132/2010. (IV. 21.) Korm. rendelete az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban, 1991. február 26. napján elfogadott e

132/2010. (IV. 21.) Korm. rendelete az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban, 1991. február 26. napján elfogadott egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, Kijevben, 2003. május 21-én elfogadott jegyzőkönyv kihirdetéséről. A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 4. és 5. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli: 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban, 1991. február 26. napján elfogadott egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, Kijevben, 2003. május 21-én elfogadott jegyzőkönyv (a továb biak ban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. 2. § A Kormány a Jegyzőkönyvet e rendelettel kihirdeti. 3. § A Jegyzőkönyv hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: AZ ORSZÁGHATÁRON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK VIZSGÁLATÁRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ, A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATRÓL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV E jegyzőkönyv részes felei, Felismerve annak fontosságát, hogy a környezeti, ezen belül az egészséget érintő szempontok beépüljenek a tervek és programok, és – a megfelelő mértékig – a szakpolitikák és a jogalkotás előkészítésébe és elfogadásába, elkötelezve magukat a fenntartható fejlődés előmozdítása mellett, és így az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (Rio de Janeiro, Brazília, 1992.) következtetéseinek talaján állva, különösen a Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről 4. és 10. elvére és az Agenda 21 cselekvési programra hivatkozással, utalva továbbá a harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia (London, 1999.) és a Fenntartható Fejlődés Világkonferencia (Johannesburg, Dél-Afrikai Köztársaság, 2002.) eredményeire, szem előtt tartva a finnországi Espooban 1991. február 25-én aláírt, az Országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Egyezményt, valamint a részes felek által Szófiában 2001. február 26-án és 27-én elfogadott II/9. számú döntést, amelynek értelmében jogilag kötelező erejű jegyzőkönyvet kell készíteni a stratégiai környezeti vizsgálatról, felismerve azt, hogy a stratégiai környezeti vizsgálatnak fontos szerepet kell játszania a tervek, programok, és – a megfelelő mértékig – a szakpolitikák és a jogalkotás előkészítésében és elfogadásában, továbbá azt, hogy a környezeti hatásvizsgálat elveinek a tervekre, programokra, szakpolitikákra és a jogalkotásra történő szélesebb körű alkalmazása tovább erősíti azok jelentős környezeti hatásainak rendszerszemléletű vizsgálatát, elismerve a dániai Aarhusban 1998. június 25-én kötött, a Környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményt, és tudomásul véve a részes felek első találkozóján elfogadott luccai nyilatkozat vonatkozó rendelkezéseit, annak tudatában ezáltal, hogy a stratégiai környezeti vizsgálatban fontos a társadalmi részvétel biztosítása, elismerve azokat a ma és a jövő generációinak egészségét és életminőségét érintő előnyöket, amelyek az emberi egészség megóvása és javítása szükségességének a stratégiai környezeti vizsgálatban való integrált figye lembevételéből fakadnak, és elismerve az Egészségügyi Világszervezet által e tekintetben folytatott munkát, annak tudatában, hogy a javasolt tervek, programok, és – a megfelelő mértékig – a szakpolitikák és a jogalkotás országhatáron átterjedő környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatásainak vizsgálata szempontjából mennyire szükséges és fontos a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a következőkben állapodtak meg: 1. cikk Cél E jegyzőkönyv célja, hogy a környezet, ezen belül az egészség magas szintű védelmét biztosítsa: a) annak biztosítása révén, hogy a tervek és programok előkészítése során a környezeti, ezen belül az egészséget érintő szempontok alapos megfontolásra kerüljenek; b) a környezeti, ezen belül az egészséget érintő szempontoknak a szakpolitikák és a jogalkotás előkészítésében történő figye lembevételéhez való hozzájárulás révén; c) a stratégiai környezeti vizsgálatra vonatkozó egyértelmű, átlátható és hatékony eljárási szabályok megalkotása révén; d) a stratégiai környezeti vizsgálatban a társadalmi részvétel biztosítása révén; és e) ezen lépéseken keresztül beépítve a környezeti, ezen belül az egészséget érintő szempontokat a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó intézkedésekbe és eszközökbe. 2. cikk Fogalommeghatározások E jegyzőkönyv alkalmazásában: 1. „Egyezmény”: az Országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény. 2. „Fél”: hacsak a szöveg másképp nem jelzi, e jegyzőkönyv részes fele. 3. „Kibocsátó fél”: e jegyzőkönyv azon részes fele vagy felei, amelyek joghatósága alatt egy terv vagy program elkészítését előirányozták. 4. „Hatásviselő fél”: e jegyzőkönyv azon részes fele vagy felei, amelyekre egy terv vagy program országhatáron átterjedő környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatása várhatóan befolyást fog gyakorolni. 5. „Tervek és programok”: azok a tervek és programok, vagy azok bármilyen módosítása, amelyeket: a) törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés ír elő; és b) hatóság készít elő és/vagy fogad el, illetve hatóság készít elő hivatalos eljárás keretében történő, parlament vagy kormány általi elfogadásra. 6. „Stratégiai környezeti vizsgálat”: a lehetséges környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatások értékelése, amely magában foglalja egy környezeti jelentés tárgyának meghatározását és annak elkészítését, a nyilvánosság részvételének biztosítását és a konzultációk lefolytatását, valamint a környezeti jelentésnek és a nyilvánosság részvételének folyamatából, illetve a konzultációkból származó eredményeknek egy tervben vagy programban való figye lembevételét. 7. „Környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatás”: a környezetre – beleértve az emberi egészséget, a növény- és állatvilágot, a biológiai sokféleséget, a talajt, az éghajlatot, a levegőt, a vizet, a tájat, a természeti területeket, az anyagi javakat, a kulturális örökséget és ezen tényezők egymás közötti kölcsönhatását – gyakorolt bármilyen hatás. 8. „A nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és – a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban – ezek szövetségei, szervezetei vagy csoportjai. 3. cikk Általános rendelkezések 1. E jegyzőkönyv rendelkezéseinek egyértelmű, átlátható keretben történő meg valósítása érdekében valamennyi fél meghozza a szükséges jogi, szabályozásbeli és egyéb megfelelő intézkedéseket. 2. Valamennyi fél törekszik annak biztosítására, hogy a jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekben a tisztségviselők és a hatóságok nyújtsanak segítséget és útmutatást a nyilvánosságnak. 3. E jegyzőkönyv összefüggésében valamennyi fél gondoskodik a környezet, ezen belül az egészség védelmét elősegítő szövetségek, szervezetek és csoportok megfelelő elismeréséről és támogatásáról. 4. E jegyzőkönyv rendelkezései nem befolyásolják a felek azon jogát, hogy a jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekben további intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be. 5. Valamennyi fél elősegíti a jegyzőkönyv céljainak meg valósulását a vonatkozó nemzetközi döntéshozatali folyamatokban, valamint a vonatkozó nemzetközi szervezetek keretein belül. 6. Valamennyi fél biztosítja, hogy a jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban jogaikat gyakorló személyeket ne büntessék, ne üldözzék és semmilyen más módon ne zaklassák részvételük miatt. E rendelkezés nem vonatkozik a nemzeti bíróságok azon hatáskörére, hogy a bírósági eljárásokban ésszerű költségviselési kötelezettséget állapítsanak meg. 7. E jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezéseinek keretein belül a nyilvánosság számára biztosítani kell, hogy jogait állampolgárságra, nemzetiségre vagy lakóhelyre, illetve – jogi személyek esetén – bejegyzési helyükre és tevékenységük tényleges központjára való tekintet nélkül gyakorolhassa. 4. cikk A terveket és programokat érintő alkalmazási terület 1. Valamennyi fél biztosítja, hogy a 2., 3. és 4. bekezdésekben hivatkozott azon tervekre és programokra, amelyeknek valószínűleg jelentős környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatásai lesznek, stratégiai környezeti vizsgálatot végezzenek. 2. Stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni azon tervek és programok esetében, amelyek a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, az energetika, az ipar (beleértve a bányászatot), a közlekedés, a területfejlesztés, a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a távközlés, az idegenforgalom, a területrendezés vagy a földhasználat terén készülnek, és amelyek az I. mellékletben felsorolt beruházások, illetve minden olyan, a II. mellékletben felsorolt egyéb, a nemzeti jog alapján környezeti hatásvizsgálat-köteles beruházás esetében meghatározzák annak jövőbeni engedélyezésének kereteit. 3. Azon egyéb tervekre és programokra, amelyek nem esnek a 2. bekezdés hatálya alá, és amelyek egyes beruházások jövőbeni engedélyezésének kereteit határozzák meg, abban az esetben kell stratégiai környezeti vizsgálatot végezni, amennyiben valamely részes fél az 5. cikk 1. bekezdése alapján ekként határoz. 4. A 2. bekezdésben említett azon tervekre és programokra, amelyek kis területek helyi szintű használatát veszik tervbe, továbbá a 2. bekezdésben említett tervek és programok kis mértékű módosításaira csak abban az esetben kell stratégiai környezeti vizsgálatot végezni, amennyiben valamely részes fél az 5. cikk 1. bekezdése alapján ekként határoz. 5. Az alábbi tervek és programok nem tartoznak ennek a jegyzőkönyvnek a hatálya alá: a) A kizárólag honvédelmi vagy polgári védelmi célokat szolgáló tervek és programok; b) A pénzügyi vagy költségvetési tervek és programok. 5. cikk Kiválasztás 1. Valamennyi fél eseti vizsgálattal, a tervek és programok típusának meghatározásával, vagy e kétféle megközelítés ötvözésével meghatározza, hogy a 4. cikk 3. és 4. bekezdésében említett terveknek és programoknak valószínűleg lesz-e jelentős környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatása. Ebből a célból valamennyi fél minden esetben figye lembe veszi a III. mellékletben meghatározott szempontokat. 2. Valamennyi fél gondoskodik arról, hogy a fenti 1. bekezdésben említett eljárás lefolytatásakor kikérjék a 9. cikk 1. bekezdésében említett környezetvédelmi és egészségügyi hatóságok véleményét. 3. A megfelelő mértékig valamennyi fél törekszik arra, hogy az érintett nyilvánosság részvételi lehetőséget kapjon a tervek és programok e cikkben említett elő ze tes vizsgálatában. 4. Valamennyi fél biztosítja, hogy az 1. bekezdés szerinti következtetések, beleértve azokat az okokat, amelyek alapján nem írták elő stratégiai környezeti vizsgálat végzését, időben hozzáférhetőek legyenek a nyilvánosság számára, akár közlemények útján, akár más egyéb megfelelő módon, például az elektronikus médián keresztül. 6. cikk Tartalommeghatározás 1. Valamennyi fél gondoskodik a 7. cikk 2. bekezdésének meg fele lően a környezeti jelentésbe foglalandó releváns információk meghatározásával kapcsolatos intézkedésekről. 2. Valamennyi fél biztosítja, hogy a környezeti jelentésbe foglalandó releváns információk meghatározásakor kikérjék a 9. cikk 1. bekezdésében említett környezetvédelmi és egészségügyi hatóságok véleményét. 3. A megfelelő mértékig valamennyi fél törekszik arra, hogy az érintett nyilvánosság részvételi lehetőséget kapjon a környezeti jelentésbe foglalandó releváns információk meghatározásában. 7. cikk Környezeti jelentés 1. Valamennyi fél biztosítja, hogy a stratégiai környezeti vizsgálati kötelezettség alá eső tervekkel és programokkal kapcsolatban környezeti jelentés készüljön. 2. A környezeti jelentés a 6. cikkben foglalt meghatározással összhangban azonosítja, leírja és értékeli egy terv vagy program, illetve az ésszerű alternatívák meg valósításának valószínűleg jelentős környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatásait. A jelentés tartalmazza azokat a IV. mellékletben meghatározott információkat, amelyek ésszerűen előírhatók, figye lembe véve: a) a jelenlegi ismereteket és vizsgálati módszereket; b) a terv vagy program tartalmát és részletességét, valamint a döntéshozatali folyamatban elfoglalt helyét; c) a nyilvánosság érdekeit; és d) a döntéshozó szerv rendelkezésére bocsátandó információk körét. 3. Valamennyi fél biztosítja, hogy e jegyzőkönyv követelményeinek teljesítése érdekében a környezeti jelentések megfelelő minőségűek legyenek. 8. cikk A nyilvánosság részvétele 1. Valamennyi fél lehetőséget biztosít arra, hogy a nyilvánosság minél hamarabb, időben, hatékony módon, és akkor, amikor az összes választási lehetőség még nyitott, vehessen részt a tervek és programok stratégiai környezeti vizsgálatában. 2. Valamennyi fél, az elektronikus média vagy egyéb megfelelő eszközök felhasználásával, biztosítja, hogy a tervek vagy programok tervezete, illetve a környezeti jelentések a nyilvánosság számára időben hozzáférhetőek legyenek. 3. Valamennyi fél biztosítja, hogy az 1. és 4. bekezdés alkalmazása céljából meghatározza az érintettek körét, beleértve a releváns nem-kormányzati szervezeteket is. 4. Valamennyi fél biztosítja, hogy a 3. bekezdésben említett nyilvánosság részére ésszerű határidővel lehetőséget biztosít arra, hogy kifejthesse véleményét a terv vagy program tervezetéről és a környezeti jelentésről. 5. Valamennyi fél biztosítja, hogy a nyilvánosság tájékoztatására és az érintett nyilvánossággal történő konzultációra részletes intézkedéseket határozzanak meg és azok nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek. Ebből a célból valamennyi fél a megfelelő mértékben figye lembe veszi az V. mellékletben felsoroltakat. 9. cikk Konzultáció a környezetvédelmi és egészségügyi hatóságokkal 1. Valamennyi fél kijelöli azokat a konzultációba bevonandó hatóságokat, amelyeket sajátos környezeti vagy egészségügyi felelősségük folytán a terv vagy program meg valósításának környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatásai miatt valószínűleg érintettek. 2. A terv vagy program tervezetét és a környezeti jelentést az 1. bekezdésben említett hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. 3. Valamennyi fél lehetőséget biztosít arra, hogy az 1. bekezdésben említett hatóságok minél korábban, időben és hatékony módon kifejthessék véleményüket a terv vagy program tervezetéről és a környezeti jelentésről. 4. Valamennyi fél részletes rendelkezéseket határoz meg az 1. bekezdésben említett környezetvédelmi és egészségügyi hatóságok tájékoztatása és a velük való konzultáció tekintetében. 10. cikk Nemzetközi konzultációk 1. Amennyiben egy kibocsátó fél úgy ítéli meg, hogy valamely terv vagy program meg valósítása valószínűleg jelentős országhatáron átterjedő környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatást fog gyakorolni, illetve amennyiben a valószínűleg jelentősen érintett felek egyike ezt kéri, a kibocsátó fél a terv vagy program elfogadását megelőző lehető legkorábbi időpontban értesíti a hatásviselő felet. 2. Az értesítésnek többek között az alábbiakat kell tartalmaznia: a) A terv vagy program tervezetét és a környezeti jelentést, ezen belül az előbbiek lehetséges országhatáron átterjedő környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatásaival kapcsolatos információkat; és b) A döntéshozatali eljárással kapcsolatos információkat, ezen belül az észrevételek továbbításához rendelkezésre álló ésszerű időtartamot. 3. A hatásviselő fél az értesítésben megjelölt határidőn belül jelzi a kibocsátó félnek, hogy a terv vagy program elfogadása előtt kíván-e konzultációt folytatni, és amennyiben igen, akkor az érintett felek konzultációt kezdenek a terv vagy program meg valósításának valószínűleg országhatáron átterjedő környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatásairól, illetve a kedvezőtlen hatások megelőzésére, csökkentésére vagy enyhítésére irányuló tervezett intézkedésekről. 4. Abban az esetben, ha ilyen konzultációkra kerül sor, az érintett felek részletes intézkedésekben egyeznek meg annak biztosítására, hogy a hatásviselő fél érintett nyilvánossága és a 9. cikk 1. bekezdésében említett hatóságai tájékoztatásban részesüljenek és lehetőséget kapjanak arra, hogy ésszerű határidőn belül előterjeszthessék véleményüket a terv vagy program tervezetéről és a környezeti jelentésről. 11. cikk Döntés 1. Valamennyi fél biztosítja, hogy a tervek vagy programok elfogadásakor meg fele lően figye lembe vegyék: a) a környezeti jelentés következtetéseit; b) a környezeti jelentésben azonosított kedvezőtlen hatások megelőzésére, csökkentésére vagy enyhítésére irányuló intézkedéseket; és c) a 8. és 10. cikkek szerint kapott észrevételeket. 2. Valamennyi fél biztosítja, hogy amikor egy terv vagy program elfogadásra kerül, arról a nyilvánosságot, a 9. cikk 1. bekezdésében említett hatóságokat és a 10. cikk alapján a konzultációba bevont feleket tájékoztatja, és hogy a tervet vagy programot részükre hozzáférhetővé teszi azzal az állásfoglalással együtt, amely összefoglalja a környezeti, ezen belül az egészséget érintő megfontolások beépítésének módját, azt, hogy a 8. és 10. cikkeknek meg fele lően kapott észrevételeket miként vették figye lembe, valamint a vizsgált ésszerű alternatívák ismeretében a terv elfogadásának indokait. 12. cikk Nyomon követés 1. Valamennyi fél nyomon követi a 11. cikk alapján elfogadott tervek és programok végrehajtásának jelentős környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatásait, többek között azért, hogy korai stádiumban azonosíthassák az előre nem látott kedvezőtlen hatásokat és megtehessék a megfelelő helyreigazító intézkedéseket. 2. A végrehajtott nyomon követés eredményeit a nemzeti joggal összhangban hozzáférhetővé kell tenni a 9. cikk 1. bekezdésében meghatározott hatóságok és a nyilvánosság számára. 13. cikk Szakpolitikák és jogalkotás 1. Valamennyi fél törekszik annak biztosítására, hogy a környezeti, ezen belül az egészséget érintő szempontokat a megfelelő mértékig megfontolják és beépítsék minden olyan szakpolitikai és jogalkotási javaslat elkészítésébe, amelynek valószínűleg jelentős környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatása van. 2. Az 1. bekezdés alkalmazásakor valamennyi fél megfontolja e jegyzőkönyv megfelelő elveit és rendelkezéseit. 3. Amennyiben indokolt, valamennyi fél meghatározza a környezeti, ezen belül az egészséget érintő szempontok megfontolásának és beépítésének gyakorlati teendőit az 1. bekezdéssel összhangban, figye lembe véve a döntéshozatal átláthatóságára vonatkozó követelményeket. 4. E cikk végrehajtásáról valamennyi fél jelentést tesz az egyezmény részes feleinek találkozójának, amely e jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként is szolgál. 14. cikk Az egyezmény részes feleinek találkozója, mint a jegyzőkönyv részes feleinek találkozója 1. Az egyezmény részes feleinek találkozója e jegyzőkönyv részes feleinek találkozójául is szolgál. Az egyezmény részes feleinek találkozóját, mint a jegyzőkönyv részes feleinek találkozóját első alkalommal e jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontját követő egy éven belül kell megtartani, az egyezmény részes feleinek találkozójával együtt, amennyiben ez utóbbira az említett időszak alatt kerül sor. Az egyezmény részes feleinek találkozója, mint a jegyzőkönyv részes feleinek találkozója a továb biak ban együtt kerül megtartásra az egyezmény részes feleinek találkozójával, kivéve ha az egyezmény részes feleinek találkozója, mint a jegyzőkönyv részes feleinek találkozója másként határoz. 2. Az egyezmény azon részes felei, akik e jegyzőkönyvnek nem részes felei, megfigyelőként vehetnek részt az egyezmény részes feleinek a jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló találkozójának bármely ülésén. Amikor az egyezmény részes feleinek találkozója a jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgál, a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó döntéseket csak a jegyzőkönyv részes felei hozzák. 3. Amikor az egyezmény részes feleinek találkozója a jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgál, a részes felek találkozója hivatalának bármely olyan tagja helyett, aki az egyezmény olyan részes felét képviseli, aki ebben az időpontban nem részes fele e jegyzőkönyvnek, a jegyzőkönyv részes felei maguk közül egy másik tagot választanak. 4. Az egyezmény részes feleinek találkozója, mint a jegyzőkönyv részes feleinek találkozója rendszeresen áttekinti a jegyzőkönyv végrehajtását, és ebből a célból: a) a jegyzőkönyvben foglalt eljárások további javítása érdekében áttekinti a stratégiai környezeti vizsgálat elveit és módszertani megközelítéseit; b) információt cserél a stratégiai környezeti vizsgálat és a jegyzőkönyv végrehajtása során szerzett tapasztalatokról; c) indokolt esetben igénybe veszi a jegyzőkönyv céljainak meg valósítása szempontjából tapasztalattal rendelkező kompetens nemzetközi testületek szolgáltatásait, és velük együttműködik; d) amennyiben azt a jegyzőkönyv végrehajtásához szükségesnek ítéli, ilyen munkatestületeket hoz létre; e) amennyiben szükséges, módosítási javaslatokat vizsgál meg és fogad el a jegyzőkönyvre vonatkozóan; és f) megvizsgál és végrehajt minden olyan további lépést, beleértve a jegyzőkönyv és az egyezmény értelmében közösen végrehajtandó lépéseket is, amely a jegyzőkönyv céljainak meg valósításához szükséges. 5. Az egyezmény részes felei találkozójának eljárási szabályait e jegyzőkönyvre is értelemszerűen alkalmazni kell, kivéve, ha a jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló részes felek találkozója konszenzussal másként nem határoz. 6. Az egyezmény részes feleinek találkozója, mint a jegyzőkönyv részes feleinek találkozója első ülése alkalmával megvizsgálja és elfogadja azokat a szabályokat, amelyekkel az egyezmény betartásának felülvizsgálati eljárása e jegyzőkönyvre alkalmazhatóvá válik. 7. Valamennyi fél az egyezmény részes feleinek a jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló találkozója által meghatározott időszakonként jelentést tesz az egyezmény részes feleinek a jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló találkozójának azokról az intézkedésekről, amelyeket a jegyzőkönyv végrehajtása érdekében tett. 15. cikk Egyéb nemzetközi szerződésekkel való kapcsolat E jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nem érinti az Országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, illetve a Környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ EGB egyezmények hatályát. 16. cikk Szavazati jog 1. Az e cikk 2. bekezdésében megállapított kivételtől eltekintve e jegyzőkönyv részes feleinek mindegyike egy szavazattal rendelkezik. 2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek – a hatáskörükbe tartozó ügyekben – szavazati jogukat azon tagállamaik számával azonos számú szavazattal gyakorolják, ahányan e tagállamok közül e jegyzőkönyv részes felei. E szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik saját maguk élnek szavazati jogukkal, és ez fordítva is érvényesül. 17. cikk Titkárság Az egyezmény 13. cikke által felállított titkárság egyben e jegyzőkönyv titkárságaként is szolgál, illetve az egyezménynek a titkárság feladatait szabályozó 13. cikkének a)–c) bekezdéseit e jegyzőkönyvre is értelemszerűen alkalmazni kell. 18. cikk Mellékletek E jegyzőkönyv mellékletei a jegyzőkönyv szerves részét képezik. 19. cikk A jegyzőkönyv módosítása 1. Bármely fél javasolhatja e jegyzőkönyv módosítását. 2. A 3. bekezdésre is figyelemmel, az egyezmény 14. cikkének 2–5. bekezdéseiben szereplő, az egyezmény módosításainak elő ter jesz tési, elfogadási és hatályba léptetési eljárására vonatkozó szabályokat e jegyzőkönyv módosításaira is értelemszerűen alkalmazni kell. 3. E jegyzőkönyv alkalmazása szempontjából a felek háromnegyede, amely ahhoz szükséges, hogy egy módosítás az azt ratifikáló, jóváhagyó vagy elfogadó felek számára hatályba lépjen, a feleknek a módosítás elfogadásának időpontjában érvényes száma alapján kerül kiszámításra. 20. cikk A vitás kérdések rendezése Az egyezmény 15. cikkének a vitás kérdések rendezésére vonatkozó rendelkezéseit e jegyzőkönyvre is értelemszerűen alkalmazni kell. 21. cikk Aláírás E jegyzőkönyv Kijevben (Ukrajna) 2003. május 21-től 23-ig, valamint ezt köve tően az Egyesült Nemzetek székhelyén, New York-ban, 2003. december 31-ig áll nyitva aláírásra az Európai Gazdasági Bizottság tagországai, továbbá a Gazdasági és Társadalmi Tanács 1947. március 28-i, 36. (IV.) számú határozatának 8. és 11. bekezdése alapján az Európai Gazdasági Bizottságban konzultatív státusszal rendelkező államok, valamint az Európai Gazdasági Bizottság szuverén tagországaiból álló olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, amelyeket tagországaik az e jegyzőkönyvben foglalt kérdésekben ille té kességgel ruházták fel, beleértve az egyezménykötési kompetenciát is e kérdések vonatkozásában. 22. cikk Letéteményes E jegyzőkönyv letéteményese az Egyesült Nemzetek Főtitkára. 23. cikk Ratifikáció, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás 1. E jegyzőkönyvet a 21. cikkben említett aláíró államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek ratifikálják, fogadják el vagy hagyják jóvá. 2. E jegyzőkönyvhöz a 21. cikkben említett államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek 2004. január 1-jétől csatlakozhatnak. 3. A 2. bekezdésben nem említett bármely más állam, amely tagja az Egyesült Nemzeteknek, szintén csatlakozhat a jegyzőkönyvhöz az egyezmény részes feleinek a jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló találkozója jóváhagyásával. 4. A 21. cikkben említett olyan regionális gazdasági integrációs szervezetekre, amelyek e jegyzőkönyvnek úgy válnak részes feleivé, hogy egyik tagállamuk sem részes fele az egyezménynek, az e jegyzőkönyv értelmében fennálló valamennyi kötelezettség kötelező érvénnyel bír. Olyan szervezetek esetében, amelyeknek egy vagy több tagállama e jegyzőkönyv részes fele, az adott szervezet és annak tagállamai döntik el azt, hogy kinek milyen felelőssége van az e jegyzőkönyv keretében fennálló kötelezettségeik teljesítésében. Ilyen esetekben az adott szervezet és annak tagországai e jegyzőkönyv értelmében fennálló jogaikat párhuzamosan nem gyakorolhatják. 5. A 21. cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezetek ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratukban nyilatkoznak arról, hogy az e jegyzőkönyv hatáskörébe tartozó kérdésekben milyen mértékben rendelkeznek kompetenciával. E szervezetek a letéteményest a kompetenciájuk mértékében bekövetkező bárminemű jelentős változásról is tájékoztatják. 24. cikk Hatálybalépés 1. E jegyzőkönyv a tizenhatodik ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése utáni 90. napon lép hatályba. 2. E cikk 1. bekezdésének alkalmazása céljából egy, a 21. cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okirat nem számítható hozzá e szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratok számához. 3. Minden olyan, a 21. cikkben említett állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amely e jegyzőkönyvet a tizenhatodik ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után ratifikálja, fogadja el, hagyja jóvá vagy csatlakozik hozzá, e jegyzőkönyv az illető állam vagy szervezet saját ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követő 90. napon lép hatályba. 4. E jegyzőkönyv hatálya azokra a tervekre, programokra, szakpolitikákra és jogalkotásra terjed ki, amelyek első hivatalos előkészítő intézkedésére e jegyzőkönyv hatályba lépésének időpontja után kerül sor. Amennyiben arra a félre, amelynek joghatósága alatt egy terv, program, szakpolitika vagy jogalkotás előkészítését előirányozták, a 3. bekezdés alkalmazandó, e jegyzőkönyv hatálya azokra a tervekre, programokra, szakpolitikákra és jogalkotásra terjed ki, amelyek első hivatalos előkészítő intézkedésére e jegyzőkönyvnek a szóban forgó félre vonatkozó hatályba lépésének időpontja után kerül sor. 25. cikk Visszalépés Valamennyi fél e jegyzőkönyvnek a rá vonatkozó hatálybalépését követő négy év elteltével a letéteményesnek eljuttatott írásbeli visszalépési nyilatkozattal e jegyzőkönyvtől bármikor visszaléphet. Minden ilyen visszalépés a letéteményeshez eljuttatott nyilatkozat kézhezvételétől számított 90. nappal lép hatályba. Egyik ilyen visszalépés sem érinti az 5–9., 11. és 13. cikkek alkalmazását az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó olyan stratégiai környezeti vizsgálatokra nézve, amelyek már megindultak, illetve e jegyzőkönyv 10. cikkének alkalmazását olyan értesítésre vagy kérelemre nézve, amelyet a szóban forgó visszalépés hatályba lépése előtt terjesztettek elő. 26. cikk Hiteles szövegek E jegyzőkönyv eredeti példánya, amelynek az angol, a francia és az orosz nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kerül letétbe helyezésre. A FENTIEK HITELÉÜL az erre szabályszerűen feljogosított alulírottak ezt a jegyzőkönyvet aláírták. KÉSZÜLT Kijevben (Ukrajna), a kettőezerharmadik év május havának huszonegyedik napján. MELLÉKLETEK I. MELLÉKLET A 4. cikk 2. bekezdésében említett projektek jegyzéke 1. Nyersolaj finomítók (kivéve azon üzemeket, amelyek csupán kenőanyagokat gyártanak nyersolajból) és a naponta 500 tonna vagy annál több szenet vagy bitumenpalát gázosító vagy cseppfolyósító létesítmények. 2. Hőerőművek és más égetőművek 300 megawatt vagy annál nagyobb hőteljesítménnyel, valamint atomerőművek és egyéb atomreaktorok (kivéve az olyan kutatási létesítményeket, amelyek hasadóképes és szaporító anyagok termelésére, illetve átalakítására szolgálnak, és maximális teljesítményük nem haladja meg az 1 kilowatt folyamatos hőterhelést). 3. Kizárólag nukleáris fűtőanyag termelésére vagy dúsítására, kiégett nukleáris fűtőanyag reprocesszálására vagy radioaktív hulladék tárolására, elhelyezésére és feldolgozására szolgáló létesítmények. 4. Nyersvas és acél elsődleges olvasztására, valamint nemvas fémek termelésére szolgáló nagyobb létesítmények. 5. Azbeszt kinyerésére és azbeszt vagy azbeszttartalmú termékek feldolgozására és átalakítására szolgáló létesítmények: azbesztcement termékek esetében az évente több mint 20 000 tonna készterméket előállító létesítmények, súrlódó anyagok esetében az évente több mint 50 tonna készterméket előállító üzemek, más azbesztfelhasználás esetében a 200 tonna/év fölötti azbesztfelhasználású létesítmények. 6. Komplex vegyiművek. 7. Autópályák, gyorsforgalmi utak1, távolsági vasúti pályák és legalább 2100 méter alaphosszúságú kifutópályával rendelkező repülőterek2 építése. 8. Nagyátmérőjű olaj- és gázvezetékek. 9. Olyan kereskedelmi kikötők, valamint belvízi hajóutak és a belvízi hajóutak kikötői, amelyek lehetővé teszik 1350 tonna fölötti hajók áthaladását. 10. Hulladékártalmatlanító létesítmények mérgező és veszélyes hulladékok égetésére, kémiai kezelésére vagy lerakására. 11. Nagy gátak és víztározók. 12. Felszín alatti vízkivételi tevékenységek azon esetekben, amikor a vízkitermelés éves mennyisége 10 millió köbméter vagy annál több. 13. Cellulóz- és papírgyártás, napi 200 tonna vagy annál több légszáraz anyag termelésével. 14. Fémtartalmú ércek és szén nagyobb mértékű bányászata, helyszíni kitermelése és dúsítása. 15. Tengeri szénhidrogén termelés. 16. Kőolaj, petrokémiai és vegyi termékek tárolására szolgáló nagyobb létesítmények. 17. Erdőirtás nagy területeken. 1 E jegyzőkönyv alkalmazásában: – Az „autópálya” kifejezetten gépjárművek számára tervezett és épített közút, amely nem a közút mentén elhelyezkedő ingatlanokat szolgálja ki, és amely: a) egyes pontoktól, illetve időleges helyzetektől eltekintve a két forgalmi irány számára külön forgalmi sávokkal rendelkezik, amelyeket elválasztósáv vagy kivételes esetben egyéb eszköz határol el egymástól, b) szintben nem keresztez semmiféle utat, vasúti vagy villamosvágányt vagy gyalogutat, és c) kifejezetten autópályaként van jelölve. – A „gyorsforgalmi út” gépjárművek számára fenntartott olyan út, amelyre csak bizonyos pontokon vagy szabályos kereszteződésekben lehet ráhajtani, és amelynek a forgalmi sávján (sávjain) megállni és várakozni tilos. 2 E jegyzőkönyv alkalmazásában a „repülőtér” olyan repülőtér, amely megfelel az 1944-ben megkötött, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet létrehozó Chicagói Egyezményben (a 14. mellékletben) szereplő meghatározásnak. II. MELLÉKLET A 4. cikk 2. bekezdésében említett egyéb projektek 1. Birtokrendezési projektek. 2. Művelés alatt nem álló vagy félig természetes állapotú földterületek intenzív mezőgazdasági hasznosítását célzó projektek. 3. Mezőgazdasági vízgazdálkodási projektek, beleértve az öntözést és a vízelvezetést. 4. Intenzív állattartásra (beleértve a baromfitartást) szolgáló létesítmények. 5. Erdő első telepítése és erdőirtás más földhasználatra történő áttérés céljából. 6. Intenzív haltenyésztés. 7. Az I. mellékletben nem szereplő atomerőművek és egyéb atomreaktorok1, (kivéve az olyan kutatási létesítményeket, amelyek hasadóképes és szaporító anyagok termelésére, illetve átalakítására szolgálnak, és maximális teljesítményük nem haladja meg az 1 kilowatt folyamatos hőterhelést) ideértve az ilyen erőművek és reaktorok leszerelését és üzemen kívül helyezését is). 8. 220 kV vagy annál nagyobb feszültségű és legalább 15 km hosszú nagyfeszültségű villamos légvezetékek építése, illetve légvezetékeken keresztül történő villamosenergia-szállításra irányuló egyéb projektek. 1 E jegyzőkönyv alkalmazásában az atomerőművek és egyéb nukleáris reaktorok attól kezdve nem minősülnek ilyen létesítménynek, hogy a nukleáris fűtőanyag és egyéb radioaktívan szennyezett elemek teljes mennyiségét véglegesen eltávolították a létesítmény helyszínéről. 9. Villamosenergia, gőz és melegvíz előállítására szolgáló ipari létesítmények. 10. Gáz, gőz és melegvíz szállítására szolgáló ipari létesítmények. 11. Fosszilis tüzelőanyagok és földgáz felszíni tárolása. 12. Éghető gázok felszín alatti tárolása. 13. Szén és lignit ipari brikettezése. 14. Vízerőművek. 15. Energiatermelés céljából szélenergiát hasznosító létesítmények (szélerőműparkok). 16. Az I. mellékletben nem szereplő, alábbi célokra tervezett létesítmények: – Nukleáris fűtőanyag termelése vagy dúsítása; – Kiégett nukleáris fűtőanyag feldolgozása; – Kiégett nukleáris fűtőanyag végleges elhelyezése; – Kizárólag radioaktív hulladék végleges elhelyezése; – Kizárólag kiégett nukleáris fűtőanyagok (10 évnél hosszabb időre tervezett) termelési helytől eltérő helyen történő tárolása; vagy – Radioaktív hulladék feldolgozása és tárolása. 17. Kőbányák, külszíni bányák és tőzegkitermelés (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 18. Mélyművelésű bányák (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 19. Ásványi anyagok kitermelése tengeri vagy folyami kotrással. 20. Mélyfúrások (különösen a geotermikus fúrás, a nukleáris hulladék tárolásával összefüggő fúrás, a vízellátással összefüggő fúrás), a talaj tömörségének vizsgálatára irányuló fúrások kivételével. 21. Felszíni ipari létesítmények szén, kőolaj, földgáz és ércek, valamint bitumenes pala kitermelésére. 22. Öntöttvas és acél olvasztására szolgáló integrált létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 23. Nyersvas vagy acél gyártására szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás) beleértve a folyamatos öntést. 24. Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények (meleghengerművek, kovácsüzemek kalapácsokkal, olvasztott fém védőbevonatok felhordása). 25. Vasfém-öntödék. 26. Kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárással nemvas nyersfémek ércből, dúsított ércből vagy másodlagos nyersanyagokból történő előállítására szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 27. Olvasztásra szolgáló létesítmények, ideértve a nemvasfémek ötvözését és a visszanyert termékeket is (finomítás, öntés stb.), kivéve a nemesfémeket (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 28. Fémek és műanyagok felületi kezelésére elektrolitikus vagy vegyi eljárást alkalmazó létesítmények. 29. Gépjárművek gyártása és összeszerelése, valamint gépjárműmotorok gyártása. 30. Hajógyárak. 31. Légi járművek gyártására és javítására szolgáló létesítmények. 32. Vasúti berendezések gyártása. 33. Süllyesztékes kovácsolás robbanóanyaggal. 34. Fémércek pörkölésére és szinterelésére szolgáló létesítmények. 35. Kokszolókemencék (száraz szénlepárlás). 36. Cementgyártó létesítmények. 37. Üveggyártó létesítmények, ideértve az üvegszál gyártását. 38. Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, ideértve az ásványi szálak gyártását. 39. Égetéssel előállított kerámia termékek, különösen tetőcserép, tégla, tűzálló tégla, csempe, kőedény vagy porcelán gyártása. 40. Vegyi anyagok előállítására vagy köztes vegyipari termékek kezelésére szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 41. Peszticidek és gyógyszeripari termékek, festékek és lakkok, elasztomerek és peroxidok gyártása. 42. Kőolaj, petrokémiai és vegyipari termékek tárolására szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 43. Növényi és állati olajok és zsírok gyártása. 44. Növényi és állati termékekből konzerv gyártása. 45. Tejtermékek gyártása. 46. Sörfőzés és malátagyártás. 47. Édesség- és szirupgyártás. 48. Vágóhidak. 49. Ipari keményítőgyártás. 50. Halliszt és halolaj gyártása. 51. Cukorgyárak. 52. Papírpép, papír- és kartongyártás ipari létesítményei (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 53. Szálak és textilanyagok előkezelését vagy festését végző üzemek. 54. Bőr és irha cserzését végző létesítmények. 55. Cellulóz feldolgozására és gyártására szolgáló létesítmények. 56. Elasztomer alapú termékek gyártása és feldolgozása. 57. Mesterséges ásványi szálak előállítására szolgáló létesítmények. 58. A robbanó anyagok visszanyerésére vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmények. 59. Azbeszt és azbeszt termékek gyártására szolgáló létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 60. Állatihulladék-ártalmatlanító létesítmények. 61. Próbapadok motorokhoz, turbinákhoz és reaktorokhoz. 62. Állandó verseny- és tesztpályák gépjárművek részére. 63. Gáz vagy kőolaj szállítására szolgáló vezetékek (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 64. Vegyi anyagok szállítására szolgáló vezetékek, amelyek átmérője meghaladja a 800 mm-t, hossza pedig a 40 km-t. 65. Vasútépítés és intermodális átrakodó állomások, és intermodális terminálok építése (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 66. Villamospályák, magas- vagy földalatti vasutak, függővasutak vagy hasonló különleges, kizárólag vagy elsősorban személyszállításra használt vasutak építése. 67. Utak építése, ideértve a meglévő utak áthelyezését és/vagy kiszélesítését is (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 68. Kikötők és kikötői létesítmények építése, ideértve a halászkikötőket is (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 69. Belvízi hajóutak és a belvízi közlekedés kikötői (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 70. Kereskedelmi kikötők, parthoz vagy előkikötőhöz kapcsolódó be- és kirakó kikötőhelyek (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 71. Folyócsatornázás és árvízvédelmi művek. 72. Repülőterek1 építése (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 73. Hulladékártalmatlanító létesítmények, ideértve a hulladéklerakókat is (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 74. Nem veszélyes hulladékok égetésére vagy kémiai kezelésére szolgáló hulladékártalmatlanító létesítmények. 75. Ócskavastárolók, ideértve a járműroncsokat is. 76. Szennyvíziszap-lerakó telepek. 77. Felszín alatti vízkivétel és a felszín alatti vízbe való mesterséges víz-visszatáplálás (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 78. A folyók vízgyűjtői közötti, a vízkészletek átvezetését szolgáló létesítmények. 79. Szennyvíztisztító telepek. 80. Duzzasztógátak és víz visszatartására, illetve hosszú távú vagy állandó tározására tervezett más létesítmények (az I. mellékletben nem szereplő projektek). 81. Erózió ellen védő tengerparti művek és a tengerben épült létesítmények, amelyek például védőgát, kikötőgát, móló vagy más parti védelmi művek építése révén alkalmasak a tengerpart módosítására, kivéve az ilyen művek fenntartását és helyreállítását. 82. Víztávvezetékek. 83. Sípályák, sífelvonók, drótkötélpályák és azok kiegészítő létesítményei. 84. Kishajókikötők. 85. A városi területeken kívül található üdülőtelepek, szállodakomplexumok és azok kiegészítő létesítményei. 86. Állandó kempingek és lakókocsiparkok. 87. Szabadidőparkok. 1 E jegyzőkönyv alkalmazásában a „repülőtér” olyan repülőtér, amely megfelel az 1944-ben megkötött, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet létrehozó Chicagói Egyezményben (a 14. mellékletben) szereplő meghatározásnak. 88. Ipari területek fejlesztésére vonatkozó projektek. 89. Városfejlesztési projektek, ideértve a bevásárlóközpontok építését és autóparkolók létesítését. 90. Földterület visszanyerése a tengertől. III. MELLÉKLET Az 5. cikk 1. bekezdésében szereplő, valószínűleg jelentős környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatások meghatározására szolgáló kritériumok 1. A terv vagy program jelentősége a környezettel, ezen belül az egészséggel kapcsolatos szempontok beillesztése szempontjából, különös tekintettel a fenntartható fejlődés elősegítésére. 2. A terv vagy program milyen mértékben szabja meg a projektek és egyéb tevékenységek kereteit, azok helyszínére, jellegére, méretére és működési feltételeire való tekintettel, vagy az erőforrások igénybevétele szerint. 3. A terv vagy program milyen mértékben befolyásol egyéb terveket és programokat, beleértve a valamely terv- vagy programhierarchián belülieket. 4. A terv vagy program szempontjából lényeges környezeti, ezen belül az egészséget érintő problémák. 5. A környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatások jellege: köztük azok valószínűsége, időtartama, gyakorisága, visszafordíthatósága, nagyságrendje és mértéke (például azon földrajzi terület kiterjedése vagy a népesség száma, amelyet a hatás várhatóan érinteni fog). 6. A környezetet, ezen belül az egészséget érintő kockázatok. 7. A hatások országhatárokon átnyúló jellege. 8. A terv vagy program milyen mértékben fogja befolyásolni az értékes vagy sérülékeny területeket, ideértve az elismert nemzeti vagy nemzetközi védettséget élvező tájakat. IV. MELLÉKLET A 7. cikk 2. bekezdésében említett információk 1. A terv vagy program tartalma, fő céljai, valamint egyéb tervekkel és programokkal való kapcsolata. 2. A környezet jelenlegi állapotának lényeges jellemzői, beleértve az egészséggel kapcsolatos szempontokat is, és azok valószínűsíthető alakulása a terv vagy program meg valósulásának elmaradása esetén. 3. A valószínűleg jelentősen érintett területek környezeti jellemzői, beleértve az egészséggel kapcsolatos szem pontokat is. 4. A terv vagy program szempontjából lényeges környezeti, ezen belül az egészséget érintő problémák. 5. A terv vagy program szempontjából lényeges nemzetközi, nemzeti, illetve egyéb szinteken kitűzött környezeti, ezen belül az egészséget érintő célok, és az, hogy a terv vagy program kidolgozása során miképpen vették figye lembe ezeket, illetve egyéb környezeti, ezen belül az egészséget érintő szempontokat. 6. A valószínűleg jelentős környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatások1, a 7. cikk 2. bekezdésében meghatározottak szerint. 7. A terv vagy program végrehajtása során a környezetre, ezen belül az egészségre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások megelőzését, csökkentését vagy enyhítését célzó tervezett intézkedések. 8. Azoknak az okoknak a felvázolása, amelyek miatt az adott megoldásokat választották, és a vizsgálat elvégzésének leírása, beleértve a szükséges információk összeállítása során felmerült nehézségeket (pl. technikai hiányosságok vagy az ismeretek hiánya). 9. A terv vagy program végrehajtása során a környezetre, ezen belül az egészségre gyakorolt hatások nyomon követésére tervezett intézkedések. 10. A valószínűleg jelentős, országhatáron átterjedő környezeti, ezen belül az egészséget érintő hatások. 11. A megadott információk nem technikai jellegű összefoglalása. 1 Ezek lehetnek másodlagos, halmozott, szinergiát eredményező, rövid, közép- és hosszú távú, végleges vagy átmeneti, illetve pozitív vagy negatív hatások. V. MELLÉKLET A 8. cikk 5. bekezdésében említett információk 1. A javasolt terv vagy program, és annak jellege. 2. A terv vagy program elfogadásáért felelős hatóság. 3. A tervezett eljárás, ezen belül az alábbiak: a) Az eljárás megkezdésének időpontja; b) A nyilvánosság részvételi lehetőségei; c) Adott esetben a várható közmeghallgatás időpontja és helye; d) Azon hatóság, amelytől releváns információk beszerezhetők, illetve ahol azokat elhelyezték avégett, hogy a nyilvánosság azokat megvizsgálhassa; e) Azon hatóság, amelyhez megjegyzések vagy kérdések nyújthatók be, valamint a megjegyzések vagy kérdések továbbítási ideje; és f) A javasolt terv vagy program vonatkozásában rendelkezésre álló, a környezettel, ezen belül az egészséggel kapcsolatos információk köre. 4. Az a tény, hogy a tervet vagy programot várhatóan alá kell-e vetni országhatáron átterjedő vizsgálatnak.” 4. § Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továb biak ban: Kr.) 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(2) A környezeti értékelésnek azt az információt kell tartalmaznia, ami a Kvt. 43. § (7) bekezdésében foglaltak, valamint a 7. § (4) bekezdés szerinti tematika kielégítéséhez és a döntéshozatalhoz a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek, a terv, illetve program tartalmának és részletezettségének, a döntéshozatali folyamatban elfoglalt helyének figye lembe véte lével megkívánható, tekintettel a nyilvánosság észrevételeire is. A környezeti értékelés kidolgozásához felhasználható minden rendelkezésre álló, az adott terv, illetve program környezeti hatásaira vonatkozó korábbi vagy folyamatban lévő tervezési, illetve programalkotási munkákból származó, valamint más uniós jogi aktus végrehajtása során keletkezett információ is. (3) A környezeti értékelésnek és a terv, illetve program tervezetének Kvt. 43. § (6) bekezdés a) pontja szerinti véleményezéséhez a kidolgozó a) megküldi a terv, illetve program egyeztetési dokumentációját a környezeti értékeléssel a környezet védelméért felelős szerveknek és a Kvt. 44. § (2) bekezdés b) pontja szerint az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak; b) nyilvánosságra hozza a következőket: ba) a terv, illetve program célja, bb) a terv, illetve program környezeti értékelést is tartalmazó egyeztetési dokumentációja hol és mikor tekinthető meg, bc) milyen módon és időpontig lehet észrevételeket tenni, bd) a terv, illetve program szempontjából releváns és rendelkezésre álló környezeti információk, valamint azok megismerhetősége. (3a) A vélemények és az észrevételek megadására a véleménykérés kézhezvétele vagy nyilvánosságra hozatala időpontjától számítva legalább 30 napos határidőt kell biztosítani. A kidolgozó az általa megadott határidőre beérkezett véleményeket és észrevételeket veszi figye lembe.” 5. § A Kr. 12. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [A monitorozási intézkedések kiterjednek különösen] „c) a monitorozás eredményeinek hozzáférhetővé tételére a környezet védelméért felelős szervek és a nyilvánosság számára.” 6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2–5. §, valamint a 7. § és a 8. § a Jegyzőkönyv 24. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Jegyzőkönyv, a 2–5. §, valamint a 7. § és 8. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását köve tően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik. 7. § Ez a rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991-ben aláírt ENSZ EGB egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról szóló, 2008. október 20-i 2008/871/EK tanácsi határozatnak való megfelelést szolgálja. 8. § (1) A 4. § és az 5. § a Jegyzőkönyv 24. cikkében meghatározott időpontot követő napon hatályát veszti. (2) E § a Jegyzőkönyv 24. cikkében meghatározott időpontot követő második napon hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök