2015. XXI. törvény a Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről.

2015. XXI. törvény a Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország Kormánya és a  Koreai Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: Index to the Articles A törvényt az Országgyűlés a 2015. március 17-i ülésnapján fogadta el. „LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS A KOREAI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT Tartalomjegyzék 1. Cikk: Fogalom-meghatározások 2. Cikk: Forgalmi jogok nyújtása 3. Cikk: Kijelölés és engedélyezés 4. Cikk: Az üzemeltetési engedélyek visszavonása vagy felfüggesztése 5. Cikk: A megállapodás szerinti járatok üzemeltetésének alapelvei 6. Cikk: Vámok és díjak 7. Cikk: A jogszabályok és rendelkezések alkalmazása 8. Cikk: A légialkalmassági bizonyítványok és személyzet alkalmassági bizonyítványok és engedélyek 9. Cikk: A légiközlekedés biztonsága 10. Cikk: A légiközlekedés védelme 11. Cikk: Használati díjak 12. Cikk: Kereskedelmi tevékenységek 13. Cikk: Pénzeszközök átutalása 14. Cikk: Menetrendek 15. Cikk: Viteldíjak 16. Cikk: Információcsere 17. Cikk: Konzultáció 18. Cikk: Viták rendezése 19. Cikk: Módosítás 20. Cikk: Nyilvántartásba vétel 21. Cikk: Felmondás 22. Cikk: Hatályba lépés Függelék: Útvonal Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya (a továbbiakban „Szerződő Felek”); A Chicagóban, 1944. december 7-én aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény és a nemzetközi légijáratok átmenő forgalmáról szóló egyezmény részeseiként; attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítsék az államterületeik közötti légijáratokat; elismerve a  légiközlekedés fontosságát, mint a  gazdasági együttműködés, a  kereskedelmi kapcsolatok, valamint az emberek közötti kapcsolatok és barátság előmozdításának eszközét; attól az óhajtól vezérelve, hogy biztosítsák a  légijáratok legmagasabb fokú biztonságát és védelmét a nemzetközi légiközlekedésben, és kifejezésre juttatva a  személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a  légiközlekedés működését károsan befolyásoló és a  közvéleménynek a  polgári légiközlekedésbe vetett bizalmát aláásó olyan cselekedetek, illetve azokkal való fenyegetések miatti aggodalmukat, amelyek a  légijárművek biztonsága ellen irányulnak; és abból a célból, hogy megállapodást kössenek a területeik közötti és azon kívüli polgári légijáratok létrehozásáról és üzemeltetéséről; AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG: 1. Cikk Fogalom-meghatározások Jelen Megállapodás alkalmazásában, kivéve, ha a szöveg másként rendelkezik: a) „Légügyi hatóságok”: Magyarország Kormánya esetében a  Légügyi Főigazgató, a  Koreai Köztársaság Kormánya esetében a  Föld-, Infrasturktúra-, és Közlekedési Minisztérium, illetve mindkét esetben bármely olyan személyt vagy szervezetet jelent, aki/amely jelen Megállapodással érintett bármely feladat végrehajtására felhatalmazással rendelkezik; b) „Megállapodás”: jelen Megállapodás, valamint annak Függeléke(i) és minden módosítása; c) „Chicagói Egyezmény”: a  Chicagóban, 1944. december hetedik napján aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt jelenti, beleértve ezen Egyezmény 90.  cikke értelmében elfogadott valamennyi Függeléket, és az Egyezmény 90. és 94. cikke alapján az Egyezmény vagy a Függelékek bármely módosítását, amennyiben ezeket a Függelékeket és módosításokat mindkét Szerződő Fél elfogadta; d) „Kijelölt légifuvarozó”: olyan légifuvarozó, amely a  jelen Megállapodás 3.  cikke szerint került kijelölésre és engedélyezésre; e) „Terület”: egy állam vonatkozásában a Chicagói Egyezmény 2. cikkében meghatározott jelentéssel bír; f ) „Légijárat”, „nemzetközi légijárat”, „légifuvarozó” és „nem kereskedelmi célból történő leszállás”: a  Chicagói Egyezmény 96. cikkében meghatározott jelentéssel bírnak; g) „Használati díjak”: a  légifuvarozóknak az  illetékes díjmegállapító szervezetek által felszámított vagy általuk felszámítani engedélyezett díjak a  repülőtéri tulajdon vagy létesítmények, illetve léginavigációs berendezések használatáért, beleértve a  kapcsolódó szolgáltatások és létesítmények használatát a légijárművek, valamint azok személyzete, utasai és az áruk számára; h) „Viteldíj”: minden olyan, a  légifuvarozók, beleértve ügynökeik által a  légiközlekedésben az  utasok, poggyászok és/vagy áruk (kivéve posta) légi szállításáért (ideértve a szállítás ezzel kapcsolatos minden egyéb módját) felszámított költség, ár, díjszabás, és ezen költségek, árak és díjak kiszabását lehetővé tevő feltételek; i) A jelen Megállapodásban Magyarország légifuvarozóira való utalást a  Magyarország által kijelölt légifuvarozókra való utalásként kell értelmezni; j) A jelen Megállapodásban az „EU-Szerződésekre” való hivatkozást az  Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre való hivatkozásként kell értelmezni; k) A jelen Megállapodásban a  Magyarországon illetőséggel rendelkező jogalanyokra való utalást – a  jelen Megállapodás 8. cikke (2) bekezdésének kivételével – az Európai Unió tagállamaiban illetőséggel rendelkező jogalanyokra való utalásként kell értelmezni; l) „Kapacitás”: a  megállapodás alapján elvégzett szolgáltatások mennyisége, amelynek kiszámítása általában a járatok száma (frekvencia) vagy a piacon felkínált helyek vagy az áru tonnában mért súlya (városok között vagy egyik országból a másikba) alapján vagy egy útvonalon egy meghatározott időszakaszban, pl. naponta, hetente, évszakonként vagy évente történik. 2. Cikk Forgalmi jogok nyújtása (1) A Szerződő Felek jelen Megállapodásban meghatározott jogokat biztosítják egymás számára annak érdekében, hogy a  másik Szerződő Fél által kijelölt légifuvarozók a  jelen egyezmény I. számú Függelékben megjelölt útvonalakon menetrend szerinti nemzetközi légijáratokat üzemeltethessenek (a továbbiakban „menetrend szerinti üzemelés” és „megjelölt útvonalak”). (2) A jelen megállapodás rendelkezéseitől függően, mindegyik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozói a következő jogokat élvezik a megjelölt útvonalakon történő, menetrend szerinti üzemelés során: a) a másik Szerződő Fél területének leszállás nélküli átrepülése; b) nem kereskedelmi célból történő leszállások a másik Szerződő Fél területén; és c) leszállások végzése a  másik Szerződő Fél területén a  nemzetközi forgalomban utasok, poggyász, áru és posta elkülönült vagy együttesen történő felvétele és lerakása céljából, ahogyan ezt a  jelen Megállapodás meghatározza. (3) Jelen cikk (2) bekezdésének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető olyan módon, mintha az bármely Szerződő Fél bármely kijelölt légifuvarozójának jogot adna arra, hogy a másik Szerződő Fél területén utasokat, poggyászt és árut – ideértve a postát is – vegyen fel az adott Szerződő Fél területén lévő másik pontra történő szállítás céljából. 3. Cikk Kijelölés és engedélyezés (1) A Szerződő Felek jogosultak a menetrend szerinti járatok megjelölt útvonalakon történő üzemeltetésére egy vagy több légifuvarozót kijelölni, ezen kijelöléseket visszavonni vagy módosítani. A kijelölések írásban történnek. (2) Az egyik Szerződő Fél által történő kijelölés kézhezvételét követően a másik Szerződő Fél legrövidebb eljárási időn belül megadja a megfelelő meghatalmazásokat és engedélyeket az alábbiak teljesülése esetén: a) a Magyarország által kijelölt légifuvarozó esetében: i) a légifuvarozó rendelkezik az EU-Szerződések értelmében Magyarország területén lévő székhellyel és az európai uniós jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel; és ii) a légifuvarozó tényleges szabályozói felügyeletét az  üzemben tartási engedély kiadásáért felelős európai uniós tagállam gyakorolja és tartja fenn, és a  kijelölés egyértelműen meghatározza az illetékes légügyi hatóságot; és iii) a légifuvarozó működésének székhelye annak az európai uniós tagállamnak a területén van, amely az érvényben lévő működési engedélyét kibocsátotta; és iv) a légifuvarozó tulajdonjoga és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén az  Európai Unió vagy az  Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény tagállamai és/vagy az  azokban illetőséggel rendelkező jogalanyok kezében van. b) a Koreai Köztársaság által kijelölt légifuvarozó esetében: i) a légifuvarozó feletti tényleges szabályozói felügyeletet a  Koreai Köztársaság gyakorolja és tartja fenn; és ii) a légifuvarozó többségi tulajdona és tényleges felügyelete a  Koreai Köztársaság, a  Koreai Köztársaságban illetőséggel rendelkező jogalanyok vagy e  kettő kezében van, valamint a légifuvarozó érvényes működési engedélyét a Koreai Köztársaság bocsátotta ki. c) a kijelölt légifuvarozót a  Szerződő Fél a  rendelkezések alkalmazását mérlegelve alkalmasnak találja arra, hogy teljesítse a  nemzetközi légijáratok üzemeltetése során általában alkalmazott jogszabályokat és rendelkezéseket. d) a légifuvarozót kijelölő Szerződő Fél fenntartja és alkalmazza a  légiközlekedés védelmére és biztonságára vonatkozó, 9. és 10. cikkben foglalt előírásokat. (3) Amennyiben a légifuvarozó a fentiek alapján kerül kijelölésre és engedélyezésre, megkezdheti a menetrend szerinti üzemelést, feltéve, hogy a légifuvarozó megfelel a jelen Megállapodás által támasztott összes követelménynek. 4. Cikk Az üzemeltetési engedély visszavonása vagy felfüggesztése (1) Mindegyik Szerződő Félnek joga van a  másik Szerződő Fél által kijelölt légifuvarozó üzemeltetési engedélyének kiadását megtagadni, azt visszavonni, felfüggeszteni vagy korlátozni amennyiben: a) A Magyarország által kijelölt légifuvarozó esetében: i) a légifuvarozó nem rendelkezik az  EU-Szerződések értelmében Magyarország területén lévő székhellyel vagy az európai uniós jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel; vagy ii) a légifuvarozó tényleges szabályozói felügyeletét nem az  üzemben tartási engedély kiadásáért felelős európai uniós tagállam gyakorolja vagy tartja fenn, vagy a  kijelölés nem határozza meg egyértelműen az illetékes légügyi hatóságot; vagy iii) a légifuvarozó működésének székhelye nem annak az  európai uniós tagállamnak a  területén van, amely az érvényben lévő működési engedélyét kibocsátotta; vagy iv) a légifuvarozó tulajdonjoga és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén nem az  Európai Unió vagy az  Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény tagállamai és/vagy az  azokban illetőséggel rendelkező jogalanyok kezében van; vagy v) a légifuvarozó a  Koreai Köztársaság és egy másik EU-tagállam között létrejött kétoldalú megállapodás alapján már rendelkezik működési engedéllyel, és a  Koreai Köztársaság igazolni tudja, hogy a jelen Megállapodás szerinti forgalmi jogoknak az adott EU-tagállam egy pontját érintő útvonalon történő gyakorlása a  forgalmi jogok másik megállapodásban előírt korlátozásainak megkerülését eredményezi; vagy vi) a légifuvarozó rendelkezik az  Európai Unió tagállamai által kiadott üzemben tartási engedéllyel, és az  adott EU-tagállam között nem jött létre kétoldalú légiközlekedési megállapodás, és a  Koreai Köztársaság által kijelölt légifuvarozótól az  adott EU-tagállam viszonylatában megtagadták a forgalmi jogokat. b) A Koreai Köztársaság által kijelölt légifuvarozó esetében: i) a légifuvarozó tényleges szabályozói felügyeletét nem a Koreai Köztársaság tartja fenn; vagy ii) a légifuvarozó többségi tulajdona és ellenőrzése nem a Koreai Köztársaság, a Koreai Köztársaságban illetőséggel rendelkező jogalanyok vagy e  kettő kezében van, valamint a  légifuvarozó érvényes működési engedélyét nem a Koreai Köztársaság bocsátotta ki. c) a kijelölt légifuvarozó nem teljesíti a  jogokat nyújtó Szerződő Fél általános érvénnyel és szükségszerűen alkalmazott jogszabályait vagy rendelkezéseit; d) a kijelölt légifuvarozó nem felel meg a jelen Megállapodásban meghatározott feltételeknek. A jelen cikk által biztosított jogok gyakorlása során, és e  cikk a)  pont v) és vi)  bekezdésében foglalt jogok fenntartásával, a  Koreai Köztársaság az  európai uniós légifuvarozók között állampolgársági alapon hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat. (2) Amennyiben azonnali visszavonás, felfüggesztés vagy jelen cikk (1)  bekezdésében meghatározott feltételek alkalmazása nem szükséges a jogszabályok és rendelkezések további be nem tartásának megakadályozása céljából, ezen jog mindkét Szerződő Fél által csak a másik Szerződő Fél Légügyi Hatóságával jelen Megállapodás 17. cikkében előírt konzultáció után gyakorolható. (3) Jelen cikk alapján az egyik Szerződő Fél által megtett intézkedés során a másik Szerződő Fél 18. cikkben foglalt jogai nem sérülhetnek. 5. Cikk A megállapodás szerinti járatok üzemeltetésének alapelvei (1) Mindkét Szerződő Fél kijelölt légifuvarozója részére tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani a jelen Megállapodás szerint megjelölt útvonalakon történő légi szolgáltatások nyújtásához. (2) Mindkét Szerződő Fél megteszi saját hatáskörében a  szükséges intézkedéseket a  jelen Megállapodásban meghatározott jogok gyakorlása során tapasztalt minden diszkriminatív, versenyellenes vagy erőfölénnyel visszaélő megnyilvánulás kiküszöbölése érdekében. (3) Az utazóközönség számára rendelkezésre álló légifuvarozási létesítményeknek meg kell felelniük az utazóközönség légiközlekedéssel kapcsolatos elvárásainak. (4) Mindkét Szerződő Fél figyelembe veszi a másik Szerződő Fél légifuvarozóinak érdekeit annak érdekében, hogy ne befolyásolja méltánytalanul a  jelen Megállapodásban meghatározott járatok nyújtására vonatkozó lehetőségeiket. A  kijelölt légifuvarozó által a  jelen Megállapodás alapján üzemeltetett járatok elsődleges célja, hogy indokolható kihasználtsággal, megfelelő kapacitással biztosítsa az ésszerűen elvárható követelményeket az utasok, áru és posta szállítására az államaik területei között. (5) Mindkét Szerződő Fél lehetővé teszi minden kijelölt légifuvarozó számára, hogy a  kereskedelmi és piaci megfontolások alapján meghatározza az  általa kínált nemzetközi légi szállítás gyakoriságát és kapacitását a Szerződő Felek légügyi hatóságainak megegyezése és a jelen Megállapodás 6. cikke alapján. (6) A Szerződő Felek légügyi hatóságai megegyeznek a  Szerződő Felek által kijelölt légifuvarozók üzemelési kapacitásáról, beleértve a  szolgáltatások frekvenciáit és a  kijelölt légifuvarozók által a  megegyezés szerinti szolgáltatások nyújtása során használt légijármű típusát. (7) Jelen cikk (3)  bekezdésében foglalt rendelkezések ügyében a  Szerződő Felek között kialakult egyet nem értés esetére jelen Megállapodás 17. cikkének rendelkezései az irányadóak. A vita rendezéséig a kijelölt légifuvarozók által nyújtott kapacitás változatlan marad. 6. Cikk Vámok és díjak (1) A viszonosság elve alapján és a saját vonatkozó jogszabályai által megengedett legnagyobb mértékben mindegyik Szerződő Fél mentesíti a  másik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozóit a  behozatali korlátozások, vámok, jövedéki adók, vizsgálati díjak és minden egyéb nemzeti és/vagy helyi illeték és díj alól a  következők vonatkozásában: a  légijárművek, valamint azok szokásos felszerelései, az  üzemanyag, a  kenőanyagok, a  karbantartási eszközök, a  légijárműhöz szükséges szerszámok, a műszaki fogyóeszközök, a pótalkatrészek – beleértve a hajtóműveket is – és a  légijármű készletei, ideértve többek között az olyan tételeket mint az élelmiszerek, az  italok, a  szeszes italok, a dohányáru és egyéb a repülés során árusítandó vagy az utasok által használt termékeket, és más olyan cikkeket, amelyek kizárólag a  menetrend szerinti járatok üzemeltetése során a  kijelölt légifuvarozó által használt légijármű üzemeltetéséhez vagy kiszolgálásához szükségesek, valamint a  nyomtatott jegytömbök, a  légi fuvarlevelek, és minden olyan nyomtatott anyag, amelyen szerepel a kijelölt légifuvarozó logója, továbbá a kijelölt légifuvarozó által díjmentesen terjesztett szokásos reklám- és promóciós anyagok. (2) A jelen cikk által biztosított mentességek a jelen cikk (1) bekezdésében említett olyan tételekre vonatkoznak: a) amelyeket az  egyik Szerződő Fél területére a  másik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozója visz be, vagy annak nevében visznek be; b) amelyek az egyik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozója légijárművének a fedélzetén maradnak a másik Szerződő Fél területére történő érkezéskor és az  onnan való távozásig, és/vagy a  terület átrepülése során kerül felhasználásra; c) amelyeket az  egyik Szerződő Fél kijelölt légfuvarozója által üzemeltetett légijármű fedélzetére visznek a  másik Szerződő Fél területén, és azokat a  menetrend szerinti légijáratok üzemeltetése során kívánják felhasználni; attól függetlenül, hogy ezeket a cikkeket egészben vagy részben a mentességet adó Szerződő Fél területén használják el vagy fogyasztják el, feltéve, hogy ezeket a cikkeket nem idegenítik el az említett Szerződő Fél területén. (3) A légijármű szokásos felszerelései, valamint azok az  anyagok, készletek és felszerelések, amelyeket általában valamelyik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozója által üzemeltett légijárművek fedélzetén tartanak, a másik Szerződő Fél területén kizárólag a másik Szerződő Fél vámhatóságának jóváhagyásával rakhatók ki. Ebben az esetben az ilyen felszerelések és cikkek a  jelen cikk (1)  bekezdésében meghatározott mentességet élvezik, amennyiben azokat az  említett hatóságok felügyelete alá helyezik arra az  időre, ameddig újból kiviszik, vagy a  vámrendelkezésekkel összhangban más módon el nem távolítják. (4) Amennyiben a  Szerződő Felek között külön megállapodás áll fenn a  kettős adózás elkerüléséről, úgy az a megállapodás az irányadó. 7. Cikk A jogszabályok és rendelkezések alkalmazása (1) Az egyik Szerződő Fél területére történő belépéskor, ott-tartózkodáskor, valamint kilépéskor a  másik Szerződő Fél légifuvarozói által használt légijárműveknek állampolgárságra való tekintet nélkül alkalmazniuk kell és be kell tartaniuk a  nemzetközi légiközlekedésben részt vevő légijárműveknek az  adott Szerződő Fél területére történő belépésével, valamint onnan történő kilépésével kapcsolatos, illetve az  ilyen légijárművek üzemeltetésére és navigálására vonatkozó, az  adott Szerződő Fél területén alkalmazandó jogszabályokat, rendelkezéseket és eljárásokat. (2) Az egyik Szerződő Fél területére történő belépéskor, ott-tartózkodáskor, valamint kilépéskor a másik Szerződő Fél légifuvarozói által szállított utasoknak, poggyásznak, személyzetnek vagy árunak meg kell felelniük a légijárműben szállított utasoknak, poggyásznak, személyzetnek vagy árunak az adott Szerződő Fél területére történő belépésére, valamint onnan történő kilépésére vonatkozó, az  adott Szerződő Fél területén alkalmazandó jogszabályoknak és rendelkezéseknek, beleértve a belépéssel, vámkezeléssel, légiközlekedés védelmével, bevándorlással, útlevelekkel, vámeljárásokkal, pénznemekkel, egészségüggyel, karanténnal vagy, postai küldemények esetén, a  postai szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályokat és rendelkezéseket. (3) Egyik Szerződő Fél sem részesítheti előnyben a  saját légifuvarozóját vagy bármely más légifuvarozót a  másik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozójával szemben a  jelen cikkben meghatározott jogszabályok és rendelkezések alkalmazása során. 8. Cikk A légialkalmassági bizonyítványok és személyzeti alkalmassági bizonyítványok és engedélyek (1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályainak és rendelkezéseinek, Magyarország esetében beleértve az  európai uniós jognak és rendelkezéseknek megfelelően kibocsátott vagy érvényesített, le nem járt légialkalmassági bizonyítványokat, szakszolgálati engedélyeket és bizonyítványokat a  másik Szerződő Fél a  megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetése céljából érvényesnek ismeri el, feltéve, hogy ezek a  bizonyítványok és engedélyek mindenkor a Chicagoi Egyezményben megállapított legalacsonyabb, vagy azon túlmutató szintű követelményeknek megfelelő, vagy az azokon túlmutató követelmények alapján kerültek kibocsátásra vagy érvényesítésre. (2) A Szerződő Felek fenntartják a  jogot arra, hogy megtagadják a  másik Szerződő Fél által a  saját illetőséggel rendelkező jogalanyai részére kibocsátott vagy érvényesített szakszolgálati bizonyítványok és engedélyek érvényességének elismerését, a saját területük fölötti átrepülés vagy az ott történő leszállás céljából. (3) Amennyiben az  egyik Szerződő Fél által kiadott engedélyekkel és bizonyítványokkal kapcsolatos előjogok vagy feltételek a  Chicagói Egyezmény szerint megállapított minimumszabályoktól eltérő előírás alkalmazását teszik lehetővé, függetlenül attól, hogy ezt az  eltérést a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek bejelentették-e, a másik Szerződő Fél légügyi hatósága kérheti, az adott Szerződő Fél jogainak sérelme nélkül, a jelen Megállapodás 9.  cikkének (2)  bekezdése értelmében, hogy konzultációra kerüljön sor a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságával, a jelen Megállapodás 17. cikke értelmében, annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a kérdéses gyakorlat elfogadható-e. Amennyiben nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, ez  alapul szolgálhat a  jelen Megállapodás 4. cikkének alkalmazására. 9. Cikk A légiközlekedés biztonsága (1) A Szerződő Felek bármikor konzultációt kérhetnek a  másik Szerződő Fél által elfogadott biztonsági előírásokat illetően, bármilyen területen, a léginavigációs berendezésekre, a légijárművek személyzetére, a légijárművekre vagy azok üzemeltetésére vonatkozóan. Az  ilyen konzultációkat a kéréstől számított harminc (30) napon belül meg kell tartani. (2) Amennyiben az  ilyen konzultációkat követően az  egyik Szerződő Fél megállapítja, hogy a  másik Szerződő Fél az  említett területeken ténylegesen nem tart fenn, és nem alkalmaz olyan biztonsági előírásokat és követelményeket, amelyek a  Chicagói Egyezmény alapján abban az  időben megállapított minimumszabályokkal legalább azonosak, e  Szerződő Fél értesíti a  másik Szerződő Felet a  megállapításokról, és az  ezen minimumszabályoknak való megfeleléshez szükségesnek vélt intézkedésekről és a  másik Szerződő Fél pedig megteszi a megfelelő korrekciós intézkedést. Amennyiben a másik Szerződő Félnek tizenöt (15) napon belül, vagy esetlegesen hosszabb elfogadott időtartamon belül nem sikerül megtennie a szükséges intézkedéseket, az alapul szolgál a jelen Megállapodás 4. cikkének alkalmazására. (3) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az  egyik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozója által üzemeltetett légijárműveket, melyek a  másik Szerződő Fél területére érkezve vagy onnan kiindulva nyújtanak szolgáltatásokat, a  másik Szerződő Fél meghatalmazott képviselői a  fedélzetre és a  légijármű környékére kiterjedő vizsgálatnak vessék alá, melynek célja a  légijármű és személyzete okmányai érvényességének valamint a  légijármű és annak berendezései általános állapotának ellenőrzése (e cikkben: „földi ellenőrzés”), feltéve, hogy ez  nem eredményez indokolatlan késedelmet. (4) Amennyiben a földi ellenőrzés vagy a földi ellenőrzések sorozata súlyos aggályokat kelt azzal kapcsolatosan: a) hogy a légijármű vagy a légijármű üzemeltetése nem felel meg az adott időpontban a Chicagói Egyezmény alapján meghatározott minimumkövetelményeknek; vagy b) hogy ténylegesen nem tartanak fenn, és nem alkalmaznak olyan biztonsági előírásokat és követelményeket, amelyeket a Chicagói Egyezmény alapján az adott időszakban megállapítottak; az ellenőrzést végző Szerződő Fél, a  Chicagói Egyezmény 33.  cikke értelmében, szabadon megállapíthatja, hogy azok a követelmények, amelyek alapján a légijárműre vagy a légijármű személyzetére vonatkozó bizonyítványokat vagy engedélyeket kiadták vagy érvényesítették, vagy azok a  követelmények, amelyek alapján a  légijárművet üzemeltetik, nem felelnek meg a  Chicagói Egyezmény szerint meghatározott minimumkövetelményeknek vagy azok felett állnak. (5) Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozója által üzemeltetett légijárműhöz való hozzáférést a jelen cikk (3) bekezdése értelmében történő földi ellenőrzés elvégezése céljára megtagadja az adott légifuvarozó képviselője, a  másik Szerződő Fél szabadon következtethet arra, hogy a  jelen cikk (4)  bekezdése szerinti súlyos aggályok merülnek fel és levonhatja az azon bekezdésben hivatkozott következtetéseket. (6) A Szerződő Felek fenntartják a jogot a másik Szerződő Fél légifuvarozója vagy légifuvarozói működési engedélyének azonnali felfüggesztésére vagy módosítására abban az  esetben, ha az  adott Szerződő Fél, akár a  földi ellenőrzés, sorozatos földi ellenőrzések, földi ellenőrzés megtagadása, konzultáció vagy egyéb eredményeképpen arra a következtetésre jut, hogy azonnali intézkedés szükséges a légifuvarozó biztonságos üzemelése érdekében. (7) A jelen cikk (2) vagy (6)  bekezdése értelmében a  Szerződő Felek minden intézkedését meg kell szüntetni, amint az adott intézkedés meghozatalának alapja megszűnik. (8) Amennyiben Magyarország olyan légifuvarozót jelölt ki, amelynek szabályozói felügyeletét egy másik EU-tagállam látja el és gyakorolja, a Koreai Köztársaság jelen cikk alapján szerzett jogai ugyanúgy érvényesek a repülésbiztonsági előírásoknak az  adott másik EU-tagállam általi átvételével, gyakorlásával vagy fenntartásával, valamint az  adott légifuvarozó üzemeltetési engedélyezésével kapcsolatban. 10. Cikk A légiközlekedés védelme (1) A Szerződő Felek a  nemzetközi jogból származó jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban megerősítik, hogy a  polgári légiközlekedés biztonságának jogellenes cselekményektől való megvédésére vonatkozó egymás iránti elkötelezettségük jelen Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi. Egymás nemzetközi jogból eredő jogainak és kötelezettségeinek korlátozása nélkül a  Szerződő Felek kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a  Chicagói Egyezménnyel és mellékleteivel, A  légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, 1963. szeptember 14-én Tokióban aláírt egyezménnyel, A  légijárművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december 16-án Hágában aláírt egyezménnyel, A  polgári légiközlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án Montrealban aláírt egyezménnyel, A polgári légiközlekedést szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1988. február 24-én Montrealban aláírt jegyzőkönyvvel, valamint A  plasztik robbanóanyagok felderítés céljából történő megjelöléséről szóló, 1991. március 1-jén Montrealban aláírt egyezménnyel és bármely egyéb olyan légiközlekedés védelméről szóló egyezménnyel összhangban járnak el, ami rájuk nézve kötelező érvényű. (2) A Szerződő Felek kérés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a  polgári légijárművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, és más, az  ilyen légijárművek, azok utasai és személyzete, valamint a  repülőterek és a  léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, továbbá bármely, a polgári légiközlekedés védelme ellen irányuló fenyegetés megelőzése érdekében. (3) A Szerződő Felek kölcsönös kapcsolataikban a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított és a  Chicagói Egyezmény függelékeiben megjelölt, a  légiközlekedés védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően járnak el, amennyire ezek a  védelmi rendelkezések a  Szerződő Felekre nézve alkalmazandóak; a  Szerződő Felek megkövetelik, hogy az  általuk lajstromozott légijárművek üzembentartói, valamint azon üzembentartók, amelyek központi ügyintézésének helye vagy állandó lakhelye a  területükön van, vagy Magyarország esetében az EU-Szerződések értelmében a területén székhellyel és az európai uniós jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel rendelkező légijármű-üzembentartók, továbbá a  Szerződő Felek területén lévő repülőterek üzembentartói a vonatkozó légiközlekedés-védelmi rendelkezéseknek megfelelően járnak el. (4) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az  ilyen légijármű üzembentartóknak előírják, hogy a  (3)  bekezdésben említett repülésvédelmi rendelkezéseknek megfelelően üzemeljenek és be kell tartani a  másik Szerződő Fél területéről történő felszállásra és másik Szerződő Fél területén való tartózkodásra vonatkozó védelmi előírásokat az  abban az  országban hatályos jogszabályokkal összhangban, Magyarország esetében beleértve ez európai uniós jogot is. A Szerződő Felek hatékony intézkedéseket biztosítanak saját területükön a  légijárművek védelme, valamint az  utasok, a  személyzet, poggyászok és kézipoggyászok átvizsgálása, továbbá a  rakománynak és a  légijárművön található készleteknek a  beszállás, illetve a  berakodás előtt történő átvizsgálása érdekében. A  Szerződő Felek egyetértenek abban is, hogy méltányos megfontolás tárgyává teszik a  másik Szerződő Félnek az egyes konkrét fenyegetéssel szembeni különleges védelmi intézkedések megtételére irányuló kérelmét. (5) Polgári légijármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ilyen veszély fennállása esetén, vagy más, a légijármű, annak utasai, személyzete, a  repülőterek vagy a  léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmény vagy annak veszélyének fennállása esetén a  Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a  kommunikáció elősegítésével és más, az  ilyen eseménynek vagy ennek veszélyének lehető leggyorsabb és biztonságos megszüntetésére szolgáló megfelelő intézkedések megtételével. 11. Cikk Használati díjak (1) A Szerződő Feleknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a másik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozójára vonatkozóan a  repülőterek és egyéb berendezések használatáért a  Szerződő Felek díjszabásért felelős illetékes szervei által kiszabott díj, vagy az  általuk engedélyezett kiszabott díj igazságos és méltányos legyen. Ezeknek a  díjaknak szilárd gazdasági elveken kell alapulniuk, és nem lehetnek magasabbak a bármely más légifuvarozó által az ilyen szolgáltatásokért fizetett díjaknál. (2) A használati díjak tekintetében egyik Szerződő Fél sem részesítheti előnyben a saját légifuvarozóját vagy bármely más, hasonló nemzetközi légi szolgáltatást nyújtó légifuvarozót, és a  másik Szerződő Fél kijelölt légifurvarozójára nem szabhat ki, vagy nem engedélyezheti, hogy kiszabjanak magasabb használati díjakat a  hasonló nemzetközi légi szolgáltatásokat nyújtó, hasonló légijárművet és kapcsolódó berendezéseket és szolgáltatásokat használó saját légifuvarozójára kiszabott használati díjaknál. (3) A Szerződő Felek ösztönzik a  díjszabásért felelős illetékes hatóságok és a  szolgáltatásokat és berendezéseket használó kijelölt légifuvarozó közötti konzultációkat. Ésszerű határidőn belül értesíteni kell a  felhasználókat a  használati díjak módosítására irányuló minden javaslatról, a  vonatkozó kiegészítő információkról és adatokról annak érdekében, hogy lehetőségük legyen álláspontjaik ismertetésére a díjak bevezetése vagy módosítása előtt. 12. Cikk Kereskedelmi tevékenységek (1) A Szerződő Felek kijelölt légifuvarozói képviseleteket hozhatnak létre a  másik Szerződő Fél területén a légiközlekedés támogatása és a szállítás és egyéb kiegészítő termékek, szolgáltatások értékesítése céljára, melyek a légiközlekedés ellátásához szükségesek. (2) A Szerződő Felek kijelölt légifuvarozói a  másik Szerződő Fél területére bevihetik, és ott foglalkoztathatják a  saját irányító, kereskedelmi, üzemeltetési, értékesítési, műszaki és egyéb személyzetüket és képviselőiket, amelyekre a légiközlekedési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban szükségük van. (3) A kijelölt légifuvarozó választása szerint, a  jelen cikk (2)  bekezdésében említett képviselői és személyzeti követelmények elláthatóak bármilyen nemzetiségű saját személyzettel, vagy a másik Szerződő Fél területén működő bármely más olyan légifuvarozó, szervezet vagy vállalat szolgáltatásainak igénybevételével, amely jogosult a másik Szerződő Fél területén ilyen szolgáltatások elvégzésére. (4) A Szerződő Felek kijelölt légifuvarozói jogosultak közvetlenül vagy ügynökökön keresztül értékesíteni légiközlekedési szolgáltatásaikat és annak kiegészítő termékeit és szolgáltatásait a  másik Szerződő Fél területén. Ennek érdekében a  kijelölt légifuvarozók használhatják a  saját szállítási okmányaikat. A  Szerződő Felek kijelölt légifuvarozói jogosultak értékesíteni és bármely személy jogosult megvásárolni az ilyen légiközlekedési szolgáltatást és ennek kiegészítő termékeit és szolgáltatásait, helyi pénznemben vagy bármely más szabadon átváltható pénznemben. (5) A Szerződő Felek kijelölt légifuvarozói jogosultak a másik Szerződő Fél területén a helyi pénznemben fizetni a helyi kiadásokért, vagy szabadon átváltható pénznemekben is, feltéve, hogy ez megfelel a hatályos szabályoknak. (6) A fent említett valamennyi tevékenységet a másik Szerződő Fél területén alkalmazandó hatályos jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően kell elvégezni. (7) Mindkét Szerződő Fél kijelölt légifuvarozói, akár üzemeltető légifuvarozóként (például saját szolgáltatásait nyújtva partnere kódján is szállít utasokat), akár marketing légifuvarozóként (például saját kódját használva a  másik légifuvarozó szolgáltatásain) az  utas, a  cargo és/vagy kombinált légiszállítás tekintetében a  jelen cikk (8) bekezdésétől a (16) bekezdéséig terjedő részekben foglaltaknak megfelelően a közös üzemelésre megállapodást köthetnek: a) az egyik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozójával/légifuvarozóival; b) a másik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozójával /légifuvarozóival; c) harmadik ország vagy országok légifuvarozójával/légifuvarozóival, feltéve, ha az  adott harmadik ország hasonló feltételeket engedélyez vagy hagy jóvá a  másik fél légifuvarozója vagy más olyan légifuvarozók számára, akik hasonló szolgáltatásokat nyújtanak az adott harmadik ország területére, területéről vagy azon keresztüli üzemelésre. (8) A Szerződő Felek kijelölt légifuvarozói a  jelen Megállapodás I. Függelékében megjelölt útvonalak tekintetében közös üzemelésre kereskedelmi megállapodást köthetnek. (9) Az egyik Szerződő Fél bármely kijelölt légifuvarozója közös üzemeltetésű szolgáltatásokat nyújthat a másik Szerződő Fél bármely légifuvarozójával, annak országán belüli pontok között. A  kijelölt légifuvarozó ugyanakkor nem gyakorolhat forgalmi jogokat a másik Szerződő Fél területének két pontja között. (10) Minden, közös üzemeltetési megállapodást kötő üzemeltető légifuvarozónak rendelkeznie kell az érintett útvonalon vagy útvonalszakaszon a szükséges forgalmi jogokkal. (11) Minden, közös üzemeltetési megállapodás kötő marketing légifuvarozó 3. és 4. légiközlekedési jogot gyakorolhat a szolgáltatás nyújtására az érintett útvonalakon vagy útvonalszakaszokon. Rendelkezniük kell az érintett útvonalon vagy útvonalszakaszok a szükséges forgalmi jogokkal. (12) Mindkét Szerződő Fél által kijelölt légifuvarozóknak engedélyezni kell a  forgalom átadását a közös üzemeltetésbe bevont légijárművek között, azok számának, méretének és típusának korlátozása nélkül. (13) A közös üzemeltetés során szállított teljes forgalmat az  üzemeltető légifuvarozót kijelölő Szerződő Fél rendelkezésére álló kapacitás terhére kell számolni. A  közös üzemelésben résztvevő marketing légifuvarozó által nyújtott kapacitás nem korlátozható. (14) A közös üzemeltetésben részt vevő marketing légifuvarozó az  ilyen jellegű üzemeltetés során nem gyakorolhat 5. légiközlekedési jogot. (15) A közös üzemeltetési megállapodások egyik Szerződő Fél által kijelölt légifuvarozónak sem biztosítanak további jogokat a  saját üzemeltetésű légijárművek vonatkozásában, kivéve azt, hogy közös üzemeltetési megállapodást köthetnek a fentiek alapján. a) Mindazoknak a  légifuvarozóknak, amelyek részt vesznek a  közös üzemeltetésben, biztosítaniuk kell, hogy azokon a  helyeken, ahol az  utasok jegyet vásárolnak, megtörténjen a  tájékoztatásuk a  közös üzemeltetésű járatok teintetében arról, hogy az  érintett útvonalon vagy útvonalszakaszon melyik légifuvarozó az üzemeltető légifuvarozó. Továbbá minden érintett légifuvarozónak utasítani kell az ügynökeit, hogy ezen értesítési kötelezettségének tegyenek eleget. b) A Szerződő Felek légügyi hatóságai megkövetelhetik a  közös üzemeltetésben résztvevő üzemeltető légifuvarozóktól, hogy a menetrendekről tájékoztassák őket. (16) A közös üzemeltetéssel kapcsolatos kérelmeket a  közös üzemeltetésben részt vevő kijelölt légifuvarozó(k)nak kell eljuttatniuk jóváhagyásra a  Szerződő Felek légügyi hatóságaihoz legalább harminc (30) nappal megelőzően, kivéve ha az  érintett légügyi hatóság ezt megelőzően lemondott a  jóváhagyással kapcsolatos követelményről. Abban az  esetben, ha a  döntés előreláthatólag nem hozható meg harminc (30) napon belül, az  említett légügyi hatóságoknak ideiglenes választ kell adnia az adott kijelölt légifuvarozóknak. 13. Cikk Pénzeszközök átutalása (1) Mindkét Szerződő Fél megadja a  jogot a  másik Szerződő Fél által kijelölt légifuvarozóknak, hogy szabadon átutalják az  ilyen légifuvarozók által a  légiközlekedés értékesítésével, egyéb kiegészítő termékek és szolgáltatások értékesítésével, valamint az  ilyen bevételek után keletkezett kereskedelmi kamattal kapcsolatban (beleértve az átutalásra váró betéteken keletkezett kamatokat) a területén szerzett, a kiadásokat meghaladó többletbevételt. Az  ilyen utalásnak konvertibilis pénznemben kell történnie azon Szerződő Fél devizajogszabályainak megfelelően, amelynek területén a bevétel keletkezett. Az ilyen utalást a hivatalos árfolyam alapján kell elvégezni, vagy ahol nincs hivatalos árfolyam, ott az  ilyen utalást a  folyó kifizetésekre vonatkozó érvényes devizapiaci árfolyam alapján kell elvégezni. (2) Abban az esetben, ha a Szeződő Felek között külön megállapodás szabályozza a pénzeszközök átutalását, úgy annak a rendelkezései az irányadóak. 14. Cikk Menetrendek A Szerződő Felek által kijelölt légifuvarozóknak a  szolgáltatások megjelölt útvonalakon történő bevezetése előtt legkésőbb hatvan (60) nappal jóváhagyásra be kell nyújtaniuk a járatmenetrendeket, a másik Szerződő Fél légügyi hatóságához. Ez  vonatkozik a  későbbi módosításokra is. Különleges esetekben ezt a  határidőt csökkenteni lehet az említett légügyi hatóságok jóváhagyásától függően. 15. Cikk Viteldíjak (1) Jelen Cikkben szabályozott viteldíjakat a  kijelölt légifuvarozók szabadon alakítják ki. Mindkét Szerződő Félnek engedélyeznie kell a kijelölt légifuvarozók által piaci és kereskedelmi megfontolások alapján kialakított viteldíjakat. A beavatkozás a Szerződő Felek részéről a következőkre korlátozódik: a) ésszerűtlenül diszkriminatív viteldíjak vagy gyakorlatok alkalmazásának megelőzése; b) fogyasztók védelme a  befolyásos pozícióval való visszaélésből eredő indokolatlanul magas vagy korlátozó jellegű viteldíjaival szemben; c) légifuvarozók védelme a  közvetlen vagy közvetett állami szubvenciók vagy támogatások miatt mesterségesen alacsony viteldíjakkal szemben. (2) Mindkét Szerződő Fél előírhatja, hogy a  légügyi hatóságához a  másik Szerződő fél által kijelölt légifuvarozó benyújtsa a  területére érkező vagy onnan kiinduló légijáratokon alkalmazott viteldíjakat. A  kijelölt légifuvarozók által alkalmazott viteldíjak mértékéről szóló értesítés benyújtásának legalább harminc (30) nappal annak hatályba lépése előtt meg kell történnie. Egyedi esetekben a  viteldíjak benyújtására a  szokásosnál rövidebb határidő is engedélyezhető. Egyik Szerződő Fél sem írhatja elő az  értesítést a  másik Szerződő Fél légifuvarozói számára olyan viteldíjakra, amit a  charter járatok esetén alkalmaznak kivéve, ha ezt megkülönböztetéstől mentesen, információgyűjtés céljából kéri. (3) Egyik Szerződő Fél sem tehet egyoldalú intézkedéseket olyan felszámított vagy felszámítani tervezett viteldíjak bevezetése vagy további alkalmazásának megakadályozása céljából, amelyet a.) a  Szerződő Felek által kijelölt légifuvarozók alakítanak ki a  Szerződő Felek államterületei között történő nemzetközi légi szolgáltatás nyújtására; vagy b.) az egyik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozója alakít ki a saját államterülete és egy másik ország államterülete közötti nemzetközi légi szolgáltatást, beleértve mindkét esetben az  interline és intraline alapú szállítást is. Amennyiben valamelyik Szerződő Fél úgy látja, hogy egy ilyen viteldíj összeegyeztethetetlen a  jelen cikk (1)  bekezdésében foglaltakkal, a  lehető legrövidebb időn belül konzultációt kezdeményez és értesíti a  másik Szerződő Felet arról, hogy mik az  egyet nem értésének okai. Az  ilyen konzultációkat a  kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb hatvan (60) napon belül meg kell tartani, és a  Szerződő Feleknek együtt kell működniük a kérdés ésszerű megoldásához szükséges információk biztosításában. Amennyiben a Szerződő Felek megegyezésre jutnak annak a  viteldíjnak a  tekintetében, amelyről az  egyet nem értési értesítés érkezett, mindkét Szerződő Fél köteles minden tőle telhetőt megtenni a megegyezés gyakorlatba történő átültetése érdekében. Amennyiben ilyen megegyezés nem jön létre, a viteldíj hatályba lép vagy hatályban marad. 16. Cikk Információcsere (1) Bármely Szerződő Fél légügyi hatóságának kezdeményezésére a  légügyi hatóságok a  lehető leghamarabb információt cserélnek az általuk kijelölt légifuvarozóknak nyújtott aktuális engedélyeket illetően a másik Szerződő Fél területére, területéről vagy területén keresztül üzemeltetett légijáratokra vonatkozóan. Ennek tartalmaznia kell az  adott útvonalakra üzemeltetendő légijáratokra kiadott bizonyítványok és engedélyek másolatát, a kiegészítésekkel és a mentességekkel együtt. (2) Mindkét Szerződő Fél légügyi hatósága köteles a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságának kérésére átadni a  másik Szerződő Fél területéről vagy területére szállított forgalomról készített időszakos vagy más statisztikákat, amennyiben ez indokoltan elvárható. 17. Cikk Konzultáció (1) A Szerződő Felek Légügyi Hatóságai kötelesek időről időre egymással konzultálni szoros együttműködés szellemében a jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása és megfelelő betartása érdekében, illetve bármely Szerződő Fél bármikor kérhet konzultációt a  jelen Megállapodás végrehajtásáról, értelmezéséről, alkalmazásáról vagy módosításáról. (2) Az ilyen megbeszélés vagy levelezés útján megvalósuló konzultációkat a  kérelem beérkezésétől számított hatvan (60) napon belül meg kell kezdeni, kivéve a jelen Megállapodás 4., 9., 10. és 15. cikkeinek rendelkezéseit, illetve, ha erről a Szerződő Felek együttesen másképp állapodnak meg. 18. Cikk Viták rendezése (1) Szerződő Felek között a  jelen Megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó bármely vita esetén, a Szerződő Felek kötelesek megkísérelni elsőként az egymás között folytatott, tárgyalásos rendezést. (2) Amennyiben a  Szerződő Felek nem képesek tárgyalással rendezni a  vitát, megegyezhetnek abban, hogy a  vitát döntéshozatalra átadják egy másik személynek, vagy testületnek; ha nincs ilyen megegyezés, bármelyik Szerződő Fél kérésére egy 3 tagú választott bíróból álló bíróság elé terjesztik a kérelmet, amelyből 1-1 főt a Szerződő Feleknek kell jelölniük, míg a 3. főt az előbbi 2 jelölt együttesen jelöli. Mindkét Szerződő Fél köteles kinevezni egy választott bírót a kérelem diplomáciai úton történő kézhez vételétől számított hatvan (60) napon belül, míg a 3. bírót újabb hatvan (60) napon belül kell kijelölni. Amennyiben a 3. bírát nem sikerül kinevezni az említett határidőn belül, úgy a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának Elnöke nevez ki bármely Szerződő Fél kérésére bírót vagy bírókat, az adott helyzettől függően. Ilyen esetekben a 3. bírónak egy harmadik ország állampolgárának kell lennie, és betölti a választott bíróság elnöki pozícióját. (3) A választott bíróság határozza meg bíráskodásának kereteit és a  saját eljárásrendjét a  jelen Megállapodással összhangban. (4) A választott bíróság jelen cikk (2)  bekezdése alapján meghozott döntése kötelező a  vitában érintett Szerződő Felekre nézve. Amennyiben valamelyik Szerződő Fél nem tartja be a döntést, úgy az jogalapot ad a másik Szerződő Félnek a jelen Megállapodás 4. cikkének alkalmazására. (5) A Szerződő Feleknek önállóan kell viselniük a saját bíráik költségeit. A választott bíróság minden egyéb költségei, beleértve a harmadik bíróhoz kapcsolódó költségeket és illetményeket, egyenlő arányban elosztandóak. 19. Cikk Módosítás (1) A jelen cikk (2) bekezdése értelmében amennyiben bármely Szerződő Fél szükségesnek tartja a jelen Megállapodás rendelkezéseinek módosítását, arról a  17.  cikk szerint kell megállapodni. Az  ilyen módosítások a  Szerződő Felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött, azon későbbi értesítés kézhezvételét követő harminc (30) nappal lépnek hatályba, amely megerősíti, hogy az alkotmányos követelmények teljesültek. (2) A jelen Megállapodás Függelékének módosításához a  Szerződő Felek légügyi hatóságainak közvetlen megállapodása szükséges. Bármely módosításnak a 22. cikk szerint kell hatályba lépnie. (3) Amennyiben mindkét Szerződő Felet érintő többoldalú légiközlekedési szerződés lép hatályba, a  jelen Megállapodás és Függelékének vonatkozó rendelkezései azt követően nem alkalmazandók. 20. Cikk Nyilvántartásba vétel A jelen Megállapodást, és annak bármilyen módosítását a Függelék módosításának kivételével, a Szerződő Feleknek nyilvántartásba vétel céljából benyújtják a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek. 21. Cikk Felmondás (1) Bármely Szerződő Fél bármikor tájékoztathatja diplomáciai úton írásban a  másik Szerződő Felet arról, hogy a  Szerződés felmondása mellett döntött. Ezt a  tájékoztatást egyidejűleg el kell juttatni a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez is. Ilyen esetben a  jelen Megállapodás megszűnik a  tájékoztatás másik Szerződő Fél által történő kézhezvételét követő tizenkét (12) hónap múlva kivéve, ha a  fenti időszakon belül a  jelen Megállapodás megszűnésére vonatkozó értesítést a másik Szerződő Fél visszavonja. (2) Amennyiben a  másik Szerződő Fél nem ismeri el a  felmondásról szóló értesítés kézhezvételét, úgy kell tekinteni, mintha azt az értesítést a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet általi kézhezvétel után tizennégy (14) nappal kapta volna meg. 22. Cikk Hatályba lépés (1) A jelen Megállapodás a Szerződő Felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött, azon későbbi értesítés kézhezvételét követő harmincadik (30) napon lép hatályba, amely megerősíti, hogy az alkotmányos követelmények teljesültek. (2) A Magyar Köztársaság Kormánya és a  Koreai Köztársaság Kormánya között, 1989. november 22-én aláírt légiközlekedési egyezmény hatályát veszti és annak helyébe hatályba lépésekor a jelen Megállapodás lép. A FENTIEK HITELÉÜL, a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak aláírták a jelen Megállapodást. Készült két példányban, Szöulban, 2014. november hó 28. napján, magyar, koreai és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles, melyből a  Szerződő Felek minden nyelven rendelkeznek hiteles példánnyal. A  jelen Megállapodás vagy annak Függeléke eltérő értelmezése esetén az angol szöveg az irányadó. MAGYARORSZÁG A KOREAI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA NEVÉBEN KORMÁNYA NEVÉBEN Függelék Útvonal I. A Magyarország kijelölt légifuvarozói által üzemeltethető útvonalak: KIINDULÁSI PONT KÖZBENSŐ PONTOK CÉLPONT TÚLI PONTOK Bármely pont Magyarországon Bármely pont Bármely pont a Koreai Köztársaságban Bármely pont II. A Koreai Köztársaság kijelölt légifuvarozói által üzemeltethető útvonalak: KIINDULÁSI PONT KÖZBENSŐ PONTOK CÉLPONT TÚLI PONTOK Bármely pont a Koreai Köztársaságban Bármely pont Bármely pont Magyarországon Bármely pont MEGJEGYZÉSEK: 1) Mindkét Szerződő Fél kijelölt légifuvarozó(i) bármely járatuk üzemeltetése során kihagyhatják bármely közbenső vagy túli pontot, feltéve, hogy a  menetrend szerinti légijárat kezdő vagy végpontja ezeken az  útvonalakon a légifuvarozót kijelölő Szerződő Fél területén van. 2) Az 5. légiközlekedési jog gyakorlása bármely közbenső/túli ponton a  légügyi hatóságok közötti megállapodás függvénye. 3) Bármelyik Szerződő Fél kijelölt légifuvarozója végezhet leszállásokat a  meghatározott pontok bármilyen kombinációjában, bármilyen sorrendben akár a  célállomás elérése előtt vagy annak elhagyása után azzal a feltétellel, hogy a menetrend szerinti szolgáltatások nyújtása során az adott útvonal kezdőpontja annak a Szerződő Félnek a területén van, amelyik kijelöli az adott légifuvarozót. 4) A Szerződő Felek kijelölt légifuvarozói gyakorolhatják a  saját 3. és 4. légiközlekedési jogukat a  közbenső/túli pontokon az általános jelleggel elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelően.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és 3. § a Megállapodás 22. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, valamint a 2. § és 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Jakab István s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke