2013. CLII. törvény a Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről.

2013. CLII. törvény a Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország és Japán között a  szociális biztonságról szóló Egyezmény és az  ahhoz kapcsolódó jegyzékváltások (a  továbbiakban együtt: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő: „EGYEZMÉNY MAGYARORSZÁG ÉS JAPÁN KÖZÖTT A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL Magyarország és Japán, azon kívánságuktól vezérelve, hogy szabályozzák kölcsönös kapcsolataikat a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodtak meg: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Fogalommeghatározások (1) A jelen Egyezmény alkalmazásában a használt fogalmak jelentése a következő: a) „a Szerződő Állam” és „a másik Szerződő Állam” Magyarországot vagy Japánt jelenti, az  adott szövegkörnyezetnek megfelelően; b) „állampolgár” Magyarország vonatkozásában az  állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében magyar állampolgárnak tekintendő természetes személyek, Japán vonatkozásában a japán állampolgárságról szóló jogszabályok szerinti japán állampolgár; c) „jogszabályok” Magyarország vonatkozásában a  szociális biztonságnak a  jelen Egyezmény 2.  cikk (2)  bekezdése alá tartozó ágazataira és rendszereire vonatkozó magyar törvények és rendelkezések, Japán vonatkozásában a  2.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott japán nyugdíjrendszerekkel és japán egészségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos japán törvények és rendelkezések; A törvényt az Országgyűlés 2013. szeptember 30-i ülésnapján fogadta el. d) „illetékes hatóság” Magyarország vonatkozásában a  magyar jogszabályok által szabályozott szociális biztonsági ágazatokért és rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy más megfelelő hatóságok, Japán vonatkozásában a  2.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott japán nyugdíjrendszerekre és japán egészségbiztosítási rendszerekre vonatkozóan illetékes kormányzati szervezetek; e) „illetékes intézmény” Magyarország vonatkozásában az az intézmény vagy hatóság, amelynek feladata minden egyes esetben a magyar jogszabályok végrehajtása, Japán vonatkozásában a  2.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott japán nyugdíjrendszerek és japán egészségbiztosítási rendszerek végrehajtásáért felelős biztosító intézmények, illetve azok szövetségei; f ) „biztosítási idők” Magyarország vonatkozásában a  járulékfizetési és minden olyan idő, amely Magyarország jogszabályai szerint járulékfizetési időnek minősül, Japán vonatkozásában a járulékfizetés időtartama a japán jogszabályok szerint a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i)- v) alpontjában meghatározott japán nyugdíjrendszerek esetében, valamint az említett jogszabályok értelmében az ellátásra való jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vett más időszak, nem értendő ide azonban az  ellátásra való jogosultságot a  fenti jogszabályok szerint megalapozó olyan időszak, amelyet a jelen Egyezménnyel hasonló más szociális biztonsági egyezmény alapján vesznek figyelembe; g) „ellátások” Magyarország vonatkozásában Magyarország jogszabályai szerinti nyugdíj és más pénzbeli ellátások, továbbá ezek valamennyi pótléka, kiegészítése vagy emelése, melyet az e jogszabályok szerinti jogosultnak az ellátáson felül kell kifizetni, Japán vonatkozásában a japán jogszabályok szerinti nyugdíj és más pénzbeli ellátások. (2) A  jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából a  jelen Egyezményben meg nem határozott fogalmak jelentése megegyezik az érintett Szerződő Állam jogszabályaiban meghatározott fogalmakkal. 2. cikk Tárgyi hatály Jelen Egyezmény (1) Japán vonatkozásában kiterjed a) a következő japán nyugdíjrendszerekre: i) Nemzeti Nyugdíj (kivéve Nemzeti Nyugdíjalapot); ii) Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás (kivéve a Munkavállalói Nyugdíjalapot); iii) Nemzeti Köztisztviselők Kölcsönös Segélynyugdíja; iv) Helyi Köztisztviselők és Hasonló Jogállású Alkalmazottak Kölcsönös Segélynyugdíja (kivéve a  helyi képviselőtestületek tagjainak nyugdíjrendszerét); és v) a Magániskolai Alkalmazottak Kölcsönös Segélynyugdíja; (A ii)- v)  alpontokban említett japán nyugdíjrendszerek a  továbbiakban „japán munkavállalói nyugdíjrendszerek” elnevezést viselik); azonban a jelen Egyezmény szempontjából nem tekinthető Nemzeti Nyugdíjnak az Időskorúak Jóléti Nyugdíja vagy bármely egyéb nyugdíj, amelyet átmeneti vagy kiegészítő jelleggel a jogosult jólétének biztosítása érdekében teljes egészében vagy jellemzően a nemzeti költségvetési forrásból nyújtanak; és b) a japán egészségbiztosítási rendszerre, amelyet az alábbi jogszabályok hajtanak végre: i) az Egészségbiztosításról szóló törvény (1922. évi 70. törvény); ii) a Tengerészek Biztosításáról szóló törvény (1939. évi 73. törvény ); iii) a Nemzeti Egészségbiztosításról szóló törvény (1958. évi 192. törvény); iv) a Nemzeti Köztisztviselők Kölcsönös Segítő Egyesületéről szóló törvény (1958. évi 128. törvény); v) a  Helyi Köztisztviselők és velük hasonló jogállású alkalmazottak Kölcsönös Segítő Egyesületéről szóló törvény (1962. évi 152. törvény); vi) a Magániskolai Alkalmazottak Kölcsönös Segítő egyesületéről szóló törvény (1953. évi 245. törvény); és vii) az  Időskorú Állampolgárok Egészségügyi Ellátásának Biztonságáról szóló törvény (1982. évi 80. törvény); azonban a  jelen Egyezmény végrehajtása során, az 5., 14-21., 26., 27., 30. cikk (annak (3) bekezdése kivételével), és a 33. cikk (2) bekezdése kizárólag a jelen bekezdés a) pontjában felsorolt japán nyugdíjrendszerekre alkalmazandó; és (2) Magyarország vonatkozásában kiterjed azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek a) a  biztosítási kötelezettségről, a  társadalombiztosítási ellátások és a  munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint b) a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkoznak; azonban a  jelen bekezdésben említett törvények és rendeletek nem foglalják magukban a  Magyarország és egy harmadik ország által a  szociális biztonságról megkötött, vagy megkötésre kerülő egyezményeket vagy más nemzetközi megállapodásokat, illetve azokat a  törvényeket és rendeleteket, amelyek ezek végrehajtása céljából kerülnek kihirdetésre. 3. cikk Személyi hatály A jelen Egyezményt kell alkalmazni arra a  személyre, aki az  egyik Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, vagy tartozott, úgyszintén a  családtagjaira, vagy a  túlélő hozzátartozóira, akik jogosultságukat ettől a személytől származtatják. 4. cikk Egyenlő bánásmód Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a 3. cikkben meghatározott személyek, akiknek szokásos tartózkodási helye valamelyik Szerződő Állam felségterületén van, az  adott Szerződő Állam állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesülnek az  adott Szerződő Állam jogszabályainak alkalmazása során. Jelen cikk alkalmazása során, Magyarország jogszabályai végrehajtása vonatkozásában a  szokásos tartózkodás a  3 hónapos időtartamot meghaladó folyamatos tartózkodás, amely időtartam az  érintett tartózkodás vonatkozásában a Magyarországra történő első belépéstől számítandó. 5. cikk Ellátások kifizetése külföldön (1) Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a Szerződő Állam azon jogszabályi rendelkezése, amely kizárólag azon az  alapon korlátozza valamely ellátásra való jogosultságot vagy valamely ellátás kifizetését, hogy a  személy szokásos tartózkodási helye a  Szerződő Állam felségterületén kívül van, nem alkalmazható azokra a  személyekre, akik szokásos tartózkodási helye a másik Szerződő Állam területén van. (2) Az egyik Szerződő Állam jogszabályai alapján járó ellátásokat a másik Szerződő Állam olyan állampolgárai részére, akik szokásos tartózkodási helye harmadik államban van, ugyanolyan feltételek mellett kell kifizetni, mintha az első Szerződő Állam állampolgárai lennének. (3) Jelen cikk alkalmazása során, Magyarország jogszabályai végrehajtása vonatkozásában a  szokásos tartózkodás a  3 hónapos időtartamot meghaladó folyamatos tartózkodás, amely időtartam az  érintett tartózkodás vonatkozásában a Magyarországra történő első belépéstől számítandó. II. RÉSZ AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6. cikk Általános rendelkezés Amennyiben a  jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az  a  személy, aki munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként az  egyik Szerződő Állam felségterületén munkát végez, e  munkavégzése vagy önálló vállalkozói tevékenysége tekintetében kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik. 7. cikk Munkavállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozó különleges rendelkezések (1) Ha az  egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalót a  munkáltatója ezen Szerződő Állam felségterületéről a  másik Szerződő Állam felségterületére munkavégzés céljából kiküldi és utóbbi munkavégzésre tekintettel a  munkavállaló további munkaszerződést nem köt, a  munkavállaló kizárólag az  első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha az  első Szerződő Állam felségterületén végezne munkát feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet. (2) Ha az  egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló – aki nem tartozik a  jelen cikk (1)  bekezdése hatálya alá – munkaszerződést köt a  munkáltatóhoz kapcsolódó, a  másik Szerződő Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval is azt követően, hogy a munkáltató a munkavállalót a másik Szerződő Állam felségterületére munkavégzés céljából kiküldi, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha az  első Szerződő Állam felségterületén végezne munkát feltéve, hogy a  kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet. Az e bekezdésben hivatkozott kapcsolódó munkáltatók köréről a Szerződő Államok Kormányai külön állapodnak meg. (3) Amennyiben jelen cikk (1) és (2)  bekezdésében említett kiküldetés időtartama az  öt évet meghaladja, a  Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az  általuk kijelölt illetékes intézmények a  munkavállaló és a  munkáltató közös kérelme alapján egy alkalommal megegyezhetnek abban, hogy a  munkavállaló az  első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alatt maradjon. A kiküldetés teljes időtartama, beleértve az első Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóságának jelen bekezdés szerinti meghosszabbításának időtartamát, nem haladhatja meg a hat évet. (4) Jelen cikk (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni arra a munkavállalóra, akit a munkáltatója az egyik Szerződő Állam felségterületéről harmadik állam felségterületére történő kiküldést követően a harmadik állam területéről a másik Szerződő Állam felségterületére küld ki. (5) Ha az  egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő Állam felségterületén rendszerint önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, átmeneti jelleggel önálló vállalkozói tevékenységet végez csak a másik Szerződő Állam felségterületén, kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha továbbra is az  előző Szerződő Állam felségterületén végezne tevékenységet azzal, hogy a  másik Szerződő Állam felségterületén történő önálló vállalkozói tevékenység tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet. (6) Amennyiben a  jelen cikk (5)  bekezdésében említett, a  másik Szerződő Állam felségterületén végzett önálló vállalkozói tevékenység a tervezett időtartamát meghaladja, a Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt illetékes intézmények az  önálló vállalkozó kérelme alapján egy alkalommal megegyezhetnek abban, hogy az önálló vállalkozó az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alatt maradjon. Az önálló vállalkozói tevékenység teljes időtartama, beleértve az  első Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóságának jelen bekezdés szerinti meghosszabbításának időtartamát, nem haladhatja meg a hat évet. 8. cikk Különleges rendelkezések a repülőgépek fedélzetén foglalkoztatott személyekről Az a  személy, aki munkavállalóként nemzetközi forgalomban közlekedő repülőgép fedélzetén dolgozik, ezen munkaviszonya tekintetében csak azon Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, amelynek felségterületén a munkáltató található. 9. cikk A diplomáciai missziók tagjai, konzuli állomáshelyek tagjai és a köztisztviselők (1) A  jelen Egyezmény nem érinti a  diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt Bécsi Egyezmény, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én elfogadott Bécsi Egyezmény alkalmazását. (2) A  jelen cikk (1)  bekezdésével összhangban, amennyiben Japán valamely köztisztviselőjét vagy Japán jogszabályai szerint bármely annak tekintett személyt Magyarország felségterületére küldték munkavégzésre, ezen személy továbbra is Japán jogszabályainak a hatálya alatt áll, mintha ez a személy Japán felségterületén dolgozna. (3) A jelen cikk (1) bekezdésével összhangban, amennyiben Magyarország valamely köztisztviselőjét, közalkalmazottját vagy Magyarország jogszabályai szerint bármely annak tekintett személyt Japán felségterületére küldték munkavégzésre, ezen személy továbbra is Magyarország jogszabályainak a  hatálya alatt áll, mintha ez  a  személy Magyarország felségterületén dolgozna. 10. cikk Kivételek a 6–9. cikkek alól A munkavállaló és a  munkáltató közös kérelmére vagy az  önálló vállalkozó kérelmére, a  foglalkoztatás és önálló vállalkozói tevékenység jellegének és körülményeinek figyelembe vételével, a Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az  általuk kijelölt illetékes intézmények egyes személyek vagy személyek egyes kategóriáinak érdekében kivételeket engedélyezhetnek a  6–9.  cikkek rendelkezései alól, feltéve, ha ezekre a  személyekre vagy a  személyek ezen kategóriáira valamelyik Szerződő Állam jogszabályait kell alkalmazni. 11. cikk Házastárs és gyermekek (1) A Japán felségterületén dolgozó és a 7. cikk, a 9. cikk (3) bekezdése, vagy a 10. cikk alapján kizárólag Magyarország jogszabályai hatálya alá tartozó személyt kísérő házastárs vagy gyermek tekintetében nem alkalmazandóak: a) a  2.  cikk (1)  bekezdés a)  pont i)  alpontjában megjelölt japán nyugdíjrendszerre vonatkozó jogszabályok, feltéve, hogy a  japán jogszabályokban előírt, a  szociális biztonsági egyezmények alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülnek; illetve b) a  2.  cikk (1)  bekezdés b)  pont iii) és vii)  alpontjaiban megjelölt japán egészségbiztosítási rendszerre vonatkozó jogszabályok, feltéve, hogy a  házastárs vagy gyermek Magyarország (természetbeni) egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó jogszabályai hatálya alá tartozik, és a japán jogszabályokban előírt, a szociális biztonsági egyezmények alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülnek. (2) Azonban, ha a  házastárs vagy a  gyermek kérelmezi, a  jelen cikk (1)  bekezdésének a), illetve b)  pontja nem alkalmazandók. 12. cikk A biztosítotti jogviszony igazolása (1) Az egyik Szerződő Állam illetékes hatósága által a 22. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt összekötő szerve igazolja a munkáltató és a munkavállalója, illetve az önálló vállalkozó kérelmére, hogy a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó azon Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik. (2) Magyarország összekötő szerve a  házastárs vagy gyermek kérelmére igazolja, hogy a  házastárs vagy gyermek az  egészségbiztosítási ellátások (természetbeni ellátások) vonatkozásában Magyarország jogszabályai hatálya alá tartozik. 13. cikk Kötelező biztosítás A 6–8. cikk, a 9. cikk (2) és (3) bekezdése és a 11. cikk kizárólag a Szerződő Államok jogszabályai szerinti kötelező biztosításra alkalmazandó. A  7.  cikk nem alkalmazandó arra a  személyre, aki Japánban, Japán felségterületén székhellyel rendelkező munkáltató alkalmazásában áll, vagy rendszerint önálló vállalkozóként Japán területén tevékenységet folytat, ha ez  a  személy nem tartozik a  2.  cikk (1)  bekezdése a)  pontjának i)–v)  alpontjában meghatározott japán nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos japán jogszabályok hatálya alá. III. RÉSZ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. FeJezet a Japán ellátásokra vonatkozó rendelkezések 14. cikk A japán öregségi és túlélő hozzátartozói ellátásokra vonatkozó összeszámítási szabályok (1) Ha a  személy nem szerzett elegendő biztosítási időt ahhoz, hogy a  japán jogszabályok alapján jogosult legyen a japán öregségi és túlélő hozzátartozói ellátásokra, Japán illetékes intézménye az ellátásra való jogosultság e cikk szerinti megállapításánál figyelembe veszi Magyarország jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, feltéve, hogy ezek a biztosítási idők nem esnek egybe a japán jogszabályok szerinti biztosítási időkkel. A fentiek azonban nem alkalmazandók a kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíjra és a járulékok visszatérítésének megfelelő átalányösszegű kifizetésekre. (2) Jelen cikk (1)  bekezdésének alkalmazásában a  Magyarország jogszabályai szerinti biztosítási időket a  japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti biztosítási időként és a  Nemzeti Nyugdíj szerinti biztosítási időnek megfelelő időként figyelembe veszik. (3) Jelen cikk alkalmazása során nem vehető figyelembe bármely olyan, Magyarország jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő, amely időtartama nem került meghatározásra. 15. cikk A túlélő hozzátartozók ellátásaira vonatkozó különös rendelkezések (1) Ha a  japán jogszabályok a  túlélő hozzátartozók ellátásaira való jogosultság megszerzéséhez (a  járulékok visszatérítésének megfelelő átalányösszegű kifizetések kivételével) előírják, hogy az első orvosi vizsgálat vagy a halál időpontja meghatározott biztosítási időszakra essen, ez  a  követelmény az  említett ellátásokra való jogosultság megállapításánál teljesítettnek minősül, ha az  említett időpont Magyarország jogszabályai szerinti biztosítási időszakra esik. Ha azonban a  Nemzeti Nyugdíj szerinti, a  túlélő hozzátartozó ellátására vonatkozó jogosultságot (a  járulékok visszatérítésének megfelelő átalányösszegű kifizetések kivételével) a  jelen cikk alkalmazása nélkül állapítják meg, ez  a  cikk nem alkalmazható az  ugyanazon biztosítási esemény alapján a  japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti túlélő hozzátartozói ellátásra való jogosultság megállapítására (a  járulékok visszatérítésének megfelelő átalányösszegű kifizetések kivételével). (2) Jelen cikk alkalmazása során nem vehető figyelembe bármely olyan, Magyarország jogszabályai szerint szerzett biztosítási idő, amely időtartama nem került meghatározásra. (3) A  jelen cikk (1)  bekezdésének alkalmazása során, a  két vagy több japán munkavállalói nyugdíjrendszerben biztosítási idővel rendelkező munkavállaló tekintetében az  érintett bekezdésben említett követelmény az  egyik vonatkozó nyugdíjrendszerben teljesítettnek minősül a japán jogszabályoknak megfelelően. (4) Az 5. cikk (1) bekezdése nem érinti azokat a japán jogszabályi rendelkezéseket, amelyek előírják, hogy a 60. életévét már, de a 65. életévét még nem betöltött személynek az első orvosi vizsgálat vagy a halál időpontjában Japánban kell laknia ahhoz, hogy a Rokkantsági Alapnyugdíjra vagy a Túlélő Hozzátartozók Alapnyugdíjára jogosult legyen. 16. cikk A japán öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások összegének kiszámítása (1) Ha a  japán jogszabályok szerinti öregségi vagy túlélő hozzátartozói ellátásra való jogosultságot a  14.  cikk (1) bekezdése vagy a 15. cikk (1) bekezdése alapján állapítják meg, a  japán illetékes intézmény az ellátás összegét a japán jogszabályok alapján számítja ki, figyelemmel a jelen cikk (2)–(5) bekezdésének rendelkezéseire. (2) A  Túlélő Hozzátartozók Alapnyugdíja és más ellátások tekintetében, amelyek a  biztosítási időtől függetlenül meghatározott összegűek, ha az  említett ellátásokra való jogosultság feltételei a  14.  cikk (1)  bekezdése vagy a  15.  cikk (1)  bekezdése alapján teljesülnek, az  ellátás összegét a  járulékfizetési időszakok és az  adott ellátást folyósító nyugdíjrendszer szerinti járulékmentes időszakok összesített időtartamának a  járulékfizetési időszakok, a  járulékmentes időszakok és Magyarország jogszabályai szerinti biztosítási idők összesített időtartamához viszonyítva arányosan kell meghatározni. (3) A  japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti túlélő hozzátartozói ellátások tekintetében, amennyiben az  említett ellátások összegét a  japán jogszabályokban meghatározott időszak alapulvételével számítják ki, és az  említett rendszerek szerinti biztosítási időszakok összesítve sem érik el a  meghatározott időtartamot, viszont az  említett ellátásokra való jogosultság feltételei a  14.  cikk (1)  bekezdése vagy a  15.  cikk (1)  bekezdése alapján teljesülnek, az  ellátás összegét a  japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti biztosítási időknek a  biztosítási idők és Magyarország jogszabályai szerinti biztosítási idők összesített időtartamához viszonyítva arányosan kell kiszámítani. Ha azonban a  biztosítási idők összesített tartama meghaladja az  előírt időtartamot, a  biztosítási idők összesített időtartama az előírt időtartammal egyenlőnek tekintendő. (4) Figyelemmel a  japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti ellátások összegének a  jelen cikk (2) és (3)  bekezdésében foglaltaknak megfelelően történő kiszámítására, ha az  ellátásra jogosult személy két vagy több ilyen nyugdíjrendszerben rendelkezik biztosítási idővel, az  adott ellátást folyósító, a  jelen cikk (2)  bekezdésében említett nyugdíjrendszer szerinti járulékfizetési időszakok, illetve a  jelen cikk (3)  bekezdésében említett japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti járulékfizetési időszakok tartama az  összes ilyen nyugdíjrendszer szerinti járulékfizetési időszak összesített időtartamának felel meg. Ha azonban a  biztosítási idők összesített tartama megegyezik a  jelen cikk (3) bekezdése szerinti japán jogszabályokban meghatározott időszakkal vagy meghaladja azt, a jelen cikk (3) bekezdésében rögzített számítási mód és ez a bekezdés nem alkalmazandó. (5) A  Házastárs Kiegészítő Nyugdíja tekintetében, amely a  Munkavállalói Öregségi Nyugdíj részét képezi, valamint minden más, határozott összegben megállapítható ellátások vonatkozásában, ha a  japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti biztosítási idők elérik vagy meghaladják a  japán jogszabályokban meghatározott időtartamot, amennyiben az  említett ellátásokra való jogosultság feltételei a  14.  cikk (1)  bekezdése alapján teljesülnek, a  folyósítandó összeget a  meghatározott időszakra az  adott ellátást folyósító japán munkavállalói nyugdíjrendszerek szerinti biztosítási időszakok arányában kell kiszámítani. 17. cikk Kivétel a 4. cikk rendelkezései alól A 4.  cikk nem érinti a  Japán területén kívüli szokásos tartózkodás alapján a  japán állampolgárok számára a  japán jogszabályok értelmében biztosított kiegészítő időszakokra vonatkozó rendelkezéseket. 2. FeJezet a maGyar ellátásokra vonatkozó rendelkezések 18. cikk Összeszámítás (1) Ha Magyarország jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság biztosítási idők megszerzésétől függ, és az érintett személynek hiányzik a szükséges biztosítási ideje a teljes ellátáshoz, akkor a magyar illetékes intézmény figyelembe veszi a  japán jogszabályok szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat a  magyar jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek. (2) Amennyiben magyar ellátás került megállapításra, a  japán jogszabályok szerinti kiegészítő biztosítási idők összeszámítása nem eredményezheti a magyar ellátás bármely felülvizsgálatát vagy újraszámítását. 19. cikk A magyar részellátások megállapítása (1) Ha Magyarország jogszabályai szerint az  ellátásra való jogosultság kizárólag a  18.  cikk (1)  bekezdésének alkalmazásával állapítható meg, Magyarország illetékes intézménye a) kiszámítja az ellátásnak azt az elméleti összegét, amelyet akkor folyósítanának, ha a mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint szerzett összeszámított biztosítási időket Magyarország jogszabályai szerint szerezték volna; és b) jelen bekezdés a)  pontja szerint kiszámított elméleti összeg alapján meghatározza a  folyósítandó ellátás tényleges összegét oly módon, hogy Magyarország jogszabályai szerint szerzett teljes biztosítási idők hosszának a  mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányát alkalmazza. (2) A jelen cikk (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából, a Magyarország jogszabályai szerinti biztosítási idő során szerzett jövedelmet és e jogszabályok szerint megfizetett járulékokat figyelembe kell venni. 20. cikk Ellátások egyidejű fennállása Magyarország azon jogszabályait, amelyek bármely más magyar jogszabályok szerinti igényjogosultságok, ellátások egyidejű fennállása esetére kizárják vagy korlátozzák az  igényjogosultságot vagy az  ellátás folyósítását, a  japán jogszabályok szerinti igényjogosultságok, ellátások egyidejű fennállása esetére is megfelelően alkalmazni kell. 21. cikk Egy évnél rövidebb biztosítási idő Ha Magyarország jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idő kevesebb, mint egy év, és ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való igényjogosultság, Magyarország illetékes intézménye nem alkalmazza a 18. cikk (1) bekezdését és nem nyújt semmilyen ellátást. IV. RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK 22. cikk Igazgatási együttműködés (1) A két Szerződő Állam illetékes hatóságai: a) megállapodnak a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges igazgatási intézkedésekben; b) kijelölik az  összekötő szerveket, melyek közvetlenül kapcsolatot tarthatnak egymással a  jelen Egyezmény végrehajtásának megkönnyítése érdekében; és c) a  lehető legrövidebb időn belül közlik egymással a  jelen Egyezmény végrehajtását érintő jogszabályváltozásokkal összefüggő minden információt. (2) Az  összekötő szervek, az  illetékes hatóságok bevonásával megállapodhatnak az  Egyezmény végrehajtásához szükséges és célszerű intézkedésekben. (3) A két Szerződő Állam illetékes hatóságai és illetékes intézményei – saját hatáskörük keretén belül – kötelesek a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges minden segítséget megadni. Ez a segítségnyújtás ingyenesen történik. 23. cikk Illetékek és hitelesítési díjak (1) Amennyiben az  egyik Szerződő Állam jogszabályai, egyéb vonatkozó törvényei és rendelkezései olyan szabályt tartalmaznak, amely mentességet vagy kedvezményt biztosít az  adott Szerződő Állam jogszabályai szerint benyújtandó okmányok után fizetendő igazgatási illetékek vagy konzuli díjak vonatkozásában, ez a szabály a jelen Egyezmény és a másik Szerződő Állam jogszabályainak alkalmazása során benyújtandó okmányokra is vonatkozik. (2) A  jelen Egyezmény és az  egyik Szerződő Állam jogszabályainak alkalmazása során benyújtott okmányokat nem szükséges felülhitelesíttetni, illetve azok nem igényelnek más hasonló alakiságot a  diplomáciai vagy konzuli hatóságok részéről. 24. cikk Kapcsolattartás (1) Jelen Egyezmény végrehajtása során mindkét Szerződő Állam illetékes hatóságai és illetékes intézményei közvetlenül tarthatják a  kapcsolatot egymással és az  érintett személyekkel magyar, japán vagy angol nyelven, tekintet nélkül utóbbiak lakóhelyére. A Magyarország jogszabályai szerinti határozatok és egyéb ügyiratok ajánlott levélben közvetlenül megküldhetők a Japán felségterületén tartózkodó érintett személyeknek. (2) Jelen Egyezmény végrehajtása során az  egyik Szerződő Állam illetékes hatóságai és illetékes intézményei nem utasíthatnak el kérelmet vagy más okiratot azon a címen, hogy az magyarul, japánul vagy angolul íródott. 25. cikk Adatok továbbítása és bizalmas kezelése (1) A  Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy illetékes intézményei a  jogszabályaiknak, egyéb vonatkozó törvényeiknek és rendelkezéseiknek megfelelően, a  jogszabályaik alapján gyűjtött személyes adatokat kötelesek átadni a  másik Szerződő Állam illetékes hatóságainak vagy illetékes intézményeinek, amennyiben azok a  jelen Egyezmény végrehajtásához szükségesek. (2) A Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy illetékes intézményei, a másik Szerződő Állam illetékes hatóságainak vagy illetékes intézményeinek kérelmére, a jogszabályaiknak, egyéb vonatkozó törvényeiknek és rendelkezéseiknek megfelelően, a  jogszabályaik alapján gyűjtött személyes adatot adhatnak át a  másik Szerződő Állam illetékes hatóságainak vagy illetékes intézményeinek, amennyiben azok szükségesek a  másik Szerződő Állam jogszabályainak végrehajtásához. (3) A jelen cikk (1) és (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően továbbított személyes adatok védelmére a Szerződő Államok jogszabályai, egyéb vonatkozó törvényei és rendelkezései, valamint a következő rendelkezések irányadók: a) az  átadott személyes adatokat a  fogadó szerv kizárólag a  jelen Egyezmény végrehajtása céljából használhatja, hacsak nem a fogadó állam törvényei és rendelkezései alapján a más célú, úgymint büntetőjogi vagy adóügyi védelemben részesített érdekekből történő felhasználás kötelező; b) egyedi esetekben a fogadó szerv, az átadó szerv kérelmére, informálja az utóbbi szervet az átadott személyes adat felhasználásának céljáról és annak eredményéről; c) az átadó szerv köteles figyelemmel lenni az átadott adatok helyességére, valamint a kívánt cél szempontjából való szükséges terjedelemre korlátozott voltukra. Az  átadó Állam belső jogszabályai, egyéb vonatkozó törvényei és rendelkezései szerinti adatszolgáltatási tilalmakat megállapító rendelkezéseket figyelembe kell venni. Amennyiben kiderül, hogy a  közölt adatok hibásak, vagy olyan adatokat közöltek, amelyeket az  adatszolgáltató Állam törvényei és rendelkezései szerint nem lett volna szabad közölni, úgy az  átadó szervnek erről haladéktalanul értesítenie kell a  fogadó szervet. Ebben az  esetben a  fogadó szerv köteles az ilyen adatokat helyesbíteni vagy törölni; d) az  átadó szerv és a  fogadó szerv, az  érintett személy kérelmére, köteles tájékoztatni a  személyt az  átadott személyes adatokról, azok felhasználásának céljáról, jogalapjáról, időtartamáról és az adatok fogadójáról; e) a  fogadó szervnek – a  fogadó állam vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban – törölnie kell az átadott személyes adatokat, amennyiben azok már nem szükségesek azon cél érdekében, amelyekre tekintettel átadták azokat; f ) a személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó intézmény köteles rögzíteni; g) az  átadó és a  fogadó intézmény köteles gondoskodni az  átadott személyes adatok – illetéktelen hozzáféréssel, valamint a  jogtalan megváltoztatással és az  illetéktelen nyilvánosságra hozatallal szembeni – hatékony védelméről; h) amennyiben az  érintett személy az  egyik Szerződő Állam illetékes hatóságain vagy illetékes intézményei által a másik Szerződő Állam illetékes hatóságaihoz vagy illetékes intézményeihez a jelen Egyezmény alapján történő személyes adatainak közlése következtében elszenvedett jogsérelme miatt jogorvoslattal él a másik Szerződő Állam illetékes hatóságaihoz vagy illetékes intézményeihez, akkor a fellebbezést a másik Szerződő Állam jogszabályai, egyéb vonatkozó törvényei és rendelkezései alapján kell elbírálni; i) az érintett személy kérelmére a fogadó szerv – a fogadó Állam jogszabályaival, egyéb vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban – köteles az általa jogellenesen kezelt adatok felhasználását felfüggeszteni, illetve az ilyen adatokat törölni és a felfüggesztésről vagy törlésről az átadó szervet haladéktalanul értesíteni. Az érintett személy kérelmére az átadó szerv – az átadó Állam jogszabályaival, egyéb vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban – köteles az  átadó szerv által kezelt helytelen adatokat helyesbíteni és a helyesbítésről a fogadó szervet haladéktalanul értesíteni; j) a  személyes adatok védeleméhez fűződő jogok megsértése esetén megfelelő jogorvoslati intézkedések biztosítása szükséges a Szerződő Államok jogszabályaival, egyéb vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban; és k) az  e  cikkben meghatározott, valamely szerződő fél által kapott személyes adatok jogszerű kezelését e  szerződő félnek a  személyes adatok bizalmasságának védelmére vonatkozó törvényei és rendelkezései szerint kell biztosítani. 26. cikk Kérelem, jogorvoslati kérelem és nyilatkozat benyújtása (1) Ha az  egyik Szerződő Állam jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó írásbeli kérelmet, jogorvoslati kérelmet vagy más nyilatkozatot nyújtanak be a másik Szerződő Állam illetékes hatóságához vagy illetékes intézményéhez, amely illetékes a  másik Szerződő Állam jogszabályai szerinti hasonló ellátások iránti kérelem, jogorvoslati kérelem vagy nyilatkozat befogadására, az  ellátásra vonatkozó kérelem, jogorvoslati kérelem vagy nyilatkozat úgy tekintendő, mintha azt az  egyik Szerződő Állam illetékes hatóságához vagy illetékes intézményéhez nyújtották volna be ugyanazon a napon, és elbírálása is az egyik Szerződő Állam eljárásai és jogszabályai szerint történik. (2) Az egyik Szerződő Állam illetékes hatósága vagy illetékes intézménye a  jelen cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint benyújtott ellátásra vonatkozó kérelmet, jogorvoslati kérelmet vagy nyilatkozatot haladéktalanul megküldi a másik Szerződő Állam illetékes hatóságának vagy illetékes intézményének. (3) Az egyik Szerződő Állam jogszabályai szerinti ellátás iránti kérelem benyújtása, jogorvoslati kérelem, vagy bármely más nyilatkozat nem minősül automatikusan a  másik Szerződő Állam jogszabályai szerint eljárás megállapítására irányuló eljárás kezdeményezésének. Amennyiben a  kérelmező a  másik Szerződő Államhoz nyújt be ellátás megállapítása iránti kérelmet, vagy jogorvoslati kérelmet, vagy bármely más nyilatkozatot, ezen másik Szerződő Állam jogszabályai szerinti eljárásokat kell lefolytatni. 27. cikk Ellátások folyósítása (1) A  jelen Egyezmény alapján járó ellátásokat szabadon átváltható pénznemben kell folyósítani. Amennyiben valamelyik Szerződő Állam valutaátváltási vagy -átutalási korlátozást vezet be, mindkét Szerződő Állam kormánya köteles haladéktalanul egyeztetni az érintett Szerződő Állam által a jelen Egyezmény alapján folyósítandó ellátások kifizetésének biztosításához szükséges intézkedésekről. (2) A  jelen Egyezmény alapján történő átutalásokat azon törvények és rendelkezések alapján kell végezni, amelyek a Szerződő Államok felségterületein az ilyen átutalás időpontjában hatályban vannak. 28. cikk A vitás kérdések rendezése A jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő vitás kérdéseket a  Szerződő Államok közötti tárgyalások útján kell rendezni. 29. cikk Címek A jelen egyezmény részeinek, fejezeteinek és cikkeinek címei a  hivatkozások egyszerűsítését szolgálják, és nem befolyásolják az Egyezmény értelmezését. V. RÉSZ ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. cikk Hatálybalépés előtti események és határozatok (1) A jelen Egyezmény az ellátásra való jogosultságot legkorábban az Egyezmény hatálybalépésének napjától biztosítja. (2) A jelen Egyezmény végrehajtása során a hatálybalépése előtt teljesített biztosítási időket, valamint a hatálybalépése előtt bekövetkezett más, jogilag releváns tényeket is figyelembe kell venni. (3) A  7.  cikk (1), (2) vagy (5)  bekezdésének alkalmazása során azon személyek esetében, akik a  jelen Egyezmény hatálybalépése előtt az egyik Szerződő Állam területén dolgoztak, a 7. cikk (1), (2) vagy (5) bekezdésében említett tervezett kiküldetés, illetve önálló vállalkozói tevékenység időtartamát úgy kell tekinteni, mintha az  a  jelen Egyezmény hatálybalépésének napján kezdődött volna. (4) A  jelen Egyezmény hatálybalépése előtt egyedi esetekben hozott határozatok nem érintik az  Egyezmény alapján keletkező jogokat. (5) Ha a jelen Egyezmény alapján, annak hatálybalépésétől számított 1 éven belül ellátás megállapítása iránti kérelmet nyújtanak be, úgy a jelen Egyezmény végrehajtásából származó bármely igényjogosultság a kérelem benyújtásának napján vagy az  azt követő lehető legkorábbi időpontban nyílik meg. Amennyiben a  jelen Egyezmény hatályba lépésétől számított egy év letelte után nyújtják be a  kérelmet, a  megállapítás napját az  illető Szerződő Állam jogszabályai határozzák meg. (6) Jelen Egyezmény alkalmazása nem eredményezheti a  kedvezményezett számára azon ellátások összegének csökkentését, amelyekre a jogosultságot az Egyezmény hatálybalépése előtt állapították meg. 31. cikk Magyarország Európai Uniós tagságából fakadó kötelezettségei A jelen Egyezmény semmilyen formában nem befolyásolja Magyarország Európai Unió jogából vagy az  EGT Megállapodásból fakadó jogait és kötelezettségeit. 32. cikk Hatályba lépés Jelen Egyezmény azt a  hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a  Szerződő Államok diplomáciai jegyzéket váltottak, amelyben tájékoztatták egymást arról, hogy a  jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges saját alkotmányos követelményeiket teljesítették. 33. cikk Az Egyezmény időbeli hatálya és megszüntetése (1) A  jelen Egyezmény határozatlan ideig marad hatályban. Bármelyik Szerződő Állam a  diplomáciai csatornákon keresztül írásbeli értesítést küldhet a másik Szerződő Államnak a jelen Egyezmény felmondásáról. Ebben az esetben a jelen Egyezmény a felmondásról küldött értesítés évét követő első naptári év végéig hatályban marad. (2) Ha a jelen Egyezményt ezen cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint felmondják, az Egyezmény alapján szerzett ellátásokra való jogosultsággal és az ellátások folyósításával kapcsolatos jogok fennmaradnak. A  jelen Egyezmény megszűnése nem érinti az 5. cikk (1) bekezdésének alkalmazását az abban foglalt jogosultságok vonatkozásában. A fentiek hiteléül, az alulírottak, kellő meghatalmazás birtokában, aláírták a jelen Egyezményt. Készült Budapesten, 2013. augusztus huszonharmadikán két eredeti példányban, magyar, japán és angol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, eltérő értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó. (aláírások) (Japán jegyzék) Őexcellenciája, Dr. Martonyi János Magyarország Külügyminisztere Őexcellenciája, Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok a  Japán és Magyarország között a  szociális biztonságról szóló Egyezmény 7. cikk (2) bekezdésére (a továbbiakban “Egyezmény”), melyet a mai napon írtak alá és Japán Kormánya nevében megerősíthetem, hogy a Japán Kormány és a Magyar Kormány között az alábbi megállapodás jött létre: Abban az esetben, ha: (a) (i) az  egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező munkáltató közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír a  másik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében, vagy (ii) a  másik szerződő fél területén székhellyel rendelkező munkáltató közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír az  egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében; vagy (b) ugyanaz a  természetes személy, jogi személy vagy bármely más jogalany közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír az  egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató és a  másik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében, az (a)  pont (i)–(ii)  alpontjaiban és a  b)  pontban hivatkozott, másik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltatót az  a)  pont (i)–(ii)  alpontjaiban és a  b)  pontban hivatkozott, egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltatót egymás kapcsolódó munkáltatójának kell tekinteni. Megtiszteltetésemre szolgál továbbá javasolni, hogy jelen jegyzék és Őexcellenciája válaszul küldendő, a  Magyar Kormány részéről az  előzőek szerinti megállapodást megerősítő jegyzéke a  két Kormány között, az  említett Egyezmény 7.  cikk (2)  bekezdése szerinti megállapodást képezzen, mely az  Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy biztosítsam Őexcellenciáját nagyrabecsülésemről. Budapest, 2013. augusztus 23. Fumio kishida Japán Külügyminisztere (Magyar jegyzék) Őexcellenciája, Fumio Kishida Japán Külügyminisztere Őexcellenciája, Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem Őexcellenciája mai keltezésű jegyzékének átvételét, melynek tartalma az alábbi: „Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok a  Japán és Magyarország között a  szociális biztonságról szóló Egyezmény 7. cikk (2) bekezdésére (a továbbiakban “Egyezmény”), melyet a mai napon írtak alá és Japán Kormánya nevében megerősíthetem, hogy a Japán Kormány és a Magyar Kormány között az alábbi megállapodás jött létre: Abban az esetben, ha: (a) (i) az  egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező munkáltató közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír a  másik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében, vagy (ii) a  másik szerződő fél területén székhellyel rendelkező munkáltató közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír az  egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében; vagy (b) ugyanaz a  természetes személy, jogi személy vagy bármely más jogalany közvetlenül vagy közvetve részt vesz, illetve részesedéssel bír az  egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató és a  másik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltató irányításában, ellenőrzésében, illetve tőkéjében, az (a)  pont (i)–(ii)  alpontjaiban és a  b)  pontban hivatkozott, másik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltatót az  a)  pont (i)–(ii)  alpontjaiban és a  b)  pontban hivatkozott, egyik szerződő államban székhellyel rendelkező munkáltatót egymás kapcsolódó munkáltatójának kell tekinteni. Megtiszteltetésemre szolgál továbbá javasolni, hogy jelen jegyzék és Őexcellenciája válaszul küldendő, a  Magyar Kormány részéről az  előzőek szerinti megállapodást megerősítő jegyzéke a  két Kormány között, az  említett Egyezmény 7.  cikk (2)  bekezdése szerinti megállapodást képezzen, mely az  Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba.” Megtiszteltetés számomra továbbá, hogy Magyarország Kormánya nevében megerősíthetem az  előbb említett megállapodást és egyetértek azzal, hogy Őexcellenciája jegyzéke és e  válaszjegyzék a  két Kormány közötti megállapodást képezzen, mely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy biztosítsam Őexcellenciáját nagyrabecsülésemről. Budapest, 2013. augusztus 23. martonyi János Magyarország Külügyminisztere (Japán jegyzék) Őexcellenciája, Dr. Martonyi János Magyarország Külügyminisztere Őexcellenciája, Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok a  Japán és Magyarország között a  szociális biztonságról szóló Egyezményre (a  továbbiakban “Egyezmény”), mely a  mai napon került aláírásra, valamint a  2015. október 1-én hatályba lépő, a  japán nyugdíjrendszereket érintő japán jogszabályváltozásokra (a  továbbiakban: Japán jogszabályváltozások). A Japán jogszabályváltozások alapján 2015. október 1-től a Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás a  nemzeti köztisztviselőkre, helyi köztisztviselőkre, a  magániskolai alkalmazottakra és a  hasonló jogállású alkalmazottakra lesz alkalmazandó, 2015. október 1-én megszüntetésre kerül a kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj, ezen kiegészítő nyugdíj megszüntetésével, 2015. október 1-től átmeneti intézkedések kerülnek bevezetésre, és a  2015. október 1-től bevezetésre kerülő, öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátások (a továbbiakban: öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátások) kerülnek megállapításra a nemzeti köztisztviselők, helyi köztisztviselők, a magániskolai alkalmazottak és a hasonló jogállású alkalmazottak részére 2015. október 1-től. Erre való figyelemmel, Japán és Magyarország Kormányainak képviselői megbeszéléseket folytattak az Egyezmény 2015. október 1-től történő alkalmazása tekintetében. Az  előbb említett megbeszélések eredményeként a  Japán Kormány értelmezése az alábbi: 1. Az Egyezmény alkalmazása tekintetében, az Egyezmény 2. cikk a) pontjának ii)-v) alpontjaiban (az Egyezményben japán munkavállalói nyugdíjrendszerekként) hivatkozott japán nyugdíjrendszerek az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdés a)  pontjának ii)  alpontjában hivatkozott Munkavállalói Nyugdíjbiztosításban összevonásra kerülnek 2015. október 1-től, a  japán munkavállalói nyugdíjrendszerek Japán jogszabályváltozások alapján történt egyesítése fényében. 2015. október 1-től az  Egyezmény szerinti, a  japán munkavállalói nyugdíjrendszerek kifejezés a  Munkavállalói Nyugdíjbiztosítást jelenti. 2015. október 1-től azon körülmények, amelyekre nézve az  Egyezmény 15.  cikk (3)  bekezdése és 16.  cikk (4)  bekezdése alkalmazandó, nem állnak fent a  japán munkavállalói nyugdíjrendszerek Munkavállalói Nyugdíjbiztosításba történő összevonása eredményeként. 2. Az  Egyezmény 14.  cikk (1)  bekezdésének alkalmazása tekintetében, megerősítésre kerül, hogy a  kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj kifejezés 2015. október 1-től azt a  – Japán jogszabályváltozásokat megelőző japán jogszabályok szerinti – kiegészítő nyugdíjat jelenti, amelyet átmeneti intézkedésként lehet megállapítani 2015. október 1-től a  jelenlegi, kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj Japán jogszabályváltozások alapján történt megszüntetésére való tekintettel. 3. Az  Egyezmény nem alkalmazandó az  öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátásokra, és minden más azonos, vagy lényegében hasonló ellátásra, amelyek 2015. október 1-től az  öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátásokat kiegészítendő vagy azok helyében kerülnek bevezetésre. Megtiszteltetésemre szolgál továbbá javasolni, hogy, amennyiben a  fenti értelmezés elfogadható Magyarország Kormánya számára, jelen jegyzék és Őexcellenciája elfogadást megerősítő jegyzéke, a  két Kormány közötti megállapodást képezzen, mely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba. Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy ismételten biztosítsam Őexcellenciáját nagyrabecsülésemről. Budapest, 2013. augusztus 23. Fumio kishida Japán Külügyminisztere (Magyar jegyzék) Őexcellenciája, Fumio Kishida Japán Külügyminisztere Őexcellenciája, Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem Őexcellenciája mai keltezésű jegyzékének átvételét, melynek tartalma az alábbi: „Megtiszteltetés számomra, hogy hivatkozhatok a  Japán és Magyarország között a  szociális biztonságról szóló Egyezményre (a  továbbiakban “Egyezmény”), mely a  mai napon került aláírásra, valamint a  2015. október 1-én hatályba lépő, a  japán nyugdíjrendszereket érintő japán jogszabályváltozásokra (a  továbbiakban: Japán jogszabályváltozások). A Japán jogszabályváltozások alapján 2015. október 1-től a Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás a  nemzeti köztisztviselőkre, helyi köztisztviselőkre, a  magániskolai alkalmazottakra és a  hasonló jogállású alkalmazottakra lesz alkalmazandó, 2015. október 1-én megszüntetésre kerül a kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj, ezen kiegészítő nyugdíj megszüntetésével, 2015. október 1-től átmeneti intézkedések kerülnek bevezetésre, és a  2015. október 1-től bevezetésre kerülő, öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátások (a továbbiakban: öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátások) kerülnek megállapításra a nemzeti köztisztviselők, helyi köztisztviselők, a magániskolai alkalmazottak és a hasonló jogállású alkalmazottak részére 2015. október 1-től. Erre való figyelemmel, Japán és Magyarország Kormányainak képviselői megbeszéléseket folytattak az Egyezmény 2015. október 1-től történő alkalmazása tekintetében. Az  előbb említett megbeszélések eredményeként a  Japán Kormány értelmezése az alábbi: 1. Az Egyezmény alkalmazása tekintetében, az Egyezmény 2. cikk a) pontjának ii)-v) alpontjaiban (az Egyezményben japán munkavállalói nyugdíjrendszerekként) hivatkozott japán nyugdíjrendszerek az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdés a)  pontjának ii)  alpontjában hivatkozott Munkavállalói Nyugdíjbiztosításban összevonásra kerülnek 2015. október 1-től, a  japán munkavállalói nyugdíjrendszerek Japán jogszabályváltozások alapján történt egyesítése fényében. 2015. október 1-től az  Egyezmény szerinti, a  japán munkavállalói nyugdíjrendszerek kifejezés a  Munkavállalói Nyugdíjbiztosítást jelenti. 2015. október 1-től azon körülmények, amelyekre nézve az  Egyezmény 15.  cikk (3)  bekezdése és 16.  cikk (4)  bekezdése alkalmazandó, nem állnak fent a  japán munkavállalói nyugdíjrendszerek Munkavállalói Nyugdíjbiztosításba történő összevonása eredményeként. 2. Az  Egyezmény 14.  cikk (1)  bekezdésének alkalmazása tekintetében, megerősítésre kerül, hogy a  kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj kifejezés 2015. október 1-től azt a  – Japán jogszabályváltozásokat megelőző japán jogszabályok szerinti – kiegészítő nyugdíjat jelenti, amelyet átmeneti intézkedésként lehet megállapítani 2015. október 1-től a  jelenlegi, kölcsönös segélynyugdíjak szerinti meghatározott foglalkozások esetében nyújtott kiegészítő nyugdíj Japán jogszabályváltozások alapján történt megszüntetésére való tekintettel. 3. Az  Egyezmény nem alkalmazandó az  öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátásokra, és minden más azonos, vagy lényegében hasonló ellátásra, amelyek 2015. október 1-től az  öregségi vagy egyéb nyugdíjként folyósított ellátásokat kiegészítendő vagy azok helyében kerülnek bevezetésre. Megtiszteltetésemre szolgál továbbá javasolni, hogy, amennyiben a  fenti értelmezés elfogadható Magyarország Kormánya számára, jelen jegyzék és Őexcellenciája elfogadást megerősítő jegyzéke, a  két Kormány közötti megállapodást képezzen, mely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba.” Megtiszteltetés számomra továbbá, hogy Magyarország Kormánya nevében megerősíthetem, hogy az  előbbi értelmezés elfogadható Magyarország Kormánya számára és egyetérthetek azzal, hogy Őexcellenciája jegyzéke és e válaszjegyzék a két Kormány közötti megállapodást képezzen, mely az Egyezmény hatálybalépésével megegyező időpontban lép hatályba. Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy ismételten biztosítsam Őexcellenciáját nagyrabecsülésemről. Budapest, 2013. augusztus 23. martonyi János Magyarország Külügyminisztere (Japán szóbeli jegyzék) Szóbeli jegyzék Japán magyarországi Nagykövetsége üdvözli Magyarország Külügyminisztériumát és kijelenti a  Japán és Magyarország közötti szociális biztonsági egyezmény kapcsán, hogy a személyes adatok jogszerű feldolgozásának megfelelő felügyeletét biztosítja Japán vonatkozó törvényeivel és jogszabályaival összhangban. Japán magyarországi Nagykövetsége szeretné megragadni az  alkalmat, hogy ismételten biztosítsa Magyarország Külügyminisztériumát nagyrabecsüléséről. Budapest, 2013. szeptember 2. (Magyar szóbeli jegyzék) Szóbeli jegyzék Magyarország Külügyminisztériuma üdvözli Japán magyarországi Nagykövetségét és hivatkozva a  Nagykövetség 2013. szeptember másodikán kelt szóbeli jegyzékére, kijelenti a Magyarország és Japán közötti szociális biztonsági egyezmény kapcsán, hogy a  személyes adatok jogszerű feldolgozásának megfelelő felügyeletét biztosítja Magyarország vonatkozó törvényeivel és jogszabályaival összhangban. Magyarország Külügyminisztériuma szeretné megragadni az  alkalmat, hogy ismételten biztosítsa Japán magyarországi Nagykövetségét nagyrabecsüléséről. Budapest, 1 October 2013” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 32. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az  Egyezmény, illetve a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik. áder János s. k., dr. latorcai János s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke