2016. CLIII. törvény a Magyarország Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről.

2016. CLIII. törvény a Magyarország Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország Kormánya és az  Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2016. december 6-i ülésnapján fogadta el. LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS AZ EGYIPTOMI ARAB KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT Tartalomjegyzék Preambulum 1. cikk: Fogalmak meghatározása és értelmezése 2. cikk: A Chicagói Egyezmény alkalmazhatósága 3. cikk: Forgalmi jogok nyújtása 4. cikk: Kijelölés és engedélyezés 5. cikk: Jogok visszavonása, felfüggesztése és korlátozása 6. cikk: A megállapodás szerinti járatok üzemeltetésének alapelvei 7. cikk: Vámok és egyéb díjak 8. cikk: Jogszabályok és rendelkezések alkalmazása 9. cikk: Légialkalmassági és személyzet alkalmassági bizonyítványok 10. cikk: Biztonság 11. cikk: Használati díjak 12. cikk: A légiközlekedés védelme 13. cikk: Kereskedelmi tevékenységek 14. cikk: Pénzeszközök átutalása 15. cikk: Menetrendek jóváhagyása 16. cikk: Viteldíjak 17. cikk: Információcsere 18. cikk: Konzultáció 19. cikk: Viták rendezése 20. cikk: A megállapodás módosítása 21. cikk: Nyilvántartásba vétel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél 22. cikk: Felmondás 23. cikk: Hatályba lépés Preambulum Magyarország Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya (a továbbiakban „Szerződő Felek”); az 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény részeseiként; attól az  óhajtól vezérelve, hogy szorosabbra fűzze az  együttműködést a  légiközlekedésben és hozzájáruljon a nemzetközi polgári repülés fejlődéséhez, attól az  óhajtól vezérelve, hogy a  fent említett Egyezménnyel összhangban lévő és azt kiegészítő megállapodást kössenek a területeik közötti és azon túli nemzetközi légi szolgáltatások létrehozásáról; az alábbiakban állapodtak meg: 1. CIKK FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA ÉS ÉRTELMEZÉSE 1) Jelen Megállapodás alkalmazásában, kivéve, ha a szöveg másként rendelkezik; (a) „légügyi hatóság” kifejezés Magyarország esetében a  Légügyi Főigazgató, az  Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya esetében a  Polgári Légügyi Miniszter, illetve mindkét esetben bármely olyan személyt vagy szervezetet jelent, aki/amely a jelen Megállapodással érintett bármely feladat ellátására jogosult; (b) „Megállapodás szerinti járatok” kifejezés menetrend szerinti nemzetközi légi járatok „meghatározott útvonalakon” utasok, poggyászok, áruk és posta szállítására légijárművel történő fuvarozását jelenti elkülönülten vagy együttesen, a megállapodott repülési kapacitásnak megfelelően. (c) „Meghatározott útvonalak” kifejezés a jelen Megállapodás Függelékében meghatározott útvonalat jelenti; (d) „Megállapodás” kifejezés a jelen Megállapodást, a hozzá kapcsolódó Függeléket, valamint a Megállapodás és a Függelék valamennyi módosítását jelenti; (e) „légijárat”, „nemzetközi légijárat”, „légitársaság”, és „nem kereskedelmi célból történő leszállás” kifejezések az Egyezmény 96. cikkében meghatározott jelentéssel bírnak; (f ) „Függelék” kifejezés a  jelen Megállapodáshoz csatolt útvonaltervet és annak minden záradékát vagy jegyzetét, valamint azok valamennyi módosítását jelenti; (g) „kizárólag árufuvarozást nyújtó légijárat”: olyan légijármű által nyújtott nemzetközi légijáratot jelent, mely fedélzetén árut vagy postai küldeményt (kísérő utassal) külön vagy együttesen szállítanak, de fizető utast nem. (h) „kapacitás” kifejezés légijármű vonatkozásában azon hasznos terhelést jelent, amely rendelkezésre áll egy adott útvonalon vagy annak egy szakaszán; „kapacitás” kifejezés: a  megállapodás szerinti légijáratok vonatkozásában az  adott szolgáltatás nyújtására használt légijármű kapacitását jelenti megszorozva a légijármű adott periódusban, adott útvonalon vagy annak egy szakaszán számított repülési gyakoriságával; (i) „illetőséggel rendelkező jogalanyok” kifejezés Magyarország esetében az  Európai Unió tagállamaiban illetőséggel rendelkező jogalanyokra értendő. Az  Egyiptomi Arab Köztársaság esetében az  Egyiptomi Arab Köztársaságban illetőséggel rendelkező jogalanyokra értendő; (j) „Egyezmény” kifejezés az  1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezményt jelenti, és magában foglal: (i) valamennyi kapcsolódó módosítást, amely az Egyezmény 94. cikke (a) bekezdése értelmében lépett hatályba és amelyet mindkét Szerződő Fél megerősített; valamint (ii) az  Egyezmény 90.  cikke értelmében elfogadott valamennyi függeléket vagy módosítást, amennyiben az adott melléklet vagy módosítás bármely adott időpontban mindkét Szerződő Fél számára hatályba lépett; (k) „kijelölt légitársaság” kifejezés olyan légitársaságot vagy légitársaságokat jelent, amely(ek) a  jelen Megállapodás 4. cikke értelmében került(ek) kijelölésre és engedélyezésre; (l) „viteldíj” kifejezés az  utasok, a  poggyász és az  áruk szállításáért fizetendő díjakat, és azok alkalmazásának feltételeit jelenti, de ide nem értve a posta szállításának költségeit; (m) „terület” kifejezés egy állam vonatkozásában az Egyezmény 2. cikkében meghatározott jelentéssel bír; (n) A „Használati díjak” kifejezés a légitársaságok részére az illetékes hatóságok által a repülőtéri tulajdon, illetve légiközlekedési létesítmények használatáért megállapított vagy engedélyezett díjat jelent; (o) A jelen Megállapodásban az  „EU szerződésekre” vonatkozó hivatkozásokat az  Európai Unióról szóló Szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló Szerződésre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni. 2. CIKK A CHICAGÓI EGYEZMÉNY ALKALMAZHATÓSÁGA Jelen Megállapodás végrehajtása során a  Szerződő Feleknek az  Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárniuk, amennyiben az adott rendelkezések a nemzetközi légijáratokra alkalmazandók. 3. CIKK FORGALMI JOGOK NYÚJTÁSA 1) Mindegyik Szerződő Fél biztosítja a  másik Szerződő Fél számára a  jelen Megállapodásban meghatározott jogokat annak érdekében, hogy kijelölt légitársaságuk vagy légitársaságaik számára lehetővé tegyék a  jelen Megállapodás szerinti légijáratok megjelölt útvonalakon történő létrehozását és üzemeltetését. 2) A  jelen Megállapodás rendelkezéseitől függően mindegyik Szerződő Fél Kijelölt légitársaságai az  alábbi jogokat élvezik: (a) a másik Szerződő Fél területének leszállás nélküli átrepülése; (b) nem kereskedelmi célból történő leszállások az említett területen; és (c) az említett területen leszállás a  Függelékben meghatározott pontokon a  másik Szerződő Fél területéről érkező vagy területére szállított utasok, poggyász, áruk és postai küldemények felvétele és lerakása céljából a meghatározott útvonalakon a Megállapodás szerinti járatok üzemeltetésekor. 3) Mindegyik Szerződő Fél azon légitársaságai, amelyeket nem a 4. cikk alapján jelöltek ki, szintén élvezik a jelen cikk 2. bekezdésének (a) és (b) pontjaiban meghatározott jogokat. 4) Jelen cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető olyan módon, mintha az bármely Szerződő Fél bármely kijelölt légitársaságának jogot adna arra, hogy a  másik Szerződő Fél területén utasokat, poggyászt és árut – ideértve a postát is – vegyen fel az adott Szerződő Fél területén lévő másik pontra történő szállítás céljából. 5) Amennyiben fegyveres konfliktus, politikai zavargások vagy fejlemények, illetve speciális és rendkívüli körülmények következtében az  egyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága nem képes a  megállapodás szerinti járatok rendes útvonalon történő üzemeltetésére, úgy a másik Szerződő Félnek kötelessége minden tőle telhetőt megtennie annak érdekében, hogy a  megállapodás szerinti adott járat további üzemeltetése a  Szerződő Felek kölcsönös döntése szerint meghatározott ideiglenes útvonalakra történő átszervezéssel lehetővé váljon. 4. CIKK KIJELÖLÉS ÉS ENGEDÉLYEZÉS 1) A Szerződő Feleknek joga van a megállapodás szerinti járatok megjelölt útvonalakon történő üzemeltetése céljából egy vagy több légitársaságot kijelölni. Az  ilyen kijelölésekről szóló értesítésnek írásban kell megtörténnie az egyik Szerződő Fél légitársaságot kijelölő légügyi hatóság által a  másik Szerződő Fél légügyi hatósága felé, diplomáciai úton. 2) Az ilyen értesítések kézhezvételétől számítva a  másik Szerződő Fél a  lehető legrövidebb időn belül megadja a  kijelölt légitársaságnak vagy kijelölt légitársaságoknak a  megfelelő üzemelési engedélyeket és meghatalmazásokat, feltéve hogy: a) Magyarország által kijelölt légitársaság esetében: (i) a légitársaság Magyarország területén került bejegyzésre az  EU-Szerződések értelmében és az európai uniós joggal összhangban kiadott érvényes működési engedéllyel rendelkezik; valamint (ii) a légijármű üzemben tartási engedélyének kiadásáért felelős európai uniós tagállam tényleges szabályozói felügyeletet gyakorol és tart fenn a  légitársaság felett, valamint az  illetékes légügyi hatóságot egyértelműen meghatározták a kijelölésben; valamint (iii) a légitársaság tulajdonjoga és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén az  Európai Unió vagy az  Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény tagállamai és/vagy az  azokban illetőséggel rendelkező jogalanyok kezében van; és (iv) a légitársaság központi ügyvezetésének helye annak az európai uniós tagállamnak a területén van, amelytől az érvényes működési engedélyét kapta. b) az Egyiptomi Arab Köztársaság által kijelölt légitársaság esetében: (i) az Egyiptomi Arab Köztársaság területén került bejegyzésre és az  Egyiptomi Arab Köztársaság alkalmazandó jogszabályainak megfelelően engedélyezték üzemelésre; valamint (ii) a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét az  Egyiptomi Arab Köztársaság illetékes légügyi hatósága gyakorolja és tartja fenn, valamint (iii) a légitársaság tulajdonjoga és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén az Egyiptomi Arab Köztársaság, vagy állampolgárai kezében van, és (iv) központi ügyvezetésének helye az Egyiptomi Arab Köztársaságban van. c) A kijelölt légitársaság alkalmas arra, hogy a kérelmet vagy kérelmeit elbíráló Szerződő Fél által a nemzetközi légijáratok üzemeltetése során általában alkalmazott nemzeti jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfeleljen; 3) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága megkövetelheti a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságától, hogy igazolja, képes teljesíteni a  jogszabályokban és rendelkezésekben szereplő feltételeket, amelyeket általánosan alkalmaz az  érintett hatóság a  nemzetközi légijáratok üzemeltetésére vonatkozóan, a  Chicagói Egyezmény rendelkezésével összhangban. 4) Miután a  légitársaság a  fentiek alapján kijelölésre került és az  üzemeltetési engedélyt megkapta, a  jelen Megállapodás összes vonatkozó rendelkezésének teljesülése esetén a megállapodás szerinti járatok üzemeltetését bármikor megkezdheti. 5. CIKK A JOGOK VISSZAVONÁSA, FELFÜGGESZTÉSE ÉS KORLÁTOZÁSA 1) Bármely Szerződő Félnek jogában áll a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság üzemeltetési vagy műszaki engedélyének kiadását megtagadni, azt visszavonni, felfüggeszteni vagy korlátozni amennyiben: a) Magyarország által kijelölt légitársaság esetében: (i) nem Magyarország területén került bejegyzésre az  EU-szerződések értelmében lévő vagy nem rendelkezik az európai uniós joggal összhangban kiadott érvényes működési engedéllyel; vagy (ii) a légijármű üzemben tartási engedélyt kiállító európai uniós tagállama nem gyakorol vagy tart fenn tényleges szabályozó felügyeletet a  légitársaság felett, vagy az  illetékes légügyi hatóságot nem határozták meg egyértelműen a kijelölésben; vagy (iii) a légitársaság tulajdonjoga és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén nem az  Európai Unió vagy az  Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény tagállamai és/vagy az  azokban illetőséggel rendelkező jogalanyok kezében van; vagy (iv) a légitársaság olyan Európai Uniós tagállam által kiadott légijármű üzemben tartási engedéllyel rendelkezik, amely tagállammal az Egyiptomi Arab Köztársaság nem rendelkezik kétoldalú légügyi megállapodással, és az adott európai uniós tagállam a forgalmi jogok gyakorlását az Egyiptomi Arab Köztársaság által kijelölt valamely légitársaságtól megtagadta. b) az Egyiptomi Arab Köztársaság által kijelölt légitársaság esetében: (i) a légitársaság nem az  Egyiptomi Arab Köztársaság területén került bejegyzésre vagy nem az Egyiptomi Arab Köztársaság jogszabályainak megfelelően engedélyezték üzemelésre; vagy (ii) a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét nem az  Egyiptomi Arab Köztársaság hatóságai gyakorolják vagy tartják fenn; valamint (iii) a légitársaság tulajdonjoga és tényleges felügyelete közvetlenül vagy többségi tulajdon révén nem az Egyiptomi Arab Köztársaság és/vagy az Egyiptomi Arab Köztársaságban illetőséggel rendelkező jogalanyok kezében van. A jelen bekezdésben biztosított jogai gyakorlása során az  Egyiptomi Arab Köztársaság az  európai uniós légitársaságok között nem alkalmazhat állampolgársági alapon hátrányos megkülönböztetést. c) abban az  esetben, ha a  kijelölt légitársaság nem alkalmas arra, hogy eleget tegyen azon Szerződő Fél nemzetközi légi szállítás működtetésére általában alkalmazott jogszabályai és rendelkezései által előírt feltételeknek megfelelő üzemelésnek, amely megkapja a kijelölést; vagy d) abban az  esetben, ha a  kijelölt légitársaság az  ezen jogokat biztosító Szerződő Fél jogszabályait és rendelkezéseit nem tartja be, vagy e) a kijelölt légitársaság a menetrend szerinti üzemelést nem jelen Megállapodás szerinti feltételeknek megfelelően végzi. 2) Hacsak a  fentiekben hivatkozott jogszabályok és rendelkezések további be nem tartásának megakadályozása érdekében azonnali intézkedés nem szükséges, jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott jogok gyakorlására csak a légügyi hatóságok közötti konzultációt követően kerülhet sor. A konzultációt annak felvetésétől számított harminc (30) napon belül kell megtartani, hacsak arról nem egyeznek meg másképp. 6. CIKK A MEGÁLLAPODÁS SZERINTI JÁRATOK ÜZEMELTETÉSÉNEK IRÁNYELVEI 1) Mindkét Szerződő Fél saját hatáskörében megteszi a  szükséges lépéseket minden olyan diszkriminatív és tisztességtelen, versenyellenes vagy erőfölénnyel visszaélő megnyilvánulás kiküszöbölése érdekében, amely hátrányosan érinti a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságának versenyhelyzetét a  jelen Megállapodás által megállapított jogok és jogosultságok gyakorlása során. 2) A Szerződő Felek légügyi hatóságainak az  alábbi elvekkel összhangban kell megállapodnia az  üzemelés kapacitásáról: a) Mindkét Szerződő Fél kijelölt légitársasága részére tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani a jelen Megállapodás szerint meghatározott útvonalakon történő légi szolgáltatások nyújtásához. b) A meghatározott járatok üzemeltetése során bármely Szerződő Fél által kijelölt légitársaságnak vagy légitársaságoknak figyelembe kell venni(ük) a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának vagy légitársaságainak érdekeit olyan módon, hogy az azonos vagy részben azonos útvonalakon történő üzemelés során a másik Fél által nyújtott szolgáltatásokat indokolatlanul ne befolyásolja. c) A Szerződő Felek kijelölt légitársaságai által a  megállapodás szerinti járatok üzemeltetésének meg kell felelni az utazóközönség elvárásainak, és elsődleges céljának kell lennie, hogy indokolható kihasználtsággal, megfelelő kapacitással biztosítsa az  elvárható igényeket az  utasok, áruk és a  postai küldemények szállítása során azon Szerződő Fél területéről vagy területére, amely a  légitársaságot vagy légitársaságokat kijelölte. Harmadik ország területén a  meghatározott útvonalakon elhelyezkedő pontokon felvett és leadott utasok, áruk és postai küldemények szállítására vonatkozó rendelkezéseket az  általános alapelvekkel összhangban, a kapacitásra vonatkozóan az alábbiakkal összefüggésben kell meghatározni: (i.) a légitársaságot vagy légitársaságokat kijelölő Szerződő Fél területére érkező és az  onnan induló forgalomra vonatkozó igények; (ii) annak a  területnek a  forgalomra vonatkozó igényei, amelyen keresztül a  megállapodás szerinti szolgáltatásokat üzemeltetése folyik, a  helyi és regionális szolgáltatások figyelembe vételét követően; és (iii) a légitársaság átmenő üzemelésre vonatkozó igényei. 3) A jelen cikkel összhangban mindkét Szerződő Fél kijelölt légitársasága vagy légitársaságai által, a  megállapodás szerinti járatok üzemeltetésekor biztosított kapacitásról ugyancsak a  Szerződő Felek légügyi hatóságainak kell megegyeznie, mielőtt a kijelölt légitársaság vagy légitársaságok által a megállapodás szerinti járatok üzemeltetése megkezdődik és azt időről időre felül kell vizsgálni. 7. CIKK VÁMOK 1) Bármelyik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság légijárművét, amely nemzetközi légi szolgáltatást végez, valamint azok szokásos felszereléseit, az üzemanyagot, a kenőanyagokat és a légijármű fedélzetén lévő készleteket (beleértve az élelmiszert, az italokat és a dohányárut) a másik Szerződő Fél területére történő megérkezésekor mentesíteni kell a vámok, vizsgálati díjak és minden egyéb illeték és adó megfizetése alól, amennyiben azokat újra exportálják, vagy az újra exportálásáig az ilyen felszerelések, kenőanyagok és készletek a légijármű fedélzetén maradnak, a mentesség továbbá a  nyomtatott jegytömbökre, légi fuvarlevél és bármilyen olyan nyomtatványra is vonatkozik, amelyen megtalálható a  cég emblémája/bélyegzője, valamint azokra az  általános reklámeszközökre, amelyeket a  kijelölt légitársaság díjmentesen oszt szét. 2) Mentességet élveznek továbbá az  alábbiakban felsoroltak ugyanezen illetékek, díjak és adók alól, a  nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó díjakat bele nem értve (a) a légijármű fedélzetén lévő készletek a  másik Szerződő Fél területén az  adott Szerződő Fél hatóságai által megállapított korlátozáson belül, valamint amelyek a  nemzetközi légi szolgáltatás nyújtása során, az  adott ország területét elhagyó légijáraton használatban vannak; (b) a valamely Szerződő Fél területére bevitt azon tartalék alkatrészek és szokásos felszerelések, amelyek a másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának nemzetközi szolgáltatást nyújtó légijárművén javítás vagy karbantartás céljából kerülnek felhasználásra; (c) a valamely Szerződő Fél a  másik Szerződő Fél nemzetközi légi szolgáltatást nyújtó kijelölt légitársaságának légijárművei számára szolgáltatott üzemanyag és kenőanyag abban az esetben is, ha ezek az adott Szerződő Fél területén áthaladó útszakasznak csak egy részén kerülnek felhasználásra. 3) Amennyiben valamely Szerződő Fél nemzeti jogszabályai és rendelkezései azt megkívánják, a  jelen cikk (1) és (2) bekezdésében hivatkozott anyagokat az adott Szerződő Fél vámügyi ellenőrzés alá vonhatja. 4) A légijármű szokásos felszerelései, valamint azok az  anyagok, készletek és felszerelések, amelyek általában valamelyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által üzemeltett légijárművek fedélzetén kerülnek tárolásra, kizárólag a másik Szerződő Fél vámhatóságának jóváhagyásával rakhatók ki a másik Szerződő Fél területén. Ebben az esetben az  ilyen felszerelések és készletek az  újbóli exportálásig, vagy e  hatóságok jóváhagyásával más módon történő eltávolításig, ugyanezen hatóságok felügyelete alá helyezhetők. 5) A jelen cikk által biztosított mentességek olyan esetekben is elérhetők, amikor bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága megállapodást kötött más légitársasággal vagy légitársaságokkal, hogy a másik Szerződő Fél területén kölcsönadja vagy átadja a jelen cikk (1) és (2) bekezdésében leírt szokásos felszereléseket és egyéb cikkeket, feltéve, hogy más légitársaság vagy légitársaságok számára ugyanazokat a mentességeket nyújtja a másik Szerződő Fél. 8. CIKK JOGSZABÁLYOK ÉS RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA 1) Valamennyi Szerződő Fél által kijelölt légitársaság nemzetközi légiközlekedésben résztvevő légijárművének meg kell felelnie a másik Szerződő Fél területére történő belépésére, ott tartózkodásra és az onnan történő kilépésre, vagy a légijármű adott terület átrepülésére vonatkozó jogszabályoknak, rendelkezéseknek és eljárásoknak. 2) Valamely Szerződő Fél állama által alkalmazott jogszabályok, rendelkezések és adminisztratív követelmények, amelyek az  utasok, a  személyzet, poggyász, áru vagy a  postai küldemények államterületre való behozatalát, itt tartózkodását és annak elhagyását szabályozzák, ideértve a  belépéssel, a  kivitellel, légiközlekedés védelmével, kivándorlással és bevándorlással, valamint vámkezeléssel és egészségüggyel kapcsolatos rendelkezéseket, a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság által szállított utasokra, személyzetre, poggyászra, árura és postai küldeményre alkalmazni kell, amíg az adott állam területén tartózkodnak. 3) Egyik Szerződő Fél sem részesíthet előnyben saját, vagy bármely más légitársaságot a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságával szemben a jelen cikkben meghatározott jogszabályok és rendelkezések alkalmazása során. 4) Valamely Szerződő Fél területén közvetlen átmenő forgalomban részt vevő, vagy a  repülőtér erre a  célra kijelölt területét el nem hagyó utast, poggyászt és árut csak egyszerűsített ellenőrzés alá kell vetni, kivéve az  erőszakos cselekményekkel, légi kalózkodással és kábítószer-ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedéseket. Ezen poggyászokat, árukat és postai küldeményeket mentesíteni kell a  vámok, jövedéki adók, illetve hasonló illetékek és más, nem az érkezéskor nyújtott szolgáltatások költsége alapján felszámított díjak alól. 9. CIKK LÉGIALKALMASSÁGI ÉS SZEMÉLYZET ALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK 1) A Szerződő Felek a  megállapodás szerinti járatok üzemeltetése céljából érvényesnek ismerik el a  másik Szerződő Fél által kiadott vagy érvényesített légi alkalmassági és személyzet alkalmassági bizonyítványokat és engedélyeket, amennyiben e  bizonyítványokat vagy engedélyeket az  Egyezmény értelmében meghatározott minimum követelményeknek megfelelően adták ki. 2) A Szerződő Felek fenntartják a jogot arra, hogy a másik Szerződő Fél által saját illetőséggel rendelkező jogalanyaik részére kibocsátott szakszolgálati bizonyítványok és engedélyek elismerését saját területük átrepülése céljából megtagadják. 3) Amennyiben az egyik Szerződő Fél által kiadott vagy érvényesített engedélyekkel és bizonyítványokkal kapcsolatos előjogok vagy feltételek az Egyezmény szerint megállapított szabályoktól eltérő eljárás alkalmazását teszik lehetővé függetlenül attól, hogy ezt az eltérést a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek bejelentették-e, a másik Szerződő Fél légügyi hatósága az adott Szerződő Fél jelen Megállapodás 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogainak sérelme nélkül a  jelen Megállapodás 18.  cikke értelmében konzultációt kérhet az  eltérő eljárást engedélyező Szerződő Fél légügyi hatóságával a  kérdéses gyakorlat elfogadhatóságáról. Amennyiben nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, az megalapozza a jelen Megállapodás 5. cikk (1) bekezdésének alkalmazását. 10. CIKK BIZTONSÁG 1) A Szerződő Felek bármikor konzultációt kérhetnek a  másik Szerződő Fél által folytatott biztonsági előírásokat illetően, a léginavigációs berendezésekre, a légijárművek személyzetére, a légijárművekre vagy azok üzemeltetésére vonatkozóan. A konzultációt a kéréstől számított harminc (30) napon belül kell megtartani. 2) Amennyiben az  ilyen konzultációt követően valamelyik Szerződő Fél légügyi hatósága megállapítja, hogy a másik Szerződő Fél légügyi hatósága az  említett területeken ténylegesen nem tart fenn, illetve nem alkalmaz olyan biztonsági előírásokat és követelményeket, amelyek az  Egyezmény alapján abban az  időben megállapított minimumkövetelményekkel legalább azonosak, e  Szerződő Fél légügyi hatósága a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságát a vonatkozó megállapításokról és az ezen minimumkövetelményeknek való megfeleléshez szükségesnek vélt intézkedésekről értesíti, és a  másik Szerződő Fél légügyi hatósága megteszi a  megfelelő korrekciós intézkedéseket. Amennyiben a  másik Szerződő Fél tizenöt (15) napon belül, vagy az  esetlegesen elfogadott hosszabb időtartamon belül nem teszi meg a  szükséges intézkedéseket, az  megalapozza a  jelen Megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének alkalmazását. 3) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az  egyik Szerződő Fél légitársasága vagy légitársaságai által üzemeltetett olyan légijárműveket, melyek a  másik Szerződő Fél területére érkezve vagy onnan kiindulva nyújtanak szolgáltatásokat, a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságának meghatalmazott képviselői a  fedélzetre és a  légijármű környékére kiterjedő vizsgálatnak vethessék alá, melynek célja a  légijármű és a  személyzet okmányai érvényességének valamint a  légijármű és berendezéseinek általános állapotának ellenőrzése (e cikkben: „forgalmi előtéri ellenőrzés”), abban az esetben, ha ez nem eredményez indokolatlan késedelmet. 4) Amennyiben a forgalmi előtéri ellenőrzés, vagy a forgalmi előtéri ellenőrzések sorozata súlyos aggályokat kelt azzal kapcsolatosan: (a) hogy a légijármű vagy a légijármű üzemeltetése nem felel meg az adott időpontban az Egyezmény alapján meghatározott minimumkövetelményeknek, vagy (b) hogy ténylegesen nem tartanak fenn, illetve nem alkalmaznak olyan biztonsági előírásokat és követelményeket, amelyeket az Egyezmény alapján az adott az időszakban megállapítottak. A Szerződő Fél ellenőrzést végző légügyi hatósága az Egyezmény 33. cikke értelmében szabadon megállapíthatja, hogy azok a  követelmények, amelyek alapján a  légijárműre vagy a  légijármű személyzetére vonatkozó bizonyítványokat vagy engedélyeket kiadták vagy érvényesítették, vagy azok a  követelmények, amelyek alapján a  légijárművet üzemeltetik, nem felelnek meg legalább az  Egyezmény szerint meghatározott minimum követelményeknek. 5) Abban az esetben, ha valamely Szerződő Fél légitársasága vagy légitársaságai által üzemeltetett légijárműhöz való hozzáférést a jelen cikk (3) bekezdése szerinti forgalmi előtéri ellenőrzés elvégezése céljából ezen légitársaság vagy légitársaságok képviselője megtagadja, a másik Szerződő Fél légügyi hatósága szabadon következtethet arra, hogy a  jelen cikk (4)  bekezdése szerinti súlyos aggályok merültek fel, és levonhatja az  azon bekezdésben hivatkozott következtetéseket. 6) A Szerződő Felek légyügyi hatóságai fenntartják a  jogot a  másik Szerződő Fél légitársasága vagy légitársaságai üzemeltetési engedélyének azonnali felfüggesztésére vagy módosítására abban az  esetben, ha az  adott Szerződő Fél légügyi hatósága, akár a  forgalmi előtéri ellenőrzés, sorozatos forgalmi előtéri ellenőrzések, forgalmi előtéri ellenőrzés megtagadása, konzultáció vagy egyéb eredményeképpen arra a  következtetésre jut, hogy azonnali intézkedés szükséges a légitársaság biztonságos üzemelése érdekében. 7) Valamely Szerződő Fél légügyi hatósága jelen cikk (2) vagy (6)  bekezdése értelmében megtett valamennyi intézkedését meg kell szüntetni, amennyiben az adott intézkedés meghozatalának alapja már nem áll fenn. 8) Amennyiben Magyarország olyan légitársaságot jelölt ki, amelynek szabályozói felügyeletét egy másik európai uniós tagállam látja el és tartja fenn, a  jelen cikk értelmében a  másik Szerződő Fél jogai ugyanúgy érvényesek a  biztonsági szabványoknak a  másik európai uniós tagállam által történő átvételével, gyakorlásával vagy fenntartásával kapcsolatban, valamint az említett légitársaság üzemeltetésének engedélyezésével kapcsolatban. 11. CIKK HASZNÁLATI DÍJAK 1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságára vagy légitársaságaira a  Szerződő Felek díjszabásért felelős illetékes szervei által kiszabott vagy engedélyezett használati díjak igazságosak legyenek. Ezen díjaknak szilárd gazdasági elveken kell alapulniuk, és nem lehetnek magasabbak a más légitársaság által ilyen szolgáltatásokért fizetett díjaknál. 2) Egyik Szerződő Fél sem szabhat ki, vagy engedélyezhet kiszabásra magasabb használati díjakat a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságára vagy légitársaságaira, mint a hasonló nemzetközi légijáratokat hasonló légijárművekkel üzemeltető, saját kijelölt légitársaságára vagy légitársaságaira kiszabott használati díjaknál. 12. CIKK A LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELME 1) A Szerződő Felek a  nemzetközi jogból származó jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban megerősítik, hogy a  polgári légiközlekedés biztonságának jogellenes cselekményektől való megvédésére vonatkozó egymás iránti elkötelezettségük jelen Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi. Egymás nemzetközi jogból eredő jogainak és kötelezettségeinek korlátozása nélkül a  Szerződő Felek kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a  légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, 1963. szeptember 14-én Tokióban aláírt egyezménnyel, a  légijárművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december 16-án Hágában aláírt egyezménnyel, a  polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án Montreálban aláírt egyezménnyel, a  polgári légiközlekedést szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1988. február 24-én Montreálban aláírt jegyzőkönyvvel, valamint a  plasztikus robbanóanyagok felderítés céljából történő megjelöléséről szóló, 1991. március 1-jén Montreálban aláírt egyezménnyel, továbbá bármely egyéb légiközlekedés védelméről szóló egyezménnyel továbbá bármely arról szóló jegyzőkönyvvel összhangban járnak el, ami rájuk nézve kötelező érvényű. 2) A Szerződő Felek kérés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a  polgári légijárművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, és más, az  ilyen légijárművek, azok utasai és személyzete, valamint a  repülőterek és a  léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, továbbá bármely, a polgári légiközlekedés védelme ellen irányuló fenyegetés megelőzése érdekében. 3) A Szerződő Felek kölcsönös kapcsolataikban a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított és az  Egyezményhez függelékként csatolt, a  légiközlekedés védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően járnak el olyan mértékben, amennyiben e  védelmi rendelkezések a  Szerződő Felekre nézve alkalmazandók; a  Szerződő Felek elvárják, hogy a  területükön bejegyzett légijármű-üzembentartók, valamint azon légijárműüzembentartók, amelyek fő telephelye vagy állandó lakhelye a területükön található, vagy Magyarország esetében az  EU-szerződések értelmében annak területén hozták létre és az  európai uniós jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel rendelkező légijármű-üzembentartók, továbbá a  Felek területén található repülőterek üzembentartói, az ilyen légiközlekedés-védelmi rendelkezéseknek megfelelően járjanak el. 4) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az  ilyen légijármű-üzembentartóknak előírják, hogy a  (3)  bekezdésben említett repülésvédelmi rendelkezéseknek megfelelően kell üzemelniük, és be kell tartaniuk a  másik Szerződő Fél területéről történő felszállásra és a  másik Szerződő Fél területén való tartózkodásra vonatkozó védelmi előírásokat az  abban az  országban hatályos jogszabályokkal összhangban. A  Szerződő Felek hatékony intézkedéseket biztosítanak saját területükön a  légijárművek védelme, valamint az utasok, a személyzet, poggyászok és kézipoggyászok átvizsgálása, továbbá a  rakománynak és a  légijárművön található készleteknek a  beszállás, illetve a  berakodás előtt történő átvizsgálása érdekében. A  Szerződő Felek egyetértenek abban is, hogy méltányos megfontolás tárgyává teszik a  másik Szerződő Félnek az  egyes konkrét fenyegetéssel szembeni különleges védelmi intézkedések megtételére irányuló kérelmét. 5) Polgári légijármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ilyen veszély fennállása, vagy más, a  légijármű, az  utasok, a  személyzet, a  repülőterek vagy a  légi navigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmény vagy annak veszélye esetén a  Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a  kommunikáció elősegítése és más, az  ilyen cselekmény vagy veszély lehető leggyorsabb és biztonságos megszüntetését szolgáló megfelelő intézkedések megtétele révén. 6) Mindkét Szerződő Fél megteszi a  szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a  saját területén jogellenesen hatalomba kerített vagy egyéb jogellenes cselekménynek kitett légijármű a földön maradjon, hacsak annak felszállását az  utasok és a  személyzet életének védelmére vonatkozó minden egyebet felülíró kötelesség szükségessé nem teszi. Amennyiben lehetséges, az  ilyen intézkedések meghozatalára az  állam érdekeinek figyelembe vételével kölcsönös konzultáció alapján kerül sor. 7) Amennyiben valamelyik Szerződő Fél megalapozottan véli úgy, hogy a  másik Szerződő Fél nem e  cikk légiközlekedés-védelmi rendelkezéseinek megfelelően járt el, e Szerződő Fél légügyi hatósága azonnali konzultációt kérhet a másik Szerződő Fél légügyi hatóságától. Amennyiben a konzultációnak a kérés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon nem sikerül kielégítő megegyezést elérni, akkor az  jogalapot szolgáltat arra, hogy megtagadja, visszavonja vagy korlátozza a másik Szerződő Fél légitársaságának az üzemeltetési vagy a műszaki engedélyeinek feltételeit. Szükséghelyzetben a Szerződő Felek a  tizenöt (15) nap letelte előtt ideiglenes intézkedéseket tehetnek a  jelen Megállapodás 5.  cikk (1)  bekezdése értelmében. E  bekezdés alapján tett valamennyi intézkedést meg kell szüntetni, amint a másik Szerződő Fél teljesíti az e cikkben megjelenő védelmi rendelkezéseket. 13. CIKK KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGEK 1) A Szerződő Felek kijelölt légitársaságai képviseleteket hozhatnak létre a  másik Szerződő Fél területén a  légi szolgáltatások nyújtása és értékesítése, illetve egyéb olyan tevékenységek céljából, melyek a  légiközlekedés ellátásához szükségesek. 2) A Szerződő Felek kijelölt légitársaságainak a másik Szerződő Fél jogaival és rendelkezéseivel összhangban van joguk a másik Szerződő Fél területére való belépésre, ott-tartózkodásra és munkavállalásra, továbbá oda bevihetik, és ott foglalkoztathatják a saját vezető, kereskedelmi, üzemeltetési, értékesítési, műszaki és egyéb szakszemélyzetüket és képviselőiket, akikre a megállapodás szerinti járatok üzemeltetésével kapcsolatban szükségük van. 3) A képviselői és személyzeti igények a kijelölt légitársaság döntése alapján kielégíthetőek saját személyzettel, vagy a  másik Szerződő Fél területén működő bármely más olyan légitársaság, szervezet vagy vállalat szolgáltatásainak igénybevételével, amely jogosult a másik Szerződő Fél területén ilyen szolgáltatások elvégzésére. 4) A képviselőkre és a  személyzetre a  másik Szerződő Fél hatályos jogszabályai és rendelkezései vonatkoznak. A  hatályos jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban a  Szerződő Feleknek a  viszonosság elve alapján és a  lehető legrövidebb időn beül meg kell adniuk a  szükséges munkavállalási engedélyeket, munkavállalási vízumokat, illetve a  további szükséges okmányokat az  ezen cikk (2)  bekezdésében említett képviselők és a személyzet számára. 5) A Szerződő Fél területén hatályban lévő vonatkozó jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, tekintettel az  adott kereskedelmi nyilvántartásra, a  Szerződő Felek kijelölt légitársaságai jogosultak közvetlenül és/vagy ügynökökön keresztül értékesíteni légiközlekedési szolgáltatásaikat a  másik Szerződő Fél területén. Ennek érdekében a  kijelölt légitársaságok használhatják a  saját szállítási okmányaikat. A  Szerződő Felek kijelölt légitársaságai jogosultak értékesíteni, és bármely személy jogosult megvásárolni az  ilyen légi közlekedési szolgáltatást helyi pénznemben, vagy bármely más szabadon átváltható pénznemben. A  Szerződő Felek kijelölt légitársaságai jogosultak a  másik Szerződő Fél területén helyi pénznemben fizetni a  helyi kiadásokért, vagy szabadon átváltható pénznemekben is, feltéve, hogy ez megfelel a hatályos szabályoknak. 14. CIKK PÉNZESZKÖZÖK ÁTUTALÁSA 1) Az adott Szerződő Fél területén hatályban lévő jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban a  Szerződő Fél megadja a  jogot a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságnak, hogy szabadon átutalják a  személyek, poggyász, áru és postai küldemények szállításából, valamint a nemzeti jogszabályok szerint engedélyezhető egyéb, légi szállításhoz kapcsolódó tevékenységekből, a  légitársaságnál vagy légitársaságoknál a  területén keletkezett, a  kiadásokat meghaladó többletbevételt. Az  ilyen utalásokat a  folyó kifizetésekre vonatkozó hatályos nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, vagy ahol nincs hivatalos árfolyam, ott az  ilyen utalást a folyó kifizetésekre vonatkozó érvényes devizapiaci árfolyam alapján kell elvégezni. 2) Amennyiben a  Szerződő Fél diszkriminatív módon alkalmazza a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságainál a  kiadásaikat meghaladó többletbevételük átutalásának a  korlátozását, utóbbinak joga van a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságaival szemben kölcsönös korlátozások alkalmazására. 15. CIKK MENETRENDEK JÓVÁHAGYÁSA 1) A Szerződő Felek által kijelölt légitársaságoknak a  tervezett járatok menetrendjét, beleértve a  gyakoriságot, a  légijárművek típusát, konfigurációját, a  szolgáltatás jellegét, illetve a  férőhelyek számát a  meghatározott útvonalakon történő üzemelés megkezdése előtt legkésőbb harminc (30) nappal jóváhagyásra be kell nyújtaniuk a másik Szerződő Fél légügyi hatóságához. Ugyanez vonatkozik a későbbi módosításokra is. Különleges esetekben ezt a határidőt csökkenteni lehet az említett hatóságok jóváhagyásától függően. 2) Ha a kijelölt légitársaság a jóváhagyott menetrenden felül különjáratokat kíván üzemeltetni, akkor ehhez az érintett Szerződő Félnek a légközlekedési hatóság előzetes engedélyét kell kérnie. 16. CIKK VITELDÍJAK 1) Mindkét Szerződő Félnek biztosítania kell azt, hogy a  kijelölt légitársaságok a  légi szolgáltatásokra vonatkozó viteldíjakat a piacon jelen lévő kereskedelmi megfontolásokra alapozva alakítsák ki. 2) Mindkét Szerződő Fél előírhatja, hogy a  légügyi hatóságához a  másik Szerződő fél által kijelölt légitársaság benyújtsa a  területére érkező vagy onnan kiinduló légijáratokon alkalmazott viteldíjakat. A  kijelölt légitársaságok által alkalmazott viteldíjak mértékéről szóló értesítés benyújtásának legalább harminc (30) nappal annak hatályba lépése előtt meg kell történnie. 3) A Szerződő Felek általános versenyjogának és fogyasztóvédelmi jogának korlátozása nélkül a  Szerződő felek beavatkozást kezdeményezhetnek: a) az indokolatlanul diszkriminatív viteldíjak vagy gyakorlatok alkalmazásának megelőzésére; b) a  fogyasztók védelme a  monopolhelyzettel való visszaélésből vagy a  légitársaságok közötti megállapodásokból eredő, indokolatlanul magas vagy korlátozó jellegű viteldíjakkal szemben; és c) a  légitársaságok védelme a  közvetlen vagy közvetett állami szubvenciók vagy támogatások miatt mesterségesen alacsony viteldíjakkal szemben. 4) Egyik Szerződő Fél sem intézkedhet egyoldalúan annak érdekében, hogy a másik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által kiszabott vagy kiszabni javasolt viteldíjak hatályba lépését vagy alkalmazását megakadályozza. Ha valamely Szerződő Fél megítélése szerint az adott viteldíj a  jelen cikkben foglalt megfontolásokkal nem összeegyeztethető, konzultációt kezdeményezhet és értesíti a  másik Szerződő Felet arról, hogy mik az  elégedetlenségének okai. Az  ilyen konzultációt a  kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb tizennégy (14) napon belül meg kell tartani. Amennyiben nem jön létre kölcsönös megállapodás, az alkalmazott viteldíj hatályban marad. 17. CIKK INFORMÁCIÓCSERE 1) Mindkét Szerződő Fél légügyi hatóságának mielőbb információcserét kell folytatnia az  általuk kijelölt légitársaságoknak a  másik Szerződő Fél területére, területéről vagy területén keresztül történő üzemelésre kiadott aktuális engedélyeket illetően. Ennek tartalmaznia kell az  adott útvonalakon üzemeltetett légijáratok bizonyítványainak és engedélyeinek másolatát a vonatkozó kiegészítésekkel és mentességekkel együtt. 2) Mindkét szerződő fél köteles felhívni a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságának kérésére a  kijelölt légitársaságát vagy légitársaságait, hogy bocsássa rendelkezésre az  egyes időszakokra vonatkozó, megállapodás szerinti járatok által lebonyolított forgalmi kimutatásokat és statisztikákat – felvételi és a  kirakási pontokkal együtt –, melyek ésszerűen elvárhatóak a megállapodás szerinti járatok működtetésének felülvizsgálata céljából. 18. CIKK KONZULTÁCIÓK 1) A Szerződő Felek légügyi hatóságai a  szoros együttműködés szellemében a  jelen Megállapodás és Függeléke rendelkezéseinek végrehajtása és megfelelő betartása érdekében időről időre konzultálnak, illetve bármely Szerződő Fél bármikor kérhet konzultációt a  jelen Megállapodás végrehajtásával, értelmezésével, alkalmazásával vagy módosításával kapcsolatban. 2) Az ilyen, tárgyalás vagy levélváltás útján megvalósuló konzultációkat a  kérelem beérkezésétől számított hatvan (60) napon belül meg kell kezdeni, kivéve, ha erről a Szerződő Felek együttesen máshogy állapodnak meg. 19. CIKK VITÁK RENDEZÉSE 1) Szerződő Felek között a  jelen Megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó bármely vita esetén a Szerződő Felek kötelesek megkísérelni elsőként az egymás között folytatott, tárgyalásos rendezést. 2) Amennyiben a  Szerződő Felek nem képesek tárgyalással rendezni a  vitát, megegyezhetnek abban, hogy a  vitát döntéshozatalra átadják egy másik személynek, vagy testületnek, illetve bármelyik Szerződő Fél egy háromtagú választott bíróból álló bírói testület elé terjesztheti a  kérelmét döntéshozatalra, a  Szerződő Felek egy-egy főt jelölnek, míg a  harmadik főt, akit az  előbbi két fő együttesen jelöl, a  két Szerződő Fél jóváhagyásával a  bíróság elnökének kell kinevezni. 3) Mindkét Szerződő Fél köteles kijelölni egy választott bírót a  kérelem diplomáciai úton történő kézhez vételétől számított hatvan (60) napon belül, míg a harmadik (3.) bírót újabb hatvan (60) napon belül kell kijelölni. 4) Abban az  esetben, ha valamelyik Szerződő Fél nem jelöl bírát, vagy nem sikerül a  harmadik bírát időben kijelölni a  megadott határidőn belül, a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának elnöke nevezi ki a  bírát vagy a  bírákat bármely Szerződő Fél kérésére, ahogyan azt a  helyzet megkívánja. Amennyiben az  elnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, akkor a  kijelölést az  a  rangsorban következő elnökhelyettes végzi el, akinél ezen az alapon nem merül fel kizáró ok. Minden esetben a harmadik választott bírónak kell meghatároznia a választott bírósági ülések helyszínét. 5) A választott bíróság jelen cikk (2) bekezdése alapján meghozott döntése a vitában érintett Szerződő Felekre nézve kötelező érvényű. 6) Mindkét Szerződő Fél a saját maga által kijelölt bíró költségeit viseli. A bíróságot érintő egyéb kiadásokat a Szerződő Felek egyenlő arányban osztják meg. 7) Amennyiben és ameddig valamelyik Szerződő Fél nem a  jelen cikk 2. bekezdésében foglalt választott bíróság döntése szerint jár el, a  másik Szerződő Fél korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a  szerződésszegő Szerződő Fél, vagy a szerződésszegő kijelölt légitársaság jelen Megállapodásban foglalt jogait és privilégiumait. 20. CIKK A MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA 1) Amennyiben a jelen Megállapodás rendelkezéseinek módosítását bármely Szerződő Fél szükségesnek tartja, akkor azokról a 18. cikk rendelkezései szerint kell megállapodni. A módosítások a 23. cikk szerint lépnek hatályba. 2) Amennyiben mindkét Szerződő Félre vonatkozóan többoldalú légügyi egyezmény lép hatályba, akkor azon egyezmény rendelkezései az  irányadóak jelen Megállapodás rendelkezéseivel szemben. Ha ellentmondás áll fenn a  kettő között, meg kell határozni, hogy milyen mértékben érintik a  többoldalú egyezmény rendelkezései jelen Megállapodást. 21. CIKK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉSI SZERVEZETNÉL Jelen megállapodást és annak valamennyi módosítását a Szerződő Feleknek nyilvántartás céljából be kell nyújtania a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek. 22. CIKK FELMONDÁS 1) A Szerződő Felek bármikor jogosultak írásban, diplomáciai úton a  jelen Megállapodás felmondásáról egymást értesíteni. Ezt az értesítést egyidejűleg a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez is el kell juttatni. Ilyen esetben a  jelen Megállapodás megszűnik a  tájékoztatás másik Szerződő Fél által történő kézhezvételét követő tizenkét (12) hónap múlva, kivéve, ha a fenti időszakon belül a felmondást megegyezés alapján visszavonják. 2) Amennyiben a másik Szerződő Fél nem ismeri el a felmondásra vonatkozó értesítés kézhezvételét, úgy kell tekinteni, mintha az értesítést a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által történő kézhezvétel után tizennégy (14) nappal kapta volna meg. 23. CIKK HATÁLYBA LÉPÉS Jelen Megállapodást a  Szerződő Felek államainak nemzeti jogszabályai alapján kell jóváhagyni, és diplomáciai jegyzékváltással kell megerősíteni. Jelen Megállapodás azt a  napot követő harmincadik napon lép hatályba, mikor az utolsó értesítés megerősíti, hogy a Szerződő Felek teljesítették a  jelen Megállapodás hatályba lépéséhez szükséges alkotmányos követelményeket. Amint jelen Megállapodás a  jelen cikk szerint hatályba lép, a Magyar Népköztársaság és az Egyiptomi Köztársaság Kormánya által 1958. március 20-án aláírt kétoldalú légiközlekedési megállapodás hatályát veszti. Jelen Megállapodás két eredeti példányban, magyar, arab és angol nyelven készült, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezésből eredő esetleges vita esetén az  angol szöveg az  irányadó. Mindegyik Fél megtart a végrehajtáshoz egy eredeti példányt. Ennek hiteléül alulírottak, akiket erre a Kormányaik megfelelően felhatalmaztak a jelen Megállapodást aláírták. Készült Kairóban, 2016. június hó 1. napján Magyarország Kormánya Az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya nevében nevében 1. FÜGGELÉK ÚTVONALTERV I- Magyarország kijelölt légitársaságai által üzemeltethető útvonalak: KIINDULÁSI PONT KÖZBENSŐ PONTOK CÉLPONT TÚLI PONTOK Bármely pont Magyarországon Bármely pont Bármely pont Egyiptomban Bármely pont II- Az Egyiptomi Arab Köztársaság kijelölt légitársaságai által üzemeltethető útvonalak: KIINDULÁSI PONT KÖZBENSŐ PONTOK CÉLPONT TÚLI PONTOK Bármely pont Egyiptomban Bármely pont Bármely pont Magyarországon Bármely pont 1. A  jelen Függelék I-es és II-es útvonaltervében meghatározott útvonalakon található bármely pont vagy pontok bármelyik vagy valamennyi járat esetében a  Szerződő Felek kijelölt légitársaságai által kihagyhatók, amennyiben ezek a járatok a légi társaságot kijelölő Szerződő Fél területéről indulnak. 2. Az  5. légiközlekedési jog gyakorlása a  Szerződő Felek illetékes Légiközlekedési Hatóságai közötti megállapodás függvénye.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 23. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke