2014. XLII. törvény az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztra

2014. XLII. törvény az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad az  adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény (a  továbbiakban: Egyezmény) és az  adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2014. szeptember 24-i ülésnapján fogadta el. (signatures)” „ADÓÜGYEKBEN TÖRTÉNŐ KÖLCSÖNÖS ADMINISZTRATÍV SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY PREAMBULUM Az Európa Tanács tagállamai és a  Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetének tagországai, ezen Egyezmény aláírói, Tekintettel arra, hogy a  személyek, a  tőke, az  áruk és a  szolgáltatások nemzetközi áramlásának fejlődése –  jóllehet egyébiránt nagyon hasznos – megnövelte az  adókikerülés és -kijátszás lehetőségeit és ezért növekvő együttműködést tesz szükségessé az adóhatóságok között; Üdvözölve az  utóbbi években adókikerülés és adókijátszás ellen tett nemzetközi szintű, akár kétoldalú, akár többoldalú különböző erőfeszítéseket; Tekintve, hogy az  Államok között koordinált erőfeszítés szükséges annak érdekében, hogy az  adófizetők jogai megfelelő védelmének biztosítása mellett elősegítsék az  adóügyekre vonatkozó adminisztratív segítségnyújtás minden formáját; Felismerve, hogy a  nemzetközi együttműködés fontos szerepet játszhat az  adókötelezettségek pontos meghatározásának elősegítésében és segíthet az adófizetőnek jogai biztosításában; Tekintve, hogy minden Államban az  adóügyekre is alkalmazandónak kell elismerni azt, hogy az  alapvető jogok minden embert feljogosítanak arra, hogy jogai és kötelezettségei megfelelő jogi eljárás keretében kerüljenek meghatározásra, és hogy az  Államoknak törekedniük kell az  adózók jogos érdekei védelmének támogatására, ideértve a diszkrimináció és kettős adóztatás elleni megfelelő védelmet; Meggyőződve ezért arról, hogy az Államoknak nem kell intézkedéseket végrehajtaniuk vagy információt nyújtaniuk, kivéve összhangban a  hazai jogukkal és gyakorlatukkal, tekintettel az  információ bizalmassága védelmének szükségességére, és figyelembe véve a  nemzetközi eszközöket, amelyek a  személyes adatok titkosságának és áramlásának védelmét szolgálják; Attól az  óhajtól vezérelve, hogy egyezményt kössenek az  adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív (közigazgatási) segítségnyújtásról; Az alábbiak szerint állapodtak meg: I. FEJEZET – AZ EGYEZMéNY HATÁLYA 1. Cikk – Az Egyezmény tárgya és személyi hatálya 1. A Felek, a  IV. Fejezet rendelkezéseinek fenntartásával, adminisztratív (közigazgatási) segítséget nyújtanak egymásnak adóügyekben. Az  ilyen segítség magában foglalhatja, amennyiben helyénvaló, bírói testületek intézkedéseit. 2. Az ilyen adminisztratív (közigazgatási) segítségnyújtás tartalmazza: a. az  információcserét, beleértve az  egyidejű adóellenőrzéseket és a  külföldi adóellenőrzésekben történő részvételt; b. segítséget a beszedésben, beleértve a megőrzési intézkedéseket; és c. iratok szolgáltatását. 3. A Fél adminisztratív (közigazgatási) segítséget nyújt, ha az  érintett személy akár a  Fél, akár bármely másik állam belföldi illetőségű személye vagy állampolgára. 2. Cikk – Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók 1. Ezen Egyezmény kiterjed: a. az alábbi adókra: i. jövedelem- vagy nyereségadókra; ii. a jövedelem- vagy nyereségadóktól függetlenül kivetett tőkenyereség-adókra; iii. vagyonadókra; amelyeket az egyik Fél nevében vezetnek be; és b. az alábbi adókra: i. a  jövedelem-, a  nyereség-, a  tőkenyereség és a  vagyonadókra, amelyeket a  Fél politikai alegysége vagy helyi hatósága nevében vezetnek be; ii. a  központi kormányzatnak vagy a  közjog alapján létrehozott társadalombiztosítási intézménynek fizetendő kötelező társadalombiztosítási hozzájárulásra; iii. a Fél nevében bevezetett egyéb típusú adókra, kivéve a vámokat, nevezetesen: A. ingatlan-, öröklési- és ajándékozási adók; B. ingóvagyont terhelő adók; C. általános fogyasztási adók, úgy mint a hozzáadott érték vagy forgalmi adók; D. az árukat és szolgáltatásokat terhelő speciális adók mint a fogyasztási adók; E. gépjárművek használatát vagy birtoklását terhelő adók; F. gépjárművektől különböző ingó vagyon használatát vagy birtoklását terhelő adók; G. bármely más adók. iv. az  iii. albekezdésben említett kategóriákba tartozó adók, amelyeket a  Fél politikai alegysége vagy helyi hatósága nevében vezettek be. 2. Azok a  létező adók, amelyekre az  Egyezmény kiterjed, az  A mellékletben az  1. bekezdésben említett kategóriák szerint kerülnek felsorolásra. 3. A Felek értesítik az  Európa Tanács Főtitkárát vagy az  OECD Főtitkárát (a  továbbiakban „Letéteményesek”) az  A  mellékletben a  2. bekezdésben említett lista változásának következményeként teendő bármely változásról. Az  ilyen változás az  értesítésnek a  Letéteményes általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam leteltét követő hónap első napjától lép hatályba. 4. Az Egyezmény kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is annak elfogadásától, amelyet egy Szerződő Államban az Egyezmény e Fél tekintetében történő hatálybalépése után az A mellékletben felsorolt, jelenleg létező adók mellett vagy azok helyett vezetnek be, és ebben az esetben az érintett Félnek értesítenie kell a Letéteményesek egyikét az említett adó elfogadásáról. II. FEJEZET – ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK 3. Cikk – Meghatározások 1. Az Egyezmény alkalmazásában, hacsak a szövegösszefüggés mást nem kíván: a. „megkereső állam” és a  „megkeresett állam” kifejezések az  adóügyekben adminisztratív (közigazgatási) segítséget kérő Felet és azt a Felet jelentik, akitől az ilyen segítség nyújtását kérik; b. az „adó” kifejezés bármely adót vagy társadalombiztosítási hozzájárulást jelent, amelyre az Egyezményt a 2. Cikk értelmében alkalmazni kell; c. az „adókövetelés” kifejezés bármely olyan adóösszeget, valamint a  rajta lévő kamatot, a  hozzá kapcsolódó közigazgatási bírságot és a  beszedés költségeit jelenti, amelyek kiszabásra kerültek, és még nem fizették meg; d. az „illetékes hatóság” kifejezés a B mellékletben felsorolt személyeket és hatóságokat jelenti; e. az „állampolgárok” kifejezés az egyik Fél vonatkozásában jelent: i. minden természetes személyt, aki ezen Fél állampolgárságával rendelkezik; ii. minden jogi személyt, személyegyesítő társaságot, egyesülést és egyéb jogalanyt, amely ezt a jogállását ezen Fél hatályos jogszabályai alapján bírja. Minden olyan Félnél, aki fenntartást tett ebből a célból, a fenti kifejezések a C mellékletben meghatározottak szerint értendők. 2. Az Egyezménynek bármely Fél által történő alkalmazása során a nem definiált kifejezések – ha a szövegösszefüggés mást nem kíván – a  Félnek az  Egyezmény által lefedett adókra vonatkozó jogszabályaiban foglaltak szerint értelmezendőek. 3. A Felek értesítik a Letéteményesek egyikét a B vagy a C mellékleteket érintő bármely változásról. Az ilyen változás ezen értesítésnek az  érintett Letéteményes általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam leteltét követő hónap első napjától lép hatályba. III. FEJEZET – A SEGíTSéGNYúJTÁS FORMÁI I. ALcím – InFormÁcIócSErE 4. Cikk – Általános rendelkezések 1. A Felek kicserélnek bármilyen információt, különösen ezen alcímnek megfelelően, amelyek előreláthatólag fontosak; a. az adó megállapításához és beszedéséhez, és az adóigények behajtásához és kikényszerítéséhez, és b. a közigazgatási hatóság előtti perbefogáshoz vagy bírói szerv előtti bűnvádi eljárás kezdeményezéséhez. Az olyan információkat, amelyek ezen célok eléréséhez valószínűsíthetően nem fontosak, nem kell az  Egyezmény alapján kicserélni. 2. A  Fél az  Egyezmény alapján kapott információkat bizonyítékként használhatja büntetőbíróság előtt, ha ezt előzetesen jóváhagyta az  információt szolgáltató Fél. Azonban bármely két vagy több Fél kölcsönösen megállapodhat abban, hogy eltekint az előzetes jóváhagyás feltételének alkalmazásától. 3. Bármelyik Fél, a  Letéteményesek egyikének címzett nyilatkozattal jelezheti azt, hogy a  belső szabályozásának megfelelően a  hatóságai tájékoztathatják, összhangban az  5. és a  7. Cikkel, az  ott belföldi illetőségű személyeket, illetve állampolgárokat a rájuk vonatkozó információk továbbítása előtt. 5. Cikk – Megkeresés alapján történő információcsere 1. A megkereső Állam kérésére a  megkeresett Állam bármely meghatározott személyt vagy ügyletet érintően a megkereső Államnak a 4. Cikk szerinti információt szolgáltatja. 2. Amennyiben a  megkeresett Állam adóügyi irataiban elérhető információ nem kielégítő ahhoz, hogy az  információkérésnek eleget tegyen, ez  az Állam megtesz minden szükséges intézkedést, hogy a  megkereső Államnak a kért információt szolgáltathassa. 6. Cikk – Automatikus információcsere Az ügyek fajtáira tekintettel és kölcsönös egyetértéssel megállapított eljárások szerint két vagy több Fél a 4. Cikkben említett információt automatikusan kicseréli. 7. Cikk – Spontán információcsere 1. A Fél a  következő körülmények fennállása esetén a  tudomásában lévő információt megkeresés nélkül továbbítja a másik Félnek: a. az elsőként említett Fél alappal feltételezi, hogy a másik Félnél adóhiány lehet; b. az adóköteles személy adókedvezményben vagy adómentességben részesül az elsőként említett Félben, ami a másik Félben az adóban növekedést idéz elő, vagy adókötelezettséget keletkeztet; c. az egyik Félben adóköteles személy és a másik Félben adóköteles személy közötti üzleti kapcsolatokat úgy irányítják egy vagy több országon keresztül, hogy az  adómegtakarítást eredményezhet egyik vagy másik Félben vagy mindkettőben; d. a Fél alappal feltételezi, hogy az  adómegtakarítást a  vállalkozások csoportjai közötti nyereség mesterséges átutalásai eredményezik; e. az elsőként említett Félhez a  másik Fél által továbbított információ olyan információ megszerzését tette lehetővé, amely fontos lehet az adókötelezettség megállapításához az utóbbi Félben. 2. Minden Fél megteszi azokat az  intézkedéseket, és bevezeti azokat az  eljárásokat, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az 1. bekezdésben leírt információ a másik Fél számára továbbítható legyen. 8. Cikk – Egyidejű adóellenőrzések 1. Két vagy több Fél az  egyikük megkeresésére konzultációt folytat egymással az  egyidejű adóellenőrzések eljárásainak meghatározása és ügyek eldöntése céljából. Minden érintett Fél eldönti, hogy részt kíván-e venni a konkrét egyidejű adóellenőrzésben. 2. Az Egyezmény alkalmazásában az  egyidejű adóellenőrzés két vagy több fél közötti megállapodást jelent arról, hogy egy személy vagy személyek olyan adóügyeiben, amelyhez közös vagy kapcsolódó érdek fűződik, egyidejűleg, mindenki a maga területén vizsgálódik azzal a céllal, hogy bármely fontos, így megszerzett információt kicseréljenek. 9. Cikk – Adóellenőrzések külföldön 1. A megkereső Állam illetékes hatóságának kérésére a  megkeresett Állam illetékes hatósága megengedheti a  megkereső Állam illetékes hatósága képviselőinek, hogy a  megkeresett Államban az  adóellenőrzés megfelelő részén jelen legyenek. 2. Ha a  kérés elfogadásra kerül, a  megkeresett Állam illetékes hatósága, amint lehet, értesíti a  megkereső Állam illetékes hatóságát az  ellenőrzés idejéről és helyéről, az  ellenőrzés lefolytatására kijelölt hatóságról vagy tisztviselőről, és az ellenőrzés elvégzéséhez a megkeresett Államban érvényes eljárásokról és szükséges feltételekről. Az ellenőrzés lefolytatására vonatkozó minden döntést a megkeresett Állam hoz meg. 3. A Fél értesítheti valamelyik Letéteményest arról a szándékáról, hogy általános szabályként az ilyen, 1. bekezdésben hivatkozott megkereséseket nem fogadja el. Ilyen nyilatkozatot bármikor tehető vagy visszavonható. 10. Cikk – Egymásnak ellentmondó információk Amennyiben a  Fél egy másik Féltől olyan információt kap egy személy adóügyeiről, amely számára ellentétesnek tűnik a birtokában lévő információval, erről tájékoztatnia kell az információt nyújtó Felet. II. ALcím – BEhAJtÁSBAn nyúJtott SEgítSég 11. Cikk – Adókövetelések behajtása 1. A megkereső Állam kérésére a  megkeresett Állam a  14. és a  15. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával, megteszi a  szükséges lépéseket az  elsőként említett Állam adóköveteléseinek behajtására úgy, mintha azok a  saját adókövetelései lennének. 2. Az 1. bekezdés rendelkezése csak a  megkereső Államban végrehajtható adókövetelésekre alkalmazandó és, ha az érintett Felek másképpen meg nem állapodnak, azokra, amelyek nem vitatottak. Mindamellett, amennyiben az  igény olyan személlyel szemben áll fenn, aki nem belföldi illetőségű a  megkereső Államban, az 1. bekezdés csak annyiban alkalmazandó, hacsak az érintett Államok másképp meg nem állapodnak, amennyiben az igény már nem vitatható. 3. Az elhunyt személyhez, illetve vagyonához kapcsolódó adókövetelések beszedésében történő segítségnyújtás kötelezettsége korlátozott a vagyon értékére vagy a vagyonból a hagyatékból részesülő személyek által megszerzett tulajdon értékére, annak megfelelően, hogy a  vagyonból vagy a  hagyatékból részesülő személyektől szedik-e be az igényt. 12. Cikk – Biztosítási intézkedések A megkereső Állam kérésére a  megkeresett Állam biztosítási intézkedéseket tesz valamely adó összegének beszedése céljából még akkor is, ha az igény vitatott vagy ha még nem végrehajtható. 13. Cikk – A megkeresést kísérő iratok 1. Az ezen alcímben foglalt adminisztratív segítségnyújtásra irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell: a. egy nyilatkozatot arra nézve, hogy az  adókövetelés tárgya az  Egyezmény hatálya alá tartozó adó, valamint adóbehajtás esetén a  11. Cikk 2. bekezdésében foglaltak fenntartásával arról, hogy az  adókövetelés nem vitatott vagy nem vitatható; b. egy hivatalos másolatot a megkereső Államban a végrehajtást engedélyező okiratról; és c. bármely más, a behajtáshoz, illetve a biztosításhoz szükséges dokumentumot. 2. A behajtást a  megkereső Államban engedélyező okiratot, amennyiben megfelelő, a  megkeresett Államban hatályos előírásoknak megfelelően el kell fogadni, el kell ismerni, ki kell egészíteni vagy amilyen hamar csak lehet a  behajtásra irányuló segítségnyújtásra vonatkozó megkeresés beékezését követően helyettesíteni kell egy olyan okirattal, amely engedélyezi a behajtást az utóbbi Államban. 14. Cikk – Időkorlátok 1. Arra az  időszakra vonatkozó kérdéseket, amin túl egy adókövetelést nem lehet érvényesíteni, a  megkereső Állam jogszabályai szerint kell megítélni. A  segítségnyújtásra vonatkozó kérésnek tartalmaznia kell az  erre időszakra vonatkozó részleteket. 2. A megkeresett Állam által a  segítségnyújtásra vonatkozó kérés teljesítése érdekében végrehajtott behajtási cselekmények, amelyek ezen Állam jogának megfelelően az  1. bekezdésben említett időszak felfüggesztését vagy megszakítását eredményeznék, a  megkereső Állam joga szerint is ilyen hatással kell bírniuk. Az  ilyen cselekményekről a megkeresett Államnak tájékoztatnia kell a megkereső Államot. 3. A megkeresett Állam nem köteles eleget tenni a  segítésnyújtásra vonatkozó kérésnek, amennyiben azt a végrehajtást engedélyező eredeti okirat dátumától számított 15 éven túl nyújtották be. 15. Cikk – Elsőbbség Az adókövetelésnek, amelynek behajtásában segítségnyújtásra kerül sor, nem kell elsőbbséget élveznie a  megkeresett Államban, különösen annak az  Államnak az  adóköveteléseivel szemben nem, akkor sem, ha a beszedési eljárás a saját adóköveteléseihez is alkalmazható. 16. Cikk – Fizetés elhalasztása A megkeresett Állam fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, amennyiben azt a  jogszabályai vagy adminisztratív gyakorlata hasonló körülmények között lehetővé teszik, azonban először tájékoztatnia kell erről a megkereső Államot. III. ALcím – IrAtoK KéZBESítéSE 17. Cikk – Iratok kézbesítése 1. A megkereső Állam kérésére a megkeresett Államnak iratokat kell kézbesítenie a címzettnek, beleértve a megkereső Államból származó és az Egyezmény hatálya alá tartozó adókra vonatkozó bírói döntésekhez kapcsolódó iratokat. 2. A megkeresett Államnak az iratok kézbesítését az alábbiak szerint kell végrehajtania: a. a hazai joga által a lényegében hasonló iratok kézbesítésére előírt eljárásnak megfelelően; b. amennyire lehetséges, a megkereső Állam által kért egyedi eljárás szerint vagy a saját joga által megengedett ehhez legközelebb álló módon. 3. A Szerződő Fél a  postán keresztül közvetlenül kézbesíthet iratot egy másik Szerződő Fél területén lévő személy részére. 4. Az Egyezmény egyik rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az  érvénytelenítsen a  Szerződő Fél saját jogának megfelelő bármely iratkézbesítést. 5. Amikor egy irat jelen cikkel összhangban kézbesítésre kerül, úgy nem szükséges fordítást mellékelni hozzá. Amennyiben ugyanakkor bizonyos, hogy a címzett nem érti az irat nyelvét, a megkeresett Államnak gondoskodnia kell annak a  hivatalos nyelvén vagy nyelvein történő fordításáról, illetve egy összefoglaló készítéséről. Emellett kérheti a megkereső Államot, hogy gondoskodjon az  iratnak a megkereső Állam, az Európa Tanács vagy az OECD valamely hivatalos nyelvére történő fordításáról, illetve összefoglaló készítéséről. IV. FEJEZET–A SEGíTSéGNYúJTÁS VALAMENNYI FORMÁJÁRA VONATKOZó RENDELKEZéSEK 18. Cikk – A megkereső Állam által nyújtandó információ 1. A segítségnyújtásra vonatkozó kérésnek megfelelő módon tartalmaznia kell: a. a hatóság vagy ügynökség nevét, amely kezdeményezte az illetékes hatóság kérelmét; b. annak a  személynek, akinek tekintetében a  megkeresés történik, a  nevét, a  címét és bármely más azonosításra szolgáló adatát; c. információra vonatkozó kérés esetén, azt a  formátumot, amelyben a  megkereső Állam az  információ szolgáltatását szeretné igényeinek kielégítése céljából; d. behajtásra vagy megőrzési intézkedésekre vonatkozó segítségnyújtási kérés esetén az  adókövetelés természetét, az  adókövetelés alkotóelemeit, valamint a  vagyontárgyak megnevezését, amelyből az adókövetelés behajtható; e. dokumentumok kézbesítésére vonatkozó kérés esetén a kézbesítendő dokumentum természetét és tárgyát; f. hogy az  összhangban van a  megkereső Állam jogával és adminisztratív gyakorlatával és hogy az a 19. Cikkben foglalt követelmények alapján indokolt. 2. Amint bármilyen más, a segítségnyújtási kérelemmel kapcsolatos információ a megkereső Állam tudomására jut, azt továbbítja a megkeresett Állam felé. 19. Cikk – Az információkérés elutasításának lehetősége A megkeresett Állam nem köteles egy kérést teljesíteni, ha a megkereső Állam saját területén nem foganatosított minden elérhető eszközt, kivéve, ahol ez aránytalan nehézségeket okozna. 20. Cikk – Válasz a segítség-kérésre 1. Amennyiben a segítségnyújtás iránti kérelemnek eleget tesznek, a megkeresett Államnak a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatnia kell a megkereső Államot a végrehajtott intézkedésről és a segítségnyújtás eredményéről. 2. Amennyiben a kérés elutasításra kerül, a megkeresett Államnak a  lehető legrövidebb időn belül tájékoztatnia kell a megkereső Államot erről a döntéséről és annak okáról. 3. Amennyiben egy információ-kérés esetén a  megkereső Állam jelezte, hogy milyen formában szeretné megkapni az  információt, és a  megkeresett Állam abban a  helyzetben van, hogy ezt tudja teljesíteni, akkor a  megkeresett Államnak a kívánt formában kell rendelkezésre bocsátania az információt. 21. Cikk – Személyek védelme és a segítségnyújtási kötelezettség határai 1. Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem lehet hatással a  személyeknek a  megkeresett Állam joga és adminisztratív gyakorlata által számukra biztosított jogokra és védelemre. 2. A 14. Cikk kivételével az  Egyezmény rendelkezései nem értelmezhetőek úgy, hogy az  a  megkereső Államra olyan kötelezettséget róna, miszerint: a. a saját vagy a megkereső Állam jogába vagy adminisztratív gyakorlatába ütköző intézkedést hozzon; b. olyan intézkedést foganatosítson, amit közrendjébe (ordre public) vagy alapvető érdekeibe ütközőnek tekint; c. olyan információt nyújtson, ami nem szerezhető be saját joga vagy adminisztratív gyakorlata alapján, vagy a megkereső Állam joga vagy adminisztratív gyakorlata alapján; d. olyan információt nyújtson, amely bármely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi vagy foglalkozási titkot vagy szakmai eljárást fedne fel, vagy olyan információt, amelynek felfedése sértené a közrendet (ordre public) vagy alapvető érdekét; e. adminisztratív segítségnyújtást végezzen, ha és amennyiben a  megkereső Állambeli adóztatás ellentétes az  ott általánosan elfogadott adóztatási alapelvekkel, vagy a  kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény rendelkezéseivel, vagy bármely más egyezménnyel, amit a  megkeresett Állam a  megkereső Állammal kötött; f. segítséget nyújtson, ha az  Egyezmény alkalmazása megkülönböztetéshez vezetne a  megkeresett Állam állampolgára és a megkereső Állam állampolgárai között ugyanolyan körülmények fennállása esetén. 22. Cikk – Titoktartás 1. Bármely Félnek az  Egyezmény alapján kapott bármely információt titokként kell kezelnie úgy, mint az  ennek a Félnek a saját belső jogszabályai alapján megszerzett információt, vagy a megkeresett Félnél érvényes titoktartási szabályok szerint, amennyiben azok a szabályok szigorúbbak. 2. Az ilyen információt csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a  bíróságokat, közigazgatási és felügyeleti szerveket) részére szabad felfedni, amelyek az adott Fél adóinak megállapításával, behajtásával vagy beszedésével, ezek végrehajtásával vagy a  vonatkozó peres eljárással, vagy az  ezekkel kapcsolatos jogorvoslat elbírálásával foglalkoznak. Csak a fent említett személyek vagy hatóságok használhatják fel az információt és csak ilyen célokra. Az  ilyen adókra vonatkozó nyilvános bírósági tárgyalásokon vagy bírósági határozatokban az  1. bekezdésben foglaltaktól függetlenül az  információt nyilvánosságra hozhatják, ha ezt előzetesen jóváhagyta az  információt szolgáltató Fél illetékes hatósága. Azonban bármely két vagy több Fél kölcsönösen megállapodhat abban, hogy eltekint az előzetes jóváhagyás feltételének alkalmazásától. 3. Amennyiben egy Fél fenntartást tesz a 30. Cikk 1. bekezdés a) pontja alapján, akkor ezen Féltől információt kapó egy másik Fél sem használhatja fel azt adózási célra a fenntartással érintett kategóriákban. Hasonlóképpen, a fenntartást tett Fél sem használhatja fel az  Egyezmény alapján szerzett információt adózási célra a  fenntartással érintett kategóriákban. 4. Az 1., 2. és 3. bekezdésben foglaltaktól függetlenül valamely Fél által kapott információ más célokra is felhasználható, amennyiben ilyen információ ilyen más célokra az  információt nyújtó Fél jogszabályai alapján is felhasználható, és ezen Fél illetékes hatósága az  ilyen használatot jóváhagyja. Valamely Fél által egy másik Félnek nyújtott információ továbbítható az  utóbbi által egy harmadik Félnek, amennyiben azt az  elsőként említett Fél illetékes hatósága előzetesen jóváhagyja. 23. Cikk – Eljárások 1. Ezen Egyezmény alapján a megkeresett Állam által tett intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokat csak az adott állam megfelelő szerve előtt lehet lefolytatni. 2. Az Egyezmény alapján a  megkereső Állam által tett intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokat, különösen azokat, amelyek a  behajtás területén az  adókövetelés fennállására vagy annak összegére, illetve a  végrehajtást engedélyező okiratra vonatkoznak, csak az  adott állam megfelelő szerve előtt lehet lefolytatni. Ha ilyen eljárás megindul, a  megkereső Államnak erről tájékoztatnia kell a  megkeresett Államot, amelynek fel kell függesztenie az eljárást az érintett szerv döntéséig. Ugyanakkor a megkeresett Államnak a megkereső Állam kérésére megőrzési intézkedéseket kell foganatosítania a  behajtás biztosítása érdekében. A  megkeresett Államot az  ilyen eljárásokról bármely más érintett személy is értesítheti. Az ilyen értesítés kézhezvételekor a megkeresett Államnak amennyiben szükséges, konzultálnia kell a megkereső Állammal. 3. Amint az eljárások során végső döntés születik, a megkeresett Állam vagy a megkereső Állam, az esettől függően, tájékoztatja a másik Államot a döntésről és annak a segítségkérésre gyakorolt következményeiről. V. FEJEZET – KÜLÖNLEGES RENDELKEZéSEK 24. Cikk – Az Egyezmény végrehajtása 1. A Felek illetékes hatóságaikon keresztül kommunikálnak egymással az  Egyezmény végrehajtása érdekében. Az illetékes hatóságok ebből a célból közvetlenül kommunikálhatnak és felhatalmazhatnak alárendelt hatóságokat, hogy ezt a  nevükben megtegyék. Két vagy több Fél illetékes hatósága kölcsönösen megegyezhet az  Egyezmény egymás közötti alkalmazásának módjáról. 2. Ha a  megkeresett Állam úgy ítéli meg, hogy ezen Egyezmény alkalmazása egy bizonyos esetben komoly és nem kívánt következményekkel járna, akkor a megkeresett és megkereső Állam illetékes hatóságainak konzultálniuk kell egymással és erőfeszítést kell tenniük a helyzet közös megegyezéssel történő megoldására. 3. A Felek illetékes hatóságainak képviselőiből álló koordináló testületnek az  OECD égisze alatt figyelemmel kell kísérnie az  Egyezmény alkalmazását és fejlődését. Ebből a  célból a  koordináló testületnek ajánlásokat kell tennie az  Egyezmény általános céljainak előmozdítása érdekében. A  testületnek különösképpen az  új módszerek és eljárások tanulmányozásának fórumaként kell szolgálnia az  adóügyekben történő nemzetközi együttműködés ösztönzése érdekében, és amennyiben szükséges, ajánlásokat tehet az  Egyezmény felülvizsgálatára vagy módosítására. Azok az  Államok, amelyek aláírták, de még nem ratifikálták, fogadták el vagy hagyták jóvá az Egyezményt, megfigyelőként jogosultak a koordináló testület ülésein való részvételre. 4. Egy Fél kérheti a koordináló testületet, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos véleményt szolgáltasson. 5. Amennyiben két vagy több Fél között nehézség vagy kétség merül fel az  Egyezmény alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatban, abban az  esetben ezen Felek illetékes hatóságainak erőfeszítést kell tenniük, hogy az ügyet kölcsönös megegyezéssel oldják meg. A megegyezést a koordináló testület tudomására kell hozni. 6. Az OECD Főtitkárának tájékoztatnia kell a Feleket és azon Aláíró Államokat, amelyek még nem ratifikálták, hagyták jóvá vagy fogadták el az  Egyezményt, a  koordináló testület által, a  fenti 4. bekezdésnek megfelelően kiadott véleményekről, illetve a fenti 5. bekezdés alapján elért kölcsönös megállapodásokról. 25. Cikk – Nyelv A segítségnyújtásra vonatkozó kérelmeket és az  ezekre vonatkozó válaszokat az  OECD vagy az  Európa Tanács valamelyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagy bármely más olyan nyelven, amelyben az érintett Szerződő Államok kétoldalúan megállapodnak. 26. Cikk – Költségek Amennyiben az érintett Felek között kétoldalúan más megállapodás nem születik, úgy: a. a segítségnyújtás során felmerülő szokásos költségeket a megkeresett Államnak kell viselnie; b. a segítségnyújtás során felmerülő rendkívüli költségeket a megkereső Államnak kell viselnie. VI. FEJEZET – ZÁRó RENDELKEZéSEK 27. Cikk – Más nemzetközi megállapodások vagy egyezmények 1. Az ezen Egyezmény által biztosított segítségnyújtási lehetőségek nem korlátozzák azokat, és nincsenek korlátozva azok által az  érintett Felek között már meglévő vagy a  jövőben kötendő nemzetközi egyezmények vagy más megállapodások által vagy más, az adóügyekben történő együttműködéshez kapcsolódó eszközök által. 2. Az Egyezmény rendelkezéseitől függetlenül azoknak a  Feleknek, amelyek az  Európai Gazdasági Közösség tagállamai, egymás közötti kapcsolataikban azokat a  közös szabályokat kell alkalmazniuk, amelyek abban a Közösségben hatályban vannak. 28. Cikk – Az Egyezmény aláírása és hatálybalépése 1. Ez az Egyezmény aláírás szempontjából nyitottnak tekintendő az OECD tagországai és az Európa Tanács tagállamai számára. Ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás tárgyát képezi. A ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmányt a Letéteményesek egyikénél kell letétbe helyezni. 2. Az Egyezmény azon időpontot követő három hónapos periódus eltelte utáni hónap első napján lép hatályba, amikor öt állam kifejezte azon szándékát, hogy az 1. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kötve tekinti magát az Egyezményhez. 3. Az Európa Tanács bármely tagállama vagy az  OECD bármely tagországa számára, amely ezt követően kifejezi szándékát, hogy az Egyezmény által kötve tekinti magát, az Egyezmény a ratifikációs, jóváhagyási vagy elfogadási okmány letétbe helyezését követő három hónapos időtartam eltelte utáni hónap első napján lép hatályba. 29. Cikk – Az Egyezmény területi alkalmazása 1. Minden Állam az aláírás időpontjában vagy a ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmány letétbehelyezésekor meghatározhatja azt a területet, vagy azokat a területeket, amelyekre az Egyezmény alkalmazandó. 2. Bármely Állam, bármely későbbi időpontban, a  Letéteményesek egyikéhez címzett nyilatkozattal kiterjesztheti az  Egyezmény alkalmazását bármely más, a  nyilatkozatban meghatározott területre. Egy ilyen terület vonatkozásában az  Egyezmény az  ilyen nyilatkozat Letéteményes általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam eltelte utáni hónap első napján lép hatályba. 3. Az előző két bekezdés szerinti nyilatkozat visszavonható az  ilyen nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában egy, a  Letéteményesek egyikéhez címzett nyilatkozattal. A  visszavonás az  ilyen nyilatkozat Letéteményes általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam eltelte utáni hónap első napján lép hatályba. 30. Cikk – Fenntartások 1. Bármely Állam az aláírás vagy a ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmány letétbehelyezésének időpontjában vagy bármely későbbi időpontban kijelentheti, hogy fenntartja a jogot arra nézve, hogy: a. semmilyen formában nem nyújt segítséget más Feleknek a 2. Cikk 1. bekezdés b. albekezdésében felsorolt kategóriák egyikébe tartozó adói vonatkozásában, feltéve hogy nem sorolt fel semmilyen hazai adót ezen kategóriában az Egyezmény A Mellékletében; b. nem nyújt segítséget adókövetelés vagy adminisztratív bírság behajtásában semmilyen adó vonatkozásában, vagy a 2. Cikk 1. bekezdésében felsorolt egy vagy több adókategóriában; c. azon állammal szemben az  Egyezmény hatálybalépésének időpontjában fennálló adókövetelések vonatkozásában nem nyújt segítséget, vagy ahol korábban az  a) és b) albekezdések vonatkozásában fenntartást tettek, az  ilyen fenntartás visszavonásának időpontjában a kérdéses kategóriába tartozó adókra vonatkozóan; d. nem nyújt segítséget iratok kézbesítésében semmilyen adó vonatkozásában, vagy a 2. Cikk 1. bekezdésében felsorolt egy vagy több adókategóriában; e. nem engedélyezi az iratok postai úton, a 17. Cikk 3. bekezdésének megfelelően történő kézbesítését. 2. Más fenntartás nem tehető. 3. Az Egyezménynek egy Szerződő Fél vonatkozásában történő hatálybalépését követően ez  a  Fél egy vagy több, az 1. bekezdésben felsorolt olyan fenntartást tehet, amelyet nem tett meg a ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás időpontjában. Az  ilyen fenntartás az  adott fenntartásnak a  Letéteményesek egyike általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam eltelte utáni hónap első napján lép hatályba. 4. Bármely Fél, amely az 1. vagy 3. bekezdésben felsorolt fenntartást tett, azt részben vagy egészben visszavonhatja a  Letéteményesek egyikéhez címzett bejelentésével. A  visszavonás az  ilyen bejelentés adott Letéteményes általi kézhezvételének időpontjában lép hatályba. 5. Az a Fél, amely az Egyezmény egyik cikkével kapcsolatban fenntartást tett, nem kérheti az adott rendelkezés más Fél általi alkalmazását, amennyiben azonban a  fenntartása részleges, kérheti a  rendelkezés alkalmazását olyan mértékig, amilyen mértékig azt ő is elfogadta. 31. Cikk – Felmondás 1. Bármely Fél bármikor felmondhatja az Egyezményt a Letéteményesek egyikéhez címzett bejelentéssel. 2. Az ilyen felmondás a  bejelentés Letéteményes általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam eltelte utáni hónap első napján lép hatályba. 3. Bármely Fél, amely az  Egyezményt felmondja, kötve marad az  Egyezmény 22. Cikke által egészen addig, amíg a birtokában van bármilyen dokumentum vagy információ, amelyre az Egyezmény keretében tett szert. 32. Cikk – Letéteményesek és feladataik 1. A Letéteményesnek, aki felé egy intézkedés, bejelentés vagy értesítés megvalósult, értesítenie kell az Európa Tanács tagállamait, az OECD tagországait és az Egyezmény további részes feleit; a. bármely aláírásról; b. bármely ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmány letétbe helyezéséről; c. ezen Egyezmény bármilyen, a  28. és 29. Cikk rendelkezéseinek megfelelően bekövetkező hatálybalépési időpontjáról; d. bármely, a  4. Cikk 3. bekezdésének vagy a  9. Cikk 3. bekezdésének megfelelően tett nyilatkozatról vagy az ilyen nyilatkozat visszavonásáról; e. bármely, a  30. Cikk rendelkezéseinek megfelelően tett fenntartásról vagy bármely fenntartás 30. Cikk 4. bekezdésének megfelelően tett visszavonásáról; f. bármely, a  2. Cikk 3. vagy 4. bekezdésének, a  3. Cikk 3. bekezdésének, a  29. Cikknek vagy a  31. Cikk 1. bekezdésének megfelelően kapott bejelentésről; g. bármely más, az Egyezményhez kötődő intézkedésről, bejelentésről vagy értesítésről. 2. A Letéteményesnek az  1. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kapott értesítésről vagy megtett bejelentésről azonnal tájékoztatnia kell a másik Letéteményest. Ennek hiteléül az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak ezt az Egyezmény aláírták. Készült Strasbourgban, 1988. január 25-én angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, két példányban, amelyből egyet az Európa Tanács archívumában, a másikat pedig az OECD archívumában kell letétbe helyezni. Az  Európa Tanács és az  OECD Főtitkárai egy-egy hitelesített másolatot juttatnak el az  Európa Tanács tagállamai és az OECD tagországai részére. (aláírások) A Melléklet – Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók 2. cikk 1. bekezdés a. albekezdés i) személyi jövedelemadó, társasági adó 2. cikk 1. bekezdés b. albekezdés i) telekadó, építményadó, helyi iparűzési adó ii) szociális hozzájárulási adó és járulékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék) iii) A pont: illetékek (öröklési, ajándékozási, visszterhes vagyonátruházási illeték) C pont: általános forgalmi adó D pont: jövedéki adó iv) gépjárműadó B Melléklet – Illetékes hatóságok Magyarország esetében: az adópolitikáért felelős miniszter vagy meghatalmazott képviselője. (aláírások)” 4. § Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. 5. § A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar fordítása a következő: (signatures)” „AZ AdóÜgyEKBEn tÖrténŐ KÖLcSÖnÖS AdmInISZtrAtív SEgítSégnyúJtÁSróL SZóLó EgyEZményt módoSító JEgyZŐKÖnyv Preambulum Az Európa Tanács tagállamai és a  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai, ezen Jegyzőkönyv aláírói, Tekintve, hogy az  1988. január 25-én Strasbourgban aláírt Adóügyekben Történő Kölcsönös Adminisztratív Segítségnyújtásról szóló Egyezményt (továbbiakban „az Egyezmény”), azt megelőzően kötötték meg, hogy megegyezés született volna az  adóügyi információcsere területén alkalmazandó nemzetközileg elfogadott normáról; Tekintve, hogy egy új, együttműködő környezet jött létre az Egyezmény megkötése óta; Tekintve, hogy kívánatos, hogy létrejöjjön egy olyan multilaterális eszköz, amely az  államok legszélesebb közössége számára lehetővé teszi, hogy az  új együttműködő környezet előnyeit élvezzék, és egyúttal az  adóügyi együttműködés legmagasabb nemzetközi normáit alkalmazzák; Az alábbiak szerint állapodtak meg: I. Cikk 1. Az Egyezmény Preambulumának hetedik bekezdését törölni kell, és helyébe a következő rendelkezés lép: „Meggyőződve ezért arról, hogy az Államoknak intézkedéseket kell végrehajtaniuk vagy információt kell nyújtaniuk, tekintettel az  információ bizalmassága védelmének a  fontosságára és figyelembe véve a  nemzetközi eszközöket, amelyek a személyes adat titkosságának és áramlásának védelmét szolgálják;” 2. Az Egyezmény Preambulumának hetedik bekezdése után a következő szöveg kerül: „Tekintve, hogy egy új, együttműködő környezet jött létre, és kívánatos, hogy létrejöjjön egy olyan multilaterális eszköz, amely az  államok legszélesebb közössége számára lehetővé teszi, hogy az  új együttműködő környezet előnyeit élvezzék, és egyúttal az adóügyi együttműködés legmagasabb nemzetközi normáit alkalmazzák;” II. Cikk Az Egyezmény 4. Cikkét törölni kell, és helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Cikk – Általános rendelkezések 1. A Felek bármely információt cserélhetnek, különösen az ebben az alcímben foglaltakat, amelyek előreláthatólag a  jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adókra vonatkozó belső jogszabályok végrehajtásához és igazgatásához kapcsolódnak. 2. Törölve. 3. Bármelyik Fél, a  Letéteményesek egyikének címzett nyilatkozattal jelezheti azt, hogy a  belső szabályozásának megfelelően a  hatóságai tájékoztathatják, összhangban az  5. és a  7. Cikkel, az  ott belföldi illetőségű személyeket, illetve állampolgárokat a rájuk vonatkozó információk továbbítása előtt.” III. Cikk 1. Az Egyezmény 18. Cikk 1. b) albekezdésében az „és” kifejezést a „vagy” kifejezésre kell cserélni. 2. Az  Egyezmény 18. Cikkének 1. f ) albekezdésében szereplő „19. Cikkre” való hivatkozást a  „21. Cikk 2. g) albekezdésére” való hivatkozásra kell cserélni. IV. Cikk Az Egyezmény 19. Cikkét törölni kell. V. Cikk Az Egyezmény 21. Cikkét törölni kell, és helyébe a következő rendelkezés lép: „21. Cikk – Személyek védelme és a segítségnyújtási kötelezettség határai 1. Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem lehet hatással a  személyeknek a  megkeresett Állam joga és adminisztratív gyakorlata által számukra biztosított jogokra és védelemre. 2. A 14. Cikk kivételével az Egyezmény rendelkezései nem értelmezhetőek úgy, hogy az a megkeresett Államra olyan kötelezettséget róna, miszerint: a. a saját vagy a megkereső Állam jogába vagy adminisztratív gyakorlatába ütköző intézkedést hozzon; b. a közrendbe (ordre public) ütköző intézkedést hozzon; c. olyan információt nyújtson, ami nem szerezhető be saját joga vagy adminisztratív gyakorlata alapján, vagy a megkereső Állam joga vagy adminisztratív gyakorlata alapján; d. olyan információt nyújtson, amely bármely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi vagy foglalkozási titkot vagy szakmai eljárást fedne fel, vagy olyan információt, amelynek felfedése sértené a közrendet (ordre public); e. adminisztratív segítségnyújtást végezzen, ha és amennyiben a  megkereső Állambeli adóztatás ellentétes az  ott általánosan elfogadott adóztatási alapelvekkel, vagy a  kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény rendelkezéseivel, vagy bármely más egyezménnyel, amit a megkeresett Állam a megkereső Állammal kötött; f. adminisztratív segítségnyújtást végezzen azzal a céllal, hogy a megkereső Állam adójogi előírás vagy más ahhoz kapcsolódó előírás alkalmazásának vagy végrehajtásának érvényt szerezzen, ha az hátrányos megkülönböztetésben részesíti a  megkeresett Állam állampolgárát összehasonlítva azzal a  bánásmóddal, amit a  megkereső Állam állampolgára azonos körülmények esetén élvezne; g. adminisztratív segítségnyújtást végezzen, ha a megkereső Állam nem végzett el valamennyi, a belső joga vagy adminisztratív gyakorlata által megengedett indokolt intézkedést, kivéve ha ezen intézkedések igénybevétele aránytalan nehézséget okozna; h. behajtási jogsegélyt nyújtani azokban az  esetekben, ahol az  adminisztratív teher azon Állam számára nyilvánvalóan aránytalan a haszonhoz képest, amely a megkereső Államban keletkezne. 3. Ha a  megkereső Állam az  Egyezménynek megfelelően kér információt, akkor a  megkeresett Államnak saját információgyűjtési intézkedéseit kell alkalmaznia a  kért információ megszerzése érdekében, akkor is, ha e  másik államnak az  információra saját adóügyi céljaira nincs szüksége. A  megelőző mondatban foglalt kötelezettségre vonatkoznak az Egyezményben foglalt korlátok, de ezek a korlátozások, ideértve különösen a 1. és 2. bekezdésben foglaltak, semmilyen esetben sem értelmezhetőek oly módon, hogy a  megkeresett Állam számára megengedik az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert az információhoz nem kapcsolódik hazai érdeke. 4. Az Egyezmény rendelkezései, különösen az  1. és 2. bekezdésben foglaltak, semmilyen esetben sem értelmezhetőek oly módon, hogy a  megkeresett Állam számára megengedik az  információnyújtás megtagadását kizárólag azért, mert az  információ banknak, más pénzintézetnek, kijelölt személynek vagy képviselőinek, vagy bizalmi minőségben eljáró személynek áll rendelkezésére, vagy mert az  egy személyben lévő tulajdonosi érdekeltségre vonatkozik.” VI. Cikk A 22. Cikk 1. és 2. bekezdését törölni kell, és helyükbe a következő rendelkezések lépnek: „1. A Félnek az általa a  jelen Egyezmény alapján kapott bármely információt titokként kell kezelnie és ugyanolyan módon kell védenie, mint az  ennek a  Félnek a  saját belső jogszabályai alapján megszerzett információkat, és amennyire az a személyes adatok megfelelő szintű védelmének biztosítása érdekében szükséges az átadó Fél belső jogszabályaival összhangban esetlegesen meghatározott garanciáknak megfelelően. 2. Az ilyen információt csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a bíróságokat, közigazgatási és felügyeleti szerveket) részére szabad felfednie, amelyek az adott Fél adóinak megállapításával, behajtásával vagy beszedésével, ezek végrehajtásával vagy a vonatkozó peres eljárással, vagy az ezekkel kapcsolatos jogorvoslat elbírálásával, illetve a fentiek felügyeletével foglalkoznak. Csak a fent említett személyek vagy hatóságok használhatják fel az információt és csak ilyen célokra. Az  ilyen adókra vonatkozó nyilvános bírósági tárgyalásokon vagy bírósági határozatokban az 1. bekezdésben foglaltaktól függetlenül az információt nyilvánosságra hozhatják.” VII. Cikk Az Egyezmény 27. Cikkének 2. bekezdését törölni kell, és helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Az  1. bekezdés rendelkezéseitől függetlenül azok a  Felek, amelyek az  Európai Unió tagállamai, annyiban alkalmazhatják egymás közötti kapcsolataikban az  Egyezmény által biztosított segítségnyújtási lehetőségeket, amennyiben az  szélesebb együttműködést tesz lehetővé, mint amit az  Európai Unió alkalmazandó jogszabályai kínálnak.” VIII. Cikk 1. A következő bekezdésekkel egészül ki az Egyezmény 28. Cikke: „4. Az  Európa Tanács bármely Tagállamának vagy az  OECD bármely tagországának, amely az  ezen Egyezményt módosító, 2010. május 27-e óta aláírásra nyitott Jegyzőkönyv („2010-es Jegyzőkönyv”) hatálybalépését követően válik az Egyezmény részes felévé, a Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény részes felévé válik, amennyiben eltérő szándékát írásban nem jelzi a Letéteményesek egyike felé. 5. A  2010-es Jegyzőkönyv hatálybalépését követően bármely állam, amely nem tagja az  Európa Tanácsnak vagy az  OECD-nek, kérheti a  2010-es Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény aláírására és ratifikációjára való meghívását. Az  ilyen kérést a  Letéteményesek egyikéhez kell intéznie, akinek továbbítania kell azt a  Felek felé. A  Letéteményesnek tájékoztatnia kell az  Európa Tanács Miniszterek Tanácsát és az  OECD Tanácsát is. Az  arra vonatkozó döntést, hogy egy állam meghívásra vonatkozó kérelmét az  Egyezményhez való csatlakozásról elfogadják, az  Egyezményben részes Feleknek a  koordináló testületen keresztül konszenzussal kell meghozniuk. Bármely, a  2010-es Jegyzőkönyvvel módosított Egyezményt ezen bekezdésnek megfelelően ratifikáló állam vonatkozásában az  Egyezmény a  ratifikációs okmány Letéteményesnél történő letétbehelyezését követő három hónapos időtartam eltelte utáni hónap első napján lép hatályba. 6. A  2010-es Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény rendelkezései azt az  évet követő év január 1-jén vagy 1-jét követően kezdődő adóköteles időszakokra vonatkozó adminisztratív segítségnyújtásra alkalmazandóak, amikor a  Fél tekintetében a  2010-es Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény hatályba lépett, vagy ahol nincs adóköteles időszak, ott azokra az  adókötelezettséggel kapcsolatos adminisztratív segítségnyújtásokra, amelyek a  Fél tekintetében a  2010-es Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény hatálybalépését követő év január 1-jén vagy 1-jét követően merülnek fel. Bármely két vagy több Fél közös megegyezéssel dönthet arról, hogy a  2010-es Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény alkalmazható korábbi adóköteles időszakokra vagy adókötelezettségekre vonatkozó adminisztratív segítségnyújtásra. 7. A 6. bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, azon adóügyekben, amelyek a  megkereső Fél büntetőjoga szempontjából büntetendő szándékos magatartást tartalmaznak, a 2010-es Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény rendelkezései korábbi adóköteles időszakokra vagy adókötelezettségre vonatkozóan egy Fél tekintetében a hatálybalépés napjától alkalmazhatóak.” 2. A következő albekezdéssel egészül ki az Egyezmény 30. Cikk 1. bekezdése az e. albekezdést követően: „f. a 28. Cikk 7. bekezdésének rendelkezéseit kizárólag azokra az adóköteles időszakokra vonatkozó adminisztratív segítségnyújtási intézkedésekre alkalmazza, amelyek a  2010-es Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény a  Fél vonatkozásában történő hatálybalépésének évét követő harmadik év január 1-jén vagy azt követően kezdődnek, vagy ahol nincs adóköteles időszak, ott azokra az  adóztatásra vonatkozó adminisztratív segítségnyújtási intézkedésekre, amelyek a  2010-es Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény a  Fél vonatkozásában történő hatálybalépésének évét követő harmadik év január 1-jén vagy azt követően merülnek fel.” 3. Az Egyezmény 32. Cikkének 1. bekezdésében az „OECD tagországai” szövegrész után az „és az Egyezmény bármely aláírója” szövegrész kerül. IX. Cikk 1. Ezen Jegyzőkönyv aláírásra nyitva áll az Egyezmény Aláírói számára. Ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás tárgyát képezi. Egy Aláíró nem ratifikálhatja, fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá ezen Jegyzőkönyvet, kivéve ha korábban vagy egyidejűleg ratifikálta, elfogadta vagy jóváhagyta az  Egyezményt. A  ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat a Letéteményesek egyikénél kell letétbe helyezni. 2. A  Jegyzőkönyv azon időpontot követő három hónapos periódus eltelte utáni hónap első napján lép hatályba, amikor öt, az Egyezményben részes Fél kifejezte azon szándékát, hogy az 1. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kötve tekinti magát a Jegyzőkönyvhöz. 3. Az  Egyezményben részes bármely Fél számára, amely ezt követően kifejezi szándékát, hogy ahhoz kötve tekinti magát, a  Jegyzőkönyv a  ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmányok letétbehelyezését követő három hónapos időtartam eltelte utáni hónap első napján lép hatályba. X. Cikk 1. A Letéteményes, aki felé egy intézkedés, bejelentés vagy értesítés megvalósult, értesíti az Európa Tanács tagállamait, az OECD tagországait és az e Jegyzőkönyv által módosított Egyezmény részes Feleit; a. bármely aláírásról; b. bármely ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmány letétbe helyezéséről; c. ezen Jegyzőkönyv bármely, a  IX. Cikk rendelkezéseinek megfelelően bekövetkező hatálybalépési időpontjáról; d. bármely más, az Egyezményhez kötődő intézkedésről, bejelentésről vagy értesítésről. 2. A  Letéteményesnek az  1. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kapott értesítésről vagy megtett bejelentésről tájékoztatnia kell a másik Letéteményest. 3. A Letéteményesek kötelesek megküldeni ezen Jegyzőkönyv hitelesített másolatát az Európa Tanács tagállamainak és az OECD tagországainak. 4. Amikor jelen Jegyzőkönyv a  IX. Cikkben foglaltaknak megfelelően hatályba lép, a  Letéteményesek egyike megállapítja a Jegyzőkönyv által módosított Egyezmény szövegét, és arról hitelesített másolatot küld a Jegyzőkönyv által módosított Egyezmény minden részes fele számára. Ennek hiteléül az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak a Jegyzőkönyvet aláírták. Készült 2010. május 27-én Párizsban, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, két példányban, amelyből egyet az Európa Tanács archívumában, a másikat pedig az OECD archívumában kell letétbe helyezni. (aláírások)” 6. § (1) Az  Egyezmény kötelező hatályának elismerésekor Magyarország az  Egyezmény 30. Cikk 1. bekezdés c.  pontja alapján az Egyezményhez fenntartást (a továbbiakban: fenntartás) tesz. (2) A fenntartás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: „Reservation Pursuant to Article 30, paragraph 1.c of the Convention, Hungary reserves the right not to provide assistance in respect of any tax claim, which is in existence at the date of entry into force of the Convention in respect of Hungary.” „Fenntartás Az Egyezmény 30. Cikk 1. c. albekezdésének értelmében Magyarország fenntartja magának a  jogot, hogy az  Egyezmény Magyarország tekintetében történő hatálybalépésének időpontjában fennálló adókövetelések vonatkozásában nem nyújt segítséget.” 7. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 28. Cikk 3. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A 4. § és az 5. § a Jegyzőkönyv IX. Cikk 3. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (4) Az Egyezmény, a Jegyzőkönyv, valamint a 2−5. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik. (6) Az  Egyezmény – a  Jegyzőkönyvbe foglalt módosításokkal – egységes szerkezetbe foglalt hiteles szövegének és annak hivatalos magyar nyelvű fordításának a  Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az  adópolitikáért felelős miniszter a Jegyzőkönyv hatálybelépését követően haladéktalanul gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke