2010. CXXIX. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és Hongkongnak, a Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatási Területének Kormánya között a kettő

2010. CXXIX. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és Hongkongnak, a Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatási Területének Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Budapesten, 2010. május 12. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és Hongkongnak, a Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatási Területének Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Budapesten, 2010. május 12. napján aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2010. november 22-i ülésnapján fogadta el. of the People’s Republic of China (signatures) EGYEZMÉNY MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS HONGKONGNAK, A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK KORMÁNYA KÖZÖTT A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL ÉS AZ ADÓZTATÁS KIJÁTSZÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A JÖVEDELEMADÓK TERÜLETÉN A Magyar Köztársaság Kormánya és Hongkongnak, a Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatási Területének Kormánya; attól az óhajtól vezérelve, hogy Egyezményt kössenek a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén; az alábbiak szerint állapodtak meg: 1. Cikk Személyi hatály Ez az Egyezmény azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét Szerződő Félben belföldi illetőségűek. 2. Cikk Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók 1. Ez az Egyezmény azokra a jövedelemadókra terjed ki, amelyeket az egyik Szerződő Fél vet ki, a beszedés módjára való tekintet nélkül. 2. Jövedelemadóknak tekintendők mindazok az adók, amelyeket a teljes jövedelem, illetve a jövedelem részei után vetnek ki, beleértve az ingó vagy ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereség utáni adókat, a vállalkozások által fizetett bérek és fizetések teljes összege utáni adókat, valamint a tőke értéknövekedésének adóját. 3. Azok a jelenleg létező adók, amelyekre az Egyezmény kiterjed: a) Hongkong Különleges Közigazgatási Terület esetében, (i) a nyereségadó; (ii) a béradó; és (iii) a vagyonadó; akár személyes adómegállapítással vetették ki, akár nem; b) Magyarország esetében, (i) a személyi jövedelemadó; és (ii) a társasági adó. 4. Az Egyezmény kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is, amelyet ezen Egyezmény aláírása után a jelenleg létező adók mellett vagy azok helyett vezetnek be, valamint minden más ezen cikk 1. és 2. bekezdése alá tartozó adóra, amelyet az egyik Szerződő Fél a jövőben bevezethet. A Szerződő Felek illetékes hatóságai értesíteni fogják egymást az Egyezmény hatálya alá tartozó adók tekintetében az adójogszabályaikban végrehajtott bármely lényeges változásról. 5. A jelenleg létező adók és az Egyezmény aláírása után bevezetendő adók, ezen cikk 4. bekezdésének előírásaival összhangban, együttesen a továbbiakban „magyar adó” vagy a „Hongkong Különleges Közigazgatási Terület adója”, a szövegösszefüggésnek megfelelően. 3. Cikk Általános meghatározások 1. Az Egyezmény alkalmazásában, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván: a) (i) a „Hongkong Különleges Közigazgatási Terület” kifejezés bármely olyan területet jelent, ahol a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület adótörvényei alkalmazandóak; (ii) a „Magyarország” kifejezés a Magyar Köztársaságot és földrajzi értelemben használva a Magyar Köztársaság területét jelenti; b) az „üzleti tevékenység” kifejezés magában foglalja a szabad foglalkozás vagy más önálló jellegű tevékenység végzését; c) a „társaság” kifejezés bármely jogi személyt vagy egyéb olyan jogalanyt jelent (és Magyarország esetében beleértve a személyegyesítő társaságot), amely az adóztatás szempontjából a jogi személyekkel azonos módon kezelendő; d) az „illetékes hatóság” kifejezés jelenti: (i) Hongkong Különleges Közigazgatási Terület esetében az állami adóbevételek biztosát vagy meghatalmazott képviselőjét; (ii) Magyarország esetében a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselőjét; e) az „egyik Szerződő Fél” vagy az „egyik Fél” és a „másik Szerződő Fél” vagy a „másik Fél” kifejezés Magyarországot vagy Hongkong Különleges Közigazgatási Területet jelenti a szövegösszefüggésnek megfelelően; f) a „vállalkozás” kifejezés bármely üzleti tevékenység végzésére vonatkozik; g) az „egyik Szerződő Fél vállalkozása” és „a másik Szerződő Fél vállalkozása” kifejezések az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű személy, illetve a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű személy által folytatott vállalkozást jelentik; h) a „nemzetközi forgalom” kifejezés az egyik Szerződő Fél vállalkozása által üzemeltetett hajó vagy légi jármű igénybevételével végzett bármilyen szállítást jelent, kivéve, ha a hajót vagy a légi járművet kizárólag a másik Szerződő Félben lévő helyek között üzemeltetik; i) az „állampolgár” kifejezés Magyarország tekintetében jelenti: (i) bármely természetes személyt, aki magyar állampolgársággal rendelkezik; és (ii) bármely jogi személyt, személyegyesítő társaságot, egyesülést vagy egyéb olyan jogalanyt, amely ezt a jogállását a Magyarországon hatályos jogszabályokból nyeri; j) a „személy” kifejezés magában foglalja a természetes személyt, a társaságot és bármely más személyi egyesülést (továbbá Hongkong Különleges Közigazgatási Terület esetében magában foglalja a trust-ot és a személyegyesítő társaságot); k) az „adó” kifejezés a magyar adót vagy a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület adóját jelenti, a szövegösszefüggésnek megfelelően. 2. Jelen Egyezményben a „magyar adó” és a „Hongkong Különleges Közigazgatási Terület adója” kifejezések nem foglalnak magukban semmilyen bírságot vagy kamatot, amelyet az egyik Szerződő Fél joga alapján azokra az adókra vonatkozóan vetnek ki, amelyekre ezt az Egyezményt a 2. cikk alapján alkalmazni kell. 3. Ennek az Egyezménynek az egyik Szerződő Fél által bármely időpontban történő alkalmazásánál az Egyezményben meghatározás nélkül szereplő kifejezéseknek – ha a szövegösszefüggés mást nem kíván – olyan jelentésük van, mint amit ennek a Félnek a jogszabályaiban abban az időpontban jelentenek azokra az adókra vonatkozóan, amelyekre ez az Egyezmény alkalmazást nyer, ennek a Félnek az adójogszabályaiban foglalt meghatározások az irányadók ennek a Félnek az egyéb jogszabályaiban foglalt meghatározásokkal szemben. 4. Cikk Belföldi illetőségű személy 1. Az Egyezmény alkalmazásában az „egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű személy” kifejezés jelenti: a) Hongkong Különleges Közigazgatási Terület esetében: (i) bármely természetes személyt, aki szokásosan Hongkong Különleges Közigazgatási Területen lakik; (ii) bármely természetes személyt, aki Hongkong Különleges Közigazgatási Területen tartózkodik több mint 180 napot az adómegállapítás évében, vagy több, mint 300 napot két, egymást követő adómegállapítási évben, amelyekből az egyik a releváns adómegállapítási év; (iii) a Hongkong Különleges Közigazgatási Területen bejegyzett társaságot vagy, ha a Hongkong Különleges Közigazgatási Területen kívül jegyezték be, üzletvezetése vagy ellenőrzése szokásosan Hongkong Különleges Közigazgatási Területen van; (iv) bármely más személyt, amely a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület joga szerint jött létre, vagy, ha a Hongkong Különleges Közigazgatási Területen kívül jött létre, üzletvezetése vagy ellenőrzése szokásosan Hongkong Különleges Közigazgatási Területen van; b) Magyarország esetében bármely személyt, aki a magyar jogszabályok szerint lakóhelye, székhelye, üzletvezetési helye, bejegyzési helye vagy bármely más hasonló ismérv alapján ott adóköteles. Ez a kifejezés azonban nem foglalja magában azokat a személyeket, akik ebben a Félben kizárólag a Magyarországon lévő forrásokból származó jövedelem alapján adókötelesek; c) bármely Szerződő Fél esetében, annak a félnek a kormányát vagy az egyik Szerződő Felet vagy annak bármely helyi hatóságát, a szövegösszefüggésnek megfelelően; d) bármely Szerződő Fél esetében, bármely Szerződő Fél jogszabályai alapján létrehozott nyugdíjalapot és befektetési alapot, még akkor is, ha azok ott nem adókötelesek. 2. Amennyiben egy természetes személy az 1. bekezdés rendelkezései értelmében mindkét Szerződő Félben belföldi illetőségű, helyzetét az alábbiak szerint kell meghatározni: a) csak abban a félben tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét félben rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban a félben tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja); b) amennyiben nem határozható meg, hogy melyik félben van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik félben sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban a félben tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van; c) amennyiben mindkét félben van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, csak abban a félben tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyikben tartózkodási joga van (Hongkong Különleges Közigazgatási Terület esetében) vagy, amelynek állampolgára (Magyarország esetében); d) amennyiben tartózkodási joga van Hongkong Különleges Közigazgatási Területen és magyar állampolgár is, vagy nincs tartózkodási joga Hongkong Különleges Közigazgatási Területen és nem rendelkezik magyar állampolgársággal sem, a Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést. 3. Amennyiben az 1. bekezdés rendelkezései értelmében valamely nem természetes személy mindkét Szerződő Félben belföldi illetőségű, a Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést. A Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönös egyetértésének hiányában, a személy nem tekinthető egyik Szerződő Félben sem belföldi illetőségűnek az Egyezmény által biztosított kedvezmények igénybevétele céljából, kivéve azokat, amelyeket az Egyezmény 22. és 23. cikkei nyújtanak. 5. Cikk Telephely 1. Az Egyezmény alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti. 2. A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen: a) az üzletvezetés helyét; b) a fióktelepet; c) az irodát; d) a gyártelepet; e) a műhelyt; és f) a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kőfejtőt és a természeti kincsek kiaknázására szolgáló bármely más helyet. 3. A „telephely” kifejezésbe értendő továbbá: a) az építési terület, az építkezési, szerelési vagy beszerelési munkálatok vagy az ezekkel összefüggő felügyeleti tevékenységek, de csak ha az ilyen terület, munkálat vagy tevékenység hat hónapnál tovább tart; b) szolgáltatások nyújtása, beleértve a tanácsadási szolgáltatásokat, egy vállalkozás által közvetlenül vagy alkalmazottakkal vagy más, a vállalkozás által ilyen célból alkalmazott személyzettel, de csak ha ezek a jellegű tevékenységek (ugyanarra vagy egy kapcsolódó projektre) az egyik Szerződő Félben bármely tizenkét hónapos időszakon belül, egyfolytában vagy megszakításokkal összesen több, mint 183 napig folytatódnak. 4. E cikk előző rendelkezéseire tekintet nélkül nem minősül „telephelynek”: a) létesítmények használata kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározása, kiállítása vagy kiszolgáltatása céljára; b) készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag raktározás, kiállítás vagy kiszolgáltatás céljára; c) készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag abból a célból, hogy azokat egy másik vállalkozás feldolgozza; d) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére javakat vagy árukat vásároljanak vagy információkat szerezzenek; e) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére bármilyen más előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak; f) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy az (a)–(e) albekezdésekben említett tevékenységek bármely kombinációját végezze, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen kombinációból származó teljes tevékenysége előkészítő vagy kisegítő jellegű. 5. Tekintet nélkül az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseire, ha egy személy – kivéve a független képviselőt, akire a 6. bekezdés alkalmazandó – egy vállalkozás számára tevékenykedik és az egyik Szerződő Félben meghatalmazása van arra, amellyel ott rendszeresen él, hogy a vállalkozás nevében szerződéseket kössön, úgy ez a vállalkozás telephellyel bírónak tekintendő ebben a félben minden olyan tevékenység tekintetében, amelyet ez a személy a vállalkozás részére kifejt, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége a 4. bekezdésben említett tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha azokat egy állandó üzleti helyen keresztül fejtenék ki, az említett bekezdés rendelkezései értelmében nem tennék ezt az állandó üzleti helyet telephellyé. 6. Egy vállalkozást nem lehet úgy tekinteni, mintha annak az egyik Szerződő Félben telephelye lenne csupán azért, mert tevékenységét ebben a félben alkusz, bizományos vagy bármely más független képviselő útján fejti ki, feltéve, hogy ezek a személyek rendes üzleti tevékenységük keretében járnak el. 7. Az a tény, hogy az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű társaság olyan társaságot ellenőriz, vagy olyan társaság ellenőrzése alatt áll, amely a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű, vagy üzleti tevékenységet fejt ki abban a másik félben (akár telephely útján, akár más módon), önmagában nem teszi egyik társaságot sem a másik telephelyévé. 6. Cikk Ingatlan vagyonból származó jövedelem 1. Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Félben fekvő ingatlan vagyonból szerez (beleértve a mezőgazdaságból vagy erdőgazdálkodásból származó jövedelmet), megadóztatható ebben a másik félben. 2. Az „ingatlan vagyon” kifejezésnek olyan jelentése van, amit annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint jelent, amelyikben a szóban forgó vagyon fekszik. A kifejezés minden esetben magában foglalja az ingatlan vagyon tartozékának minősülő vagyont, az állatállományt és a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban használatos berendezéseket, azokat a jogokat, amelyekre a földtulajdonra vonatkozó magánjogi rendelkezések nyernek alkalmazást, az ingatlan vagyon haszonélvezeti jogát, valamint az ásványlelőhelyek, kőbányák, források és más természeti erőforrások kitermelésének vagy kitermelési jogának ellenértékeként járó változó vagy állandó kifizetésekhez való jogot; hajók, belvízi hajók és légi járművek nem tekintendők ingatlan vagyonnak. 3. Az 1. bekezdés rendelkezései alkalmazandók az ingatlan vagyon közvetlen használatából, bérbeadásából, vagy hasznosításának bármely más formájából származó jövedelemre. 4. Az 1. és 3. bekezdés rendelkezései a vállalkozás ingatlan vagyonából származó jövedelemre is alkalmazandók. 7. Cikk Vállalkozási nyereség 1. Az egyik Szerződő Fél vállalkozásának nyeresége csak ebben a félben adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás a másik Szerződő Félben egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejt ki üzleti tevékenységet, a vállalkozás nyeresége megadóztatható a másik félben, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be. 2. A 3. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, ha az egyik Szerződő Fél vállalkozása a másik Szerződő Félben egy ott lévő telephelye útján üzleti tevékenységet fejt ki, akkor mindkét Szerződő Félben azt a nyereséget kell ennek a telephelynek betudni, amelyet akkor érhetne el, ha önálló és elkülönült vállalkozásként azonos vagy hasonló tevékenységet végezne azonos vagy hasonló feltételek mellett, és teljesen függetlenként tartana fenn üzleti kapcsolatot azzal a vállalkozással, amelynek telephelye. 3. A telephely nyereségének megállapításánál levonhatók a telephely miatt felmerült költségek, beleértve az így felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségeket, függetlenül attól, hogy abban a félben merültek-e fel, ahol a telephely található, vagy máshol. 4. Amennyiben az egyik Szerződő Félben a telephelynek betudható nyereséget a vállalkozás teljes nyereségének a különböző részegységek közötti arányos megosztása alapján szokták megállapítani, vagy más olyan módszer alapján, amelyet annak a Félnek a joga előír, úgy a 2. bekezdésben semmi nem zárja ki, hogy ez a Szerződő Fél a megadóztatandó nyereséget az arányos megosztás alapján állapítsa meg vagy egyéb módon; az alkalmazott módszernek azonban olyannak kell lennie, hogy az eredmény összhangban legyen az e cikkben foglalt elvekkel. 5. Nem tudható be nyereség a telephelynek csupán azért, mert a telephely javakat vagy árukat vásárol a vállalkozásnak. 6. Az előző bekezdések alkalmazásában a telephelynek betudható nyereséget évről évre azonos módon kell megállapítani, hacsak elégséges és alapos ok nincs az ellenkezőjére. 7. Amennyiben a nyereség olyan jövedelemtételeket tartalmaz, amelyekkel a jelen Egyezmény más cikkei külön foglalkoznak, úgy azoknak a cikkeknek a rendelkezéseit e cikk rendelkezései nem érintik. 8. Cikk Nemzetközi szállítás 1. Az a nyereség, amelyet az egyik Szerződő Fél vállalkozása hajók vagy légi járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből szerez, csak ebben a Szerződő Félben adóztatható. 2. Az 1. bekezdés rendelkezései alkalmazandók azokra a nyereségekre is, amelyek valamely poolban, közös üzemeltetésben vagy nemzetközi üzemeltetésű szervezetben való részvételből származnak. 3. Ezen cikk alkalmazásában, a nyereség, amely hajók vagy légi jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származik, magában foglalja különösen: a) hajók vagy légi jármű személyek, állatállomány, javak, posta vagy áruk szállítása céljából nemzetközi forgalomban való üzemeltetéséből származó jövedelmet és bruttó bevételt, magában foglalva: (i) hajók vagy légi jármű személyzet nélkül történő bérbeadásából származó jövedelmet, ha az ilyen bérbeadás esetleges a hajók vagy légi jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséhez képest; (ii) a jegyek eladásából és az ilyen szállításokkal kapcsolatos szolgáltatás nyújtásából származó jövedelmet, akár magának a vállalkozásnak, vagy bármely más vállalkozásnak nyújtja, feltéve, hogy szolgáltatás nyújtása esetében az ilyen szolgáltatásnyújtás esetleges a hajók és légi jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséhez képest; b) a hajók vagy légi jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó pénzalapok kamatát; c) a vállalkozás által konténerek bérbeadásából származó nyereséget, ha az ilyen bérbeadás esetleges hajók vagy légi jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséhez képest. 9. Cikk Kapcsolt vállalkozások 1. Amennyiben a) az egyik Szerződő Fél vállalkozása közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő Fél vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesedik, vagy b) ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerződő Fél vállalkozásának és a másik Szerződő Fél vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesednek, és bármelyik esetben a két vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataiban olyan feltételekben állapodik meg vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, de e feltételek miatt nem ért el, beszámítható ennek a vállalkozásnak a nyereségébe, és megfelelően megadóztatható. 2. Ha az egyik Szerződő Fél ezen fél valamely vállalkozásának a nyereségéhez olyan nyereséget számít hozzá – és adóztat meg ennek megfelelően –, amelyet a másik Szerződő Fél vállalkozásánál megadóztattak ebben a másik félben, és az így hozzászámított nyereség olyan nyereség, amelyet az elsőként említett fél vállalkozása ért volna el, ha a két vállalkozás olyan feltételekben állapodott volna meg, mint amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy ez a másik fél megfelelően kiigazítja az ilyen nyereségre ott kivetett adó összegét, amennyiben egyetért az elsőként említett fél által végrehajtott kiigazítással. Az ilyen kiigazítás megállapításánál kellően figyelembe kell venni jelen Egyezmény egyéb rendelkezéseit, és a Szerződő Felek illetékes hatóságai szükség esetén egyeztetnek egymással. 10. Cikk Osztalék 1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű személynek fizet, megadóztatható ebben a másik félben. 2. Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Félben is megadóztatható, és annak az félnek a jogszabályai szerint, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, ha azonban az osztalék haszonhúzója a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű személy, az így megállapított adó nem haladhatja meg: a) az osztalék bruttó összegének 5 százalékát, ha a haszonhúzó egy társaság (a nem adóköteles személyegyesítő társaság kivételével), amely az osztalékot fizető társaság tőkéjében legalább 10 százalékos közvetlen részesedéssel bír; b) az osztalék bruttó összegének 10 százalékát minden más esetben. E bekezdés nem érinti a társaság adóztatását azon nyereség után, amelyből az osztalékot fizetik. A Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik e korlátozások alkalmazásának módját. 3. E cikk alkalmazásában az „osztalék” kifejezés részvényekből, „elsőbbségi” részvényekből vagy „elsőbbségi” jogokból, bányarészvényekből, alapítói részvényekből, vagy más nyereségből való részesedést biztosító jogokból – kivéve a hitelköveteléseket – származó jövedelmet, valamint más társasági jogokból származó olyan jövedelmet jelent, amelyet annak a félnek a jogszabályai, amelyben a nyereséget felosztó társaság belföldi illetőségű, a részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatási elbánás alá vetnek. 4. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztaléknak egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Félben, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki, és az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. Ha az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű társaság nyereséget vagy jövedelmet élvez a másik Szerződő Féltől, úgy ez a másik Fél nem adóztathatja meg a társaság által kifizetett osztalékot, kivéve, ha az osztalékot ebben a másik félben belföldi illetőségű személynek fizetik, vagy ha az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen a másik félben lévő telephelyhez kapcsolódik, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem terhelheti a társaság fel nem osztott nyeresége után kivetett adóval, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben ebben a másik félben keletkező nyereségből vagy jövedelemből áll. 11. Cikk Kamat 1. A kamat, amely az egyik Szerződő Félben keletkezik, és amelyet a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű személynek fizettek, ebben a másik félben megadóztatható. 2. Mindazonáltal az ilyen kamat abban a Szerződő Félben is megadóztatható, amelyikben keletkezik és annak a félnek a jogszabályai szerint, de ha a kamat haszonhúzója a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű, az így kivetett adó nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 5 százalékát. A Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik e korlátozások alkalmazásának módját. 3. Tekintet nélkül e cikk 2. bekezdésének rendelkezéseire, a kamat, amely az egyik Szerződő Félben keletkezik, mentes az adó alól abban a félben, ha azt a) Hongkong Különleges Közigazgatási Terület esetében: (i) Hongkong Különleges Közigazgatási Terület Kormányának; (ii) Hongkong Monetáris Hatóságnak; (iii) a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület Kormánya által kijelölt, és a két Szerződő Fél illetékes hatóságai által kölcsönösen jóváhagyott pénzügyi intézménynek; b) Magyarország esetében: (i) az államnak vagy a helyi hatóságainak, vagy a Kormánynak; (ii) a Magyar Nemzeti Banknak; (iii) a Magyar Export-Import Bank Zrt.-nek (Eximbank Zrt.), a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nek (Mehib Zrt.), a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek (MFB); (iv) a magyar Kormány által kijelölt, és a két Szerződő Fél illetékes hatóságai által kölcsönösen jóváhagyott pénzügyi intézménynek fizetik. 4. E cikk alkalmazásában a „kamat” kifejezés mindenfajta követelésből származó jövedelmet jelent, akár van jelzáloggal biztosítva, akár nem, és akár ad jogot az adós nyereségéből való részesedésre, akár nem, és magában foglalja különösen az állami értékpapírokból származó jövedelmet, a kötvényekből és az adósságlevelekből származó jövedelmet, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat, de nem foglalja magában a 10. cikkben említett jövedelmet. A késedelmes fizetés utáni büntető terhek nem tekintendők kamatnak e cikk alkalmazásában. 5. Az 1., 2. és 3. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha a kamat egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Félben, amelyben a kamat keletkezik, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet folytat, és a követelés, amely után a kamatot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. A kamat akkor tekintendő az egyik Szerződő Félben keletkezőnek, ha a fizető ebben a félben belföldi illetőségű. Ha azonban a kamatot fizető személynek – akár belföldi illetőségű az egyik Szerződő Félben, akár nem – az egyik Szerződő Félben telephelye van, amellyel kapcsolatban a tartozás, amely után a kamatot fizetik felmerült, és az ilyen kamatot az ilyen telephely viseli, akkor az ilyen kamatot úgy kell tekinteni, hogy abban a félben keletkezik, amelyben a telephely van. 7. Ha a kamatot fizető személy és a haszonhúzó közötti, vagy kettejük és egy harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a kamat összege meghaladja bármilyen okból azt az összeget, amelyben a kamatot fizető személy és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában megállapodtak volna, úgy e cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megadóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek kellő figyelembevételével. 12. Cikk Jogdíj 1. A jogdíj, amely az egyik Szerződő Félben keletkezik, és amelyet a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű személynek fizettek, ebben a másik félben megadóztatható. 2. Mindazonáltal az ilyen jogdíj abban a Szerződő Félben is megadóztatható, amelyikben keletkezik és ennek a félnek a jogszabályai szerint, de ha a jogdíj haszonhúzója a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű, az így kivetett adó nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 5 százalékát. A Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik e korlátozások alkalmazásának módját. 3. E cikk alkalmazásában a „jogdíj” kifejezés bármely olyan jellegű kifizetést jelent, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos művek, ideértve a filmalkotást, rádiós vagy televíziós közvetítésre használt filmeket vagy szalagokat, szerzői jogának, bármilyen szabadalomnak, védjegynek, formatervezési vagy más mintának, tervnek, titkos formulának vagy eljárásnak hasznosításáért vagy hasznosítási jogáért, valamint ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként kapnak. 4. Az 1. és a 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a jogdíj egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Félben, amelyben a jogdíj keletkezik, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet folytat, és a jog vagy vagyoni érték, amely után a jogdíjat fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. A jogdíj akkor tekintendő az egyik Szerződő Félben keletkezőnek, ha a fizető ebben a félben belföldi illetőségű. Ha azonban a jogdíjat fizető személynek – akár belföldi illetőségű az egyik Szerződő Félben, akár nem – az egyik Szerződő Félben telephelye van, amellyel kapcsolatban a jogdíjfizetési kötelezettség felmerült, és az ilyen jogdíjat az ilyen telephely viseli, akkor az ilyen a jogdíjat úgy kell tekinteni, mint ami abban a félben keletkezett, ahol a telephely van. 6. Ha a jogdíjat fizető személy és a haszonhúzó, vagy kettejük és egy harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a jogdíj összege bármely okból meghaladja azt az összeget, amelyben a jogdíjat fizető személy és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában megállapodott volna, úgy e cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megadóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek kellő figyelembevételével. 13. Cikk Elidegenítésből származó nyereség 1. Az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű személynek a 6. cikkben meghatározott és a másik Szerződő Félben fekvő ingatlan vagyona elidegenítéséből származó nyeresége megadóztatható ebben a másik félben. 2. Az e cikk 4. bekezdésében említett nyereségeken kívüli egyéb nyereség, amely olyan ingó vagyon elidegenítéséből származik, amely az egyik Szerződő Fél vállalkozása másik Szerződő Félben lévő telephelye üzleti vagyonának része, beleértve az ilyen telephelynek (önmagában vagy az egész vállalkozással együtt történő) elidegenítéséből elért nyereséget, megadóztatható ebben a másik félben. 3. Az egyik Szerződő Fél vállalkozása által nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók vagy légi jármű, vagy az ilyen hajók vagy légi jármű üzemeltetését szolgáló ingó vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak ebben a félben adóztatható. 4. Az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű személynek olyan részvények vagy hasonló érdekeltségek elidegenítéséből származó nyeresége, amelyek értékének több mint 50 százaléka közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő Félben fekvő ingatlan vagyonból származik, megadóztatható ebben a másik Félben. Mindazonáltal ez a bekezdés nem alkalmazható az olyan részvények elidegenítéséből származó nyereségre, amelyek: a) olyan értéktőzsdén jegyzettek, amelyekben a Felek megállapodtak; vagy b) elidegenítése vagy cseréje egy társaság átszervezése, egyesülése, szétválása vagy más hasonló művelet keretében történik; vagy c) egy olyan társaságban vannak, amely vagyoni értékének több, mint 50 százaléka olyan ingatlan vagyonból származik, amelyben az az üzleti tevékenységét ténylegesen kifejti. 5. Az 1., 2., 3. és 4. bekezdésekben nem említett bármely vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak abban a Szerződő Félben adóztatható, amelyben az elidegenítő belföldi illetőségű. 14. Cikk Munkaviszonyból származó jövedelem 1. A 15., 17., és 18. cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű személy munkaviszonyra tekintettel kap, csak ebben a Félben adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő Félben végzik. Amennyiben a munkát így végzik, úgy az ezért kapott díjazás megadóztatható ebben a másik félben. 2. Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Félben végzett munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett félben adóztatható, ha: a) a kedvezményezett a másik félben nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik félben, és c) a díjazást nem a munkaadónak a másik félben lévő telephelye viseli. 3. Tekintet nélkül e cikk előző rendelkezéseire, az egyik Szerződő Fél vállalkozása által nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajó vagy légi jármű fedélzetén végzett munkáért kapott díjazás csak ebben a félben adóztatható. 15. Cikk Igazgatók tiszteletdíja Az igazgatók tiszteletdíja és más hasonló kifizetés, amelyet az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű társaság igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának tagjaként kap, megadóztatható ebben a másik félben. 16. Cikk Művészek és sportolók 1. Tekintet nélkül a 7. és a 14. cikkek rendelkezéseire, az a jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű személy előadóművészként, mint színpadi, film-, rádió- vagy televíziós művész vagy zeneművész, vagy sportolóként élvez a másik Szerződő Félben ilyen minőségében kifejtett személyes tevékenységéből, megadóztatható ebben a másik félben. 2. Amennyiben egy előadóművész vagy egy sportoló által ilyen minőségében kifejtett személyes tevékenységéből származó jövedelem nem az előadóművésznél vagy sportolónál magánál, hanem egy másik személynél jelentkezik, úgy ez a jövedelem, tekintet nélkül a 7. és a 14. cikkek rendelkezéseire, megadóztatható abban a Szerződő Félben, amelyben az előadóművész vagy a sportoló a tevékenységét kifejti. 3. E cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandóak azokra a térítésekre, amelyek olyan tevékenységből származnak, amit az egyik Szerződő Félben fejtett ki a másik Szerződő Fél művésze vagy sportolója, amennyiben a látogatást az elsőként említett Szerződő Félben alapjában véve a másik Szerződő Félnek a közalapjaiból támogatják. Ebben az esetben a juttatás csak abban a Szerződő Félben adóztatható, amelyikben a művész vagy a sportoló belföldi illetőségű. 17. Cikk Nyugdíjak A nyugdíj és más hasonló térítés (beleértve az egy összegű kifizetést), amely az egyik Szerződő Félben keletkezik és amelyet a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű személynek korábbi munkavégzésre vagy önfoglalkoztatásra tekintettel fizetnek, csak az elsőként említett félben adóztatható. 18. Cikk Közszolgálat 1. a) A fizetések, bérek és más hasonló díjazások, a nyugdíj kivételével, amelyeket az egyik Szerződő Fél vagy annak helyi hatósága vagy az egyik Szerződő Fél kormánya fizetett egy természetes személynek az ezen félnek vagy hatóságnak vagy kormánynak teljesített szolgálatért, csak ebben a félben adóztathatók. b) Ezen fizetések, bérek és más hasonló díjazások azonban csak a másik Szerződő Félben adóztathatók, ha a szolgálatot ebben a másik félben teljesítik, és a természetes személy ennek a félnek a belföldi illetőségű személye, aki: (i) Magyarország esetében annak állampolgára, és Hongkong Különleges Közigazgatási Terület esetében ottani tartózkodási joggal rendelkezik; vagy (ii) nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált ebben a félben belföldi illetőségű személlyé. 2. Az egyik Szerződő Fél vagy annak helyi hatósága vagy az egyik Szerződő Fél kormánya által folytatott üzleti tevékenységgel kapcsolatosan teljesített szolgálatért fizetett fizetésekre, bérekre és más hasonló díjazásokra a 14., 15. és 16. cikkek rendelkezései alkalmazandók. 19. Cikk Tanulók Azok a kifizetések, amelyeket olyan tanuló kap ellátására, vagy tanulmányi célokra, aki közvetlenül az egyik Szerződő Félbe való utazás előtt a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű, vagy az volt, és aki az elsőként említett félben kizárólag tanulmányi célból tartózkodik, nem adóztatható meg ebben a félben, amennyiben az ilyen kifizetések ezen a félen kívüli forrásokból származnak. 20. Cikk Egyéb jövedelem 1. Az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű személy jövedelmének az Egyezmény előző cikkeiben nem tárgyalt részei, bárhol is keletkeznek, csak ebben a félben adóztathatók. 2. Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a 6. cikk 2. bekezdésében meghatározott ingatlan vagyonból származó jövedelmen kívüli jövedelmekre, ha az ilyen jövedelmeknek az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű kedvezményezettje a másik Szerződő Félben egy ott levő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki, és a jog vagy a vagyoni érték, amelyre tekintettel a jövedelmet fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. A tartásdíj vagy egyéb ellátás, amit az egyik Szerződő Félben belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű személynek fizet, amilyen mértékben azt a fizető az elsőként említett félben nem vonhatja le, csak ebben a félben adóztatható. 21. Cikk A kettős adóztatás elkerülése 1. Hongkong Különleges Közigazgatási Területen a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni: Hongkong Különleges Közigazgatási Terület joghatósági területén kívül megfizetett adónak a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület adójával szembeni beszámítás megengedésére vonatkozóan a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület jogszabályai rendelkezéseinek fenntartásával (ami nem érinti e cikk általános elvét), a magyar jogszabályok és a jelen Egyezmény szerint, akár közvetlenül, akár levonás útján, azon jövedelem tekintetében megfizetett magyar adó, amelyet a Hongkong Különleges Közigazgatási Területen belföldi illetőségű személy szerez magyar forrásból, beszámítható azon jövedelem tekintetében Hongkong Különleges Közigazgatási Területen fizetendő adóval szemben, feltéve, hogy ez a beszámítás nem haladja meg az e jövedelem tekintetében a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület adójogszabályai szerint számított Hongkong Különleges Közigazgatási Terület adójának az összegét. 2. Magyarországon a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni: a) Amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható Hongkong Különleges Közigazgatási Területen, Magyarország a b) és c) albekezdésekben foglalt rendelkezések fenntartásával mentesíti az ilyen jövedelmet az adó alól. b) Amennyiben a Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelemtételeket élvez, amelyek a 10., 11., és 12. cikk rendelkezései szerint megadóztathatók Hongkong Különleges Közigazgatási Területen, Magyarország megengedi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik a Hongkong Különleges Közigazgatási Területen megfizetett adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak azt a részét, amely a Hongkong Különleges Közigazgatási Területről származó ilyen jövedelemtételekre esik. c) Amennyiben ezen Egyezmény bármely rendelkezése szerint valamely, Magyarországon belföldi illetőségű személy által élvezett jövedelem mentesül az adó alól Magyarországon, Magyarország mindazonáltal ennek a belföldi illetőségű személynek a többi jövedelme utáni adó kiszámításánál figyelembe veheti a mentesített jövedelmet. d) Az a) albekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a magyar belföldi illetőségű személy jövedelmére, ha a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület ezen Egyezmény rendelkezéseit alkalmazva mentesíti az ilyen jövedelmet az adó alól, vagy az ilyen jövedelemre a 10., 11. és 12. cikkek 2. bekezdése rendelkezéseit alkalmazza. 22. Cikk Egyenlő elbánás 1. Azok a személyek, akik Hongkong Különleges Közigazgatási Terület esetében rendelkeznek a tartózkodás jogával vagy ott bejegyzettnek vagy egyébként létrehozottnak minősülnek, és Magyarország esetében magyar állampolgárok nem vethetők a másik Szerződő Félben olyan adóztatás, vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az adóztatás vagy azzal összefüggő kötelezettség, amelynek azok a személyek, akik a másik félben rendelkeznek a tartózkodás jogával vagy ott bejegyzettnek vagy egyébként létrehozottnak minősülnek (ahol ez a másik fél a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület) vagy e másik fél állampolgárai (ahol ez a másik fél Magyarország) azonos körülmények között – különös tekintettel a belföldi illetőségre – alá vannak vagy alá lehetnek vetve. Ez a rendelkezés, tekintet nélkül az 1. cikk rendelkezéseire, azokra a személyekre is alkalmazandó, akik nem belföldi illetőségűek az egyik vagy mindkét Szerződő Félben. 2. Az egyik Szerződő Fél vállalkozásának a másik Szerződő Félben lévő telephelyét ebben a másik félben nem lehet kedvezőtlenebb adóztatás alá vetni, mint ennek a másik félnek azonos tevékenységet folytató vállalkozásait. Ez a rendelkezés nem értelmezendő akként, mintha az egyik Szerződő Felet arra kötelezné, hogy a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű személyeknek a polgári jogállás vagy családi kötelezettségek alapján adózási célból olyan személyi kedvezményeket, mentességeket és levonásokat nyújtson, amelyeket a saját belföldi illetőségű személyeinek nyújt. 3. Az egyik Szerződő Fél vállalkozása által a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű személynek fizetett kamat, jogdíj és más kifizetések az ilyen vállalkozás adóköteles nyereségének megállapításánál ugyanolyan feltételek mellett vonhatók le, mintha azokat az elsőként említett félben belföldi illetőségű személy részére fizették volna, kivéve, ha a 9. cikk 1. bekezdésének, a 11. cikk 7. bekezdésének vagy a 12. cikk 6. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók. 4. Az egyik Szerződő Fél olyan vállalkozásai, amelyeknek tőkéje teljesen vagy részben, közvetlenül vagy közvetve, a másik Szerződő Félben belföldi illetőségű egy vagy több személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van, nem vethetők az elsőként említett Szerződő Félben olyan adóztatás vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az adóztatás és azzal összefüggő kötelezettség, amelynek az elsőként említett fél más hasonló vállalkozásai alá vannak vagy alá lehetnek vetve. 5. E cikk rendelkezései, tekintet nélkül a 2. cikk rendelkezéseire, bármilyen fajtájú és megnevezésű adóra alkalmazandók. 23. Cikk Kölcsönös egyeztetési eljárás 1. Ha egy személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét Szerződő Fél intézkedései rá nézve olyan adóztatáshoz vezetnek vagy fognak vezetni, amely nem felel meg ezen Egyezmény rendelkezéseinek, úgy ezeknek a feleknek a belső jogszabályaik által biztosított jogorvoslati lehetőségektől függetlenül, ügyét előterjesztheti annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságához, amelyben belföldi illetőségű, vagy ha ügye a 22. cikk 1. bekezdése alá tartozik, annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságához, amelynek állampolgára (Magyarország esetében) vagy amelyben rendelkezik a tartózkodás jogával vagy bejegyzettnek vagy egyébként itt létrehozottnak minősül (Hongkong Különleges Közigazgatási Terület esetében). Az ügyet a jelen Egyezmény rendelkezéseinek meg nem felelő adóztatáshoz vezető intézkedésre vonatkozó első értesítést követő három éven belül kell előterjeszteni. 2. Az illetékes hatóság, amennyiben a kifogást megalapozottnak találja, és önmaga nem képes kielégítő megoldást találni, törekedni fog arra, hogy az ügyet a másik Szerződő Fél illetékes hatóságával együtt kölcsönös egyetértéssel rendezze azzal a céllal, hogy elkerüljék az olyan adóztatást, amely nem áll összhangban jelen Egyezménnyel. Az így létrejött megállapodást a Szerződő Felek belső jogszabályaiban előírt határidőktől függetlenül végre kell hajtani. 3. A Szerződő Felek illetékes hatóságai törekedni fognak arra, hogy jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket vagy kétségeket kölcsönös egyetértéssel oldják fel. Közös tanácskozásokat tarthatnak annak érdekében, hogy olyan esetekben is elkerüljék a kettős adóztatást, amelyekről jelen Egyezmény nem rendelkezik. 4. A Szerződő Felek illetékes hatóságai közvetlenül érintkezhetnek egymással, beleértve egy saját magukból vagy képviselőikből álló közös bizottságot, abból a célból, hogy az előző bekezdések értelmében egyetértésre jussanak. 24. Cikk Információcsere 1. A Szerződő Felek illetékes hatóságai tájékoztatni fogják egymást a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához, vagy az Egyezmény hatálya alá tartozó adókra vonatkozó, a Szerződő Felek belső jogszabályi rendelkezéseinek végrehajtásához és érvényesítéséhez előreláthatóan fontos információról, amennyiben az ezek alapján való adóztatás nem ellentétes az Egyezménnyel. Az információcserét az 1. cikk nem korlátozza. 2. A Szerződő Félnek az 1. bekezdés alapján kapott bármely információt ugyanúgy titokként kell kezelnie, mint az ennek a félnek a saját belső jogszabályai alapján megszerzett információkat és csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a bíróságokat és a közigazgatási szerveket) részére szabad felfednie, amelyek az 1. bekezdésben említett adók megállapításával vagy beszedésével, ezek érvényesítésével és a vonatkozó peres eljárással, vagy az ezekkel az adókkal kapcsolatos jogorvoslat elbírálásával foglalkoznak. Ezek a személyek vagy hatóságok az információt csak ilyen célokra használhatják fel. Nyilvános bírósági tárgyalásokon vagy bírósági határozatokban az információt nyilvánosságra hozhatják, beleértve Hongkong Különleges Közigazgatási Terület esetében a Felülvizsgálati Tanács (Board of Review) döntéseit is. Az információ nem hozható nyilvánosságra semmilyen harmadik államnak vagy joghatóságnak, semmilyen célból. 3. Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, mintha valamelyik Szerződő Felet arra köteleznék, hogy: a) az egyik vagy a másik Szerződő Fél jogszabályaitól vagy államigazgatási gyakorlatától eltérő államigazgatási intézkedést hozzon; b) olyan információt nyújtson, amely az egyik vagy másik Szerződő Fél jogszabályai szerint, vagy az államigazgatás szokásos rendjében nem szerezhető be; c) olyan információt nyújtson, amely bármely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi vagy foglalkozási titkot vagy szakmai eljárást fedne fel, vagy amelynek felfedése sértené a közrendet. 4. Ha az egyik Szerződő Fél a jelen cikknek megfelelően információt kér, a másik Szerződő Fél saját információszerzési intézkedéseit alkalmazza a kért információ megszerzése érdekében, még akkor is, ha e másik félnek az információra saját adóügyi céljaira nincs szüksége. A megelőző mondatban foglalt kötelezettségre a 3. bekezdés korlátozásai vonatkoznak, de ezek a korlátozások semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Fél számára megengedik az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert az információhoz nem kapcsolódik hazai érdeke. 5. A 3. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Fél számára megengedik az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert az információ banknak, más pénzintézetnek, kijelölt személynek vagy képviselői vagy bizalmi minőségben eljáró személynek áll rendelkezésére, vagy mert az egy személyben lévő tulajdonosi érdekeltségre vonatkozik. 25. Cikk Kormányzati képviseletek tagjai Az Egyezmény semmilyen módon nem érinti a kormányzati képviseletek, beleértve a konzuli képviseletek tagjait, a nemzetközi jog általános szabályai szerint vagy külön egyezmények rendelkezései alapján megillető adózási kiváltságokat. 26. Cikk Hatálybalépés 1. Mindegyik Szerződő Fél értesíti a másikat írásban arról, hogy ezen Egyezmény hatálybalépéséhez a jogszabályaikban megkövetelt eljárásnak eleget tettek. Ez az Egyezmény az értesítések közül a későbbinek a kézhezvételét követő 30. napon lép hatályba. 2. Ezen Egyezmény rendelkezései ezt követően alkalmazandók: a) Hongkong Különleges Közigazgatási Területen: a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület adója tekintetében ezen Egyezmény hatálybalépésének évét közvetlenül követő naptári év április 1-jén vagy azt követően kezdődő bármely adómegállapítási évben; b) Magyarországon: (i) a forrásnál levont adók tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének évét közvetlenül követő naptári év január 1-jén vagy azt követően keletkezett jövedelmekre; (ii) az egyéb jövedelemadók tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének évét közvetlenül követő naptári év január 1-jén vagy azt követően kezdődő bármely adóévre kivethető adókra. 27. Cikk Felmondás Az Egyezmény mindaddig hatályban marad, ameddig az egyik Szerződő Fél fel nem mondja. Jelen Egyezményt bármelyik Szerződő Fél felmondhatja bármelyik naptári év vége előtt legalább hat hónappal a másik félnek a felmondásról szóló írásbeli értesítés adásával. Ebben az esetben az Egyezmény hatályát veszti: a) Hongkong Különleges Közigazgatási Területen: Hongkong Különleges Közigazgatási Terület adója tekintetében az értesítés adásának évét közvetlenül követő naptári év április 1-jén vagy azt követően kezdődő bármely adómegállapítási évben; b) Magyarországon: (i) a forrásnál levont adók tekintetében a felmondásról szóló értesítés adásának évét közvetlenül követő naptári év január 1-jén vagy azt követően keletkezett jövedelmekre; (ii) az egyéb jövedelemadók tekintetében a felmondásról szóló értesítés adásának évét közvetlenül követő naptári év január 1-jén vagy azt követően kezdődő bármely adóévre kivethető adókra. ENNEK HITELÉÜL az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak ezt az Egyezményt aláírták. KÉSZÜLT két példányban Budapesten, 2010. május hó 12. napján angol nyelven. a Magyar Köztársaság Kormánya Hongkongnak, nevében a Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatási Területének nevében (aláírások) JEGYZŐKÖNYV A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS HONGKONGNAK, A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK KORMÁNYA KÖZÖTT A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL ÉS AZ ADÓZTATÁS KIJÁTSZÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A JÖVEDELEMADÓK TERÜLETÉN BUDAPESTEN, 2010. MÁJUS 12-ÉN ALÁÍRT EGYEZMÉNYHEZ A Magyar Köztársaság Kormánya és Hongkongnak, a Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatási Területének Kormánya Budapesten, 2010. május 12-én aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló Egyezményben foglaltakon túlmenően az alábbi rendelkezésekben állapodtak meg, amelyek az említett Egyezmény szerves részét képezik: 1. A 3. cikk 2. bekezdése tekintetében: Hongkong Különleges Közigazgatási Terület esetében a bírság vagy kamat magában foglal bármilyen, a Hongkong Különleges Közigazgatási Terület adójához mulasztás és azzal pótolt és „kiegészítő adó” címén az Inland Revenue Ordinance 82A szakasza alapján hozzáadott összeget. 2. A 17. cikk tekintetében: Hongkong Különleges Közigazgatási Terület esetében a cikk hatálya alá tartozik a Mandatory Provident Fund Schemes. 3. A 24. cikk tekintetében: Megállapítást nyert, hogy: a) információcserére csak kifejezett kérés vétele esetén kerülhet sor; b) a cikk nem hoz létre kötelezettséget automatikus vagy spontán információcserére a Szerződő Felek között; c) a Szerződő Felek biztosítják az átadott személyes adatoknak az Egyezmény és hazai joguk szerinti védelmét. A Szerződő Felek a személyes adatok kezelése tekintetében követni fogják az Egyezmény információcsere bizalmasságára és használatára vonatkozó rendelkezéseit. Csak olyan személyes adatokat adnak át egymásnak, amelyek előreláthatóan lényegesek és alkalmasak a 24. cikkben meghatározott célok meg valósítására és az átvett adatokat csak az Egyezmény végrehajtásához szükséges ideig kezelik. A Szerződő Felek biztosítják az adatkezelés törvényszerűségének elkülönült hatóság általi ellenőrzését. Az adatalanynak továbbá az Egyezmény rendelkezéseivel és a vonatkozó hazai joggal összhangban: (i) joga van a róla kezelt adatokról információt kérni, (ii) joga van a jogellenesen kezelt adatok törlését és a pontatlanul kezelt adatok helyesbítését kezdeményezni, és (iii) joga van az adatok kezeléséhez kapcsolódó jogok sérelme esetén független hatóság általi jogorvoslathoz. 4. Jelen Egyezmény semmilyen módon nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. ENNEK HITELÉÜL az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak ezt a Jegyzőkönyvet aláírták. KÉSZÜLT két példányban Budapesten, 2010. május hó 12. napján angol nyelven. a Magyar Köztársaság Kormánya Hongkongnak nevében a Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatási Területének nevében (aláírások)” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 2. és 3. §-a az Egyezmény 26. Cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik. Dr. Schmitt Pál s. k., Dr. Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke