2016. XCV. törvény a Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről.

2016. XCV. törvény a Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2016. szeptember 26-i ülésnapján fogadta el. Légiközlekedési Megállapodás Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya között Tartalomjegyzék PREAMBULUM 1. Cikk – Fogalom-meghatározások 2. Cikk – Forgalmi jogok nyújtása 3. Cikk – Kijelölés és engedélyezés 4. Cikk – Az üzemeltetési engedély visszavonása vagy felfüggesztése 5. Cikk – A megállapodás szerinti járatok üzemeltetésének irányelvei 6. Cikk – Vámok és díjak 7. Cikk – Jogszabályok és rendelkezések alkalmazása 8. Cikk – A légi alkalmassági és személyzet alkalmassági bizonyítványok 9. Cikk – A légiközlekedés biztonsága 10. Cikk – A légiközlekedés védelme 11. Cikk – Használati díjak 12. Cikk – Kereskedelmi tevékenységek 13. Cikk – Pénzeszközök átutalása 14. Cikk – Menetrendek 15. Cikk – Viteldíjak 16. Cikk – Információcsere 17. Cikk – Konzultáció 18. Cikk – A megállapodás módosítása 19. Cikk – Többoldalú egyezményeknek való megfelelés 20. Cikk – Viták rendezése 21. Cikk – Nyilvántartásba vétel 22. Cikk – Felmondás 23. Cikk – Hatályba lépés FÜGGELÉK – Útvonalterv PREAMBULUM Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya (a továbbiakban: a „Szerződő Felek”); A Chicagóban, 1944. december 7-én aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény és a nemzetközi légijáratok átmenő forgalmáról szóló egyezmény részeseiként; attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítsék az államterületeik közötti légijáratokat; elismerve a  légiközlekedés fontosságát, mint a  gazdasági együttműködés, a  kereskedelmi kapcsolatok, valamint az emberek közötti kapcsolatok és barátság előmozdításának eszközét; attól az óhajtól vezérelve, hogy biztosítsák a  légijáratok legmagasabb fokú biztonságát és védelmét a nemzetközi légiközlekedésben, és kifejezésre juttatva a  személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a  légiközlekedés működését károsan befolyásoló és a  közvéleménynek a  polgári légiközlekedésbe vetett bizalmát aláásó olyan cselekedetek, illetve azokkal való fenyegetések miatti aggodalmukat, amelyek a  légijárművek biztonsága ellen irányulnak; és abból a  célból, hogy megállapodást kössenek a  területeik közötti polgári légijáratok létrehozásáról és üzemeltetéséről; AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG: 1. Cikk FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Jelen Megállapodás szempontjából, kivéve, ha a szöveg másként rendelkezik: a) ”Légügyi hatóságok”: Magyarország Kormánya esetében a  Légügyi Főigazgató, Kuvait Állam Kormánya esetében a Polgári Légügyi Főigazgatóság, illetve mindkét esetben bármely olyan személyt vagy szervezetet jelent, aki/amely fel van hatalmazva a jelen Megállapodással érintett bármely feladat végrehajtására; b) ”Megállapodás szerinti járatok”: menetrend szerinti légijáratok a  jelen Megállapodás Függelékében meghatározott útvonalakon utasok, áruk és posta szállítására; c) ”Megállapodás”: jelen Megállapodás, valamint annak Függeléke(i) és minden módosítása; d) ”Légiközlekedés”: utasok, poggyász, áru és posta légijárművel történő fuvarozását jelenti elkülönülten vagy együttesen, térítés vagy díj ellenében; e) ”Légijárat”, ”nemzetközi légijárat”, ”légitársaság” és ”nem kereskedelmi célból történő leszállás”: a Chicagói Egyezmény 96. cikkében meghatározott jelentéssel bírnak; f) ”Kapacitás”: (i) egy légijármű vonatkozásában a légijármű hasznos terhelése, amely rendelkezésre áll egy útvonalon vagy annak egy szakaszán, (ii) egy meghatározott légijárat vonatkozásában a használatban lévő légijármű kapacitása megszorozva azzal a  gyakorisággal, amellyel egy adott időszakban egy útvonalon vagy annak egy szakaszán az adott légijárművet üzemeltetik; g) ”Chicagói Egyezmény”: a  Chicagóban, 1944. december hetedik napján aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt jelenti, beleértve ezen Egyezmény 90.  cikke értelmében elfogadott valamennyi Függeléket, és az Egyezmény 90. és 94. cikke alapján az Egyezmény vagy a Függelékek bármely módosítását, amennyiben ezeket a Függelékeket és módosításokat mindkét Szerződő Fél elfogadta; h) ”Kijelölt légitársaság”: olyan légitársaság, amelyet az egyik Szerződő Fél írásban kijelölt a másik Szerződő Félnek a jelen Megállapodás 3. cikke szerint arra, hogy üzemeltesse a megállapodás szerinti járatokat a jelen Megállapodás 2. cikke szerint meghatározott útvonalakon; i) ”Útvonalterv”: a jelen Megállapodáshoz csatolt útvonalterv, vagy annak a jelen Megállapodás 18. cikkének rendelkezései értelmében végrehajtott módosítása; j) ”Viteldíj”: az  utasok, a  poggyász és az  áruk szállításáért fizetendő díjak, és azok alkalmazásának feltételei, beleértve az  ügynöki és egyéb kiegészítő szolgáltatások díjait és feltételeit, de ide nem értve a  posta szállításának díjazását vagy feltételeit; k) ”Terület”: egy állam vonatkozásában a Chicagói Egyezmény 2. cikkében meghatározott jelentéssel bír; l) ”Használati díjak”: a  légitársaságoknak az  illetékes díjmegállapító szervezetek által felszámított vagy általuk felszámítani engedélyezett díjak a  repülőtéri tulajdon vagy létesítmények, illetve léginavigációs berendezések használatáért, beleértve a  kapcsolódó szolgáltatásokat és létesítményeket a  légijárművek, valamint annak személyzete, utasai és az áruk számára; m) A jelen Megállapodásban a  magyar állampolgárokra történő hivatkozások – a  jelen Megállapodás 8.  cikke (2)  bekezdésének kivételével – úgy értelmezendők, mint az  Európai Unió tagállamainak állampolgáraira történő hivatkozások; n) A jelen Megállapodásban a  magyar légitársaságokra történő hivatkozások úgy értelmezendők, mint a Magyarország által kijelölt légitársaságokra történő hivatkozások; o) A jelen Megállapodásban az  ”EU Szerződésekre” történő hivatkozások úgy értelmezendők, mint az  Európai Unióról szóló Szerződésre és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésre történő hivatkozások. 2. Cikk FORGALMI JOGOK NYÚJTÁSA (1) Mindegyik Szerződő Fél megadja a  másik Szerződő Fél számára a  jelen Megállapodásban meghatározott jogokat annak érdekében, hogy a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságok a  jelen Megállapodáshoz csatolt Útvonaltervben meghatározott útvonalakon menetrendszerinti nemzetközi légijáratokat üzemeltethessenek. (2) A jelen Megállapodás rendelkezéseitől függően mindegyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai az  alábbi jogokat élvezik: a) a másik Szerződő Fél területének leszállás nélküli átrepülése; b) nem kereskedelmi célból történő leszállások a másik Szerződő Fél területén; c) leszállások végrehajtása a  másik Szerződő Fél területén a  nemzetközi forgalomban résztvevő utasok, poggyász, áru és posta elkülönülten vagy együttesen történő felvétele és lerakása céljából, ahogyan ezt a jelen Megállapodás és az Útvonalterv meghatározza. (3) Mindegyik Szerződő Fél azon légitársaságai, amelyeket a jelen Megállapodás 3. cikke alapján nem jelöltek ki, szintén élvezik a jelen cikk (2) bekezdésének (a) és (b) pontjaiban meghatározott jogokat. (4) E cikk (2)  bekezdésének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető olyan módon, hogy az  jogot keletkeztetne az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának arra, hogy a másik Szerződő Fél területén utasokat, poggyászt és árut – ideértve a postát is – vegyen fel a másik Szerződő Fél területének másik pontjára való szállításának céljából. 3. Cikk KIJELÖLÉS ÉS ENGEDÉLYEZÉS (1) Mindegyik Szerződő Félnek joga van a  megállapodás szerinti járatok Útvonaltervben meghatározott útvonalakon történő üzemeltetésére egy vagy több légitársaságot kijelölni, valamint ezen kijelöléseket visszavonni vagy módosítani. A kijelölések írásban történnek, és diplomáciai úton kell eljuttatni őket a másik Szerződő Félnek. (2) Az egyik Szerződő Fél által történő kijelölés kézhezvételét követően a  másik Szerződő Fél a  lehető legrövidebb eljárási időn belül megadja a megfelelő felhatalmazásokat és engedélyeket az alábbiak teljesülése esetén: a) a Magyarország által kijelölt légitársaság esetében: (i) Magyarország területén hozták létre az  EU szerződések értelmében, és az  európai uniós jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel rendelkezik; (ii) a légitársaság felett a tényleges szabályozói felügyeletet a légijármű üzembentartási engedélyének kiadásáért felelős európai uniós tagállam gyakorolja és tartja fenn, és az illetékes légügyi hatóságot egyértelműen meghatározzák a kijelölésben; és (iii) a légitársaságot közvetlenül vagy többségi tulajdon révén az  Európai Unió tagállamai vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és/vagy ezek állampolgárai birtokolják. b) Kuvait Állam által kijelölt légitársaság esetében: (i) a légitársaságot Kuvait Állam területén hozták létre, és a  kuvaiti törvények értelmében érvényes működési engedéllyel rendelkezik; (ii) Kuvait Állam tényleges szabályozói felügyeletet gyakorol és tart fenn a légitársaság felett, és felelős a légijármű üzembentartási engedélye (AOC) kiadásáért; és (iii) a légitársaságot közvetlenül vagy többségi tulajdon révén Kuvait Állam és/vagy állampolgárai birtokolják; (3) A légitársaság jelen cikknek megfelelően történő kijelölését és engedélyezését követően bármikor megkezdheti a megállapodás szerinti járatok üzemeltetését a jelen Megállapodás rendelkezései szerint. (4) A bármelyik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságoktól megkövetelhető annak igazolása a  másik Szerződő Fél felé, hogy képesek teljesíteni azokban a  jogszabályokban és rendelkezésekben szereplő feltételeket, amelyeket a Szerződő Fél általános érvénnyel és méltányosan alkalmaz a nemzetközi légijáratok üzemeltetésére vonatkozóan, a Chicagói Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően. 4. Cikk AZ ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLY VISSZAVONÁSA VAGY FELFÜGGESZTÉSE (1) Mindegyik Szerződő Fél jogosult az  alábbi esetekben az  üzemeltetési engedély megadását megtagadni vagy az engedélyt visszavonni, a jelen Megállapodás szerint a másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságának biztosított jogok gyakorlását felfüggeszteni, vagy a  légitársaság jogainak gyakorlását olyan feltételekhez kötni, amelyeket szükségesnek vél: a) a Magyarország által kijelölt légitársaság esetében: (i) a légitársaságot az  Európai Uniót létrehozó szerződések értelmében nem Magyarország területén hozták létre, vagy nem rendelkezik az  európai uniós joggal összhangban lévő érvényes működési engedéllyel; (ii) a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét nem a légijármű üzembentartási engedélyt (AOC) kiállító európai uniós tagállam gyakorolja vagy tartja fenn, vagy az illetékes légügyi hatóságot nem határozták meg egyértelműen a kijelölésben; (iii) a légitársaság tulajdonjoga vagy tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén nem az  Európai Unió vagy az  Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai és/vagy ezek állampolgárai kezében van; (iv) kimutatható, hogy a  légitársaság Kuvaiti Állam és egy másik európai uniós tagállam közötti kétoldalú megállapodás alapján már üzemelésre jogosult, és Kuvait Állam igazolni tudja, hogy e  megállapodás alapján a  forgalmi jogoknak az  adott európai uniós tagállam egy pontját érintő útvonalon történő gyakorlásával a  légitársaság valójában megkerülné Kuvait Állam és a  másik európai uniós tagállam közötti kétoldalú megállapodásban a forgalmi jogokra előírt korlátozásokat; vagy (v) a légitársaság rendelkezik az  Európai Unió tagállama által kiadott légijármű üzembentartási engedéllyel, és nem jött létre kétoldalú légiközlekedési megállapodás Kuvait Állam és az  adott európai uniós tagállam között, és az  adott európai uniós tagállam viszonylatában megtagadták a forgalmi jogokat a Kuvait Állam által kijelölt légitársaságoktól. b) Kuvait Állam által kijelölt légitársaság esetében: (i) a légitársaságot nem Kuvait Állam területén hozták létre, vagy nem rendelkezik a vonatkozó kuvaiti törvények szerinti engedéllyel; (ii) a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét nem Kuvait Állam gyakorolja vagy tartja fenn, vagy a légitársaság nem rendelkezik érvényes légijármű üzembentartási engedéllyel (AOC); vagy (iii) a légitársaság tulajdonjoga és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén nem Kuvaiti Állam és/vagy annak állampolgárai kezében van. (2) Amennyiben a  légitársaság nem tartja be a  jogokat nyújtó Szerződő Fél jogszabályait és rendelkezéseit, vagy más módon nem a  jelen Megállapodás feltételei szerint működik, különösen be nem tartva a  légiközlekedés biztonságáról és védelméről szóló cikkeket; amennyiben a  jogszabályok és rendelkezések további be nem tartásának megakadályozása, illetve a  légiközlekedés biztonságának és védelmének érdekében azonnali felfüggesztés vagy feltételek előírása nem válik szükségessé, ez  a  jog csak a  másik Szerződő Féllel történő konzultációt követően gyakorolható. (3) Amennyiben valamelyik Szerződő Fél intézkedéseket tesz a jelen cikk alapján, ez nem érinti a Szerződő Felek egyéb jogait. (4) A jelen cikk által keletkeztetett jog gyakorlása során Kuvait Állam nem alkalmazhat megkülönböztetést az  uniós légitársaságok között a nemzetiség alapján. 5. Cikk A MEGÁLLAPODÁS SZERINTI JÁRATOK ÜZEMELTETÉSÉNEK IRÁNYELVEI (1) Jelen Megállapodás mindegyik kijelölt légitársaság számára tisztességes és egyenlő feltételeket biztosít a nemzetközi légiközlekedésben meglévő versenyben való érvényesüléshez. (2) Mindegyik Szerződő Félnek jogában áll intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy megszüntesse a diszkrimináció minden formáját vagy a tisztességtelen versenyhez vezető olyan gyakorlatokat, amelyek hátrányosan érintik a másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának versenyhelyzetét. (3) Az utazóközönség számára rendelkezésre álló légifuvarozási létesítmények meg kell, hogy feleljenek az utazóközönség légiközlekedéssel kapcsolatos elvárásainak. (4) A Szerződő Felek kijelölt légitársaságainak tisztességes és egyenlő versenylehetőségek biztosítottak a két Szerződő Fél területe között történő üzemeltetésében. (5) Mindkét Szerződő Fél figyelembe veszi a másik Szerződő Fél légitársaságainak érdekeit, figyelembe véve azt, hogy ne befolyásolja méltánytalanul a  jelen Megállapodásban meghatározott szolgáltatások nyújtására vonatkozó lehetőségeiket. A  kijelölt légitársaság által a  jelen Megállapodás alapján nyújtott járatok elsődleges célja az  lesz, hogy elfogadható terhelési tényező mellett megfelelő kapacitást biztosítsanak arra, hogy a  jelenlegi és ésszerűen várható/tervezhető követelményeknek megfelelően teljesítsék az  utasok, áru és posta szállítását az  államaik területei között. (6) Mindegyik Szerződő Fél lehetővé teszi mindegyik kijelölt légitársaság számára, hogy a  kereskedelmi és piaci szempontok alapján meghatározza az  általa kínált nemzetközi légi szállítás gyakoriságát és kapacitását. Ezzel a joggal összhangban egyik Szerződő Fél sem korlátozza egyoldalúan a másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságainak működését, kivéve a jelen Megállapodás feltételei szerint, vagy amennyiben a vám, a műszaki, az üzemeltetési vagy a környezeti okok azt megkívánják. 6. Cikk VÁMOK ÉS DÍJAK (1) A viszonosság elve alapján és a saját vonatkozó jogszabályai által megengedett legnagyobb mértékben, mindegyik Szerződő Fél mentesíti a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságokat a  behozatali korlátozások, vámok, jövedéki adók, vizsgálati díjak valamint minden egyéb nemzeti és/vagy helyi illeték és díj alól a  légijárművek és a  következők vonatkozásában: a  szokásos felszerelések, az  üzemanyag, a  kenőanyagok, a  karbantartási eszközök, a légijárműhöz szükséges szerszámok, a műszaki fogyóeszközök, a pótalkatrészek – beleértve a hajtóműveket is – és a  légijármű készletei, ideértve és nem korlátozva többek között az olyan tételekre, mint az élelmiszerek, az  italok, a dohányáru és egyéb a repülés során árusítandó vagy az utasok által használt termékeket, és egyéb olyan cikkeket, amelyek kizárólag a megállapodás szerinti járatok üzemeltetése során a kijelölt légitársaság által használt légijármű üzemeltetéséhez vagy kiszolgálásához szükségesek, valamint a  nyomtatott jegytömbök, a  légi fuvarlevelek, és minden olyan nyomtatott anyag, amelyen szerepel a kijelölt légitársaság logója, továbbá a kijelölt légitársaság által díjmentesen terjesztett szokásos reklám- és promóciós anyagok. (2) A jelen cikk által biztosított mentességek a jelen cikk (1) bekezdésében említett olyan tételekre vonatkoznak: a) amelyeket az  egyik Szerződő Fél területére a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által, vagy annak a nevében visznek be; b) amelyek az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársaság légijárművének a fedélzetén maradnak a másik Szerződő Fél területére történő érkezésétől az onnan való távozásig, és/vagy ezen terület átrepülése során használnak fel; c) amelyeket az  egyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által üzemeltetett légijármű fedélzetére visznek a  másik Szerződő Fél területén, és azokat a  megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetése során kívánják felhasználni; attól függetlenül, hogy ezeket a cikkeket egészben vagy részben a mentességet adó Szerződő Fél területén használják el vagy fogyasztják el, feltéve, hogy ezeket a cikkeket nem idegenítik el az említett Szerződő Fél területén. (3) A légijármű szokásos felszereléseit, valamint azok az  anyagokat, készleteket és felszereléseket, amelyeket általában valamelyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által üzemeltett légijárművek fedélzetén tartanak, kizárólag a másik Szerződő Fél vámhatóságának jóváhagyásával rakhatók ki a másik Szerződő Fél területén. Ebben az  esetben az  ilyen felszerelések és cikkek a  jelen cikk (1)  bekezdésében meghatározott mentességet élvezik, amennyiben azokat az említett hatóságok felügyelete alá helyezik arra az időre, ameddig azokat újból kiviszik, vagy a vámrendelkezésekkel összhangban más módon el nem távolítják. (4) A jelen cikk által biztosított mentességek olyan esetekben is elérhetők, amikor bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága megállapodást kötött más légitársasággal vagy légitársaságokkal, hogy a másik Szerződő Fél területén kölcsönadja vagy átadja a jelen cikk (1) bekezdésében leírt szokásos felszereléseket és egyéb cikkeket, feltéve, hogy a másik Szerződő Fél ugyanazokat a mentességeket nyújtja az adott légitársaságnak. (5) A vám, a  nemzeti vámfelügyeleti díjak, a  jövedéki adók és hasonló díjak alóli mentesség nem terjedhet ki azokra a költségekre, amelyek az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága vagy légitársaságai számára a másik Szerződő Fél területén nyújtott szolgáltatások díjai alapján merülnek fel. (6) Amennyiben a  Szerződő Felek között külön megállapodás áll fenn a  kettős adóztatás elkerüléséről, úgy az a megállapodás az irányadó. 7. Cikk JOGSZABÁLYOK ÉS RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA (1) Az egyik Szerződő Fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, valamint onnan való kilépéskor a  másik Szerződő Fél légitársaságai által használt légijárműveknek állampolgárságra való tekintet nélkül alkalmazniuk kell és be kell tartaniuk a  nemzetközi légiközlekedésben részt vevő légijárműveknek az  adott Szerződő Fél területére történő belépésével, valamint onnan történő kilépésével kapcsolatos, illetve az  ilyen légijárművek üzemeltetésére és navigálására vonatkozó, az  adott Szerződő Fél területén alkalmazandó jogszabályokat, rendelkezéseket és eljárásokat. (2) Az egyik Szerződő Fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, valamint onnan való kilépéskor a  másik Szerződő Fél légitársaságai által szállított utasoknak, poggyásznak, személyzetnek vagy árunak meg kell felelniük a  légijárműben szállított utasoknak, poggyásznak, személyzetnek vagy árunak, az  adott Szerződő Fél területére történő belépésre, valamint onnan történő kilépésre vonatkozó, az  adott Szerződő Fél területén alkalmazandó jogszabályoknak és rendelkezéseknek, ideértve a  belépéssel, vámkezeléssel, légiközlekedés védelmével, bevándorlással, útlevelekkel, vámeljárásokkal, pénznemekkel, egészségüggyel, karanténnal vagy postai küldemények esetén a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályoknak és rendelkezéseknek. (3) Egyik Szerződő Fél sem részesítheti előnyben a saját vagy bármely más légitársaságot a másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságával szemben a jelen cikkben meghatározott jogszabályok és rendelkezések alkalmazása során. 8. Cikk A LÉGI ALKALMASSÁGI ÉS SZEMÉLYZET ALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK (1) A Szerződő Felek a  jelen Megállapodás szerinti légiközlekedés üzemeltetése céljából érvényesnek ismerik el a másik Szerződő Fél jogszabályai és rendelkezései szerint, Magyarország esetében az európai uniós jogszabályok és rendelkezések szerint kiadott vagy érvényesített légialkalmassági bizonyítványokat, személyzet alkalmassági bizonyítványokat és szakszolgálati engedélyeket, amennyiben az e bizonyítványokkal vagy engedélyekkel szemben támasztott követelmények teljesítik a  Chicagói Egyezmény értelmében meghatározott minimumszabályokat vagy annál többet. (2) A Szerződő Felek fenntartják a  jogot arra, hogy megtagadják a  másik Szerződő Fél által a  saját állampolgárainak adott személyzet alkalmassági bizonyítványok és szakszolgálati engedélyek érvényességének elismerését a  saját területük fölötti átrepülés vagy az ott történő leszállás végrehajtására. (3) Ha az  egyik Szerződő Fél által kiadott engedélyekkel és bizonyítványokkal kapcsolatos előjogok vagy feltételek eltérnek a  Chicagói Egyezmény szerint megállapított minimumszabályok előírásaitól, akár bejelentették ezt az  eltérést a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, akár nem, a  másik Szerződő Fél légiközlekedési hatósága kérheti, hogy a  jelen Megállapodás 9. cikkének (2) bekezdése értelmében az adott Szerződő Fél jogainak sérelme nélkül konzultációra kerüljön sor a másik Szerződő Fél légiközlekedési hatóságával a  jelen Megállapodás 17. cikke értelmében, annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a  kérdéses gyakorlat elfogadható-e. Amennyiben nem sikerül megegyezni, az alapot szolgáltathat a jelen Megállapodás 4. cikkének alkalmazására. 9. Cikk A LÉGIKÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGA (1) A Szerződő Felek bármikor konzultációt kérhetnek a  másik Szerződő Fél által elfogadott biztonsági előírásokat illetően bármilyen területen, a  légijárművek személyzetére, a  légijárművekre vagy azok üzemeltetésére vonatkozóan. Az ilyen konzultációkat a kéréstől számított harminc (30) napon belül meg kell tartani. (2) Amennyiben az ilyen konzultációkat követően az egyik Szerződő Fél megállapítja, hogy az adott időszakban a másik Szerződő Fél az  említett területeken ténylegesen nem tart fenn, és nem alkalmaz olyan biztonsági előírásokat és követelményeket, amelyek a  Chicagói Egyezmény alapján megállapított minimumszabályokkal legalább megegyezőek, e Szerződő Fél értesíti a másik Szerződő Felet a megállapításairól, és az ezen minimumszabályoknak való megfeleléshez szükségesnek vélt intézkedéseiről, akkor a másik Szerződő Félnek meg kell tennie a megfelelő korrekciós intézkedést. Amennyiben a másik Szerződő Félnek tizenöt (15) napon belül, vagy esetlegesen hosszabb elfogadott időtartamon belül nem sikerül megtennie a  szükséges intézkedéseket, az  alapot szolgáltat a  jelen Megállapodás 4. cikkének alkalmazására. (3) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az  egyik Szerződő Fél légitársasága által üzemeltetett olyan légijárműveket, melyek a  másik Szerződő Fél területére érkezve vagy onnan kiindulva nyújtanak szolgáltatásokat, a  másik Szerződő Fél meghatalmazott képviselői a  fedélzetre és a  légijármű környékére kiterjedő vizsgálatnak vethessék alá, melynek célja a  légijármű és a  személyzet okmányai érvényességének valamint a  légijármű és berendezéseinek általános állapotának ellenőrzése (e cikkben: ”forgalmi előtéri ellenőrzés”), abban az esetben, ha ez nem eredményez indokolatlan késedelmet. (4) Amennyiben a forgalmi előtéri ellenőrzés vagy a forgalmi előtéri ellenőrzések sorozata súlyos aggályokat kelt azzal kapcsolatosan: a) hogy a légijármű vagy a légijármű üzemeltetése nem felel meg az adott időpontban a Chicagói Egyezmény alapján meghatározott minimumkövetelményeknek; vagy b) hogy ténylegesen nem tartanak fenn, és nem alkalmaznak olyan biztonsági előírásokat és követelményeket abban az időben, amelyeket a Chicagói Egyezmény alapján megállapítottak; az ellenőrzést végző Szerződő Fél a  Chicagói Egyezmény 33.  cikke értelmében szabadon megállapíthatja, hogy azok a követelmények, amelyek alapján a légijárműre vagy a légijármű személyzetére vonatkozó bizonyítványokat vagy engedélyeket kiadták vagy érvényesítették, vagy azok a  követelmények, amelyek alapján a  légijárművet üzemeltetik, nem felelnek meg a  Chicagói Egyezmény szerint meghatározott minimumkövetelményeknek vagy azok felett állnak. (5) Abban az  esetben, ha az  egyik Szerződő Fél légitársasága által üzemeltetett légijárműhöz való hozzáférést a  jelen cikk (3)  bekezdése értelmében történő forgalmi előtéri ellenőrzés elvégezése céljára megtagadja az  adott légitársaság képviselője, a másik Szerződő Fél szabadon következtethet arra, hogy a jelen cikk (4) bekezdése szerinti súlyos aggályok merülnek fel és levonhatja az azon bekezdésben hivatkozott következtetéseket. (6) A Szerződő Felek fenntartják a jogot a másik Szerződő Fél légitársasága vagy légitársaságai működési engedélyének azonnali felfüggesztésére vagy módosítására abban az  esetben, ha az  adott Szerződő Fél, akár a  forgalmi előtéri ellenőrzés, sorozatos forgalmi előtéri ellenőrzések, forgalmi előtéri ellenőrzés megtagadása, konzultáció vagy egyéb eredményeképpen arra a következtetésre jut, hogy azonnali intézkedés szükséges a légitársaság biztonságos üzemelése érdekében. (7) A jelen cikk (2) vagy (6) bekezdése értelmében a Szerződő Felek minden intézkedését meg kell szüntetni, amint ezen intézkedés indoka megszűnik. (8) Amennyiben Magyarország olyan légitársaságot jelölt ki, amelynek szabályozói felügyeletét egy másik európai uniós tagállam gyakorolja és hajtja végre, a  jelen cikk értelmében a  másik Szerződő Fél jogait egyformán alkalmazni kell a biztonsági előírásoknak ezen európai uniós tagállam által történő elfogadására, gyakorlására vagy fenntartására, valamint ezen légitársaság üzemeltetésének engedélyezésével kapcsolatban. 10. Cikk A LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELME (1) A Szerződő Felek a  nemzetközi jogból eredő jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban megerősítik, hogy a  polgári légiközlekedés biztonságának jogellenes cselekményektől való megvédésére vonatkozó egymás iránti elkötelezettségük jelen Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi. (2) A polgári légijárművek, azok utasai és személyzete védelmének biztosítása alapvető előfeltétele a  nemzetközi légiforgalmi szolgáltatások üzemeltetésének, ennek érdekében a  Szerződő Felek megerősítik, hogy a  polgári repülés jogellenes beavatkozásokkal szembeni védelmének biztosítására irányulóan kölcsönösen elkötelezettek (és különösen a  következő egyezmények iránt: a  Chicagói Egyezmény és mellékletei, A  légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, 1963. szeptember 14-én Tokióban aláírt egyezmény, A  légijárművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december 16-án Hágában aláírt egyezmény, A  polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971.  szeptember  23-án Montrealban aláírt egyezmény, A  polgári légiközlekedést szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1988. február 24-én Montrealban aláírt jegyzőkönyv, valamint A  plasztik robbanóanyagok felderítés céljából történő megjelöléséről szóló, 1991. március 1-jén Montrealban aláírt egyezmény), és minden más, a légiközlekedés védelméről szóló egyezmény, amelynek a Szerződő Felek részes államai lesznek, a jelen Megállapodás szerves részét képezik. (3) Előírják, hogy a  területükön bejegyzett légijárművek üzemeltetői; vagy azok az  üzemeltetők, akiknek központi ügyvezetésének helye vagy állandó lakhelye a Szerződő Felek területén van, vagy Magyarország esetében az olyan légijármű üzemeltetők, amelyeket a  területén hoztak létre az  európai uniós egyezmények alapján, és érvényes működési engedéllyel rendelkeznek az  Európai Unió jogszabályainak megfelelően, valamint a  területükön lévő repülőterek üzemeltetői az ilyen légiközlekedés-védelmi előírásokkal összhangban járjanak el. (4) A Szerződő Felek kérés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a  polgári légijárművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, és más, az  ilyen légijárművek, azok utasai és személyzete, a  repülőterek és a  léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, továbbá bármely, a polgári légiközlekedés védelme ellen irányuló fenyegetés megelőzése érdekében. (5) Továbbá, a  Szerződő Felek előírják, hogy a  területükön bejegyzett légijárművek üzemeltetői vagy azok az  üzemeltetők, akiknek központi ügyvezetésének helye vagy állandó lakhelye a  területükön van; valamint a területükön lévő repülőterek üzemeltetői ezen, a Szerződő Felekre vonatkozó légiközlekedés-védelmi előírásoknak megfelelően járnak el. (6) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a  légijárművek üzemeltetőinek a  másik Szerződő Fél területéről történő felszállásra és másik Szerződő Fél területén való tartózkodásra vonatkozó védelmi előírásokat az  adott országban hatályos jogszabályokkal összhangban be kell tartani, Magyarország esetében ideértve ez európai uniós jogot is. (7) Mindkét Szerződő Fél a  saját területén hatékony intézkedések megtételét biztosítja a  légijárművek védelme, valamint az  utasok, a  személyzet, azok poggyásza és kézipoggyásza, továbbá a  rakomány és a  légijárművön található készletek beszállás, illetve berakodás előtt történő átvizsgálása érdekében. A Szerződő Felek egyetértenek abban is, hogy megfontolás tárgyává teszik a másik Szerződő Fél egyes konkrét fenyegetéssel szembeni különleges védelmi intézkedések megtételére irányuló kérelmét. (8) Polgári légijármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ilyen veszély fennállása, vagy más, a  légijármű, az  utasok, a személyzet, a repülőterek vagy a léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmény vagy annak veszélye esetén a  Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a  kommunikáció elősegítése és más, az  ilyen cselekmény vagy veszély lehető leggyorsabb és biztonságos megszüntetésére szolgáló megfelelő intézkedések megtétele révén, az  ilyen cselekményből vagy veszélyből eredő, életet veszélyeztető kockázatok minimalizálása mellett. (9) Mindkét Szerződő Fél megteszi a  szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a  saját területén jogellenesen hatalomba kerített vagy egyéb jogellenes cselekménynek kitett légijármű a földön maradjon, hacsak annak felszállását az  utasok és a  személyzet életének védelmére vonatkozó minden egyebet felülíró kötelesség szükségessé nem teszi. Amennyiben lehetséges, az ilyen intézkedések meghozatalára kölcsönös konzultáció alapján kerül sor. (10) Amennyiben valamelyik Szerződő Fél megalapozottan véli úgy, hogy a  másik Szerződő Fél nem e  cikk légiközlekedés-védelmi rendelkezéseinek megfelelően járt el, e  Szerződő Fél légiközlekedési hatósága azonnali konzultációt kérhet a másik Szerződő Fél légiközlekedési hatóságától. E konzultációnak bármely Szerződő Fél erre irányuló kérésének kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül meg kell kezdődnie. Amennyiben az  ilyen konzultációtól számított 15 napon belül nem sikerül kielégítő megegyezést elérni, ez  jogalapot szolgáltat a  jelen Megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazására. Szükséghelyzetben a Szerződő Felek a 15 nap letelte előtt ideiglenes intézkedéseket hozhatnak a  jelen Megállapodás 4. cikke (1) bekezdése értelmében. E bekezdés alapján tett valamennyi intézkedést meg kell szüntetni, amint a másik Szerződő Fél teljesíti az e cikkben megjelenő védelmi rendelkezéseket. 11. Cikk HASZNÁLATI DÍJAK (1) A Szerződő Feleknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságára vonatkozóan a  repülőterek és egyéb berendezések használatáért díjszabásért felelős illetékes szervek által kiszabott díj, vagy az  általuk kiszabni engedélyezett díj igazságos és méltányos legyen. Ezeknek a  díjaknak szilárd gazdasági elveken kell alapulniuk, és nem lehetnek magasabbak bármely más légitársaság által a hasonló szolgáltatásokért fizetett díjaknál. (2) A használati díjak tekintetében egyik Szerződő Fél sem részesítheti előnyben a  saját légitársaságát vagy bármely más, hasonló nemzetközi légiszolgáltatást nyújtó légitársaságot, és a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságára nem szabhat ki, vagy nem engedélyezheti, hogy kiszabjanak magasabb használati díjakat a  hasonló nemzetközi légi szolgáltatásokat nyújtó, hasonló légijárművet és hasonló berendezéseket és szolgáltatásokat használó saját légitársaságának kiszabott használati díjaknál. (3) A Szerződő Felek ösztönzik a díjszabásért felelős illetékes hatóságok valamint a szolgáltatásokat és berendezéseket használó kijelölt légitársaságok közötti konzultációkat. Ésszerű határidőn belül értesíteni kell a  felhasználókat a  használati díjak módosítására irányuló minden javaslatról, a  vonatkozó kiegészítő információkról és adatokról annak érdekében, hogy lehetőségük legyen álláspontjaik ismertetésére a díjak bevezetése vagy módosítása előtt. 12. Cikk KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGEK (1) A Szerződő Felek által kijelölt légitársaságok a  másik Szerződő Fél területén jogosultak képviseleteket létesíteni a légiközlekedés támogatása/reklámozása és a légiközlekedési dokumentumok, valamint olyan kiegészítő termékek és szolgáltatások értékesítése céljára, melyekre a légiközlekedés ellátásához szükségük van. (2) A Szerződő Felek kijelölt légitársaságai jogosultak arra, hogy a  másik Szerződő Fél területére bevihessék, és ott foglalkoztathassák azokat a saját igazgatási, kereskedelmi, üzemeltetési, értékesítési, műszaki és egyéb személyzetet és képviselőket, akikre a légiközlekedési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban szükségük van. (3) A kijelölt légitársaság választása szerint, a  jelen cikk (2)  bekezdése által említett képviselői és személyzeti követelmények elláthatóak saját, bármilyen nemzetiségű személyzettel, vagy a  másik Szerződő Fél területén működő bármely olyan másik légitársaság, szervezet vagy vállalat szolgáltatásainak igénybevételével, amely jogosult a másik Szerződő Fél területén ilyen szolgáltatások nyújtására. (4) A Szerződő Felek kijelölt légitársaságai jogosultak közvetlenül vagy ügynökökön keresztül értékesíteni légiközlekedési szolgáltatásaikat valamint annak kiegészítő termékeit és szolgáltatásait a  másik Szerződő Fél területén. Ennek érdekében a  kijelölt légitársaságok használhatják a  saját szállítási okmányaikat. A  Szerződő Felek által kijelölt légitársaságok jogosultak értékesíteni és bármely személy jogosult megvásárolni az  ilyen légiközlekedési szolgáltatást valamint ennek kiegészítő termékeit és szolgáltatásait, helyi pénznemben vagy bármely más, szabadon átváltható pénznemben. (5) A Szerződő Felek kijelölt légitársaságai jogosultak a másik Szerződő Fél területén felmerülő helyi költségeit a helyi pénznemben, vagy szabadon átváltható pénznemben megfizetni, feltéve, hogy ez  összhangban áll a  hatályos rendelkezésekkel. (6) Az összes fent említett tevékenységet a  másik Szerződő Fél területén alkalmazandó hatályos jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni. 13. Cikk PÉNZESZKÖZÖK ÁTUTALÁSA Mindkét Szerződő Fél megadja a jogot a másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságoknak, hogy szabadon átutalják a légitársaságok által a légiközlekedés értékesítésével, egyéb kiegészítő termékek és szolgáltatások értékesítésével, valamint az  ilyen bevételeken keletkezett kereskedelmi kamattal kapcsolatban (beleértve az  átutalásra váró betéteken keletkezett kamatokat) az  annak területén szerzett, a  kiadásokat meghaladó többletbevételt. Az  ilyen utalásnak konvertibilis pénznemben kell történnie azon Szerződő Fél devizajogszabályainak megfelelően, amelynek területén a bevétel keletkezett. Az ilyen utalást a hivatalos árfolyam alapján kell elvégezni, vagy ahol nincs hivatalos árfolyam, ott az ilyen utalást a folyó kifizetésekre vonatkozó érvényes devizapiaci árfolyam szerint kell elvégezni. 14. Cikk MENETRENDEK A Szerződő Felek által kijelölt légitársaságoknak a  tervezett járatok menetrendjét, beleértve a  résidőt is, a  meghatározott útvonalakon történő üzemelés megkezdése előtt legkésőbb harminc (30) nappal jóváhagyásra be kell nyújtaniuk a  másik Szerződő Fél légiközlekedési hatóságához. Ez  vonatkozik a  későbbi módosításokra is. Különleges esetekben ezt a határidőt csökkenteni lehet az említett hatóságok jóváhagyásától függően. 15. Cikk VITELDÍJAK (1) Mindkét Szerződő Fél köteles lehetővé tenni, hogy a  légi szolgáltatások tarifáit az  egyes kijelölt légitársaságok határozhassák meg olyan kereskedelmi megfontolások alapján, mint a működési költségek, a szolgáltatás jellemzői, a felhasználók érdekei, a méltányos nyereség és más piaci feltételek. (2) Mindkét Szerződő Fél kérheti, hogy a másik Szerződő Fél a területére érkező vagy a területét elhagyó légitársaságok nemzetközi légi szolgáltatásaiért felszámítandó viteldíjakat bejelentse vagy regisztrálja annak légügyi hatóságánál. A  tájékoztatás vagy regisztrálás már a  viteldíjjal kapcsolatos első ajánlattétel előtt kérhető bármely Szerződő Fél légitársaságától. (3) Az egyes Szerződő Felek területén hatályos versenyjog és fogyasztóvédelmi jog sérelme nélkül egyik Szerződő Fél légügyi hatósága sem tehet egyoldalú lépéseket annak érdekében, hogy a másik Szerződő Fél Kijelölt Légitársasága által a  jelen Megállapodás szerint nyújtott nemzetközi légiszolgáltatások javasolt viteldíjának bevezetését vagy fenntartását megakadályozza. A  Szerződő Felek légügyi hatóságai általi beavatkozás az  alábbi (4)  bekezdésben leírtak szerint a következőkre korlátozódik: a) indokolatlanul diszkriminatív viteldíjak vagy gyakorlatok alkalmazásának megelőzése; b) fogyasztók védelme az  olyan indokolatlanul magas vagy korlátozó jellegű viteldíjakkal szemben, amelyek a befolyással való visszaélésből vagy a légitársaságok összehangolt lépéseiből erednek; c) légitársaságok védelme a  közvetlen vagy közvetett szubvenciók vagy támogatások miatt mesterségesen alacsony viteldíjakkal szemben; d) légitársaságok védelme a  mesterségesen alacsony viteldíjakkal szemben, ha bizonyítható a  verseny megszűntetésének szándéka. (4) A jelen cikk (3)  bekezdésének rendelkezései sérelme nélkül mindkét Szerződő Fél légügyi hatósága kifejezheti egyet nem értését a másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság által benyújtott tarifákkal szemben, ha a  légügyi hatóságok úgy találják, hogy az  adott légitársaságok által felszámításra javasolt viteldíj a  jelen cikk (3)  bekezdése által meghatározott kategóriák közé esik. Ebben az esetben az érintett légügyi hatóság: a) köteles a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságát, illetve az  érintett légitársaságot minél hamarabb egyet nem értéséről értesíteni, de mindenképpen maximum az érintett viteldíjjal kapcsolatos tájékoztatástól vagy regisztrálástól számított harminc (30) napon belül; és b) konzultációt kérhet a jelen cikk (5) bekezdésében meghatározott eljárások szerint. A viteldíjat elfogadottként kell kezelni kivéve, ha annak elvetésében mindkét légügyi hatóság írásban megállapodott. (5) Mindkét Szerződő Fél légügyi hatósága kérhet konzultációt a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságától a  másik Szerződő Fél légitársaságai által felszámított bármely olyan viteldíjról, melyet az első Szerződő Fél területére vagy területéről történő repüléssel kapcsolatos nemzetközi légiszolgáltatásokra vonatkozóan számít fel a másik Szerződő Fél valamely légitársasága, beleértve azokat a  viteldíjakat is, melyekkel kapcsolatban elégedetlenségről szóló tájékoztatás történt. Ezeket a konzultációkat a kérelem beérkezésétől számított maximum tizenöt (15) napon belül meg kell tartani. Mindkét Szerződő Fél légügyi hatóságai együttműködve kötelesek a  konzultációhoz biztosítani a kérdés megoldásához szükséges információkat. Amennyiben megállapodás születik olyan viteldíjra vonatkozóan, melyről elégedetlenségről szóló tájékoztatást nyújtottak be, mindkét Szerződő Fél légügyi hatósága köteles minden tőle telhetőt megtenni a megállapodás hatályba léptetése érdekében. Amennyiben nem születik kölcsönös megegyezés, a viteldíj hatályba lép vagy hatályban marad. 16. Cikk INFORMÁCIÓCSERE Mindkét Szerződő Fél légügyi hatósága köteles átadni a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságának kérésére a területén alkalmazott vagy bevezetett időszakos vagy egyéb kiállításra került forgalmi statisztikákat. 17. Cikk KONZULTÁCIÓ (1) A Szerződő Felek Légügyi Hatóságai kötelesek a  jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása és megfelelő betartása érdekében a  szoros együttműködés szellemében időről időre egymással konzultálni, illetve bármely Szerződő Fél bármikor kérhet konzultációt a  jelen Megállapodás végrehajtásával, értelmezésével, alkalmazásával vagy módosításával kapcsolatban. (2) Az ilyen konzultációkat, akár megbeszélés, akár levelezés útján valósulnak meg, a kérelem beérkezésétől számított hatvan (60) napon belül meg kell kezdeni, kivéve a  jelen Megállapodás 4., 9., 10. és 15.  cikkeinek rendelkezéseit, illetve, ha erről a Szerződő Felek együttesen máshogy állapodnak meg. 18. Cikk A MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA (1) A jelen cikk (2)  bekezdésének rendelkezései értelmében amennyiben bármely Szerződő Fél a  jelen Megállapodás rendelkezéseinek módosítását szükségesnek tartja, arról a jelen Megállapodás 17. cikke alapján kell megállapodni. Az ilyen módosítások harminc (30) nappal azt követően lépnek hatályba, hogy a Szerződő Felek a rájuk vonatkozó alkotmányos követelmények teljesülését diplomáciai levelezés útján rögzítik. (2) A jelen Megállapodás Függelékének módosításáról közvetlenül a Szerződő Felek légügyi hatóságai állapodnak meg. Bármely módosításnak a jelen Megállapodás 23. cikke szerint kell hatályba lépnie. 19. Cikk TÖBBOLDALÚ EGYEZMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS Amennyiben életbe lép egy, a  Szerződő Felek által elfogadott általános többoldalú légiközlekedési egyezmény, abban az esetben annak rendelkezései az irányadóak. Amennyiben vita merül fel arról, hogy a jelen Megállapodás bármely mértékben megszűnik, felülírásra kerül, módosul vagy kiegészül nemzetközi egyezmények rendelkezései miatt, az erre vonatkozó tárgyalást a jelen Megállapodás 17. cikk (2) bekezdése szerint kell lefolytatni. 20. Cikk VITÁK RENDEZÉSE (1) Szerződő Felek között a  jelen Megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó bármely vita esetén, a Szerződő Felek kötelesek elsősorban az egymás között folytatott, tárgyalás útján történő rendezést megkísérelni. (2) Amennyiben a Szerződő Felek nem képesek hatvan (60) nap után sem tárgyalás útján rendezni a vitát, kötelesek azt egy másik személynek, testületnek, vagy valamely Szerződő Fél kérésére egy választott bíróságnak döntéshozatalra átadni. A választott bíróság a következő tagokból áll: a) mindkét Szerződő Fél köteles kinevezni egy választott bírót; amennyiben bármely Szerződő Fél hatvan (60)  napon belül nem nevezi ki saját választott bíróját, úgy a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának Elnöke nevezi azt ki a másik Szerződő Fél kérésére; b) a harmadik választott bírót, aki harmadik állambeli személy, és betölti a választott bíróság elnöki pozícióját, vagy: (i) a Szerződő Felek közös megállapodással nevezik ki; vagy (ii) amennyiben a  Szerződő Feleknek hatvan (60) napon belül nem sikerül megállapodni, úgy azt bármely Szerződő Fél kérésére a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának Elnöke nevezi ki. Ha a Tanács Elnöke valamely Szerződő Fél állampolgára, a kinevezést az ilyen alapon nem kizárt első Elnökhelyettes végzi. (3) A választott bíróság döntéseit szavazattöbbség alapján hozza meg. A  döntések kötelező érvényűek mindkét Szerződő Félre nézve. Mindkét Szerződő Fél köteles saját tagja, illetve a  választott bírósági eljárásban résztvevő képviselője költségeit fedezni; az  elnök költségeit, valamint bármilyen más költséget Szerződő Felek egyenlő megosztásban viselnek. Minden más tekintetben a választott bíróság saját eljárásrenddel rendelkezik. (4) A választott bíróság köteles megkísérelni az  írásbeli határozat meghozatalát a  meghallgatás befejezésétől számított hatvan (60) napon belül, vagy amennyiben nem történik meghallgatás, hatvan (60) nappal a  két válasz kézhezvételét követően. (5) A választott bíróság határozata a vitás kérdésben végleges, és kötelező a Szerződő Felekre nézve. (6) Amennyiben és ameddig bármely Szerződő Fél nem képes a jelen cikk (5) bekezdése szerinti határozatot betartani, a  másik Szerződő Félnek jogában áll a  jelen Megállapodásban foglalt bármely jogot vagy kedvezményeket korlátozni, felfüggeszteni vagy visszavonni. 21. Cikk NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL A jelen Megállapodást, annak Mellékleteit és valamennyi módosítását nyilvántartásba kell vetetni a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél. 22. Cikk FELMONDÁS (1) Bármely Szerződő Fél bármikor tájékoztathatja diplomáciai csatornákon keresztül a másik Szerződő Felet arról, hogy a Szerződés felmondása mellett döntött. Ezt a tájékoztatást egyidejűleg a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez is el kell juttatni. Ilyen esetben a  jelen Megállapodás a  tájékoztatás másik Szerződő Fél általi kézhezvételétől számított tizenkét (12) hónapon belül megszűnik kivéve, ha a  fenti időszakon belül a  jelen Megállapodás megszűnésére vonatkozó értesítést a másik Szerződő Fél visszavonja. (2) Amennyiben a másik Szerződő Fél nem ismeri el a felmondásra vonatkozó értesítés kézhezvételét, úgy kell tekinteni, mintha azt az  értesítést a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet általi kézhezvétele után tizennégy (14) nappal kapta volna meg. 23. Cikk HATÁLYBA LÉPÉS Ez a  Megállapodás a  Szerződő Felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött, azon későbbi értesítés kézhezvételét követő harminc (30) nappal lép hatályba, amely megerősíti, hogy az  alkotmányos követelmények teljesültek. A jelen Megállapodás hatályba lépésével a  Magyar Népköztársaság és Kuvait Állam által Kuvaitban, 1979. március 19-én aláírt légiközlekedési megállapodás hatályát veszti. A FENTIEK HITELÉÜL, a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak aláírták a jelen Megállapodást. Készült két példányban, Kuvaitvárosban, 2016. január hó 28. napján, magyar, arab és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. A  jelen Megállapodás vagy annak Függeléke eltérő értelmezése esetén az  angol szöveg az irányadó. FÜGGELÉK ÚTVONALTERV (I) A Magyarország kijelölt légitársaságai által üzemeltethető útvonalak: KIINDULÁSI PONT KÖZBENSŐ PONTOK CÉLPONT TÚLI PONTOK Bármely pont Magyarországon Bármely pont Bármely pont Kuvaitban Bármely pont (II) Kuvait Állam kijelölt légitársaságai által üzemeltethető útvonalak: KIINDULÁSI PONT KÖZBENSŐ PONTOK CÉLPONT TÚLI PONTOK Bármely pont Kuvaitban Bármely pont Bármely pont Magyarországon Bármely pont MEGJEGYZÉSEK: (1) Bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai bármely járatuk során kihagyhatják bármely közbenső vagy túli pontot, feltéve, hogy a megállapodás szerinti járatok kezdő vagy végpontja ezeken az útvonalakon a légitársaságot kijelölő Szerződő Fél területén lévő pontban van. (2) Bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai kiszolgálhatnak közbenső vagy túli pontokat anélkül, hogy az ötödik forgalmi jogot gyakorolnának ezen pontok és a másik Szerződő Fél területe között. (3) Az ötödik forgalmi jog gyakorlása, bármely járattípus (utas- és áruszállítás külön-külön vagy együtt) esetén bármely közbenső/túli ponton a  légügyi hatóságok közötti megállapodás függvénye. Ezt a  megállapodást a  légügyi hatóságok levelezés útján is elérhetik.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. §, valamint az 5. § a Megállapodás 23. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, a 2. § és a 3. §, valamint az 5. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. 5. § Hatályát veszti a  Magyar Népköztársaság Kormánya és a  Kuvaiti Állam Kormánya között Kuvaitban, az  1979. évi március hó 19. napján aláírt Légügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló 44/1979. (XI. 10.) MT rendelet. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke