2018. XX. törvény a Magyarország Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kötelező hatályának elismerésére a

2018. XX. törvény a Magyarország Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2018. június 20-i ülésnapján fogadta el. LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS A SZINGAPÚRI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT Magyarország Kormánya, valamint a Szingapúri Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: egyenként „Magyarország” és Szingapúr”, együttesen pedig „Szerződő Felek”); A Chicagóban, 1944. december 7-én aláírásra megnyitott, a  Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény részeseiként; Figyelembe véve az  Európai Közösség és Szingapúr között a  légijáratok egyes vonatkozásairól szóló, 2006. június 9-én aláírt megállapodást; Kívánatosnak tartva a repülésbiztonság és légiközlekedés-védelem legmagasabb fokának biztosítását a nemzetközi légiközlekedésben és kifejezésre juttatva a  személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a  légiközlekedés működését károsan befolyásoló és a közvéleménynek a polgári repülésbe vetett bizalmát aláásó olyan cselekedetek, illetve azokkal való fenyegetések miatti aggodalmukat, amelyek a légijárművek biztonsága ellen irányulnak, Kívánatosnak tartva a  légügyi hatóságaik közötti műszaki együttműködés előmozdítását a  repülésbiztonság és a légiközlekedés-védelem nemzetközi légiközlekedésben történő fenntartása céljából; és Azon óhajtól vezérelve, hogy az említett Egyezményt kiegészítő új Megállapodást kössenek a területeik közötti és azokon túli légijáratok létrehozása és működtetése céljából; az alábbiakban állapodtak meg: 1. CIKK Fogalommeghatározások A Megállapodás szempontjából, kivéve, ha a szöveg másként rendelkezik: (a) „légiszállítás” kifejezés utasok, poggyász, áru és posta légijárművel történő nyilvános fuvarozását jelenti elkülönülten vagy együttesen, térítés vagy díj ellenében; (b) a „légügyi hatóság” kifejezés Magyarország esetében a  légügyi főigazgatót, valamint Szingapúr esetében a  közlekedési minisztert és/vagy Szingapúr Polgári Légiközlekedési Hatóságát, illetve mindkét esetben bármely olyan személyt vagy testületet jelent, aki/amely jelenleg a fent említett hatóság által gyakorolható tevékenység vagy hasonló tevékenység ellátására jogosult; (c) a „Megállapodás” kifejezés a jelen Megállapodást, annak Függelékét és azok bármely módosításait jelenti; (d) a „Légijármű Üzembentartási Engedély” kifejezés a légitársaság részére kiadott dokumentumot jelenti, amely megerősíti, hogy a kérdéses légitársaság rendelkezik az engedélyben meghatározott repülési tevékenységek vonatkozásában a légijármű biztonságos üzemben tartásának biztosításához szükséges szakmai képességgel és szervezettséggel; (e) a „Chicagói Egyezmény” kifejezés a  Chicagóban, 1944. december 7-én aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt jelenti, beleértve az Egyezmény 90. cikke alapján elfogadott valamennyi Függeléket, valamint az  Egyezmény 90. és 94.  cikke alapján az  Egyezmény vagy a  Függelékek bármely módosítását, amennyiben ezek a Függelékek és módosítások mindkét Szerződő Fél számára hatályba léptek; (f ) a „kijelölt légitársaság” olyan légitársaságot jelent, amelyet a jelen Megállapodás 3. cikke alapján kijelöltek és engedélyeztek; (g) a „viteldíj” kifejezés az utasok, a poggyász vagy az áru szállításáért a kijelölt légitársaságok által felszámított díjakat, valamint az  ilyen díjak alkalmazásának feltételeit jelenti, azonban a  posta szállításáért fizetendő térítés vagy feltételek nélkül; (h) a „terület” kifejezés egy állam vonatkozásában a Chicagói Egyezmény 2. cikkében meghatározott jelentéssel bír; (i) a „használati díjak” kifejezés az  illetékes hatóság által a  légitársaságoktól szedett, vagy általa engedélyezetten, a  repülőtér eszközeinek és berendezéseinek, vagy a  léginavigációs berendezéseknek vagy a  repülésbiztonsági berendezéseknek vagy szolgáltatásoknak a  használatáért szedett díjat jelenti, beleértve a  légijármű, annak személyzete, az utasok és áruk vonatkozásában a kapcsolatos szolgáltatásokat és berendezéseket is; (j) a „légijárat”, „nemzetközi légijárat”, „légitársaság” és „nem kereskedelmi célból történő leszállás” kifejezések a Chicagói Egyezmény 96. cikkében meghatározott jelentéssel bírnak; (k) az „ICAO” a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet jelenti; (l) a „meghatározott útvonalak” kifejezés a  jelen Megállapodás Függelékében meghatározott útvonalakat jelenti; (m) az „Európai Unió tagállama” kifejezés azt az  államot jelenti, amely jelenleg vagy a  jövőben az  Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés szerződő fele; (n) a jelen Megállapodásban „Magyarország állampolgárai”-ra vonatkozó hivatkozások, a 14. cikk kivételével, úgy értelmezendők, mint az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira történő hivatkozás; (o) a jelen Megállapodásban „Magyarország légitársaságai”-ra vonatkozó hivatkozások úgy értelmezendők, mint Magyarország által kijelölt légitársaságokra történő hivatkozás; és (p) a jelen Megállapodásban az  „EU Szerződések”-re vonatkozó hivatkozások úgy értelmezendők, mint az Európai Unióról szóló Szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló Szerződésre történő hivatkozás. 2. CIKK Forgalmi jogok nyújtása (1) Mindegyik Szerződő Fél megadja a  másik Szerződő Félnek a  jelen Megállapodásban meghatározott jogokat a menetrend szerinti nemzetközi légijáratok meghatározott útvonalakon történő üzemeltetésére. (2) Az egyes Szerződő Felek által kijelölt légitársaságok – a  megállapodás szerinti légijárat meghatározott útvonalon történő üzemeltetése során – az alábbi jogokat élvezik: (a) a másik Szerződő Fél területének leszállás nélküli átrepülésének joga; (b) nem kereskedelmi célból történő leszállások joga a másik Szerződő Fél területén; (c) rendeltetésüknek megfelelően az  (1)  bekezdésben foglalt útvonalakban meghatározott pontokon történő leszállások joga a meghatározott útvonalakon lévő pontokról érkező vagy oda induló utasok, poggyász, áru és posta elkülönülten vagy együttesen történő felvétele és leadása céljából; és (d) a jelen Megállapodásban másként meghatározott jogok. (3) Egy megállapodás szerinti légijárat meghatározott útvonalon történő üzemeltetése során az  egyes Szerződő Felek által kijelölt légitársaságok a fentiekben meghatározott jogokon kívül, valamelyik vagy mindegyik járaton és az egyes légitársaságok választása alapján (a) bármelyik vagy mindkét irányban üzemeltethetnek járatokat; (b) különböző járatszámokat egy légijármű üzemeltetése keretein belül egyesíthetnek; (c) közbenső vagy túli pontokat, illetve a  Szerződő Felek területein lévő pontokat szolgálhatnak ki az útvonalakon, bármilyen kombinációban és bármilyen sorrendben; (d) bármelyik pontot vagy pontokat kihagyhatnak; (e) az útvonalakon lévő bármelyik pontban áttehetik a  forgalmat bármelyik légijárművükről bármelyik másik légijárművükre; és (f ) a területükön bármelyik ponton túli pontot kiszolgálhatnak a légijármű vagy a járatszám megváltoztatásával vagy megváltoztatása nélkül, és ezeket a szolgáltatásokat közvetlenül az utazóközönség számára kínálhatják és reklámozhatják; útirány vagy földrajzi korlátozás nélkül, nyitott útvonalakon, bármilyen légijármű-típussal, és a  jelen Megállapodásban másként engedélyezhető forgalom lebonyolítására vonatkozó bármilyen jog elvesztése nélkül; azzal a feltétellel, hogy ezek a járatok a légitársaságo(ka)t kijelölő Szerződő Fél területéről indulnak. (4) Az egyes Szerződő Felek a jelen Megállapodás 3. cikkében kijelöltektől eltérő légitársaságai ugyanúgy élvezik a jelen cikk 2. bekezdésének (a) és (b) albekezdéseiben meghatározott jogokat. (5) A jelen cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mintha az  egyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának jogot adna arra, hogy a  másik Szerződő Fél területén utasokat, poggyászt, árut és postai küldeményeket vegyen fel elkülönülten vagy együttesen az  adott másik Szerződő Fél területén lévő más pontra, térítés vagy díj ellenében történő szállítás céljából, azaz kabotázsjogot. 3. CIKK Kijelölés és engedélyezés (1) Mindegyik Szerződő Félnek joga van egy vagy több légitársaságot kijelölni a  megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetésére minden egyes meghatározott útvonalon, valamint ezen kijelöléseket visszavonni vagy megváltoztatni. Az ilyen kijelöléseket írásban kell megtenni, és diplomáciai csatornákon keresztül kell azokat a másik Szerződő Félhez továbbítani. (2) Ilyen kijelölés és a  kijelölt légitársaság(ok) részéről az  üzemeltetési engedélyekre és a  műszaki engedélyekre vonatkozóan előírt formában és módon benyújtott kérelmek kézhezvétele esetén mindegyik Szerződő Fél a lehető legkisebb eljárási késedelem mellett kiadja a megfelelő felhatalmazásokat és engedélyeket, feltéve, hogy: (a) a Magyarország által kijelölt légitársaság esetén: (i) Magyarország területén jegyezték be az  Európai Uniót létrehozó Szerződés értelmében, valamint az  Európai Unió egy tagállama által kibocsátott, az  európai uniós joggal összhangban kiadott érvényes Működési Engedéllyel rendelkezik; és (ii) az Európai Unió a  Légijármű Üzembentartási Engedély kiállításáért felelős tagállama tényleges szabályozói felügyeletet gyakorol és tart fenn a  légitársaság felett, valamint az  illetékes légügyi hatóságot a kijelölésben egyértelműen meghatározták; és (iii) a légitársaság központi ügyvezetésének a helye az Európai Unió azon tagállamának a területén van, amelytől a légitársaság az érvényes működési engedélyt kapta; és (b) a Szingapúr által kijelölt légitársaság esetén: (i) Szingapúr tényleges szabályozói felügyeletet gyakorol a légitársaság felett; és (ii) a légitársaság központi ügyvezetésének a helye Szingapúrban van; és (c) a kijelölt légitársaság megfelel a kérelmet vagy kérelmeket elbíráló Szerződő Fél által a nemzetközi légijáratok üzemeltetésére általában és ésszerűen alkalmazott törvényekben és rendelkezésekben előírt feltételeknek. (3) A légitársaság kijelölését és engedélyezését követően a  légitársaság megkezdheti a  megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetését, feltéve, hogy a  légitársaság betartja a  jelen Megállapodás minden alkalmazandó rendelkezését. 4. CIKK Az üzemeltetési engedélyek visszavonása vagy felfüggesztése (1) Mindegyik Szerződő Fél elutasíthatja, visszavonhatja, felfüggesztheti vagy korlátozhatja a másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság üzemeltetési engedélyét vagy műszaki engedélyét, amennyiben: (a) a Magyarország által kijelölt légitársaság esetén: (i) a légitársaságot nem Magyarország területén jegyezték be az  Európai Uniót létrehozó Szerződés értelmében, vagy nem rendelkezik az Európai Unió egy tagállama által kibocsátott, az európai uniós joggal összhangban kiadott érvényes Működési Engedéllyel; vagy (ii) az Európai Uniónak a  Légijármű Üzembentartási Engedély kiállításáért felelős tagállama nem gyakorol vagy nem tart fenn tényleges szabályozói felügyeletet a  légitársaság felett, vagy az illetékes légügyi hatóságot nem határozták meg egyértelműen a kijelölésben; vagy (iii) a légitársaság központi ügyvezetésének a helye nem az Európai Unió azon tagállamának a területén van, amelytől a légitársaság az érvényes működési engedélyt kapta; vagy (iv) kimutatható, hogy a  jelen Megállapodás szerinti forgalmi jogoknak azon az  útvonalon történő gyakorlásával, amely az Európai Unió egy másik tagállamában lévő pontot foglal magába, beleértve az  olyan légijárat üzemeltetését is, amelyet közvetlen légijáratként értékesítenek, vagy amely más módon közvetlen légijáratnak minősül, a  légitársaság ténylegesen megkerülné a  Szingapúr és az  Európai Unió adott másik tagállama közötti megállapodás által biztosított forgalmi jogokra vonatkozó korlátozásokat; vagy (v) a kijelölt légitársaság az Európai Unió egyik tagállama által kibocsátott Üzembentartási Engedéllyel rendelkezik, Szingapúr és az  Európai Unió adott tagállama között nincs kétoldalú légiközlekedési megállapodás, és kimutatható, hogy a javasolt üzemeltetéshez szükséges forgalmi jogok nem állnak kölcsönösen Szingapúr kijelölt légitársasága(i) rendelkezésére; (b) a Szingapúr által kijelölt légitársaság esetén: (i) Szingapúr nem gyakorol tényleges szabályozói felügyeletet a légitársaság felett; vagy (ii) a légitársaság központi ügyvezetésének a helye nem Szingapúrban van; (c) amennyiben az adott légitársaság nem tartja be az említett jogokat biztosító Szerződő Fél által általában és ésszerűen alkalmazott törvényeket és rendelkezéseket; vagy (d) ha a légitársaság más módon, nem a jelen Megállapodásban előírt feltételekkel összhangban üzemel; vagy (e) ha a  másik Szerződő Fél elmulasztja betartani vagy alkalmazni a  repülésbiztonsági és a  légiközlekedés védelmi előírásokat a jelen Megállapodás 11. és 12. cikkével összhangban. (2) A jelen cikk 1. bekezdésében foglalt jogának gyakorlása során Szingapúr nem különbözteti meg az  Európai Unió tagállamainak légitársaságait állampolgársági alapon. (3) Hacsak a törvények és rendelkezések további be nem tartásának megakadályozása céljából a jelen cikk 1. bekezdése szerinti azonnali visszavonás vagy felfüggesztés, illetve feltételek előírása nem szükséges, ezen jogok csak a másik Szerződő Féllel – a jelen Megállapodás 21. cikkével összhangban – folytatott konzultáció után gyakorolhatók. 5. CIKK Kapacitás (1) Mindegyik Szerződő Fél tisztességes és egyenlő lehetőségeket biztosít mindkét Szerződő Fél kijelölt légitársaságai számára a versenyben, a jelen Megállapodásban foglalt nemzetközi légiszállítás területén. (2) Mindegyik Szerződő Fél lehetővé teszi mindegyik kijelölt légitársaság számára az  általa kínált nemzetközi légiszállítás gyakoriságának és kapacitásának meghatározását. Ezzel a joggal összhangban egyik Szerződő Fél sem korlátozza egyoldalúan a forgalom volumenét, a légijárat gyakoriságát vagy rendszerességét, vagy a másik Szerződő Fél által üzemeltetett légijárművek típusát vagy típusait, kivéve, ha az  vámeljárási, műszaki, üzemeltetési vagy környezetvédelmi okból válik szükségessé az Egyezmény 15. cikkével összhangban álló egységes feltételek alapján. (3) Egyik Szerződő Fél sem vethet ki a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságaira első elutasítási követelményt, forgalommegosztást, haszonelmaradási díjat, vagy bármilyen más olyan kapacitásra, a  járat gyakoriságára vagy a forgalomra vonatkozó követelményt, amely összeegyeztethetetlen a jelen Megállapodás céljaival. 6. CIKK Menetrendek A légijáratok meghatározott útvonalakon történő bevezetése előtt legalább harminc (30) nappal mindegyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságainak jóváhagyásra be kell nyújtaniuk a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságához a  tervezett légijáratok menetrendjeit, megjelölve azok gyakoriságát, a  légijármű típusát és az  érvényességi időszakot. Ez  a  követelmény a  menetrendek bármelyik módosítására is vonatkozik. Különleges esetekben a  fent nevezett hatóságok jóváhagyásának függvényében ez a határidő csökkenthető. 7. CIKK Viteldíjak (1) Mindegyik Szerződő Fél lehetővé teszi, hogy az  egyes kijelölt légitársaságok a  légiközlekedési szolgáltatás nyújtására vonatkozó viteldíjakat a  piacon érvényes kereskedelmi szempontok alapján állapítsák meg. Egyik Szerződő Fél sem követelheti meg légitársaságaitól a  más légitársaságokkal való konzultációt az  általuk a  jelen Megállapodás szerint nyújtott légiközlekedési szolgáltatásra felszámított vagy felszámítani tervezett viteldíjak tekintetében. (2) Egyik Szerződő Fél sem engedheti meg, hogy a  két fél légitársasága(i) olyan viteldíjakat számítsanak fel vagy felszámítani tervezzenek, amelyek: (a) a piaci előnnyel történő visszaélés miatt túlzott mértékűek; vagy (b) amelyek alkalmazása olyan versenyellenes magatartást eredményez, amelynek tényleges, valószínű vagy nyilvánvalóan szándékolt hatása a  verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, illetve egy versenytárs kiszorítása az útvonalról. (3) A légitársaságok által felszámított viteldíjakat egyik Szerződő Félhez sem kell benyújtani, illetve egyik Szerződő Félnek sem kell azokat jóváhagynia. 8. CIKK Vám- és adómentesség (1) Bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai által a  nemzetközi légijáratokon üzemeltetett légijárműveket, valamint azok szokásos felszereléseit, üzemanyagát és kenőanyagait, a  légijárművek készleteit, beleértve az  adott légijárművek fedélzetén lévő ételeket, italokat és dohányárut, a  másik Szerződő Fél területére történő belépéskor – mindegyik Szerződő Fél nemzeti jogszabályainak megfelelően és a  kölcsönösség alapján a  lehető legteljesebb mértékben – behozatali/kiviteli vámok megfizetése nélkül engedik be, feltéve, hogy az  említett felszerelések, eszközök és készletek – újbóli kivitelükig – a légijármű fedélzetén maradnak. (2) A nyújtott szolgáltatásoknak megfelelő díjak kivételével mindegyik Szerződő Fél mentesíti a  behozatali/kiviteli vámok megfizetése alól az alábbiakat: (a) bármelyik Szerződő Fél területén fedélzetre vett készletek, az említett Szerződő Fél hatóságai által rögzített határértékeken belül, amely készleteket a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai által valamelyik nemzetközi légijáraton üzemeltetett légijármű fedélzetén történő felhasználásra szántak; (b) a nemzetközi légijáratokon üzemeltetett légijárművek karbantartásához vagy javításához valamelyik Szerződő Fél területére belépő tartalék alkatrészek és szokásos fedélzeti felszerelések; (c) bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai számára szánt, a  nemzetközi légijáratokon üzemeltetett légijárművek ellátására szolgáló üzemanyag és kenőanyagok, még akkor is, ha ezeket a  készleteket a Szerződő Fél azon területe fölött megtett út bármelyik részén kívánják felhasználni, amelyen a készleteket a fedélzetre vették; és (d) bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai által használt szükséges okmányok, beleértve a  fuvarozási okmányokat, a  légi fuvarleveleket és a  reklámanyagokat, valamint a  repülőtér területén belül kereskedelmi és üzemeltetési célból a  kijelölt légitársaságok által esetlegesen felhasználható gépjárművek, anyagok és felszerelések, feltéve, hogy ezek az anyagok és felszerelések az utasok és az áruk szállítására szolgálnak. (3) A szokásos fedélzeti felszerelések, valamint bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által üzemeltetett légijárművek fedélzetén tartott anyagok és készletek a  másik Szerződő Fél területén csak az  adott terület vámhatóságainak jóváhagyásával rakhatók ki. Ebben az esetben ezek az anyagok és készletek – újbóli kivitelükig – az  említett hatóságok felügyelete alá helyezhetők, vagy a  vámrendelkezésekkel összhangban más módon távolíthatóak el. (4) A jelen cikkben biztosított mentességek abban az  esetben is igénybe vehetők, ha az  egyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai megállapodást kötöttek más légitársaságokkal a  jelen cikk 1. és 2. bekezdésében meghatározott felszereléseknek a  másik Szerződő Fél területén történő kölcsönzésére vagy átadására, feltéve, hogy a  másik légitársaság a másik Szerződő Féltől hasonló mentességeket kapott. 9. CIKK A törvények alkalmazása (1) Bármelyik Szerződő Fél azon törvényei és rendelkezései, amelyek a  nemzetközi légijáratokba részt vevő légijárművek saját területre történő belépését és onnan történő kilépését, valamint a légijárművek e területen belül történő üzemeltetését és repülését szabályozzák, a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságainak légijárműveire is alkalmazandók. (2) Bármelyik Szerződő Fél azon törvényei és rendelkezései, amelyek az  utasok, a  személyzet és az  áru saját területre történő belépésével, ott-tartózkodásával és kilépésével kapcsolatosak, ideértve a postai küldeményeket is, például a  bevándorlásra, a  vámokra, a  valutára, az  egészségre és a  karanténra vonatkozóan, a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának légijárművein szállított utasokra, személyzetre, árura és postai küldeményekre is alkalmazandók, amíg azok az említett területen belül vannak. (3) A jelen cikkben meghatározott törvények és rendelkezések alkalmazása során egyik Szerződő Fél sem biztosíthat kedvezményt a  saját vagy valamely más légitársaság részére a  hasonló nemzetközi légijáratokba bekapcsolódó másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságával szemben. 10. CIKK Közvetlen átmenő forgalom Bármelyik Szerződő Fél területén közvetlen átmenő forgalomban résztvevő, és a  repülőtér erre a célra fenntartott területét el nem hagyó utasok, poggyász és áru legfeljebb egyszerűsített ellenőrzésnek vethetők alá. Bármelyik Szerződő Fél területén közvetlen átmenő forgalomban résztvevő, és a  repülőtér erre a  célra fenntartott területét el nem hagyó utasok, poggyász és áru – a  légiközlekedés védelme, a  kábítószer-ellenőrzés, a  jogellenes belépés megakadályozása céljából vagy különleges körülmények miatt – további vizsgálatnak is alávethetőek. A közvetlen átmenő forgalomban résztvevő poggyász és áru mentességet élvez a vámok és más hasonló adók alól. 11. CIKK A légiközlekedés védelme (1) A Szerződő Felek, összhangban a  nemzetközi jog szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel megerősítik azt, hogy a  polgári légiközlekedés biztonságának jogellenes cselekményektől való megvédésére vonatkozó egymás iránti elkötelezettségük jelen Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi. A  nemzetközi jog szerinti jogaik és kötelezettségeik általános jellegének korlátozása nélkül a  Szerződő Felek különösen az  alábbi egyezmények légiközlekedés-védelmi rendelkezéseivel összhangban lépnek fel: a  légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, 1963. szeptember 14-én, Tokióban aláírt egyezmény, a  légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december 16-án, Hágában aláírt egyezmény, a  polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án, Montrealban aláírt egyezmény, illetve a  polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló egyezményt kiegészítő, a  nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes és erőszakos cselekmények visszaszorításáról szóló, 1988. február 24-én, Montrealban aláírt jegyzőkönyv, a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről és azok felderítéséről szóló, 1991. március 1-jén, Montrealban aláírt egyezmény, valamint bármilyen más, mindkét Szerződő Félre kötelezően érvényes, a  polgári légiközlekedés-védelmét szabályozó többoldalú megállapodás. (2) A Szerződő Felek felkérés esetén minden lehetséges és szükséges segítséget megadnak egymásnak a  polgári légijárművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények és más, a  légijárművek, azok utasai és személyzete, a  repülőterek és léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, valamint bármely más, a polgári légiközlekedés védelme ellen irányuló fenyegetés megakadályozása érdekében. (3) A Szerződő Felek – kölcsönös kapcsolataikban – az  ICAO által meghatározott, és a  Chicagói Egyezmény Függelékeiként megjelölt légiközlekedés védelmi rendelkezésekkel összhangban cselekednek, amennyiben az ilyen légiközlekedés védelmi rendelkezések a  Szerződő Felekre alkalmazandók. Mindegyik Szerződő Fél megköveteli, hogy a meghatározott útvonalakon a megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetésére általa kijelölt légitársaságok és a  saját területén lévő repülőterek üzemben tartói az  említett légiközlekedés védelmi rendelkezésekkel összhangban cselekedjenek. (4) Mindegyik Szerződő Fél egyetért azzal, hogy kijelölt légitársaságaitól megköveteli a másik Szerződő Fél által az adott másik Szerződő Fél területére történő belépésre vonatkozóan előírt, a fenti (3) bekezdésben említett légiközlekedés védelmi rendelkezések betartását. A  Magyarországról történő indulás vagy a  Magyarország területén történő tartózkodás során a  kijelölt légitársaságoknak – az  Európai Unió alkalmazandó jogával összhangban – be kell tartaniuk a légiközlekedés-védelmi rendelkezéseket, amelyek megkülönböztetéstől mentes módon alkalmazandók. A  Szingapúrból történő indulás vagy a  Szingapúr területén történő tartózkodás során a  kijelölt légitársaságoknak – a Szingapúrban hatályos törvényekkel összhangban – be kell tartaniuk a légiközlekedés védelmi rendelkezéseket. Mindegyik Szerződő Fél biztosítja a megfelelő intézkedések saját területén történő hatékony megtételét a légijármű védelmére, valamint az  utasok, a  személyzet, a  kézipoggyászok, a  poggyászok, az  áruk és a  légijármű készletei beszállást, illetve berakodást megelőzően, illetve annak során történő ellenőrzése érdekében. Mindegyik Szerződő Fél kedvezően fogadja a  másik Szerződő Félnek egyes konkrét fenyegetések elhárítását célzó, indokolható, különleges védelmi intézkedések megtételére vonatkozó kérelmeit. (5) A polgári légijármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ennek veszélye fennállása esetén, vagy más, a  légijármű, az  utasok és a  személyzet, a  repülőterek vagy a  léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények esetén a  Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a  kommunikáció elősegítésével és más – az  adott körülmények között az  ilyen esemény vagy ennek veszélye gyors és biztonságos módon történő megszüntetését célzó – megfelelő intézkedések megtételével. (6) Amennyiben az egyik Szerződő Fél azon vélekedése, hogy a másik Szerződő Fél nem a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően járt el, megalapozottnak bizonyul, az  első Szerződő Fél légügyi hatóságai azonnal konzultációt kérhetnek a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságaitól. Amennyiben a  kéréstől számított tizenöt (15) napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, az  alapot szolgáltat a  jelen Megállapodás 4.  cikke 1. bekezdésének alkalmazására. Szükséghelyzetben ez a Szerződő Fél a tizenöt (15) nap lejárta előtt is tehet átmeneti intézkedéseket a  jelen Megállapodás 4.  cikk 1. bekezdése alapján. A  jelen bekezdés alapján meghozott bármely intézkedést haladéktalanul be kell szüntetni, amint a másik Szerződő Fél megfelel a jelen cikk védelmi rendelkezéseinek. (7) Mindegyik Szerződő Fél bármely időpontban konzultációt kérhet bármely, a hajózó személyzetre, a légijárművekre vagy az üzemeltetésre vonatkozó védelmi követelmények másik Szerződő Fél által történő alkalmazása tárgyában. Az ilyen konzultációkat a kérést követő harminc (30) napon belül kell megtartani. 12. CIKK Biztonsági és forgalmi előtéri ellenőrzés (1) Mindegyik Szerződő Fél bármely időpontban konzultációt kérhet bármely, a  légi berendezésekre, a  hajózó személyzetre, a légijárművekre vagy az üzemeltetésre vonatkozó biztonsági követelmények másik Szerződő Fél által történő alkalmazása tárgyában. Az ilyen konzultációkat a kérést követő harminc (30) napon belül kell megtartani. (2) Amennyiben az  ilyen konzultációkat követően az  egyik Szerződő Fél megállapítja, hogy a  másik Szerződő Fél az  említett területek valamelyike esetében nem tart meg és nem alkalmaz hathatósan olyan biztonsági követelményeket és előírásokat, amelyek a Chicagói Egyezmény szerint abban az időben megállapítható minimális követelményekkel legalább azonosak, a  másik Szerződő Felet értesíti ezekről és a  minimális követelményeknek való megfeleléshez szükségesnek ítélt intézkedésekről, és a  másik Szerződő Fél megteszi a  megfelelő javító intézkedéseket. Amennyiben a  másik Szerződő Fél tizenöt (15) napon vagy más, kölcsönösen megállapított hosszabb határidőn belül nem teszi meg a  megfelelő intézkedéseket, az  jogalapot biztosít a  jelen Megállapodás 4. cikk 1. bekezdésének alkalmazására. (3) A Chicagói Egyezmény 33.  cikkében említett kötelezettségek sérelme nélkül a  Felek egyetértenek abban, hogy az  egyik Szerződő Fél légitársasága(i) által, vagy nevében bérleti szerződés alapján a  másik Szerződő Fél területére vagy területéről üzemeltetett légijárat bármely légijárművét a  másik Szerződő Fél meghatalmazott képviselői jogosultak a  másik Szerződő Fél területén ellenőrizni a  fedélzeten, és a  légijármű környezetében mind a  légijármű, mind a  légijármű személyzete dokumentumai érvényességének, illetve a  légijármű és felszerelései szemrevételezhető állapotának ellenőrzése céljából (jelen cikk alkalmazásában: „forgalmi előtéri ellenőrzés”), feltéve, hogy ez nem vezet indokolatlan késéshez. (4) Ha bármely ilyen forgalmi előtéri ellenőrzés vagy ellenőrzés-sorozat alapján (a) súlyos aggály merül fel a  tekintetben, hogy egy légijármű vagy egy légijármű üzemeltetése nem felel meg a Chicagói Egyezmény szerint akkor meghatározott minimális előírásoknak; vagy (b) súlyos aggály merül fel a  tekintetben, hogy ténylegesen nem alkalmazzák és nem tartják be a  Chicagói Egyezmény szerint meghatározott biztonsági előírásokat; a forgalmi előtéri ellenőrzést lefolytató Szerződő Fél a Chicagói Egyezmény 33. cikkének alkalmazásában levonhatja azt a  következtetést, hogy azok a  követelmények, amelyek szerint kiadták vagy érvényesítették a  légijármű vagy annak személyzete számára szóló bizonyítványokat vagy engedélyeket, vagy azok a  követelmények, amelyek szerint a légijárművet üzemeltetik, nem felelnek meg a Chicagói Egyezmény szerint meghatározott minimum-, vagy a feletti követelményeknek. (5) Abban az  esetben, ha az  egyik Szerződő Fél légitársasága(i) által üzemeltetett légijárművön a  jelen cikk (3)  bekezdésével összhangban lévő forgalmi előtéri ellenőrzés lefolytatásának lehetőségét megtagadja e  légitársaság(ok) képviselője, a  másik Szerződő Fél ebből arra következtethet, hogy a  jelen cikk 4. bekezdésben meghatározott típusú súlyos aggály merül fel, és levonja az adott bekezdésben hivatkozott következtetéseket. (6) Mindegyik Szerződő Fél fenntartja magának a  jogot ahhoz, hogy haladéktalanul felfüggessze vagy módosítsa a  másik Szerződő Fél légitársaságának vagy légitársaságainak üzemeltetési engedélyét, ha az  első Szerződő Fél a  forgalmi előtéri ellenőrzés vagy ellenőrzés-sorozat eredményeként, a  forgalmi előtéri ellenőrzés megtagadása, konzultáció alapján, vagy egyéb módon megállapítja, hogy azonnali intézkedés szükséges a  légitársaság biztonságos működése céljából. (7) Az egyik Szerződő Fél által a  jelen cikk (2) vagy (6)  bekezdése szerint tett intézkedéseket meg kell szüntetni, ha az intézkedések foganatosításának alapja megszűnt. 13. CIKK Szabályozói felügyelet Amennyiben Magyarország olyan légitársaságot jelöl ki, amelynek szabályozói felügyeletét az  Európai Unió egy másik tagállama látja el és tartja fenn, Szingapúrnak a jelen Megállapodás 12. cikkében hivatkozott jogai ugyanúgy érvényesek a  repülésbiztonsági előírásoknak az  Európai Unió másik érintett tagállama által történő átvételével, gyakorlásával vagy fenntartásával kapcsolatban, valamint az  említett légitársaság üzemeltetési engedélyezésével kapcsolatban. 14. CIKK Bizonyítványok és engedélyek elismerése (1) Az egyik Szerződő Fél törvényei és rendelkezései, illetve Magyarország esetében az  Európai Unió jogszabályai és rendelkezései alapján kiállított vagy érvényesített, érvényességi idejükön belüli légialkalmassági bizonyítványokat, személyzet-alkalmassági bizonyítványokat és szakszolgálati engedélyeket a  másik Szerződő Fél a  megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetése szempontjából érvényesnek ismeri el, feltéve, hogy a  bizonyítványokat vagy engedélyeket a  Chicagói Egyezmény alapján megállapított legalacsonyabb vagy annál magasabb szintű követelményeknek megfelelően, és azokkal összhangban adták ki, vagy érvényesítették. (2) Mindazonáltal mindegyik Szerződő Fél fenntartja a jogot, hogy a területe feletti átrepülés vagy a területén történő leszállás szempontjából ne ismerje el a  másik Szerződő Fél által a  saját állampolgárainak kiadott személyzet alkalmassági bizonyítványokat és engedélyeket. 15. CIKK Együttműködési kereskedelmi megállapodások (1) A megállapodás szerinti légijáratok meghatározott útvonalakon történő üzemeltetése és fenntartása során mindegyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságainak joga van együttműködési kereskedelmi megállapodásokat, például üléshely-bérletre („blocked-space”) vagy közös üzemelésre („code-share”) vonatkozó megállapodásokat kötni: (a) ugyanazon Szerződő Fél bármely légitársaságával vagy légitársaságaival; (b) a másik Szerződő Fél bármely légitársaságával vagy légitársaságaival; és (c) egy harmadik ország légitársaságával vagy légitársaságaival; feltéve, hogy ezeknél a megállapodásoknál minden légitársaság: (i) rendelkezik a megfelelő felhatalmazással; (ii) megfelel az ilyen megállapodások esetében általában alkalmazott követelményeknek; és (iii) minden eladott jegy vonatkozásában a  légitársaság az  értékesítési ponton tájékoztatja a  vásárlót, hogy melyik légitársaság üzemelteti ténylegesen a  légijárat minden egyes szakaszát, és a  vásárló melyik légitársasággal vagy légitársaságokkal lép szerződéses kapcsolatba. 16. CIKK Bérlet (1) Bármelyik Szerződő Fél megakadályozhatja azon bérelt légijárművek jelen Megállapodás szerinti légijáratokon történő igénybe vételét, amelyek nem felelnek meg a jelen Megállapodás 11. és 12. cikkének. (2) A Szerződő Felek kijelölt légitársaságai igénybe vehetnek bármely harmadik ország vállalkozásától, légitársaságától bérelt személyzettel ellátott légijárműveket (úgynevezett teljes bérlet formájában igénybe vett légijárműveket), feltéve, hogy ennek eredményeképpen a bérbeadó légitársaság nem gyakorol olyan forgalmi jogokat, amelyekkel nem rendelkezik. 17. CIKK A bevételek átutalása (1) A Szerződő Felek kijelölt légitársaságainak jogában áll, hogy a  légiszállítási szolgáltatások értékesítéséből és a  légiszállításhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekből a  másik Szerződő Fél területén szerzett, a  helyi kiadásokon felül megmaradó többletbevételt átváltsák, és szabadon átváltható valutában saját területükre utalják. Az azonnali átváltás és átutalás korlátozás nélkül engedélyezett, az adott bevételek átváltásra és átutalásra történő bemutatásának időpontjában érvényes, a  folyó műveletek esetében alkalmazható átváltási árfolyamon, továbbá a bankok által általában felszámított költségek kivételével az átváltás és az átutalás nem jár semmilyen költséggel. (2) A „légiszállításhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek” kifejezés magában foglalja a  légiszolgáltatások nyújtásához szorosan kapcsolódó tevékenységeket, például a  repülőtér és a  szálloda közötti autóbuszjáratot, és – amennyiben engedélyezett – más légitársaságok részére nyújtott földi kiszolgálási tevékenységeket. 18. CIKK Kereskedelmi tevékenységek (1) Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai jogosultak arra, hogy a másik Szerződő Fél belépéssel, tartózkodással és foglalkoztatással kapcsolatos törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban bevigyék és fenntartsák a  másik Szerződő Fél területén a  légiszállítás biztosításához szükségesnek ítélt saját igazgatási, műszaki, üzemeltetési és egyéb szakszemélyzetüket. (2) Az egyik Szerződő Fél területén hatályos, vonatkozó törvényeknek és rendelkezéseknek megfelelő kereskedelmi nyilvántartásba vétel alapján a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai jogosultak arra, hogy közvetlenül vagy a  légitársaság választása szerinti ügynökök vagy más közvetítők révén nemzetközi légiközlekedési és kapcsolódó termékeket értékesítsenek és adjanak el az  első Szerződő Fél területén, ideértve mind az  on-line, mind pedig az off-line irodák létesítésének jogát is. Az „on-line iroda” kifejezés azt a helyzetet írja le, amikor az iroda egy kijelölt légitársaság által közvetlenül kiszolgált városban helyezkedik el, míg az „off-line iroda” kifejezés olyan irodát jelent, amely egy kijelölt légitársaság által nem közvetlenül kiszolgált városban található. (3) Mindegyik légitársaság jogosult az  ilyen légiszállítást értékesíteni, és bármely személy helyi valutában vagy bármelyik szabadon átváltható valutában szabadon megvásárolhatja ezeket a szolgáltatásokat. 19. CIKK Használati díjak (1) Egyik Szerződő Fél sem vet ki vagy engedélyez kivetni a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságára vagy légitársaságaira olyan használati díjakat, amelyek magasabbak a hasonló nemzetközi légijáratokat üzemeltető saját légitársaságokra kivetett használati díjaknál. (2) Mindegyik Szerződő Fél ösztönzi a  használati díjakról folytatott konzultációkat saját illetékes díjmegállapító hatóságai vagy díjmegállapító testületei és az  említett díjmegállapító hatóságok által nyújtott szolgáltatásokat és berendezéseket igénybe vevő légitársaságok között, adott esetben e  légitársaságok képviseleti szervezetein keresztül. A használati díjak tervezett módosítási javaslatairól ésszerű időn belül értesíteni kell a használókat, hogy azoknak lehetőségük legyen a  díjak módosítása előtti véleménynyilvánításra. Ezen kívül mindegyik Szerződő Fél ösztönzi saját államának illetékes díjmegállapító hatóságait és a  használókat a  használati díjakkal kapcsolatos megfelelő információk kicserélésére. 20. CIKK Intermodális szállítás A 2.  cikk (5)  bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül mindegyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága(i) és megfelelő engedéllyel rendelkező közvetett árufuvarozói korlátozás nélkül alkalmazhatnak a  nemzetközi áruszállító légijáratokkal kapcsolatban bármilyen felszíni áruszállítást a  Szerződő Felek területein belül vagy kívül lévő bármilyen pontból vagy pontba, ideértve a  vámlétesítményekkel rendelkező összes repülőtérre vagy repülőtérről történő szállítást is, és az  alkalmazható törvények és rendelkezések alapján adott esetben ideértve a vámőrizetben lévő áruk szállításának jogát is. Az ilyen áru, akár felszíni, akár légi úton szállítják is azt, hozzáféréssel kell rendelkezzen a  repülőtéri vámkezeléshez és vámlétesítményekhez. A kijelölt légitársaság(ok) dönthetnek úgy, hogy saját maguk végzik a felszíni szállítást, vagy más felszíni fuvarozókkal kötött megállapodások alapján teljesítik azt, ideértve a más légitársaságok és a  légi áruszállítás közvetett szolgáltatói által üzemeltetett felszíni szállítást is. Az ilyen intermodális áruszállítás egységes, közvetlen áron kínálható a kombinált légi és felszíni szállításhoz, feltéve, hogy a fuvarozókat nem tévesztik meg az ilyen szállítással kapcsolatos tényeket illetően. 21. CIKK Konzultációk, információcsere és statisztika (1) Bármelyik Szerződő Fél bármely időpontban kérhet konzultációkat a  jelen Megállapodás végrehajtásával, értelmezésével, alkalmazásával vagy módosításával, vagy a jelen Megállapodás betartásával kapcsolatban. Az ilyen konzultációkat, amelyek a légügyi hatóságok között jöhetnek létre, az írásbeli kérés másik Szerződő Fél által történő kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül kell megkezdeni, kivéve, ha a  Szerződő Felek másképpen egyeznek meg. (2) Bármelyik légügyi hatóság kérésére a Szerződő Felek légügyi hatóságai a lehető leghamarabb információt cserélnek az  általuk kijelölt légitársaságoknak nyújtott jelenlegi engedélyeket illetően a  másik Szerződő Fél területére, területén keresztül, vagy területéről üzemeltetett légijáratokra vonatkozóan. Fentiekbe beleértendők a  javasolt útvonalakon üzemeltetendő légijáratokra vonatkozó érvényes bizonyítványok és engedélyek másolatai, valamint a módosítások vagy a mentességet igazoló okiratok. (3) Bármelyik Szerződő Fél légügyi hatóságai ellátják a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságait, azok kérésére minden értelemszerűen elvárható, a másik Szerződő Fél területéről vagy területére szállított forgalomról készített időszakos kimutatással vagy más adatszolgáltatással. 22. CIKK Vitás kérdések rendezése (1) A Szerződő Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármely vitát a Szerződő Felek először konzultációk útján vagy diplomáciai csatornákon keresztül kísérlik meg rendezni. (2) Amennyiben a  Szerződő Felek tárgyalások útján nem tudnak megegyezni, a  vitát döntéshozatalra bármelyik Szerződő Fél kérésére három (3) választottbíróból álló testület elé terjesztik, amely az alábbiak szerint alakul meg: (a) a választottbírósági eljárásra irányuló kérés átvételétől számított harminc (30) napon belül mindegyik Szerződő Fél egy-egy választottbírót jelöl ki. Egy harmadik állam állampolgárát, aki a  választottbíróság elnökeként jár majd el, a  két választottbíró megállapodása alapján jelölik ki harmadik választottbíróvá, a második választottbíró kinevezésétől számított hatvan (60) napon belül; (b) ha a  jelen cikk (2)  bekezdés (a)  pontjában meghatározott határidőkön belül nem kerül sor kinevezésre, akkor bármelyik Szerződő Fél írásban kérheti az  ICAO Tanácsának elnökét a  szükséges kinevezés harminc (30) napon belül történő megtételére. Ha az  elnök állampolgársága azonos valamelyik Szerződő Fél állampolgárságával, akkor az alelnököt kell felkérni a kinevezés megtételére. Ha az alelnök állampolgársága azonos valamelyik Szerződő Fél állampolgárságával, akkor az  ICAO Tanácsának rangsorban következő, nem azonos állampolgárságú tagját kell felkérni a kinevezés megtételére. (3) Ha a  jelen cikk másképpen nem rendelkezik, vagy ha a  Szerződő Felek nem állapodnak meg másképpen, a választottbírói testület határozza meg bíráskodásának kereteit és határozza meg saját eljárását. A választottbírói testület utasítására vagy bármelyik Szerződő Fél írásbeli kérésére a  választottbírói testület teljessé válásától számított legkésőbb harminc (30) napon belül megbeszélést kell tartani az  eldöntendő pontos kérdések és a követendő konkrét eljárások meghatározása céljából. (4) Ha a  Szerződő Felek másképpen nem állapodnak meg, vagy ha a  választottbírói testület nem írja elő másként, mindegyik Szerződő Fél a  választottbírói testület teljessé válásától számított negyvenöt (45) napon belül emlékeztetőt nyújt be. Mindegyik Szerződő Fél a  másik Szerződő Fél emlékeztetőjének benyújtásától számított hatvan (60) napon belül választ nyújthat be. A választottbírói testület – bármelyik Szerződő Fél kérésére vagy saját belátása szerint – a válaszok esedékességét követő harminc (30) napon belül meghallgatást tart. (5) A választottbírói testület igyekszik a meghallgatás befejezését követő harminc (30) napon belül, vagy ha nem került sor meghallgatásra, akkor a két válasz benyújtását követő harminc (30) napon belül írásbeli döntést hozni. A döntést többségi szavazással hozzák meg. (6) A Szerződő Felek az átvételtől számított tizenöt (15) napon belül kérhetik a döntés indokolását, az indokolást pedig az arra irányuló kéréstől számított tizenöt (15) napon belül kell kiadni. (7) A választottbírói testület döntése a Szerződő Felekre nézve kötelező. (8) Mindegyik Szerződő Fél maga viseli az  általa kijelölt választottbíró költségeit. A  választottbírói testület egyéb költségeit egyenlő arányban kell a  Szerződő Felek között megosztani, ideértve az  ICAO Tanács elnökénél, alelnökénél vagy tagjánál a  jelen cikk (2)  bekezdés (b)  pontjában említett eljárások végrehajtása során felmerült költségeket is. 23. CIKK A Megállapodás módosítása (1) A jelen Megállapodás Szerződő Felek által egyeztetett bármely módosítása akkor lép hatályba, ha mindkét Szerződő Fél alkotmányos követelményeivel összhangban megtörtént a  módosítások jóváhagyása és diplomáciai jegyzékváltással megerősítették ezt. (2) Ha légiszállítással kapcsolatos többoldalú megállapodás lép hatályba mindkét Szerződő Fél vonatkozásában, akkor a  Szerződő Felek a  jelen Megállapodásban és a  kérdéses másik megállapodásban meghatározott kötelezettségei között fennálló ellentmondások esetén azon rendelkezés(ek)et kell előnyben részesíteni, amelyek a  kijelölt légitársaságok számára (i) a  jogok nagyobb mértékű gyakorlását, (ii) nagyobb légiközlekedés-védelmet és (iii) és nagyobb repülésbiztonságot biztosítanak, amennyiben a Szerződő Felek nem állapodnak meg másképpen, vagy ha a szöveg másként nem rendelkezik. 24. CIKK Nyilvántartásba vétel A jelen Megállapodást és annak bármelyik későbbi módosítását, azok hatálybalépésekor, nyilvántartásba kell venni az ICAO-nál. 25. CIKK Felmondás (1) A (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül a jelen Megállapodás határozatlan időre jön létre. (2) Bármelyik Szerződő Fél bármikor írásban értesítheti a  másik Szerződő Felet a  jelen Megállapodás felmondására vonatkozó döntéséről. Ezt az  értesítést egyidejűleg az  ICAO-hoz is el kell juttatni. A  jelen Megállapodás tizenkét (12) hónappal azt követően szűnik meg, hogy a másik Szerződő Fél kézhez vette az értesítést, hacsak az értesítést ezen időszak lejárta előtt megegyezés alapján vissza nem vonják. Amennyiben a másik Szerződő Fél nem ismeri el az értesítés kézhezvételét, úgy kell tekinteni, mintha az értesítést az ICAO által történő kézhezvétel után tizennégy (14) nappal kapta volna meg. 26. CIKK Hatálybalépés (1) A jelen Megállapodás és annak bármelyik módosítása a diplomáciai úton küldött későbbi értesítés kézhezvételétől számított 30. napon lép hatályba, amikor mindkét Szerződő Fél értesítette egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges, megfelelő belső eljárásaik befejeződtek. (2) A jelen Megállapodás hatálybalépésekor a  jelen Megállapodás a  Magyar Köztársaság Kormánya és a  Szingapúri Köztársaság Kormánya között létrejött, 1990. március 9-én Szingapúrban aláírt Légiközlekedési Megállapodás helyébe lép. Ennek hiteléül alulírottak, akiket erre Kormányaik megfelelően felhatalmaztak, aláírták a jelen Megállapodást. Készült Szingapúrban, 2017. évben, szeptember hónapban, 26. napon, két példányban, angol nyelven. Magyarország Kormánya részéről A Szingapúri Köztársaság Kormánya részéről FÜGGELÉK I. jegyzék Magyarország kijelölt légitársasága(i) által üzemeltetendő útvonalak: Indulási pontok Közbenső pontok Rendeltetési pontok Túli pontok Bármely pont Magyarországon Bármely pont Szingapúr Bármely pont II. jegyzék A Szingapúri Köztársaság kijelölt légitársasága(i) által üzemeltetendő útvonalak: Indulási pontok Közbenső pontok Rendeltetési pontok Túli pontok Szingapúr Bármely pont Bármely pont Magyarországon Bármely pont MEGJEGYZÉSEK: (1) Az I. és a II. jegyzékben meghatározott útvonalakon lévő bármelyik pont valamelyik vagy mindegyik járat esetében kihagyható bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának vagy légitársaságainak választása szerint, feltéve, hogy ezek a járatok az adott légitársaságo(ka)t kijelölő Szerződő Fél területéről indulnak. (2) Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának vagy légitársaságainak jogában áll, hogy a  másik Szerződő Fél területén végződjenek légijáratai.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és 3. §, valamint a 6. § a Megállapodás 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, a  2.  § és 3.  §, valamint a  6.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. 5. § E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. 6. § Hatályát veszti a magyar–szingapúri légiközlekedési egyezmény kihirdetéséről szóló 28/1992. (II. 13.) Korm. rendelet. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke