📄 Jogszabály szövege
2016. CXXXI. törvény a Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről.
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti
légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„Légiközlekedési Megállapodás Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya között
A Megállapodás tárgymutatója Preambulum
1. Fogalom-meghatározások
2. Kijelölés, engedélyezés és visszavonás
3. Forgalmi jogok nyújtása
4. A törvények alkalmazása
5. Repülésbiztonság
6. A légiközlekedés védelme
7. Használati díjak
8. Adatszolgáltatás
9. Vámok- és egyéb díjak
10. Viteldíjak
11. Kapacitás
12. Kereskedelmi lehetőségek
13. Verseny
14. Konzultációk
15. A Megállapodás módosítása
16. Vitás kérdések rendezése
17. Felmondás
18. Nyilvántartásba vétel az ICAO-nál
19. Hatálybalépés
1. FÜGGELÉK
1. rész Útvonalak
2. rész Működési rugalmasság
3. rész A légijárművek bármely kombinációja
Magyarország Kormánya, valamint Ausztrália Kormánya (a továbbiakban: „a Szerződő Felek”);
A Chicagóban, 1944. december 7-én aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény
részeseiként;
Azon óhajtól vezérelve, hogy megállapodást kössenek a területeik közötti és azokon túli légijáratok fejlesztése
céljából;
az alábbiakban állapodtak meg: A törvényt az Országgyűlés a 2016. november 22-i ülésnapján fogadta el.
1. CIKK
Fogalom-meghatározások
A Megállapodás szempontjából, kivéve, ha másként jelölik, a kifejezések:
a) „Légügyi hatóságok” a Szerződő Felek azon hatóságát vagy hatóságait jelenti, amelyről vagy amelyekről
az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Felet időről időre írásban tájékoztatja;
b) „Megállapodás szerinti légijáratok” légiforgalom felvételét és leadását jelenti, a 3. cikk 1 (c) albekezdés
meghatározása szerint;
c) „Megállapodás” a jelen Megállapodást, valamennyi Függelékét és azok bármely módosításait jelenti;
d) „Légiszállítás” utasok, poggyász, áru és posta légijárművel történő nyilvános fuvarozását jelenti elkülönülten
vagy együttesen, térítés vagy díj ellenében;
e) „Légitársaság” bármilyen légiszállítási vállalkozást jelent, amely légiszállítást értékesít vagy üzemeltet;
f ) „Kapacitás” a jelen Megállapodás keretein belül nyújtott szolgáltatás mennyiségét jelenti, amelyet általában
a járatok számában (frekvencia), vagy egy piacon (várospár vagy országok közötti) vagy egy útvonalon
egy meghatározott időtartamban (napi, heti, szezonális vagy éves szinten) kínált ülések vagy áru tonnák
számában mérnek;
g) „Egyezmény” az 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülésről szóló
Egyezményt jelenti, beleértve:
i) az Egyezmény 90. cikke alapján elfogadásra került valamennyi Függelékét és módosítását,
amennyiben a Függelék vagy módosítás egy adott időpontban mindkét Szerződő Fél
vonatkozásában hatályos; valamint
ii) az Egyezmény 94 (a) cikke alapján hatályba lépett valamennyi módosítást, amelyet mindkét
Szerződő Fél ratifikált;
h) „Kijelölt légitársaság” jelen Megállapodás 2. cikke (Kijelölés, engedélyezés és visszavonás) alapján kijelölt és
engedélyezett légitársaságot vagy légitársaságokat jelent;
i) „EU-Szerződések” úgy értelmezendőek, mint az Európai Unióról szóló Szerződésre és az Európai Unió
működéséről szóló Szerződésre történő hivatkozás.
j) „Földi kiszolgálás” jelentésébe beletartozik, de nem korlátozható az utasok, áru és poggyászok kezelésére,
valamint catering létesítmények és/vagy szolgáltatások nyújtására;
k) „ICAO” a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet jelenti;
l) „Nemzetközi légiszállítás” olyan légiszállítást jelent, amely több állam területe fölötti légtéren halad keresztül;
m) „Értékesítő légitársaság” olyan légitársaságot jelent, amely egy másik légitársaság által üzemeltetett
légijárművön kínál légiszállítást közös üzemelés keretében;
n) „Tagállam” az Európai Unió tagállamát jelenti;
o) „Üzemeltető légitársaság” olyan légitársaságot jelent, amely légijárművet üzemeltet légiszállítás biztosítása
érdekében – a légijármű lehet saját tulajdonú vagy bérelt;
p) „Résidők” a légijármű-mozgás betervezésének jogát jelenti egy repülőtéren;
q) „Viteldíjak” az utasok (és poggyászaik) és/vagy (postai küldemények kivételével) áru nemzetközi
légiforgalomban történő szállításáért – beleértve az intraline vagy interline alapú szállítást – a légitársaságok
– beleértve ügynökeik – által felszámított bármilyen árat, viteldíjat, díjtételt vagy díjat jelent, valamint az ilyen
ár, viteldíj, díjtétel vagy díj elérhetőségét szabályozó feltételeket;
r) „Terület” és „Nem kereskedelmi célból történő leszállás” az Egyezmény 2. és 96. cikkeiben meghatározott
jelentésekkel bírnak;
s) „Használati díjak” a szolgáltatók által a légitársaságoktól szedett díjat jelenti a repülőtéri, repülőtéri
környezetvédelmi, léginavigációs és repülésvédelmi berendezések és szolgáltatások használatáért.
2. CIKK
Kijelölés, engedélyezés és visszavonás 1. Mindegyik Szerződő Félnek joga van tetszőleges számú légitársaságot kijelölni a jelen Megállapodás rendelkezései
szerinti nemzetközi légiszállítás lebonyolítására, valamint ezen kijelöléseket visszavonni vagy módosítani.
Az ilyen kijelöléseket a másik Szerződő Fél részére diplomáciai csatornákon keresztül, írásban kell eljuttatni. Jelen
Megállapodás 3. cikkének 1 (a) és 1 (b) albekezdéseiben meghatározott jogokat gyakorló légitársaságok esetében
a kijelölés nem kötelező.
2. Ilyen kijelölés, valamint a kijelölt légitársaság(ok) az üzemeltetési és műszaki engedélyekre előírt formában
benyújtott kérelmek kézhezvételét követően, a 3. és 4. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően mindegyik Szerződő
Fél a lehető legkisebb eljárási késedelem mellett kiadja a megfelelő felhatalmazásokat és engedélyeket, feltéve,
hogy:
(a) Magyarország által kijelölt légitársaság esetén:
(i) a légitársaság Magyarország területén került bejegyzésre az EU-Szerződések értelmében, valamint
egy tagállam által kibocsátott, az európai uniós joggal összhangban kiadott érvényes Működési
Engedéllyel rendelkezik; valamint
(ii) a légijármű üzembentartási engedély kiállításáért felelős tagállam tényleges szabályozói
felügyeletet gyakorol és tart fenn a légitársaság felett, valamint az illetékes légügyi hatóságot
a kijelölésben egyértelműen meghatározták; valamint
(iii) a légitársaság központi ügyvezetésének a helye annak a tagállamnak a területén van, amelytől
az érvényes Működési Engedélyt kapta.
(b) Ausztrália által kijelölt légitársaság esetében:
(i) Ausztrália tényleges szabályozói felügyeletet gyakorol a légitársaság felett; valamint
(ii) a légitársaság központi ügyvezetésének helye Ausztráliában található.
3. Mindegyik Szerződő Fél elutasíthatja, visszavonhatja, felfüggesztheti vagy korlátozhatja a másik Szerződő Fél által
kijelölt légitársaság üzemeltetési engedélyét vagy műszaki engedélyeit, amennyiben:
(a) Magyarország által kijelölt légitársaság esetében:
(i) a légitársaság nem Magyarország területén került bejegyzésre az EU-Szerződések értelmében,
vagy nem rendelkezik egy tagállam által az európai uniós joggal összhangban kibocsátott érvényes
Működési Engedéllyel; vagy
(ii) a légijármű üzembentartási engedély kiállításáért felelős tagállam nem gyakorol vagy tart fenn
tényleges szabályozói felügyeletet a légitársaság felett, vagy az illetékes légügyi hatóságot nem
határozták meg egyértelműen a kijelölésben; vagy
(iii) a légitársaság központi ügyvezetésének a helye nem annak a tagállamnak a területén van, amelytől
az érvényes Működési Engedélyt kapta; vagy
(iv) a légitársaság egy, Ausztrália és egy másik tagállam közötti kétoldalú megállapodás alapján már
üzemelésre jogosult, és Ausztrália bizonyítani tudja, hogy amennyiben a légitársaság a jelen
Megállapodásban rögzített jogokat egy olyan útvonalon gyakorolja, amely a másik tagállamban
található pontot is tartalmaz, az a másik megállapodásban felállított a harmadik, negyedik vagy
ötödik kereskedelmi szabadságjogra vonatkozó korlátozások megkerülését jelentené; vagy
(v) a légitársaság olyan, tagállam által kiadott légijármű üzembentartási engedéllyel rendelkezik, amely
tagállammal Ausztrália nem rendelkezik kétoldalú légiközlekedési megállapodással, és Ausztrália
bizonyítani tudja, hogy a javasolt üzemeléshez szükséges kereskedelmi jogok az Ausztrália által
kijelölt légitársaság(ok) számára nem érhetők el kölcsönösen;
(b) Ausztrália által kijelölt légitársaság esetében:
(i) Ausztrália nem gyakorol tényleges szabályozói felügyeletet a légitársaság felett; vagy
(ii) a légitársaság központi ügyvezetésének helye nem Ausztráliában található.
4. A 3. bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során, a jelen cikk 3 (a) (iv) és (v) szakaszaiban meghatározott
jogok fenntartásával, Ausztrália a kijelölt légitársaságok között állampolgársági alapon nem különböztet meg.
5. A jelen cikk nem korlátozza a Szerződő Felek jogait abban, hogy a jelen Megállapodás 5. cikkének
(Repülésbiztonság) vagy 6. cikkének (A légiközlekedés védelme) rendelkezései alapján visszatartsák, visszavonják,
korlátozzák vagy feltételekhez kössék a másik Szerződő Fél által kijelölt bármely légitársaság vagy légitársaságok
üzemeltetési vagy műszaki engedélyét.
6. A jelen cikk 5. bekezdésének sérelme nélkül, hacsak a jelen cikk 2. bekezdésének való további nem-megfelelés
elkerülése érdekében azonnali cselekvés nem szükséges, a jelen cikk 3. bekezdésében foglalt jogok csak a másik
Szerződő Féllel folytatott konzultáció után gyakorolhatóak.
3. CIKK
Forgalmi jogok nyújtása 1. Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek az alábbi jogokat nemzetközi légiszállítás biztosítására
a másik Szerződő Fél légitársaságai által:
(a) a másik Szerződő Fél területének leszállás nélküli átrepülésének joga;
(b) nem kereskedelmi célból történő leszállások joga a másik Szerződő Fél területén;
(c) a kijelölt légitársaságok által a Függelékben meghatározott útvonalon légijáratok üzemeltetésének,
valamint területén belüli leszállások joga utasok, áru és postai küldemények felvétele és leadása céljából
(a továbbiakban: „megállapodás szerinti légijáratok”); valamint
(d) a jelen Megállapodásban másként meghatározott jogok.
2. A jelen cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mintha az egyik Szerződő Fél légitársaságának
vagy légitársaságainak jogot adna a másik Szerződő Fél területén belül, két pont között utasok, poggyászuk, áru
vagy postai küldemények felvételére és leadására ellenszolgáltatás fejében.
3. A jelen Megállapodás rendelkezései az egyes Szerződő Felek légitársaságai által végrehajtott nem menetrend
szerinti nemzetközi légiszállításra is vonatkoznak, beleértve a 2. cikk alapján nem kijelölt légitársaságokat, az alábbi
rendelkezések kivételével: 2. cikk, 3. cikk 1 (c) albekezdés, 10. cikk, 11. cikk, valamint a Függelék.
4. CIKK
A törvények alkalmazása 1. Az egyes Szerződő Felek területére történő belépés, ott-tartózkodás vagy területéről történő kilépés során a másik
Szerződő Fél légitársaságainak be kell tartaniuk az adott Szerződő Félnek a légijárművek üzemeltetésére és
repülésére vonatkozó törvényeit, más jogszabályait és szabályozásait.
2. Az egyes Szerződő Felek területére történő belépés, ott-tartózkodás vagy területéről történő kilépés során a másik
Szerződő Fél törvényeit, más jogszabályait és szabályozásait az utasok, személyzet, áru és légijárművek belépésre,
ott-tartózkodásra valamint kilépésre (beleértve a belépésre, engedélyezésre, repülésbiztonságra, bevándorlásra,
útlevelekre, előzetes utastájékoztatásra, vámokra és karanténra vonatkozó, illetve postai küldemények esetében
a postai jogszabályokat és szabályozásokat) be kell tartaniuk vagy meg kell felelniük a másik Szerződő Fél
légitársasága utasainak, személyzetének és áruinak.
3. A belépésre, engedélyezésre, repülésbiztonságra, bevándorlásra, útlevelekre, az előzetes utastájékoztatásra,
vámokra, karanténra vonatkozó, postai vagy más jogszabályok és szabályozások alkalmazása során egyik Szerződő
Fél sem biztosíthat kedvezményt saját vagy valamely más légitársaság részére a hasonló nemzetközi légiszállításba
bekapcsolódó másik Szerződő Fél légitársaságával szemben.
4. A bármely Szerződő Fél területén közvetlen átmenő forgalomban résztvevő, és a repülőtér erre a célra fenntartott
területét el nem hagyó utasok, poggyász és áru ellenőrzésnek vethetők alá légiközlekedés védelmi, kábítószerellenőrzési, bevándorlási előírások céljából, illetve egyéb olyan különleges esetekben, amikor ez az adott Szerződő
Fél törvényei vagy jogszabályai figyelembevétele, illetve az érintett körülmények miatt szükségesek. A közvetlen
átmenő forgalomban résztvevő poggyász és áru mentességet élvez a vámok és más hasonló adók alól.
5. CIKK
Repülésbiztonság 1. Az egyik Szerződő Fél által kiállított vagy érvényesnek nyilvánított és hatályos légialkalmassági bizonyítványokat,
személyzet-alkalmassági bizonyítványokat és szakszolgálati engedélyeket a másik Szerződő Fél a megállapodás
szerinti légijáratok üzemeltetése szempontjából érvényesnek ismeri el, feltéve, hogy a bizonyítványok vagy
engedélyek az Egyezmény alapján megállapított legalacsonyabb vagy annál magasabb szintű követelményeknek
megfelelően, és azokkal összhangban kerültek kiadásra vagy érvényesítésre.
2. Amennyiben a fenti 1. bekezdésben hivatkozott, az egyik Szerződő Fél légügyi hatóságai által bármely személynek,
kijelölt légitársaságnak vagy egy légijárművel kapcsolatban a megállapodás szerinti járatok üzemeltetése céljából
kiállított engedélyek vagy bizonyítványok biztosította jogok és feltételek eltérhetnek az Egyezményben lefektetett
minimum követelményektől, és amennyiben ezen eltérést bejelentették az ICAO-nál, a másik Szerződő Fél légügyi
hatóságok közötti konzultációt kérhet a kérdéses gyakorlat tisztázása céljából.
3. Mindazonáltal mindegyik Szerződő Fél fenntartja a jogot, hogy a területe feletti átrepülés vagy a területén történő
leszállás szempontjából ne ismerje el a másik Szerződő Fél által a saját állampolgárainak vagy saját lajstromában
szereplő légijárművekkel kapcsolatban kiadott személyzet alkalmassági bizonyítványokat és engedélyeket.
4. Mindegyik Szerződő Fél bármely időpontban konzultációt kérhet a légi berendezésekre, a hajózó személyzetre,
a légijárművekre vagy az üzemeltetésre vonatkozó biztonsági követelmények másik Szerződő Fél által történő
alkalmazása tárgyában. Az ilyen konzultációkat a kérést követő harminc napon belül kell megtartani.
5. Amennyiben az ilyen konzultációt követően az egyik Szerződő Fél megállapítja, hogy a másik Szerződő Fél a 4.
bekezdésben felsorolt területeken nem tart meg és nem alkalmaz hathatósan az Egyezményben lefektetett
követelményeknek megfelelő biztonsági követelményeket, a másik Szerződő Felet értesítenie kell ezen
megállapításról, valamint az érintett követelményeknek való megfeleléshez szükségesnek ítélt intézkedésekről.
A másik Szerződő Fél a két Szerződő Fél által megállapított határidőn belül megteszi a megfelelő javító
intézkedéseket.
6. A jelen cikk 7–10. bekezdései kiegészítik a jelen cikk 1–5. bekezdéseit, valamint a Szerződő Feleknek az Egyezmény
33. cikkében meghatározott kötelezettségeit.
7. Az Egyezmény 16. cikkének értelmében a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az egyik Szerződő Fél
légitársasága által vagy annak nevében a másik Szerződő Fél területére vagy területéről üzemeltetett légijárat
bármely légijárművét a másik Szerződő Fél meghatalmazott képviselői ellenőrzés alá vethetik a másik Szerződő
Fél területén, feltéve, hogy ez nem vezet indokolatlan késéshez a légijármű üzemeltetésében. Az ellenőrzés célja
a légijármű dokumentáció, és a személyzet szakszolgálati engedélyei érvényességének megállapítása, valamint
annak ellenőrzése, hogy a légijármű felszerelések, illetve a légijármű állapota az Egyezményben meghatározott
hatályos követelményeknek megfelel.
8. Amennyiben egy légitársaság biztonságos működésének biztosítása érdekében azonnali intézkedés szükséges,
a Szerződő Felek fenntartják maguknak a jogot, hogy haladéktalanul felfüggesszék vagy módosítsák a másik
Szerződő Fél légitársaságának vagy légitársaságainak üzemeltetési engedélyét.
9. Egyik Szerződő Fél által bármely, a fenti 8. bekezdés szerint tett intézkedést azonnal be kell szüntetni, ha
az intézkedés foganatosításának alapja megszűnt.
10. A jelen cikk 5. bekezdéséhez kapcsolódóan, amennyiben az elsőként említett Szerződő Fél úgy ítéli meg, hogy
a másodikként említett Szerződő Fél a megállapított határidő lejártát követően sem felel meg a vonatkozó
követelményeknek, az elsőként említett Szerződő Félnek erről tájékoztatnia kell az ICAO Főtitkárát. A Főtitkárt
szintén tájékoztatnia kell az elsőként említett Szerződő Félnek a helyzet ezt követő, kielégítő megoldásáról.
6. CIKK
A légiközlekedés védelme 1. A nemzetközi jog szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban a Szerződő Felek megerősítik, hogy
a polgári légiközlekedés biztonságának jogellenes cselekményekkel szembeni védelmére vonatkozó egymás
iránti elkötelezettségük a jelen Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi. A nemzetközi jog szerinti jogaik
és kötelezettségeik általános jellegének korlátozása nélkül a Szerződő Felek különösen az alábbi Egyezmények
előírásaival összhangban lépnek fel: A légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb
cselekményekről szóló, 1963. szeptember 14-én, Tokióban aláírt Egyezmény, a légijárművek jogellenes hatalomba
kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december 16-án Hágában aláírt Egyezmény, a polgári légiközlekedés
biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án Montrealban aláírt
Egyezmény, a Polgári légiközlekedést szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes
cselekmények leküzdéséről szóló, 1988. február 24-én, Montrealban aláírt kiegészítő jegyzőkönyv, valamint bármely
más, a polgári repülés védelmével kapcsolatos egyezmény és jegyzőkönyv, amelyet mindkét Szerződő Fél betart.
2. A Szerződő Felek felkérés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a polgári légijárművek
jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, és más, a légijárművek, azok utasai és személyzete,
a repülőterek és a léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, valamint bármely más
a polgári repülés biztonsága ellen irányuló fenyegetés megakadályozása érdekében.
3. A Szerződő Felek egymás közötti kapcsolataikban az ICAO által meghatározott és az Egyezmény Függelékeiben
megjelölt légiközlekedés védelmi rendelkezésekkel összhangban cselekednek; megkövetelik, hogy az általuk
lajstromozott légijárművek üzemben tartói, illetve azon légijármű üzemben tartók, amelyeknél a központi
ügyvezetés helye vagy állandó tartózkodási helye a területükön található, valamint a területükön található
repülőterek üzemben tartói a légiközlekedés védelméről szóló ezen előírások betartásával működjenek. Mindegyik
Szerződő Fél tájékoztatja a másik Szerződő Felet bármely, a nemzeti jogszabályaik és gyakorlatuk valamint
a Függelékekben szereplő, a légiközlekedés védelmére vonatkozó követelmények között fennálló eltérésről.
Bármelyik Szerződő Fél bármely időpontban konzultációt kérhet a másik Szerződő Féltől az ilyen eltérések
megtárgyalása érdekében.
4. Az ilyen légijármű-üzembentartóktól megkövetelhető, hogy a másik Szerződő Fél területére történő belépés,
az onnan kilépés, illetve az ott-tartózkodás ideje alatt tartsák be a 3. bekezdésben megjelölt, a másik Szerződő
Fél által megkövetelt légiközlekedés-védelmi követelményeket. Mindegyik Szerződő Fél biztosítja a megfelelő
intézkedések saját területén történő hatékony megtételét a légijármű védelmére, valamint az utasok, a személyzet,
a kézipoggyászok, a poggyászok, az áruk és a légijármű készletei beszállást, illetve berakodást megelőzően,
illetve annak során történő ellenőrzése érdekében. Ezen kívül a Szerződő Felek méltányos megfontolás tárgyává
teszik a másik Szerződő Félnek az egyes konkrét fenyegetések elhárítását célzó indokolható különleges védelmi
intézkedések megtételére vonatkozó kérelmeit.
5. A polgári légijármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ennek veszélye fennállása esetén, vagy más, a légijármű,
az utasok és a személyzet, a repülőterek vagy a léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes
cselekmények esetén a Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a kommunikáció elősegítésével és más
– az ilyen esemény vagy ennek veszélye lehető leggyorsabb módon történő megszüntetését célzó – megfelelő
intézkedések megtételével.
6. Mindegyik Szerződő Félnek joga van, légügyi hatóságaik az értesítéstől számított 60 napon belül (vagy a két légügyi
hatóság által megállapított, ennél rövidebb határidőn belül) értékelés végzésére a másik Szerződő Fél területén
a légijármű-üzemben tartók által az első Szerződő Fél területéről érkező, vagy oda induló járatokkal kapcsolatos
tényleges vagy tervezett védelmi intézkedésekről. Az ilyen felmérések érdekében tett adminisztratív intézkedéseket
a légügyi hatóságok kölcsönösen határozzák meg, és azokat haladéktalanul végre kell hajtani annak érdekében,
hogy az értékelések a lehető leghamarabb elvégezhetők legyenek.
7. Amennyiben egy Szerződő Fél azon vélekedése, hogy a másik Szerződő Fél nem jelen cikk rendelkezéseinek
megfelelően járt el, megalapozottnak bizonyul, az első Szerződő Fél azonnali konzultációt kérhet. A konzultációt
a kérelem kézhezvételét követő tizenöt (15) napon belül meg kell kezdeni. Amennyiben a konzultáció kezdetétől
számított tizenöt (15) napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, az alapot szolgáltat a másik Szerződő
Fél által kijelölt légitársaság vagy légitársaságok engedélyeinek visszatartására, visszavonására, felfüggesztésére
vagy feltételekhez kötésére. Szükséghelyzetben, valamint jelen cikk előírásainak további nemmegfelelés
megakadályozása érdekében, az első Szerződő Fél bármikor átmeneti intézkedéseket hozhat. A jelen bekezdés
alapján meghozott bármely intézkedést haladéktalanul be kell szüntetni, amint a másik Szerződő Fél megfelel
a jelen cikk védelmi rendelkezéseinek.
7. CIKK
Használati díjak 1. Mindegyik Szerződő Fél mindent elkövet annak érdekében, hogy a repülőtéri, a repülőtéri környezetvédelmi,
a léginavigációs berendezések és a légiközlekedés védelmét szolgáló létesítmények és szolgáltatások biztosításáért
felelős szervezeteket arra ösztönözze, hogy a légitársaságokra indokolt mértékű, megkülönböztetéstől mentes és
a felhasználói kategóriák között egyenlően elosztott mértékű díjakat szabjanak ki.
2. Az indokolt díjszabás tükrözi, de nem haladja meg a berendezéseket és szolgáltatásokat biztosító illetékes
díjmegállapító testületek teljes költségét. Ebbe beletartozhat egy értékcsökkenés utáni ésszerű tőkehozam. Azon
berendezéseket és szolgáltatásokat, amelyek után díjat szednek, hatékony és gazdaságos módon kell biztosítani.
Annak érdekében, hogy a kiszabott díjak megkülönböztetéstől mentesek legyenek, a külföldi légitársaságokra
kiszabott díjtételek mértéke nem haladhatja meg az érintett Szerződő Fél saját hasonló nemzetközi szolgáltatásokat
biztosító légitársaságaira kirótt díjteleket.
3. A Szerződő Felek ösztönzik az illetékes díjmegállapító testületek és légitársaságok közötti olyan információk
cseréjét, amelyek szükségesek annak teljes körű értékeléséhez, hogy a díjak a jelen cikk 1. és 2. bekezdésében
foglaltak szerint indokoltak, megalapozottak és arányosak.
4. Megemelt, vagy új díjak bevezetése csak az illetékes díjmegállapító testületek és a légitársaságok közötti megfelelő
konzultációt követően történhet meg. A használat díjak tervezett módosításairól ésszerű időn belül értesíteni kell
a használókat, hogy még a változtatások bevezetése előtt lehetőségük legyen véleménynyilvánításra.
8. CIKK
Adatszolgáltatás 1. A Szerződő Felek légügyi hatóságai megkövetelhetik a másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságtól statisztikai
kimutatások megküldését a jelen Megállapodás szerinti légijáratok folyamán a légitársaság által lebonyolított
légiforgalom mértékéről.
2. A Szerződő Felek légügyi hatóságai meghatározhatják a fenti bekezdés értelmében a légitársaság által megküldeni
kért statisztikai kimutatások természetét, és ezeket a követelményeket megkülönböztetés-mentesen alkalmazzák.
9. CIKK
Vámok- és egyéb díjak 1. Bármelyik Szerződő Fél légitársaságai által nemzetközi légiforgalomban üzemeltetett légijárművek mentességet
élveznek minden behozatali korlátozás, vám, jövedéki adó és a nemzeti hatóságok által kiszabott egyéb hasonló
díjak és illetékek alól. Hasonlóképpen mentességet élveznek az alkatrészek, a szokásos légijármű felszerelések
és egyéb, kizárólag a légijármű üzemeltetésével, javításával, karbantartásával vagy kiszolgálásával kapcsolatban
használt tételek feltéve, hogy ezeket a felszereléseket és tételeket a légijármű fedélzetén használják, és újból
kivitelre kerülnek.
2. (a) Feltéve, hogy azokat minden esetben a légijármű fedélzetén, a nemzetközi légiforgalomnak az érintett
légitársaság által történő létrehozásához vagy fenntartásához használják, az alábbi tételek mentességet
élveznek mindenfajta behozatali korlátozás, vám, jövedéki adó és a nemzeti hatóságok által kiszabott egyéb
hasonló díjak és illetékek alól, függetlenül attól, hogy azt az egyik Szerződő Fél légitársasága vitte-e be
a másik Szerződő Fél területére, vagy az egyik Szerződő Fél légitársaságának adták-e át a másik Szerződő Fél
területén:
(i) a légijármű készletei (beleértve de nem korlátozva olyan cikkekre, mint étel, ital és az utasoknak
a repülés során történő értékesítésre vagy használatra szánt termékek);
(ii) üzemanyag, kenőanyagok (beleértve a hidraulika-folyadékokat) és műszaki fogyóeszközök; valamint
(iii) pótalkatrészek, a hajtóműveket beleértve.
(b) Ezen mentességek akkor is érvényesek, ha ezeket a tételeket azon Szerződő Fél területe feletti repülés
bármelyik szakaszán használják ahol azokat fedélzetre vették.
3. A jelen cikkben biztosított mentességek nem vonatkoznak az egyes Szerződő Felek légitársaságainak a másik
Szerződő Fél területén nyújtott szolgáltatások költségei alapján kivetett díjakra.
4. A légijárművek szokásos felszerelései, valamint valamelyik Szerződő Fél légitársasága által üzemeltetett légijármű
fedélzetén tárolt pótalkatrészek (beleértve a hajtóműveket), üzemanyag-készletek, kenőolajok (a hidraulikafolyadékot is beleértve), kenőanyagok és egyéb, a jelen cikk 1. és 2. bekezdésében felsorolt tételek a másik Szerződő
Fél területén csak az adott terület Vámhatóságának egyetértésével rakhatók ki. A légitársaság járatain felhasználni
kívánt készletek minden esetben kirakhatóak. A jelen cikk 1. és 2. bekezdésében felsorolt felszerelések és készletek
esetében megkövetelhető, hogy azokat a megfelelő hatóságok felügyelete vagy ellenőrzése alá helyezzék arra
az időre, amíg azokat újból kiviszik vagy adott Szerződő Fél vámtörvényeivel és eljárásaival összhangban más
módon el nem távolítják.
5. A jelen cikkben biztosított mentességek abban az esetben is igénybe vehetők, ha az egyik Szerződő Fél
légitársasága vagy légitársaságai megállapodást kötött(ek) más légitársasággal vagy légitársaságokkal a jelen cikk
1. és 2. bekezdésében meghatározott tételek másik Szerződő Fél területén történő kölcsönzésére vagy átadására,
feltéve, hogy az adott másik légitársaság vagy légitársaságok a másik Szerződő Féltől hasonló mentességeket
kapott/kaptak.
10. CIKK
Viteldíjak 1. A jelen cikk 2. bekezdésének rendelkezései kiegészítik a jelen cikk 3. bekezdésének rendelkezéseit.
2. Az Ausztrália által teljességgel az Európai Unión belüli szállításra kijelölt légitársaság(ok) által kiszabott viteldíjakra
az európai uniós jog vonatkozik.
3. Mindegyik Szerződő Fél lehetővé teszi mindegyik légitársaság számára, hogy azok meghatározzák saját viteldíjaikat
légiforgalom szállítására. 11. CIKK
Kapacitás 1. Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai tisztességes és egyenlő lehetőségeket élveznek a jelen Megállapodás
szerinti légijáratok üzemeltetésére.
2. A megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetése során mindegyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai által
biztosítható kapacitást a légijáratoknak az érintett légitársaságok által történő beindítása előtt, valamint azt
követően időről időre a Szerződő Felek légügyi hatóságai határozzák meg.
12. CIKK
Kereskedelmi lehetőségek 1. Mindegyik Szerződő Fél légitársaságai az alábbi jogokkal rendelkeznek a másik Szerződő Fél területén:
(a) irodák – beleértve az offline irodákat is – alapításának joga a légiszállítás elősegítése, értékesítése és
igazgatása céljából; (b) a légiszállítás bármely személynek közvetlenül, vagy igény szerint ügynökökön vagy közvetítőkön keresztül,
saját szállítási dokumentumok felhasználásával történő értékesítésének és kereskedelmének joga; valamint
(c) a másik Szerződő Fél területén működő bármely szervezet, vállalat vagy légitársaság szolgáltatásai és
személyzete igénybevételének joga.
2. A másik Szerződő Fél belépési, letelepedési és munkavállalási törvényei és jogszabályai betartásával
mindegyik Szerződő Fél légitársaságai bevihetnek és fenntarthatnak a másik Szerződő Fél területére az általuk
a légiközlekedéssel kapcsolatosan ésszerűen szükségesnek ítélt saját igazgatási, értékesítési, műszaki, üzemeltetési
és egyéb szakértői személyzetet. Az ilyen törvényekkel és jogszabályokkal összhangban mindegyik Szerződő Fél
a lehető legrövidebb időn belül megadja a jelen bekezdésben meghatározott képviselők és személyzet számára
a szükséges munkavállalói engedélyeket, vízumokat vagy egyéb hasonló dokumentumokat.
3. Mindegyik Szerződő Fél légitársaságának joga van légiszállítás értékesítésére, valamint bármely személy szabadon
megvásárolhatja azokat helyi vagy konvertibilis valutával. Mindegyik légitársaságnak joga van pénzeszközeit
bármely konvertibilis valutára átváltani és azt a másik Szerződő Fél területéről szabadon átutalni. A másik Szerződő
Fél nemzeti törvényeinek, jogszabályainak és irányelveinek függvényében a mindennapi működés során keletkezett
pénzeszközök átváltását és átutalását az átváltás vagy átutalás iránti kérelem benyújtásának napján érvényes piaci
átváltási árfolyamon kell végrehajtani, és a tranzakciót az ilyen tranzakciókért szokásosan felszámolt szolgáltatási
díjon felül semmilyen egyéb költség nem terheli.
4. Mindegyik Szerződő Fél légitársaságai szabadon dönthetnek, hogy a másik Szerződő Fél területén keletkező
helyi költségeiket – az üzemanyag-vásárlást is beleértve – helyi valutában vagy – feltéve, hogy azt a helyi
valuta-rendeletek lehetővé teszik – konvertibilis valutában fizessék meg.
5. (a) Nemzetközi légijáratok üzemeltetése és fenntartása során mindegyik Szerződő Fél légitársaságainak joga van
a Függelékben meghatározott útvonal egészére vagy meghatározott szakaszaira, értékesítő és/vagy
üzemeltető légitársaságként bármely légitársasággal – az azonos Szerződő Fél vagy harmadik Felek
légitársaságait is beleértve – közös üzemelésre („code-share”), üléshely-bérletre („blocked-space”) vonatkozó
vagy egyéb együttműködési kereskedelmi megállapodást kötni. A jelen cikk 5 (d) albekezdésének
függvényében az ilyen megállapodásban résztvevő légitársaságoknak az érintett útvonalakon vagy
szakaszokon megfelelő engedéllyel vagy engedélyekkel kell rendelkezniük nemzetközi légijáratok
üzemeltetésére.
(b) Amennyiben a Szerződő Felek légügyi hatóságai kölcsönösen másként nem rendelkeznek, az egyes Szerződő
Felek légitársaságai által fenntartott és értékesített járatok kapacitásának nagysága, vagy frekvenciája
értékesítő légitársaságként közös üzemelés esetén nem esik a jelen Megállapodás korlátozásai alá.
(c) Mindegyik Szerződő Fél légitársaságai értékesítő légitársaság(ok)ként történő közös üzemelés esetén
korlátlan forgalmi jogokat gyakorolhatnak.
(d) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága nem tagadhatja meg annak engedélyezését, hogy a másik Szerződő
Fél légitársasága harmadik Felek légitársaságai által üzemeltetett járaton közös üzemelésű szolgáltatásokat
értékesítsen azon az alapon, hogy az érintett harmadik Fél légitársaságát az első Szerződő Fél nem
jogosította fel arra, hogy az értékesítő légitársaság kódja alatt légiforgalmat bonyolítson.
(e) Mindegyik Szerződő Fél légitársaságai értékesíthetnek a másik Szerződő Fél területén belül közös
üzemelésben üzemeltetett belföldi járatokat, feltéve, hogy ezek a szolgáltatások egy átmenő forgalmú
nemzetközi útvonal részét képezik.
(f ) Mindegyik Szerződő Fél légitársaságainak nemzetközi légijáratok értékesítésre történő felkínálásakor
az eladáskor a vásárló számára egyértelművé kell tenniük, hogy melyik légitársaság üzemelteti a szolgáltatás
minden egyes szakaszát, és a vásárló melyik légitársasággal vagy légitársaságokkal lép szerződéses
viszonyba.
6. Mindegyik Szerződő Fél törvényeinek és jogszabályainak függvényében, beleértve Magyarország esetében
az európai uniós jogot, az egyes kijelölt légitársaságoknak joguk van a másik Szerződő Fél területén önerőből
földi kiszolgálást („saját kiszolgálást”) végezni, vagy saját belátásuk szerint választani az egymással versenyben
lévő szállítók közül, amelyek részben vagy egészben földi kiszolgálást végeznek. Amennyiben ezek a törvények
és jogszabályok korlátozzák vagy nem teszik lehetővé a saját kiszolgálást, és nincs tényleges verseny a földi
kiszolgálást végző szolgáltatók között, az egyes kijelölt légitársaságokat megkülönböztetéstől mentesen kell kezelni
a saját kiszolgáláshoz és a szolgáltató vagy a szolgáltatók által nyújtott földi kiszolgáláshoz történő hozzáférés
tekintetében.
7. Mindegyik Szerződő Fél légitársaságai egy másik vállalattól – beleértve másik légitársaságot is – bérelt légijárművel
(vagy személyzettel együtt bérelt légijárművel) is folytathatnak nemzetközi légi szállítást, feltéve, hogy
az üzemeltetett légijármű és személyzete megfelel a vonatkozó üzemeltetési és repülésbiztonsági szabványoknak és
követelményeknek.
8. A Szerződő Felek elismerik, hogy a jelen Megállapodásban szereplő jogok és jogosultságok érvényre juttatásának
érdekében mindegyik Szerződő Fél légitársaságainak lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy a másik Szerződő Fél
területén található repülőterekhez megkülönböztetéstől mentes alapon hozzáférjenek.
9. Nemzeti repülőtereiken a résidők kiosztásával kapcsolatosan mindegyik Szerződő Fél biztosítja, hogy a másik
Szerződő Fél légitársaságai számára a résidők ugyanolyan átlátható, semleges és megkülönböztetéstől mentes
módon kerülnek kiosztásra, akárcsak az összes többi légitársaság esetében, beleértve a másik Szerződő Fél
légitársaságait is, az illető Szerződő Fél területén hatályos törvények és jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően,
és Magyarország esetében az európai uniós jognak megfelelően.
13. CIKK
Verseny 1. Az adott Szerződő Fél illetékességébe tartozó légitársaságok működésére mindegyik Szerződő Felek területén
hatályos versenyjogi törvények vonatkoznak, Magyarország esetében beleértve az európai uniós jogot is.
2. A Szerződő Felek versenyjogi törvényei alkalmazásának korlátozása nélkül, amennyiben valamelyik Szerződő
Fél légügyi hatóságai úgy ítélik meg, hogy légitársaságaikat a másik Szerződő Fél területén hátrányos
megkülönböztetés vagy tisztességtelen bánásmód éri, arról a másik Szerződő Fél légügyi hatóságait
tájékoztathatják. A légügyi hatóságok közötti konzultációt bármelyik légügyi hatóság kérésétől számított harminc
(30) napon belül (vagy légügyi hatóságok által elfogadott ennél rövidebb időn belül) le kell folytatni, kivéve, ha
az első légügyi hatóság megbizonyosodott arról, hogy a kérdést időközben megnyugtatóan rendezték.
14. CIKK
Konzultációk 1. Bármelyik Szerződő Fél bármikor konzultációt kérhet a jelen Megállapodás végrehajtásával, értelmezésével,
alkalmazásával vagy módosításával kapcsolatban.
2. A 2. (Kijelölés, engedélyezés és visszavonás), az 5. (Repülésbiztonság), valamint a 6. (A légiközlekedés védelme) cikk
rendelkezéseinek fenntartásával az ilyen konzultációkat – amelyek történhetnek tárgyalás és levélváltás útján –
a kérés kézhezvételét követő hatvan (60) napon belül kell megkezdeni, kivéve, ha a Szerződő Felek kölcsönösen
másként egyeznek meg.
15. CIKK
A Megállapodás módosítása 1. A jelen Megállapodás a Szerződő Felek közötti írásos megegyezéssel módosítható vagy vizsgálható felül.
2. Az ilyen módosítás vagy felülvizsgálat akkor lép hatályba, ha a Szerződő Felek írásban értesítették egymást arról,
hogy a módosítás vagy felülvizsgálat életbe lépéséhez szükséges követelményeik teljesültek.
3. Amennyiben légiközlekedéssel kapcsolatos többoldalú egyezmény lép hatályba mindkét Szerződő Fél
vonatkozásában, a jelen Megállapodás az érintett egyezmény rendelkezéseinek történő megfelelés mértékében
módosítottnak tekintendő.
16. CIKK
Vitás kérdések rendezése 1. Bármely, a Szerződő Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő
vitát – a viteldíjakra vagy a nemzeti versenyjogi törvények alkalmazására vonatkozó viták kivételével – amelyet
konzultációval vagy tárgyalással nem lehet rendezni, bármelyik Szerződő Fél kérésére választottbíróság elé kell
utalni.
2. A bármelyik Szerződő Fél által diplomáciai csatornákon a másik Szerződő Fél részére benyújtott, vitás kérdés
választottbíróság által történő rendezésére vonatkozó kérés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül
mindkét Szerződő Fél köteles megnevezni egy-egy választottbírót. Az utolsóként megnevezett választottbíró
megnevezésétől számított harminc (30) napon belül a két választottbíró köteles elnököt választani, akinek egy
harmadik állam állampolgárának kell lennie. Amennyiben harminc (30) nappal azt követően, hogy az egyik
Szerződő Fél megnevezett egy választottbírót, a másik Szerződő Fél nem nevezi meg a második választottbírót,
vagy amennyiben a második választottbíró megnevezését követő harminc (30) napon belül a két választottbíró
nem egyezik meg az elnök személyéről, bármelyik Szerződő Fél kérvényezheti az ICAO Tanácsának Elnökét, hogy
a helyzettől függően nevezzen meg egy vagy több választottbírót. Amennyiben a Tanács Elnöke az egyik Szerződő
Fél állampolgára, az a rangidős Alelnök nevezi meg a választottbírót, aki ilyen alapon nem zárható ki.
3. Amennyiben a Szerződő Felek nem egyeztek meg másként vagy a választottbíróság másként nem írja elő, a teljes
választottbíróság felállását követő harminc (30) napon belül mindkét Szerződő Fél köteles benyújtani egy-egy
előterjesztést. Az előterjesztésekre harminc (30) napon belül kell válaszolni. A választottbírói testület – bármelyik
Szerződő Fél kérésére, vagy saját döntése alapján – a válaszok esedékességét követő harminc (30) napon belül
meghallgatást tart.
4. A választottbíróság lehetőleg a meghallgatást vagy – ha nem tartanak meghallgatást – a válaszok elküldését követő
harminc (30) napon belül írásos döntést hoz. A döntés meghozatala szavazattöbbséggel történik.
5. A Szerződő Felek a kézhezvételtől számított tizenöt (15) napon belül kérhetik a döntés indokolását, az indokolást
pedig az arra irányuló kéréstől számított tizenöt (15) napon belül kell kiadni.
6. A választott bíróság döntése a vitás ügyben résztvevő Szerződő Felek számára végleges és kötelező erejű.
7. A jelen cikkben meghatározott választottbírósági eljárás költségeit a Szerződő Felek egyenlő arányban megosztják.
8. Amennyiben és ameddig valamelyik Szerződő Fél nem tartja be a jelen cikk 6. bekezdésében említett döntés
rendelkezéseit, a másik Szerződő Fél korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a jelen Megállapodás alapján
a vétkes Szerződő Félnek nyújtott jogokat és kedvezményeket.
17. CIKK
Felmondás 1. Bármelyik Szerződő Fél bármikor írásban értesítheti a másik Szerződő Felet a jelen Megállapodás felmondására
vonatkozó döntéséről. Az értesítést egyidejűleg el kell juttatni az ICAO-hoz is. A Megállapodás az értesítés
kézhezvételének első évfordulója előtti éjfélkor (a másik Szerződő Fél értesítésítésének kézhezvételi helyen) szűnik
meg, hacsak az értesítést ezen időszak lejárta előtt a Szerződő Felek kölcsönös megegyezés alapján vissza nem
vonják.
2. A másik Szerződő Fél által a felmondásról szóló értesítés kézhezvételéről küldött visszajelzés hiányában az ICAO
kézhezvételéről szóló visszajelzésének dátumát követő tizennégy (14) nap elteltével az értesítés kézbesítettnek
tekintendő.
18. CIKK
Nyilvántartásba vétel az ICAO-nál
A jelen Megállapodást és annak bármely módosítását nyilvántartásra be kell nyújtani az ICAO-hoz.
19. CIKK
Hatálybalépés
A jelen Megállapodás akkor lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást, hogy a jelen
Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges követelményeik teljesültek.
ENNEK HITELÉÜL alulírottak, akiket erre kormányaik megfelelően felhatalmaztak, a jelen Megállapodást aláírták.
KÉSZÜLT Budapesten, 2016. szeptember 23-án, magyar és angol nyelven, melyek közül mindkét szöveg egyaránt
hiteles.
Magyarország Kormánya részéről Ausztrália Kormánya részéről FÜGGELÉK 1. rész
ÚTVONALAK
A Szerződő Felek kijelölt légitársaságai nemzetközi légijáratok üzemeltetésére jogosultak az alábbi útvonalak
pontjai között:
Magyarország kijelölt légitársaságai által használható útvonalak:
Pontok
Magyarországon Közbenső pontok Pontok Ausztráliában Túli pontok
Bármely Bármely Bármely Bármely Ausztrália kijelölt légitársaságai által használható útvonalak:
Pontok Ausztráliában Közbenső pontok Pontok Magyarországon Túli pontok
Bármely Bármely Bármely Bármely Megjegyzések:
1. Bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai a fenti útvonalak pontjait saját döntésük alapján kihagyhatják,
feltéve, hogy – a kizárólag árufuvarozó szolgáltatások kivételével – az üzemeltetett légijárat kiindulási vagy
érkezési pontja azon a területen van, ahol az érintett légitársaság központi ügyvezetésének helye található.
2. A fenti útvonalak közbenső és túli pontjait, valamint a kijelölt légitársaságok által ezeken a pontokon
gyakorolható forgalmi jogokat a légügyi hatóságok időről időre meghatározzák.
3. Bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága(i) a másik Szerződő Fél területén található pontok között
nemzetközi út keretében bonyolíthat(nak) saját útmegszakítási forgalmat.
2. rész
ÜZEMELTETÉSI RUGALMASSÁG A jelen Függelék 1. részének függvényében mindegyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai saját döntésük alapján
valamelyik vagy mindegyik járatuk keretén belül:
(a) bármelyik vagy mindkét irányban üzemeltethetnek járatokat;
(b) különböző járatszámokat egy légi jármű üzemeltetése keretein belül egyesíthetnek;
(c) az útvonalakon lévő bármelyik pontban áttehetik a forgalmat bármelyik légjárműről bármely másik
légijárműre,
útirány- vagy földrajzi korlátozás nélkül, valamint a jelen Megállapodás alapján egyébként engedélyezhető forgalmi
jog elvesztése nélkül.
3. rész
A LÉGIJÁRMŰVEK BÁRMELY KOMBINÁCIÓJA
A jelen Függelék 1. részében meghatározott útvonalak bármely szektorában vagy szektoraiban bármely
légitársaság jogosult nemzetközi légiszállítás lebonyolítására, beleértve az egyéb légitársaságokkal közös
üzemelést, az üzemeltetett légijárművek típusának, méretének vagy számának az útvonal bármely pontján történő
megváltoztatására vonatkozó korlátozások nélkül.”
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 19. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Megállapodás, a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté
válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.