2017. LII. törvény az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról.

2017. LII. törvény az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról. E törvény célja, hogy az Európai Unió, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében eljárási szabályokat határozzon meg. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A törvény hatálya 1. § Ha uniós jogi aktus, illetve az  Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának (a továbbiakban: ENSZ BT) határozata pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést rendel el, annak végrehajtása során e  törvény és a  bírósági végrehajtásról szóló törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezései szerint kell eljárni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az  1956. évi I. törvénnyel kihirdetett Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 25.  cikkében meghatározott, az  ENSZ BT által a  nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat; 2. felügyeletet ellátó szerv: a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott felügyeletet ellátó szerv; 3. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti nem jogi személy és nem természetes személy jogalany; 4. mentesítés: a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alá vont pénzeszköz, illetve gazdasági erőforrás feletti rendelkezési jog gyakorlásának eseti, célhoz kötött engedélyezése; 5. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés: a) a  pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által elrendelt befagyasztása, b) a  pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint c) uniós jogi aktusban, illetve az  ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a  kapcsolódó engedélyezési eljárás; 6. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az  a  természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet tagja; 7. proliferáció-finanszírozás: uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatában rögzített tömegpusztító fegyverek elterjedésének pénzügyi támogatása; 8. azonosító okmány: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány; 9. szolgáltató: a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltató; 10. uniós jogi aktus: az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott uniós jogi aktusok, valamint az e jogi aktusok felhatalmazása alapján elfogadott jogi aktusok, illetve intézkedések; 11. vagyoni nyilvántartás: a  külön jogszabályok szerinti ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás, járműnyilvántartás, úszólétesítmény-lajstrom, légijármű-lajstrom, kulturális örökség hatósági nyilvántartása. A törvényt az Országgyűlés a 2017. május 16-i ülésnapján fogadta el. 3. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása 3. § (1) A szolgáltatók folyamatosan figyelemmel kísérik a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait. (2) A  felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával – a  felügyeletet ellátó szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, a  (3)  bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – biztosítják a  szolgáltatók e törvényben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését. (3) A  felügyeletet ellátó szervek a  felügyeleti tevékenységük során a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott eljárást és intézkedéseket alkalmazzák. (4) Az  e  törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a  szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amely a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott belső szabályzatnak a  részét képezheti. A  belső szabályzatra a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni. (5) A  felügyeletet ellátó szervek az  e  törvény szerinti feladatok végrehajtásához a  szolgáltatók számára a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti útmutatót adnak ki, továbbá a  honlapjukon a  korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról tájékoztatást tesznek közzé és azt folyamatosan aktualizálják. A felügyeleti útmutatóra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni. (6) A szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel, amely biztosítani képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását. A  szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti előírásokkal összhangban a szolgáltató a szűrés végrehajtásától számított nyolc évig köteles megőrizni. (7) Az e törvény szerinti vagyoni nyilvántartást vezető szervek folyamatosan figyelemmel kísérik a korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait. 4. § (1) A szolgáltatók, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek – a 16. § (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével – haladéktalanul bejelentenek a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek (a továbbiakban: hatóság) minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (a továbbiakban: vagyon) rendelkezik. (2) A  szolgáltató köteles a  tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a  szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az  (1)  bekezdés szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet. A  kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az  ezekben bekövetkezett változásokról a  szolgáltató a  kijelöléstől, a  változástól számított öt munkanapon belül köteles a  hatóságot tájékoztatni. A  kijelölt személy vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell. (3) A  szolgáltató nevében a  (2)  bekezdés szerint kijelölt személy a  bejelentést a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja a  hatóságnak, amelynek beérkezéséről a  hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót. (4) A hatóság a szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást vezető szerv (1) bekezdés szerinti bejelentését annak megtételét követő négy munkanapon belül megvizsgálja. 5. § (1) Ha a  hatóság a  hivatalosan tudomására jutott információk, illetve a  4.  § szerinti bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik Magyarország területén pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonnal, erről – az  alkalmazandó uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésére hivatkozva – a vizsgálat eredményének megküldésével a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti a) a bejelentést tevő szolgáltatót, illetve a vagyoni nyilvántartást vezető szervet, b) a vagyon fekvése szerint illetékes törvényszéket (a továbbiakban: bíróság), c) az illetékes cégbíróságot, d) az adópolitikáért felelős minisztert, valamint e) az adott vagyoni nyilvántartást vezető illetékes szervet, ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya vagyoni nyilvántartásban nyilvántartott vagyonnal rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a 16. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésre álló adatokat, valamint a) a  befagyasztandó vagyonon a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott és rendelkezésre álló azonosító adatait, b) a befagyasztandó vagyon azonosításához szükséges rendelkezésre álló adatokat. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás feltételei nem állnak fenn, arról a hatóság haladéktalanul értesíti a bejelentést tevő szolgáltatót, illetve vagyoni nyilvántartást vezető szervet. (4) A  szolgáltató a  4.  § szerinti bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesítheti azt az  ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érinthet, kivéve, ha a hatóság a (3) bekezdésben foglaltakról értesíti. (5) Az  ügyletet – ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak – a  bejelentés megtételét követő ötödik munkanapon teljesíteni kell, kivéve, ha a hatóság az (1) bekezdésben foglaltakról értesíti a szolgáltatót. (6) A vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárást felfüggeszti és a bejegyzést a 4. § szerinti bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesítheti, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső személlyel illetve vagyonnal lehet kapcsolatos, kivéve, ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a (3) bekezdés szerinti értesítést kap a hatóságtól. (7) A  vagyoni nyilvántartást vezető szerv a  bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásának (6)  bekezdés szerinti felfüggesztését megszünteti és – ha teljesítés egyéb feltételei fennállnak – a bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelem teljesítése iránt a  bejelentés megtételét követő ötödik munkanaptól kezdődően intézkedhet, kivéve, ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv az (1) bekezdés szerinti értesítést kap a hatóságtól. 6. § (1) A  bíróság a  hatóság 5.  § (1)  bekezdése szerinti értesítése alapján nemperes eljárásban végzéssel a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására a  befagyasztandó vagyonon zárlatot rendel el, amelyről haladéktalanul, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott okiratot tartalmazó elektronikus üzenet vagy telefax útján értesíti a hatóságot. (2) Ha a bíróság a hatóság 5. § szerinti értesítése alapján azt állapítja meg, hogy a zárlat elrendelésének feltételei nem állnak fenn, mert a) az értesítésben szereplő személy nem tartozik a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá, vagy b) az értesítésben meghatározott vagyon nem tartozik a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá, arról az (1) bekezdésben meghatározott módon értesíti a hatóságot. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti zárlat végrehajtását a  Vht. szabályai szerint a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonra kell elrendelni. (4) A  bíróság a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtásáról, illetve a  végrehajtás befejezéséről három munkanapon belül értesíti a hatóságot, továbbá az adópolitikáért felelős minisztert. 7. § Ha a  cégbíróság a  hatóság 5.  § szerinti értesítése alapján a  cég működésének a  cégnyilvánosságról, a  bírósági cégeljárásról és a  végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) 85.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti felfüggesztéséről, illetve a  cég működése felfüggesztésének a  Ctv. 85.  § (2)  bekezdése szerinti megszüntetéséről dönt, arról három munkanapon belül értesíti a hatóságot, továbbá az adópolitikáért felelős minisztert. 8. § Ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a hatóság 5. § szerinti értesítése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érintő korlátozás tényének vagyoni nyilvántartásban történő rögzítéséről dönt, arról három munkanapon belül értesíti a hatóságot, továbbá az adópolitikáért felelős minisztert. 9. § (1) A  szolgáltató és a  vagyoni nyilvántartást vezető szerv dönt a  vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalmának végrehajtásáról, ha a  tilalom ellenére a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya számára vagyon kerülne rendelkezésre bocsátásra, és erről haladéktalanul értesíti a hatóságot. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a 16. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint a) az alkalmazott uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésének megjelölését, b) a vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott és rendelkezésre álló azonosító adatait, c) a vagyon azonosításához szükséges és rendelkezésre álló adatokat. (3) A  hatóság a  vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalmának alkalmazásáról a (2) bekezdésben meghatározott adatok megküldésével értesíti az adópolitikáért felelős minisztert. (4) A szolgáltató, illetve a vagyoni nyilvántartást vezető szerv által végrehajtott intézkedéssel szemben a korlátozással érintett személy kérelemmel fordulhat a hatósághoz abban az esetben, ha adatot, információt, egyéb bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy nem ő az  uniós jogi aktussal, illetve az  ENSZ BT határozattal elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya. A hatóság eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szabályai irányadóak. (5) A  (4)  bekezdésben meghatározott esetben a  közjegyző által a  közreműködés megtagadásáról hozott végzés tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározottak alkalmazandóak. 10. § Az Európai Unió többi tagállama és illetékes intézményei felé a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusban a  végrehajtott intézkedésekről és egyéb körülményekről előírt tájékoztatást az  adópolitikáért felelős miniszter teljesíti. 4. Jogorvoslat és mentesítés 11. § Az 5–8.  § alapján elrendelt intézkedéssel szemben a  Vht. szabályai szerinti jogorvoslatra van lehetőség abban az esetben, ha nem az érintett személy az uniós jogi aktussal, illetve az ENSZ BT határozattal elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya. 12. § (1) Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat lehetővé teszi a vagyon befagyasztás alóli mentesítését, az e §-ban meghatározott mentesítési eljárás lefolytatásának van helye. (2) Amennyiben a  mentesítés a  bíróság által elrendelt zárlat feloldására irányul, a  mentesítés iránti kérelmet a bíróságnak címezve, a hatósághoz kell benyújtani. (3) A  kérelmet a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a  szolgáltatón keresztül nyújtja be. A  kérelemnek tartalmaznia kell a vagyon befagyasztásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalmához kapcsolódó, rendelkezésre álló összes adatot, tényt, körülményt. (4) A hatóság a) haladéktalanul értesíti a bíróságot b) amennyiben a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés vonatkozásában azt ENSZ BT határozat előírja, haladéktalanul tájékoztatja – a külpolitikáért felelős miniszter útján – az ENSZ BT illetékeseit, továbbá c) értesíti az adópolitikáért felelős minisztert. (5) A  mentesítésről a  bíróság a  Vht. rendelkezései alapján nemperes eljárásban a  kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül – a zárlatot elrendelő korábbi végzésére is tekintettel – végzéssel dönt. (6) A bíróság a végzését kézbesíti a hatóságnak és az adópolitikáért felelős miniszternek is. (7) Az  adópolitikáért felelős miniszter az  uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatja az  Európai Unió többi tagállamát és illetékes intézményeit. 13. § (1) A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített feltételek alapján a  rendelkezésre bocsátás tilalmának hatálya alá tartozó vagyont érintő mentesítésre akkor kerülhet sor, ha az  ügyletet a  hatóság az  uniós jogi aktusban, illetve az  ENSZ BT határozatban meghatározottak szerint mentesíti a tilalom alól. (2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés iránti kérelmet a hatósághoz kell benyújtani. (3) A  kérelmet a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a  szolgáltatón keresztül nyújtja be. A  kérelemnek tartalmaznia kell a vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalmához kapcsolódó, rendelkezésre álló összes adatot, tényt, körülményt. (4) A hatóság a) a kérelem benyújtásáról értesíti az adópolitikáért felelős minisztert, b) amennyiben a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés vonatkozásában azt ENSZ BT határozat előírja, haladéktalanul tájékoztatja – a külpolitikáért felelős miniszter útján – az ENSZ BT illetékeseit. (5) A  hatóság harminc napon belül megvizsgálja a  mentesítési kérelmet és dönt az  uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített feltételek alapján és szempontoknak megfelelően. A  hatóság eljárására a  közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szabályai irányadóak. (6) A  hatóság az  uniós jogi aktusban rögzített esetekben a  határozatát megküldi az  adópolitikáért felelős miniszter részére, aki az  uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatja az  Európai Unió többi tagállamát és illetékes intézményeit. 5. A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések végrehajtása 14. § (1) Ha uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedésként tilalmat rendel el, a  fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató dönt a  pénzeszközök átutalására irányuló megbízás teljesítésének megtagadásáról. (2) A  fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel, amely biztosítani képes a  pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések haladéktalan és teljes körű végrehajtását. A  szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a  pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti előírásokkal összhangban a szolgáltató a szűrés végrehajtásától számított nyolc évig köteles megőrizni, valamint a  pénzeszközök átutalására irányuló kezdeményezés megtagadásáról nyilvántartást vezetni. (3) A  teljes tilalom hatálya alá nem tartozó esetekben a  fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató az  uniós jogi aktusban, illetve az  ENSZ BT határozatban rögzített, a  pénzeszközök átutalásáról és a  pénzügyi szolgáltatás kezdeményezéséről, fogadásáról, teljesítéséről haladéktalanul értesíti a  pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet. Ezzel egyidejűleg az  uniós jogi aktusban, illetve az  ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben a  szolgáltató vagy a  pénzeszközök átutalására irányuló megbízás kezdeményezője a  szolgáltatón keresztül a  teljesítés engedélyezése vagy előzetes engedélyezése iránti kérelmet nyújt be a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervhez. (4) A  fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató értesítésének, illetve kérelmének tartalmaznia kell a  pénzeszközök átutalásával és a  pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban rendelkezésre álló összes adatot, tényt, körülményt, különös tekintettel az  átutalás céljának megjelölésére, a  megbízóra és a  kedvezményezettre vonatkozó adatokra, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján rögzített adatokra, a  kapcsolódó egyéb hatósági engedélyekre és az  uniós jogi aktusban, illetve az  ENSZ BT határozatban a pénzeszközök átutalására és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások kapcsán rögzített kivételekre. (5) A  pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv harminc napon belül megvizsgálja a kérelmet és dönt az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban rögzített feltételek alapján és szempontoknak megfelelően. (6) Ha a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az  (5) bekezdésben előírt határidőn belül nem hoz döntést, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. (7) A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az általa kiadott előzetes engedélyekről tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, aki az uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Unió többi tagállamát és illetékes intézményeit. (8) Ha az  uniós jogi aktus, illetve az  ENSZ BT határozat pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedést rendel el, az (1) bekezdés szerinti szolgáltató köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni, továbbá a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben rögzített bejelentési kötelezettségét proliferáció-finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén is köteles az ott meghatározott szabályok szerint teljesíteni. 6. Megkeresés 15. § (1) A hatóság e törvény szerinti feladatának ellátásához szükséges mértékben megkereshet felügyeletet ellátó szervet, központi államigazgatási szervet, terrorizmust elhárító szervet, nyomozó hatóságot, nemzetbiztonsági szolgálatot, ügyészt, bíróságot, ha az uniós jogi aktus illetve az ENSZ BT határozat által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel kapcsolatos a) olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges, amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából, illetve irataiból szerezhető meg, b) olyan irat vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett hatóságnál van vagy onnan szerezhető meg. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott esetben a  megkeresésben meg kell jelölni az  adat, irat, más bizonyíték felhasználásának célját, valamint azt, hogy a személyes adat beszerzésére e törvény alapján kerül sor. (3) Ha jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg, a megkeresést nyolc napon belül kell teljesíteni. (4) A  megkeresett hatóság csak akkor tagadhatja meg a  megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az  jogszabályba ütközik. (5) Ha a  megkeresésben foglaltak teljesítésére más szerv jogosult, a  megkeresett hatóság a  megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés beérkezésétől számított öt napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz átteszi, és erről az áttétellel egyidejűleg értesíti a megkereső hatóságot. (6) A hatóság e törvény szerinti feladatának ellátásához illetékes külföldi hatóságot is megkereshet. (7) A hatóság a 4. § és a 16. § szerinti adatok ellenőrzése, valamint az e törvény szerinti feladatainak ellátásának céljából a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, b) a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából, c) a cégnyilvántartásból, d) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából, e) az ingatlan-nyilvántartásból, f ) az úszólétesítmények lajstromából, g) a légi járművek lajstromából, h) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, i) a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint j) a kulturális örökség hatósági nyilvántartásából a 4. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében foglalt adatokat igényelheti. (8) Az uniós jogi aktusban meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása érdekében a hatóság adatokat igényelhet a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól. Az adatigénylés kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság által a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint kezelt adatokra irányulhat. Amennyiben a  hatóságnak az  eljárása során a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. (9) A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv a 14. § szerinti eljárásának lefolytatása során az e §-ban foglaltak szerint jár el. 7. Adatkezelés 16. § (1) A  hatóság annak megállapítása céljából, hogy a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső vagyonnal, az uniós jogi aktus, illetve az  ENSZ BT határozat által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel kapcsolatos e  törvény szerinti feladatának ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni: a) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés természetes személy alanyának aa) családi és utónevét, ab) születési családi és utónevét, ac) állampolgárságát, ad) születési helyét, idejét, ae) anyja születési nevét, af ) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, ag) azonosító okmányának típusát és számát; b) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alanya esetén: ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, bc) képviseletére jogosultak nevét és beosztását, bd) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait, be) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a  létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát; c) a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által közzétett egyéb azonosító adatait; továbbá d) a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső vagyonon a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) pontban meghatározott adatait. (2) Ha a hatóság a 4. § szerinti bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat során azt állapítja meg, hogy e törvény szerinti eljárásának feltételei nem állnak fenn, a hatóság az eljárása során gyűjtött adatokat haladéktalanul, de legkésőbb a feltételek hiányának hatóság általi megállapítását követő három napon belül törölni köteles. (3) A  hatóság a  pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alkalmazásának ellenőrzése céljából, továbbá a  12. és a 13. § szerinti mentesítési eljárás lefolytatása céljából jogosult kezelni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény ügyfél-átvilágítási rendelkezései alapján a  megbízóra és a  kedvezményezettre vonatkozóan a  szolgáltató által rögzített és a  mentesítés iránti kérelemben továbbított, valamint a megkeresések során a 15. § alapján tudomására jutott személyes adatokat. (4) A  pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv a  pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés alkalmazásának ellenőrzése, továbbá a  14.  § szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása céljából jogosult kezelni a  pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény ügyfél-átvilágítási rendelkezései alapján a  megbízóra és a  kedvezményezettre vonatkozóan a szolgáltató által rögzített és az értesítésben, valamint az engedélyezés, előzetes engedélyezés iránti kérelemben továbbított és a 13. § szerinti eljárás során tudomására jutott személyes adatokat. (5) A hatóság az e törvény alapján tudomására jutott adatot, okiratot tíz évig köteles megőrizni. (6) A  pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv 14.  § szerinti eljárására az e §-ban foglalt adatkezelési rendelkezések irányadóak. 8. Záró rendelkezések 17. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet b) a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet rendeletben jelölje ki. (2) Felhatalmazást kap az  adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a  belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint a  pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdés f ) és h)–k) pontjában meghatározott szolgáltatók számára kiadandó e törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimumkövetelményeire vonatkozó részletszabályokat. (3) Felhatalmazást kap a  Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg a  pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1.  § (1)  bekezdés a)–e) és m)  pontjában meghatározott szolgáltatók számára kiadandó e  törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimumkövetelményeire vonatkozó részletszabályokat. 18. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2017. június 26-án lép hatályba. (2) A 23. § 2018. január 1-jén lép hatályba. 19. § (1) Az e  törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató – a pénzmosás és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseire is tekintettel – a belső szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően kidolgozni. (2) Az  e  törvény hatálybalépése után megalakuló szolgáltató – a  pénzmosás és a  pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseire is tekintettel – köteles a  3.  § (4)  bekezdése szerinti belső szabályzatát negyvenöt napon belül kidolgozni és az  engedélyezési, nyilvántartásba-vételi eljárás során a szabályzatát a felügyeletét ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani. (3) Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a hatálybalépést követő harminc napon belül köteles kijelölni és a hatóságot tájékoztatni az 4. § alapján kijelölt személy nevéről, beosztásáról és elérhetőségéről. 20. § Ez a törvény 1. az  Oszáma bin Ládennel, az  Al-Qaida hálózattal és a  Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az  egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a  repülési tilalom megerősítéséről és az  afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendelet 1–2., 4–6., 8–9. és 11. cikkének, 2. az  Oszáma bin Ládennel, az  Al-Qaida hálózattal és a  Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 2009. december 22-i 1286/2009/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 3. az  Oszáma bin Ládennel, az  Al-Qaida hálózattal és a  Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 2011. augusztus 1-i 754/2011/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 4. az Al-Qaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK rendelet módosításáról szóló 2013. június 24-i 596/2013/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 5. az  al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK rendelet módosításáról szóló 2016. március 14-i 2016/363 tanácsi rendelet 1. cikkének, 6. a  terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2001. december 17-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1–6., 8. és 10. cikkének, 7. az  ISIL-lel (Dáissal) és az  al-Kaidával, valamint a  velük összeköttetésben álló természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni további korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2016. szeptember 20-i 2016/1686/EU tanácsi rendelet 1–3., 5–8., 10–14. és 18. cikkének, 8. az  afganisztáni helyzet tekintetében bizonyos személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek elleni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2011. augusztus 1-i 753/2011/EU tanácsi rendelet 1., 3., 5–9. és 14. cikkének, 9. a Lukasenko elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 1–7. és 10. cikkének, 10. a  Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2011. október 10-i 999/2011/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 11. a  Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2012. április 23-i 354/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 12. a  Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2012. november 6-i 1014/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 13. a  burundi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2015. október 1-i 2015/1755/EU tanácsi rendelet 1–11. és 17. cikkének, 14. a  Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014. március 10-i 224/2014/EU tanácsi rendelet 1., 5–15. és 21. cikkének, 15. a  Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a  fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2005. július 18-i 1183/2005/EK tanácsi rendelet 1–8. és 11. cikkének, 16. a  Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a  fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK rendelet módosításáról és a 889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. április 20-i 2015/613/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 17. a  Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a  fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK rendelet módosításáról szóló 2016. december 12-i 2016/2230/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 18. az  egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011. március 21-i 270/2011/EU tanácsi rendelet 1–10. és 15. cikkének, 19. az  egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 270/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2012. november 26-i 1099/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 20. az Eritreával szembeni egyes korlátozó intézkedésekről szóló 2010. július 26-i 667/2010/EU tanácsi rendelet 1., 4–7., 9–11. és 15–16. cikkének, 21. a Guineai Köztársasággal szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2009. december 22-i 1284/2009/EU tanácsi rendelet 1., 6–13. és 17–18. cikkének, 22. a  Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012. május 3-i 377/2012/EU tanácsi rendelet 1–2., 4–9. és 14. cikkének, 23. az  iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011. április 12-i 359/2011/EU tanácsi rendelet 1., 2., 4–10. és 15. cikkének, 24. az  Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a  961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet 23–29., 38., 40–42., 44. és 48–49. cikkének, 25. az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2012. december 21-i 1263/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 26. az  Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. október 18-i 2015/1861/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 27. az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a 2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. július 7-i 1210/2003/EK tanácsi rendelet 1., 4–10., 13–14. és 16. cikkének, 28. az  Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes meghatározott korlátozásairól szóló 1210/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2003. október 15-i 1799/2003/EK bizottsági rendelet 1. cikkének, 29. az  Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól szóló 1210/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2004. augusztus 3-i 1412/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikkének, 30. az  Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól szóló 1210/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2013. január 31-i 85/2013/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 31. az  Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól szóló 1210/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2014. július 22-i 791/2014/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 32. a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2007. március 29-i 329/2007/EK tanácsi rendelet 1., 6–12. és 15–16. cikkének, 33. a  Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2009. december 22-i 1283/2009/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 34. a  Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2013. március 26-i 296/2013/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 35. a  Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2013. július 22-i 696/2013/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 36. a  Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2016. március 31-i 2016/465/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 37. a  Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2016. április 29-i 2016/682/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 38. a  Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2016. május 27-i 2016/841/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 39. a Rafiq Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolásában való részvétellel gyanúsított egyes személyekkel szembeni egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2006. február 21-i 305/2006/EK tanácsi rendelet 1–7. és 10. cikkének, 40. a  líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a  204/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. január 18-i 2016/44/EU tanácsi rendelet 1., 5., 7–14., 17–18. és 23–24. cikkének, 41. az  Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi rendelet 1–2., 4–12. és 17. cikkének, 42. az  Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról szóló 2014. május 12-i 476/2014/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 43. az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014. március 5-i 208/2014/EU tanácsi rendelet 1–2., 4–12. és 17. cikkének, 44. a  szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2010. április 26-i 356/2010/EU tanácsi rendelet 1–10. és 16–17. cikkének, 45. a  dél-szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről és a  748/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 7-i 2015/735/EU tanácsi rendelet 1., 5–18. és 26. cikkének, 46. a  szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről, valamint a  131/2004/EK és az  1184/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 10-i 747/2014/EU tanácsi rendelet 1., 5–13. és 19. cikkének, 47. a  szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a  442/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendelet 1., 14., 16–22., 27–30. és 35. cikkének, 48. a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2012. szeptember 24-i 867/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 49. a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. április 10-i 325/2013/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 50. a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. december 13-i 1332/2013/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 51. a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. február 10-i 124/2014/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 52. a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2016. december 6-i 2016/2137/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 53. a  tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011. február 4-i 101/2011/EU tanácsi rendelet 1–10. és 15. cikkének, 54. a  tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 101/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2012. november 26-i 1100/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének, 55. a  jemeni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014. december 18-i 1352/2014/EU tanácsi rendelet 1–2., 4–13. és 18. cikkének, 56. egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2004. február 19-i 314/2004/EK tanácsi rendelet 1., 6–9., 10. és 13. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 21. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 17. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:] „g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az  ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket,” 22. § (1) Az  Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/B.  § (1)  bekezdés l)  pontjában az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szervvel” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szervvel” szöveg lép. (2) A Vht. a) 10.  § g)  pontjában, 103.  § (7)  bekezdés c)  pont cb)  alpontjában, valamint 204/A.  § (1)  bekezdésében az  „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés” szöveg, b) 204/A.  §-át megelőző a „Zárlat az  Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására” alcím címe helyébe a „Zárlat az  Európai Unió és az  ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására” szöveg lép. (3) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 79. § (1) bekezdés m) pontjában az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szervvel” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szervvel” szöveg lép. (4) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 20. pontjában az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés” szöveg lép. (5) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (2) bekezdés c) pontjában az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés” szöveg lép. (6) A  befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (7) bekezdésében az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szöveg lép. (7) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény a) 21.  § (5)  bekezdésében a „pénzmosás megelőzésére és a  terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel” szöveg, b) 21.  § (8)  bekezdésében a „pénzmosás megelőzésére és a  terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét” szöveg, c) 161.  § (3)  bekezdés d)  pontjában az  „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az  ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szöveg lép. (8) A  kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 199.  § (6)  bekezdésében az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szöveg lép. (9) A  biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 138.  § (7)  bekezdésében az  „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szöveg lép. (10) A Bit. 247. § (2) bekezdés b) pontjában és 417. § (2) bekezdés b) pontjában a „pénzmosás elleni” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása elleni, valamint az  Európai Unió és az  ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó” szöveg lép. 23. § A 9. § (4) bekezdésében és 13. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg lép. 24. § Hatályát veszti az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke