2003. V. törvény az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1995. január 31-én, az illegális tengeri kereskedelemről szóló, az Egyesült Nemzetek kereté

2003. V. törvény az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1995. január 31-én, az illegális tengeri kereskedelemről szóló, az Egyesült Nemzetek keretében, a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni Egyezmény 17. Cikkében foglaltak teljesítése érdekében létrejött Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1995. január 31-én, az illegális tengeri kereskedelemről szóló, az Egyesült Nemzetek keretében, a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni Egyezmény 17. Cikkében foglaltak teljesítése érdekében létrejött Megállapodást e törvénnyel hirdeti ki. (A Megállapodás megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezése 2002. év július hónap 11. napján megtörtént; a Megállapodás — annak 27. cikk 4. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság vonatkozásában — 2002. év november hónap 1. napján hatályba lépett.) 2. § A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2003. február 11-i ülésnapján fogadta el. Megállapodás az illegális tengeri kereskedelemről szóló, az Egyesült Nemzetek keretében, a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni Egyezmény 17. Cikkében foglaltak teljesítéséről Az Európa Tanács tagállamai, kifejezve egyetértésüket a tekintetben, hogy magukra kötelező érvényűnek ismerik el az Egyesült Nemzeteknek a kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális kereskedelme elleni, 1988. december 20-án, Bécsben aláírt, a továbbiakban a ,,Bécsi Egyezmény’’-ként hivatkozott Egyezményében foglaltakat, figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti nagyobb egységesség megteremtése, meggyőződve annak szükségességéről, hogy a társadalom védelmét célzó közös bűnüldözési politikát kell folytatni, figyelembe véve, hogy az egyre inkább nemzetközi problémát okozó súlyos törvénysértések elkövetése elleni küzdelem nemzetközi szintű, szoros együttműködésre szólít fel, azzal az óhajjal, hogy együttműködésüket — összhangban a tengerekre vonatkozó nemzetközi törvényekkel és a szabad hajózáshoz való jog elvének teljes tiszteletben tartásával — a lehető legmesszebbmenőkig továbbfejlesszék a kábítószerek és pszichotrop anyagok tengeren történő illegális kereskedelmének visszaszorításában, figyelembe véve következésképpen, hogy a Bécsi Egyezmény 17. Cikkét egy regionális megállapodással kell kiegészíteni annak érdekében, hogy az említett cikkben foglalt rendelkezéseket végre lehessen hajtani, és azok hatékonyságát fokozni lehessen, a következőkben állapodtak meg: I. Fejezet MEGHATÁROZÁSOK 1. Cikk Meghatározások E Megállapodás szempontjából: a) ,,Beavatkozó állam’’ kifejezés alatt azt a szerződő államot kell érteni, amely felhatalmazást kért, vagy felhatalmazást javasol kérni egy másik Szerződő Féltől, hogy az ebben a Megállapodásban foglaltaknak megfelelően intézkedéseket tehessen olyan hajóval kapcsolatosan, amely a szóban forgó másik Szerződő Fél lobogója alatt közlekedik, vagy annak lajstromjeleit viseli; b) ,,Elsődleges joghatóság’’ a hajót saját lobogója alatt közlekedtető államnak, amelynek joghatósága konkurál egy másik államéval a vonatkozó bűncselekménnyel kapcsolatban, az a joga, hogy elsődlegesen gyakorolja joghatóságát, kizárva a másik állam joghatóságát a bűncselekmény vonatkozásában; c) ,,Bűncselekmény’’ kifejezés alatt minden, a Bécsi Egyezmény 3. Cikkénekének 1. bekezdésében leírt törvénysértést kell érteni; d) ,,Vízi jármű’’ kifejezés alatt hajót, vagy bármilyen más jellegű, vízen úszó járművet kell érteni, ideértve a légpárnás járműveket és a víz alá merülésre képes járműveket is. II. Fejezet NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS 1. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. Cikk Általános elvek 1. A Feleknek a lehető legmesszebbmenőkig együtt kell működniük annak érdekében, hogy — összhangban a tengerekre vonatkozó nemzetközi törvényekkel — a kábítószerek és pszichotrop anyagok tengeren történő illegális kereskedelmét vissza lehessen szorítani. 2. Az ezen Megállapodásban foglaltak megvalósításában a Feleknek törekedniük kell annak biztosítására, hogy tevékenységük által a kábítószerek és pszichotrop anyagok tengeren történő illegális kereskedelmének visszaszorítása terén megtett jogalkalmazói intézkedések maximális hatékonyságúak legyenek. 3. Minden ezen Megállapodás nyomán tett intézkedésnek kellően figyelembe kell vennie annak szükségességét, hogy — összhangban a tengerekre vonatkozó nemzetközi törvényekkel — nem szabad a part menti államok jogait, kötelezettségeit és joghatóságát befolyásolni, vagy azokra hatást gyakorolni. 4. Az ebben a Megállapodásban foglaltak közül semmit sem lehet oly módon értelmezni, hogy az a nemzetközi törvényekben alkalmazott non bis in idem elvét sértené. 5. A Felek minden esetben elismerik a vízi járművekre, rakományra és tényekre vonatkozó információgyűjtés és információcsere értékét, amikor úgy vélik, hogy az ilyen információcsere egy Szerződő Fél segítségére lehet a kábítószerek és pszichotrop anyagok tengeren történő illegális kereskedelmének a visszaszorításában. 6. Az e Megállapodásban foglaltak közül semmi nem befolyásolja a hadihajók és egyéb, nem kereskedelmi célból államilag üzemeltetett vízi járművek mentességét. 3. Cikk Joghatóság 1. Minden Félnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy saját joghatóságot biztosítson azok felett a bűncselekmények felett, melyeket olyan vízi jármű fedélzetén követtek el, amely saját lobogója alatt közlekedik. 2. Ennek a Megállapodásnak az alkalmazása szempontjából mindegyik Félnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy saját joghatóságot biztosítson azok felett a bűncselekmények felett, melyeket az ezen Megállapodásban résztvevő bármely másik Fél lobogója alatt közlekedő, vagy annak lajstromjelét feltüntető, vagy annak felségjelére utaló bármilyen más jelzést viselő vízi járművön követtek el. Az ilyen joghatóságot csak az ezen Megállapodásban foglaltakkal összhangban lehet biztosítani. 3. Ennek a Megállapodásnak az alkalmazása szempontjából mindegyik Félnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy saját joghatóságot biztosítson azok felett a bűncselekmények felett, melyeket olyan vízi járművön követtek el, amelynek nincs felségjele, vagy amely a nemzetközi törvények értelmében felségjellel nem rendelkező vízi járműhöz hasonlít. 4. A hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam elsődleges joghatósággal bír a saját vízi járműve fedélzetén elkövetett bármilyen, vonatkozó bűncselekmény felett. 5. Ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányának aláírásakor vagy letétbe helyezésekor, vagy bármilyen későbbi időpontban, egy, az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozatban, bármely állam tájékoztathatja a Megállapodásban résztvevő többi Felet azokról a feltételekről, amelyeket alkalmazni kíván az ezen Cikk 2. bekezdésében foglaltakkal összhangban biztosított joghatóság biztosítására vonatkozóan. 6. Minden olyan állam, amelynek szolgálatában nem állnak hadihajók, katonai repülőgépek, vagy egyéb, nem kereskedelmi célból, államilag üzemeltetett hajók vagy repülőgépek, amelyek az ezen Megállapodás értelmében lehetővé tennék számára, hogy beavatkozó állam legyen, ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmánya aláírásakor vagy letétbe helyezésekor, vagy bármilyen későbbi időpontban, egy, az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozatban kijelentheti, hogy nem fogja alkalmazni ennek a Cikknek a 2. és 3. bekezdéseiben foglaltakat. Az az állam, amely ilyen nyilatkozatot tett, köteles azt visszavonni, amikor a fenntartását indokoló körülmények megszűnnek. 4. Cikk Segítség a saját lobogó alatt hajókat közlekedtető államoknak 1. Az a Szerződő Fél, amelynek alapos oka van feltételezni, hogy a lobogója alatt közlekedő vízi jármű bűncselekményt követ el, vagy ilyennek az elkövetésére használják, kérheti más Szerződő Felek segítségét a vízi jármű ilyen célból történő használatának megszüntetéséhez. Az ily módon megkeresett Feleknek meglévő eszközeiket rendelkezésre kell bocsátaniuk a segítségnyújtáshoz. 2. A megkeresésnek a megtételekor a saját lobogó alatt hajókat közlekedtető állam, többek között az esetlegesen megszabott feltételektől és korlátozásoktól függően, fel hatalmazhatja a megkeresett Felet, hogy tegyen meg néhány, vagy minden, az ezen Megállapodásban rögzített intézkedést. 3. Amikor a megkeresett Fél beleegyezik abba, hogy a részére a saját lobogó alatt hajókat közlekedtető állam által a 2. bekezdésben foglaltakkal összhangban adott felhatalmazás alapján járjon el, az ezen Megállapodásban foglalt, a beavatkozó állam és a saját lobogó alatt hajókat közlekedtető állam jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a megkeresett, illetőleg a megkereső Felet illetően, ahol ez alkalmazható, és nem határozták meg másképpen. 5. Cikk Felségjel nélküli vízi járművek 1. Annak a Szerződő Félnek, amelynek alapos oka van feltételezni, hogy egy felségjel nélkül közlekedő vízi jármű, vagy olyan vízi jármű, amely a nemzetközi törvények értelmében felségjellel nem rendelkező vízi járműhöz hasonlít, vonatkozó bűncselekményt követ el, vagy ilyennek az elkövetésére használják, értesítenie kell azokat a Szerződő Feleket, akik láthatólag a legközelebbről érintettek, és felkérheti az ilyen Felek bármelyikét, hogy legyen segítségére a vízi jármű ilyen célból történő használatának megszüntetésében. Az ily módon felkért Félnek a segítségnyújtáshoz rendelkezésre kell bocsátania meglévő eszközeit. 2. Amikor az 1. bekezdésben foglaltakkal összhangban tájékoztatást kapott Szerződő Fél intézkedést hoz, akkor ennek a Félnek kell meghatároznia, hogy milyen intézkedések a megfelelőek, és neki kell gyakorolnia a joghatóságot minden olyan vonatkozó bűncselekmény felett, amit nagy valószínűség szerint a vízi jármű fedélzetén tartózkodó személyek bármelyike követhetett el. 3. Bármely Félnek, amely az ezen Cikkben foglaltak értelmében intézkedést hozott, a lehető legkorábban értesítenie kell az információt rendelkezésre bocsátó vagy segítségnyújtást kérő Felet a vízi jármű és az annak fedélzetén tartózkodó bármely személyt illetően megtett intézkedés eredményéről. 2. Rész FELHATALMAZÁSI ELJÁRÁSOK 6. Cikk A felhatalmazás alapvető szabályai Amikor a beavatkozó államnak alapos oka van azt feltételezni, hogy egy olyan vízi jármű, amely egy másik Szer ződő Fél lobogója alatt közlekedik, vagy azon egy másik Szerződő Fél lajstromjele van feltüntetve, vagy a vízi jármű felségjelére utaló bármilyen más jelzést visel, vonatkozó bűncselekményt követ el, vagy ilyen vonatkozó bűncselekmény elkövetésére használják, a beavatkozó állam felhatalmazást kérhet a hajót saját lobogója alatt közlekedtető államtól, hogy a bármely Szerződő Fél felségvizein kívül eső vizeken feltartóztassa a vízi járművet, és annak fedélzetére lépjen, és megtegyen néhány, vagy minden egyéb, ebben a Megállapodásban meghatározott intézkedést. E Megállapodás értelmében a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam felhatalmazása nélkül semmilyen hasonló intézkedést nem lehet tenni. 7. Cikk A felhatalmazás-kérésről hozott döntés A hajót saját lobogója alatt közlekedtető államnak haladéktalanul meg kell erősítenie a 6. Cikk szerinti felhatalmazásra irányuló kérés kézhezvételét, és ha lehetséges, a lehető leghamarabb, a megkeresés kézhezvételétől számított négy órán belül, közölnie kell az azzal kapcsolatos döntést. 8. Cikk Feltételek 1. Amennyiben a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam teljesíti a kérést, az ilyen felhatalmazást feltételek, vagy korlátozások kikötésével lehet megadni. Az ilyen feltételek, vagy korlátozások különösen arról rendelkezhetnek, hogy a hajót saját lobogója alatt közlekedtető államnak kifejezetten meg kell adnia a felhatalmazását, még mielőtt a beavatkozó állam bármilyen meghatározott intézkedést tenne. 2. Az egyes államok ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányuk aláírásakor vagy letétbe helyezésekor egy, az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozatban kijelenthetik, hogy amikor mint beavatkozó állam lépnek fel, beavatkozásukat annak a feltételnek a teljesülésétől tehetik függővé, miszerint az adott állam állampolgárságával bíró azon személyeknek, akiket a 15. Cikkben foglaltak értelmében a hajót saját lobogója alatt közlekedtető államnak kiadnak, és ott a vonatkozó bűncselekmény elkövetése miatt elítélnek, lehetőségük nyíljon arra, hogy őket a beavatkozó állam területére átszállítsák, abból a célból, hogy a rájuk kirótt büntetést ott töltsék le. 3. Rész AZ INTÉZKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 9. Cikk Engedélyezett intézkedések 1. A beavatkozó állam a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam felhatalmazásának birtokában, és — ha van ilyen — a 8. Cikk 1. bekezdésében foglaltak szerint kikötött feltételektől és korlátozásoktól függően, az alábbi intézkedéseket teheti: (i) a) feltartóztathatja a vízi járművet, és a fedélzetére léphet; b) alapos ellenőrzésnek vetheti alá a vízi járművet és a fedélzetén tartózkodó bármely személyt; c) megtehet minden, az ezen Cikk (ii) bekezdésében rendelkezett bármilyen intézkedést, ami ahhoz bizonyul szükségesnek, hogy megállapítsák, bekövetkezett a vonatkozó bűncselekmény elkövetése, továbbá ahhoz, hogy az ennek igazolására szolgáló bármilyen bizonyítékot lefoglaljanak; d) követelje, hogy a vízi járművet és a fedélzetén tartózkodó bármely személyt a beavatkozó állam területére vigyék, és a vízi járművet további vizsgálatok elvégzése céljából ott tartsák; (ii) és, a vízi jármű hathatós ellenőrzését elvégezve: a) átkutassa a vízi járművet, annak fedélzetén bárkit és a vízi járműben bármit, ideértve annak rakományát is; b) kinyisson, vagy kinyittasson bármilyen konténert, és a vízi járművön próbaképpen bármit megvizsgáljon, vagy bármiből mintát vegyen; c) követelje a vízi járművön tartózkodó bármely személytől, hogy önmagáról, vagy a vízi járművön bármiről tájékoztatást adjon; d) követelje, hogy adják át számára a vízi járművel, vagy az azon lévő bármely személlyel vagy tárggyal kapcsolatos okmányokat, könyveket vagy feljegyzéseket, és fényképeket vagy másolatokat készítsen bármiről, aminek a bemutatását az illetékes hatóságoknak jogukban áll megkövetelni; e) lefoglaljon, biztonságba helyezzen és biztosítson bármilyen, a vízi járművön feltalált bizonyítékot vagy anyagot. 2. Az ennek a Cikknek az 1. bekezdésében foglaltak értelmében megtett egyetlen intézkedés sem érintheti hátrányosan a beavatkozó állam törvényei értelmében a gyanúsított személyek azon jogát, miszerint jogukban áll magukat ártatlannak vallani. 10. Cikk A jogérvényesítésre vonatkozó intézkedések 1. Amennyiben, a 9. Cikkben foglaltak értelmében tett intézkedések eredményeképpen, a beavatkozó államnak bizonyítéka van arra, hogy vonatkozó bűncselekményt követtek el, ami törvényei értelmében elegendő indok arra, hogy az érintett személyeket letartóztassa, vagy a vízi járművet visszatartsa, vagy mindkettőt megtegye, az említettek szerint járhat el. 2. A beavatkozó államnak késedelem nélkül értesítenie kell a hajót saját lobogója alatt közlekedtető államot a fenti 1. bekezdésben foglaltak értelmében megtett intézkedésekről. 3. A vízi járművet nem lehet annál hosszabb ideig visszatartani, mint ami szigorúan ahhoz szükséges, hogy a vonatkozó bűncselekménnyel kapcsolatos vizsgálatokat befejezzék. Abban az esetben, amikor alapos gyanú merül fel azt illetően, hogy a vízi jármű tulajdonosai közvetlenül kapcsolatba hozhatók egy vonatkozó bűncselekménnyel, a vízi járművet és annak rakományát a vizsgálat befejeztével még további időtartamra is vissza lehet tartani. Azokat a személyeket, akiket nem gyanúsítanak semmilyen vonatkozó bűncselekmény elkövetésével, továbbá azokat a tárgyakat, amelyekre, mint bizonyítékra, nincs szükség, szabadon kell bocsátani. 4. Függetlenül az előző bekezdésben foglalt rendelkezésektől, a beavatkozó állam és a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam megegyezhet az ezen Megállapodásban Szerződő Félként résztvevő harmadik állammal abban, hogy a vízi járművet az adott harmadik állam területére lehessen vinni, és amikor a vízi jármű már az adott területen van, az ezen Megállapodás szempontjából harmadik államot beavatkozó államként kell kezelni. 11. Cikk Az intézkedés végrehajtása 1. A 9. és 10. Cikkek értelmében tett intézkedésekre a beavatkozó állam jogát kell alkalmazni. 2. A 9. Cikk 1. a), b) és d) bekezdésében foglalt intézkedéseket csak hadihajók vagy katonai repülőgépek, vagy egyéb, a kormány részére történő szolgálatteljesítésre és az arra való felhatalmazásra utaló egyértelmű jelzést viselő, és egyértelműen azonosítható hajók vagy repülőgépek hajthatják végre. 3. a) A beavatkozó állam tisztviselője ellen semmilyen, a hatáskörének gyakorlása során végrehajtott intézkedé sért nem lehet a hajót saját lobogója alatt közlekedtető államban eljárást indítani. Ilyen esetben a beavatkozó államban kell lehetőségnek nyílnia arra, hogy a tisztviselő ellen eljárás indulhasson, mintha a vonatkozó bűncselekményt megvalósító elemeket ennek az államnak a fennhatósága alá tartozó területen követték volna el. b) A hajót saját lobogója alatt közlekedtető államban megindított eljárás során a beavatkozó állam tisztviselőjével szemben a 9. és 10. Cikkekben foglalt intézkedésekkel kapcsolatosan elkövetett vonatkozó bűncselekményeket úgy kell kezelni, mintha azokat a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam tisztviselőjével szemben követték volna el. 4. Annak a vízi járműnek a kapitánya számára, amelynek a fedélzetére az ebben a Megállapodásban foglaltak értelmében mások vizsgálat céljából ráléptek, biztosítani kell a jogot arra, hogy a vízi jármű érintkezésbe lépjen államának hatóságaival, melynek lobogója alatt közlekedik, valamint a vízi jármű tulajdonosaival vagy üzemeltetőivel, abból a célból, hogy értesítse őket arról, hogy a vízi jármű fedélzetére mások vizsgálat céljából ráléptek. Mindazonáltal a beavatkozó állam hatóságai megakadályozhatják, vagy késleltethetik a tulajdonosokkal vagy az üzemeltetőkkel történő bármilyen érintkezést, az esetben, ha alapos gyanújuk van azt feltételezni, hogy az ilyen jellegű érintkezés gátolná a vonatkozó bűncselekménnyel kapcsolatos vizsgálatok lefolytatását. 12. Cikk Operatív biztonsági intézkedések 1. Az ebben a Megállapodásban foglaltak alkalmazása során az érintett Feleknek kellő figyelmet kell fordítaniuk arra a követelményre, miszerint nem lehet a tengeren veszélyeztetni az élet biztonságát, a vízi jármű és a rakomány épségét, és nem lehet megsérteni semmilyen kereskedelmi vagy jogi érdeket. Különösen figyelembe kell venniük: a) azt a veszélyt, ami a tengeren egy vízi jármű fedélzetére történő lépéssel jár, és meg kell fontolniuk, hogy ezt esetleg biztonságosabban meg lehet tenni a vízi jármű legközelebbi kikötésekor; b) azt a követelményt, hogy a minimálisra kell csökkenteni a vízi jármű törvényes kereskedelmi tevékenységébe történő bármilyen beavatkozást; c) azt a követelményt, hogy el kell kerülni a vízi jármű indokolatlan visszatartását vagy késleltetését; d) azt a követelményt, hogy a minimálisra kell korlátozni az olyan erőszak alkalmazását, ami ahhoz szükséges, hogy biztosítani lehessen a beavatkozó állam rendelkezéseinek betartását. 2. Lőfegyvereknek a vízi jármű ellen vagy azon történő használatát a lehető leghamarabb jelenteni kell a hajót saját lobogója alatt közlekedtető államnak. 3. A vízi jármű fedélzetén tartózkodó bármely személy halálát vagy megsérülését a lehető leghamarabb jelenteni kell a hajót saját lobogója alatt közlekedtető államnak. A beavatkozó állam hatóságainak teljes mértékben együtt kell működniük a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam hatóságaival minden olyan vizsgálat tekintetében, amit a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam folytathat az ilyen haláleset vagy sérülés kapcsán. 4. Rész A JOGHATÓSÁG GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 13. Cikk A vonatkozó bűncselekmények bizonyítékai 1. A beavatkozó államnak, annak érdekében, hogy lehetővé tegye a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam számára annak eldöntését, hogy a 14. Cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban gyakorolja-e elsődleges joghatóságát, késedelem nélkül el kell juttatnia a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam számára a 9. Cikkben foglaltakkal összhangban megtett intézkedések eredményeképpen feltárt bármilyen vonatkozó bűncselekmény bizonyításának összegzését. A hajót saját lobogója alatt közlekedtető államnak haladéktalanul meg kell erősítenie az összegzés kézhezvételét. 2. Amennyiben a beavatkozó állam olyan bizonyítékot tár fel, amely annak feltételezésére készteti, hogy az ezen Megállapodás hatáskörén kívül eső vonatkozó bűncselekményt követhettek el, vagy, hogy a vízi jármű fedélzetén vonatkozó bűncselekményben részt nem vett gyanúsított személyek tartózkodnak, értesítenie kell a hajót saját lobogója alatt közlekedtető államot. Ahol ez alkalmazható, az érintett Feleknek konzultálniuk kell egymással. 3. Ennek a Megállapodásnak a rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy a beavatkozó állam számára csak akkor nyíljon lehetőség a vizsgálatra irányuló és a vonatkozó bűncselekményekkel kapcsolatos eljáráson kívüli intézkedések megtételére, amikor a) a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam kifejezett beleegyezését adja; vagy b) az ilyen intézkedések olyan vonatkozó bűncselekmény vizsgálatára és az azzal kapcsolatos eljárásra irányulnak, amit azután követtek el, miután az adott személyt a beavatkozó állam területére szállították. 14. Cikk Az elsődleges joghatóság gyakorlása 1. Az elsődleges joghatóságot gyakorolni kívánó, a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam ezt az ebben a Cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban teheti. 2. Erről a lehető leghamarabb értesítenie kell a beavatkozó államot, mégpedig legkésőbb a 13. Cikkben foglaltakkal összhangban lévő bizonyítás-összegzés kézhezvételétől számított tizennégy napon belül. Amennyiben ezt a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam elmulasztja megtenni, úgy kell tekinteni, mint aki elállt a elsődleges joghatóság gyakorlásától. 3. Amikor a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam arról értesítette a beavatkozó államot, hogy elsődleges joghatóságát gyakorolja, akkor a beavatkozó állam joghatóságának biztosítását fel kell függeszteni, kivéve, ha azt személyek, vízi járművek, rakományok vagy bizonyíték kiadásával kapcsolatosan gyakorolja, összhangban az ezen Megállapodásban foglaltakkal. 4. Az ügyet a hajót saját lobogója alatt közlekedtető államnak haladéktalanul át kell adnia az illetékes hatóságoknak, eljárás megindítása céljából. 5. A beavatkozó állam által a vízi járművel és a fedélzetén tartózkodó személyekkel szemben megtett intézkedéseket úgy is meg lehet ítélni, mint amelyeket a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam által lefolytatott eljárás részeként tettek meg. 15. Cikk Vízi járművek, rakományok, személyek és bizonyítékok kiadása 1. Amikor a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam arról a szándékáról értesítette a beavatkozó államot, hogy gyakorolni kívánja elsődleges joghatóságát, és a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam ezt kéri, a letartóztatott személyt, a lefoglalt vízi járművet, rakományt és bizonyítékot az ebben a Megállapodásban foglalt rendelkezésekkel összhangban ki kell adni az adott államnak. 2. A letartóztatott személyek kiadására vonatkozó felkérést minden egyes személy esetében alá kell támasztani az elfogatóparancs vagy egyéb, ugyanilyen értelmű, a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam törvényei által előírt eljárással összhangban kibocsátott parancs eredeti példányával vagy annak hiteles másolatával. 3. A feleknek minden erőfeszítést meg kell tenniük a személyek, vízi járművek, rakományok és bizonyítékok kiadásának gyors elintézése érdekében. 4. Ebben a Megállapodásban semmit nem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely letartóztatott személyt megfosszon a beavatkozó állam törvényei szerint őt megillető azon jogától, hogy fogva tartásának törvényességét az adott állam bíróságával felülvizsgáltathassa, összhangban az adott állam nemzeti törvényei által meghatározott eljárásokkal. 5. A letartóztatott személyek vagy a vízi jármű kiadásának kérése helyett a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam kérheti azok haladéktalan szabadon bocsátását. Abban az esetben, amikor ilyen felkérés történt, a beavatkozó államnak az említetteket haladéktalanul szabadon kell bocsátania. 16. Cikk Halálbüntetés Ha az olyan törvénysértés, ami miatt a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam úgy dönt, hogy, összhangban a 14. Cikkben foglaltakkal, biztosítja elsődleges joghatóságát, és amely az adott állam törvényei szerint halállal büntethető, és ha az ilyen vonatkozó bűncselekményt illetően a beavatkozó állam törvényei nem rendelnek halálbüntetést, vagy azt általában nem hajtják végre, bármely személy kiadását meg lehet tagadni, kivéve, ha a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam olyan biztosítékokat ad, melyeket a beavatkozó állam elégségesnek tekint arra nézve, hogy a halálbüntetést nem fogják végrehajtani. 5. Rész ELJÁRÁSJOGI ÉS EGYÉB ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 17. Cikk Illetékes hatóságok 1. Minden egyes Szerződő Félnek ki kell jelölnie egy hatóságot, amelynek felelősséget kell vállalnia az ezen Megállapodás 6. és 7. Cikkében foglaltak értelmében történő megkeresések elküldéséért és megválaszolásáért. Lehetőségei szerint minden egyes Szerződő Félnek lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy ez a hatóság bármely nap bármely órájában, akár este akár reggel, kézhez kaphassa a megkeresést, és arra válaszolhasson. 2. A Feleknek továbbá ki kell jelölniük egy központi hatóságot, amely az elsődleges joghatóságnak a 14. Cikkben foglaltak szerint történő gyakorlásáról történő értesítésért és minden egyéb, az ezen Megállapodás értelmében történő kapcsolattartásért vagy értesítésért felel. 3. Minden egyes Szerződő Félnek a ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmánya aláírásakor vagy letétbe helyezésekor közölnie kell az Európa Tanács Főtitkárával az ezen cikk értelmében kijelölt hatóságok nevét és címét, az ezen Megállapodás értelmében történő kapcsolattartást megkönnyítő minden egyéb tájékoztatással együtt. Bármilyen, a névben, címben vagy az ilyen hatóságokkal kapcsolatos fontos információban ezt követően bekövetkezett változást ugyanígy közölni kell a Főtitkárral. 18. Cikk Kapcsolattartás a kijelölt hatóságok között 1. A 17. Cikk értelmében kijelölt hatóságoknak közvetlenül kell kapcsolatot tartaniuk egymással. 2. Ott, ahol a közvetlen kapcsolattartás bármi okból nem valósítható meg, a Felek megállapodhatnak abban, hogy az ICPO-Interpol vagy Vámügyi Együttműködési Tanács kommunikációs csatornáit használják. 19. Cikk A megkeresés formája és a nyelvek 1. Minden, a 4—16. Cikkekben foglalt kapcsolattartásnak írásban kell történnie. A hírközlés olyan korszerű eszközeit, mint a telefax, használni lehet. 2. Az ezen cikk 3. bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében a megkeresések, az egyéb kapcsolattartást biztosító okmányok lefordítására nincs szükség. 3. Ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmánya aláírásakor vagy letétbe helyezésekor bármely Szerződő Fél átadhat az Európa Tanács Főtitkárának egy nyilatkozatot, amelyben fenntartja magának a jogot, hogy megkívánja: a részére megküldött megkereséseket, az egyéb kapcsolattartást biztosító okmányokat a saját nyelvén készítsék el, vagy csatoljanak hozzájuk saját nyelvű, vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvére, vagy az általa ezek közül a nyelvek közül kijelölt egyik nyelvre történt fordítást. Az adott állam ebből az alkalomból kifejezheti készségét arra vonatkozóan, hogy elfogad az általa meghatározott bármilyen egyéb nyelvre történő fordítást. A többi Szerződő Fél a viszonosság szabályát alkalmazhatja. 20. Cikk Hitelesítés és felülhitelesítés Az ezen Megállapodás alkalmazása során átadott okmányok mentesülnek a hitelesítési és felülhitelesítési formalitások alól. 21. Cikk A megkeresés tartalma A 6. Cikk szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell: a) a megkeresést előterjesztő hatóságot, valamint a vizsgálatokat vagy eljárásokat lefolytató hatóságot; b) az érintett vízi járműre vonatkozó részletes adatokat, ideértve lehetőség szerint annak nevét, a vízi jármű leírását, bármilyen lajstromjelet, vagy a felségjelre utaló bármilyen más jelzést, továbbá a vízi jármű tartózkodási helyét, egy annak megerősítésére vonatkozó kéréssel együtt, hogy a vízi jármű a megkeresett Fél felségjelét viseli; c) a feltételezett vonatkozó bűncselekmények részleteit a gyanú okaival együtt; d) a számára megtenni javasolt intézkedést, és annak megerősítését, hogy az ilyen intézkedés megtételére akkor kerül sor, ha az érintett vízi jármű a beavatkozó állam lobogója alatt közlekedik. 22. Cikk Tájékoztatás a vízi járművek tulajdonosai és kapitányai számára Minden egyes Szerződő Félnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy tájékoztassa a lobogója alatt közlekedő vízi járművek tulajdonosait vagy kapitányait arról, miszerint az ezen Megállapodás Szerződő Felei felhatalmazást kaphatnak arra, hogy a bármely Fél felségvizein kívül eső vizeken, az ebben a Megállapodásban meghatározott célból, vízi járművek fedélzetére léphessenek. Továbbá, hogy különösen arról a kötelezettségről tájékoztassa őket, miszerint eleget kell tenni az ezen jogkörét gyakorló beavatkozó állam részéről a vízi jármű fedélzetére lépő Fél által kiadott utasításoknak. 23. Cikk Korlátozott használat A hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam a 6. Cikkben hivatkozott felhatalmazást attól a feltételtől teheti függővé, hogy előzetes beleegyezése nélkül a beavatkozó állam hatóságai a megszerzett információt vagy bizonyítékot a vonatkozó bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatokon és eljárásokon kívül más vonatkozásban nem használhatják fel, vagy adhatják tovább. 24. Cikk Bizalmasság Amennyiben ez nem ellenkezik nemzeti törvényeik alapelveivel, az érintett Felek bizalmasan kezelnek minden, egy másik Fél által az ezen Megállapodás értelmében rendelkezésre bocsátott bizonyítékot és információt, kivéve, ha annak felfedése szükséges a Megállapodás alkalmazásához, vagy bármilyen vizsgálathoz vagy eljáráshoz. 6. Rész KÖLTSÉGEK ÉS KÁROK 25. Cikk Költségek 1. Hacsak az érintett Felek nem állapodnak meg másképp, a 9. és 10. Cikkekben foglalt bármilyen intézkedés végrehajtásának költsége a beavatkozó államot terheli, és a 4. és 5. Cikkekben foglalt intézkedések végrehajtásának költsége rendes körülmények között azt a Felet terheli, amelyik a segítséget nyújtja. 2. Ahol a hajót saját lobogója alatt közlekedtető állam a 14. Cikkben foglaltakkal összhangban gyakorolta elsődleges joghatóságát, a vízi jármű visszaszolgáltatásának és a gyanúsított személyek és a bizonyítékok szállításának költsége őt terheli. 26. Cikk Károk 1. Amennyiben a fenti 9. és 10. Cikkekben foglaltak értelmében tett intézkedések folyamán bármely személy — akár természetes, akár jogi személy — veszteséget, kárt vagy sérülést szenved hanyagság eredményeként, vagy egyéb, a beavatkozó államnak tulajdonítható hiba folytán, a fentiekkel kapcsolatban az adott államnak kártérítést kell fizetnie. 2. Abban az esetben, ha az intézkedés oly módon történt, amit az ezen Megállapodásban foglalt feltételek nem indokolnak, az ebből eredő bármilyen veszteségért, kárért vagy sérülésért a beavatkozó államnak kártérítést kell fizetnie. A beavatkozó államnak szintén kártérítést kell fizetnie minden ilyen veszteségért, kárért vagy sérülésért, ha a gyanúk megalapozatlannak bizonyulnak, és feltéve, hogy miután a vízi jármű fedélzetére ellenőrzés céljából mások ráléptek, a vízi jármű üzemeltetője vagy személyzete nem követett el semmit, ami ezeket a gyanúkat igazolná. 3. A 4. Cikk szerinti intézkedésből eredő bármilyen kárért a felkérő államot terheli a felelősség, amely kártérí tést kérhet a felkért államtól abban az esetben, ha a kár hanyagságból, vagy az ennek az államnak tulajdonítható egyéb hibából eredt. III. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. Cikk Aláírás és hatálybalépés 1. Ez a Megállapodás aláírásra nyitott az Európa Tanács azon tagállamai számára, akik már kifejezték beleegyezésüket a tekintetben, hogy a Bécsi Egyezményt magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A tekintetben, hogy ezt a Megállapodást magukra nézve kötelezőnek ismerik el, kifejezhetik beleegyezésüket: a) a ratifikálásra, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélküli aláírással; vagy b) a ratifikálástól, elfogadástól vagy jóváhagyástól függő aláírással, amit ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás követ. 2. A ratifikációs, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni. 3. Ez a Megállapodás az azon időpontot követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács három tagállama kifejezte beleegyezését, hogy a Megállapodást, az 1. bekezdésben foglalt rendelkezésekkel összhangban ratifikálta. 4. Minden olyan szerződő állam vonatkozásában, amely ezt követően fejezi ki beleegyezését a tekintetben, hogy azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, a Megállapodás az azon időpontot követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az adott állam beleegyezett abba, hogy a Megállapodást, az 1. bekezdésben foglalt rendelkezésekkel összhangban, magára nézve kötelezőnek ismeri el. 28. Cikk Csatlakozás 1. Ennek a Megállapodásnak a hatálybalépése után az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, miután konzultált a Megállapodásban résztvevő szerződő államokkal, felhívással fordulhat bármely olyan államhoz, amely nem tagja a Tanácsnak, de kifejezte beleegyezését, miszerint a Bécsi Egyezményt magára nézve kötelezőnek ismeri el, hogy csatlakozzon ehhez a Megállapodáshoz egy olyan határozattal, amit az Európa Tanács alapszabályának 20. d) Cikkében tartalmazott többség és a Bizottságban való részvé telre jogosult szerződő államok képviselőinek egyhangú szavazatával fogadtak el. 2. A Megállapodás valamely csatlakozó állam tekintetében a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történő letétbe helyezése dátumától számított három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba. 29. Cikk Területi alkalmazás 1. Ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmánya aláírásakor vagy letétbe helyezésekor bármely állam meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amelyekre az a beleegyezése vonatkozik, hogy ezt a Megállapodást magára nézve kötelezőnek ismeri el. 2. Egy, az Európa Tanács Főtitkárának címzett nyilatkozatban, bármely későbbi időpontban, bármely állam kiterjesztheti beleegyezését arra, hogy az ezen Megállapodást magára nézve kötelezőnek ismeri el minden olyan területre vonatkozóan, ami a nyilatkozatban meghatározásra került. E terület vonatkozásában a Megállapodás az ilyen értelmű nyilatkozat Főtitkár által történő kézhezvételének dátumától számított három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba. 3. A fenti 1. és 2. bekezdésben foglaltak értelmében tett nyilatkozat tárgyát képező bármely terület vonatkozásában a hatóságokat a 17. Cikk 1. és 2. bekezdésében foglaltak értelmében lehet kijelölni. 4. Az ilyen értelmű nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában bármely, az előző bekezdések értelmében tett nyilatkozatot vissza lehet vonni egy, a Főtitkárnak címzett értesítés útján. A visszavonás az ilyen értelmű értesítés Főtitkár által történő kézhezvételének dátumától számított három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba. 30. Cikk Kapcsolat más egyezményekkel és megállapodásokkal 1. Ez a Megállapodás nem érinti a Bécsi Egyezményből, vagy bármely, különleges kérdéseket érintő, többoldalú nemzetközi egyezményekből eredő jogokat és kötelezettségeket. 2. A Megállapodásban résztvevő Szerződő Felek kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat köthetnek egymással az ebben a Megállapodásban tárgyalt kérdésekben abból a célból, hogy kiegészítsék ennek rendelkezéseit, vagy hogy az ebben és a Bécsi Egyezmény 17. Cikkében foglalt elvek alkalmazását megkönnyítsék. 3. Amennyiben két vagy több Fél már megkötött egy megállapodást vagy egyezményt egy olyan témát illetően, amivel ez a Megállapodás foglalkozik, vagy az adott téma tekintetében már más módon kapcsolatba léptek egymással, megállapodhatnak abban, hogy az ezen Megállapodás helyett az adott megállapodást vagy egyezményt alkalmazzák, vagy az adott kapcsolatokat ennek megfelelően szabályozzák, amennyiben ez megkönnyíti a nemzetközi együttműködést. 31. Cikk Fenntartások 1. Ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmánya aláírásakor vagy letétbe helyezésekor bármely állam kijelentheti, hogy élni kíván a 3. Cikk 6. bekezdésében, a 19. Cikk 3. bekezdésében és a 34. Cikk 5. bekezdésében rendelkezett fenntartások közül eggyel vagy többel. Más fenntartást nem lehet megfogalmazni. 2. Bármely állam, amely az előző bekezdésben foglaltak értelmében fenntartást fogalmazott meg, azt teljes egészében vagy részben visszavonhatja egy, az Európa Tanács Főtitkárának címzett értesítés útján. A visszavonás az ilyen értelmű értesítés Főtitkár által történő kézhezvételének időpontjában lép hatályba. 3. Az a Fél, amely fenntartást fogalmazott meg az ebben a Megállapodásban foglalt rendelkezést illetően, nem követelheti az adott rendelkezés alkalmazását egyetlen másik Féltől sem. Mindazonáltal, amennyiben fenntartása csak részleges vagy feltételes, követelheti az adott rendelkezés alkalmazását olyan mértékig, amilyen mértékig azt elfogadta. 32. Cikk Megfigyelő bizottság 1. A Megállapodásban résztvevő Szerződő Fél felkérésére, az ezen Megállapodás hatálybalépését követően, az Európa Tanács Főtitkárának egy, a Feleket képviselő szakértőkből álló megfigyelő bizottságot kell összehívnia. 2. A megfigyelő bizottságnak ellenőriznie kell a Megállapodásban résztvevők munkáját, és megfelelő javaslatokat kell tennie a Megállapodás hatékony működésének biztosítására. 3. A megfigyelő bizottság saját maga határozhatja meg az ügyrendjét. 4. A megfigyelő bizottság úgy határozhat, hogy az alkalomtól függően a Megállapodásban részt nem vevő államokat, valamint nemzetközi szervezeteket vagy testületeket hív meg tanácskozásaira. 5. Kétévente minden egyes Félnek jelentést kell küldenie az Európa Tanács Főtitkárának a Megállapodás végrehajtásáról, olyan formában és módon, amit a megfigyelő bizottság vagy a bűnözés problémáival foglalkozó Európai Bizottság határoz meg. A megfigyelő bizottság úgy határozhat, hogy a rendelkezésére bocsátott információt, vagy az arról szóló jelentést a Felek számára és olyan nemzetközi szervezetek vagy testületek számára, amelyeket erre megfelelőnek ítél, átadja. 33. Cikk Módosítások 1. E Megállapodást illetően bármely Fél módosításokat javasolhat, melyeket az Európa Tanács Főtitkárának közölnie kell az Európa Tanács tagállamaival és minden olyan nem tagállammal, amely csatlakozott, vagy amelyet felhívtak arra, hogy csatlakozzon a Megállapodáshoz, összhangban a 28. Cikkben foglalt rendelkezésekkel. 2. Bármely, egy Fél által javasolt módosítást közölni kell a bűnözés problémáival foglalkozó Európai Bizottsággal, amely a javasolt módosításra vonatkozó állásfoglalását benyújtja a Miniszteri Bizottság felé. 3. A Miniszteri Bizottság megvizsgálja a javasolt módosítást, és a bűnözés problémáival foglalkozó Európai Bizottság által benyújtott állásfoglalást, és elfogadhatja a módosítást. 4. A Miniszteri Bizottság által az ezen cikk 3. bekezdésében foglaltakkal összhangban elfogadott bármely módosítás szövegét jóváhagyás végett továbbítani kell a Felek részére. 5. Az ezen cikk 3. bekezdésében foglaltakkal összhangban elfogadott bármely módosítás az azt követő harmincadik napon lép hatályba, hogy valamennyi Fél tájékoztatta a Főtitkárt arról, hogy elfogadta a módosítást. 34. Cikk Viták rendezése 1. Az Európa Tanácsnak a bűnözés problémáival foglalkozó Európai Bizottságát folyamatosan tájékoztatni kell ennek a Megállapodásnak az értelmezéséről és alkalmazásáról. 2. Abban az esetben, ha a Felek között vita támad az ezen Megállapodás értelmezése vagy alkalmazása kérdésében, a Feleknek törekedniük kell a vita tárgyalások útján, vagy az általuk választott bármilyen egyéb, békés úton történő rendezésére, ideértve a vitának a bűnözés problémáival foglalkozó Európai Bizottság elé, valamint olyan választott bíróság elé terjesztését, amelynek határozatai a Felekre nézve kötelező érvényűek, továbbá a közvetítést, a békéltetést vagy az érintett Felek között kölcsönös megállapodás tárgyát képező jogi eljárást. 3. Ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányának aláírásakor vagy letétbe helyezésekor vagy bármely későbbi időpontban egy, az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozatban bármely állam kijelentheti, hogy az ezen Megállapodás értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő bármely vitát illetően, előzetes megállapodás nélkül és a viszonosság függvényében, kötelezőnek ismeri el a vitának választott bíróság elé történő utalását, összhangban az ezen Megállapodás függelékében meghatározott eljárással. 4. Minden olyan vitát, amelyet nem rendeztek az ezen Cikk 2. vagy 3. bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően, a vitában résztvevő bármely Fél kérésére a Nemzetközi Bíróság elé kell utalni. 5. Ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányának aláírásakor vagy letétbe helyezésekor vagy bármely későbbi időpontban egy, az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozatban bármely állam kijelentheti, hogy az ezen Cikk 4. bekezdésében foglaltakat nem tartja magára nézve kötelező érvényűnek. 6. Bármely Fél, amely az ezen Cikk 3. vagy 5. bekezdésében foglaltakkal összhangban nyilatkozatot tett, bármikor visszavonhatja a nyilatkozatot oly módon, hogy értesíti az Európa Tanács Főtitkárát. 35. Cikk Felmondás 1. Bármely Fél bármikor felmondhatja ezt a Megállapodást egy, az Európa Tanács Főtitkárának címzett értesítés útján. 2. Az ilyen értelmű felmondás az értesítés Főtitkár által történő kézhezvételének dátumától számított három hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba. 3. Mindazonáltal ez a Megállapodás továbbra is hatályban marad a Megállapodás érvényességi időszaka alatt a felmondó Felet illetően megfogalmazott beadványokon vagy felkéréseken alapuló bármely intézkedés vagy eljárás tekintetében. 36. Cikk Értesítések A Európa Tanács Főtitkárának értesítenie kell a Tanács tagállamait, minden, ehhez a Megállapodáshoz csatlakozott államot és az Egyesült Nemzetek Főtitkárát: a) bármilyen aláírásról; b) bármilyen ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezéséről; c) minden hatóság nevéről és minden, a 17. Cikkben foglaltaknak megfelelően közölt egyéb tájékoztatásról; d) a 31. Cikk 1. bekezdésében foglaltakkal összhangban megfogalmazott bármely fenntartásról; e) e Megállapodásnak a 27. és 28. Cikkben foglaltakkal összhangban történő hatálybalépési időpontjáról; f) a 32. Cikk 1. bekezdésében foglaltak értelmében tett bármely megkeresésről és az ennek a bekezdésnek az értelmében összehívott bármely tanácskozás időpontjáról; g) a 3. Cikk 5. és 6. bekezdéseiben, a 8. Cikk 2. bekezdésében, a 19. Cikk 3. bekezdésében és a 34. Cikk 3. és 5. bekezdéseiben foglaltak értelmében tett bármely nyilatkozatról; h) bármilyen egyéb, ezzel a Megállapodással kapcsolatos intézkedésről, értesítésről vagy közleményről. Amelynek hiteléül az alulírottak, arra megfelelően felhatalmazva, aláírták ezt a Megállapodást. Kelt Strasbourgban, az 1995. év január hó 31. napján, angol és francia nyelven, egyformán hitelesnek kimondva mindkét szöveget, egyetlen példányban, amit az Európa Tanács irattárában kell letétbe helyezni. Az Európa Tanács Főtitkárának hitelesített másolatokat kell eljuttatnia az Európa Tanács minden egyes tagállama és minden, az ehhez a Megállapodáshoz történő csatlakozásra felhívott állam számára. Függelék 1. A vitában résztvevő, a 34. Cikk 3. bekezdés szerinti döntőbíráskodást kérő Félnek a keresetről és a kereset alapját képező indokokról írásban értesítenie kell a másik Felet. 2. Az érintett Feleknek meg kell határozniuk egy választott bíróságot. 3. A választott bíróságnak három tagból kell állnia. Minden egyes Félnek ki kell jelölnie egy választott bírót. A két Félnek közös megegyezéssel kell kijelölnie az elnöklő választott bírót. 4. Amennyiben a döntőbíráskodás kérésének időpontjától számított négy hónapon belül közös megegyezéssel nem történik ilyen kijelölés vagy megbízás, a szükséges kijelölést vagy megbízást az Állandó Döntőbíróság Főtitkárára kell bízni. 5. Ha a Felek másképpen meg nem egyeznek, a bíróságnak magának kell meghatároznia a saját ügyrendjét. 6. Amennyiben a Felek másképp nem egyeznek meg, a bíróságnak a nemzetközi törvények alkalmazandó szabályai alapján kell határoznia, az ilyen szabályok hiányában pedig, ex aequo et bono. 7. A bíróságnak határozatát szavazati többség útján kell meghoznia. Határozatát jogerősnek és kötelező érvényűnek kell tekinteni.’’ 3. § A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatokat tette: A Megállapodás 3. Cikkének (6) bekezdéséhez: ,,A Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a Megállapodás 3. Cikkének (6) bekezdése értelmében nem fogja alkalmazni a 3. Cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.’’ A Megállapodás 17. Cikkéhez: ,,A Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a Megállapodás 17. Cikkének (1) bekezdése szerinti illetékes hatóság: az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központja. A Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a Megállapodás 17. Cikkének (2) bekezdése szerinti illetékes központi hatóság: a Legfőbb Ügyészség.’’ A Megállapodás 19. Cikkének (3) bekezdéséhez: ,,A Magyar Köztársaság kijelenti, hogy amennyiben a megkeresések és az egyéb kapcsolattartást biztosító okmányok nem magyar nyelven vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikén készültek, ahhoz magyar, angol vagy francia nyelvek valamelyikére történő fordítást kell csatolni.’’ 4. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A Megállapodásba foglalt feladatok végrehajtása a 17. Cikk (2) bekezdése tekintetében a legfőbb ügyész, egyebekben a belügyminiszter feladata. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke