11/2011. (IX. 6.) MNB rendelete a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról

11/2011. (IX. 6.) MNB rendelete a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 60. § (1) bekezdés e) és h) pontjában, valamint a 60. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az MNB tv. 4. § (2) és (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet alkalmazási köre 1. § E rendeletet kell alkalmazni a) az MNB által kibocsátott, forgalomban lévő, továbbá a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható forintbankjegyek (a továbbiakban: forintbankjegy), valamint b) a 3. § (1) bekezdése, a 3. § (2) bekezdés b) pontja, a 3. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja, a 3. § (4) bekezdése, a 7. §, valamint a 14–17. § tekintetében – az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Tanácsi rendelet) nem szabályozott kérdésekben – a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény által kibocsátott, forgalomban lévő, továbbá a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható külföldi bankjegyek (a továbbiakban: külföldi bankjegy) [a továbbiakban az a) és b) pont alatti bankjegyek együtt: bankjegy] feldolgozására, forgalmazására, valamint hamisítás elleni védelmére. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. automata bankjegykiadó gép: olyan – bankjegyvizsgáló gépnek nem minősülő – önkiszolgáló berendezés, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy bankkártya vagy más eszköz használatával fizetési számla terhére bankjegyet vegyen fel (például bankjegykiadó automata (ATM), készpénzfelvételi funkcióval rendelkező önkiszolgáló pénztárgép); 2. átlagos napi forint készpénzforgalom: a hitelintézeti és a postai fiók adott pénztárában egy naptári évben lebonyolított, a 16. pont aa), ae), af), ba), be) és bf) alpontja szerinti forint készpénzforgalmazási műveletek összértékének azon munkanapokra vetített hányada, amelyeken a hitelintézeti és a postai fiók adott pénztára forint készpénzforgalmazást bonyolított; 3. átlagos napi forint kifizetési forgalom: adott hitelintézeti és postai fiókban egy naptári évben, a 16. pont aa), ae), af), ba), be) és bf) alpontja szerinti készpénzforgalmazási műveletek során teljesített forint kifizetések összértékének azon munkanapokra vetített hányada, amelyeken az adott hitelintézeti és postai fiók készpénzforgalmazás keretében forint kifizetést teljesített; 4. átváltási határnap: azon – az MNB 2004. május 1-je előtt közzétett hirdetményében (a továbbiakban: MNB hirdetmény) vagy az MNB tv. 31. § (3) bekezdésében foglalt határidők figyelembevételével, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében meghatározott – időpont, ameddig a forgalomból bevont bankjegy törvényes fizetőeszközre átváltható; 5. bankjegy-visszaforgatás: a bankjegyek forgalmazása keretében teljesített a) bankjegykifizetés, b) bankjegykiadás, c) bankjegyátadás; 6. bankjegyvizsgáló gép: a) alkalmazott által működtetett gép, amely lehet aa) bankjegyfeldolgozó és -válogató gép, ab) bankjegy-valódiságvizsgáló gép, ac) pénztárosok kiszolgálására alkalmas bankjegyfeldolgozó és -válogató gép, ad) pénztárosok kiszolgálására alkalmas bankjegy-valódiságvizsgáló gép, b) ügyfél által kezelt gép, amely lehet ba) bankjegybefizetésre alkalmas gép, bb) bankjegy-visszaforgató gép, bc) kombinált bankjegy be- és kifizető gép, bd) bankjegy-kifizető gép; 7. bevonási határnap: azon – MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében meghatározott – időpont, amikortól a forgalomból bevont bankjegy elveszti törvényes fizetőeszköz jellegét; 8. egyéb gazdasági szereplő: az a pénzfeldolgozónak vagy pénzforgalmazónak nem minősülő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely kiegészítő tevékenységként ügyfél által kezelt gépen vagy automata bankjegykiadó gépen keresztül bankjegyek visszaforgatásával foglalkozik, e kiegészítő tevékenység keretén belül; 9. forgalomból bevont bankjegy: törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő, MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében ilyenként meghatározott bankjegy; 10. forgalomképes bankjegy: olyan, törvényes fizetőeszköznek minősülő, valódi a) forintbankjegy, amely az 1. mellékletben foglalt válogatási kritériumok, b) eurobankjegy, amely az eurobankjegyek valódiság- és forgalomképesség szerinti vizsgálatáról, illetve visszaforgatásáról szóló, 2010. szeptember 16-i EKB/2010/14 európai központi banki határozat (a továbbiakban: EKB határozat) IIIa. és IIIb. mellékletében meghatározott minimumelőírások, c) egyéb külföldi bankjegy, amely a kibocsátó forgalomképességre vonatkozó rendelkezései alapján bankjegy-visszaforgatásra alkalmas; 11. forgalomképtelen bankjegy: a) a forgalomból bevont valódi bankjegy, valamint b) az olyan, törvényes fizetőeszköznek minősülő, valódi ba) forintbankjegy, amely az 1. mellékletben foglalt válogatási kritériumok, bb) eurobankjegy, amely az EKB határozat IIIa. és IIIb. mellékletében meghatározott minimumelőírások, bc) egyéb külföldi bankjegy, amely a kibocsátó forgalomképességre vonatkozó rendelkezései alapján bankjegy-visszaforgatásra nem alkalmas; 12. hamis bankjegy: a valódi bankjegy képének, címletértékének vagy biztonsági elemeinek felhasználásával, annak utánzásával vagy módosításával, megtévesztési szándékkal készített hamisítvány; 13. hamisgyanús bankjegy: olyan, akár törvényes fizetőeszköznek minősülő, akár már forgalomból bevont bankjegy, amelynek valódiságát illetően – a pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó által a 3. § (3), illetve (4) bekezdése szerint elvégzett valódiságvizsgálat alapján, szakmailag megalapozott – kétség merül fel; 14. hiányos bankjegy: az 1. melléklet 4.5. és 4.6. pontja szerinti forgalomképtelen bankjegy; 15. iker-pénztár: közvetlenül egymás mellett elhelyezkedő két pénztár, amelyekben az UV-A/C berendezés közös használata a pénztár elhagyása nélkül biztosított; 16. készpénzforgalmazás: a) a bankjegyek forgalmazása körében végzett alábbi műveletek: aa) a pénzforgalmazó pénztárában lebonyolított bankjegy ki- és befizetés, ab) a pénzfeldolgozó által a pénzfeldolgozást követően – a megbízó rendelkezése szerint – teljesített bankjegyátadás, ideértve a bankjegykiadásra, illetve –befizetésre fizikailag alkalmas berendezés feltöltését is, ac) a pénzforgalmazók egymás közötti bankjegykereskedelme, ad) bankjegykiadás, illetve -befizetés arra fizikailag alkalmas berendezéseken keresztül, ae) a forgalomképes és a törvényes fizetőeszköznek minősülő forgalomképtelen forintbankjegyek címletváltása, af) a forgalomból bevont, valamint a nehezen felismerhető és sérült forintbankjegy átváltása; b) az érmék forgalmazása körében végzett alábbi műveletek: ba) a pénzforgalmazó pénztárában lebonyolított érme ki- és befizetés, bb) a pénzfeldolgozó által a pénzfeldolgozást követően – a megbízó rendelkezése szerint – teljesített érmeátadás, ideértve az érmekiadásra, illetve befizetésre fizikailag alkalmas berendezés feltöltését, bc) a pénzforgalmazók egymás közötti érmekereskedelme, bd) érmekiadás, illetve -befizetés arra fizikailag alkalmas berendezéseken keresztül, be) a forgalomképes és a törvényes fizetőeszköznek minősülő forgalomképtelen forintérmék címletváltása, bf) a forgalomból bevont, valamint a nehezen felismerhető és sérült forintérme átváltása; 17. pénzfeldolgozás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. 8. pontjában meghatározott tevékenység; 18. pénzfeldolgozó: a Hpt. 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti pénzfeldolgozási tevékenységet végző szervezet; 19. pénzforgalmazó: a) a Hpt. 5. § (1) bekezdése szerinti hitelintézet, ideértve a külföldi székhelyű hitelintézet magyarországi fióktelepét is (a továbbiakban együtt: hitelintézet), b) a Hpt. 6/A. § (1) bekezdése szerinti pénzforgalmi intézmény, c) a Hpt. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pénzváltási tevékenységet közvetítő, d) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 3. § 38. pontja szerinti Posta Elszámoló Központot működtető intézmény (a továbbiakban: posta), e) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó postai szolgáltató; 20. pénztár: a pénzforgalmazó fiókjában a 16. pont aa), ae), af), ba), be) és bf) alpontja szerinti készpénzforgalmazási művelet lebonyolítására szolgáló, az ügyféltérrel egy légtérben kialakított munkaterület vagy az ügyféltértől elkülönített helyiség; 21. pénztáros: a pénzforgalmazónak a 16. pont aa), ae), af), ba), be) és bf) alpontja szerinti készpénzforgalmazási műveletet végrehajtó alkalmazottja; 22. számlatulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek, illetve amelynek a fizetési számláján az ügyfél által kezelt gépen befizetett, illetve felvett készpénz összege jóváírásra, illetve terhelésre kerül; 23. törvényes fizetőeszköz: az MNB tv. 4. § (2) bekezdése szerinti, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében ilyenként meghatározott bankjegy; 24. UV-A/C berendezés: forintbankjegyek valódiság-vizsgálatát szolgáló olyan segédeszköz, amely UV-A és UV-C hullámhossz tartományban is működik; 25. ügyfél: a készpénzforgalmazás keretében a pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó, az ügyfél által kezelt gép, valamint az automata bankjegykiadó gép szolgáltatását igénybe vevő természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 26. vis maior: minden, a pénzfeldolgozót, a pénzforgalmazót és az egyéb gazdasági szereplőt befolyásoló, elháríthatatlan, a bankjegyellátásban komoly fennakadást okozó természeti vagy társadalmi körülmény, amely az e rendeletben foglaltak teljesítését befolyásolja, illetve gátolja, így különösen a természeti katasztrófa, a terrorcselekmény, a sztrájk, a háború és a polgárháború. 3. A bankjegyek forgalmazására vonatkozó szabályok 3. § (1) A pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó, valamint a 4. § (2) és (6) bekezdése, továbbá a 7. § vonatkozásában az egyéb gazdasági szereplő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak azt követően forgathatja vissza a bankjegyeket, ha azok valódiságát és forgalomképességét megvizsgálta, és azokat valódinak és forgalomképesnek minősítette. (2) A valódiság- és forgalomképességi vizsgálatot ismételten nem kell elvégezni a) az MNB-től átvett forintbankjegy vonatkozásában, b) az eurót törvényes fizetőeszközként bevezető tagállam nemzeti központi bankjától átvett eurobankjegy vonatkozásában, c) a b) pontban nem szabályozott, pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézménytől átvett külföldi bankjegy vonatkozásában, valamint d) a más pénzfeldolgozótól, pénzforgalmazótól átvett azon bankjegy vonatkozásában, amelynek valódiság- és forgalomképességi vizsgálatát valamely pénzfeldolgozó, pénzforgalmazó da) forintbankjegy esetén az MNB honlapján közzétett, az MNB által a 9–11. § szerint bevizsgált, az elvárt követelményeknek megfelelt és az MNB honlapján közzétett jegyzékben (a továbbiakban: MNB jegyzék) szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel, db) eurobankjegy esetén a 7. §-ban foglaltak szerint, dc) a db) alpontban nem szabályozott külföldi bankjegy esetén az (1) és (4) bekezdésben foglaltak szerint már igazoltan elvégezte. (3) A forintbankjegy valódiságvizsgálatát a kibocsátásáról rendelkező MNB hirdetményben, illetve MNB rendeletben, valamint az MNB-nek az adott címlet leírását tartalmazó kiadványában foglaltak figyelembevételével, forgalomképességi vizsgálatát pedig az 1. mellékletben foglalt szempontok szerint kell elvégezni. (4) A külföldi bankjegy tekintetében az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok során igazodni kell a kibocsátásra jogosult külföldi intézmény válogatási követelményeihez, jogi aktusában vagy hivatalos közleményében szereplő bankjegyleíráshoz, illetve a bankjegyleírás alapján – az erre szakosodott információszolgáltató szervezet által – a bankjegyekről készített kiadványokban foglaltakhoz. 4. § (1) A forintbankjegy valódiság- és forgalomképességi vizsgálatát az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel vagy kézi ellenőrzéssel kell elvégezni. (2) A forintbankjegy automata bankjegykiadó gépen vagy ügyfél által kezelt gépen keresztül – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag abban az esetben forgatható vissza, ha valódiság- és forgalomképességi vizsgálatát az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel végezték el, és valódinak és forgalomképesnek találták. (3) A pénzfeldolgozó által elvégzett valódiság- és forgalomképességi vizsgálat során az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel vizsgált forintbankjegy-mennyiség arányának éves szinten el kell érnie a 90%-ot. (4) A tárgyévet megelőző naptári évben 40 millió forintot meghaladó átlagos napi forint kifizetési forgalmat lebonyolító hitelintézeti és postai fiók az ellátmányként vagy ellátmány-kiegészítésként kapott forintbankjegyeket a pénztári kifizetési forgalomban kizárólag abban az esetben forgathatja vissza, ha éves szinten az ellátmányként és ellátmány-kiegészítésként kapott forintbankjegyek legalább 90%-ának valódiságát és forgalomképességét az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel végzett vizsgálattal állapították meg. (5) A hitelintézeti és a postai fiók az ügyfél által az adott fiókban befizetett forintbankjegyet a pénztári kifizetési forgalomban kézi ellenőrzést követően is visszaforgathatja. (6) A pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az egyéb gazdasági szereplő vis maior helyzetben – a zavartalan bankjegyellátás biztosítása érdekében – átmeneti jelleggel kézi ellenőrzéssel is vizsgálhatja a forintbankjegy valódiságát és forgalomképességét. Ebben az esetben a pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az egyéb gazdasági szereplő köteles az MNB-t a) haladéktalanul tájékoztatni a vis maior helyzet beálltáról és annak várható időtartamáról, b) utólag, a vis maior helyzet megszűnését követő hónap utolsó munkanapjáig írásban tájékoztatni az elvégzett kézi ellenőrzésről, ismertetve a vis maior helyzetet, továbbá megjelölve a kézi ellenőrzés tényleges időtartamát. 5. § (1) Forintbankjegy forgalmazása céljából bankjegyvizsgáló gép kizárólag abban az esetben helyezhető üzembe, ha a bankjegyvizsgáló gép az MNB jegyzékben szereplő típusú, és az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkezik. (2) A pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az egyéb gazdasági szereplő köteles az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló gép üzembe helyezéséről előzetesen – legkésőbb a tervezett üzembe helyezést 20 munkanappal megelőzően, az üzembe helyezendő bankjegyvizsgáló gép típusának, hardver- és szoftver-verziójának megjelölésével – értesíteni az MNB-t. Bankjegyvizsgáló gép üzembe helyezését a pénzfeldolgozónak, pénzforgalmazónak vagy egyéb gazdasági szereplőnek nem minősülő üzemeltető is bejelentheti az MNB-nél. 6. § (1) A forintbankjegyek valódiságvizsgálatához a hitelintézeti és a postai fiókban a tárgyévet megelőző naptári évben 5 millió forintot meghaladó átlagos napi forint készpénzforgalmat lebonyolító, az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel fel nem szerelt valamennyi pénztárban UV-A/C berendezést kell biztosítani. (2) Az iker-pénztárat elegendő egy, közös használatú UV-A/C berendezéssel felszerelni. 7. § (1) Az eurobankjegy valódiság-vizsgálatát a Tanácsi rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kell elvégezni. (2) Az eurobankjegy forgalomképességi vizsgálatát képzett személyzettel vagy az eurorendszerhez tartozó valamely nemzeti központi bank által bevizsgált, a bevizsgáláson az elvárt követelményeknek megfelelt és az EKB honlapján közzétett jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel kell végezni. (3) A Tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdés második albekezdése alapján alkalmazandó EKB határozat 13. cikk 2. pontjában meghatározott átmeneti időszakban az eurobankjegy automata bankjegykiadó gépen vagy ügyfél által kezelt gépen keresztül – az EKB határozat 7. cikk 2. pontjában foglalt kivétellel – csak abban az esetben forgatható vissza, ha valódiság- és forgalomképességi vizsgálatát az eurorendszerhez tartozó valamely nemzeti központi bank által bevizsgált, a bevizsgáláson az elvárt követelményeknek megfelelt és az EKB honlapján közzétett jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel végezték el. (4) E § alkalmazásában a) eurorendszer: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 282. cikk (1) bekezdés második mondata szerinti fogalom; b) képzett személyzet: a pénzforgalmazó, a pénzfeldolgozó és az egyéb gazdasági szereplő azon alkalmazottja, aki ismeri az eurobankjegyek eurorendszer által meghatározott és közzétett nyilvános biztonsági jellemzőit, és képes azok ellenőrzésére, továbbá ismeri az EKB határozat IIIb. mellékletében meghatározott válogatási kritériumokat, és képes az eurobankjegyek e válogatási kritériumoknak megfelelő vizsgálatára. 4. A bankjegyvizsgáló gép működésére vonatkozó egyes szabályok 8. § (1) A bankjegyvizsgáló gépnek – funkciójától függetlenül – alkalmasnak kell lennie a forintbankjegyeknek a bankjegyvizsgáló gépet működtető alkalmazott, illetve a bankjegyvizsgáló gépet kezelő ügyfél beavatkozása nélküli (automata) adagolással történő ellenőrzésére és a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott kategóriákba, az ott rögzítettek szerint történő szétválogatására. (2) A bankjegyvizsgáló gépnek átalakíthatónak kell lennie annak biztosítása érdekében, hogy alkalmas legyen az esetleges új hamisítványok megbízható felismerésére, valamint adott esetben a változó szigorúságú forgalomképesség-vizsgálati előírásokhoz való igazodásra. (3) A bankjegyvizsgáló gépnek az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően alkalmasnak kell lennie a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott kategóriák szerint, az ott rögzítetteknek megfelelően szétválogatott forintbankjegyek fizikai elkülönítésére is. (4) A bankjegyfeldolgozó és -válogató gépnek, a pénztárosok kiszolgálására alkalmas bankjegyfeldolgozó és -válogató gépnek, a bankjegy-visszaforgató gépnek, valamint a bankjegy-kifizető gépnek az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően alkalmasnak kell lennie a forgalomképesség szerinti válogatásra is. (5) Az ügyfél által kezelt gépnek – a bankjegy-kifizető gép kivételével – a) a hamisgyanús forintbankjegyekre és a nem egyértelműen valódi forintbankjegyként azonosított tárgyakra vonatkozó információkat – legalább a befizetőre, illetve a számlatulajdonosra vonatkozó információkkal történő összekapcsolásáig – meg kell őriznie, b) alkalmasnak kell lennie a törvényes fizetőeszköznek minősülő valódi forintbankjegyek elfogadására, és c) biztosítania kell az ellenérték fizetési számlán való jóváírásához szükséges adatokat. (6) A bankjegy-visszaforgató gépnek, a bankjegy-kifizető gépnek, valamint a pénztárosok kiszolgálására alkalmas bankjegyfeldolgozó és -válogató gépnek az (1)–(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően biztosítania kell azt is, hogy a bankjegyfelvétel csak forgalomképes forintbankjegy formájában valósuljon meg. (7) A bankjegyvizsgáló gép funkcióira és működésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az egyéb gazdasági szereplő ehhez kapcsolódó teendőit a 2. melléklet tartalmazza. 5. A bankjegyvizsgáló gép bevizsgálására és az MNB jegyzékre vonatkozó szabályok 9. § (1) A bankjegyvizsgáló gép bevizsgálását és az MNB jegyzékbe való felvételét a gyártó, a forgalmazó vagy az üzemeltető jogosult kezdeményezni az MNB-nél. Az MNB a bevizsgálási igényt visszautasítja, ha az olyan hardver- és szoftver-verziójú bankjegyvizsgáló géptípusra vonatkozik, amelynek bevizsgálását már korábban elvégezte. (2) Az igényt a 3. mellékletben meghatározott formában és tartalommal kell bejelenteni. (3) Az igénybejelentéshez mellékelni kell az alábbi – elsősorban magyar nyelvű, ennek hiányában angol nyelvű – dokumentumokat: a) a bevizsgálandó bankjegyvizsgáló gép működésére vonatkozó, a következő információkat tartalmazó dokumentumok: aa) a bankjegyvizsgáló géppel ellenőrizhető címletek és képhelyzetek, ab) a bankjegyvizsgáló géppel ellenőrizhető biztonsági elemek és a biztonsági elemek ellenőrzési módjának leírása, ac) a bankjegyvizsgáló gép újabb hamisítványok ellenőrzésére való alkalmassá tételi lehetősége, az átalakítás módja és az átalakítás felhasználó általi ellenőrizhetősége, ad) a bankjegyvizsgáló gép megbízható működése érdekében szükséges karbantartás módja és gyakorisága, ae) a bankjegyfeldolgozó és -válogató gép esetében a bankjegy-beadagolás módja és a forgalomképesség szerinti válogatási küszöbértékek módosítási lehetőségének módja, af) a bankjegy-visszaforgató gép esetében a forgalomképesség szerinti válogatási küszöbértékek módosítási lehetőségének módja, b) a bevizsgálandó bankjegyvizsgáló gép felhasználói kézikönyve. 10. § (1) A bevizsgálást az MNB a saját létesítményében vagy a bevizsgálás igénylője által megjelölt más helyszínen végzi. (2) Az MNB a bevizsgálást forintbankjegy-hamisítványokból, valamint valódi forgalomképes és valódi forgalomképtelen forintbankjegyekből összeállított tesztcsomaggal végzi. (3) Ha a bevizsgálást az MNB saját létesítményében végzi, a bevizsgálás díjmentes. Ha a bevizsgálást az MNB a bevizsgálás igénylője által megjelölt más helyszínen végzi, a bevizsgálás igénylője viseli az MNB bevizsgálással összefüggő költségeit, így különösen az utazási és szállásköltséget, továbbá gondoskodik a tesztcsomag szállításáról, és viseli az azzal összefüggő költségeket, így különösen a szállítási költséget és az MNB által jóváhagyott biztosítás, bankgarancia díját. (4) A bevizsgálás eredménye kizárólag az MNB által bevizsgált bankjegyvizsgáló géptípusra és annak a bevizsgáláskor alkalmazott hardver- és szoftver-verziójára vonatkozóan, valamint a bevizsgálás során használt tesztcsomag tekintetében érvényes. (5) A bevizsgálás eredménye nem érinti a) az adott bankjegyvizsgáló géptípus gyártójának, illetve forgalmazójának a gép használatra való alkalmasságáért és hibátlan működéséért, valamint b) a pénzfeldolgozónak, a pénzforgalmazónak és az egyéb gazdasági szereplőnek a forintbankjegy-visszaforgatásra vonatkozó szabályok betartásáért fennálló felelősségét. 11. § (1) A bevizsgálás első lépése az előzetes (gyors) vizsgálat, amely a bankjegyvizsgáló gép funkciójától függetlenül, minden esetben elvégzendő, és egyben előfeltétel a további bevizsgáláshoz. Az előzetes (gyors) vizsgálat annak megállapítására irányul, hogy a bankjegyvizsgáló gép alkalmas-e a valódi forintbankjegy felismerésére. (2) A bevizsgálás második lépése az alap- (hitelesítési) vizsgálat, amely az adott bankjegyvizsgáló gép funkciójától függően az alábbiakra terjed ki: a) a valódi és a hamis forintbankjegyek egymástól való megkülönböztethetősége (a hamisítványok felismerésére való alkalmasság felmérése), b) a forintbankjegyek forgalomképesség szerinti osztályozhatósága (a forgalomképesség felismerésére való alkalmasság felmérése), valamint c) a bankjegy-kifizető gép kivételével az ügyfél által kezelt bankjegyvizsgáló gép esetében a hamisgyanús forintbankjegy befizetőjére, illetve a számlatulajdonosra vonatkozó információ megőrizhetősége, valamint a befizetőre, illetve a számlatulajdonosra és a hamisgyanús forintbankjegyekre vonatkozó információk összekapcsolhatósága (a visszakereshetőség biztosítására való alkalmasság felmérése). (3) Ha az MNB megváltoztatja a bevizsgálásra használt, a 10. § (2) bekezdése szerinti tesztcsomagot, a már bevizsgált és az elvárt követelményeknek megfelelt bankjegyvizsgáló gép bevizsgálásának igénylőjét soron kívüli újbóli bevizsgálásra hívhatja fel. A bevizsgálás igénylője köteles az MNB felhívásának kézhezvételét követő hat héten belül lehetővé tenni az MNB számára a soron kívüli újbóli bevizsgálást. A soron kívüli újbóli bevizsgálás menetét az MNB az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozza meg. (4) A bevizsgálás igénylőjének a (2) bekezdésben meghatározott alap- (hitelesítési) vizsgálatot követően évente – a mindenkori utolsó bevizsgálás eredménye alapján az MNB jegyzékbe való felvétel hónapjának utolsó napját követő 1 éven belül, a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – kezdeményeznie kell az MNB által bevizsgált bankjegyvizsgáló géptípus újbóli bevizsgálását. Az évenkénti újbóli bevizsgáláshoz a 9. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat abban az esetben kell benyújtani, ha azokban időközben változás történt. Az évenkénti újbóli bevizsgálás menetét az MNB az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozza meg. (5) A bevizsgálás igénylőjének minden esetben – a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – kezdeményeznie kell az MNB-nél a bankjegyvizsgáló géptípus újbóli bevizsgálását, ha bármilyen módon módosult annak valódiság-vizsgáló hardvere, illetve szoftvere. Az újbóli bevizsgáláshoz a 9. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat abban az esetben kell benyújtani, ha azokban időközben változás történt. Az MNB a bevizsgálás menetét az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozza meg. 12. § Az MNB értesíti az 5. § (2) bekezdése szerinti üzemeltetőket, ha az általuk üzemeltetett bankjegyvizsgáló géptípus vonatkozásában a) a 11. § (3) bekezdése szerinti soron kívüli újbóli bevizsgálásra hívja fel a bevizsgálás igénylőjét, b) a 13. § (3) bekezdése szerinti záradékolást alkalmazza, c) a 13. § (1) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követően vagy a 13. § (4) bekezdésében meghatározott bármely okból az MNB jegyzékben törlést hajt végre. 13. § (1) Az MNB a bevizsgáláson az elvárt követelményeknek megfelelt bankjegyvizsgáló géptípust felveszi az MNB jegyzékbe, és azt az MNB jegyzékbe való felvétel hónapjának utolsó napjától számított 1 évig ott szerepelteti, amennyiben a bankjegyvizsgáló géptípus továbbra is képes az MNB számára ezen idő alatt ismertté váló valamennyi forintbankjegy-hamisítvány típus felismerésére. (2) Az MNB jegyzék az alábbiakat tartalmazza: a) a bevizsgált bankjegyvizsgáló gép adatai: név, funkció, típus, hardver- és szoftver-verzió, b) a gyártóra, illetve a forgalmazóra vonatkozó információk: név, székhely, levelezési cím, elektronikus levél- és honlap cím, c) az MNB jegyzékbe való felvétel időpontja, d) a (3) bekezdés szerinti, esetleges záradék. (3) Az MNB az MNB jegyzékbe felvett bankjegyvizsgáló géptípust záradékkal látja el, ha az adott bankjegyvizsgáló géptípus csak valamely korlátozással használható. Az MNB jegyzékben záradékkal szerepeltetett bankjegyvizsgáló géptípus csak olyan funkcióban használható, amelyre a korlátozás nem vonatkozik. (4) Az MNB az adott bankjegyvizsgáló géptípust az (1) bekezdésben foglalt határidő lejárta előtt is törli az MNB jegyzékből, amennyiben a) a bevizsgálás igénylője nem tesz eleget a 11. § (3) és (5) bekezdésében foglaltaknak, b) az adott bankjegyvizsgáló géptípus a 11. § (3)–(5) bekezdése szerinti bármely újbóli bevizsgáláson nem felel meg az elvárt követelményeknek, c) a záradékkal ellátott bankjegyvizsgáló géptípus korlátozó záradék nélküli hardver- és szoftver verziójának – a sikeres bevizsgálást követő – MNB jegyzékbe való felvételétől számítva 60 nap telt el, d) az MNB az MNB tv. 29. §-a szerinti jegybanki ellenőrzés keretében típushibát állapít meg. 6. A hamisgyanús bankjegy kezelésére vonatkozó előírások 14. § (1) A természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a bankjegy valódisága iránti legcsekélyebb kétsége esetén köteles a bankjegyet a fellelést követően szakértői vizsgálat céljából a hitelintézetnek, a postának vagy az MNB-nek átadni. A hitelintézet és a posta köteles a bankjegyet átvenni, valódiságát megvizsgálni, és az általa hamisgyanúsnak minősített bankjegyet – az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel, az átvételtől számított 20 munkanapon belül – továbbítani az MNB-nek. (2) Az egyéb gazdasági szereplő köteles az automata bankjegykiadó gép üzemeltetése során általa fellelt olyan bankjegyet, amelynek a valódisága iránt a legcsekélyebb kétsége merül fel, továbbá az általa üzemeltetett ügyfél által kezelt gépből származó hamisgyanús bankjegyet szakértői vizsgálat céljából a vele szerződéses kapcsolatban álló pénzfeldolgozónak, ennek hiányában a hitelintézetnek vagy az MNB-nek haladéktalanul átadni. A pénzfeldolgozó és a hitelintézet köteles a bankjegyet átvenni, valódiságát megvizsgálni, és az általa hamisgyanúsnak minősített bankjegyet – az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel, az átvételtől számított 20 munkanapon belül – továbbítani az MNB-nek. (3) A pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó köteles a valódiság- és forgalomképességi vizsgálat során fellelt, illetve az ügyfél által kezelt gépből származó és az általa elvégzett valódiságvizsgálat alapján is hamisgyanúsnak minősített bankjegyet – az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel, a felleléstől, illetve az ügyfél által kezelt gépbe való befizetéstől számított 20 munkanapon belül – átadni vagy megküldeni az MNB-nek. (4) A pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó köteles a befizetéstől számított 8 hétig megőrizni a befizetőre, illetve a számlatulajdonosra vonatkozó információkat. (5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv tartalmi elemeit a 4. melléklet határozza meg. 15. § (1) A hamisgyanús bankjegy szakértői vizsgálatát az MNB végzi. (2) Az MNB szakértői vizsgálata szerint hamis bankjegy ellenértékének megtérítése sem az azt fellelő vagy szakértői vizsgálat céljából továbbító pénzfeldolgozótól, pénzforgalmazótól és egyéb gazdasági szereplőtől, sem az MNB-től nem igényelhető. (3) Az MNB a szakértői vizsgálat eredményéről a vizsgálat kezdeményezőjét vagy annak MNB-nél eljárt megbízottját értesíti, és a szakértői vizsgálat szerint valódi forintbankjegy ellenértékét, illetve a valódi külföldi bankjegyet – a szakértői vizsgálat eredményéről szóló értesítéssel egyidejűleg – visszajuttatja a szakértői vizsgálat kezdeményezőjének vagy annak MNB-nél eljárt megbízottjának. (4) A hamis bankjegy őrzését és kezelését – uniós jogi aktus vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az MNB végzi. (5) Az MNB a pénzhamisítás megelőzése és felderítése érdekében együttműködik a bűnüldöző szervekkel, és kérésükre – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben és az MNB tv. 31/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – pénzhamisításra vonatkozó adatokat ad át részükre. 16. § (1) A pénzfeldolgozó a 15. § (3) bekezdése szerint részére visszajuttatott valódi forintbankjegy ellenértékét, illetve a valódi külföldi bankjegyet a megbízójával kötött megállapodásban foglalt, ilyen megállapodás hiányában a (2) bekezdés szerinti határidőn belül köteles a megbízó részére átadni, megküldeni vagy köteles vele elszámolni. (2) A pénzforgalmazó a 15. § (3) bekezdése szerint részére visszajuttatott valódi forintbankjegy ellenértékét, illetve a valódi külföldi bankjegyet – annak kézhezvételét követő 10 munkanapon belül – köteles a bankjegy befizetőjének (birtokosának) átadni, megküldeni vagy köteles vele elszámolni. (3) Az MNB szakértői vizsgálata szerint hamis bankjegy esetén a pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó az MNB szakértői vizsgálatának eredményéről – az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 10 munkanapon belül – köteles a bankjegy befizetőjét (birtokosát) értesíteni. (4) A hitelintézet, a posta és a pénzfeldolgozó a 14. § (1), illetve (2) bekezdése alapján átvett, de általa valódinak minősített bankjegyet köteles forgalomképtelennek minősíteni, és annak ellenértékét köteles az általa elvégzett vizsgálatot követő 10 munkanapon belül a bankjegy átadójának átadni, megküldeni vagy köteles vele elszámolni. 7. Az MNB-nek az eurobankjegyek hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatai 17. § Az MNB az eurobankjegyek hamisítás elleni védelme érdekében ellátja a) a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozat szerinti nemzeti készpénzszakértői központi, b) a Tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdésében az eurobankjegyekre vonatkozóan meghatározott, valamint c) a Tanácsi rendelet 4. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti nemzeti bankjegyszakértői központi feladatokat. 8. A készpénzforgalmazás működési kockázatainak felmérése, intézkedési terv 18. § (1) A hitelintézet – a szakosított hitelintézet és a hitelszövetkezet kivételével –, valamint a posta köteles felmérni és minősíteni fiókhálózatát a készpénzforgalmazásban betöltött szerepének kritikussága szerint, a fiókok napi készpénzkifizetési-forgalmának értéke és területi elhelyezkedése alapján. (2) A készpénzforgalmazás szempontjából kritikus hitelintézeti fióknak (a továbbiakban: kritikus hitelintézeti fiók) minősül: a) a felmérés időpontját megelőző naptári évben 30 millió forint feletti átlagos napi forint kifizetési forgalmat lebonyolító hitelintézeti fiók, valamint b) az adott hitelintézetnek ba) a fővárosban működő legalább négy, bb) a megyeszékhelyen működő legalább egy fiókja. (3) A készpénzforgalmazás szempontjából kritikus postai fióknak (a továbbiakban: kritikus postai fiók) minősül: a) a fővárosban működő legalább négy, b) a megyeszékhelyen működő legalább egy postai fiók. (4) Az (1) bekezdés szerinti, az MNB által – a készpénzforgalomban betöltött szerep, továbbá a fiókhálózat nagysága és országos lefedettsége alapján – kijelölt hitelintézet, illetve a posta a (2) bekezdés szerinti kritikus hitelintézeti fiókok, illetve a (3) bekezdés szerinti kritikus postai fiókok évente felülvizsgált listáját köteles az 5. melléklet szerinti tartalommal és módon, az adott év június 30. napjáig megküldeni az MNB részére. (5) Az (1) bekezdés szerinti, az MNB által ki nem jelölt hitelintézet a készpénzforgalmazás szempontjából kritikus fiókjainak körét a (2) bekezdésben meghatározottak alapján háromévente, a felülvizsgálat évének június 30. napjáig köteles felülvizsgálni. 19. § (1) A 18. § (1) bekezdése szerinti hitelintézetnek és a postának azonosítania kell a készpénzforgalmazását és az ahhoz szükséges erőforrások rendelkezésre állását veszélyeztető valamennyi működési kockázatot, és rendelkeznie kell az azonosított működési kockázatokból és a kapcsolódó erőforrás-kiesésekből eredő, a készpénzforgalmazásában bekövetkező rendkívüli helyzetek kezelésére, így különösen a kritikus hitelintézeti, illetve postai fiókok működtetésére vonatkozó intézkedési tervvel. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedési terv kötelező tartalmi elemei: a) az adott, a készpénzforgalmazást érintő rendkívüli helyzetre vonatkozó kommunikációs tevékenység alapelvei és az MNB-vel való kapcsolattartás rendje, b) a kritikus hitelintézeti, illetve postai fióknak az adott, a készpénzforgalmazást érintő rendkívüli helyzetben történő nyitvatartási, ügyfélkiszolgálási rendje, ideértve a hitelintézetnél és a postánál fizetési számlával rendelkező saját, illetve fizetési számlával nem rendelkező egyéb ügyfelek készpénzkiszolgálásának feltételeit is, c) a kritikus hitelintézeti, illetve postai fióknak az adott, a készpénzforgalmazást érintő rendkívüli helyzetben a készpénzkiszolgálással kapcsolatos belső eljárásrendje, a döntési hatáskörök szabályozása, d) a kritikus hitelintézeti, illetve postai fiók által az adott, a készpénzforgalmazást érintő rendkívüli helyzetben alkalmazandó bankjegy-visszaforgatási rend, valamint e) a kritikus hitelintézeti, illetve postai fiók vonatkozásában az adott, a készpénzforgalmazást érintő rendkívüli helyzetben alkalmazandó készpénzszállítási rend. (3) A 18. § (1) bekezdése szerinti, az MNB által – a készpénzforgalomban betöltött szerep, továbbá a fiókhálózat nagysága és országos lefedettsége alapján – kijelölt hitelintézet, illetve a posta az (1) és (2) bekezdés szerinti, kétévente felülvizsgált intézkedési tervét köteles a kritikus hitelintézeti, illetve postai fiókok listájára az 5. mellékletben előírt módon, a felülvizsgálat évének június 30. napjáig megküldeni az MNB részére. (4) A 18. § (1) bekezdése szerinti, az MNB által ki nem jelölt hitelintézet az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedési tervét háromévente, a felülvizsgálat évének június 30. napjáig köteles felülvizsgálni. 9. A forgalomképes és a törvényes fizetőeszköznek minősülő forgalomképtelen forintbankjegyek címletváltásának szabályai 20. § (1) A hitelintézet és a posta a forgalomképes, valamint a törvényes fizetőeszköznek minősülő forgalomképtelen forintbankjegyekből egy alkalommal összesen legfeljebb 50 darabot köteles más címletű forgalomképes forintbankjegyre, illetve – legfeljebb 100 darabig – forgalomképes forintérmére átváltani. (2) A hitelintézet és a posta a hiányos forintbankjegyet abban az esetben köteles címletváltásra átvenni, amennyiben a forintbankjegynek a felénél nagyobb részét benyújtják. A több – esetlegesen összeragasztott – darabból álló hiányos forintbankjegy címletváltás keretében akkor váltható át, amennyiben az egyes részek a pénztáros által megállapíthatóan azonos forintbankjegyhez tartoznak, és az egyes részek együttesen a forintbankjegynek a felénél nagyobb részét kiteszik. (3) A hitelintézet és a posta címletváltás keretében nem köteles átváltani azt a forintbankjegyet, amelynek a valódisága, illetve névértéke nem állapítható meg egyértelműen. A nem egyértelműen valódi forintbankjegy tekintetében a hitelintézet és a posta köteles valódiságvizsgálatot végezni, és az általa hamisgyanúsnak minősített forintbankjegyet a 14. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az MNB-nek átadni vagy megküldeni. 21. § (1) A hitelintézet és a posta a 20. § szerinti címletváltásért díjat számíthat fel, amelynek maximális mértéke – ideértve az átváltással összefüggésben egyéb címeken esetleg felszámítandó külön díjakat is – a) az ügyfélnek kifizetésre kerülő forintbankjegy névértékének 5%-a, b) az ügyfélnek kifizetésre kerülő forintérme névértékének 10%-a. (2) A hitelintézet és a posta a 20. § szerinti címletváltást a nála vezetett fizetési számla meglétéhez, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez kötheti. (3) A hitelintézet és a posta a 20. § szerinti címletváltást ténylegesen végző fiókjai számát korlátozhatja. A fővárosban, illetve az adott megyében fiókkal rendelkező hitelintézetnek és postának azonban biztosítania kell, hogy a fővárosban, illetve az adott megyében – elsősorban a megyeszékhelyen – legalább 1-1 fiókja ténylegesen végezze a 20. § szerinti címletváltást. 22. § (1) A hitelintézet és a posta a 20. § szerinti címletváltást ténylegesen végző fiókjában jól látható helyen, hirdetményben köteles közzétenni a címletváltás ügyfél általi igénybevételének feltételeit és díját. (2) A hitelintézet és a posta a 20. § szerinti címletváltást ténylegesen nem végző fiókjában jól látható helyen, hirdetményben köteles közzétenni a címletváltást ténylegesen végző legközelebbi fiókjának címét, valamint az (1) bekezdésben meghatározott információkat. (3) A hitelintézet és a posta internetes honlap működtetése esetén köteles azon folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elérhetővé tenni a 20. § szerinti címletváltást ténylegesen végző fiókjainak listáját, valamint az (1) bekezdésben meghatározott információkat. 10. A pénzfeldolgozóra vonatkozó speciális előírások 23. § A pénzfeldolgozó a Hpt. 19/B. § f) pontjában előírt belső ügyviteli szabályzatot az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles kidolgozni. 11. Záró rendelkezések 24. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. (2) A forintbankjegy valódiság- és forgalomképességi vizsgálatára használt bankjegyvizsgáló géppel szemben támasztott követelmény vonatkozásában a 4. § (1) bekezdése, az automata bankjegykiadó gépen keresztül visszaforgatandó forintbankjegyek vonatkozásában a 4. § (2) és (6) bekezdése, a 4. § (3) bekezdése, valamint az 5. § 2012. január 1-jén lép hatályba. (3) A 4. § (4) bekezdése és a 6. § 2017. január 1-jén lép hatályba. (4) A 7. § (3) bekezdése az euro magyarországi bevezetésének napján lép hatályba. (5) A (4) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkezésének napját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – az MNB elnöke a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg. 25. § Az e rendelet hatálybalépésekor a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 2/2009. (I. 23.) MNB rendelet 18. § (5) bekezdés b) pontja alapján jogszerűen működött bankjegyvizsgáló gép a forintbankjegyek valódiság- és forgalomképességi vizsgálatára 2011. december 31-éig használható. 26. § A bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 2/2009. (I. 23.) MNB rendelet 18. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget a pénzforgalmazónak utolsó alkalommal a 2011. július 1. és 2011. december 31. közötti időszakra vonatkozóan, 2012. január 31-éig kell teljesítenie. 27. § A pénzfeldolgozó által elvégzett valódiság- és forgalomképességi vizsgálat során az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel vizsgált forintbankjegy-mennyiség arányának 2011. december 31-éig éves szinten el kell érnie a 80%-ot. 28. § A tárgyévet megelőző naptári évben 40 millió forintot meghaladó átlagos napi forint kifizetési forgalmat lebonyolító hitelintézeti és postai fiók 2016. december 31-éig az ellátmányként vagy ellátmány-kiegészítésként kapott forintbankjegyeket a pénztári kifizetési forgalomban kizárólag abban az esetben forgathatja vissza, ha éves szinten az ellátmányként, ellátmány-kiegészítésként kapott forintbankjegyeknek a) 2013-ban legalább 50%-át, b) 2014-ben legalább 60%-át, c) 2015-ben legalább 70%-át, d) 2016-ban legalább 80%-át az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel ellenőrizték, és valódinak és forgalomképesnek minősítették. 29. § A hitelintézeti és a postai fióknak a tárgyévet megelőző naptári évben 5 millió forintot meghaladó átlagos napi forint készpénzforgalmat lebonyolító, az MNB jegyzékben szereplő típusú, az ott meghatározott hardver- és szoftver-verzióval rendelkező bankjegyvizsgáló géppel fel nem szerelt pénztárainak a) 2013-ban legalább 50%-ában, b) 2014-ben legalább 60%-ában, c) 2015-ben legalább 70%-ában, d) 2016-ban legalább 80%-ában pénztáranként, illetve iker-pénztáranként egy UV-A/C berendezést kell biztosítania a forintbankjegyek valódiság-vizsgálatához. 30. § (1) E rendelet 17. § a) pontja – az MNB tv. 31/A. § (1) bekezdésével, továbbá az érmék feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 12/2011. (IX. 6.) MNB rendelet 9. § a) pontjával együtt – a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozatnak való megfelelést szolgálja. (2) E rendelet 3. § (1) bekezdése, 3. § (2) bekezdés b) pontja, 3. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja, 3. § (4) bekezdése, 7. §-a, 14–16. §-a, valamint 17. § b) és c) pontja – az MNB tv. 29–29/D. §-ával és 31/A. § (2)–(4) bekezdésével, valamint az érmék feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 12/2011. (IX. 6.) MNB rendelet 3. § (1) bekezdésével, 3. § (2) bekezdés b) pontjával, 3. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjával, 5. § (1) és (3) bekezdésével, 6–8. §-ával, valamint 9. § b) és c) pontjával együtt – 1. az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 44/2009/EK tanácsi rendelet, 2. az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet hatásainak az eurót közös valutaként el nem fogadó tagállamokra történő kiterjesztéséről szóló, 2001. június 28-i 1339/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 45/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 31. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés első, második és harmadik francia bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént. 32. § (1) Hatályát veszti a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 2/2009. (I. 23.) MNB rendelet. (2) A 25. és 27. § 2012. január 1-jén hatályát veszti. (3) A 26. § 2012. február 1-jén hatályát veszti. (4) A 28. és 29. § 2017. január 1-jén hatályát veszti. (5) A 7. § (3) bekezdése az euro magyarországi bevezetésének napjától számított 1 év elteltét követő napon hatályát veszti. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkezésének napját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – az MNB elnöke a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg. Simor András s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke