2012. XI. törvény a Kazettás Lőszerekről szóló Egyezmény kihirdetéséről.

2012. XI. törvény a Kazettás Lőszerekről szóló Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Kazettás Lőszerekről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2012. február 27-i ülésnapján fogadta el. A Kazettás Lőszerekről szóló Egyezmény Az Egyezmény Részes Államai, Mélységesen aggódva, hogy továbbra is a polgári lakosság és az egyes polgári személyek viselik a fegyveres konfliktusok terhét, Elhatározva, hogy mindörökre véget vetnek a kazettás lőszerek használatakor, az eredeti szándék ellenére fel nem robbant vagy hátrahagyott lőszerek által okozott szenvedésnek és sérüléseknek, Aggodalommal figyelve, hogy a kazettás lőszer-maradványok polgári lakosok, köztük nők és gyermekek halálát vagy megcsonkítását okozzák, akadályozzák a gazdasági és a társadalmi fejlődést, ideértve a megélhetés elvesztését is, gátolják a konfliktusok utáni rehabilitációt és újjáépítést, késleltetik vagy megakadályozzák a menekültek vagy az országon belül otthonaikból elűzött személyek visszatelepülését, kedvezőtlen hatással lehetnek a nemzeti és a nemzetközi békeépítésre és a humanitárius segítségnyújtásra, valamint olyan egyéb súlyos következményeket vonnak maguk után, amelyek az ilyen lőszerek használata után még évekig fennállhatnak, Mélységes aggodalommal azon veszélyek miatt, amelyeket a hadműveleti célra nagy mennyiségben felhalmozott nemzeti kazettás lőszer készletek jelentenek, és elhatározva azok mielőbbi megsemmisítését, Szükségesnek tartva azt, hogy hatékonyan és koordináltan járuljanak hozzá annak a kihívásnak a megoldásához, amelyet a világon található kazettás lőszer-maradványok összegyűjtése és megsemmisítése jelent, Elhatározva továbbá, hogy teljes mértékben biztosítják a kazettás lőszerek minden áldozatának jogait, és elismerve az emberi méltósághoz való elidegeníthetetlen jogukat, Eltökélve arra, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek a kazettás lőszerek áldozatainak adott segítségnyújtás terén, beleértve az egészségügyi kezelést, a rehabilitációt és a pszichológiai támogatást, valamint társadalmi és gazdasági beilleszkedésük elősegítését, Felismerve annak szükségességét, hogy a kazettás lőszerek áldozatai életkoruknak és nemüknek megfelelő segítségre szorulnak, valamint, hogy foglalkozni kell a veszélyeztetett csoportok különleges igényeivel, Figyelembe véve az Egyezményt a fogyatékossággal élő személyek jogairól, amely – egyebek között – megköveteli, hogy az említett Egyezmény részes államai vállalják annak biztosítását és elősegítését, hogy minden fogyatékkal élő személy emberi jogai és alapvető szabadságjogai teljes mértékben érvényesüljenek bármiféle, a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés nélkül, Tudatában annak, hogy a különböző típusú fegyverek áldozatául esett személyek jogainak és szükségleteinek kielégítésére különböző fórumokon elhatározott erőfeszítéseket megfelelő módon össze kell hangolni, valamint elszánva a különböző típusú fegyverek áldozatai közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülésére, Újra megerősítve, hogy az ezen Egyezmény és egyéb nemzetközi megállapodások által nem szabályozott esetekben a polgári lakosság és a harcoló felek továbbra is a nemzetközi jog alapelveinek védelme és hatálya alatt állnak, amely elvek a szokásjogból, az emberiesség alapelveiből származnak, vagy a társadalmi igazságérzet diktálja azokat, Eltökélve továbbá, hogy a nem állami fegyveres csoportok számára sem engedélyezett semmilyen körülmények között olyan tevékenység, amely a jelen Egyezmény alapján a Részes államok számára tilalom alá esik, Üdvözölve azt a széleskörű nemzetközi támogatást, amely a gyalogsági aknák tilalmáról szóló nemzetközi normát övezi, és amely az 1997-es, a Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló Egyezményben ölt testet, Üdvözölve továbbá a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezményhez csatolt, a háborúból visszamaradt robbanószerkezetekről szóló jegyzőkönyv elfogadását, valamint annak 2006. november 12-én történt hatálybalépését, fokozni kívánva továbbá a konfliktus utáni környezetben élő civil lakosságnak a kazettás lőszer-maradványoktól való védelmét, Tudatában az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról hozott 1325-ös számú határozatának, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának a gyermekekről és a fegyveres konfliktusokról szóló 1612-es számú határozatának, Üdvözölve továbbá azokat az utóbbi években tett nemzeti, regionális és globális lépéseket, amelyek a kazettás lőszerek betiltására, korlátozására vagy használatának felfüggesztésére, felhalmozásának, gyártásának és továbbadásának tiltására irányulnak, Kiemelve a társadalmi igazságérzet szerepét az emberiesség elveinek érvényesítésében, amint azt a kazettás lőszerek által a polgári lakosságnak okozott szenvedések megszüntetésére felszólító nemzetközi kiáltvány tanúsítja, és elismerve az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Kazettás Lőszer Koalíció, valamint számos más, a világon tevékenykedő nem kormányzati szervezet ez irányban kifejtett erőfeszítéseit, Megerősítve a kazettás lőszerekkel foglalkozó oslói konferencia nyilatkozatát, amely szerint, egyebek között, az Államok felismerték a kazettás lőszerek használatának súlyos következményeit, és elkötelezték magukat, hogy 2008-ra egy olyan jogilag kötelező érvényű dokumentumot alkotnak meg, amely betiltja a polgári lakosságnak elfogadhatatlan mérvű sérüléseket okozó kazettás lőszerek használatát, gyártását, átadását és felhalmozását, és olyan együttműködési és segítségnyújtási keretet hoz létre, amely az áldozatok számára megfelelő gondoskodást és rehabilitációt biztosít, valamint biztosítja a robbanótöltetekkel szennyezett területek mentesítését, a kockázatcsökkentéssel kapcsolatos képzést és a felhalmozott készletek megsemmisítését, Hangsúlyozva a kívánatos voltát annak, hogy minden Állam tartsa magát az Egyezményhez, és elhatározva, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek az Egyezmény egyetemessé tételének és teljes végrehajtásának elősegítésére, Kiindulva a nemzetközi humanitárius jog alapelveiből és szabályaiból, különös tekintettel arra az elvre, hogy a fegyveres konfliktusban részt vevő feleknek a hadviselés módszereinek vagy eszközeinek megválasztásához való joga nem korlátlan, valamint abból az elvből, hogy a konfliktusban részt vevő felek mindenkor kötelesek különbséget tenni a polgári lakosság és a harcoló egységek, valamint a polgári létesítmények és a katonai célpontok között, s ennek megfelelően katonai műveleteket csak katonai célpontok ellen folytathatnak, a katonai műveletek során pedig mindenkor különös figyelmet kell fordítani a polgári lakosság, az egyes polgárok és a polgári létesítmények megkímélésére, illetve arra, hogy a katonai műveletek során a polgári lakosságot és az egyes polgárokat a keletkező veszélyektől megkíméljék, A következőkben ÁLLAPODTAK MEG: 1. Cikk Általános kötelezettségek és hatály 1. Minden Részes Állam kötelezi magát arra, hogy soha, semmilyen körülmények között a) nem használ kazettás lőszert; b) nem fejleszt ki, nem állít elő, nem szerez be más módon, nem raktároz, nem tart meg, és nem ad át senkinek, sem közvetlenül sem közvetve, kazettás lőszert; c) nem segít, nem bátorít, illetve nem ösztönöz senkit arra, hogy bármilyen, ezen Egyezmény által a Részes Államok számára tiltott tevékenységet folytasson. 2. Ezen Cikk 1. bekezdése, mutatis mutandis, vonatkozik olyan kisméretű ejtőlőszerekre, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy azokat légijárművekre szerelt szórókonténerekből ledobják vagy kioldják. 3. Ez az Egyezmény nem vonatkozik az aknákra. 2. Cikk Meghatározások Ezen Egyezmény alkalmazásában: 1. A „Kazettás lőszer áldozatai” utal minden olyan személyre, aki meghalt, fizikai vagy lelki sérülést, gazdasági veszteséget, társadalmi marginalizálódást vagy jogai érvényesülésének lényeges károsodását szenvedte el kazettás lőszerek alkalmazása következtében. Ide értendők maguk a személyek, akik közvetlenül megsérültek a kazettás lőszerek használata során, valamint az érintettek családja és közösségeik is; 2. A „Kazettás lőszer” olyan hagyományos lőszert jelent, amelyet arra terveztek, hogy 20 kg-nál kisebb tömegű robbanó altölteteket szórjon szét vagy bocsásson ki, s amely magában foglalja ezen altölteteket. Nem jelenti a következőket: a) Olyan lőszert vagy altölteteket, amelyeket arra terveztek, hogy fényt, füstöt bocsássanak ki, pirotechnikai eszközt, vagy lokátor-zavaró szalagokat szórjanak szét; illetve nem jelent olyan lőszert, amelyet kifejezetten légvédelmi célra terveztek; b) Olyan lőszert vagy altölteteket, amelyeket elektromos vagy elektronikus hatás elérésére terveztek; c) Olyan lőszert, amely a megkülönböztetés nélküli területi hatás, valamint a fel nem robbant altöltetek okozta kockázat elkerülése érdekében rendelkezik az összes alábbi jellemzővel: i) Minden lőszer tíznél kevesebb robbanó altöltetet tartalmaz; ii) Minden robbanó altöltet négy kilogrammnál nehezebb; iii) Minden robbanó altöltetet úgy terveztek, hogy egyedi céltárgyat azonosítson és semmisítsen meg; iv) Minden robbanó altöltet elektronikus önmegsemmisítővel van felszerelve; v) Minden robbanó altöltet elektronikus önhatástalanító eszközzel van felszerelve; 3. „Robbanó altöltet” olyan hagyományos lőszert jelent, amelyet rendeltetésének megfelelően kazettás lőszerből szórnak szét, vagy oldanak ki, és úgy tervezték, hogy becsapódás előtt, becsapódáskor, vagy a becsapódást követően felrobbanjon; 4. „Hibás kazettás lőszer” olyan kazettás lőszert jelent, amelyet kilőttek, ledobtak, elindítottak, vagy egyéb módon célba juttattak, és amelynek szét kellett volna szórnia, vagy ki kellett volna bocsátania robbanó altölteteket, de ez nem következett be; 5. „Fel nem robbant altöltet” olyan robbanó altöltetet jelent, amelyet kazettás lőszer szórt szét vagy bocsátott ki, vagy attól egyéb módon vált el, és az eredetileg szándékolt módon nem robbant fel; 6. „Elhagyott kazettás lőszer” olyan kazettás lőszert, vagy robbanó altöltetet jelent, amelyet nem használtak, és amelyet hátrahagytak vagy eldobtak, és amely felett az azokat hátrahagyó vagy azokat eldobó fél már nem gyakorol ellenőrzést. Ezeket vagy előkészítették használatra, vagy nem; 7. „Kazettás lőszer-maradványok” meghibásodott kazettás lőszereket, elhagyott kazettás lőszereket, fel nem robbant altölteteket és fel nem robbant kisméretű ejtőlőszereket jelentenek; 8. „Átadás” a kazettás lőszernek az adott ország területére, vagy onnan kifelé irányuló fizikai mozgásán túl a kazettás lőszerek tulajdonjogának átruházását és a felette gyakorolt ellenőrzés átadását is jelenti, de nem jelenti a kazettás lőszer-maradványokkal szennyezett terület átadását; 9. „Önmegsemmisítő szerkezet” olyan beépített automatikusan működő szerkezeti egységet jelent, amelyet a lőszer elsődleges gyújtószerkezete mellé építettek be és biztosítja ezen lőszer megsemmisítését, 10. „Önhatástalanítás” egy adott lőszer automatikusan történő üzemképtelenné tételét jelenti, oly módon, hogy egy, a lőszer működéséhez létfontosságú részegység, pl. az áramellátó egység, visszafordíthatatlanul lemerül; 11. „Kazettás lőszer-maradványokkal szennyezett terület” az olyan terület, ahol tudottan, vagy gyaníthatóan kazettás lőszer-maradványok találhatók; 12. „Akna” olyan harci eszközt jelent, amely telepíthető a földfelszín alá, a földfelszínre, vagy más felület közelébe és az a funkciója, hogy felrobbanjon emberek vagy járművek jelenlététől, közelségétől, vagy a velük való érintkezéstől; 13. „Kisméretű Ejtőlőszer” olyan hagyományos, 20 kg-nál kisebb súlyú lőszert jelent, amely nem rendelkezik hajtóművel, és amelyet feladatának elvégzéséhez egy szórókonténer terít szét, vagy bocsát ki, és úgy tervezték, hogy becsapódás előtt, becsapódáskor, vagy a becsapódást követően felrobbanjon; 14. „Szórókonténer” olyan tárolóegységet jelent, amelyet arra terveztek, hogy kisméretű ejtőlőszereket szórjon szét vagy bocsásson ki, és amely a szétszórás vagy kibocsátás idején légijárműhöz van rögzítve; 15. „Fel nem robbant kisméretű ejtőlőszer” olyan ejtőlőszert jelent, amelyet szétszórtak, kibocsátottak, vagy egyéb módon választottak el a szórókonténertől, és amely az eredeti szándék ellenére nem robbant fel. 3. Cikk Tárolás és a készlet megsemmisítése 1. Minden Részes Állam köteles, nemzeti előírásainak megfelelően, az összes joghatósága és ellenőrzése alá eső kazettás lőszert elkülöníteni a hadműveleti felhasználásra szánt lőszertől, és köteles azokat a szándékolt megsemmisítésre utaló jelzéssel ellátni. 2. Minden Részes Állam vállalja, hogy ezen Cikk 1. bekezdésében hivatkozott összes kazettás lőszert a lehető legkorábbi időpontban, de legkésőbb ezen Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő hatálybalépésétől számított nyolc éven belül megsemmisíti vagy biztosítja megsemmisítésüket. Minden Részes Állam vállalja annak biztosítását, hogy a megsemmisítés módszerei megfelelnek a vonatkozó nemzetközi közegészségügyi és környezetvédelmi normáknak. 3. Ha egy Részes Állam úgy véli, hogy nem lesz képes megsemmisíteni kazettás lőszer készletét, vagy a kazettás lőszerek megsemmisítésre adott határidőt tartani a jelen Cikk 1. bekezdésében hivatkozott hatálybalépést követő nyolc éven belül, kérést terjeszthet elő a Részes Államok ülése, vagy a soros Felülvizsgálati Konferencia elé az ezen lőszerek megsemmisítésének befejezésére vonatkozó határidő maximum négy évvel történő meghosszabbítására. Rendkívüli körülmények esetén egy Részes Állam további négy évig terjedő hosszabbítást kérhet. A javasolt határidő-hosszabbítások nem haladhatják meg az adott Részes Állam ezen Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettség-teljesítéséhez ténylegesen szükséges évek számát. 4. A határidő meghosszabbítására irányuló kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a) a javasolt meghosszabbítás időtartamát; b) a javasolt meghosszabbítás részletes magyarázatát, beleértve a Részes Állam számára az ezen Cikk 1. bekezdésében hivatkozott összes kazettás lőszer megsemmisítéséhez rendelkezésre álló, vagy kért pénzügyi és műszaki eszközöket, valamint – ahol alkalmazható – a kérést alátámasztó kivételes körülményeket; c) az arra vonatkozó tervet, hogy a készleteket hogyan és mikor semmisítik meg; d) a Részes Államnak az ezen Egyezmény hatálybalépésekor birtokában lévő kazettás lőszerek és altöltetek mennyiségét és típusát, valamint a hatálybalépés után a Részes Állam területén talált további kazettás lőszerek és altöltetek mennyiségét és típusát; e) az ezen Cikk 2. bekezdésében hivatkozott időszak alatt megsemmisített kazettás lőszerek és robbanó altöltetek mennyiségét és típusát; és f) a javasolt meghosszabbítási idő alatt megsemmisítésre fennmaradó kazettás lőszerek és robbanó altöltetek mennyiségét és típusát, valamint a várható éves megsemmisítési keretet. 5. A Részes Államok ülése, illetve a Felülvizsgálati Konferencia – ezen Cikk negyedik bekezdésében foglalt tényezőket figyelembe véve – mérlegeli a kérelmet, és a jelen lévő és szavazó Részes Államok szavazati többségével eldönti, helyt ad-e a hosszabbítás iránti kérelemnek. A Részes Államok dönthetnek úgy, hogy a kértnél rövidebb idejű hosszabbítást engedélyeznek, és referenciaértékeket javasolhatnak a hosszabbításhoz, ahol ez jelentőséggel bír. A hosszabbítás iránti kérelmet minimum kilenc hónappal az azt tárgyaló Részes Államok ülése, vagy a Felülvizsgálati Konferencia előtt kell benyújtani. 6. Az ezen Egyezmény 1. Cikkének rendelkezései ellenére korlátozott számú kazettás lőszer és robbanó altöltetek megtartása és beszerzése megengedett azzal a céllal, hogy a kazettás lőszerek és robbanó altöltetek felderítését gyakorolják, a mentesítő, vagy megsemmisítő technikákat fejlesszék, oktatási célokra vagy a kazettás lőszerek elleni intézkedési eljárások kidolgozásához használják. A megtartott vagy beszerzett robbanó altöltetek mennyisége nem haladhatja meg azt a minimális mennyiséget, amely mindenképpen szükséges ezen feladatokhoz. 7. Az ezen Egyezmény 1. Cikkének rendelkezései ellenére nem tilos kazettás lőszerek másik Részes Államnak történő átadása megsemmisítésre, valamint az ezen Cikk 6. bekezdésében felsorolt célokra. 8. Az ezen Cikk 6. és 7. bekezdésében leírt célokra kazettás lőszereket vagy robbanó altölteteket megtartó, beszerző vagy azt átadó Részes Államok kötelesek az ezen kazettás lőszerek és robbanó altöltetek tervezett és tényleges felhasználásáról, valamint azok típusáról, mennyiségéről és sorozatszámáról részletes jelentést benyújtani. Ha kazettás lőszereket és robbanó altölteteket az említett célokból egy másik Részes Államnak átadnak, a jelentésnek a fogadó félre vonatkozó utalást is tartalmaznia kell. Minden olyan évben, amelynek folyamán valamely Részes Állam megtartott, beszerzett, vagy átadott kazettás lőszereket vagy robbanó altölteteket, jelentést kell készíteni. A jelentést az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának kell benyújtani legkésőbb a tárgyévet követő év április 30-ig. 4. Cikk Kazettás lőszer-mentesítés és -megsemmisítés, továbbá a kockázatcsökkentő felkészítés 1. Minden Részes Állam vállalja, hogy a fennhatósága, vagy az ellenőrzése alatt álló kazettás lőszer-maradványokkal szennyezett területeket mentesíti, a robbanószer-maradványokat megsemmisíti, vagy biztosítja a mentesítést és a megsemmisítést az alábbiak szerint: a) Amennyiben valamely Részes Állam fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen kazettás lőszer-maradványok találhatók az ezen Egyezmény adott Részes Állam számára történt hatálybalépésének időpontjában, a mentesítést és a megsemmisítést a lehető legrövidebb időn belül – de az említett időponttól számítva legkésőbb tíz év múlva – el kell végezni. b) Ahol – az ezen Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő hatálybalépése után – a kazettás lőszerekből az állam fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen kazettás lőszer-maradványok keletkeznek, az említett mentesítést és megsemmisítést a lehető leghamarabb el kell végezni, de legkésőbb tíz évvel azon aktív ellenségeskedések lezárulta után, amelyek során a kazettás lőszerekből kazettás lőszer-maradványok keletkeztek; valamint c) Akár ezen bekezdésnek az a), akár a b) albekezdésében foglalt kötelezettségeit teljesíti, az adott Részes Állam teljesítési nyilatkozatot tesz a Részes Államok következő ülésén. 2. Az ezen Cikk 1. bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítése során minden Részes Állam, jelen Egyezménynek a nemzetközi együttműködésre és segítségnyújtásra vonatkozó 6. Cikke rendelkezéseinek figyelembevételével köteles a lehető leghamarabb megtenni a következő intézkedéseket: a) felmérni, megállapítani és nyilvántartásba venni a kazettás lőszer-maradványok miatt keletkezett kockázatokat, minden erőfeszítést megtenni az összes, a fennhatósága, vagy ellenőrzése alatt álló területen lévő, kazettás lőszer-maradványok által szennyezett terület felderítésére; b) felmérni és a megjelölés, a polgári lakosok védelme, a mentesítés és a megsemmisítés alapján rangsorolni a szükségleteket, és lépéseket tenni a források mozgósítása érdekében, valamint nemzeti intézkedési tervet kidolgozni ezen célok kivitelezésére, építve, ha ilyenek rendelkezésre állnak, a meglévő struktúrákra, tapasztalatokra és módszerekre; c) minden lehetséges lépést megtenni annak érdekében, hogy minden, a fennhatósága vagy az ellenőrzése alatt álló területen lévő kazettás lőszer-maradványokkal szennyezett terület határa legyen megjelölve, megfigyelve és kerítéssel vagy egyéb módon védve a polgári lakosok hatékony távoltartása érdekében. A feltételezhetően veszélyes területek megjelölésére használt jelzéseknek az érintett közösség számára könnyen felismerhető jelölési módszereken kell alapulniuk. Amennyire lehetséges, e jelzéseknek, továbbá az egyéb, a veszélyes terület határát jelölő jelzéseknek jól láthatónak, olvashatónak, tartósnak, a környezeti hatásokkal szemben ellenállónak kell lennie, hogy egyértelműen beazonosítható legyen, hogy a jelzett határvonal melyik oldala a kazettás lőszer-maradványok által szennyezett terület, és melyik a biztonságos oldal; d) mentesíteni és megsemmisíteni az összes, a fennhatósága vagy az ellenőrzése alatt álló területen található kazettás lőszer-maradványt; e) a kockázat csökkentése érdekében oktatást szervezni az ilyen maradványokból eredő kockázatokról annak érdekében, hogy a kazettás lőszer-maradványokkal szennyezett területen, vagy azok közelében lakók ezeknek a veszélyeknek tudatában legyenek. 3. Az ezen Cikk 2. bekezdésében hivatkozott tevékenységek elvégzésekor minden Részes Állam köteles figyelembe venni a nemzetközi normákat, beleértve az International Mine Action Standards-t (IMAS). 4. Ez a bekezdés olyan esetekben alkalmazandó, amikor a kazettás lőszert valamely Részes Állam az Egyezmény hatálybalépése előtt használta vagy hagyta hátra, ami így olyan kazettás lőszer-maradvánnyá vált, amely egy másik Részes Állam fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen volt található abban az időpontban, amikor ezen Egyezmény az utóbb említett másik állam számára hatályba lépett. a) Ilyen esetekben, amikor ezen Egyezmény mindkét Részes Állam számára hatályba lép, az elsőként említett Részes Államot erőteljesen felszólítják, hogy nyújtson, egyebek között, műszaki, pénzügyi, anyagi és emberi erőforrás támogatást a másik Részes Államnak. Továbbá, tegye ezt vagy a kétoldalú kapcsolatok keretében, vagy egy kölcsönösen elfogadott harmadik félen keresztül, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszerét, vagy más releváns szervezeteket annak érdekében, hogy az ilyen kazettás lőszer-maradványok megjelölését, mentesítését, vagy megsemmisítését segítsék. b) Az ilyen segítségnek legyen része, ahol lehetséges, a felhasznált kazettás lőszer típusára és mennyiségére, a kazettás lőszer bevetésének pontos helyére, valamint az olyan területekre vonatkozó információ, ahol kazettás lőszer-maradványok találhatók. 5. Ha egy Részes Állam úgy véli, hogy nem lesz képes az ezen Cikk 1. bekezdésében hivatkozott összes kazettás lőszer-maradványt mentesíteni és megsemmisíteni, vagy ezt biztosítani az Egyezménynek számára történt hatálybalépése utáni tíz éven belül, kérést terjeszthet elő a Részes Államok ülése vagy a Felülvizsgálati Konferencia elé a kazettás lőszerek mentesítésére és megsemmisítésére vonatkozó határidő legfeljebb öt évvel történő meghosszabbítására. A javasolt hosszabbítás ideje nem lehet több, mint azon évek száma, amelyek szigorúan szükségesek az adott Részes Államnak az ezen Cikk 1. bekezdése szerinti kötelezettsége teljesítéséhez. 6. A határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a Részes Államok üléséhez vagy a Felülvizsgálati Konferenciához az előtt kell benyújtani, mielőtt az ezen Cikk 1. bekezdésében említett időszak az adott Részes Államra vonatkozóan lejárna. Minden kérelmet minimum 9 hónappal az előtt kell benyújtani, hogy az esedékes Részes Államok ülése vagy a Felülvizsgálati Konferencia azt tárgyalná. Minden kérelemnek tartalmaznia kell: a) a javasolt hosszabbítás időtartamát; b) a javasolt hosszabbítás okaira vonatkozó részletes magyarázatot, beleértve a javasolt hosszabbítás időszakába az összes kazettás lőszer-maradvány mentesítéséhez és megsemmisítéséhez igényelt pénzügyi és műszaki eszközt; c) a jövőbeni munka előkészítését, és az ezen Cikk 1. bekezdésében említett kezdeti tízéves időszak alatt elvégzett nemzeti aknamentesítő programok helyzetét, valamint bármely későbbi hosszabbításokat; d) a kazettás lőszer-maradványokat tartalmazó teljes területet, amikor ezen Egyezmény az adott Részes Államok számára hatályba lépett, illetve minden olyan területet, ahol a kazettás lőszer-maradványokat a hatálybalépés után fedezték fel; e) az ezen Egyezmény hatálybalépését követően kazettás lőszer-maradványoktól megtisztított összes területet; f) a javasolt hosszabbítás során a kazettás lőszer-maradványoktól megtisztításra váró összes terület nagyságát; g) azon körülményeket, amelyek akadályozták a Részes Államot abban, hogy megsemmisítse az ezen Cikk 1. bekezdésében említett tíz éves kezdeti időszak során a fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen az összes kazettás lőszer-maradványt, valamint azokat, amelyek a javasolt hosszabbítás során akadályozni fogják az erre irányuló tevékenységét; h) a javasolt hosszabbítás humanitárius, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait; valamint i) minden egyéb, a javasolt hosszabbítással kapcsolatos lényeges információt. 7. Figyelemmel az ezen Cikk 6. bekezdésében hivatkozott tényezőkre – beleértve, többek között, a kazettás lőszer-maradványok mennyiségéről szóló jelentés bekérését is – a Részes Államok ülése vagy a Felülvizsgálati Konferencia köteles mérlegelni a kérelmet, és a jelen lévő és szavazó Részes Államok szavazati többségével eldönteni, helyt ad-e a hosszabbítás iránti kérelemnek. A Részes Államok dönthetnek úgy, hogy a kértnél rövidebb idejű hosszabbítást engedélyeznek, és referenciaértékeket javasolhatnak a hosszabbításhoz, ha arra szükség van. 8. Az ilyen hosszabbítási igényt, ezen Cikk 5., 6. és 7. bekezdéseinek megfelelő, új kérvény benyújtásával maximum újabb öt évre lehet megújítani. További hosszabbítás kérése esetén a Részes Állam köteles további megfelelő információt szolgáltatni arról, hogy az ezen Cikk alapján nyújtott előző hosszabbítás során milyen haladást ért el. 5. Cikk Áldozatok segítése 1. Minden Részes Állam a fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen köteles a kazettás lőszerek áldozatainak – az alkalmazandó nemzetközi humanitárius és emberi jogi szabályoknak megfelelően – az egyén életkorának és nemének megfelelő segítséget nyújtani, beleértve az egészségügyi ellátást, a rehabilitációt és a pszichológiai támogatást, továbbá gondoskodni a társadalmi és gazdasági visszailleszkedésükről. A Részes Államok kötelesek minden erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy megbízható adatokat gyűjtsenek a kazettás lőszerek áldozatairól. 2. Az ezen Cikk 1. bekezdése szerinti kötelezettségei ellátásában minden Részes Állam köteles: a) A kazettás lőszerek áldozatainak szükségleteit elbírálni; b) Minden szükséges nemzeti jogszabályt és eljárást kidolgozni, megvalósítani és betartatni; c) Nemzeti tervet és költségvetést kidolgozni, beleértve az ezen tevékenységek elvégzéséhez szükséges időkereteket azzal, hogy ezeket beilleszti a meglévő, fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó fejlesztési és emberi jogi nemzeti keretekbe és mechanizmusokba, miközben az érintettek konkrét szerepét és hozzájárulását tiszteletben tartja; d) Lépéseket tenni a nemzeti és nemzetközi erőforrások mozgósítása érdekében; e) Mindenféle megkülönböztetést mellőzni a kazettás lőszerek áldozataival szemben vagy az áldozatok között, illetve a kazettás lőszerek áldozatai és az egyéb okokból sérülést vagy rokkantságot elszenvedettek között; a kezelésben megjelenő különbségeket csak egészségügyi, rehabilitációs, pszichológiai, vagy társadalmi-gazdasági okok indokolhatják; f) Szorosan egyeztetni és együttműködni a kazettás lőszerek áldozataival és az őket képviselő szervezetekkel; g) A Kormányon belül kijelölni egy koordináló szervet az ezen Cikk végrehajtásához kapcsolódó ügyek összehangolására; h) Törekedni a megfelelő irányelvek és bevált eljárások felhasználására, ideértve az egészségügyi ellátást, a rehabilitációt és a pszichológiai támogatást, valamint a társadalmi és gazdasági visszailleszkedést. 6. Cikk Nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás 1. Az ezen Egyezmény szerinti kötelezettségei teljesítésében minden Részes Állam jogosult arra, hogy segítséget kérjen és kapjon. 2. Minden Részes Állam – amelyik olyan helyzetben van – köteles műszaki, tárgyi és pénzügyi segítséget nyújtani a kazettás lőszerek ügyében érintett Részes Államoknak, az ezen Egyezmény hatálya alatti kötelezettségek végrehajtása érdekében. Ilyen segítség, többek között, nyújtható az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszerén keresztül, nemzetközi, regionális, vagy nemzeti szervezeteken vagy intézményeken, nem-kormányzati szervezeteken vagy intézményeken keresztül, vagy kétoldalú alapon. 3. Minden Részes Állam vállalja, hogy segíti a felszerelések és az ezen Egyezmény végrehajtására vonatkozó tudományos és technológiai információk lehető legteljesebb, kölcsönös átadását, és egyúttal joga van abban részt venni. A Részes Államok nem szabhatnak ésszerűtlen mértékű korlátozásokat a mentesítő és más egyéb humanitárius célokat szolgáló berendezések és a kapcsolódó technológiai információ átadása és elfogadása elé. 4. Az ezen Egyezmény 4. Cikk 4. bekezdése szerinti esetleges kötelezettségeken túl minden Részes Állam, amelyik helyzetéből adódóan ezt megteheti, köteles segítséget nyújtani a kazettás lőszer-maradványok mentesítésében és megsemmisítésében, valamint köteles a kazettás lőszer-maradványok mentesítésében használatos különböző eszközökkel és technológiákkal kapcsolatos információkat biztosítani, valamint a kazettás lőszer-maradványok mentesítésében és megsemmisítésében, továbbá a kapcsolódó tevékenységekben jártas szakemberekről, szakhatóságokról vagy nemzeti kapcsolattartókról információt szolgáltatni. 5. Minden olyan Részes Állam, amelyik azt megteheti, köteles segítséget nyújtani a felhalmozott kazettás lőszerek megsemmisítéséhez, továbbá köteles segítséget nyújtani az ezen Egyezmény 4. Cikke szerint a kazettás lőszerek megjelöléséhez, a velük kapcsolatos kockázat-elkerülési oktatáshoz, a polgári lakosság védelméhez, valamint a fel nem robbant kazettás lőszer-maradványok mentesítéséhez és megsemmisítéséhez. 6. Ahol ezen Egyezmény hatálybalépésekor egy Részes Állam fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen a kazettás lőszerek kazettás lőszer-maradvánnyá váltak, minden olyan Részes Állam, amelyik megteheti, köteles azonnali segítséget nyújtani az érintett Részes Államnak. 7. Minden olyan Részes Állam, amelyik megteheti, köteles az ezen Egyezmény 5. Cikkében hivatkozott kötelezettségek végrehajtása érdekében segítséget nyújtani az életkornak és a nemi hovatartozásnak megfelelő ellátás biztosítása érdekében, beleértve az egészségügyi ellátást, a rehabilitációt és a pszichológiai támogatást, továbbá köteles gondoskodni a kazettás lőszerek áldozatainak társadalmi és gazdasági visszailleszkedéséről. Ilyen segítség nyújtható, többek között, az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszerén, a nemzetközi, regionális vagy nemzeti szervezeteken vagy intézményeken keresztül, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságán, a nemzeti Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságokon és Nemzetközi Szövetségükön, nem-kormányzati szervezeteken keresztül vagy kétoldalú kapcsolatok keretében. 8. Minden olyan Részes Állam, amelyik teheti, köteles segítséget nyújtani és hozzájárulni a kazettás lőszerek használata által érintett Részes Államokban a szükséges gazdasági és társadalmi újjáépítéshez. 9. Minden Részes Állam, amelyik megteheti, adományokkal hozzájárulhat a megfelelő speciális letéti alapokhoz annak érdekében, hogy elősegítse az ezen Egyezmény szerinti segítségnyújtást. 10. Minden olyan Részes Állam, amelyik segítséget kér és kap, köteles minden olyan intézkedést megtenni, amellyel elősegíti ezen Egyezmény időbeni és hatékony végrehajtását, beleértve, összhangban a nemzeti törvényekkel és szabályokkal, a személyek, anyagok és eszközök határon történő be- és kiléptetésének segítését és figyelembe véve a legfejlettebb nemzetközi gyakorlatot. 11. Nemzeti cselekvési terv elkészítése céljából minden Részes Állam kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezetét, a regionális szervezeteket, más Részes Államokat vagy egyéb illetékes kormányközi vagy nem-kormányzati intézményeket, hogy segítsék hatóságait, egyebek között, a következők meghatározásában: a) A fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló területeken található kazettás lőszer-maradványok fajtája és mennyisége; b) A terv végrehajtásához szükséges pénzügyi, technológiai és humán erőforrások; c) A fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló területeken található összes kazettás lőszer-maradvány mentesítéséhez és megsemmisítéséhez szükséges idő felbecsülése; d) A kazettás lőszer-maradványok által okozott sérülések csökkentését, vagy a halálesetek elkerülését célzó kockázat csökkentő felvilágosító programok és oktatási tevékenységek; e) Segítségnyújtás a kazettás lőszerek áldozatainak; és f) Az érintett Részes Államok kormánya és a terv végrehajtásában részt vevő megfelelő kormányzati, kormányközi vagy nem-kormányzati szervezetek közötti koordinációs kapcsolat kialakítása. 12. Az ezen Cikk rendelkezései szerint segítséget nyújtó és elfogadó Részes Államok kötelesek együttműködni a megállapodásokban szereplő segítségnyújtási programok teljes és azonnali végrehajtásában. 7. Cikk Átláthatósági intézkedések 1. Minden Részes Állam a lehető legrövidebb időn belül köteles, de legkésőbb a jelen Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő hatálybalépésétől számított 180 napon belül, jelentést tenni az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának: a) Az ezen Egyezmény 9. Cikkében említett nemzeti végrehajtási intézkedésekről; b) Az ezen Egyezmény 3. Cikkében hivatkozott összes kazettás lőszer darabszámáról, beleértve az altölteteket is, típusokra, mennyiségre, s ha lehetséges az egyes típusok sorozatszámára történő lebontásban; c) Az adott Részes Állam által az ezen Egyezmény számára történt hatálybalépése előtt gyártott, valamint a jelenleg tulajdonában lévő vagy általa birtokolt kazettás lőszertípusok műszaki jellemzőiről, ha azok ismertek, ésszerű módon megadva az olyan típusú információkat, amelyek a kazettás lőszerek azonosításában és mentesítésében segíthetnek. Ezen információknak minimálisan tartalmazniuk kell a méreteket, a gyújtószerkezet leírását, a robbanóanyag-tartalmat, a fémtartalmat, színes fényképeket, és minden egyéb információt, amely segítheti a kazettás lőszer-maradványok mentesítését. d) A kazettás lőszert gyártó létesítmények átalakítását vagy leszerelését célzó programok állapotát és haladási ütemét; e) A kazettás lőszerek, beleértve a robbanó altöltetek, ezen Egyezmény 3. Cikke alapján történő megsemmisítésének állapotát és haladását, a megsemmisítés módjának részleteivel, az összes megsemmisítő létesítmény helyszínének megjelölésével, valamint a betartandó biztonsági és környezetvédelmi szabványok leírásával; f) Az ezen Egyezmény 3. Cikkének megfelelően megsemmisített kazettás lőszerekről, beleértve a robbanó altölteteket is, típusait és mennyiségét, beleértve az összes megsemmisítő létesítmény helyét, valamint a kötelező biztonsági és környezetvédelmi szabványok leírását; g) Az ezen bekezdés e) albekezdésében hivatkozott program bejelentett befejezése után talált kazettás lőszer-készleteket, ideértve a robbanó altölteteket is, továbbá az ezen Egyezmény 3. Cikkének alkalmazásával készült megsemmisítési terveket; h) A lehetséges mértékig a fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló kazettás lőszerrel szennyezett területek nagyságát és elhelyezkedését, a lehető legtöbb részlettel az összes kazettás lőszer-maradvány típusáról és mennyiségéről, megfelelő területi bontásban, továbbá használatuk idejét is megjelölve; i) Az ezen Egyezmény 4. Cikkének megfelelően már mentesített és megsemmisített kazettás lőszer-maradványok további mentesítési és megsemmisítési programjának állapotát és haladását, a kazettás lőszerrel szennyezett terület mentesítési szükségleteinek mértékét és elhelyezkedését, valamint a mentesített és megsemmisített kazettás lőszer-maradványok mennyiségét és típus szerinti lebontását; j) A kockázatcsökkentéssel kapcsolatos képzés biztosítása érdekében tett intézkedéseket, különösen a fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló kazettás lőszer-maradványokkal szennyezett területeken élő polgári lakosság azonnali és hathatós figyelmeztetésére szolgáló intézkedéseket; k) Az ezen Egyezmény 5. Cikke szerinti, az életkornak és a nemi hovatartozásnak megfelelő ellátás biztosítására vonatkozó kötelezettsége végrehajtásának állapotát és előrehaladását, beleértve az egészségügyi ellátást, a rehabilitációt és a pszichológiai támogatást, valamint a gondoskodást a kazettás lőszerek áldozatainak társadalmi és gazdasági visszailleszkedéséről, továbbá megbízható adatok gyűjtését a kazettás lőszerek áldozatairól; l) Az információszolgáltatásra és az ezen bekezdésben leírt intézkedések megtételére jogosult intézmények megnevezését és elérhetőségeit; m) Az ezen Egyezmény 3., 4. és 5. Cikkének végrehajtására elkülönített nemzeti erőforrások – beleértve a pénzügyi, anyagi, vagy természetbeni erőforrásokat is – mennyiségét; és n) Az ezen Egyezmény 6. Cikke szerint létrejött nemzetközi együttműködés és a kapott segítség mértékét, típusait és célterületeit. 2. Az ezen Cikk 1. bekezdése szerint biztosított információt a Részes Államoknak évente kell frissíteniük, az előző naptári évet lefedve, és a jelentést minden év április 30-ig kell megküldeni az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának. 3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára köteles az összes ilyen neki címzett jelentést a Részes Államoknak továbbítani. 8. Cikk A kötelezettségteljesítés megkönnyítése és tisztázása 1. A Részes Államok megállapodnak abban, hogy konzultációt folytatnak és együttműködnek a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásában, és az együttműködés szándékával együtt munkálkodnak azon, hogy megkönnyítsék a Részes Államok számára a jelen Egyezmény alapján rájuk háruló kötelezettségek teljesítését. 2. Ha egy vagy több Részes Állam a jelen Egyezmény rendelkezéseinek egy másik Részes Állam általi betartásával kapcsolatos kérdéseket óhajt tisztázni és megoldani, az adott üggyel kapcsolatban az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárán keresztül kérdéssel fordulhat a szóban forgó Részes Államhoz. Az ilyen kérelemhez csatolni kell az összes megfelelő információt. Minden Részes Állam tartózkodik a megalapozatlan kérdések felvetésétől, ügyelve, hogy visszaélést ne követhessenek el. Az a Részes Állam, amelyhez a kérdést intézték, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárán keresztül 28 napon belül eljuttatja a kérdést benyújtó Részes Államhoz az összes olyan információt, amely előmozdíthatja az adott kérdés tisztázását. 3. Amennyiben a kérdést benyújtó Részes Állam nem kap választ az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának közvetítésével a megadott időtartamon belül, illetve, ha a kérdésre kapott választ nem tartja kielégítőnek, az ügyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárán keresztül a Részes Államok soron következő ülése elé terjesztheti. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a beadványt – a szóban forgó kérdéshez csatolt összes megfelelő információ kíséretében – továbbítja a Részes Államoknak. Az összes ilyen információt átadják a kéréssel megkeresett Részes Államnak, amelynek joga van válaszadásra. 4. A Részes Államok soros ülésének összehívásáig az érintett Részes Államok bármelyike kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát, hogy járjon közben a felvetett kérdés tisztázásának megkönnyítése érdekében. 5. Amikor ezen Cikk 3. bekezdése szerint valamilyen ügyet előterjesztettek, a Részes Államok ülése először azt köteles eldönteni, hogy az érintett Részes Államok által benyújtott összes információ mérlegelése után kíván-e tovább foglalkozni az adott üggyel. Amennyiben a folytatásról születik döntés, a Részes Államok ülése az érintett Részes Államoknak módszereket és eszközöket javasolhat az adott ügy tisztázására vagy megoldására, beleértve a nemzetközi joggal összhangban lévő megfelelő eljárások kezdeményezését. Olyan körülmények között, ahol a kérdés keletkezésének okát a Részes Államon kívül álló körülmények határozzák meg, a Részes Államok ülése megfelelő intézkedéseket javasolhat, beleértve az ezen Egyezmény 6. Cikkében hivatkozott együttműködés alkalmazását. 6. Az ezen Cikk 2–5. bekezdésében meghatározott intézkedéseken túl, a Részes Államok ülése dönthet úgy, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek nem teljesítéséből fakadó esetek megoldására olyan más általános eljárásokat, vagy konkrét mechanizmusokat fogad el, amilyeneket a megoldás érdekében célszerűnek lát. 9. Cikk Nemzeti végrehajtási intézkedések A Részes Államok meghoznak minden megfelelő jogi, igazgatási és egyéb intézkedést ezen Egyezmény végrehajtása érdekében, beleértve a büntetőjogi intézkedések foganatosítását is, hogy megakadályozzanak és elfojtsanak bármely, ezen Egyezmény által a Részes Államok számára tiltott tevékenységet a joghatóságuk vagy az ellenőrzésük alatt álló személyek által vagy területen. 10. Cikk Viták rendezése 1. Amikor az Egyezmény értelmezésében vagy alkalmazásában két vagy több Részes Állam között vita keletkezik, az érintett Részes Államok kötelesek egymással konzultálni a vita tárgyalásos vagy egyéb, általuk választott békés eszközzel történő gyors megoldása érdekében, beleértve a Részes Államok üléséhez folyamodást és az ügynek a Nemzetközi Bíróság elé történő utalását a Bíróság Alapszabályának megfelelően. 2. A Részes Államok ülése bármilyen, általa megfelelőnek tekintett eszközzel hozzájárulhat a vita rendezéséhez, beleértve közbenjárásának felajánlását, és az érintett Részes Államok felhívását arra, hogy kezdjék meg az általuk választott rendezési eljárást, illetve a közösen elhatározott eljárás esetében határidőt ajánlhat. 11. Cikk A Részes Államok találkozói 1. A Részes Államok kötelesek rendszeres találkozókon részt venni, hogy megvizsgáljanak minden olyan ügyet, amely ezen Egyezmény alkalmazását vagy végrehajtását illeti, és szükség esetén döntéseket hozzanak, ideértve: a) ezen Egyezmény működését és helyzetét; b) a jelen Egyezmény rendelkezései értelmében benyújtott jelentésekből fakadó kérdéseket; c) a 6. Cikkel összhangban folytatott nemzetközi együttműködést és segítségnyújtást; d) a kazettás lőszer-maradványok mentesítéséhez szükséges technológiák fejlesztését; e) a Részes Államoknak ezen Egyezmény 8. és 10. Cikke szerinti beadványait; és f) a Részes Államok ezen Egyezmény 3. és 4. Cikkének rendelkezései szerinti beadványait. 2. A Részes Államok első találkozóját az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára köteles összehívni az ezen Egyezmény hatálybalépését követő egy éven belül. Az ezt követő üléseket az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára évente köteles összehívni egészen az első Felülvizsgálati Konferencia időpontjáig. 3. Ezen Egyezmény nem részes államai, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, egyéb érintett nemzetközi szervezetek vagy intézmények, regionális szervezetek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságainak Nemzetközi Szövetsége és más fontosabb nem-kormányzati szervezetek szintén meghívást kaphatnak, hogy az elfogadott ügyrendi szabályokkal összhangban megfigyelőként jelen lehessenek. 12. Cikk Felülvizsgálati Konferenciák 1. Öt évvel ezen Egyezmény hatálybalépése után az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára köteles Felülvizsgálati Konferenciát összehívni. További Felülvizsgálati Konferenciát az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára akkor köteles összehívni, ha azt a Részes Államok egyike vagy több Részes Állam kéri azzal, hogy az egyes Felülvizsgálati Konferenciák között eltelt idő semmiképpen sem lehet kevesebb, mint öt év. Ezen Egyezmény összes Részes Államát meg kell hívni minden Felülvizsgálati Konferenciára. 2. A Felülvizsgálati Konferenciák céljai a következők: a) ezen Egyezmény működésének és helyzetének áttekintése; b) annak mérlegelése, szükség van-e, és ha igen, milyen időközönként, a Részes Államok 11. Cikk 2. bekezdésében említett további üléseire; és c) a 3. és a 4. Cikkben foglaltaknak megfelelően, a Részes Államok beadványaival kapcsolatos döntések meghozatala. 3. Ezen Egyezmény nem Részes Államai, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete egyéb érintett nemzetközi szervezetek vagy intézmények, regionális szervezetek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságainak Nemzetközi Szövetsége és más fontosabb nem-kormányzati szervezetek szintén kaphatnak meghívást, hogy az elfogadott ügyrendi szabályokkal összhangban, megfigyelőként jelen lehessenek. 13. Cikk Módosítások 1. Ezen Egyezmény hatálybalépését követően bármelyik Részes Állam bármikor javasolhatja az Egyezmény módosítását. Minden módosítással kapcsolatos javaslatot az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának kell eljuttatni, aki azt továbbítja a Részes Államoknak, az álláspontjuk kinyilvánítását kérve arról, hogy összehívjanak-e Módosítási Konferenciát a javaslat megvitatására. Ha a Részes Államok többsége legkésőbb 90 nappal a javaslat szétküldése után arról értesíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát, hogy támogatja a javaslat további megfontolását, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára köteles összehívni a Módosítási Konferenciát, amelyre minden Részes Államot meg kell hívni. 2. Az ezen Egyezmény nem részes államai, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, egyéb releváns nemzetközi szervezetek vagy intézmények, regionális szervezetek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságainak Nemzetközi Szövetsége és más érintett nem-kormányzati szervezetek meghívást kaphatnak, hogy az elfogadott ügyrendi szabályokkal összhangban megfigyelőként jelen lehessenek. 3. A Módosítási Konferenciát közvetlenül a Részes Államok ülése vagy a Felülvizsgálati Konferencia után kell összehívni, kivéve, ha a Részes Államok többsége azt kéri, hogy korábbi időpontban rendezzék. 4. Ezen Egyezmény minden módosítását a Módosítási Konferencián jelen lévő és szavazó Részes Államok kétharmados többségének kell elfogadnia. A Letéteményes köteles minden, a fenti módon elfogadott módosítást minden Államnak eljuttatni. 5. Jelen Egyezmény valamely módosítása azt követően lép hatályba az Egyezmény valamennyi olyan Részes Állama számára, mely elfogadja a szóban forgó módosítást, hogy a Részes Államok többsége letétbe helyezte az elfogadásról szóló okiratot. Ezt követően minden további Részes Állam számára abban az időpontban lép hatályba, amikor letétbe helyezi saját elfogadási okiratát. 14. Cikk Költségek és adminisztratív feladatok 1. A Részes Államok ülései, a Felülvizsgálati Konferenciák és a Módosítási Konferenciák költségeit – az Egyesült Nemzetek Szervezete megfelelő arányos tagdíjskálája alapján – a Részes Államok és az ezeken az üléseken részt vevő, de a jelen Egyezményben nem részes államok viselik. 2. Az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának az ezen Egyezmény 7. és 8. Cikke szerint fölmerült költségeit a Részes Államok viselik az Egyesült Nemzetek Szervezete megfelelő arányos tagdíjskálája alapján. 3. Az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának az ezen Egyezmény szerinti igazgatási feladatai ellátásához az Egyesült Nemzetek Szervezetétől megfelelő mandátum szükséges. 15. Cikk Aláírás Ezen, Dublinban, 2008. május 30-án készült Egyezmény minden Állam számára nyitva áll aláírásra Oslóban 2008. december 3-án, illetve azt követően az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i központjában egészen a hatálybalépés időpontjáig. 16. Cikk Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás 1. Ezen Egyezmény aláírást követő megerősítése, elfogadása, illetve jóváhagyása szükséges. 2. Az Egyezmény nyitva áll csatlakozásra azon Államok számára is, amelyek az Egyezmény létrehozásában nem vettek részt. 3. A megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló okiratokat a Letéteményesnél kell letétbe helyezni. 17. Cikk Hatálybalépés 1. Ez az Egyezmény a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló harmincadik okirat letétbe helyezésének hónapjától számított hatodik hónap első napján lép hatályba. 2. Minden olyan Állam esetében, amely a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló okiratát a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló harmincadik okirat letétbe helyezésének időpontja után helyezi letétbe, ez az Egyezmény a szóban forgó Állam megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló okirata letétbe helyezésének időpontjától számított hatodik hónap első napján lép hatályba. 18. Cikk Ideiglenes alkalmazás Az Egyezmény megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, illetve az ahhoz történő csatlakozás időpontjában bármely Állam nyilatkozatot tehet arról, hogy az Egyezmény hatálybalépéséig ideiglenes jelleggel alkalmazni fogja az ezen Egyezmény 1. Cikkében foglaltakat. 19. Cikk Fenntartások Az Egyezményhez fenntartás nem tehető. 20. Cikk Időbeli hatály és felmondás 1. Ezen Egyezmény határozatlan időre szól. 2. Minden Részes Állam – nemzeti szuverenitásával élve – jogosult ezen Egyezmény felmondására. A felmondásról köteles előzetesen értesíteni a többi Részes Államot, a Letéteményest, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsát. A felmondásról szóló okiratnak tartalmaznia kell a felmondás részletes indokolását. 3. A felmondás csak a felmondásról szóló okiratnak a Letéteményes általi kézhezvételtől számított hat hónap eltelte után lép hatályba. Ha azonban e hat hónapos időszak lejártakor a felmondó Részes Állam fegyveres konfliktusban áll, a felmondás csak a fegyveres konfliktus befejezését követően lép hatályba. 21. Cikk Az Egyezményben nem részes államokhoz fűződő kapcsolatok 1. Minden Részes Állam köteles az Egyezmény nem részes államait arra ösztönözni, hogy erősítsék meg, fogadják el, hagyják jóvá az Egyezményt, vagy csatlakozzanak hozzá, ezáltal ösztönözve valamennyi államot az Egyezményben foglaltak betartására. 2. Minden Részes Állam köteles az ezen Egyezményben részt nem vevő Államok kormányait az ezen Cikk 3. bekezdésében hivatkozottak szerint tájékoztatni arról, hogy ezen Egyezmény szerint milyen kötelezettségek hárulnak rá. A Részes Állam köteles továbbá annak normái érvényesítését előmozdítani, és minden tőle telhetőt megtenni, hogy az Egyezményben nem Részes Államokat eltántorítsa a kazettás lőszerek használatától. 3. Nem érintve a jelen Egyezmény 1. Cikkében foglaltakat, valamint a nemzetközi joggal összhangban, a Részes Államok, azok katonai állománya, vagy állampolgárai részt vehetnek katonai együttműködésben vagy műveletekben a jelen Egyezményben részt nem vevő államokkal, amely államok a Részes Államok számára tiltott tevékenységet fejthetnek ki. 4. A jelen Cikk 3. bekezdése nem jogosít fel egy Részes Államot: a) a kazettás lőszerek fejlesztésére, gyártására, vagy egyéb módon történő beszerzésére; b) a kazettás lőszerek felhalmozására vagy továbbadására; c) a kazettás lőszerek használatára; vagy d) kifejezetten kazettás lőszerek használatát kérni olyan esetekben, amikor a lőszer kiválasztása az adott Részes Állam kizárólagos ellenőrzése alatt áll. 22. Cikk Letéteményes A jelen Egyezmény Letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. 23. Cikk Hiteles szövegek A jelen Egyezmény arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövegei egyformán hitelesek.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2–3. §, valamint az 5. § az Egyezmény 17. Cikk 2. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, a 2–3. §, valamint az 5. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. 5. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 160/A. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: [Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában nemzetközi szerződés által tiltott fegyvernek kell tekinteni:] „f) a 2012. évi XI. törvénnyel kihirdetett, a Kazettás Lőszerekről szóló Egyezmény 2. Cikk 2. pontjában meghatározott kazettás lőszert, valamint 2. Cikk 13. pontjában meghatározott kisméretű ejtőlőszert.” Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke