegnek a módszertani központ részére történő átadásáról a miniszter és a módszertani központ minden év január 10-éig támogatási szerződést köt. 25. § Az alaptámogatást a módszertani központ első alkalommal a finanszírozási időszak kezdőhónapjának 10. napjáig, azt követően minden hónap 10. napjáig utalja át a fenntartónak. A finanszírozási időszak folyamán megkötött szerződés esetén az alaptámogatást első alkalommal a szerződés megkötésének hónapjában, ezt követően minden hónap 10. napjáig kell átutalni. 26. § (1) Az alaptámogatás terhére elszámolhatók: a) a tolmácsszolgálat működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosításának – így berendezéseinek, felszereléseinek beszerzési, fenntartási, működési, fejlesztési, karbantartási és javítási, továbbá helyiségeinek fenntartási, karbantartási, felújítási és korszerűsítési – költsége, b) a tolmácsszolgálat honlapjának kialakítási és üzemeltetési költsége, c) a tolmácsszolgálat szolgáltatási rendje – könnyen érthető, magyar jelnyelvi és Braille-írásos változatban történő – elkészítésének költsége, d) a tolmácsszolgálatnál munkaviszony keretében kötelezően alkalmazottak személyi juttatásai és az ezekhez kapcsolódó közterhek, továbbá e) a tolmácsszolgálatnál munkaviszony keretében kötelezően alkalmazottak jelnyelvi képzésével, továbbképzésével kapcsolatos költségek. (2) Ha egy fenntartó több tolmácsszolgálatot működtet, az egyik tolmácsszolgálatra tekintettel kapott alaptámogatás a másik tolmácsszolgálat költségeire nem használható fel. 11. Kiegészítő támogatás 27. § (1) Kiegészítő támogatásban a fenntartó azon tolmácsszolgálat után részesülhet, amely az adott hónapban az 5. mellékletben foglalt – a tolmácsszolgálatnál munkaviszony keretében kötelezően alkalmazottak munkaidejéhez igazodó – óraszámnál több térítésmentes jelnyelvi tolmácsolási órát teljesített. (2) A kiegészítő támogatás igénybevételére jogosító minimális havi tolmácsolási óraszámba kizárólag a tolmácsszolgálatnál munkaviszony keretében kötelezően alkalmazottak által teljesített térítésmentes jelnyelvi tolmácsolási órák számíthatók be. 28. § (1) A fenntartó a tárgyhónapban teljesített összes térítésmentes jelnyelvi tolmácsolási órát a tárgyhót követő hónap 5. napjáig igazolja a módszertani központ által rendszeresített, kiállított munkalapok módszertani központ részére történő megküldésével. A munkalapokat a módszertani központ formailag, szükség esetén tartalmilag ellenőrzi. (2) A módszertani központ által elfogadott munkalapok alapján az 5. mellékletben foglalt óraszám fölött teljesített térítésmentes jelnyelvi tolmácsolási órák után a módszertani központ a tárgyhónapot követő második hónap 10. napjáig kiegészítő támogatást utal át a fenntartónak. A kiegészítő támogatás összege feladategységenként a kötelező legkisebb munkabér 2%-a. 29. § (1) A kiegészítő támogatás országos éves keretösszege a tolmácsszolgálatok támogatására rendelkezésre álló teljes pályázati keretösszeg és a fenntartók által elnyert összes alaptámogatás különbözete. (2) A kiegészítő támogatás országos évi keretösszegét a módszertani központ egyenlő összegű havi keretekre osztja. Kiegészítő támogatás folyósítása a havi keret kimerüléséig történik. (3) Ha a havi keret kevesebb, mint a munkalapok alapján beérkezett és a módszertani központ által elfogadott igények összege, a módszertani központ a keretet a teljesítmények arányának figyelembevételével biztosítja. (4) A havi keret fel nem használt maradványát a módszertani központ a következő havi keretre átcsoportosítja. 30. § (1) A fenntartó az adott tolmácsolási eset kapcsán részére folyósított kiegészítő támogatás összegének legalább 60%-át köteles az azt ellátó a) – a 7. § (1) bekezdése szerinti, munkaviszony keretében kötelezően alkalmazott – munkatársnak, annak személyi alapbérén felül bruttó bérként biztosítani, amennyiben a munkatárs az adott hónapban már teljesítette a munkaidejéhez igazodóan erre jogosító, 6. mellékletben foglalt térítésmentes jelnyelvi tolmácsolási óraszámot, b) – a 7. § (2) bekezdése szerinti, munkaviszony keretében alkalmazott – jelnyelvi tolmácsnak, annak személyi alapbérén felül bruttó bérként biztosítani, c) – a 7. § (2) bekezdése szerinti, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott – jelnyelvi tolmácsnak díjként kifizetni. (2) A tolmácsszolgálat a részére folyósított kiegészítő támogatásból az (1) bekezdés szerinti kifizetéseket követően fennmaradt összeget a tolmácsszolgálat működtetésére, a tolmácsszolgáltatás fenntartására, fejlesztésére, szakmai színvonalának biztosítására, emelésére, továbbá az alkalmazottak és a foglalkoztatottak szakmai fejlesztésére használhatja fel. (3) Ha egy fenntartó több tolmácsszolgálatot működtet, az egyik tolmácsszolgálatra tekintettel kapott kiegészítő támogatás a másik tolmácsszolgálat költségeire nem használható fel. 12. A támogatás folyósításának felfüggesztése 31. § (1) Az alap- és a kiegészítő támogatás folyósítását a módszertani központ felfüggeszti, ha a) a fenntartónak köztartozása keletkezik, a köztartozás megszűnéséig, b) a fenntartó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a kötelezettség teljesítéséig, c) a fenntartó elszámolási kötelezettségének felszólításra sem nem tesz eleget, a kötelezettség teljesítéséig, d) a fenntartó az alaptámogatás, a kiegészítő támogatás vagy a kamat tekintetében fennálló tartozását határidőben nem fizette meg, annak megfizetéséig, e) a fenntartó vagy a tolmácsszolgálat nem biztosítja a módszertani központ, vagy az ellenőrzést végző egyéb szerv ellenőrzésének feltételeit, vagy akadályozza az ellenőrzést, az állapot fennállásáig. (2) A felfüggesztés okának megszűnése esetén a felfüggesztés miatt nem folyósított a) alaptámogatást a következő hónapban folyósított alaptámogatással, b) kiegészítő támogatást a következő hónapban folyósított kiegészítő támogatással egyidejűleg kell folyósítani. 13. Elszámolás és ellenőrzés 32. § (1) A fenntartó a finanszírozási időszak alatt minden év a) október 31-ig szeptember 30-ai fordulónappal, b) április 30-ig március 31-ei fordulónappal féléves – a támogatás felhasználásának és a tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait is tartalmazó – elszámolást nyújt be a módszertani központhoz az igénybe vett alap- és kiegészítő támogatásról. (2) A finanszírozási szerződés megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30 napon belül kell elszámolást benyújtani a legutóbbi féléves elszámolással elszámolt időszak óta igénybe vett alap- és kiegészítő támogatás tekintetében. (3) Az elszámolás benyújtási határidejének elmulasztása esetén a módszertani központ felhívja a fenntartót az elszámolás 3 napon belül történő benyújtására. (4) Az elszámolás hiányossága esetén a módszertani központ a fenntartót – egy alkalommal, írásban, legfeljebb 8 napos határidővel – hiánypótlásra hívja fel. (5) Az elszámolás elfogadásáról a módszertani központ – az (1)–(3) bekezdés szerinti beérkezéstől számított 30 napon belül – dönt, és döntéséről 5 napon belül értesíti a fenntartót. A módszertani központ az elszámolást elutasítja, ha abból a szolgáltatás szabályszerű nyújtása pénzügyi vagy szakmai szempontból nem állapítható meg. 33. § (1) A módszertani központ az e rendeletben és a finanszírozási szerződésben foglalt egyéb előírások betartását évente legalább egy alkalommal ellenőrzi (a továbbiakban: szakmai ellenőrzés). (2) A szakmai ellenőrzés során a módszertani központ – vagy annak megbízottja – bármikor, előzetes bejelentés nélkül a) ügyfélfogadási időben végzett személyes helyszíni ellenőrzés, b) próbarendelés, c) a honlap meglétének és tartalmának vizsgálata útján ellenőrizheti a jelen rendeletben foglaltak, és a finanszírozási szerződésben rögzített egyéb feltételek teljesítését. (3) A helyszíni ellenőrzésről és a tolmácsszolgálat helyiségében személyesen végzett próbarendelésről a módszertani központ jegyzőkönyvet, az egyéb szakmai ellenőrzésről írásos dokumentumot készít, amelyekre a 34. § (3) bekezdését kell alkalmazni. (4) A szakmai ellenőrzés során feltárt hiba vagy hiányosság esetén a módszertani központ – amennyiben a hiba orvosolható – megfelelő határidő tűzésével felszólítja a fenntartót a jelen rendelet és a finanszírozási szerződés szerinti működés helyreállítására. (5) Ha a (4) bekezdés szerinti felszólításra az adott naptári évben több alkalommal kerül sor, a fenntartó köteles a) második felszólítás esetén – a felszólítás kézhezvételét megelőző hónapra eső – az ellenőrzéssel érintett finanszírozási szerződés alapján biztosított alaptámogatás 25%-ának, b) minden további felszólítás esetén – a felszólítás kézhezvételét megelőző hónapra eső – az ellenőrzéssel érintett finanszírozási szerződés alapján biztosított alaptámogatás 50%-ának megfelelő összeget a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül átutalni a módszertani központ részére. 34. § (1) Az elszámolások szabályszerűségét a módszertani központ évente legalább egy alkalommal a tolmácsszolgálat címén, illetve szükség szerint a fenntartó székhelyén ellenőrzi (a továbbiakban: pénzügyi ellenőrzés). A pénzügyi ellenőrzést a finanszírozási szerződés évközi megszűnése esetén a megszűnéstől számított 60 napon belül kell lefolytatni. A pénzügyi ellenőrzés kiterjed a felhasználás jogszerűségének vizsgálatára is. (2) A módszertani központ a pénzügyi ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít. (3) A jegyzőkönyvre a fenntartó a kézhezvételtől számított 10 napon belül észrevételt tehet. A módszertani központ az észrevételeket megvizsgálja, és szükség esetén a jegyzőkönyvet módosítja, majd a végleges jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak. 35. § A fenntartó és a tolmácsszolgálat köteles az alap- és a kiegészítő támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek vagy szervezetek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat átadni és az ellenőrzésben egyébként közreműködni. 14. A támogatás visszafizetése 36. § (1) A finanszírozási időszakban folyósított alap- és kiegészítő támogatás teljes összegét vissza kell fizetni, ha a fenntartó a pályázatban, az ahhoz csatolt iratokban, vagy a finanszírozási szerződés megkötéséhez benyújtott dokumentumokban szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, feltéve, hogy a valós adatok, tények, körülmények ismeretében a pályázat nem került volna támogatásra, illetve a finanszírozási szerződés nem került volna megkötésre. (2) A legutóbbi pénzügyi ellenőrzés óta folyósított alap- és kiegészítő támogatás teljes összegét vissza kell fizetni, ha a fenntartó vagy a tolmácsszolgálat a finanszírozási szerződés megszűnését követően nem biztosítja a pénzügyi ellenőrzés feltételeit vagy akadályozza az ellenőrzést. (3) Az elszámolással érintett időszakban folyósított alap- és kiegészítő támogatás a) teljes összegét vissza kell fizetni, ha a fenntartó a módszertani központ 32. § (3) bekezdés szerinti felszólítása ellenére, a felszólításban foglalt határidőben nem nyújtja be az elszámolást, b) azon részét vissza kell fizetni, amelyre vonatkozóan az elszámolást a módszertani központ elutasította. (4) Ha az alaptámogatás nem a 26. §-ban foglaltak szerint került felhasználásra, a jogellenesen felhasznált alaptámogatást vissza kell fizetni. (5) Ha a kiegészítő támogatás nem a 30. §-ban foglaltak szerint került felhasználásra, a jogellenesen felhasznált kiegészítő támogatást vissza kell fizetni. (6) Ha egy fenntartó tolmácsszolgálat működtetésére több finanszírozási szerződést kötött, a visszafizetési kötelezettség kizárólag az arra okot adó körülménnyel érintett finanszírozási szerződés alapján biztosított alap-, illetve kiegészítő támogatásra vonatkozik. 37. § A fenntartó a visszafizetendő alap-, illetve kiegészítő támogatás összege után a folyósítás időpontjától kezdődően kamatot fizet. A kamat éves mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. 38. § (1) Az alap-, illetve a kiegészítő támogatás és a kamat (a továbbiakban együtt: tartozás) követelésére a módszertani központ jogosult. (2) A tartozás megfizetésére a fenntartót írásban, határidő tűzésével kell felszólítani. Egyidejűleg a fenntartót figyelmeztetni kell a tartozás megfizetése elmaradásának jogkövetkezményeire. (3) Az elszámolás alapján fennálló tartozást az (2) bekezdéstől eltérően külön írásbeli felszólítás nélkül, az elszámolás benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetni. (4) Ha a tartozás összegét a fenntartó határidőre nem fizette meg, azt a módszertani központ beszedési megbízás benyújtásával, amennyiben az sem vezet eredményre – a 10 000 Ft-ot meghaladó tartozást – fizetési meghagyásos, vagy polgári peres eljárásban érvényesíti. IV. FEJEZET A TÉRÍTÉSMENTES JELNYELVI TOLMÁCSSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI 39. § (1) A térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosító, a Jtv. 4. § (2) bekezdése szerinti okiratot vagy igazolást, az annak alapján elsőként igénybe vett térítésmentes jelnyelvi tolmácsolás megkezdése előtt kell bemutatni a szakmai vezető jelnyelvi tolmácsnak. (2) A speciális órakeretek – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a következő okiratok, igazolások bemutatásával vehetők igénybe: a) a Jtv. 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, tanulói jogviszonnyal összefüggésben biztosított órakeret esetében tanulói jogviszony-igazolás, b) a Jtv. 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, hallgatói jogviszonnyal összefüggésben biztosított órakeret esetében hallgatói jogviszony-igazolás, c) a Jtv. 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, felnőttképzéssel összefüggésben biztosított órakeret esetében felnőttképzési szerződés. (3) A (2) bekezdés szerinti okiratot, igazolást az első, az adott speciális órakeret terhére igénybe vett térítésmentes jelnyelvi tolmácsolás megkezdése előtt kell bemutatni a szakmai vezető jelnyelvi tolmácsnak. (4) Az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti okiratok, igazolások bemutatását követően a szakmai vezető jelnyelvi tolmács gondoskodik arról, hogy a tolmácsszolgálat a módszertani központ által működtetett adatrögzítő rendszerben – elektronikus adatkapcsolat útján – rögzítse az igénybe vevő természetes személyazonosító adatait, a bemutatott okirat, igazolás típusát, időbeli érvényességét, és az annak alapján az igénybe vevő számára rendelkezésre álló általános, illetve speciális órakereteket. (5) A térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás a bemutatott okirat, igazolás érvényességi idején belül minden további esetben a személyazonosság igazolására alkalmas okirat bemutatásával vehető igénybe. (6) Amennyiben az okiratot, igazolást az igénybe vevő nem tudja bemutatni, vagy az azon szereplő adatok nem olvashatók, a tolmácsszolgálat a megrendelést – az igénybe vevő előzetes tájékoztatása mellett – térítés ellenében teljesítheti. 40. § (1) Az igénybe vett térítésmentes jelnyelvi tolmácsolási eseteket és azok munkalapok szerinti óraszámát a tolmácsszolgálat legkésőbb a tolmácsolási eset napját követő munkanapon 10.00 óráig rögzíti a módszertani központ által működtetett adatrögzítő rendszerben. (2) Az általános, illetve a speciális órakeretek állásáról a módszertani központ a tolmácsszolgálatoktól érkező adatok alapján naprakész nyilvántartást vezet, amelybe a tolmácsszolgálatok számára folyamatos betekintést biztosít. (3) A térítésmentes jelnyelvi tolmácsolásra vonatkozó megrendelés beérkezését követően a tolmácsszolgálat a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot kér az igénybe vevő rendelkezésére álló, az adott tolmácsolás kapcsán felhasználható órakeretekről. (4) Ha az igénybe vevőnek a) az általános órakeretéből, vagy b) – tanulói jogviszonnyal, hallgatói jogviszonnyal, illetve felnőttképzésben való részvétellel összefüggésben történő igénybevétel esetén – az adott tolmácsolás kapcsán felhasználható speciális órakeretéből még rendelkezésre álló idő nem éri el a 10 órát, vagy az órakeret kimerült, erre a tolmácsszolgálat munkatársa a tolmácsolás megkezdése előtt írásban felhívja a figyelmét. (5) Ha az igénybe vevő általános órakerete a tolmácsolási helyzet közben merül ki, és az adott tolmácsolás kapcsán felhasználható speciális órakeretéből még valamennyi idő rendelkezésre áll, választása szerint a tolmácsolást ezen órakeret terhére veheti igénybe. Egyéb esetben a jelnyelvi tolmácsolás a továbbiakban térítés ellenében vehető igénybe. Erről az igénybe vevőt legkésőbb az órakeret kimerülésekor tájékoztatni kell. (6) Ha az igénybe vevő az adott tolmácsolás kapcsán felhasználható speciális órakerete a tolmácsolási helyzet közben merül ki, és az általános órakeretéből még valamennyi idő rendelkezésre áll, választása szerint a tolmácsolást ezen órakeret terhére veheti igénybe. Egyéb esetben a jelnyelvi tolmácsolás a továbbiakban térítés ellenében vehető igénybe. Erről az igénybe vevőt legkésőbb az órakeret kimerülésekor tájékoztatni kell. (7) A (4)–(6) bekezdésben foglalt eseteken túl a tolmácsszolgálat az igénybe vevő kérésére ad tájékoztatást a rendelkezésére álló órakeretekről. 41. § Ha az igénybe vevő, illetve a megrendelő a térítésmentes jelnyelvi tolmácsolásra vonatkozó megrendelését a tolmácsolás kezdő időpontját megelőző 12 órán belül mondja le, vagy a tolmácsolás kért helyszínén és időpontjában nem jelenik meg, a lemondás, illetve a megjelenés elmaradása tényének írásban történő rögzítése mellett, az igénybe vevő – illetve akinek kérésére, és jogosultságára tekintettel a megrendelő a tolmácsolást megrendelte – órakeretéből a tolmácsolás feladategységben meghatározott tervezett időtartamának megfelelő időt le kell vonni. 42. § A tolmácsszolgálat finanszírozási szerződés szerinti ellátási területén kívül – azon ellátási területeket kivéve, amelyekre nézve a módszertani központ tájékoztatása alapján nincs hatályos finanszírozási szerződés – az igénybe vevő rendelkezésére álló órakerettől függetlenül tolmácsszolgáltatás csak térítés ellenében végezhető. Erről az igénybe vevőt a tolmácsolás megkezdése előtt tájékoztatni kell. 43. § A térítésmentes jelnyelvi tolmácsolási esetről a módszertani központ által rendszeresített munkalapot kell kiállítani, amelyen a tolmácsolás megtörténtét, a tolmácsolás időtartamát az igénybe vevő, a tolmácsolást végző jelnyelvi tolmács, és – 60 percet meghaladó tolmácsolási időtartam esetén – a tolmácsolási helyzetben részt vevő, jelenlévő harmadik fél képviselője is aláírásával igazolja. A munkalapon fel kell tüntetni továbbá, hogy a tolmácsolás az igénybe vevő mely órakeretének terhére történt. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 44. § (1) E rendelet a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a hatálybalépését követő első általános pályázati eljárás során, valamint az az alapján megkötött finanszírozási szerződések tekintetében kell alkalmazni. (2) E rendelet 8. § (1) bekezdése, 39–43. §-a, 46. §-a, továbbá 48. § (1) bekezdése 2012. április 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet 47. § (1) bekezdése és 48. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba. (4) E rendelet 47. § (2) és (3) bekezdése és 48. § (3) bekezdése 2015. április 1-jén lép hatályba. 45. § Az általános pályázatot e rendelet alapján első ízben 2012. január 15-éig kell kiírni. 46. § Az 1. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti órakeretek 39. § (4) bekezdés szerinti rögzítése első ízben 2012. április 1-jétől történik a következők szerint: a) az általános órakeret a naptári évhez viszonyítva, b) a tanulói jogviszonyra tekintettel tanévenként biztosított speciális órakeret a tanév fennmaradó időtartamával, c) a hallgatói jogviszonyra tekintettel szemeszterenként biztosított speciális órakeret jogviszonyonként, és a szemeszter fennmaradó időtartamával, d) a felnőttképzésben történő részvételre tekintettel biztosított speciális órakeret képzésenként, és a képzés fennmaradó óraszámával időarányosan kerül megállapításra. 47. § (1) A 2. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A szolgáltatási rend a tolmácsszolgálat irodájában folyamatosan hozzáférhető kell, hogy legyen az alábbi formátumokban:) „d) Braille-írásos változat.” (2) A 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tolmácsszolgálat térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást kizárólag a finanszírozási szerződés szerinti ellátási területén végezhet, kivéve azokat az ellátási területeket, amelyek ellátására a módszertani központ tájékoztatása alapján nincs hatályos finanszírozási szerződés.” (3) A 6. § helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § A tolmácsszolgálat a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást magyar jelnyelven, valamint a Jtv. mellékletében megjelölt valamennyi speciális kommunikációs rendszer útján köteles biztosítani.” 48. § (1) Hatályát veszti a 3. melléklet 20.2. pontja. (2) Hatályát veszti a) a 10. § (4) bekezdés i) pontja, b) a 13. § (3) és (4) bekezdése, c) a 14. § (1) bekezdés d) pontja, d) a 14. § (4) bekezdés cb) és cc) pontja, e) a 15. § (4) és (5) bekezdése, f) a 16. § (6) bekezdés g) és h) pontja. (3) Hatályát veszti a) a 4. § (2) bekezdésében az „– az (5) bekezdés szerinti kivétellel –” szövegrész, b) a 4. § (4) és (5) bekezdése, c) a 14. § (1) bekezdés c) pontja, d) a 23. § (2) bekezdés c) és d) pontja, e) az 1. melléklet 3. és 4. pontja. Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erőforrás miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.