📄 Jogszabály szövege
2011. II. törvény az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről.
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló, Varsóban, 2005.
május 16-án kelt Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege, valamint annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
A törvényt az Országgyűlés a 2011. február 21-i ülésnapján fogadta el.
„Az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménye Az Európa Tanács tagállamai és a jelen Egyezmény többi aláíró Állama,
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti nagyobb egység elérése,
elismerve a jelen Egyezmény Szerződő Felei közt folytatott együttműködés megerősítésének értékét,
attól az óhajtól vezérelve, hogy hatékony lépéseket tegyenek a terrorizmus megelőzése és az ellene való fellépés
érdekében, különösen a terrorcselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás, valamint a terroristák toborzása és
kiképzése ellen,
aggodalommal figyelve a terrorcselekmények számának növekedését és a növekvő terrorfenyegetést,
tudatában a terrorizmustól szenvedők bizonytalan helyzetének, és ezzel kapcsolatban megerősítvén a terrorizmus
áldozatai és családjaik iránt érzett mély szolidaritást,
elismerve, hogy a terrorcselekmények és a jelen Egyezményben meghatározott bűncselekmények, bárki is követte el
azokat, semmilyen körülmények között nem igazolhatóak politikai, filozófiai, ideológiai, faji, etnikai, vallási vagy más
hasonló természetű indítékokkal, valamint szem előtt tartva minden Szerződő Fél kötelezettségét ezen
bűncselekmények megelőzésére, abban az esetben pedig, ha megelőzésükre nem kerülhetett sor, azok üldözésére,
illetve annak biztosítására, hogy ezen bűncselekmények súlyuknak megfelelő büntetésekkel legyenek büntetendőek,
szem előtt tartva a terrorizmus elleni küzdelem fokozásának szükségességét és újra megerősítvén, hogy
a terrorcselekmények megelőzése vagy visszaszorítása érdekében foganatosított valamennyi intézkedésnek
tiszteletben kell tartania a jogállamiságot és a demokratikus értékeket, az emberi jogokat és alapvető szabadságokat,
akárcsak a nemzetközi jog más előírásait, ideértve, amennyiben alkalmazható, a nemzetközi humanitárius jogot,
elismerve, hogy a jelen Egyezménynek nem célja a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadság alapelveinek
megváltoztatása,
szem előtt tartva, hogy a terrorcselekmények célja természetükből vagy összefüggéseikből következően a lakosság
komoly megfélemlítése, illetve az, hogy egy kormányt vagy nemzetközi szervezetet valamely cselekmény megtételére
vagy attól való tartózkodásra jogellenesen rábírjanak vagy súlyosan destabilizálják, illetve lerombolják egy ország
vagy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy szociális rendjét,
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
Értelmező rendelkezések
A jelen Egyezmény alkalmazásában „terrorcselekmény” alatt bármely, a függelékben szereplő nemzetközi szerződés
hatálya alá tartozó és ott meghatározott bűncselekményt kell érteni.
Bármely olyan állam vagy az Európai Közösség, amely nem részese a függelékben szereplő valamely szerződésnek,
a megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor olyan nyilatkozatot tehet, hogy
a jelen Egyezmény rá vonatkozó alkalmazása során úgy kell tekinteni, mintha az adott szerződés a függelékben nem
szerepelne. Ezen nyilatkozat hatályát veszti, amint a szerződés a nyilatkozatot tett Fél tekintetében hatályba lép, amiről
a Fél értesíti az Európa Tanács Főtitkárát.
2. cikk
Cél
A jelen Egyezmény célja a Szerződő Felek erőfeszítéseinek növelése a terrorizmus és negatív hatásainak megelőzése,
az emberi jogok, különösen az élethez való jog teljes gyakorlásának biztosítása érdekében, mind a nemzeti szinten,
mind a nemzetközi együttműködés során teendő intézkedések által, figyelemmel a Szerződő Felek között már
hatályban lévő és alkalmazásra kerülő több- vagy kétoldalú szerződésekre vagy megállapodásokra.
3. cikk
Nemzeti politikák a megelőzés terén (1) Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges intézkedéseket, különösen a rendészeti szervek és más hatóságok képzése,
az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a sajtó és a közfigyelem felkeltése területén, a terrorcselekmények és negatív
hatásaik megelőzése érdekében, tiszteletben tartva az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló
Egyezményt és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát – amennyiben azok a Szerződő Félre
alkalmazandóak –, valamint más nemzetközi jogi kötelezettségeket.
(2) Minden Szerződő Fél megteszi a nemzeti hatóságok közötti együttműködés javításához és fejlesztéséhez szükséges
intézkedéseket abból a célból, hogy megelőzzék a terrorcselekményeket és negatív hatásaikat, így többek között:
a) információcsere;
b) személyek és létesítmények fizikai védelmének fejlesztése;
c) a polgári veszélyhelyzetek esetére képzési és együttműködési tervek fejlesztése által.
(3) Minden Szerződő Fél hozzájárul a tolerancia megszilárdulásához, elősegítve a vallások és kultúrák közötti párbeszédet,
és szükség esetén bevonva a nem-kormányzati szervezeteket és a civil társadalom más elemeit, azzal a céllal, hogy
megelőzzék olyan feszültségek kialakulását, amelyek hozzájárulhatnak terrorcselekmények elkövetéséhez.
(4) Minden Szerződő Fél erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ráirányítsa a közfigyelmet a terrorcselekmények és
a jelen Egyezményben szereplő bűncselekmények okozta fenyegetés létezésére, okaira és súlyára, biztatva
a nyilvánosságot, hogy nyújtson tényleges fokozott segítséget illetékes hatóságainak, ami hozzájárulhat
a terrorcselekmények és a jelen Egyezményben szereplő bűncselekmények megelőzéséhez.
4. cikk
Nemzetközi együttműködés a megelőzés terén
A Szerződő Felek, amennyiben szükséges, lehetőségeiknek megfelelően segítik és támogatják egymást abból a célból,
hogy növeljék képességeiket a terrorcselekmények elkövetésének megelőzése terén, ideértve az információcserét és
a legjobb gyakorlatok megosztását, továbbá a képzést, valamint más megelőző jellegű közös erőfeszítéseket.
5. cikk
Terrorcselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás (1) A jelen Egyezmény tekintetében „terrorcselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás” alatt kell érteni valamely
üzenet terjesztését, vagy egyéb módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételét, azzal a szándékkal, hogy
terrorcselekmény elkövetésére uszítson, ha ez a magatartás – akár a terrorcselekmény közvetlen támogatásával, akár
anélkül – annak veszélyével jár, hogy egy vagy több ilyen bűncselekményt követhetnek el.
(2) Minden Szerződő Fél meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az (1) bekezdésben meghatározott
terrorcselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás, amennyiben azt jogellenesen és szándékosan követik el, a belső
joga szerint bűncselekményként büntetendő legyen.
6. cikk
Terroristák toborzása (1) A jelen Egyezmény alkalmazásában „terroristák toborzása” alatt kell érteni más személyeknek terrorcselekmény
elkövetésére vagy abban való részvételre, illetve ilyen jellegű társasághoz vagy csoporthoz való csatlakozásra való
felhívását azzal a szándékkal, hogy a társaság vagy csoport által elkövetett egy vagy több terrorcselekmény
elkövetéséhez hozzájáruljon.
(2) Minden Szerződő Fél meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az (1) bekezdésben hivatkozott terroristák
toborzása, amennyiben azt jogellenesen és szándékosan követik el, a belső joga szerint bűncselekményként
büntetendő legyen.
7. cikk
Terroristák kiképzése (1) A jelen Egyezmény tekintetében „terroristák kiképzése” alatt kell érteni robbanóanyagok, lőfegyverek vagy más
fegyverek, mérgező vagy veszélyes anyagok készítésére vagy használatára, vagy más különleges módszerek vagy
technikák alkalmazására vonatkozó oktatás nyújtását terrorcselekmény elkövetése vagy abban való részvétel céljából,
tudatában annak, hogy az átadott szakismeretet e célokra kívánják felhasználni.
(2) Minden Szerződő Fél meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az (1) bekezdésben hivatkozott terroristák
kiképzése, amennyiben azt jogellenesen és szándékosan követik el, a belső joga szerint bűncselekményként
büntetendő legyen.
8. cikk
A terrorcselekmény tényleges elkövetésének szükségtelensége
Ahhoz, hogy egy cselekmény meg valósítsa a jelen Egyezmény 5–7. cikkeiben meghatározott bűncselekményeket,
nem szükséges, hogy a terrorcselekményt ténylegesen elkövessék.
9. cikk
Járulékos bűncselekmények (1) Minden Szerződő Fél meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy a belső joga szerint bűncselekményként
büntetendő legyen:
a) bűnrészesként való részvétel a jelen Egyezmény 5–7. cikkeiben meghatározott bűncselekmények elkövetésében;
b) mások irányítása vagy tevékenységük megszervezése a jelen Egyezmény 5–7. cikkeiben meghatározott
bűncselekmények elkövetése érdekében;
c) részvétel egy vagy több, a jelen Egyezmény 5–7. cikkeiben meghatározott bűncselekményt elkövető, közös cél
érdekében tevékenykedő személyek csoportjában. A részvételnek szándékosnak kell lennie, és
i) azzal a céllal kell történnie, hogy a csoport büntetendő tevékenységét vagy bűnelkövetői célját támogassa,
amennyiben az ilyen jellegű tevékenység vagy az elkövetés célja magában foglalja a jelen Egyezmény
5–7. cikkeiben meghatározott bűncselekmények elkövetését; vagy
ii) annak ismeretében kell történnie, hogy a csoport szándéka a jelen Egyezmény 5–7. cikkeiben
meghatározott bűncselekmény elkövetése.
(2) Minden Szerződő Fél meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy a jelen Egyezmény 6–7. cikkeiben meghatározott
bűncselekmények elkövetésének kísérlete, a belső jogával összhangban bűncselekményként büntetendő legyen.
10. cikk
Jogi személyek felelőssége (1) Minden Szerződő Fél a belső jogrendjével összhangban meghozza a jelen Egyezmény 5–7. és 9. cikkében
meghatározott bűncselekményekben résztvevő jogi személy felelősségre vonása érdekében szükséges
intézkedéseket.
(2) A Szerződő Fél belső jogrendjével összhangban a jogi személyek felelőssége büntetőjogi, polgári jogi vagy
közigazgatási jogi lehet.
(3) Az ilyen jellegű felelősség nem érinti a bűncselekményeket elkövető természetes személyek büntetőjogi felelősségét.
11. cikk
Büntetések és intézkedések (1) Minden Szerződő Fél meghozza a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a jelen Egyezmény 5–7. és 9. cikkeiben
meghatározott bűncselekmények miatt hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetéseket lehessen kiszabni.
(2) A jelen Egyezményben meghatározott bűncselekmények miatt korábban külföldön hozott jogerős elítélések, amilyen
mértékben azt a belső jog megengedi, figyelembe vehetők a belső joggal összhangban a büntetés kiszabásakor.
(3) Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a 10. cikk szerint felelős jogi személyeket hatékony, arányos és visszatartó erejű
büntetőjogi, illetőleg nem büntetőjogi szankciókkal lehessen sújtani, ideértve a pénzügyi szankciókat is.
12. cikk
Feltételek és biztosítékok (1) Minden Szerződő Fél biztosítja a jelen Egyezmény 5–7. és 9. cikkei szerinti büntethetőség megteremtése, bevezetése
és alkalmazása során az emberi jogok, különösen a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülési és vallásszabadság
tiszteletben tartását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezménnyel és a Polgári és Politikai
Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával – amennyiben azok a Szerződő Félre alkalmazandóak –, valamint más
nemzetközi jogi kötelezettséggel összhangban.
(2) A jelen Egyezmény 5–7. és 9. cikkei szerinti büntethetőség megteremtésének, bevezetésének és alkalmazásának meg
kell felelnie továbbá az arányosság elvének, figyelemmel egy demokratikus társadalom legitim céljaira és azok
szükségességére, és mentesnek kell lennie az önkényesség, diszkriminatív vagy rasszista bánásmód bármely
formájától.
13. cikk
A terrorizmus áldozatainak védelme, kárpótlása és támogatása
Minden Szerződő Fél meghozza a területén elkövetett terrorcselekmények áldozatainak védelméhez és
támogatásához szükséges intézkedéseket. Ezek az intézkedések a megfelelő nemzeti eljárások és belső jogszabályok
szerint, többek között a terrorizmus áldozatai és közeli hozzátartozóik részére nyújtott anyagi támogatásból és
kárpótlásból állhatnak.
14. cikk
Joghatóság (1) Minden Szerződő Fél megteszi azon intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa joghatóságát
a jelen Egyezményben meghatározott bűncselekmények vonatkozásában:
a) amennyiben a bűncselekményt a Szerződő Fél területén követik el;
b) amennyiben a bűncselekményt a Szerződő Fél zászlóját viselő hajó fedélzetén vagy a Szerződő Fél jogszabályai
szerint nyilvántartott repülőgép fedélzetén követik el;
c) amennyiben a bűncselekményt a Szerződő Fél állampolgára követi el.
(2) Minden Szerződő Fél akkor is megállapíthatja joghatóságát a jelen Egyezményben meghatározott bűncselekmények
vonatkozásában:
a) amennyiben a Szerződő Fél területén vagy állampolgára ellen elkövetett bűncselekmény a jelen Egyezmény
1. cikkében meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányult vagy annak elkövetését eredményezte;
b) amennyiben a Szerződő Fél külföldön lévő állami vagy kormányzati létesítménye – ideértve a Szerződő Fél
diplomáciai és konzulátusi épületeit is – ellen elkövetett bűncselekmény a jelen Egyezmény 1. cikkében
meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányult vagy annak elkövetését eredményezte;
c) amennyiben a bűncselekményt, amely a jelen Egyezmény 1. cikkében meghatározott bűncselekmény
elkövetésére irányult vagy annak elkövetését eredményezte, azzal a céllal követték el, hogy valamely Szerződő
Felet arra kényszerítsenek, hogy valamit tegyen, vagy attól tartózkodjon;
d) amennyiben a bűncselekményt olyan hontalan személy követte el, akinek a szokásos tartózkodási helye
a Szerződő Fél területén van;
e) amennyiben a bűncselekményt a Szerződő Fél Kormánya által működtetett repülőgép fedélzetén követték el.
(3) Minden Szerződő Fél megteszi azokat az intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa joghatóságát
a jelen Egyezményben foglalt bűncselekmények vonatkozásában, abban az esetben, ha a bűncselekmény feltételezett
elkövetője a területén tartózkodik, és nem teljesíti a kiadatási kérelmet azon Szerződő Fél részére, akinek joghatósága
olyan joghatósági elven alapul, amely a megkeresett Szerződő Fél jogrendszerében szintén létezik.
(4) Jelen Egyezmény nem zárja ki a belső jog szerint megállapított büntetőjogi joghatóság gyakorlását.
(5) Amennyiben több Szerződő Fél is megállapítja a joghatóságát a jelen Egyezményben meghatározott, feltételezett
bűncselekmény vonatkozásában, az érintett Szerződő Felek, amennyiben szükséges, tárgyalást folytatnak
a vádemelés lefolytatása szempontjából legmegfelelőbb joghatóság meghatározása érdekében.
15. cikk
Kötelező nyomozás (1) Abban az esetben, ha egy Szerződő Fél arról értesül, hogy olyan személy tartózkodik a területén, aki a jelen
Egyezményben meghatározott bűncselekményt követett el, vagy feltételezhető, hogy elkövetett, akkor az érintett
Szerződő Fél a belső jogával összhangban köteles megtenni a tájékoztatásban szereplő tények kivizsgálásához
szükséges intézkedéseket.
(2) Abban az esetben, ha azon Szerződő Fél, melynek területén az elkövető vagy feltételezett elkövető tartózkodik,
megállapítja, hogy a tájékoztatásban szereplő körülmények fennállnak, köteles megtenni a belső jogával összhangban
álló szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy e személy büntetőeljárás lefolytatása vagy kiadatás céljából
rendelkezésre álljon.
(3) Azon személy, akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket alkalmazzák, jogosult:
a) haladéktalanul felvenni a kapcsolatot azon állam megfelelő képviselőjével, melynek az állampolgára, vagy amely
egyébként jogosult az adott személy jogainak védelmére, illetőleg, amennyiben az adott személy hontalan,
amelyik államban annak szokásos tartózkodási helye van;
b) arra, hogy az állam képviselője őt felkeresse;
c) arra, hogy az őt az a) és b) pontok alapján megillető jogokról tájékoztassák.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott jogokat azon Szerződő Fél jogszabályaival és előírásaival összhangban kell
gyakorolni, amelynek a területén az elkövető vagy feltételezett elkövető tartózkodik, azzal a feltétellel, hogy ezen
jogszabályoknak és előírásoknak biztosítaniuk kell a (3) bekezdésben említett jogok céljainak teljes körű
érvényesülését.
(5) A (3) és (4) bekezdés nem érinti a 14. cikk (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés d) pontja alapján joghatóságot igénylő
Szerződő Fél azon jogát, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát felkérje a feltételezett elkövetővel történő
kapcsolattartásra és meglátogatására.
16. cikk
Az Egyezmény alkalmazhatóságának kizárása
A jelen Egyezmény nem alkalmazható abban az esetben, amennyiben az 5–7. és 9. cikkekben meghatározott
bűncselekményeket egyetlen állam területén követték el, a bűncselekmény feltételezett elkövetője az adott állam
állampolgára és az említett állam területén tartózkodik, továbbá egyetlen más államnak sincs a jelen Egyezmény
14. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint joghatósága, ugyanakkor ezen esetekben is megfelelően alkalmazandóak a jelen
Egyezmény 17. és 20–22. cikkeinek rendelkezései.
17. cikk
Nemzetközi bűnügyi együttműködés (1) A Szerződő Felek a jelen Egyezmény 5–7. és 9. cikkeiben meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben
folytatott nyomozás, büntető- vagy kiadatási eljárás során a lehető legnagyobb mértékben segítséget nyújtanak
egymásnak, ideértve az eljáráshoz szükséges, rendelkezésükre álló bizonyítékok beszerzéséhez nyújtott segítséget.
(2) A Szerződő Felek az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeiknek a közöttük hatályban lévő kölcsönös
jogsegélyről szóló szerződésekkel vagy megállapodásokkal összhangban tesznek eleget. Ilyen szerződések vagy
megállapodások hiányában a Szerződő Felek belső joguk szerint nyújtanak segítséget egymásnak.
(3) A Szerződő Felek a megkeresett Szerződő Fél vonatkozó jogszabályai, szerződései, megállapodásai és rendelkezései
által megengedett legszélesebb körben együttműködnek egymással olyan bűncselekmények miatt folytatott
nyomozás vagy büntetőeljárás során, amelyek vonatkozásában a jelen Egyezmény 10. cikke szerint a megkereső
Szerződő Fél területén jogi személy felelősségének megállapítására kerülhet sor.
(4) Minden Szerződő Fél megvizsgálja olyan kiegészítő mechanizmusok létrehozásának lehetőségét, amelyek célja
tájékoztatás nyújtása vagy bizonyítékok szolgáltatása más Szerződő Felek számára a 10. cikk szerinti büntetőjogi,
polgári jogi vagy közigazgatási jogi felelősség megállapítása érdekében.
18. cikk
Kiadatás vagy büntetőeljárás (1) Az a Szerződő Fél, amelynek a területén a feltételezett elkövető tartózkodik, amennyiben a 14. cikk szerint
joghatósággal rendelkezik és amennyiben nem adja ki ezen személyt, köteles az ügyet kivétel nélkül, a belső
jogszabályai szerinti eljárásnak megfelelően, indokolatlan késedelem nélkül a büntetőeljárás megindítása céljából
az illetékes hatóságaihoz továbbítani, függetlenül attól, hogy a bűncselekményt a területén követték el vagy sem.
Ezen hatóságok kötelesek döntésüket azonos módon meghozni, mint ezen Szerződő Fél joga szerint bármely más
súlyos bűncselekmény esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítettnek tekinthető olyan feltételes kiadatás vagy átadás
teljesítése esetén, amennyiben az egyik Szerződő Fél belső joga szerint csak azzal a feltétellel adhatja ki, vagy adhatja
át más módon állampolgárait, hogy azon tárgyalás vagy eljárás alapján – amely miatt azok kiadatását vagy átadását
kérték – kiszabott ítélet végrehajtására az állampolgár visszaszállításra kerül hozzá, és a Szerződő Fél és a kiadatást kérő
Szerződő Fél megegyeznek ezen kitételben, valamint a szükségesnek tartott egyéb feltételekben.
19. cikk
Kiadatás (1) A jelen Egyezmény 5–7. és 9. cikkeiben meghatározott bűncselekményeket úgy kell tekinteni, mintha azok bármely,
a Szerződő Felek között a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt létrejött hatályos kiadatásról szóló szerződésekben
kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményként szerepelnének. A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy
ezeket a bűncselekményeket valamennyi, a jelen Egyezmény hatálybalépése után kötött kiadatásról szóló
szerződésekben kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményként fogják feltüntetni.
(2) Ha a Szerződő Fél szerződés meglététől teszi függővé a kiadatást, és olyan Szerződő Fél kap kiadatási kérelmet,
amelyikkel nincs kiadatási szerződése, amennyiben a megkeresett Szerződő Fél úgy dönt, jelen Egyezményt a kiadatás
jogi alapjának tekintheti a jelen Egyezmény 5–7. és 9. cikkeiben meghatározott bűncselekmények tekintetében.
A kiadatás a megkeresett Szerződő Fél jogszabályaiban meghatározott további feltételek szerint történik.
(3) Azon Szerződő Felek, amelyek a kiadatást nem teszik szerződés meglététől függővé, a jelen Egyezmény 5–7. és
9. cikkeiben meghatározott bűncselekményeket egymás között kiadatási bűncselekményeknek tekintik,
a megkeresett Szerződő Fél jogszabályaival összhangban.
(4) Amennyiben szükséges, a jelen Egyezmény 5–7. és 9. cikkeiben meghatározott bűncselekményeket, a Szerződő Felek
közötti kiadatás tekintetében úgy kell elbírálni, mintha azokat nem csak azon a helyen követték volna el, ahol
valójában, hanem azon Szerződő Felek területén is, amelyek a 14. cikkel összhangban állapítják meg joghatóságukat.
(5) A Szerződő Felek között kötött minden kiadatási szerződés és megállapodás rendelkezései annyiban tekintendőek
módosítottnak a jelen Egyezmény 5–7. és 9. cikkeiben meghatározott bűncselekmények tekintetében, amennyiben
azok nem egyeztethetőek össze a jelen Egyezménnyel.
20. cikk
A politikai bűncselekményre vonatkozó kivétel kizárása
(1) A jelen Egyezmény 5–7. és 9. cikkeiben meghatározott egyetlen bűncselekmény sem tekinthető a kiadatás vagy
kölcsönös jogsegély tekintetében politikai bűncselekménynek, politikai bűncselekménnyel összefüggő
bűncselekménynek vagy politikai indokból elkövetett bűncselekménynek. Ennek megfelelően, az ilyen
bűncselekmény miatti kiadatási vagy kölcsönös jogsegély iránti kérelem nem utasítható el kizárólag arra
hivatkozással, hogy a bűncselekmény politikai bűncselekmény, politikai bűncselekménnyel összefüggő
bűncselekmény vagy politikai indokból elkövetett bűncselekmény.
(2) A szerződések jogáról szóló, Bécsben, 1969. május 23-án kelt Egyezmény 19–23. cikkeinek valamint a jelen Egyezmény
más cikkeinek sérelme nélkül, bármely állam vagy az Európai Közösség, az aláírással egyidejűleg vagy a megerősítő,
elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratai letétbe helyezéskor úgy nyilatkozhat, hogy fenntartja azon jogát,
hogy ne alkalmazza a jelen cikk (1) bekezdését a jelen Egyezményben meghatározott bűncselekménnyel összefüggő
kiadatás során. A Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy a jelen fenntartást eseti alapon, megfelelően indokolt döntés
alapján alkalmazza.
(3) Bármely Szerződő Fél részben vagy egészben visszavonhatja a (2) bekezdés szerint tett fenntartását az Európa Tanács
Főtitkárának címzett nyilatkozattal, amely a kézhezvétel napján válik hatályossá.
(4) Azon Szerződő Fél, amely nyilatkozatot tett a jelen cikk (2) bekezdésével összhangban, nem követelheti
az (1) bekezdés más Szerződő Fél általi alkalmazását; ugyanakkor amennyiben a fenntartás csak részleges vagy
feltételes, az adott Szerződő Fél annyiban követelheti az alkalmazását, amennyiben azt maga elfogadta.
(5) A fenntartás a jelen Egyezménynek az érintett Szerződő Fél tekintetében történő hatálybalépésétől számított 3 éves
időtartamra szól. Ugyanakkor, a fenntartás azonos időtartamokra megújítható.
(6) Tizenkét hónappal a fenntartás lejárta előtt, az Európa Tanács Főtitkára a lejáratról értesíti az érintett Szerződő Felet.
A Szerződő Fél a lejárat előtt legkésőbb három hónappal köteles értesíteni az Európa Tanács Főtitkárát arról, hogy
fenntartja, módosítja vagy visszavonja a fenntartását. Amennyiben a Szerződő Fél arról értesíti az Európa Tanács
Főtitkárát, hogy fenntartja a fenntartást, magyarázatot kell adnia a folytonosság indokairól. Az érintett Szerződő Fél
értesítésének hiányában, az Európa Tanács Főtitkára tájékoztatja a Szerződő Felet, hogy fenntartása hat hónappal
automatikusan meghosszabbodik. Abban az esetben, ha a Szerződő Fél elmulasztja értesíteni az Európa Tanács
Főtitkárát azon szándékáról, hogy fenntartsa vagy módosítsa a fenntartását, az említett időtartam lejártával
a fenntartás megszűnik.
(7) Amennyiben a Szerződő Fél a jelen fenntartást alkalmazva a másik Szerződő Féltől érkezett kiadatási kérelem ellenére
nem adja ki a kért személyt, köteles az ügyet minden esetben indokolatlan késedelem nélkül a büntetőeljárás
megindítása céljából illetékes hatóságaihoz továbbítani, kivéve, ha a megkereső és megkeresett Szerződő Fél
másképp állapodik meg. A megkeresett Szerződő Fél illetékes hatóságai a büntetőeljárás lefolytatása érdekében
kötelesek döntésüket azonos módon meghozni, mint ahogy azt a belső joguk szerint bármely más súlyos
bűncselekmény esetében tennék. A megkeresett Szerződő Fél köteles indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni
a kérelmező Szerződő Felet és az Európa Tanács Főtitkárát az eljárás végeredményéről, aki továbbítja azt a Szerződő
Felek 30. cikkben hivatkozott Konzultációs Testületének.
(8) A kiadatás ezen fenntartás alapján történő megtagadásáról azonnal tájékoztatni kell a kérelmező Szerződő Felet.
Abban az esetben, ha ésszerű időn belül az igazságügyi hatóságok nem hoznak érdemi döntést a megkeresett
Szerződő Félnél a (7) bekezdés szerint, a megkereső Szerződő Fél tájékoztathatja erről az Európa Tanács Főtitkárát, aki
a Szerződő Felek 30. cikkben hivatkozott Konzultációs Testülete elé utalja az ügyet. Ezen Konzultációs Testület
tárgyalja az ügyet és véleményt bocsát ki arról, hogy a megtagadás összhangban van-e az Egyezménnyel és
a Miniszteri Bizottság elé utalja nyilatkozat céljából. Amennyiben a Miniszteri Bizottság a jelen bekezdés szerinti
feladatát látja el, összetétele a Szerződő Felekre korlátozódik.
21. cikk
Diszkriminációs klauzula (1) A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az kötelezettséget teremt kiadatásra
vagy kölcsönös jogsegély nyújtására, amennyiben a megkeresett Szerződő Fél alapos okkal azt valószínűsíti, hogy
a jelen Egyezmény 5–7. és 9. Cikkében meghatározott bűncselekmények miatti kiadatási kérelmet, illetve kölcsönös
jogsegély iránti kérelmet azzal a céllal terjesztették elő, hogy valamely személyt faji, vallási, nemzeti, etnikai
hovatartozása vagy politikai véleménye miatt üldözzenek vagy megbüntessenek, vagy azt, hogy a kérelem teljesítése
hátrányosan érintené ezen személy helyzetét bármely ezen bekezdésben említett okból.
(2) A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az kötelezettséget teremt kiadatásra,
amennyiben a kiadni kért személy kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne
kitéve.
(3) A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az kötelezettséget teremt kiadatásra,
amennyiben a kiadni kért személyt halálbüntetés fenyegeti, vagy – amennyiben a megkeresett Szerződő Fél joga nem
teszi lehetővé az életfogytig tartó szabadságvesztést – vele szemben a feltételes szabadságra bocsátás kizárásával
életfogytig tartó szabadságvesztést lehet kiszabni, kivéve ha a megkeresett Szerződő Felet az alkalmazandó kiadatási
szerződések alapján kiadatási kötelezettség terheli, amennyiben a megkereső Szerződő Fél olyan biztosítékot nyújt,
amelyet a megkeresett Szerződő Fél megfelelőnek ítél arra, hogy a halálbüntetést nem szabják ki, vagy kiszabása
esetén azt nem hajtják végre, vagy az érintett személyt nem ítélik életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetésre
a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával.
22. cikk
Megkeresés nélküli információcsere (1) Saját nyomozásának vagy eljárásának sérelme nélkül a Szerződő Fél illetékes hatóságai elő zetes megkeresés
hiányában is közölhetnek egy másik Szerződő Fél illetékes hatóságaival olyan információkat, amelyek a saját
nyomozásuk keretében jutottak tudomásukra, amennyiben úgy ítélik meg, hogy ezen információk átadása
elősegítheti az információt átvevő Szerződő Felet abban, hogy nyomozásokat vagy eljárásokat rendeljen el, vagy
folytasson le, illetve amennyiben azt eredményezheti, hogy ez a Szerződő Fél a jelen Egyezmény szerinti megkeresést
terjesszen elő.
(2) Az információt átadó Szerződő Fél, a belső jogával összhangban, feltételeket írhat elő az információt átvevő Szerződő
Félnek az információ felhasználása tekintetében.
(3) Az információt átvevő Szerződő Fél köteles betartani ezen feltételeket.
(4) Ugyanakkor bármely Szerződő Fél, bármikor az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozatával kijelentheti, hogy
fenntartja azon jogát, hogy az információt átadó Szerződő Fél által előírt, (2) bekezdésben meghatározott feltételeket
csak akkor tekinti magára nézve kötelezőnek, ha elő zetes értesítést kap az átadandó információ jellegéről és hozzájárul
annak továbbításához.
23. cikk
Aláírás és hatálybalépés (1) Jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai, az Európai Közösség, valamint az Egyezmény
kidolgozásában részt vett nem tagállamok számára.
(2) A jelen Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási
okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
(3) Jelen Egyezmény az azt követő harmadik hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba, amikor hat aláíró állam,
akik közül legalább négy az Európa Tanács tagja, a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően elismeri az Egyezmény
kötelező hatályát.
(4) Annak az aláíró államnak a vonatkozásában, amely az Egyezmény hatálybalépése után fejezi ki az Egyezmény kötelező
hatályának elismerésére vonatkozó szándékát, az Egyezmény a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő kötelező
hatály elismerését követő három hónapos időszakot követő hónap első napján lép hatályba.
24. cikk
Csatlakozás az Egyezményhez (1) Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Egyezmény Szerződő Feleivel
folytatott tárgyalást követően és azok egyhangú egyetértésével, jelen Egyezményhez való csatlakozásra hívhat meg
bármely olyan államot, amely nem tagja az Európa Tanácsnak és nem vett részt az Egyezmény kidolgozásában.
A döntést az Európa Tanács Alapszabályának 20. cikk d) pontjában meghatározott többségi döntéssel, valamint
a Szerződő Államoknak a Miniszteri Bizottságban való részvételre felhatalmazott képviselőinek egyhangú
szavazatával kell meghozni.
(2) Az (1) bekezdés szerint csatlakozni kívánó bármely állam vonatkozásában az Egyezmény a csatlakozási okiratoknak
az Európa Tanács Főtitkáránál történő letétbe helyezésének napjától számított három hónap lejárta utáni hónap első
napján lép hatályba.
25. cikk
Területi hatály (1) Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezésekor
bármely állam vagy az Európai Közösség meghatározhatja azt a területet vagy területeket, amelyeken jelen
Egyezményt alkalmazni kell.
(2) Bármely Szerződő Fél bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozatában
kiterjesztheti jelen Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott más területre. Ezen terület
vonatkozásában az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján
lép hatályba, amelyen a Főtitkár átvette nyilatkozatot.
(3) Az előző két bekezdés értelmében tett bármely nyilatkozat az abban megjelölt bármely terület viszonylatában
a Főtitkárhoz címzett értesítéssel visszavonható. A visszavonás attól a naptól számított három hónapos időtartam
lejáratát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Főtitkár ezen értesítést átvette.
26. cikk
Az Egyezmény hatása (1) Jelen Egyezmény kiegészíti a Szerződő Felek között hatályos több- vagy kétoldalú szerződéseket és
megállapodásokat, ideértve az Európa Tanács alábbi egyezményeit:
– a kiadatásról szóló, Párizsban, 1957. december 13-án aláírásra megnyílt Európai Egyezményt [ETS No. 24];
– a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban, 1959. április 20-án aláírásra megnyílt Európai
Egyezményt [ETS No. 30];
– a terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én aláírásra megnyílt Európai Egyezményt
[ETS No. 90];
– a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban, 1978. március 17-én aláírásra megnyílt Európai
Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvét [ETS No. 99];
– a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án aláírásra megnyílt Európai
Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvét [ETS No. 182];
– a terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 2003. május 15-én aláírásra megnyílt Európai Egyezmény
Módosító Jegyzőkönyvét [ETS No. 190].
(2) Ha két vagy több Szerződő Fél a jelen Egyezmény által szabályozott kérdésekre vonatkozóan korábban már kötött
egymással egy megállapodást vagy szerződést, illetve ezen tárgykör vonatkozásában más módon rendezték
kapcsolataikat, vagy a jövőben kell ezt megtenniük, akkor jogosultak arra is, hogy ezen megállapodást vagy szerződést
alkalmazzák, illetőleg kapcsolataikat megfelelően szabályozzák. Ugyanakkor, ha a Szerződő Felek az Egyezmény
rendelkezéseitől eltérően alakítják ki a jelen Egyezmény által szabályozott kérdéseket érintő kapcsolataikat, akkor úgy
kell eljárniuk, hogy azok ne legyenek összeegyeztethetetlenek az Egyezmény alapelveivel és céljaival.
(3) Azon Szerződő Felek, amelyek az Európai Unió tagjai, kölcsönös kapcsolataikban oly módon alkalmazzák a Közösség és
az Európai Unió rendelkezéseit – feltéve, hogy vannak erről a speciális tárgyról rendelkező és az egyedi esetre
alkalmazható közösségi vagy európai uniós rendelkezések –, hogy azok nem sértik a jelen Egyezmény tárgyát és célját,
valamint nem sértik annak más Szerződő Felekkel történő teljes körű alkalmazását.
(4) A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érinti a Szerződő Fél vagy egyének egyéb, a nemzetközi jogból,
beleértve a nemzetközi humanitárius jogból fakadó jogait, kötelezettségeit, illetve felelősségét.
(5) A jelen Egyezmény nem szabályozza a fegyveres erők fegyveres konfliktus idején végzett tevékenységét, ahogyan
ezen kifejezéseket a nemzetközi humanitárius jog szerint érteni kell, és amelyeket ezen jog szabályoz, valamint
a Szerződő Fél katonai erői által hivatalos kötelességük teljesítése során végzett tevékenységét, amennyiben arra
a nemzetközi jog más szabályai vonatkoznak.
27. cikk
Az Egyezmény módosítása (1) Jelen Egyezmény módosítását bármelyik Szerződő Fél, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága és a Szerződő Felek
Konzultációs Testülete javasolhatja.
(2) Bármely módosításra vonatkozó javaslatról az Európa Tanács Főtitkára tájékoztatja a Szerződő Feleket.
(3) Ezen túlmenően minden, a Szerződő Fél vagy a Miniszteri Bizottság által javasolt módosításról tájékoztatni kell
a Szerződő Felek Konzultációs Testületét, amely az indítványozott módosítással kapcsolatos véleményéről
tájékoztatja a Miniszteri Bizottságot.
(4) A Miniszteri Bizottság a javasolt módosítást és a Szerződő Felek Konzultációs Testülete által benyújtott véleményt
megvizsgálja, és a módosítást elfogadhatja.
(5) A Miniszteri Bizottság által, a (4) bekezdés szerint elfogadott módosítás szövegét elfogadás végett meg kell küldeni
a Szerződő Feleknek.
(6) Bármely, a (4) bekezdésnek megfelelően elfogadott módosítás az azt követő harmincadik napon lép hatályba, hogy
valamennyi Szerződő Fél értesítette a Főtitkárt annak elfogadásról.
28. cikk
A függelék felülvizsgálata (1) A függelékben szereplő szerződések listájának aktualizálása érdekében bármely Szerződő Fél vagy a Miniszteri
Bizottság javasolhatja annak módosítását. Ezen módosító javaslatok csak olyan az Egyesült Nemzetek keretében
elfogadott egyetemes egyezményekre vonatkozhatnak, amelyek kifejezetten a nemzetközi terrorizmussal
foglalkoznak és már hatályba léptek. Ezekről az Európa Tanács Főtitkárának a Szerződő Feleket tájékoztatni kell.
(2) Miután egyeztetéseket folytatott a nem tagállam Szerződő Felekkel, a Miniszteri Bizottság a módosító javaslatot
az Európa Tanács Alapszabályának 20. cikk d) pontjában meghatározott többségi döntéssel fogadhatja el. A módosítás
az azt követő egy éves időtartam lejárta utáni időpontban lép hatályba, hogy azt a Szerződő Feleknek megküldték.
Ezen időszak alatt minden Szerződő Fél értesítheti az Európa Tanács Főtitkárát arról, hogy saját maga vonatkozásában
kifogást emel a módosítás hatálybalépése ellen.
(3) Abban az esetben, ha a Szerződő Felek egyharmada kifogást emel az Európa Tanács Főtitkáránál a módosítás
hatálybalépése ellen, a módosítás nem lép hatályba.
(4) Abban az esetben, ha a Szerződő Felek kevesebb, mint egyharmada emel kifogást, a módosítás a kifogást nem emelő
Szerződő Felek tekintetében hatályba lép.
(5) Ha a módosítás a (2) bekezdés szerint hatályba lépett és a Szerződő Fél kifogást emelt ellene, a módosítás a Szerződő
Fél vonatkozásában az Európa Tanács Főtitkárának a módosítás elfogadásáról szóló értesítését követő hónap első
napján lép hatályba.
29. cikk
Viták rendezése
Abban az esetben, ha a Szerződő Felek között vita támad a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása
kérdésében, törekedniük kell a vita tárgyalások útján, vagy az általuk választott, békés úton történő bármely egyéb
rendezésére, ideértve a vitának választottbíróság elé terjesztését, amelynek határozatai a Szerződő Felekre nézve
kötelező érvényűek a vita tekintetében, vagy a vitának a Nemzetközi Bíróság elé terjesztését, a Szerződő Felek
megállapodása szerint.
30. cikk
A Szerződő Felek Konzultációs Testülete (1) A Szerződő Felek rendszeresen konzultálnak azzal a céllal, hogy
a) javaslatokat tegyenek a jelen Egyezmény hatékony alkalmazásának és végrehajtásának megkönnyítése vagy
javítása érdekében, ideértve a problémák és a jelen Egyezményhez fűzött nyilatkozatok hatásának vizsgálatát;
b) a 20. cikk (8) bekezdése szerint véleményt formálnak abban a testület elé utalt kérdésben, hogy a kiadatás
megtagadása összhangban van-e a jelen Egyezmény rendelkezéseivel;
c) javaslatokat tesznek a jelen Egyezmény módosítása tárgyában a 27. cikk szerint;
d) véleményt formálnak a jelen Egyezményre irányuló, a testület elé utalt módosítási javaslatok tárgyában, a 27. cikk
(3) bekezdése szerint;
e) véleményt nyilvánítanak bármely, a jelen Egyezmény alkalmazását érintő kérdésben, és a jelentős jogi, politikai
vagy technológiai fejlesztésekre vonatkozó információcsere megkönnyítésének kérdésében. (2) A Szerződő Felek Konzultációs Testületét az Európa Tanács Főtitkára hívja össze, amennyiben azt szükségesnek tartja,
valamint bármely esetben, amennyiben annak összehívását a Szerződő Felek többsége vagy a Miniszteri Bizottság
kezdeményezi.
(3) A Szerződő Feleket az Európa Tanács Titkársága segíti a jelen cikk szerinti feladataik ellátásában.
31. cikk
Felmondás (1) Jelen Egyezményt bármely Szerződő Fél bármikor felmondhatja az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítéssel.
(2) Ezen felmondás az értesítésnek Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónap letelte utáni hónap első napján lép
hatályba. 32. cikk
Értesítések
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, az Európai Közösséget, azon nem tagállamokat,
amelyek részt vettek a jelen Egyezmény kidolgozásában, valamint bármely a jelen Egyezményhez csatlakozott vagy
csatlakozásra meghívott államot:
a) bármely aláírásról;
b) bármilyen megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;
c) a jelen Egyezmény bármely, a 23. cikk szerinti hatálybalépési időpontjáról;
d) a 1. cikk (2) bekezdése és 22. cikk (4) bekezdése, valamint a 25. cikk szerinti bármely nyilatkozatról;
e) bármilyen egyéb, a jelen Egyezménnyel kapcsolatos intézkedésről, értesítésről vagy közleményről.
A fentiek hiteléül az alulírott, erre megfelelőképpen felhatalmazottak jelen Egyezményt aláírták.
Készült Varsóban, 2005. május 16. napján, angol és francia nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles; egyetlen
példányban, amit az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács
valamennyi tagállama, az Európai Közösség, valamint minden olyan nem tagállam részére, amely részt vett a jelen
Egyezmény kidolgozásában, és minden, a jelen Egyezményhez történő csatlakozásra felhívott állam számára
hitelesített másolatot küld.
Függelék 1. A légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről Hágában, 1970. december 16. napján aláírt
Egyezmény;
2. A polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről Montrealban, 1971. szeptember 23. napján
kötött Egyezmény;
3. A nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről
és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, 1973. december 14. napján elfogadott Egyezmény;
4. A túszszedés elleni, New Yorkban, 1979. december 17. napján elfogadott Nemzetközi Egyezmény;
5. A nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló, Bécsben, 1980. március 3. napján elfogadott Egyezmény;
6. A nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni erőszakos jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló,
1988. február 24. napján Montrealban kelt Jegyzőkönyv;
7. A tengerhajózás biztonsága elleni jogellenes cselekmények visszaszorításáról szóló, 1988. március 10. napján,
Rómában kelt Egyezmény;
8. A kontinentális talapzaton rögzített mesterséges szigetek biztonsága elleni jogellenes cselekmények
visszaszorításáról szóló, 1988. március 10. napján, Rómában kelt Jegyzőkönyv;
9. A robbantásos terrorizmus visszaszorításáról, New Yorkban, 1997. december 15. napján elfogadott Nemzetközi
Egyezmény;
10. A terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, 1999. december 9. napján elfogadott nemzetközi
Egyezmény;
11. A nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló Nemzetközi Egyezmény2
2 A Függelék módosítását a miniszter-helyettesek ülése 2008. szeptember 11-én fogadta el és az 2009. szeptember 13-án lépett hatályba az Egyezmény
28. cikke alapján.”
4. § Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság az Egyezményhez a következő nyilatkozatot
tegye. A nyilatkozat magyar nyelvű szövege és annak hivatalos angol nyelvű fordítása a következő:
„Az 5. cikkhez
Az Egyezmény 5. cikk (1) bekezdésében szereplő terrorcselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás tekintetében
a Magyar Köztársaság a tényállásban szereplő veszély fogalma alatt nyilván való és közvetlen veszélyt ért.”
„To Article 5
In the context of public provocation to commit a terrorist offence under Article 5, paragraph 1, of the Convention, the
Republic of Hungary interprets „danger” as „clear and present danger.”
5. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 184. §-a a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki:
„(2a) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(2) A Btk. 232. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Aki az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
6. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 23. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) Az 5. § a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.
(4) Az Egyezmény, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté
válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.
Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.