1/2017. (07. 10.) szabályzata Egységes szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. LIII. tö

1/2017. (07. 10.) szabályzata Egységes szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. LIII. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák részére1. I. A szabályzat célja 1. A  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 80. § (2) bekezdésének megfelelő szabályzat célja, hogy a Magyarországon irodával rendelkező egyéni ügyvédek2, egyszemélyes ügyvédi irodák tagjai és azok alkalmazottai a  tevékenységükkel összefüggésben az  arra vonatkozó jogszabályok megtartásával eleget tudjanak tenni a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról rendelkező hatályos jogszabályoknak. A szabályzat célja továbbá, hogy az érintettek a kockázatérzékenységi megközelítés alkalmazásával képesek legyenek felismerni azokat a szokatlan eseteket, melyek a Pmt. hatálya alá tartoznak, és ismerjék az ezen esetekben végzendő feladataikat, kötelezettségeiket, jogaikat. II. A Szabályzat hatálya 2. A jelen szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed minden ügyvédre, aki ügyvédi tevékenységét egyéni ügyvédként vagy egyszemélyes ügyvédi irodai formában gyakorolja (a továbbiakban: Ügyvéd), valamint az Ügyvéd jelen szabályzatban meghatározott kötelezettsége teljesítésére a  Szabályzatban meghatározott keretek között igénybe vett foglalkoztatottjára, alkalmazottjára, ideértve az alkalmazott ügyvédet és ügyvédjelöltet is (a továbbiakban: Alkalmazott). A  Szabályzatot alkalmazni kell arra az  európai közösségi jogászra is, aki Magyarországon ügyvédi tevékenységet névjegyzékbe vétel mellett végez. 3. A  Pmt.-ben és a  jelen Szabályzatban meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az  Ügyvédet − a 4. pontban írt kivétellel − akkor terheli, ha a) pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy b) a  következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az  Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet: ba) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása, bb) ingatlan tulajdonának átruházása, bc) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése, bd) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú nyilatkozat, be) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása,3 bf ) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha a Pmt. 6. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor, bg) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel4. 1 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 65. § (1) bekezdése alapján az Ügyvéd köteles belső szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) készíteni. A Pmt. 76. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A többszemélyes ügyvédi iroda és más iroda maga köteles szabályzatot készíteni, amelyet a területi kamara hagy jóvá. A Pmt. 76. § (2) bekezdése szerint a Magyar Ügyvédi Kamara az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerveknek (ügyvéd esetében a területi kamara) a Pmt. 65. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében szabályzatot bocsát ki, amelyben meghatározza a területi ügyvédi kamara által kiadandó útmutató (a továbbiakban: Útmutató) tartalmát. 2 Pmt. 1. § (1) bekezdés l) pontja 3 Pmt. 73. § (1) bekezdése 4 Pmt. 6. § (1) bekezdés f ), g) pontja 4. A  Pmt.-ben előírt bejelentési és a  pénzügyi információs egység megkeresésére vonatkozó közvetett válaszadási kötelezettség, az Ügyvédet nem terheli, ha a) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet – ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő képviseletet – előkészítése, ellátása során vagy ellátását követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására, b) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az a) pontban írt képviselet, védelem ellátásának vagy az  eljárás megindításának a  szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására5. 5. Ha az  Ügyvédnek a  Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettsége fennáll, az  alábbi feladatokat köteles elvégezni: a) az  ügyfél, a  tényleges tulajdonos és kiemelt közszereplőnek minősülő tényleges tulajdonos azonosítása (12–15. pont), b) a személyazonosság igazoló ellenőrzése (16–21. pont), c) a megbízás, mint ügylet azonosítása (22–23. pont), d) kockázat értékelés (31–36. pont) e) bejelentési kötelezettség teljesítése (37–39. pont), f ) az ügyleti kapcsolat figyelemmel kísérése, az adatváltozások rögzítése (23. pont), g) adatvédelem, nyilvántartás (45–50. pont), h) belső ellenőrző és információs rendszer, képzési program kiépítése (51–52. pont). 5.1. Az ügyfél-azonosítást és az igazoló ellenőrzést a 12.1. és 21. pontban írt időpontban kell elvégezni. 5.2. Az  ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség azt az  Ügyvédet terheli, aki a  megbízást elfogadja. A bejelentést az ügyvéd a területi kamaránál köteles teljesíteni. Az Alkalmazott a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél teszi meg. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának6. Társügyintézés esetén a megbízást elfogadó ügyvédnek azt kell tekinteni, aki a megbízást elsőként aláírta, kétség esetén, aki az elsőhelyi aláíró. A társügyintéző ügyvédnek ellenőriznie kell, hogy az átvilágítás megtörtént. 5.3. A jelen Szabályzat alkalmazása körében ügyfél a Pmt. 3. § 41. pontja szerinti ügyfél. 5.4. A jelen Szabályzat alkalmazása körében megbízás (a továbbiakban: Megbízás): a) ügyleti megbízás7 az ügyvéd és ügyfele között létrejött eseti megbízás, b) üzleti kapcsolat8 az ügyvéd és ügyfele között létrejött tartós megbízás. III. A pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok 6. A  Szabályzat alkalmazásában „pénzmosás” a  2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.  évi  IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303–303/A.  §-ában, illetve a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások9. 7. Pénzmosásnak kell tekinteni, azt is, ha a pénzmosásra kerülő vagyontárgyat létrehozó tevékenységet valamely más tagállam területén vagy egy harmadik ország területén követték el. 8. A 6–7. pont alkalmazása során „vagyontárgy”: mindenfajta vagyontárgy, legyen az anyagi vagy nem anyagi, ingó vagy ingatlan, testi vagy eszmei, továbbá mindazon jogcím vagy eszköz, amely bizonyítja az  ilyen vagyontárgyakban megtestesült jogcímet vagy érdekeltséget, 5 Pmt. 73. § (3) bekezdése 6 Pmt. 74. § (1) bekezdése 7 Pmt. 3. § 44. pontja 8 Pmt. 3. § 45. pontja 9 Pmt. 3. § 26. pontja 9. A Szabályzat alkalmazásában „terrorizmus finanszírozása” az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a  Btk. 318.  §-ában meghatározott elkövetési magatartások.10 10. A  9.  pontban említett cselekmények tényállási elemeként megkívánt ismeretre, szándékra vagy a  célzatra – a kockázatérzékenységi megközelítés szem előtt tartásával – az objektív ténybeli körülményekből lehet következtetni. 11. A 6. és 9. pontban írt cselekmények felismeréséhez – az Ügyvédnek a kockázatérzékenységi megközelítés alkalmazása mellett, a  területi kamara által kiadandó útmutatóban foglaltakra is figyelemmel – a 10. pontban írt körülmények különösen: 11.1. A Pmt. a bejelentés megtételekor nem követeli meg, hogy a szokatlan ügylet alapján a pénzmosásra alapos okkal lehessen következtetni, így nem szükséges az sem, hogy a büntető eljáráshoz megkövetelt bizonyosság fennálljon a szokatlan körülmény kapcsán. Amennyiben azonban a jelen pontban körülírt valamely gyanúok fennáll, célszerű a megbízás (tényvázlat) felvételénél azok tisztázása. 11.2. A társaságok alapításával, működtetésével kapcsolatosan figyelembe veendő szempontok különösen: a) a társaság alapítására vagy részesedés megvásárlására és ezzel együtt vezető tisztségviselői feladatok ellátására vonatkozó ajánlat olyan személyek részéről, akik láthatóan alkalmatlanok a  társaság vezetésére, b) a társaság alapítása vagy részesedés vásárlása és ezekkel együtt vezető tisztségviselő feladat vállalása olyan személyek részéről, akik felismerhetően kívülállók irányításával, kívülállók döntéseinek megfelelően járnak el (pl. elkísérik a  megbeszélésekre, helyette nyilatkoznak, vagy a  fenti személy pusztán az aláíráskor jelenik meg stb.), c) a társaságot alapítani kívánó személy a társasági formán, esetleg a székhelyen és a vezető tisztségviselő megjelölésén kívül egyéb információval a  jövőbeni működésről nem rendelkezik, különösen nem tudja megjelölni a társaság működési körét, kivéve a kényszervállalkozók bizonytalanságait, d) amennyiben nyilvánvaló, hogy a társaság alapításával igazolt székhelyen jogszabály szerinti tényleges tevékenységet nem kívánnak folytatni, vagy működő társaság bejegyzett címein tevékenységet nem folytat, így különösen, ha − az Ügyvéd által nyújtható székhely-szolgáltatás kivételével − az ügyvédet kérik meg, hogy székhely megjelöléshez irodáját mint postacímet bocsássa rendelkezésre; e) tartós megbízás esetén a társaság működése során fontos kérdésekben nem a vezető tisztségviselő, hanem a társasággal jogviszonyban nem álló személy dönt érdemben, f ) az alapítók az induló tőke pénzbeli részét vagy részesedést vásárló az ellenszolgáltatást nem honos országából, hanem harmadik, különösen OECD-n kívüli országból biztosítják anélkül, hogy annak különös okát adnák, g) a  korábban bejegyzett, de tartósan nem működő veszteséges cégek felvásárlása nyilvánvalóban működtetési cél nélkül, h) a társaság működése során pénzmosási kérdésekben nemzetközileg nem együttműködő országtól minden előzetes üzleti kapcsolat nélkül igen kedvező, ügynöki, közvetítő kereskedői ajánlat érkezik. 11.3. Ingatlan adásvételével kapcsolatosan figyelembe veendő körülmények különösen: a) az eladó vagy a vevő elfogadható magyarázat nélkül a készpénzfizetéshez ragaszkodik, b) az ingatlan vételár minden különösebb indok nélkül vagy anélkül, hogy valamelyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, feltűnően eltér − magasabb − a helyben szokásos közismert ártól, c) a  felek lakcíme, tartózkodási helye és az  ingatlan fekvése az  ügyvédi irodájától távol fekszik, és az  ügyvédválasztásnak semmilyen különös indoka nincs (pl. az  ügyvéd korábban valamely fél megbízásából már eljárt), d) ugyanazon ingatlan kapcsán egymást követő adás-vételek során indokolatlanul jelentősen változik az ingatlan vételára. 10 Pmt. 3. § 36. pontja 11.4. A letéttel kapcsolatosan figyelembe veendő körülmények különösen: a) a  letétből felszabadított pénzösszeg engedményezése kívülálló részére minden különösebb indok nélkül, b) a  letét készpénzben való elhelyezése, amennyiben azt nem bankszámláról vették fel, vagy ha az  ügyvéd a  letétkezelési szabályzat tiltása ellenére a  letétet nem konkrét, hanem általánosan megfogalmazott céllal fogadta el. 11.5. A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatosan figyelembe veendő körülmények különösen: a) a bizalmi vagyonkezelés alapítására vonatkozó ajánlat vagyonrendelői minőségben olyan személyek részéről, akik maguk vagy a  vagyonrendelőként megjelölt jogi személy esetében, a  jogi személy képviselői (i) felismerhetően kívülállók irányításával, kívülállók döntéseinek megfelelően járnak el (pl.  elkísérik a  megbeszélésekre, helyette nyilatkoznak vagy a  fenti személy pusztán az aláíráskor jelenik meg stb.), illetve (ii) a bizalmi vagyonkezelés alapításának tényén kívül egyéb információval nem rendelkeznek a  bizalmi vagyonkezelés rendeltetéséről, a  kezelendő vagyonról, illetve a  kedvezményezettek köréről, vagy ha a  bizalmi vagyonkezelési szerződés feljogosítja a  vagyonkezelőt a  kedvezményezett személyének kijelölésére, akkor ennek okáról és a kijelölés szempontjairól, módjáról; b) bizalmi vagyonkezelés alapítására vonatkozó ajánlat jogi személy vagyonrendelő esetén nem honos országból, hanem harmadik, különösen OECD-n kívüli, pénzmosási kérdésekben nemzetközileg nem együttműködő országtól érkezik; c) bizalmi vagyonkezelői feladatok ellátására vonatkozó kijelölés olyan személyek részére, akik maguk vagy a vagyonkezelőként megjelölt jogi személy esetében, a jogi személy képviselői (i) felismerhetően kívülállók irányításával, kívülállók döntéseinek megfelelően járnak el (pl.  elkísérik a  megbeszélésekre, helyette nyilatkoznak, vagy a  fenti személy pusztán az aláíráskor jelenik meg stb.), illetve (ii) a bizalmi vagyonkezelés alapításának tényén kívül egyéb információval nem rendelkeznek a  bizalmi vagyonkezelés rendeltetéséről, a  kezelendő vagyonról, illetve a  kedvezményezettek köréről, vagy ha a  bizalmi vagyonkezelési szerződés feljogosítja a  vagyonkezelőt a  kedvezményezett személyének kijelölésére, akkor ennek okáról és a kijelölés szempontjairól, módjáról; d) a  vagyonrendelő vagy a  bizalmi vagyonkezelő részéről adott tartós megbízás esetén a  bizalmi vagyonkezelés működése során fontos kérdésekben, a jogszabály által megállapított keretek között nem a vagyonrendelő, illetve a bizalmi vagyonkezelő, hanem bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban nem álló személy dönt érdemben; e) a vagyonrendelő a kezelt vagyon pénzbeli részét nem honos országából, hanem harmadik, különösen OECD-n kívüli országból biztosítja anélkül, hogy annak különös okát adná; f ) a vagyonrendelő a kezelt vagyon pénzbeli részének készpénzben történő vagyonkezelésbe adásához ragaszkodik, anélkül, hogy ennek elfogadható magyarázatát adná; g) a megjelölt vagy a potenciális kedvezményezettek kiléte vagy a vagyonrendelőhöz fűződő viszonya nem világos, illetve a  vagyonrendelő nem tudja megindokolni a  (tényleges vagy potenciális) kedvezményezettek kijelölését. IV. Az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje Az ügyfél azonosítása 12. Az  ügyfél-átvilágítás első lépése az  ügyfél-azonosítási és személyazonossági igazoló ellenőrzési kötelezettség teljesítése, amelyet az  Ügyvéd a  megbízás teljesítéséhez szükséges megfelelő dokumentumok, illetve azonosító okmányok felmutatása és egyéb adatok felhasználása alapján végez el. Az  ügyfél-azonosítás a  14.  pontban meghatározott adatok írásbeli rögzítése11. Az ügyfél-azonosítást minden esetben el kell végezni, akkor is, ha a jelen 11 Pmt. 3. § 42. pontja Szabályzat 6–11.  pontjában írt utaló körülményt az  Ügyvéd nem észlel. Ügyfél az  a  személy, aki az  Ügyvéddel a  3.  pontban megjelölt szolgáltatás igénybevételére üzleti kapcsolatot létesít vagy az  Ügyvéd részére ügyleti megbízást ad12. 12.1. Az Ügyvéd az ügyfél-azonosítást a megbízás (tényvázlat) felvételekor, azaz a megbízási szerződés létrejötte előtt, tartós megbízás esetén a tartós megbízás elfogadásakor köteles elvégezni. 12.2. Amennyiben azonos ügyfél a  3.  pontban meghatározott ügyletek képviseletére ismételt megbízást ad, az azonosítást elvégezni nem kell, azonban az Ügyvéd köteles az adatváltozásokat ellenőrizni és az azonosítási lapra az esetleges változásokat, azok kezdő időpontjával feltüntetni. 12.3. Ha az Ügyfél illetve törvényes képviselője nem személyesen jár el, az ügyfélen kívül annak meghatalmazottját, a  rendelkezésre jogosultat, továbbá a  képviselőt is azonosítani kell. Korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy, valamint szervezet esetén törvényes képviselőjének azonosítását is el kell végezni. 12.4. A kockázatérzékenységi megközelítés alapján mellőzhető az 5. pont a)–c) alpontjaiban írt ügyfél-átvilágítási intézkedések ismételt elvégzése, ha a) az Ügyvéd az Ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában ezeket az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb megbízás kapcsán már elvégezte, b) az  Ügyvéd a  megbízás kapcsán az  Ügyfél, a  meghatalmazott, a  rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát már megállapította, és c) nem történt a 14. pontban felsorolt adatokban változás. A jelen pontban foglalt esetekben az Ügyvéd köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az adatok rögzítésére az Ügyfél nyilatkoztatása mellőzésével került sor. 12.5. Az  Ügyvéd jogosult elfogadni más Ügyvéd vagy Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az  megfelel a  Pmt. 22.  §-ában foglalt feltételeknek. Ebben az  esetben az eredmény elfogadásáért a felelősség az elfogadó Ügyvédet terheli13, és feljegyzésben ennek tényét, illetve az átvilágítást ténylegesen elvégző szolgáltató nevét és címét is rögzíteni kell. 12.6. Ha az Ügyvéd nem tudja végrehajtani az 5. pont a)–c) alpontjaiban meghatározott ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett Ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyvédi közreműködést14. 13. Az ügyfél-azonosítás során a 14. pontban meghatározott adatoknak a 16. pontban meghatározott okiratok15 és adatok alapján történő rögzítésére kerül sor. Az  adatokat a  jelen Szabályzat 1.  mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell rögzíteni. Az  adatrögzítés elvégezhető az  azonosító okmányok fénymásolásával, illetve elektronikus adatbázisban rögzítéssel, amennyiben az  adatbázisban rögzített adatok megfelelnek a formanyomtatványnak. 13.1. A személyes adatok rögzítéséhez az Ügyfél írásbeli hozzájárulását kell kérni. Ennek során az Ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy adatai kizárólag az általa adott megbízás teljesítéséhez kerülnek felhasználásra. Ha az Ügyfél az adatait tartalmazó formanyomtatványt aláírásával ellátja, az adatkezeléshez a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. 13.2. Ha az  Ügyfél az  adatok rögzítéséhez hozzájárulást nem ad vagy adatot nem szolgáltat, az  Ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni16. 14. Az Ügyvéd az ügyfél-azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy aa) családi és utónevét, ab) születési családi és utónevét, ac) állampolgárságát, ad) születési helyét, idejét, ae) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, af ) anyja születési nevét, ag) azonosító okmányának típusát és számát; 12 Pmt. 3. § 41. pont ab) alpontja 13 Pmt. 22. § 14 Pmt. 13. § (8) bekezdése 15 Pmt. 3. § 32. pontja 16 Vö.: A jogügyletek biztonságának elősegítése érdekében végzendő, valamint az elektronikus aláírás használatával és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló kamarai szabályzat 4. pontja b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét, bc) főtevékenységét, bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását, be) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait, bf ) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a  létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát, bg) adószámát17. A tényleges tulajdonos azonosítása 15. A  3.  pontban meghatározott tevékenység végzése esetében az  Ügyvéd írásbeli nyilatkozatot köteles kérni arra vonatkozóan, hogy az  Ügyfél a  saját nevében vagy a  tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el18. A  nyilatkozatot a  Szabályzat 2.  melléklete szerinti formanyomtatványon, illetve külföldön adott nyilatkozat esetén a formanyomtatványnak megfelelő tartalommal kell megtenni. 15.1. Ha az  Ügyfél nyilatkozik arról, hogy a  tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a  tényleges tulajdonos 14.  pont aa)–ae)  alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell. Az ügyvéd köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult19. Tényleges tulajdonos nevében, illetve érdekében eljáró ügyfelet nyilatkoztatni kell arra is, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának minősül-e20. Ha a  tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a  nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a  Pmt. 4.  § (2)  bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek. Az Ügyvéd az adatokat és nyilatkozatokat a jelen Szabályzat 3. melléklete szerinti formanyomtatványon köteles rögzíteni. 15.2. Az Ügyvéd a 15.1. pontban meghatározott adaton kívül − ha erre az Ügyfél és a megbízási kapcsolat vagy a megbízás azonosításához, a megbízás jellege és összege, valamint az Ügyfél körülményei alapján a pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van − az  Ügyféltől a tényleges tulajdonos 14. pont af )–ag) alpontjában meghatározott adatai megadását is kérheti. 15.3. Az Ügyvéd az Ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban21. 15.4. A 15. pont alkalmazásában tényleges tulajdonosnak tekintendők a Pmt. 3. § 38. pontjában meghatározottak. A személyazonosság igazoló ellenőrzése 16. A  személyazonosság igazoló ellenőrzése a  Pmt.-ben és a  Szabályzatban megjelölt okiratok bemutatása alapján22 történik. Az ügyfél-azonosítás során az Ügyvéd az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni: a) természetes személy esetén aa) magyar állampolgár esetében a  személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ab) külföldi állampolgár esetén úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve hogy az  magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát; 17 Pmt. 7. § (2) bekezdése 18 Pmt. 8. § (1) bekezdése 19 Pmt. 8. § (5) bekezdése 20 Pmt. 8. § (3) bekezdése 21 Pmt. 8. § (2)-(4) bekezdése 22 Pmt. 3. § 33. pontja b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a)  pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az  azt igazoló – harminc napnál nem régebbi – okiratot, hogy ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.23 17. A 16. pont c) alpontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a  cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a  cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint az  Ügyvéd köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni24. 17.1. Ha a kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges, az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához, az  azonosítás és a  személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az  ügyvéd jogosult a 16. pontban meghatározott intézkedéseken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. 17.2. Az  Ügyvéd a  személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a  16.  pontban meghatározott adatokat tartalmazó, bemutatott okiratról – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a  Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az  ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a  felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – másolatot készít. A másolatkészítéssel egyenértékű a törvény alapján adatigénylésre jogosult nyilvántartásban történő keresés eredményének elmentése vagy kinyomtatása is25. 18. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az Ügyvéd köteles ellenőrizni a bemutatott személyazonosságot igazoló irat (16. pont) érvényességét26. 18.1. Természetes személy személyazonosító okmánya érvénytelen, ha a) az  a  személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott vagy meghamisították, az igazolványban lévő adat megváltozott; b) azt a kibocsátásra jogosult szerv visszavonta; c) érvényességi ideje lejárt; d) a használatára jogosult meghalt; e) az igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen, illetve fiktív jelzéssel szerepel. 18.2. Amennyiben a 16. pont b) alpontjában írt okirat eredeti közokirat, érvényességét vélelmezni kell. 18.3. A  16.  pont c)  alpontjában írt irat (társasági szerződés, létesítő okirat stb.) érvénytelenségére a  bírósági nyilvántartásba vételig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. 18.3.1. Érvénytelennek kell tekinteni a  bemutatott okiratot a  Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó gazdasági társaság esetében különösen akkor, ha az okiratból megállapítható, hogy a) a  társasági szerződés ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor; 23 Pmt. 7. § (2) bekezdése 24 Pmt. 7. § (4) bekezdése 25 Lásd JÜB. 26 Pmt. 7. § (5) bekezdése b) a  társasági szerződés nem tartalmazza a  társaság cégnevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, továbbá a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása mértékét; c) a társaság tevékenységi köre jogszabályba ütközik; d) a  társaság alapításában részt vevő valamennyi tag (részvényes) cselekvőképtelen volt, vagy a társaság alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették; e) a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték. 18.3.2. A 18.3.1. pontban írtak irányadók más szervezet esetében akkor, ha a létesítő okiratból nyilvánvalóan megállapítható, hogy nyilvántartásba bejegyzésre nem alkalmas. 19. Az Ügyvéd a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 16. pontban meghatározott adatokat tartalmazó, bemutatott okiratról – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az  ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – másolatot készít. A másolatkészítéssel egyenértékű törvény alapján adatigénylésre jogosult nyilvántartás eredményének elmentése vagy kinyomtatása is27. 20. Az Ügyvéd köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult28. 21. Az  Ügyvéd az  Ügyfél és a  tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését a  megbízási (letéti) szerződés létrejötte előtt, lehetőség szerint az  ügyfél-azonosítással egyidejűleg, a  12.  pontban írt időben köteles elvégezni. Az igazoló ellenőrzés a megbízási szerződés létrehozása során is lefolytatható, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a  pénzmosás vagy a  terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első Megbízás teljesítéséig be kell fejezni29. A Megbízás azonosítása és adatainak rögzítése 22. Az Ügyvéd, a Megbízás teljesítésével összefüggésben a Megbízás létrejöttekor köteles rögzíteni a megbízás típusát, időtartamát, tárgyát, valamint a) ha a megbízás szerződés megszerkesztésére vonatkozik, a szerződéses értéket, b) ha az ügyvédi szolgáltatás pénz- és értékpapír kezelése, a letétbe helyezett pénzösszeget, illetve a letétbe tett vagyontárgynak az Ügyfél által jelzett értékét, c) ha erre az Ügyfél és a megbízás azonosításához, a megbízás jellege és összege és az Ügyfél körülményei alapján a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van, a teljesítés körülményét (hely, idő, mód)30. 22.1. Az  Ügyvéd – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – kérheti a  pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.31 22.2. Az  Ügyvéd – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – a  megbízás létesítését, teljesítését a  belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.32 27 Lásd JÜB 28 Pmt. 8. § (5) bekezdése 29 Pmt. 13. § (1) és (2) bekezdése 30 Pmt. 10. § (1) bekezdése 31 Pmt. 10. § (2) bekezdése 32 Pmt. 10. § (3) bekezdése A Megbízás célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve a megbízási kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése 23. Az  Ügyvéd köteles a  megbízási kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve a  Megbízás fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott Megbízás összhangban áll-e az Ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. Az Ügyvéd – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – köteles biztosítani, hogy a  megbízási kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ennek érdekében az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változást fel kell jegyezni. E kötelezettség teljesítése érdekében az Ügyvéd köteles Ügyfelei figyelmét felhívni az  adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Az  Ügyvéd – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan ügyletre és pénzügyi műveletre33. Az ügyfél-átvilágítás belső rendje (általános szabályok) 24. Megbízás kizárólag olyan Ügyféltől fogadható el, vagyis megbízási kapcsolat olyan Ügyféllel létesíthető, aki az Ügyvéd előtt személyesen megjelent és az  azonosítása megtörtént, vagy az  azonosítás a  Pmt.-ben foglalt egyéb módon megtörtént. Amennyiben egy jogügylet során a  különböző feleket különböző Ügyvéd képviseli, minden Ügyvéd a  saját ügyfelét köteles azonosítani, az  ellenérdekű fél vonatkozásában elegendő a  meghatalmazott Ügyvédje nevének, irodája címének rögzítése. 24.1. Amennyiben a  Megbízást ügyleti meghatalmazott közbejöttével kell teljesíteni, a  meghatalmazást különös gonddal kell vizsgálni. Külföldi meghatalmazótól származó meghatalmazást csak közokiratba foglalva és amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, apostillel ellátva szabad elfogadni. Belföldi meghatalmazó esetén a meghatalmazottnak teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kell, hogy a meghatalmazót személyesen ismeri, továbbá a  meghatalmazó azonosításához szükséges adatokról. Belföldi vagy külföldi ügyvéd, illetve ügyvédi iroda által adott megbízás vagy helyettesítési meghatalmazás esetén a  megbízó, meghatalmazó azonosítására alkalmas adatokat feljegyzésen kell rögzíteni. 24.2. Korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy esetén törvényes képviselőjének, gondnokának azonosítását is el kell végezni. 25. Az ügyfél-átvilágítás megtörténtéről az Ügyvéd köteles feljegyzést készíteni. 26. Az ügyfél-azonosítást, illetve az azonosító okmány ellenőrzését az Ügyvéd személyesen köteles elvégezni. Az adatok rögzítése, illetve az ügyfél-átvilágításról szóló feljegyzés készítése az Ügyvéd Alkalmazottja által is elvégezhető. Ebben az esetben a  feljegyzést az azt elkészítő Alkalmazotton kívül az Ügyvéd is köteles aláírni, ilyenkor a  feljegyzésben ennek tényét, illetve az átvilágítást ténylegesen elvégző egyéb szolgáltató nevét és címét is rögzíteni kell. 27. Az  ügyfél-átvilágítás kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megőrzésére, védelmére a  45–50.  pont szabályai az irányadók. 33 Pmt. 11. §, 12. § (1)–(3) bekezdése Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje 28. Az Ügyvéd a 24–27. pontban írt ügyfél-átvilágítási intézkedést34 köteles elvégezni, ha Ügyfele a) a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)–m) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai Unió területén végző szolgáltató35 vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező − a  Pmt. 1.  § (1)  bekezdésének a)–m) pontjában meghatározott tevékenységet végző − szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll; b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a  szabályozott piacra vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak; c) a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv36; d) helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a  c)  pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv; e) az Európai Unió intézménye (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank. 28.1. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során a 24–27. pontban írtak szerint kell eljárni. A fokozott ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje 29. Ha az Ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, vagy ha az ügyfele stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik, fokozott ügyfél-átvilágítást kell végrehajtani. A fokozott ügyfél-átvilágítás azt jelenti, hogy a 14. pontban írt adatokat rögzíteni kell. Ilyen esetben a  személyazonosság igazoló ellenőrzése a  16.  pontban meghatározott okirat Ügyvéd részére megküldött eredeti példánya, illetve hiteles másolata alapján végezhető el37. 29.1. A  fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek kétséget kizáró módon alkalmasnak kell lenniük az ügyfél és a  tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonosságuk igazoló ellenőrzésére, valamint az  üzleti kapcsolatra és a megbízásra vonatkozó adatok rögzítésére, és meg kell felelniük a Szabályzatban foglaltaknak. 29.2. Ha a  természetes személy Ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, nyilatkozatának tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat. 29.3. A  kiemelt közszereplő esetén a  Megbízás létesítésére kizárólag a  kiemelt közszereplői minőség ügyvédi feljegyzésben vagy az  erre rendszeresített adatlapon történt rögzítését követően kerülhet sor, az  Ügyvéd a megbízás folyamatos figyelemmel kísérését megerősített eljárásban hajtja végre. 29.4. A fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazásában hiteles másolatnak kell tekinteni a) ha azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a  közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, b) a  másolatot az  okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a  magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e  hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát38, c) a Céginformációs Szolgálat által elektronikus úton kiadott cégkivonatot. 34 Pmt. 15. § 35 Pmt. 1. § (1) bekezdése szerint: a) hitelintézetre; b) pénzügyi szolgáltatóra; c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre; d) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra; e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre; f ) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre; g) könyvvizsgálói tevékenységet végzőre; h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre; i) játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre; j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre; k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el; l) közjegyzőre és m) bizalmi vagyonkezelőre. 36 NAV, MNB, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, területi ügyvédi kamarák, területi közjegyzői kamarák, nemesfémkereskedés és árukereskedelmet felügyelő kereskedelmi hatóság, valamint a vámhatóság szervezeti egysége. 37 Pmt. 17. § (1) bekezdése 38 Pmt. 17. § (2) bekezdése 29.5. Egyebekben külföldön kiállított hiteles másolat abban az  esetben fogadható el az  azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha a) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a  hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy b) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy c) a  másolatot az  okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és − nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában − a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. Más Ügyvéd (szolgáltató) által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadása 30. Az Ügyvéd élhet a Pmt. 22. §-ában foglalt jogosultsággal, a más Ügyvéd vagy más, a Pmt. 22. § (3) bekezdésében írt szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeit elfogadhatja. Az  ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség az elfogadó ügyvédet terheli. V. A kockázatértékelés 31. Az Ügyvéd köteles a megbízás jellege és összege, valamint az Ügyfél, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – az ügyvéd tevékenységével és annak volumenével arányos – belső kockázatértékelést készíteni39. 32. A  belső kockázatértékelés elkészítéséhez az  Ügyvéd köteles kockázatainak megállapítása és értékelése céljából azonosítani és értékelni a megbízás jellegével és összegével, az Ügyféllel, a  szolgáltatással, a  földrajzi területtel és az alkalmazott eszközzel kapcsolatos kockázati tényezőket. 33. A  belső kockázatértékelést az  Ügyvéd köteles írásban rögzíteni, naprakészen tartani és területi ügyvédi kamra rendelkezésére bocsátani a felügyeleti tevékenység gyakorlása során. 34. Az Ügyvéd általi belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető abban az esetben, ha a területi ügyvédi kamara mint felügyeletet ellátó szerv az ügyvédek részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban ezt a lehetőséget biztosítja. 35. Az Ügyvéd a belső kockázatértékelés alapján köteles a megbízás jellege és összege, valamint az Ügyfél, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján belső szabályzatban – az Ügyvéd jellegével és tevékenységének volumenével arányos – belső eljárásrendet meghatározni a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében. A belső kockázatértékelés elkészítéséhez, továbbá a  kockázatok csökkentése és kezelése érdekében az  Ügyvéd köteles figyelembe venni a  nemzeti kockázatértékelés és a  felügyeleti kockázatértékelés eredményeit. A  belső kockázatértékelés és a  belső eljárásrend alkalmazására az Ügyvéd belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor40. 36. A  belső kockázatértékelés elkészítésére kötelezett Ügyvéd köteles a  pénzmosási és a  terrorizmus-finanszírozási kockázatokat nyomon követni, a  belső eljárásrendet szükség esetén felülvizsgálni és a  belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően módosítani. 39 Pmt. 27. § (1) bekezdése 40 Pmt. 27. § (5), (6) bekezdése VI. A bejelentési kötelezettség 37. Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén az  Ügyvéd köteles haladéktalanul a területi kamarának bejelentést tenni41. A bejelentést a területi ügyvédi kamara elnöke által kijelölt felelős személyhez kell megtenni. 37.1. A bejelentésnek tartalmaznia kell a) az Ügyvéd által rögzített adatokat és b) a  pénzmosásra vagy a  terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését és az azt alátámasztó dokumentumokat, ha azok rendelkezésre állnak42, c) a területi ügyvédi kamara megjelölését, amely illetékességi területén működő Ügyvéd a bejelentést megtette, d) a bejelentés dátumát. 37.2. A bejelentést a 4. mellékletben rendszeresített formanyomtatványon kell megtenni. 37.3. Az Ügyvéd a bejelentést a területi kamarának védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, annak beérkezéséről a  területi kamara elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító ügyvédet43. 38. Az  Ügyvéd bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a  külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének44. 39. Az Ügyvédet − jóhiszeműsége esetén − akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul45. VII. Az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó magatartási normák 40. Az  Ügyvédnek, illetve Alkalmazottjának az  ügyfél-átvilágítás során körültekintően, udvariasan, valamint az  egyéb szakmai előírások szem előtt tartásával kell eljárnia. VIII. A közreműködés megtagadásának kötelezettsége, az ügyleti megbízás felfüggesztésének tilalma és a felfedés tilalma 41. Az Ügyvéd köteles megtagadni a közreműködést a kívánt szolgáltatás nyújtásában, ha a) az  Ügyfél a  személyazonosságának megállapításához nem járul hozzá, vagy ahhoz nem szolgáltat adatot (13.2. pont), b) az Ügyfél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy c) az Ügyvéd az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették, és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva46, d) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, illetve e) valamely más aggályos körülményt észlel. 42. A 41. pontban írt közreműködés megtagadási kötelezettség kizárja az ügyleti megbízás felfüggesztésének lehetőségét. 43. A bejelentés és az adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az elemző-értékelő tevékenységről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az  ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az  ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek az Ügyvéd tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. 41 Pmt. 30. § (1) bekezdése 42 Pmt. 30. § (2) bekezdése 43 Pmt. 31. § (3) bekezdése 44 Pmt. 75. § (5) bekezdése 45 Pmt. 33. § 46 Ügyvédi törvény 27/D. § (1) bekezdése 44. A felfedés tilalma nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több Ügyvéd között, feltéve, hogy a) az  információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon, két vagy több kötelezett Ügyvédet érintő ügyletre vonatkoznak, b) az  ügyvéd más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol a  Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, c) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra. IX. Adatvédelem, nyilvántartás 45. Az Ügyvéd az ügyfél-átvilágítás során tudomására jutott adatokat csak a Szabályzat 3. pontjában foglalt tevékenységei során használhatja fel, és az  ügyfél-átvilágítás során tudomására jutott adatokat megkeresésre, az  Ügyfél hozzájárulásával átadhatja más ügyfél-átvilágításra kötelezett ügyvédnek, illetve szolgáltatónak. Az  adatközléskor közölni kell az átvilágítási intézkedés időpontját is. 46. Az Ügyvéd köteles a) az ellenőrzés során megismert adatok papíralapú másolatát megőrizni, b) az ellenőrzés megtörténtének tényét az ügy iratai között írásban rögzíteni, c) központi nyilvántartásból történő adat lekérdezés esetén a  válasz papíralapú másolatát az  ügy irataitól elkülönítve zártan kezelni, d) a megkeresésre adott választ elektronikus formában tárolni, és e) az általa vezetett nyilvántartásban a Pmt. 57. §-ában írt adatokat feltüntetni47. 47. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során az Ügyvéd birtokába jutott iratok, adatok nyolc évig őrzendők. Az  őrzési kötelezettség eseti megbízás esetén az  adatrögzítéstől, tartós megbízás esetén az  üzleti kapcsolat megszűnésétől kezdődik48. Az adatokat úgy kell megőrizni, hogy azokból a változás dátuma és a változás előtti adatok is megállapíthatók legyenek. Az elektronikus formában őrzött dokumentumot egy számítógépen kívüli adathordozón, biztonsági másolatban is menteni és kezelni kell. 48. Az ügyvédnek biztosítania kell, hogy az elektronikusan, illetve a papír alapon őrzött adatokhoz jogosulatlan személy ne férhessen hozzá. 49. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során az Ügyvéd birtokába jutott adatokat, okiratokat és azok másolatait (beleértve azok biztonsági másolatait is) a megőrzési határidőt követően haladéktalanul meg kell semmisíteni49. X. Belső ellenőrző és információs rendszer, képzési program 50. Az  Ügyvéd köteles a  pénzmosást vagy a  terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító megbízás megakadályozása érdekében az  ügyfél-átvilágítást, a  bejelentés teljesítését és a  nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről gondoskodni. A rendszernek biztosítania kell, hogy az Ügyvéd teljeskörűen és gyorsan teljesíthesse a pénzügyi információs egységtől, a területi ügyvédi kamarától vagy bűnüldöző szervektől érkező megkereséseket. A belső ellenőrzési és információs rendszer ezen felül kiterjed az ügyvédi iroda vezetője és Alkalmazottja által küldhető értesítés teljesítése érdekében – az  ügyvédi iroda szolgáltató típusára és méretére tekintettel – kialakított és névtelenséget biztosító belső rendszer működtetésére is50. 47 Pmt. 57. § (1) bekezdés A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat is, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni. 48 Pmt. 57. § 49 Pmt. 57. § (4) bekezdése 50 Pmt. 63. § 51. Az  Ügyvéd a  beazonosított kockázataival összhangban köteles gondoskodni arról, hogy a  tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a  pénzmosást vagy a  terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító megbízást, ügyletet felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt.-nek megfelelően tudjanak eljárni51. XI. Az Ügyvéd kötelezettsége a kamarai ellenőrzés során 52. Az  Ügyvéd a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzése során törvényben, valamint a kamarai ellenőrzés részletes szabályairól szóló kamarai szabályzatban írtak szerint jár el. 53. A Szabályzatban foglaltak megsértése fegyelmi vétségnek, a bejelentési kötelezettség elmulasztása bűncselekménynek minősülhet. Ha az  Ügyvéd a  Btk. 399–402.  §-ában írt bűncselekmény törvényi tényállásában írt magatartások valamelyikét elköveti, vagy ilyen magatartáshoz szándékosan segítséget nyújt, e  magatartás szintén büntető felelősségre vonást vonhat maga után. XII. Záró rendelkezések 54. A  jelen Szabályzat az  Ügyvéd belső szabályzataként a  Hivatalos Értesítőben való közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg − amennyiben az  Ügyvéd korábban már rendelkezett pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló ügyvédi tevékenységre vonatkozó belső szabályzattal − a korábbi szabályzatok hatályukat vesztik. 55. Az Ügyvéd 2017. december 31-ig köteles elvégezni azon ügyfelek jelen Szabályzat szerinti azonosítását is, akikkel fennálló üzleti kapcsolata a  Szabályzat hatálybalépését megelőzően keletkezett, amennyiben az  azonosítást még nem végezte el, illetve az elvégzett azonosítás nem felel meg a jelen Szabályzat előírásainak. 56. Az Ügyvéd 2019. június 26-át követően köteles a megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben: a) az ügyféllel a Pmt. hatálybalépése előtt létesített üzleti kapcsolatot, b) az ügyfél vonatkozásában a jelen Szabályzat szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket 2019. június 26. napjáig nem végezte el, és c) az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítás a jelen Szabályzatnak megfelelő eredményei 2019. június 26. napját követően nem állnak teljeskörűen rendelkezésére52. Budapest, 2017. július 10. Dr. Bánáti János s. k., Dr. Fekete Tamás s. k., elnök főtitkár