344/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelmén

344/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről. A Kormány a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 152. § (1) bekezdés a) pontjában, a 33. § tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában, a 34. § tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) hatálya alá tartozó befektetési alapkezelőre. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. § E rendelet alkalmazásában 1. kockáztatott érték módszer: a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom; 2. likviditási kockázat: annak a kockázata, hogy a kollektív befektetési forma portfóliójának valamely pozíciója nem adható el, számolható fel vagy zárható le korlátozott költséggel megfelelően rövid időhatáron belül, és ezáltal sérül a kollektív befektetési forma azon képessége, hogy bármely időpontban megfeleljen a Batv. 86. § (1) bekezdésének; 3. működési kockázat: a kollektív befektetési formát érő olyan veszteség kockázata, amely a nem megfelelő belső folyamatokból, illetve a befektetési alapkezelőnek az emberi erőforrásokkal és a rendszerekkel kapcsolatos hibáiból ered, vagy azt külső események okozzák, ideértve a jogi és dokumentációs kockázatokat és a kollektív befektetési forma nevében működtetett kereskedési, elszámolási és értékelési eljárásokból származó kockázatokat; 4. partnerkockázat: a kollektív befektetési formát érő olyan veszteség kockázata, amely abból ered, hogy az ügyletben részt vevő másik fél nem teljesíti a kötelezettségeit, azt megelőzően, hogy az ügylet pénzforgalmát véglegesen elszámolnák; 5. piaci kockázat: a kollektív befektetési formát érő olyan veszteség kockázata, amely a kollektív befektetési forma portfóliójában lévő pozíciók piaci értékének a piaci változók – például a kamatlábak, a valutaárfolyamok, az értékpapírok és az áruk ára vagy a kibocsátó hitelképessége – változásából származó fluktuációjából ered. MÁSODIK RÉSZ IGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK, KONTROLLMECHANIZMUSOK ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG III. FEJEZET ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 1. Az eljárásokra és a szervezetre vonatkozó általános követelmények 3. § A befektetési alapkezelő olyan üzletmenet-folytonossági politikát fogad el, amely a befektetési alapkezelő által alkalmazott rendszerek és eljárások megszakadása esetén biztosítja a lényeges adatok és funkciók megőrzését, a szolgáltatások és tevékenységek fenntartását, vagy amennyiben ez nem lehetséges, lehetővé teszi az adatok és funkciók mielőbbi helyreállítását, a szolgáltatások és tevékenységek mielőbbi újraindítását. 2. Erőforrások 4. § A befektetési alapkezelő – üzleti tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban – a) gondoskodik a szükséges képzettséggel, tudással és szakértelemmel rendelkező személyzet alkalmazásáról, b) biztosítja azon erőforrások és szakértelem rendelkezésre állását, amely harmadik személlyel kötött kiszervezésre irányuló szerződés alapján végzett tevékenységek és a kapcsolódó kockázatok hatékony nyomon követéséhez szükséges, c) biztosítja, hogy amennyiben az érintett személyek több feladatot látnak el, ez ne akadályozza az adott feladatok megbízható, becsületes és a szakmai elvárásoknak megfelelő ellátását. 3. Számviteli eljárások 5. § (1) A Batv. 20. § (2) bekezdés a) pont szerinti számviteli eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a kollektív befektetési forma eszközei és kötelezettségei mindenkor azonosíthatók legyenek. Az egyes részalapok tekintetében elkülönített számlákat kell fenntartani. (2) Az ÁÉKBV-alapkezelő olyan számviteli politikát és eljárásokat fogad el és alkalmaz, amely összhangban van az általa kezelt ÁÉKBV székhely országának számviteli szabályaival annak érdekében, hogy az egyes ÁÉKBV-k nettó eszközértéke az alkalmazandó számviteli szabályok alapján megfelelő módon kiszámítható legyen, valamint a jegyzési és visszavásárlási megbízások megfelelően teljesíthetők legyenek. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő az ÁÉKBV eszközeinek és kötelezettségeinek megfelelő és pontos értékelése érdekében az ÁÉKBV székhely országának nemzeti szabályait veszi figyelembe. IV. FEJEZET BELSŐ KONTROLL MECHANIZMUSOK 4. A felső vezetés általi kontroll és a felügyeleti funkció 6. § (1) A befektetési alapkezelő vezetését ellátó, a Batv. 8. § (1) bekezdésben meghatározott személyek (a továbbiakban: felső vezetés) és a felügyelőbizottság felelősek az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban foglaltaknak való megfelelésért. (2) A felső vezetés felelős a) a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési forma – a tájékoztatójában vagy létesítő okiratában meghatározott – befektetési politikájának végrehajtásáért, b) a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési forma befektetési stratégiájának jóváhagyásáért, c) annak biztosításáért, hogy a befektetési alapkezelő – szervezetén belül vagy harmadik személlyel kötött kiszervezésre irányuló szerződés alapján – állandó és hatékony megfelelőségi funkcióval rendelkezzen, d) a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési forma befektetési politikájának végrehajtásáért és rendszeres időközönkénti ellenőrzéséért, a kockázati korlátok betartásáért abban az esetben is, ha a kockázatkezelési funkciót harmadik személlyel kiszervezésre irányuló szerződés alapján látják el, e) a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési forma befektetési döntéseire vonatkozó belső eljárások megfelelőségének jóváhagyásáért és rendszeres időközönkénti felülvizsgálatáért, f) a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési forma kockázatkezelési politikájának és az e politika végrehajtását szolgáló intézkedések, folyamatok és technikák – ideértve a kockázati korlátok rendszerét is – jóváhagyásáért és rendszeres időközönkénti felülvizsgálatáért. (3) A felső vezetés és a felügyelőbizottság az e rendeletben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés érdekében elfogadott politikák, intézkedések és eljárások hatékonyságát rendszeres időközönként felülvizsgálja, értékeli és az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi. (4) A felső vezetés legalább évente egyszer írásos beszámolót kap a) a jogszabályoknak való megfelelőség, a belső ellenőrzés és a kockázatkezelés kérdéseiről, amely tartalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében megtett intézkedéseket is, b) a befektetési stratégiák végrehajtásáról és a (2) bekezdésben említett befektetési döntések meghozatalára vonatkozó belső eljárásokról. 5. Állandó megfelelőségi funkció 7. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő – üzleti tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban – megfelelő politikát és eljárást fogad el, valósít meg és tart fenn annak érdekében, hogy a) feltárja az e rendeletben és a Batv.-ben foglalt kötelezettségek teljesítésének mulasztási kockázatát, b) minimalizálja az ilyen kockázatok felmerülését, c) lehetővé tegye a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) számára a jogszabályokban meghatározott hatásköreinek hatékony gyakorlását. (2) Az ÁÉKBV-alapkezelő a jogszabályoknak való megfelelésért és a szabályzatokban foglaltaknak a jogszabályi rendelkezésekkel való összhangjáért felelős vezetőt (a továbbiakban: megfelelési vezetőt) nevez ki, aki a) független az ÁÉKBV-alapkezelő más tevékenységét irányító vezetőjétől, vele sem alá- vagy fölérendeltségi, sem más módon utasítási viszonyban nem áll, b) rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal, a feladatellátásban közreműködő szakértőkkel és a tevékenysége elvégzéséhez szükséges információkhoz való hozzáféréssel, és c) legalább évente egyszer jelentést készít a felső vezetés részére a jogszabályokban és szabályzatokban foglaltaknak való megfelelésről, amely tartalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében megtett intézkedéseket is. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő megfelelési vezetőjének irányítása alá tartozó alkalmazottai a) nem vehetnek részt annak a befektetési alapkezelési tevékenységnek a végzésében, amelynek a vizsgálatát végzik, és b) díjazásukat olyan módon kell megállapítani, hogy az semmilyen módon ne befolyásolhassa objektivitásukat. (4) Nem kell a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakat alkalmazni abban az esetben, ha az ÁÉKBV-alapkezelő számára ez üzleti tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége figyelembevételével aránytalan terhet jelentene, és az ÁÉKBV-alapkezelő hitelt érdemlően igazolja, hogy mindez nem befolyásolja hátrányosan a jogszabályokban és szabályzatokban foglaltaknak való megfelelést. 6. Állandó belső ellenőrzési funkció 8. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő – amennyiben üzleti tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége indokolttá teszi és azzal arányos – a többi szervezeti egységétől független belső ellenőrzési szervezeti egységet alakít ki, amely a) ellenőrzési tervet dolgoz ki és valósít meg az ÁÉKBV-alapkezelő irányítási és ellenőrzési rendszerei és eljárási szabályai célszerűségének és eredményességének vizsgálata és értékelése érdekében, b) ajánlásokat fogalmaz meg az a) pontban meghatározott vizsgálat eredményének megfelelően, c) ellenőrzi a b) pont szerinti ajánlásban foglaltak megvalósítását, d) legalább évente egyszer jelentést készít a felső vezetés részére a belső ellenőrzés tevékenységéről, amely tartalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében megtett intézkedéseket is. (2) Az (1) bekezdés szerinti arányossági követelmény az üzleti tevékenység nagyságrendje és a független belső ellenőrzési szervezeti egység kialakításának, fenntartásának költségei vonatkozásában értelmezendő. 7. Állandó kockázatkezelési funkció 9. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő – amennyiben üzleti tevékenységének és az általa kezelt kollektív befektetési formáknak a jellege, nagyságrendje és összetettsége indokolttá teszi és azzal arányos – a többi szervezeti egységétől független kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki. A kockázatkezelési tevékenység független végzése érdekében az ÁÉKBV-alapkezelő szükség esetén igazolja, hogy megfelelő intézkedéseket fogadott el az összeférhetetlenség elkerülésére. (2) A kockázatkezelési szervezeti egység a) végrehajtja a 22. § szerinti kockázatkezelési politikát és eljárásokat, b) biztosítja az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt ÁÉKBV-k kockázati korlátaira vonatkozó rendszernek való megfelelést, ideértve az átfogó kockázatra és a partnerkockázatára vonatkozó jogszabályi korlátokat, a 25–27. §-sal összhangban; c) tanácsokat ad az igazgatóság részére az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljának azonosításával kapcsolatban; d) rendszeres időközönként jelentést készít az igazgatóság és a felügyelő bizottság részére da) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt minden egyes ÁÉKBV aktuális kockázati szintjének az adott ÁÉKBV-re megállapított kockázati profillal való összhangjáról, db) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt minden egyes ÁÉKBV releváns kockázati korlátrendszerének való megfeleléséről, dc) a kockázatkezelési folyamat megfelelőségéről és eredményességéről, ideértve annak megjelölését, hogy az esetleges hiányosságok orvoslására megtették-e az indokolt lépéseket; e) rendszeres időközönként jelentést készít a felső vezetés részére az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt minden egyes ÁÉKBV-re vonatkozó aktuális kockázati szintről, valamint a kockázati korlátok tényleges vagy előre látható megsértéséről, annak érdekében, hogy azonnali és megfelelő lépéseket lehessen tenni; f) felülvizsgálja és támogatja a 28. §-ban említett tőzsdén kívüli származtatott eszközök értékelésére szolgáló intézkedéseket és eljárásokat. (3) A kockázatkezelési szervezeti egység rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges felhatalmazással és a (2) bekezdésben megjelölt feladatok elvégzéséhez szükséges információkhoz való hozzáféréssel. (4) Az (1) bekezdés szerinti arányossági követelmény az üzleti tevékenység nagyságrendje és a független kockázatkezelési szervezeti egység kialakításának, fenntartásának költségei vonatkozásában értelmezendő. V. FEJEZET ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 8. Az érdek-összeütközések feltárása 10. § (1) A befektetési alapkezelőnek a kollektív befektetési forma számára esetleg hátrányos érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell vennie, hogy a befektetési alapkezelő, az érintett személy, vagy a befektetési alapkezelővel ellenőrző befolyás révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban álló személy nem érintett-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikben: a) a kollektív befektetési forma kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el, b) a kollektív befektetési formának vagy más ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy a kollektív befektetési forma vagy más ügyfél nevében teljesített ügyleteredményéhez a kollektív befektetési forma érdekétől eltérő érdeke fűződik, c) a kollektív befektetési forma érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben, d) ugyanazt a tevékenységet végzi a kollektív befektetési forma és más ügyfél számára, e) más személytől pénz, áru vagy szolgáltatás formájában olyan ösztönzőt kapott vagy fog kapni a kollektív befektetési forma részére nyújtott befektetési alapkezeléssel kapcsolatban, amely eltér az adott szolgáltatás szokásos jutalékától vagy díjától. (2) Az érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell venni a befektetési alapkezelő a) érdekeit, ideértve a csoporttagságból, a szolgáltatások nyújtásából és a tevékenységek végzéséből származó érdekeket, az ügyfelek érdekeit, és b) több kollektív befektetési formával szemben fennálló kötelezettségeit. 9. Összeférhetetlenségi politika 11. § (1) A befektetési alapkezelő a kollektív befektetési forma számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából olyan szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amely arányban áll a befektetési alapkezelő méretével és szervezetével, valamint az általa folytatott üzleti tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. Az összeférhetetlenségi politikát az igazgatóság hagyja jóvá. Amennyiben a befektetési alapkezelő egy csoport tagja, az összeférhetetlenségi politika figyelembe veszi a csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdek-összeütközéseket is. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi politika a) megjelöli azokat a körülményeket, amelyek a Batv. 4. §-ában meghatározott tevékenység esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek vagy vezethetnek, amely a kollektív befektetési formára vagy az ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és b) tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák. (3) A befektetési alapkezelő biztosítja, hogy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályok és intézkedések szerint azok az érintett személyek, akik a 10. § (1) bekezdésben meghatározott helyzetbe kerülhetnek, a befektetési alapkezelő tevékenységének és méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével függetlenül végezzék tevékenységüket. (4) A befektetési alapkezelő az összeférhetetlenségi politikájában a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályai és intézkedései között a (3) bekezdésben foglalt lehető legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében a) úgy szabályozza a befektetési alapkezelési tevékenységekben feladatot ellátó érintett személyek közötti információáramlást, hogy az ellenőrizhető legyen és azzal az ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó károkozást megelőzze, b) különálló ellenőrzést biztosít azon érintett személyek számára, akik olyan ügyfelek vagy befektetők nevében vagy javára végzett befektetési alapkezelési tevékenység keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn, vagy akik más módon képviselnek olyan érdeket, amely konfliktushoz vezethet akár a befektetési alapkezelővel is, c) kizárja azon érintett személyek javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan tevékenységek keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet, d) megakadályozza, hogy bármely személy, jogtalan módon befolyásolhassa annak az érintett személynek a tevékenységét, aki befektetési alapkezelési feladatot lát el, e) biztosítja a megfelelő intézkedések megtételét annak megelőzésére vagy ellenőrzésére, hogy egy érintett személy egy időben vagy egymás után részt vegyen befektetési alapkezelési tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel akadályozhatja az érdek-összeütközések megfelelő kezelését. 10. A súlyos összeférhetetlenséggel járó tevékenységek kezelése 12. § (1) A befektetési alapkezelő folyamatos nyilvántartást vezet az általa végzett azon befektetési alapkezelési szolgáltatásokról, amelyekkel kapcsolatban a 11. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmények felmerülhetnek. (2) Ha a befektetési alapkezelő által az érdek-összeütközések kezelése érdekében tett intézkedések nem elegendőek annak biztosítására, hogy megelőzzék a kollektív befektetési forma vagy a befektetők érdeksérelmének kockázatát, akkor a befektetési alapkezelő felső vezetését haladéktalanul tájékoztatni kell annak érdekében, hogy meghozhassák az ahhoz szükséges döntéseket, hogy mindenkor maximálisan a kollektív befektetési forma és a befektetők érdekeit szem előtt tartva járjanak el. A döntésről és annak indokairól a befektetési alapkezelő tartós adathordozón történő közzététel útján tájékoztatja a befektetőket. 11. A szavazati jogok gyakorlására vonatkozó stratégiák 13. § (1) A befektetési alapkezelő hatékony stratégiát határoz meg a kezelt portfóliókban lévő eszközökhöz kapcsolódó szavazati jogok kizárólag az érintett kollektív befektetési forma érdekében történő gyakorlására. (2) Az (1) bekezdésben említett stratégia meghatározza a) a releváns vállalati események nyomon követéséhez b) a szavazati jogok gyakorlásának az adott kollektív befektetési forma befektetési céljaival és politikájával való összhangjának biztosításához, valamint c) a szavazati jogok gyakorlásából eredő bármely érdek-összeütközés megelőzéséhez vagy kezeléséhez szükséges intézkedéseket és eljárásokat. (3) Az (1) bekezdésben említett stratégia rövid összefoglalását a befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Az e stratégia alapján tett lépések részleteit kérésre díjmentesen a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosok rendelkezésére kell bocsátani. HARMADIK RÉSZ MAGATARTÁSI SZABÁLYOK VI. FEJEZET ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 12. A kollektív befektetési formák és a befektetők legfontosabb érdekeit szem előtt tartó eljárásra vonatkozó kötelezettség 14. § (1) A befektetési alapkezelő tisztességesen jár el a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosokkal, a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosok egyik csoportját nem részesíti előnyben a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosok másik csoportjával szemben. (2) A befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a piac stabilitását és integritását hátrányosan érintő gyakorlat megelőzését. (3) A befektetési alapkezelő a kollektív befektetési forma kezelése során tisztességes, pontos és átlátható árazási modelleket és értékelési rendszereket használ, és a portfóliók pontos értékelését igazolni is tudja. (4) A befektetési alapkezelő tevékenysége során a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosok számára indokolatlan költségeket nem számít fel. 13. A kellő körültekintés követelménye 15. § (1) A befektetési alapkezelő a kezelt kollektív befektetési formák érdekeit és a piaci integritást szem előtt tartva kellő körültekintéssel jár el a befektetések kiválasztása és folyamatos ellenőrzése terén, és az ilyen feladattal megbízott személyek az adott befektetésekről megfelelő ismeretekkel és tudással rendelkeznek. (2) A befektetési alapkezelő az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében szabályzatot készít, és hatékony intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a kollektív befektetési forma nevében hozott befektetési döntéseiknek a kollektív befektetési forma céljaival, befektetési politikájával és kockázati korlátaival való összhangját biztosítsa. (3) A befektetési alapkezelő kockázatkezelési politikájának végrehajtása során, és amennyiben ez a tervezett befektetés jellegét tekintve szükséges, a befektetés végrehajtása előtt előrejelzéseket készít és elemzéseket végez arra vonatkozóan, hogy a befektetés hogyan járul hozzá az adott kollektív befektetési forma portfóliójának összetételéhez, likviditásához, valamint kockázat és nyereség profiljához. Az elemzéseket megbízható és naprakész információk alapján kell elvégezni. (4) A befektetési alapkezelő megfelelő szakértelemmel, gondossággal és körültekintéssel jár el, amikor harmadik személlyel a kockázatkezelési tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos megállapodást köt vagy megszüntet. Az ilyen megállapodás megkötése előtt a befektetési alapkezelő megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a harmadik személy képes a kockázatkezelési tevékenységek megbízható, szakmai elvárásoknak megfelelő és hatékony ellátására. A befektetési alapkezelő a harmadik személy teljesítményét folyamatosan értékeli. VII. FEJEZET A JEGYZÉSI ÉS VISSZAVÁLTÁSI MEGBÍZÁSOK KEZELÉSE 14. A kollektív befektetési értékpapírokra vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások végrehajtásával kapcsolatos beszámolási kötelezettségek 16. § (1) Abban az esetben, ha a befektetési alapkezelő hajtja végre a befektető kollektív befektetési értékpapírra vonatkozó vételi vagy visszaváltási megbízását, a megbízatásának végrehajtását követően haladéktalanul, de legkésőbb a megbízás végrehajtásának napját követő munkanapon, vagy ha a befektetési alapkezelő harmadik személytől kapja meg a visszaigazolást, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő munkanapon értesíti a befektetőt a megbízás végrehajtásáról. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a befektető harmadik személytől is haladéktalanul megkapja. (3) A befektetési alapkezelő az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az alábbi tartalommal adja meg: a) a befektetési alapkezelő azonosító adatai; b) a befektető neve vagy más azonosítója; c) a megbízás kézhezvételének napja, időpontja és a fizetés módja; d) a végrehajtás időpontja; e) a kollektív befektetési forma azonosító adatai; f) a megbízás jellege (vétel vagy visszaváltás); g) az érintett kollektív befektetési értékpapírok száma; h) a kollektív befektetési értékpapírok egységnyi vételi vagy visszaváltási értéke; i) a forgalmazás-elszámolási nap; j) a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke, vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett nettó összeg; k) a felszámított jutalékok és költségek teljes összege és – ha a befektető kéri – ezek tételes bontása. (4) Amennyiben egy befektető megbízásait rendszeres időszakonként hajtják végre, a befektetési alapkezelő választhat, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végzi, vagy a befektetőt legalább hathavonta tájékoztatja ezen ügyletekről, a (3) bekezdésben felsorolt információk megadásával. (5) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen felül a befektetési alapkezelő a befektető kérésére tájékoztatást ad a befektető megbízásának aktuális állapotáról. VIII. FEJEZET A LEGJOBB VÉGREHAJTÁS 15. A kollektív befektetési forma nevében történő üzletkötésre vonatkozó döntések végrehajtása 17. § (1) A befektetési alapkezelő a portfóliók kezelése során a kollektív befektetési forma érdekeit szem előtt tartva jár el, amikor a kezelt kollektív befektetési forma nevében üzletkötési döntéseket hoz. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a befektetési alapkezelő minden ésszerű lépést megtesz a kollektív befektetési forma számára a lehető legjobb eredmény elérése érdekében, figyelembe véve a következő szempontokat: a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz ára; b) a megbízás költsége; c) a megbízás végrehajtásának időigénye; d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűsége; e) bármely más olyan szempont, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. (3) A (2) bekezdésben felsorolt tényezők fontosságának meghatározásánál a befektetési alapkezelő a következő szempontokat vizsgálja: a) a kollektív befektetési formát jellemző célok, befektetési politika és kockázatok, a tájékoztatóban, vagy a kollektív befektetési forma alapszabályában vagy létesítő okiratában jelzettek szerint; b) a megbízás jellemzői; c) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz jellemzői; d) azon végrehajtási helyszínek jellemzői, ahová a megbízás továbbítható. (4) A befektetési alapkezelő a (2)–(3) bekezdésben említett kötelezettségnek való megfelelés érdekében eredményes intézkedéseket hoz és valósít meg, és a követendő szabályokról szabályzatot (a továbbiakban: végrehajtási politika) készít, amely lehetővé teszi a számára, hogy a megbízások végrehajtása tekintetében a lehető legjobb eredményt érje el. A befektetési alapkezelő a befektetőt tájékoztatja a végrehajtási politika tartalmáról, és annak lényeges változásáról. (5) A befektetési alapkezelő folyamatosan figyelemmel kíséri, és legalább évente egyszer értékeli az intézkedések és a végrehajtási politika eredményességét annak érdekében, hogy azonosítsa, és szükség esetén kijavítsa az esetleges hiányosságokat. (6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túl a befektetési alapkezelő akkor is felülvizsgálja végrehajtási politikáját, ha olyan tényszerű változás következik be, amely hátrányosan érinti a befektetési alapkezelőnek azt a képességét, hogy a kezelt kollektív befektetési forma számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el. (7) A befektetési alapkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy a kollektív befektetési forma nevében végrehajtott megbízások kapcsán a végrehajtási politikában foglaltakkal összhangban járt el. 16. A kollektív befektetési forma nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízás más jogalany részére történő, végrehajtási célú továbbítása 18. § (1) A befektetési alapkezelő a portfóliók kezelésével összefüggésben a kollektív befektetési forma érdekeit szem előtt tartva jár el, amikor a kezelt kollektív befektetési forma nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízást más személy részére, végrehajtási céllal továbbít. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a befektetési alapkezelő minden ésszerű lépést megtesz a kollektív befektetési forma számára a lehető legjobb eredmény elérése érdekében, figyelembe véve a következő szempontokat: a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz ára; b) a megbízás költsége; c) a megbízás végrehajtásának időigénye; d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűsége; e) bármely más olyan szempont, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott tényezők fontosságának meghatározásánál a befektetési alapkezelő a 21. § (2) bekezdésében meghatározott szempontokat vizsgálja. (4) A befektetési alapkezelő a (2)–(3) bekezdésben említett kötelezettségnek való megfelelés érdekében a követendő szabályokkal kiegészíti végrehajtási politikáját (a továbbiakban: kiegészítő végrehajtási politika). A kiegészítő végrehajtási politika minden egyes eszközosztály tekintetében meghatározza azokat a személyeket, akikhez a megbízások továbbíthatók. A befektetési alapkezelő csak akkor köthet ilyen végrehajtási célú megállapodást, ha az megfelel az e paragrafusban megállapított kötelezettségeknek. A befektetési alapkezelő a befektetőt tájékoztatja a kiegészítő végrehajtási politika tartalmáról, és annak lényeges változásáról. (5) A befektetési alapkezelő folyamatosan figyelemmel kíséri, és legalább évente egyszer értékeli az intézkedések és a kiegészítő végrehajtási politika eredményességét annak érdekében, hogy azonosítsák, és szükség esetén kijavítsák az esetleges hiányosságokat. (6) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a befektetési alapkezelő akkor is felülvizsgálja kiegészítő végrehajtási politikáját, ha olyan tényszerű változás következik be, amely hátrányosan érinti a befektetési alapkezelőnek azt a képességét, hogy a kezelt kollektív befektetési forma számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el. (7) A befektetési alapkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy a kollektív befektetési forma nevében végrehajtott megbízások kapcsán a kiegészítő végrehajtási politikában foglaltakkal összhangban járt el. IX. FEJEZET A MEGBÍZÁSOK KEZELÉSE 17. Általános alapelvek 19. § (1) A befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak és megoldásoknak biztosítaniuk kell a kollektív befektetési forma nevében végzett portfólióügyletek azonnali, tisztességes és gyors végrehajtását. A befektetési alapkezelő a portfólióügyletek végrehajtása során: a) haladéktalanul és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást; b) az egyébként összehasonlítható kollektív befektetési forma megbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében és haladéktalanul végrehajtja, kivéve, ha a megbízás jellemzői vagy a fennálló piaci feltételek ezt kivitelezhetetlenné teszik, illetve ha a kollektív befektetési forma érdekei mást kívánnak. (2) A befektetési alapkezelő a végrehajtott megbízás elszámolásaként kapott bármely pénzügyi eszközt vagy pénzösszeget haladéktalanul és pontosan átvezeti a megfelelő kollektív befektetési forma számlájára. (3) A befektetési alapkezelő nem élhet vissza a függő kollektív befektetési forma megbízásokra vonatkozó információkkal, és meg kell tennie minden ésszerű lépést annak megakadályozása érdekében, hogy bármely érintett személy visszaéljen az ilyen információkkal. 18. Kereskedési megbízások összevonása és allokációja 20. § (1) A befektetési alapkezelő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem hajthat végre megbízást vagy ügyletet úgy, hogy egy kollektív befektetési forma megbízást egy másik kollektív befektetési forma vagy egy másik ügyfél megbízásával, vagy egy sajátszámlás megbízással összevonja. (2) A befektetési alapkezelő az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően akkor vonhat össze megbízásokat, ha a) ezzel összességében egyetlen olyan kollektív befektetési forma vagy ügyfél sem szenved hátrányt, akinek a megbízását egy másik fél megbízásával összevonták, és b) rendelkezik olyan allokációs szabályzattal (a továbbiakban: allokációs politika), amely részletesen szabályozza a megbízások és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a megbízás vagy ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, valamint, hogy a részleges végrehajtás esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik. A befektetési alapkezelő minden esetben az ebben foglaltak szerint jár el. (3) Ha a befektetési alapkezelő egy kollektív befektetési forma megbízást összevon más kollektív befektetési formák vagy ügyfelek egy vagy több megbízásával, és az összevont megbízást részlegesen hajtja végre, akkor a befektetési alapkezelő a kapcsolódó kereskedéseket az allokációs politikával összhangban allokálja. (4) Ha a befektetési alapkezelő sajátszámlás ügyleteit összevonja egy vagy több kollektív befektetési forma vagy más ügyfelek megbízásaival, akkor a befektetési alapkezelő a kapcsolódó kereskedéseket nem allokálhatja oly módon, hogy az a kollektív befektetési formák vagy a másik ügyfelek számára hátrányos legyen. (5) Ha a befektetési alapkezelő egy kollektív befektetési forma vagy egy másik ügyfél megbízását egy a befektetési alapkezelő saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylettel vonja össze, és az ügylet végrehajtására csak részben kerül sor, akkor az allokáció során – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kollektív befektetési forma vagy a másik ügyfél megbízása alapján létrejött ügyletet részesíti előnyben. (6) Ha a befektetési alapkezelő a) hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a kollektív befektetési forma vagy egy másik ügyfél által adott megbízás alapján a befektetési alapkezelő saját számlájára végrehajtott ügylet az összevonás nélkül nem vagy kedvezőtlenebb feltételekkel teljesült volna, és b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott allokációs politikája részletes rendelkezéseket tartalmaz az allokáció szabályaira vonatkozóan, akkor az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a saját számlájára és az ügyfél számlájára történő allokációt arányosan is teljesítheti. X. FEJEZET ÖSZTÖNZŐK 19. A kollektív befektetési forma érdekeinek védelme 21. § (1) A befektetési alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenysége során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, a kollektív befektetési forma érdekeivel összhangban jár el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a befektetési alapkezelő nem kérhet és nem fogadhat el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet a) nem a kollektív befektetési forma vagy a kollektív befektetési forma javára eljáró harmadik személy részére vagy nem ezek részéről teljesítenek, b) nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről illetve nevében teljesítenek, amely esetében ba) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás, illetve a juttatás mértékének számítása során használt módszer a kollektív befektetési forma előtt a szolgáltatás nyújtását megelőzően pontosan, következetesen és világosan feltárható, és bb) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás a nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében történik, és nem befolyásolja hátrányosan a befektetési alapkezelő (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését, c) nem a befektetési alapkezelési tevékenység ellátásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja a befektetési alapkezelő (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését. (3) A befektetési alapkezelő a (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt információt összefoglalás formájában is közzéteheti azzal, hogy a befektető kifejezett kérésére a részletes tájékoztatást is haladéktalanul a befektető rendelkezésére bocsátja. NEGYEDIK RÉSZ KOCKÁZATKEZELÉS XI. FEJEZET KOCKÁZATKEZELÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK 20. Kockázatkezelési politika 22. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő – üzleti tevékenységét és az általa kezelt ÁÉKBV-k jellegét, méretét és összetettségét figyelembe véve – olyan szabályzatot (a továbbiakban: kockázatkezelési politika) készít és alkalmaz, amely meghatározza, hogy az általa kezelt ÁÉKBV milyen kockázatoknak van vagy lehet kitéve. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatkezelési politika a) tartalmazza azokat az eljárásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő képes legyen az általa kezelt valamennyi ÁÉKBV tekintetében felmérni az adott ÁÉKBV piaci, likviditási és partnerkockázatnak való kitettségét, továbbá az ÁÉKBV kitettségét minden olyan egyéb kockázatnak, ideértve a működési kockázatokat is, amelyek az általa kezelt valamennyi ÁÉKBV tekintetében lényegesek lehetnek, b) szabályozza azokat a technikákat, eszközöket és intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a befektetési alapkezelő teljesítse a 24–25. §-ban meghatározott kötelezettségeit, c) előírja a befektetési alapkezelőn belüli kockázatkezelésre vonatkozó felelősség-megosztást, d) meghatározza a 9. §-ban említett kockázatkezelési szervezeti egység által az igazgatóság és a felső vezetés felé, illetve a felügyelő bizottság felé teljesítendő beszámolás feltételeit, tartalmát és gyakoriságát. 21. A kockázatkezelési politika értékelése, nyomon követése és felülvizsgálata 23. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő értékeli, nyomon követi és rendszeresen felülvizsgálja a) a kockázatkezelési politika, valamint a 24–25. §-ban említett intézkedések, eljárások és technikák megfelelőségét és eredményességét, b) azt, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő milyen szinten felel meg a kockázatkezelési politikának, valamint a 24–25. §-ban említett intézkedéseknek, eljárásoknak és technikáknak, c) a kockázatkezelési eljárás megvalósítása során tapasztalt hiányosságok megoldása érdekében tett intézkedések megfelelőségét és eredményességét. (2) Az ÁÉKBV-alapkezelő a) megalakulásától kezdve folyamatosan biztosítja a Felügyelet számára az (1) bekezdésben meghatározott előírásoknak való megfelelés felülvizsgálatának lehetőségét, b) a kockázatkezelési eljárását érintő bármely lényeges változásról értesíti a Felügyeletet. 22. Kockázatmérés és -kezelés 24. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő – üzleti tevékenységének, valamint az általa kezelt ÁÉKBV-nek a jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányos, továbbá a kollektív befektetési forma kockázati profiljával összhangban álló – megfelelő és hatékony intézkedéseket, eljárásokat és technikákat fogad el annak érdekében, hogy a) bármely időpontban mérni és kezelni tudja a kezelt ÁÉKBV-t érintő valós vagy lehetséges kockázatokat, b) biztosítsa az átfogó kockázatra és a partnerkockázatra vonatkozó korlátok 25. § és 27. §-sal összhangban történő betartását. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során az ÁÉKBV-alapkezelő az általa kezelt minden egyes ÁÉKBV tekintetében megteszi a következő lépéseket: a) olyan kockázatmérési intézkedések, eljárások és technikák bevezetése, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy aa) megalapozott és megbízható adatok alapján pontosan felmérjék a foglalt pozíciók kockázatát és ezek hozzájárulását az átfogó kockázati profilhoz, ab) a kockázatmérési intézkedések, eljárások és technikák megfelelően dokumentáltak legyenek; b) szükség esetén időszakos visszamenőleges vizsgálatok végzése a – modellalapú előrejelzéseket és becsléseket is tartalmazó – kockázatmérési intézkedések érvényességének felülvizsgálata céljából, c) szükség esetén időszakos stressztesztek és forgatókönyv-elemzések végzése a piaci feltételek lehetséges változásaiból fakadó olyan kockázatok kezelése érdekében, amelyek hátrányosan érinthetik az ÁÉKBV-t, d) a minden egyes ÁÉKBV-t érintő releváns kockázatok kezelésére és kontrolljára használt intézkedésekkel kapcsolatos dokumentált belsőkorlát-rendszer kialakítása, végrehajtása és fenntartása, figyelembe véve minden olyan kockázatot, amely a 22. § alapján lényeges lehet a ÁÉKBV tekintetében, valamint összhangot biztosítva az ÁÉKBV kockázati profiljával, e) annak biztosítása, hogy az aktuális kockázati szint megfelel az egyes ÁÉKBV-k tekintetében a d) pontban meghatározott kockázati korlát-rendszernek, f) olyan eljárások kialakítása, megvalósítása és fenntartása, amelyek az ÁÉKBV kockázati korlát rendszerének tényleges vagy várható megsértése esetén időben meghozott lépésekkel orvosolják a helyzetet, a befektetők legfontosabb érdekeit szem előtt tartva. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő megfelelő likviditási kockázat kezelő eljárást alkalmaz annak érdekében, hogy az általa kezelt valamennyi ÁÉKBV mindenkor képes legyen megfelelni Batv. 86. § (1) bekezdésének. Szükség esetén az ÁÉKBV-alapkezelő stressz-teszteket végez, ami lehetővé teszi az ÁÉKBV kivételes körülmények közötti likviditási kockázatának az értékelését. (4) Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja, hogy az általa kezelt valamennyi ÁÉKBV befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen, az alapszabályban, a létesítő okiratban vagy a tájékoztatóban meghatározott visszaváltási politikának. 23. A teljes kitettség kiszámítása 25. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő a kezelt ÁÉKBV – a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 7. §-ának (3) bekezdése szerinti – teljes kitettségét az alábbi módszerek valamelyikével számítja ki: a) a kezelt ÁÉKBV által származtatott pénzügyi eszközök – ideértve, ha átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz származtatott eszközt tartalmaz – használatával generált járulékos kitettség és tőkeáttétel, amely nem haladhatja meg az ÁÉKBV nettó eszközértékének teljes összegét; b) ÁÉKBV portfóliójának piaci kockázata. (2) Az ÁÉKBV-alapkezelő legalább naponta kiszámítja az ÁÉKBV teljes kitettségét. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő a kötelezettségvállalási módszer, a kockáztatott érték módszer vagy más továbbfejlesztett kockázatmérési módszer alkalmazásával számítja ki a teljes kitettséget. A módszer kiválasztásakor a következő szempontokat veszi figyelembe: a) az ÁÉKBV által célzott befektetési stratégia, b) a használt származtatott pénzügyi eszközök típusa és összetettsége, és c) a származtatott pénzügyi eszközöket tartalmazó portfólió aránya. (4) Ha egy ÁÉKBV a tőkeáttétel vagy a piaci kockázatnak való kitettség növelése céljából a Korm. r. 7. §-ának (2) bekezdésével összhangban bizonyos technikákat és eszközöket alkalmaz – ideértve a repó- vagy értékpapírkölcsönzési ügyleteket –, akkor az ÁÉKBV-alapkezelőnek ezeket az ügyleteket figyelembe kell vennie a teljes kitettség kiszámítása során. 24. Kötelezettségvállalási módszer 26. § (1) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő a teljes kitettség kiszámítására a kötelezettségvállalási módszert alkalmazza, akkor ezt a módszert kell alkalmaznia minden származtatott pénzügyi eszköz pozícióra, ideértve, ha átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz származtatott eszközt tartalmaz, akár az ÁÉKBV általános befektetési politikájának részeként használva kockázatcsökkentés céljából, akár pedig a Korm. r. 7. §-ának (2) bekezdésében említett hatékony portfóliókezelés céljából kerül sor használatukra. (2) Ha a teljes kitettség kiszámítása a kötelezettségvállalási módszer használatával történik, az ÁÉKBV-alapkezelő minden egyes származtatott pénzügyi eszköz pozíciót az adott származtatott eszköz mögöttes eszközében található egyenértékű pozíció piaci értékére vált át (szabványos kötelezettségvállalási módszer). Az ÁÉKBV alapkezelő más olyan számítási módszert is alkalmazhat, amely a Felügyelet értékelése szerint egyenértékű a szabványos kötelezettségvállalási módszerrel. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő a teljes kitettség kiszámítása során nettósítási és fedezeti megállapodásokat vehet figyelembe, amennyiben ezek a megállapodások nem hagynak figyelmen kívül nyilvánvaló és lényeges kockázatokat, és a kockázati kitettség egyértelmű csökkenését eredményezik. (4) Amennyiben a származtatott pénzügyi eszközök használata nem eredményez járulékos kitettséget az ÁÉKBV számára, akkor a mögöttes kitettséget nem kell figyelembe venni a kötelezettségvállalási módszerben. (5) A kötelezettségvállalási módszer alkalmazása esetén az ÁÉKBV nevében a Korm. r. 15. §-ának (1) bekezdése szerint megkötött 3 hónapnál rövidebb futamidejű hitelfelvételt nem kell figyelembe venni a teljes kitettség kiszámításakor. 25. Partnerkockázat és kibocsátói koncentráció 27. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja, hogy az OTC származtatott ügyletből eredő partnerkockázat a kezelt ÁÉKBV esetén a Korm. r. 8. §-ában meghatározott szint alatt maradjon. (2) Az ÁÉKBV-alapkezelő a Korm. r. 8. §-ának (1)–(2) bekezdésében említett határokkal összefüggésben kiszámítja, hogy mekkora az ÁÉKBV-nek egy adott partnerrel szembeni kitettsége, és ehhez az adott partnerrel kötött OTC származtatott ügylet piaci értékét kell használnia. Az ÁÉKBV-alapkezelő az ÁÉKBV-nek ugyanazzal a partnerrel fennálló származtatott pozícióit nettósíthatja is, feltéve, hogy képes a partnerrel kötött nettósítási megállapodások jogi érvényesítésére az ÁÉKBV nevében. A nettósítás csak az ugyanazon partnerrel fennálló OTC származtatott ügylet tekintetében engedhető meg, és nem engedélyezett egyéb más olyan kitettség tekintetében, amely az ÁÉKBV-t ugyanazon partner vonatkozásában jellemezheti. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosíték elfogadásával csökkentheti az ÁÉKBV adott partnerrel szembeni, OTC származtatott ügyletből eredő kitettségét. A kapott biztosítéknak kellően likvidnek kell lennie, hogy gyorsan el lehessen adni olyan áron, ami közel van az eladás előtti értékeléséhez. (4) Az ÁÉKBV-alapkezelő a biztosítékot figyelembe veszi a partnerkockázati kitettségnek – a Korm. r. 8. §-ának (1)–(2) bekezdésével összefüggésben történő – számítása során, amikor az ÁÉKBV nevében továbbadja a biztosítékot az OTC ügyletben résztvevő partnernek. A továbbadott biztosíték csak akkor vehető figyelembe nettó alapon, ha az ÁÉKBV-alapkezelő képes jogilag érvényesíteni az ÁÉKBV nevében az ezzel a partnerrel kötött nettósítási megállapodásokat. (5) Az ÁÉKBV-alapkezelő a kötelezettségvállalási módszer szerint számítja ki a Korm. r. 8. §-ában említett kibocsátói koncentrációra vonatkozó korlátokat a származtatott pénzügyi eszközök használatával teremtett mögöttes kitettség alapján. (6) Az ÁÉKBV-alapkezelő a számítás során a Korm. r. 8. §-ának (3)–(4) bekezdésében említett OTC származtatott ügyletekből eredő kitettség tekintetében figyelembe veszi az OTC származtatott ügylet partnerkockázatát. 26. A tőzsdén kívüli származtatott eszközök értékének megállapítására szolgáló eljárások 28. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV OTC származtatott eszközökkel szembeni kitettségéhez olyan valós értékeket rendelnek, amelyek a) nem csupán az OTC származtatott ügyletben részt vevő partner piaci ajánlatain alapulnak, és b) megfelelnek a Korm. r. 5. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan intézkedéseket és eljárásokat kell kidolgoznia, megvalósítania és fenntartania, amelyek a) biztosítják az ÁÉKBV OTC származtatott ügyletekkel szembeni kitettségének arányos, átlátható és valós értéken történő értékelését, b) megfelelőek és arányosak az érintett OTC származtatott eszközök jellegével és összetettségével. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő az OTC származtatott ügyletek valós értékét megfelelő, pontos és független értékelés során állapítja meg. Ha az OTC származtatott ügyletek értékelésére vonatkozó intézkedések és eljárások harmadik személy tevékenységének bevonásával járnak, akkor az ÁÉKBV-alapkezelőnek be kell tartania a 4. § b) pontjában és a 15. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeket. (4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában a kockázatkezelési szervezeti egységet egyedi kötelezettségekkel és feladatokkal kell ellátni. (5) A (2)–(3) bekezdésben említett értékelési intézkedéseket és eljárásokat megfelelően dokumentálni kell. 27. A származtatott eszközökre vonatkozó beszámolók 29. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő a Felügyelet részére legalább évente egyszer beszámolót küld a származtatott eszközökre vonatkozóan, amely tartalmazza: a) az egyes kezelt ÁÉKBV-k esetében alkalmazott származtatott ügyletek típusaira vonatkozó pontos tájékoztatást, b) a mögöttes kockázatok mértékét, c) a mennyiségi korlátokat, és d) azokat a módszereket, amelyeket a származtatott ügyletekkel járó kockázatok becslésére választottak ki. (2) A Felügyelet felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett beszámoló rendszerességét és teljességét. ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 30. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. Átmeneti rendelkezés 31. § Azok a személyek és szervezetek, amelyek az e rendelet hatálybalépését megelőző napon a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szabályai szerinti befektetési alapkezelési tevékenységet végeztek, e rendelet előírásainak legkésőbb 2012. április 30-ig kötelesek megfelelni. Jogharmonizációs záradék 32. § Ez a rendelet a Bizottság 2010. július 1-i, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2010/43/EU irányelvnek való megfelelést szolgálja. Módosuló jogszabályok 33. § (1) A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Beszk. rend.) 1. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A rendelet hatálya kiterjed minden, a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) szerint működő befektetési alapra (a továbbiakban: befektetési alap).” (2) A Beszk. rend. 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „1. nettó eszközérték, értékpapír, értékpapír kölcsönügylet, másodlagos értékpapír, tőzsde: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott fogalom;” (3) A Beszk. rend. 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) „8. értékpapíralap: a Batv. és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szerinti értékpapír-befektetési alap, befektetési alapba befektető alap, származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap, indexkövető befektetési alap, ÁÉKBV;” (4) A Beszk. rend. 5. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A származtatott ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a befektetési alap javára a Batv. alapján kötött, le nem zárt (le nem járt) határidős, opciós és swap ügyletek piaci értékét és annak változásait.” (5) A Beszk. rend. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A befektetési alap eszközeit és a javára kötött származtatott ügyleteket (határidős, opciós és swap ügyleteket) a Batv. előírásai szerinti gyakorisággal és az alapján, valamint a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elkészített – a befektetési alap Tv. szerinti számviteli politikájának részét képező – értékelési szabályoknak megfelelően a letétkezelő (illetve ingatlanok esetében az ingatlanértékelő szervezet) által meghatározott piaci értéken kell értékelni.” (6) A Beszk. rend. 7. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A befektetési alapnak – jellegétől függően – a portfóliójában lévő eszközei közül:) „a) a Batv.-ben meghatározott gyakorisággal át kell értékelni az értékelés napján érvényes piaci értékre:” (– a bérbeadás céljára vásárolt – tárgyi eszközök között kimutatott – ingatlanokat, – az eladás céljára vásárolt – készletként kimutatott ingatlanokat (beleértve a vásárolt, fejlesztés alatt álló ingatlanokat is), – az értékpapírokat, – a valutakészletet és a devizabetétet, – a külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, – a 3 hónapon belüli lejáratú forintköveteléseket és a kölcsönadott értékpapírok miatt fennálló követeléseket, – a származékos ügyleteket;) (7) A Beszk. rend. 9/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A befektetési jegyek jegyzéskori ellenértékének a befektetők által, az ingatlan, illetve értékpapírcsomag formájában történő teljesítését induló tőkeként kell elszámolni a beszámítási értéken az eszközök könyvekbe történő felvételekor. Az értékpapírcsomag részét képező értékpapírok értékét egyedileg kell meghatározni a beszámítási érték alapján és azokat egyedileg kell felvenni a nyilvántartásokba azzal, hogy az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok csoportosan is nyilvántarthatók.” 34. § Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet hatálya kiterjed) „d) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) hatálya alá tartozó befektetési alapkezelőre.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök