2013. CCVIII. törvény az Európa Tanács egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekményekről szóló Egyez

2013. CCVIII. törvény az Európa Tanács egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekményekről szóló Egyezménye kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad az  egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekményekről szóló Európa Tanács Egyezmény (a  továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 2-i ülésnapján fogadta el. CETS 211 – Egészségügyi termékek hamisítása és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekmények, 2011. X. 28. Az Európa Tanács Egyezménye az egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekményekről Moszkva, 2011. október 28. Preambulum Az Európa Tanács tagállamai és a jelen Egyezményt aláíró egyéb Felek, Figyelemmel arra, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megteremtése; Figyelemmel arra, hogy az  egészségügyi termékek hamisítása és a  hasonló jellegű bűncselekmények természetükből adódóan komoly közegészségügyi veszélyt jelentenek; Emlékezetben tartva az  Európa Tanács állam- és kormányfőinek harmadik csúcstalálkozóján (Varsó, 2005. május 16–17.) elfogadott cselekvési tervet, amely az  európai állampolgárok biztonságát megerősítő intézkedések kidolgozását javasolja; Szem előtt tartva az  ENSZ Közgyűlése által 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az  emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményt (1950, ETS No. 5), az Európai Szociális Chartát (1961, ETS No. 35), az Európai gyógyszerkönyv kidolgozásáról szóló egyezményt (1964, ETS No. 50) és annak Jegyzőkönyvét (1989, ETS No. 134), az  Európa Tanácsnak a  biológia és a  gyógyászat alkalmazása tekintetében az  emberi jogok és az  emberi méltóság védelméről szóló egyezményét: Az  emberi jogokról és a biogyógyászatról szóló egyezményt (1997, ETS No. 164), és a hozzá tartozó további Jegyzőkönyveket (1998, ETS No. 168, 2002, ETS No.186, 2005, CETS No. 195, 2008, CETS No. 203), valamint a számítógépes bűnözésről szóló egyezményt (2001, ETS No. 185); Szintén szem előtt tartva az  Európa Tanács egyéb vonatkozó munkáit, kifejezetten a  Miniszteri Bizottság határozatait, a Parlamenti Közgyűlés munkáját, nevezetesen az ÁP 2 Határozatot (2001) a gyógyszerészek szerepéről az egészségügyi biztonság keretén belül, a Miniszteri Bizottság által 2005. április 6-án, valamint 2007. szeptember 26-án elfogadott válaszokat, a  Parlamenti Közgyűlés 1673. számú (2004) a  vonatkozó „Hamisítás: problémák és megoldások”, és 1794. számú (2007) „A gyógyszerek minősége Európában” címet viselő ajánlásait, továbbá az Európa Tanács lényeges programjait; Megfelelő figyelemmel egyéb vonatkozó nemzetközi jogi eszközökre és programokra, amelyeket főként az  Egészségügyi Világszervezet végzett el, különös tekintettel az  IMPACT Csoport, az  Európai Unió, valamint a  G8 fórum munkájára; Azzal a  szándékkal, hogy hatékonyan hozzájáruljon a  bűnözés elleni küzdelem – beleértve az  egészségügyi termékek hamisítását, és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekményeket – közös céljainak eléréséhez új bűncselekmények és ezeknek megfelelő mértékű szankciók bevezetése révén; Figyelembe véve, hogy a  jelen Egyezmény célkitűzése a  közegészségügyi veszélyek megelőzése és leküzdése, az  Egyezmény büntető anyagi jogra vonatkozó hatályos intézkedéseit az  Egyezmény céljával és az  arányosság elvének szem előtt tartásával kell érvényesíteni; Figyelembe véve, hogy jelen Egyezménynek nem célja a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó kérdések tisztázása; Számításba véve, hogy szükséges egy olyan átfogó nemzetközi okmány elkészítése, amelynek középpontjában a  megelőzés, a  sértettek védelme, valamint az  egészségügyi termékek hamisítása és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekmények elleni küzdelem mindennemű formája áll, és amely speciális nyomon követési mechanizmust határoz meg; Felismerve, hogy az  egészségügyi termékek hamisítása, és hasonló bűncselekmények globális fenyegetettséget jelentenek, amely ellen hatékonyan fellépni az  Európa Tanács tagállamai és harmadik államok közti szoros nemzetközi együttműködéssel lehetséges, az alábbiakban állapodtak meg: I. fejezet – az egyezmény tárgya és Célja, a megkülönböztetés tIlalmának alapelve, a hatály, fOgalOmmeghatárOzásOk 1. cikk – Az Egyezmény tárgya és célja 1. A jelen Egyezmény célja a közegészségügyet fenyegető veszélyek megelőzése és leküzdése az alábbi eszközökkel: a. bizonyos tevékenységek bűncselekménnyé nyilvánítása; b. a jelen Egyezmény értelmében a bűncselekmények sértettjei jogainak védelme; c. a nemzeti és nemzetközi együttműködés elősegítése. 2. A jelen Egyezmény rendelkezéseinek a  Felek általi hatékony végrehajtása érdekében az  Egyezmény speciális nyomon követési mechanizmust állít fel. 2. cikk – A megkülönböztetés tilalmának alapelve Az Egyezmény rendelkezéseinek Felek általi végrehajtását, különösen a sértettek védelmére szolgáló intézkedéseket minden, így például nemre, fajra, bőrszínre, nyelvre, korra, vallásra, politikai vagy más meggyőződésre, nemzetiségre vagy társadalmi származásra, kisebbséghez való tartozásra, vagyoni, születési helyzetre, nemi irányultságra, egészségi állapotra, fogyatékosságra, vagy más állapotára tekintettel való megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. 3. cikk – Az Egyezmény hatálya A jelen Egyezmény minden egészségügyi termékre vonatkozik, függetlenül attól, hogy szellemi tulajdonjog védelme alatt áll-e vagy sem, generikus-e vagy sem, ideértve az  egészségügyi termékekkel együtt használandó tartozékokat, továbbá az  egészségügyi termékek előállításakor használt anyagokat, segédanyagokat, részeket és anyagokat. 4. cikk – Fogalommeghatározások A jelen Egyezmény alkalmazásában: a. az „egészségügyi termék” kifejezés gyógyszerkészítményeket és orvostechnikai eszközöket takar; b. a „gyógyszerkészítmény” kifejezés emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszereket jelent, amelyek az alábbiak lehetnek: i. bármely anyag vagy anyagok kombinációja, amelyet emberi vagy állati betegségek kezelésére vagy megelőzésére alkalmas termékként jelenítenek meg; ii. bármilyen anyag vagy anyagok kombinációja, amely farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus tulajdonságai alapján emberek vagy állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából, illetve orvosi diagnózis felállítására használható; iii. bármilyen vizsgálati készítmény; c. a „hatóanyag” kifejezés bármilyen anyag vagy anyagok keveréke lehet, amelyet egészségügyi termékek előállítására szánnak és amely, a  gyógyszerkészítmények gyártása során a  gyógyszerkészítmény aktív összetevőjévé válik; d. „segédanyag” minden olyan anyag, amely nem hatóanyag vagy kész gyógyszer, de az  emberi vagy állati felhasználásra készült gyógyszerkészítmény alkotóeleme, és a késztermék integritásához elengedhetetlenül fontos; e. az „orvostechnikai eszköz” kifejezés magában foglal minden olyan eszközt, berendezést, készüléket, szoftvert, anyagot vagy egyéb terméket, amelyeket a  gyártó egyedüli vagy együttes használatuk során – ideértve a szoftvert is – kifejezetten diagnosztikai és/vagy gyógyászati célra szán, és amelyek szükségesek a megfelelő, gyártó által meghatározott alkalmazáshoz az emberi felhasználás során az alábbi célokra: i. megbetegedések diagnosztizálása, megelőzése, figyelemmel kísérése, kezelése vagy enyhítése; ii. sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, figyelemmel kísérése, kezelése, enyhítése vagy ellensúlyozása; iii. anatómiai vagy élettani folyamat vizsgálata, helyettesítése vagy módosítása; iv. fogamzásszabályozás; és minden további célra, amely elsődleges kívánt hatását az emberi testben vagy testen nem farmakológiai, immunológiai vagy anyagcsere útján éri el, de működésében ilyen módszerekkel segíthető; f. a „tartozék” bármely olyan termék, amely bár nem orvostechnikai eszköz, a gyártó kifejezetten orvostechnikai eszközökkel együttes használatra tervezte annak érdekében, hogy az  orvostechnikai eszközzel az orvostechnikai eszköz gyártója szándéka szerint történő együttes használatát lehetővé tegye; g. a „részek” és „anyagok” kifejezések minden olyan részt és anyagot jelentenek, amelyeket az  orvostechnikai eszközök használatához terveztek és készítettek, és azok szerves részét képezik; h. a „dokumentum” minden olyan egészségügyi termékkel, hatóanyaggal, segédanyaggal, résszel, anyaggal vagy tartozékkal kapcsolatos dokumentumot jelent – beleértve a csomagolást, jelölést, használati utasítást, származási vagy egyéb csatolt bizonyítványt –, amely annak gyártásával és/vagy forgalmazásával közvetlenül kapcsolatos; i. a „gyártás” jelentése: i. a gyógyszerkészítményeket illetően, a  gyógyszerkészítmény vagy annak hatóanyaga vagy segédanyaga előállítási folyamatának bármely része, illetve a gyógyszerkészítmény, hatóanyag vagy segédanyag végső állapotának elérése; ii. az orvostechnikai eszközöket illetően, az  orvostechnikai eszközök, továbbá azok részei vagy anyagai előállítási folyamatának bármely része, beleértve az  ilyen eszközök része vagy anyaga megtervezését, illetve az orvostechnikai eszközök, részek vagy anyagok végső állapotának elérését; iii. a tartozékokat illetően, a  tartozékok előállítási folyamatának bármely része, beleértve a  tartozék megtervezését, illetve a tartozék végső állapotának elérését; j. a „hamisítvány” az azonosság és/vagy az eredet tekintetében történő hamis megjelenítést jelenti; k. a „sértett” bármely természetes személyt jelenti, akit káros testi vagy pszichológiai hatás ért hamisított egészségügyi termék vagy olyan egészségügyi termék használatának eredményeképp, amelyet megfelelő engedély nélkül készítettek, adtak át vagy forgalmaztak, illetve amely nem felel meg a  8.  cikkben meghatározott megfelelőségi követelményeknek. II. fejezet – büntető anyagI jOg 5. cikk – Hamisítványok előállítása 1. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket annak érdekében, hogy nemzeti joga szerint bűncselekménynek minősüljön a  hamisított egészségügyi termékek, hatóanyagok, segédanyagok, részek, anyagok és tartozékok szándékos előállítása. 2. A gyógyszerkészítmények, és adott esetben az orvostechnikai eszközök, hatóanyagok és segédanyagok bármilyen hamisítására az (1) bekezdés alkalmazandó. 3. Minden állam vagy az  Európai Unió az  aláírás időpontjában vagy megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okiratának letétbe helyezésekor az  Európa Tanács Főtitkárához  címzett nyilatkozattal kijelentheti, hogy fenntartja a  jogot arra, hogy eltekintsen az  (1)  bekezdés alkalmazásától vagy azt kizárólag különleges esetekben és feltételekkel alkalmazza a  segédanyagok, részek és anyagok vonatkozásában, illetve eltekint a  (2)  bekezdés alkalmazásától vagy azt kizárólag különleges esetekben és feltételekkel alkalmazza a  segédanyagok vonatkozásában. 6. cikk – Hamisítványok forgalmazása, felkínálása és kereskedelme 1. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket annak érdekében, hogy nemzeti joga szerint szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősüljön a  hamisított egészségügyi termékek, hatóanyagok, segédanyagok, részek, anyagok és tartozékok forgalmazása, felkínálása, ideértve a  közvetítést, valamint a kereskedelmet, beleértve azok raktározását, behozatalát és kivitelét. 2. Minden állam vagy az  Európai Unió az  aláírás időpontjában vagy a  megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okiratának letétbe helyezésekor, az  Európa Tanács Főtitkárához  címzett nyilatkozattal kijelentheti, hogy fenntartja a  jogot arra, hogy eltekintsen az  (1)  bekezdés alkalmazásától, vagy azt kizárólag különleges esetekben és feltételekkel alkalmazza a segédanyagok, részek és anyagok vonatkozásában. 7. cikk – Dokumentumok hamisítása 1. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket annak érdekében, hogy nemzeti joga szerint szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősüljön a  hamis dokumentumok készítése vagy a dokumentumok meghamisítása. 2. Minden állam vagy az  Európai Unió az  aláírás időpontjában vagy a  megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okiratának letétbe helyezésekor, az  Európa Tanács Főtitkárához  címzett nyilatkozattal kijelentheti, hogy fenntartja a  jogot arra, hogy eltekintsen az  (1)  bekezdés alkalmazásától, vagy azt kizárólag különleges esetekben és feltételekkel alkalmazza a segédanyagokkal, részekkel és anyagokkal kapcsolatos dokumentumok vonatkozásában. 8. cikk – Hasonló, közegészséget veszélyeztető bűncselekmények Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket annak érdekében, hogy nemzeti joga szerint szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősüljenek az 5., 6. és 7. cikkekben nem szabályozott következő cselekmények: a. gyártása, forgalmazási célú raktározása, behozatala, kivitele, forgalmazása, ajánlata forgalmazásra vagy forgalomba hozatala: i. az engedély nélküli gyógyszerkészítményeknek, amennyiben a  Szerződő Fél nemzeti joga szerint engedélyköteles; vagy ii. a Szerződő Fél nemzeti joga szerinti megfelelőségi követelményeket nem teljesítő orvostechnikai eszközöknek; b. az eredeti dokumentumok tervezett felhasználáson kívüli, kereskedelmi célú felhasználása az egészségügyi termék legális ellátási láncán belül, a Szerződő Fél nemzeti joga szerint. 9. cikk – Bűnsegély vagy felbujtás és kísérlet 1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket annak érdekében, hogy büntetendő legyen az Egyezményben foglalt bűncselekmények elkövetésére való szándékos felbujtás és bűnsegély. 2. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket annak érdekében, hogy büntetendő legyen az Egyezményben foglalt bűncselekmények elkövetésének kísérlete. 3. Minden állam vagy az  Európai Unió az  aláírás időpontjában vagy a  megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okiratának letétbe helyezésekor, az  Európa Tanács Főtitkárához  címzett nyilatkozattal kijelentheti, hogy fenntartja a jogot arra, hogy eltekintsen a (2) bekezdés alkalmazásától, vagy azt kizárólag különleges esetekben és feltételekkel alkalmazza a 7. és 8. cikkben meghatározott bűncselekmények vonatkozásában. 10. cikk – Joghatóság 1. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket a  jelen Egyezményben foglalt bűncselekmények feletti joghatósága biztosítására, ha a bűncselekményt a Szerződő Fél: a. területén követték el, vagy b. zászlaja alatt hajózó járművön követték el, vagy c. joga szerint lajstromozott légi járművön követték el; vagy d. állampolgára vagy a területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy követte el. 2. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket a  jelen Egyezményben foglalt bűncselekmények feletti joghatósága biztosítására, ha a bűncselekmény sértettje a Szerződő Fél állampolgára vagy a területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy. 3. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy megállapítsa joghatóságát a  jelen Egyezményben foglalt bűncselekmények vonatkozásában, ha a  bűncselekmény feltételezett elkövetője a területén tartózkodik, és állampolgársága miatt nem adható ki a másik Szerződő Félnek. 4. Minden állam vagy az  Európai Unió az  aláírás időpontjában vagy a  megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okiratának letétbe helyezésekor, az  Európa Tanács Főtitkárához  címzett nyilatkozattal kijelentheti, hogy fenntartja a  jogot arra, hogy eltekintsen a  jelen cikk (1)  bekezdés d)  pontjában és a  (2)  bekezdésében meghatározott joghatósági szabályok alkalmazásától, vagy azokat kizárólag különleges esetekben és feltételekkel alkalmazza. 5. Ha több Fél joghatósága is kiterjed a  jelen Egyezményben meghatározott feltételezett bűncselekményre, akkor az  érintett Felek, amennyiben az  célszerűnek mutatkozik, tárgyalást folytatnak annak érdekében, hogy eldöntsék, melyik az a Fél, aki megfelelőbben tudja lefolytatni az eljárást. 6. A nemzetközi jog általános szabályaira tekintettel a  jelen Egyezmény nem zárja ki a  Fél belső joga szerint meghatározott büntetőjogi joghatóságának gyakorlását. 11. cikk – Jogi személy felelőssége 1. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket annak érdekében, hogy a  jelen Egyezményben foglalt bűncselekményekkel kapcsolatban a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek, ha azt olyan természetes személy követi el a  jogi személy javára, akár önállóan, akár a  jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva, aki a jogi személyen belül vezető tisztséget tölt be, amely kiterjed: a. a jogi személy képviseletének jogára; b. a jogi személy nevében döntések meghozatalának jogára; c. a jogi személyen belüli ellenőrzés jogára. 2. Az (1)  bekezdésben meghatározott eseteken túl minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a  jogi személy felelősségre vonható legyen abban az  esetben is, ha az  (1)  bekezdésben említett természetes személy részéről gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés hiánya teszi lehetővé, hogy a felügyelete alá tartozó természetes személy a jogi személy javára elkövesse a jelen Egyezményben meghatározott bűncselekményeket. 3. A Szerződő Fél jogrendszerének alapelveivel összhangban a jogi személy felelőssége lehet büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási jogi. 4. A jogi személy felelősségének megállapítása nem zárja ki a  bűncselekményt elkövető természetes személy büntetőjogi felelősségének megállapítását. 12. cikk – Büntetések és intézkedések 1. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket annak biztosítására, hogy a  jelen Egyezményben foglalt bűncselekmények – figyelembe véve azok súlyosságát – hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal büntethetők legyenek, ideértve a  büntetőjogi vagy nem büntetőjogi pénzügyi szankciókat. Az 5. és a 6. cikkben meghatározott bűncselekmények természetes személyek által történt elkövetése esetén ezek a  szankciók magukba foglalják az  olyan szabadságvesztés-büntetést is, amely alapján a  terhelt kiadatásának és átadásának lehet helye. 2. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket annak érdekében, hogy a 11. cikk alapján felelősnek talált jogi személyek hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal büntethetők legyenek, ideértve a büntetőjogi vagy nem büntetőjogi pénzügyi szankciókat, illetve más intézkedéseket, így különösen: a. valamely üzleti tevékenység gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás; b. bírósági felügyelet alá helyezés; c. bíróság általi megszüntetés. 3. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket azért, hogy a. engedélyezze a lefoglalását és elkobzását i. azon egészségügyi termékeknek, hatóanyagoknak, segédanyagoknak, részeknek, anyagoknak és tartozékoknak, továbbá áruknak, dokumentumoknak és más eszközöknek, amelyeket a  jelen Egyezményben foglalt bűncselekmények elkövetéséhez használtak, vagy amelyek azt elősegítették; ii. ezen bűncselekményekből származó jövedelemnek vagy az  ilyen jövedelemnek megfelelő értékű vagyonnak; b. engedélyezze az  elkobzott egészségügyi termékek, hatóanyagok, segédanyagok, részek, anyagok és tartozékok megsemmisítését, amelyek a jelen Egyezményben foglalt bűncselekmények tárgyai; c. további megfelelő intézkedéseket hozzon a  bűncselekményre válaszul a  jövőbeli bűncselekmények megelőzése érdekében. 13. cikk – Súlyosító körülmények Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy biztosítsa, hogy az Egyezmény szerinti bűncselekmények esetén a büntetés kiszabása során az alábbi körülményeket, amennyiben a  tényállásnak nem elemei, a nemzeti jog vonatkozó szabályaival összhangban súlyosító körülményként vehessék figyelembe: a. a bűncselekmény a sértett halálát okozta, illetve testi vagy lelki egészségét károsította; b. a bűncselekményt olyan személyek követték el, akik visszaéltek a foglalkozásukba vetett bizalommal; c. a bűncselekményt olyan személyek követték el, akik visszaéltek a beléjük, mint gyártókba és forgalmazókba vetett bizalommal; d. a forgalmazást és ajánlattételt érintő bűncselekményt széleskörű terjesztés, mint például az  információs rendszerek – ideértve az internetet – útján követték el; e. a bűncselekményt bűnszervezetben követték el; f. az elkövetőt korábban már elítélték azonos jellegű bűncselekmény miatt. 14. cikk – Korábbi elítélés Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy biztosítsa annak lehetőségét, hogy az  azonos jellegű bűncselekményekkel kapcsolatban egy másik Fél által meghozott jogerős ítéletet figyelembe lehessen venni a büntetés kiszabása során. III. fejezet – nyOmOzás, vádemelés és büntető eljárásjOg 15. cikk – Eljárások kezdeményezése és folytatása Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy a  nyomozás vagy vádemelés a  jelen Egyezményben foglalt bűncselekmények esetén ne legyen feljelentéshez kötött, és az eljárások folytatódhassanak a feljelentés visszavonása esetén is. 16. cikk – Nyomozás 1. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa, hogy az  egészségügyi termékek hamisítása és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekmények elleni harcra – ideértve a  pénzügyi nyomozás területét is – nyomozó személyek, egységek vagy szolgálatok szakosodjanak, vagy a  nyomozást végző személyek e  célra legyenek kiképezve. Az  ilyen egységeknek vagy szolgálatoknak elégséges forrásokat kell biztosítani. 2. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket a  nemzeti jogával összhangban, hogy biztosítsa a  jelen Egyezményben meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos hatékony nyomozást és vádemelést, adott esetben lehetővé téve pénzügyi nyomozások, titkos műveletek, ellenőrzött szállítások és egyéb különleges nyomozási technikák alkalmazását. Iv. fejezet – hatóságOk közöttI együttműködés és InfOrmáCIóCsere 17. cikk – Nemzeti intézkedések az együttműködés és információcsere területén 1. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy biztosítsa az  egészségügyi, vámügyi, rendőri és egyéb illetékes hatóságok képviselői közötti információcserét és együttműködést a  nemzeti jognak megfelelően annak érdekében, hogy az egészségügyi termékek hamisítása és hasonló, a közegészségügyet veszélyeztető bűncselekmények megelőzése és leküzdése hatékonyan valósuljon meg. 2. Minden Szerződő Fél törekszik annak biztosítására, hogy megvalósuljon az  együttműködés illetékes hatóságai, valamint a kereskedelmi és ipari szektor között a hamisított egészségügyi termékek és hasonló, a közegészségügyet veszélyeztető bűncselekmények kockázatkezelésének területén. 3. A személyes adatok védelmével szemben támasztott követelmények megfelelő betartása mellett minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy felállítson vagy megerősítse a mechanizmusokat az alábbiak érdekében: a. információk és adatok gyűjtése akár kapcsolattartókon keresztül országos és helyi szinten, a magánszférával és a  civil szervezetekkel együttműködésben az  egészségügyi termékek hamisítása és hasonló, a közegészségügyet veszélyeztető bűncselekmények megelőzése és leküzdése céljából; b. az egészségügyi, vámügyi, rendőri és egyéb illetékes hatóságok által összegyűjtött információk és adatok hozzáférhetővé tétele a közöttük létrejövő együttműködés érdekében. 4. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa, hogy az  együttműködésért és információcseréért felelős személyek, egységek vagy szolgálatok megfelelő szakképzettséggel rendelkezzenek. Az ilyen egységeknek vagy szolgálatoknak elégséges forrásokat kell biztosítani. v. fejezet – megelőző Intézkedések 18. cikk – Megelőző intézkedések 1. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy meghatározza az egészségügyi termékekre vonatkozó minőségi és biztonsági követelményeket. 2. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy biztosítsa az  egészségügyi termékek biztonságos forgalmazását. 3. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges intézkedéseket, hogy az  egészségügyi termékek, hatóanyagok, segédanyagok, részek, anyagok és tartozékok hamisításának megelőzése céljából biztosítsa, többek között, az alábbiakat: a. az egészségügyi szakemberek, szolgáltatók, a rendőri és vámügyi hatóságok, valamint az illetékes szabályozó hatóságok szakképzését; b. a lakosságot célzó figyelemfelkeltő kampányok támogatását, amelyek tájékoztatást nyújtanak a  hamisított egészségügyi termékekről; c. a hamisított egészségügyi termékek, hatóanyagok, segédanyagok, részek, anyagok és tartozékok illegális forgalmazásának megelőzését. vI. fejezet – védelmI Intézkedések 19. cikk – A sértettek védelme Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy védje a  sértettek jogait és érdekeit, különösen az alábbi eszközökkel: a. biztosítja, hogy a  sértettek hozzáférjenek az  ügyükre vonatkozó információkhoz, ami egészségük védelme érdekében szükséges; b. segítséget nyújt a sértettek részére a fizikai, pszichológiai és szociális felépülésük során; c. biztosítja a sértettek kártérítéshez való jogát az elkövetőkkel szemben a nemzeti jog alapján. 20. cikk – A sértettek jogállása a nyomozásban és büntetőeljárásban 1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy megvédje a sértettek jogait és érdekeit a nyomozás és a büntetőeljárás valamennyi szakaszában, különösen: a. tájékoztatja őket a  jogaikról, a  rendelkezésükre álló szolgáltatásokról valamint – kivéve, ha az  erről való tájékoztatást nem kérik – a  panaszuk elintézéséről, továbbá az  esetleges díjakról, a  nyomozás vagy eljárás általános menetéről, valamint az eljárásban betöltött szerepükről, továbbá az ügyeik kimeneteléről; b. lehetővé teszi számukra nemzeti jogának eljárási szabályaival összhangban meghallgatásukat, azt, hogy bizonyítékot szolgáltathassanak, valamint, hogy megválaszthassák álláspontjuk, szükségleteik és meggyőződésük akár közvetlenül, akár közvetítő útján történő kifejezésének eszközeit, valamint, hogy azokat figyelembe vegyék; c. megfelelő támogatási szolgáltatásokat biztosít számukra annak érdekében, hogy jogaik és érdekeik érvényesüljenek, és azokat figyelembe vegyék; d. a sértettek és családjaik, valamint a  mellettük tanúskodók biztonsága érdekében hatékony intézkedéseket biztosít a megfélemlítés és megtorlás ellen. 2. Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a sértettek az  illetékes hatóságokkal történt első kapcsolatfelvételt követően hozzáférjenek a vonatkozó bírósági és hatósági eljárásokkal kapcsolatos információkhoz. 3. Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a sértettek – ha adott esetben ez méltányos – ingyenes jogi segítségnyújtást kapjanak, akkor, ha lehetséges, hogy a büntetőeljárásban félként fognak szerepelni. 4. Minden Szerződő Fél megteszi a  szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket annak biztosítására, hogy a  jelen Egyezményben foglalt olyan bűncselekmények sértettjei, amelyeket nem a sértett lakóhelye szerinti Fél államának területén követtek el, feljelentést tehessenek a lakóhely szerinti Állam illetékes hatóságainál. 5. Minden Szerződő Fél jogalkotási vagy egyéb intézkedések útján biztosítja a  nemzeti joga által meghatározott feltételekkel összhangban csoportok, alapítványok, egyesületek, kormányzati vagy nem kormányzati szervezetek részére annak lehetőségét, hogy a  büntetőeljárás során a  jelen Egyezmény szerinti bűncselekményekhez kapcsolódóan segítséget nyújtsanak és/vagy támogassák a sértetteket azok beleegyezésével. vII. fejezet – nemzetközI együttműködés 21. cikk – Büntetőügyekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködés 1. A Felek a  jelen Egyezményben foglalt rendelkezéseknek megfelelően az  egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló nemzetközi és regionális szerződéseket és megállapodásokat, valamint nemzeti jogaikat alkalmazva a  lehető legszélesebb körben együttműködnek a  jelen Egyezményben foglalt bűncselekményekre vonatkozó nyomozás vagy eljárás során, ideértve a lefoglalást és az elkobzást is. 2. A Felek a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló alkalmazandó nemzetközi, regionális és kétoldalú egyezményekkel összhangban a  lehető legszélesebb körben együttműködnek a  jelen Egyezményben foglalt bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőügyekben. 3. Amennyiben olyan Félhez, amely a  kiadatás vagy kölcsönös bűnügyi jogsegély teljesítését nemzetközi szerződés fennállásától teszi függővé, kiadatás vagy bűnügyi jogsegély iránti megkeresés érkezik olyan Féltől, akivel ilyen szerződést nem kötött, a  jelen Egyezményt – nemzetközi jogi kötelezettségeivel teljes összhangban és a  megkeresett Fél jogszabályi feltételeinek megfelelően – megfelelő jogalapnak tekintheti a  jelen Egyezményben meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos kiadatás vagy kölcsönös jogsegély iránti kérelem teljesítéséhez. 22. cikk – Megelőzéssel és egyéb adminisztratív intézkedésekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködés 1. A Felek együttműködnek a sértettek védelme és segítése érdekében. 2. A Felek belső jelentési rendszereik sérelme nélkül, nemzeti kapcsolattartót jelölnek ki, aki az  egészségügyi termékek hamisítása és hasonló, közegészségügyi kockázatot jelentő bűncselekmények elleni harccal kapcsolatos tájékoztatási kérelmek átvételéért és átadásáért és/vagy együttműködésért felelős. 3. Mindegyik Fél törekszik arra, hogy az  egészségügyi termékek hamisítása és hasonló, közegészségügyi kockázatot jelentő bűncselekmények megelőzését és az  ellenük folytatott harcot, adott esetben, harmadik államok javára elindított segély- és fejlesztési programok szerves részévé tegye. vIII. fejezet – nyOmOn követésI meChanIzmusOk 23. cikk – A Felek Bizottsága 1. A Felek Bizottsága a jelen Egyezményt aláíró Felek képviselőiből áll. 2. A Felek Bizottságát az  Európa Tanács Főtitkára hívja össze. Az  első ülésre, a  tizedik aláíró félre nézve a  jelen Egyezmény hatályba lépését követő egy éven belül kerül sor. Ezt követően a  Felek legalább egy harmada, illetve a Főtitkár kérelmére bármikor ülésezhet. 3. A Felek Bizottsága saját eljárási szabályzatot fogad el. 4. A Felek Bizottságát az Európa Tanács Főtitkársága segíti hivatali feladatai elvégzésében. 5. Az a  szerződő fél, amely nem az  Európa Tanács tagja, a  Miniszteri Bizottság és az  érintett Fél közötti konzultáció alapján meghozott döntésnek megfelelően járulhat hozzá a Felek Bizottságának finanszírozásához. 24. cikk – Egyéb képviselők 1. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, az  Európa Tanács bűnügyi problémákkal foglalkozó európai bizottsága (CDPC), valamint az  Európa Tanács egyéb érintett kormányközi vagy tudományos bizottságai kineveznek egy-egy képviselőt a  Felek Bizottságába, hogy ily módon hozzájáruljanak a  több tudományágat átfogó és több ágazatra kiterjedő megközelítéshez. 2. Konzultációt követően a Miniszteri Bizottság felkérhet további Európa Tanácshoz tartozó szervezeteket, hogy a Felek Bizottságába képviselőket jelöljenek. 3. Az érintett nemzetközi szervezetek képviselői megfigyelőként részt vehetnek a Felek Bizottsága ülésein az Európa Tanács eljárás lefolytatására vonatkozó szabályainak megfelelően. 4. A felek illetékes hivatali szerveinek képviselői megfigyelőként részt vehetnek a Felek Bizottsága ülésein az Európa Tanács eljárás lefolytatására vonatkozó szabályainak megfelelően. 5. A civil társadalom képviselői, és különösen a  civil szervezetek képviselői megfigyelőként részt vehetnek a  Felek Bizottsága ülésein az Európa Tanács eljárás lefolytatására vonatkozó szabályainak megfelelően. 6. A képviselők a  (2)–(5)  bekezdéseknek megfelelő kijelölésekor biztosítani kell a  különböző ágazatok és tudományágak kiegyensúlyozott képviseletét. 7. A fenti (1)–(5) bekezdéseknek megfelelően kijelölt képviselők szavazati jog nélkül vesznek részt a Felek Bizottsága ülésein. 25. cikk – A Felek Bizottsága funkciói 1. A Felek Bizottsága ellenőrzi a jelen Egyezmény végrehajtását. A Felek Bizottsága eljárási szabályzata határozza meg a  jelen Egyezmény végrehajtásának értékelési folyamatát, több tudományágat átfogó és több ágazatra kiterjedő módszer alkalmazásával. 2. A Felek Bizottsága szintén megkönnyíti az információk, tapasztalatok és jó gyakorlatok államok közti összegyűjtését, elemzését és cseréjét, annak érdekében, hogy az államok hatékonyabban léphessenek fel az egészségügyi termékek hamisítása és hasonló, közegészségügyi kockázatot jelentő bűncselekmények megelőzése és az  ellenük folytatott harc területén. A  Bizottság igénybe veheti az  Európa Tanács releváns bizottságainak és egyéb szervezeteinek szakértelmét. 3. Továbbá a Felek Bizottsága adott esetben a. elősegíti a jelen Egyezmény hatékony felhasználását és végrehajtását, ideértve a problémák beazonosítását, és a jelen Egyezmény alapján tett bármilyen nyilatkozat vagy fenntartás hatásait; b. véleményt nyilvánít a  jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos bármilyen kérdésben, és elősegíti a lényeges jogi, politikai vagy technológiai fejlesztésekről szóló információcserét; c. a Felek részére konkrét javaslatokat tesz a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatban. 4. Az Európa Tanács bűnügyi problémákkal foglalkozó európai bizottságát (CDPC) rendszeresen tájékoztatni kell a jelen cikk (1), (2) és (3) bekezdésében szereplő tevékenységekről. Ix. fejezet – kapCsOlat egyéb nemzetközI jOgI eszközökkel 26. cikk – Kapcsolat egyéb nemzetközi jogi eszközökkel 1. Jelen Egyezmény nem befolyásolja az  olyan egyéb nemzetközi jogi eszközök rendelkezéseiből fakadó jogokat és kötelezettségeket, amelyeknek a  jelen Egyezményben részes Felek szintén felei vagy a  jövőben azok lesznek, és amelyek a jelen Egyezmény által szabályozott kérdésekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak. 2. A jelen Egyezményben részes Felek két- vagy többoldalú megállapodásokat köthetnek egymással a  jelen Egyezményben szabályozott kérdésekben annak érdekében, hogy az  itt szereplő elvek alkalmazását elősegítsék, vagy a rendelkezéseket kiegészítsék, illetve megerősítsék. x. fejezet – az egyezmény módOsítása 27. cikk – Módosítások 1. A jelen Egyezményt érintő, bármelyik részes Fél által benyújtott bármilyen módosítási javaslatot az Európa Tanács Főtitkára elé kell terjeszteni, aki azt továbbítja a  Felekhez, az  Európa Tanács tagállamaihoz, a  jelen Egyezmény kidolgozásában részt vevő, vagy az  Európa Tanácsnál megfigyelői státusszal rendelkező nem tagállamokhoz, az Európai Unióhoz, valamint a jelen Egyezmény aláírására meghívott bármely államhoz. 2. Bármelyik Fél módosítási javaslatát meg kell küldeni az  Európa Tanács bűnügyi problémákkal foglalkozó európai bizottsága (CPDC) és az  Európa Tanács más illetékes kormányközi vagy tudományos bizottsága részére, amelyek megküldik a módosítási javaslathoz kapcsolódó véleményüket a Felek Bizottsága felé. 3. A Miniszteri Bizottság, a  módosítási javaslat és a  Felek Bizottsága által benyújtott vélemény megfontolása után, elfogadhatja a módosítást. 4. A Miniszteri Bizottság által a  jelen cikk (3)  bekezdésének megfelelően elfogadott bármilyen módosítás szövegét továbbítani kell a Felek részére elfogadásra. 5. A jelen cikk (3)  bekezdésének megfelelően elfogadott bármilyen módosítás attól a  naptól számított egy hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amikor az összes Fél tájékoztatta a Főtitkárt az Egyezmény elfogadásáról. xI. fejezet – záró rendelkezések 28. cikk – Aláírás és hatálybalépés 1. A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll az  Európa Tanács tagállamai, az  Európai Unió, valamint az  Egyezmény kidolgozásában részt vevő, vagy az  Európa Tanácsban megfigyelői státusszal rendelkező nem tagállamok részére. A  Miniszteri Bizottság meghívása alapján az  Egyezmény nyitva áll aláírásra bármely más olyan állam előtt is, amely nem tagja az  Európa Tanácsnak. Az  Európa Tanács Alapokmánya 20. d)  cikkében meghatározott többség és a  Miniszteri Bizottságban részvételi joggal rendelkező Szerződő Államok képviselőinek egyhangú szavazata szükséges olyan állam Egyezmény aláírására történő meghívására, amely nem tagja az  Európa Tanácsnak. A  jelen Egyezményt magukra nézve kötelező érvényűnek elismerő egyéb államok/Európai Unió egyhangú jóváhagyásának megszerzését követően kerülhet sor a döntéshozatalra. 2. Jelen Egyezmény megerősítéshez, elfogadáshoz vagy jóváhagyáshoz kötött. A  megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál helyezik letétbe. 3. Jelen Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amikor öt aláíró fél, ideértve az  Európa Tanács legalább három tagállamát, a  jelen Egyezményt magára nézve kötelezőnek ismerte el, az előző bekezdés rendelkezéseivel összhangban. 4. Bármely állam vagy az Európai Unió esetében, amely a jelen Egyezményt magára nézve kötelezőnek később ismeri el, az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amikor a hozzá tartozó megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat letétbe helyezik. 29. cikk – Területi hatály 1. Bármely állam vagy az Európai Unió, az aláírás időpontjában vagy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratok letétbe helyezésekor meghatározhatja azt a területet vagy területeket, amelyekre ezen Egyezmény vonatkozik. 2. Bármelyik Fél, bármely későbbi időpontban, az  Európa Tanács Főtitkárához  címzett nyilatkozatban kiterjesztheti a  jelen Egyezmény területi hatályát a  nyilatkozatban megjelölt további területre, valamint amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelősséggel tartozik, vagy amelyek nevében kötelezettségvállalásra jogosult. Az  ilyen terület tekintetében az  Egyezmény a  nyilatkozatnak a  Főtitkár általi kézhezvételétől számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba. 3. A megelőző két bekezdés szerint tett nyilatkozatban megjelölt területekre vonatkozó minden nyilatkozatot vissza lehet vonni az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítéssel. A visszavonás az ilyen értelmű értesítés Főtitkár által történő kézhezvételétől számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba. 30. cikk – Fenntartások 1. Jelen Egyezmény rendelkezéseivel kapcsolatban fenntartásnak nincs helye, kivéve a  kifejezetten megállapított fenntartásokat. 2. Minden Fél, amely fenntartást tett, azt teljesen vagy részben bármikor visszavonhatja az  Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítéssel. A visszavonás az értesítésnek Főtitkár általi kézhezvétele napján lép hatályba. 31. cikk – Békés rendezés A Felek Bizottsága, az Európa Tanács bűnügyi problémákkal foglalkozó európai bizottságának (CDPC) és az Európa Tanács egyéb érintett kormányközi vagy tudományos bizottságaival szoros együttműködésben követi a  jelen Egyezmény alkalmazását és szükség esetén elősegíti az  alkalmazással kapcsolatban felmerülő nehézségek békés rendezését. 32. cikk – Felmondás 1. Bármely Fél bármikor felmondhatja ezen Egyezményt az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítés útján. 2. A felmondás az értesítés Főtitkár általi kézhezvételétől számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba. 33. cikk – Értesítés Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Feleket, az Európa Tanács tagállamait, a jelen Egyezmény kidolgozásában részt vevő vagy az  Európa Tanácsban megfigyelői státusszal rendelkező nem tagállamokat, az  Európai Uniót, valamint a jelen Egyezmény aláírására meghívott bármely államot a 28. cikknek megfelelően az alábbiakról: a. bármilyen aláírásról; b. a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratok letétbe helyezéséről; c. a jelen Egyezmény hatályba lépésének bármely időpontjáról a 28. cikkel összhangban; d. a 27.  cikknek megfelelő bármely módosítás elfogadásáról, valamint a  módosítás hatálybalépésének időpontjáról; e. az 5., 6., 7., 9. és 10. cikknek megfelelően tett bármely fenntartásról és a fenntartás visszavonásáról a 30. cikk szerint; f. bármely felmondásról a 32. cikk rendelkezéseinek megfelelően; g. bármely, a jelen Egyezménnyel kapcsolatos aktusról, értesítésről vagy közlésről. Fentiek hiteléül az alulírott, erre jogszerűen felhatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták. Kelt Moszkvában, 2011. október 28-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában helyeznek letétbe. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama, a  jelen Egyezmény kidolgozásában részt vevő vagy az  Európa Tanácsban megfigyelői státusszal rendelkező nem tagállamok, az Európai Unió, és a  jelen Egyezmény aláírására meghívott bármely állam részére hiteles másolatokat továbbít.” 4. § (1) Az Egyezmény 7.  cikk (2)  bekezdése alapján Magyarország az  Egyezmény kötelező hatályának elismerésekor az Egyezményhez nyilatkozatot tesz. (2) Az Egyezményhez a 7. cikk (2) bekezdése alapján tett nyilatkozat hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: „Hungary reserves the right not to apply Article 7 paragraph (1) point of the Convention on the basis of Article 7 paragraph (2) of the Convention.” „Magyarország fenntartja a jogot, hogy az Egyezmény 7. cikk (1) bekezdését nem alkalmazza az Egyezmény 7. cikk (2) bekezdése alapján.” (3) Az  Egyezmény 10.  cikk (4)  bekezdése alapján Magyarország az  Egyezmény kötelező hatályának elismerésekor az Egyezményhez nyilatkozatot tesz. (4) Az Egyezményhez a 10. cikk (4) bekezdése alapján tett nyilatkozat hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: „Hungary reserves the right not to apply Article 10 paragraph (1) point d) and paragraph (2) of the Convention on the basis of Article 10 paragraph (4) of the Convention.” „Magyarország fenntartja a  jogot, hogy az  Egyezmény 10.  cikk (1)  bekezdés d)  pontját és a  (2)  bekezdését nem alkalmazza az Egyezmény 10. cikk (4) bekezdése alapján.” 5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2.  § és a  3.  §, valamint a  4.  § (2) és (4)  bekezdése az  Egyezmény 28.  cikk (4)  bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve a  2.  § és 3.  §, valamint a  4.  § (2) és (4)  bekezdése hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az  egészségügyért felelős miniszter, a  rendészetért felelős miniszter, valamint az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. áder jános s. k., kövér lászló s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke