2008. VI. törvény. a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott U

2008. VI. törvény. a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO egyezmény kihirdetéséről 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2008. február 25-i ülésnapján fogadta el. Egyezmény a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (a továbbiakban: UNESCO) Általános Konferenciája, 2005. október 3. és 21. között Párizsban tartott 33. ülésszakán, megerősítve, hogy a kulturális sokszínűség az emberiség meghatározó jellemzője, tudatában annak, hogy a kulturális sokszínűség az emberiség közös örökségét képezi, amelyet ápolni és őrizni kell mindenki javára, figyelemmel arra, hogy a kulturális sokszínűség gazdag és változatos világot teremt, amely bővíti a választási lehetőségeket és gyarapítja az emberi képességeket és értékeket, és ezáltal a közösségek, népek és nemzetek fenntartható fejlődésének mozgatórugója, emlékeztetve arra, hogy a demokrácia, a tolerancia, a társadalmi igazságosság, valamint a népek és kultúrák közötti kölcsönös tisztelet légkörében virágzó kulturális sokszínűség elengedhetetlen a helyi, nemzeti és nemzetközi szintű béke és biztonság szempontjából, ünnepelve a kulturális sokszínűség jelentőségét az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más, egyetemesen elismert okmányokban kihirdetett emberi jogok és alapvető szabadságok teljes megvalósítása szempontjából, hangsúlyozva a kultúrának a nemzeti és nemzetközi fejlesztéspolitikába, valamint a nemzetközi fejlesztési együttműködésbe stratégiai elemként történő beépítésének szükségességét, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Millenniumi Nyilatkozatát (2000) is, amely külön kiemeli a szegénység felszámolását, figyelembe véve, hogy a kultúra sokféle formát ölt időben és térben, és hogy ez a sokszínűség az emberiséget alkotó népek és társadalmak azonosságtudatának és kulturális kifejezésmódjainak egyediségében és sokféleségében testesül meg, elismerve a hagyományos tudás fontosságát, mint a szellemi és anyagi gazdagság forrásaként, különösen az őslakos népek ismeretrendszereinek jelentőségét és a fenntartható fejlődéshez való pozitív hozzájárulását, valamint megfelelő védelmük és elősegítésük szükségességét, elismerve a kulturális kifejezések – beleértve azok tartalmát is – sokszínűségének védelme érdekében hozott intézkedések szükségességét, különösen olyan helyzetekben, amelyekben a kulturális kifejezésmódot a kihalás vagy a súlyos károsodás lehetősége fenyegeti, hangsúlyozva a kultúra fontosságát a társadalmi kohézió szempontjából általában, különösen pedig a benne rejlő lehetőségeket a nők társadalmi helyzetének és szerepének javítása érdekében, figyelemmel arra, hogy a gondolatok szabad áramlása erősíti a kulturális sokszínűséget, és hogy ezt gyarapítja a kultúrák közötti folyamatos csere és kölcsönhatás, újólag megerősítve, hogy a gondolat, a véleménynyilvánítás és az információ szabadsága, valamint a média sokszínűsége lehetővé teszik a kulturális kifejezések virágzását a társadalmakban, felismerve, hogy a kulturális kifejezések sokszínűsége, beleértve a hagyományos kulturális kifejezéseket is, fontos tényező, ami lehetővé teszi az egyének és népek szá mára, hogy kifejezzék és megosszák másokkal gondolataikat és értékeiket, emlékeztetve arra, hogy a nyelvi sokszínűség a kulturális sokszínűség egyik alapvető eleme, és újólag megerősítve az oktatásnak a kulturális kifejezések védelmében és előmozdításában betöltött alapvető szerepét, figyelembe véve a kultúrák életképességének fontosságát – beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek és őslakos népek számára is – amint az megnyilvánul a hagyományos kulturális kifejezéseik megalkotásának, terjesztésének, megosztásának és az azokhoz való hozzáférésnek a szabadságában, saját fejlődésük elősegítése érdekében, hangsúlyozva a kulturális kölcsönhatás és kreativitás alapvető szerepét, amely gyarapítja és megújítja a kulturális kifejezéseket, valamint megerősíti azoknak a szerepét, akik a kultúra fejlődése érdekében dolgoznak, így mozdítva elő az egész társadalom előrehaladását, elismerve a szellemi tulajdonjogok fontosságát a kulturális kreativitásban részt vevő személyek támogatása révén, meggyőződve arról, hogy a kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások mind gazdasági, mind kulturális természetűek, mert azonosságtudatot, értékeket és jelentéseket hordoznak, és ezért nem kezelhetők úgy, mintha kizárólag kereskedelmi értéket hordoznának, megállapítva, hogy miközben a globalizáció folyamatai, amelyeket az információ- és kommunikációtechnológia gyors fejlődése segített elő, páratlan feltételeket teremtenek a kultúrák közötti kölcsönhatás megerősítéséhez, egyben kihívást is jelentenek a kulturális sokszínűség számára, nevezetesen a gazdag és szegény országok közötti egyenlőtlenségek veszélye tekintetében, figyelemmel az UNESCO különleges megbízatására, amelynek értelmében biztosítania kell a kulturális sokszínűség tiszteletben tartását, és olyan nemzetközi egyezményeket kell javasolnia, amelyek szükségesek lehetnek a gondolatok szó és kép útján történő szabad áramlásának elősegítése érdekében, hivatkozva az UNESCO által elfogadott nemzetközi jogi okmányok rendelkezéseire a kulturális sokszínűségről és a kulturális jogok gyakorlásáról, és különösen a 2001. évi Egyetemes nyilatkozatra a kulturális sokszínűségről, 2005. október 20-án elfogadja ezt az Egyezményt. I. CÉLKITŰZÉSEK ÉS VEZÉRELVEK 1. cikk Célkitűzések Ennek az Egyezménynek a célkitűzései a következők: a) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása; b) olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik a kultúrák virágzását és szabad kölcsönhatását kölcsönösen előnyös módon; c) a kultúrák közötti párbeszéd ösztönzése a világban zajló kulturális cserék szélesebb körűvé és kiegyensúlyozottá tételének biztosítása céljából, a kultúrák közötti tisztelet és a békekultúra előmozdítása érdekében; d) a kultúrák közti együttműködés előmozdítása a kulturális kölcsönhatás fejlesztése érdekében, a népek közötti hídépítés szellemében; e) a kulturális kifejezések sokszínűsége iránti tisztelet előmozdítása, valamint értékének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten; f) a kultúra és a fejlődés közötti kapcsolat jelentőségének megerősítése minden ország, de különösen a fejlődő országok esetében, valamint e kapcsolat valós értékének elismerése érdekében folytatott nemzeti és nemzetközi fellépés támogatása; g) a kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások – mint az azonosságtudat, értékek és jelentés hordozói – megkülönböztető jellegének elismerése; h) az államok arra vonatkozó szuverén jogának megerősítése, hogy fenntartsák, elfogadják és megvalósítsák azokat a politikákat és intézkedéseket, amelyeket megfelelőnek tartanak a területükön lévő kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása érdekében; i) a nemzetközi együttműködésnek és szolidaritásnak a partnerség szellemében történő megerősítése, különösen a fejlődő országok azon képességeinek növelése érdekében, hogy védjék és előmozdítsák a kulturális kifejezések sokszínűségét. 2. cikk Vezérelvek 1. Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának elve A kulturális sokszínűség csak úgy védhető és mozdítható elő, ha biztosítják az olyan emberi jogokat és alapvető szabadságokat, mint a vélemény, az információ és a kommunikáció szabadsága, csakúgy, mint az egyének lehetősége a kulturális kifejezések megválasztására. Senki sem hivatkozhat ennek az Egyezménynek a rendelkezéseire az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt, vagy a nemzetközi jog által biztosított emberi jogok és alapvető szabadságok megsértésének vagy hatályuk korlátozásának céljával. 2. A szuverenitás elve Az államoknak, az Egyesült Nemzetek Alapokmányá val és a nemzetközi jog alapelveivel összhangban, szuverén joguk van arra, hogy politikákat és intézkedéseket fogadjanak el annak érdekében, hogy védjék és előmozdítsák kulturális kifejezések sokszínűségét a saját területükön. 3. Minden kultúra egyenlő méltóságának és tiszteletének elve A kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása feltételezi valamennyi kultúra egyenlő méltóságának és tiszteletének elismerését, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek és az őslakos népek kultúráját is. 4. A nemzetközi szolidaritás és együttműködés elve A nemzetközi együttműködésnek és szolidaritásnak ar ra kell irányulnia, hogy képessé tegye valamennyi országot, különösen a fejlődő országokat, hogy helyi, nemzeti és nemzetközi szinten létrehozzák és megerősítsék a kulturális kifejezésükhöz szükséges eszközeiket, beleértve kulturális iparágaikat, tekintet nélkül arra, hogy azok most jönnek létre, vagy már léteznek. 5. A fejlődés gazdasági és kulturális vonatkozásai kiegészítő jellegének elve Mivel a kultúra a fejlődés egyik alapvető mozgatórugója, a fejlődés kulturális vonatkozásai ugyanolyan fontosak, mint a gazdaságiak, és az egyének és népek alapvető joga azokban részt venni, és előnyeiből részesülni. 6. A fenntartható fejlődés elve A kulturális sokszínűség gazdag erőforrás az egyének és társadalmak számára. A kulturális sokszínűség védelme, előmozdítása és fenntartása a fenntartható fejlődés elengedhetetlen feltétele a jelen és a jövő generációk javára. 7. A méltányos hozzáférés elve Az egész világból származó kulturális kifejezések gaz dag és sokszínű skálájához való méltányos hozzáférés, valamint a kultúráknak a kifejezési és terjesztési eszközökhöz való hozzáférése fontos elemeit képezik a kulturális sokszínűség megerősítésének és a kölcsönös megértés ösztönzésének. 8. A nyitottság és az egyensúly elve Amikor az államok intézkedéseket fogadnak el a kultu rális kifejezések sokszínűségének támogatására, törekedniük kell arra, hogy megfelelő módon előmozdítsák a világ egyéb kultúrái felé való nyitottságot, és hogy biztosítsák az intézkedések alkalmazkodását az ebben az Egyezményben rögzített célkitűzésekhez. II. HATÁLY 3. cikk Hatály Ezt az Egyezményt a Felek által elfogadott, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelmére és előmozdítására irányuló politikákra és intézkedésekre kell alkalmazni. III. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 4. cikk Fogalommeghatározások Ennek az Egyezménynek az alkalmazásában: 1. Kulturális sokszínűség A „kulturális sokszínűség” azon módok sokasága, ame lyek révén csoportok és társadalmak kultúrái kifejeződnek. Ezek a kifejezések csoportokon és társadalmakon belül és azok között terjednek. A kulturális sokszínűség nemcsak azokban a különféle formákban nyilvánul meg, amelyeken keresztül – a kulturális kifejezések változatosságának köszönhetően – az emberiség kulturális öröksége kifejeződik, gazdagodik és átadásra kerül, hanem a művészi alkotás, előállítás, terjesztés, elosztás és a műélvezet különböző módjain keresztül is, a felhasznált eszköztől és technológiától függetlenül. 2. Kulturális tartalom A „kulturális tartalom” a szimbolikus jelentésre, a mű vészi dimenzióra és a kulturális értékekre vonatkozik, amelyek kulturális azonosságtudatból erednek, vagy azt fejezik ki. 3. Kulturális kifejezések A „kulturális kifejezések” azok a kifejezések, amelyek az egyének, a csoportok és a társadalmak kreativitásának az eredményei, és amelyek kulturális tartalmat hordoznak. 4. Kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások A „kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások” azok a tevékenységek, áruk és szolgáltatások, amelyek sajátos jellegük, felhasználásuk vagy végcéljuk szerint kulturális kifejezéseket testesítenek meg vagy közvetítenek, függetlenül attól, hogy kereskedelmi értékkel bírnak-e. A kulturális tevékenység önmaga is lehet cél, vagy hozzájárulhat kulturális áruk előállításához és szolgáltatások nyújtásához. 5. Kulturális iparágak A „kulturális iparágak” azok az iparágak, amelyek a fenti 4. pontban meghatározott kulturális árukat vagy szolgáltatásokat állítanak elő, illetve terjesztenek. 6. Kulturális politikák és intézkedések A „kulturális politikák és intézkedések” azokat a kultú rával kapcsolatos, helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szintű politikákat és intézkedéseket jelentik, amelyek magára a kultúrára irányulnak, vagy céljuk, hogy közvetlen hatást fejtsenek ki az egyének, csoportok vagy társadalmak kulturális kifejezéseire, beleértve a kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások megteremtésére, előállítására, terjesztésére és elosztására, valamint az ezekhez való hozzáférésre gyakorolt hatást. 7. Védelem A „védelem” olyan intézkedések elfogadását jelenti, amelyek a kulturális kifejezések sokszínűségének megőrzésére, megóvására és megerősítésére irányulnak. A „védeni” kifejezés ilyen intézkedések foganatosítását jelenti. 8. Kultúrák közötti együttműködés Az „kultúrák közötti együttműködés” a különböző kul túrák létére és méltányos kölcsönhatására, valamint annak lehetőségére utal, hogy párbeszéd és kölcsönös tisztelet útján kölcsönösen megosztható kulturális kifejezések jöjjenek létre. IV. A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 5. cikk A jogokra és kötelezettségekre vonatkozó általános szabály 1. A Felek, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával, a nemzetközi jog elveivel és az egyetemesen elismert emberi jogi okmányokkal összhangban, újólag megerősítik szuverén jogukat arra, hogy megfogalmazzák és megvalósítsák kulturális politikájukat, és hogy intézkedéseket fogadjanak el a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása érdekében, és hogy megerősítsék a nemzetközi együttműködést ezen Egyezmény céljainak megvalósítása végett. 2. Amikor egy Fél politikát valósít meg és intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy védje és előmozdítsa területén a kulturális kifejezések sokszínűségét, politikáinak és intézkedéseinek összhangban kell lenniük ennek az Egyezménynek a rendelkezéseivel. 6. cikk A Felek jogai nemzeti szinten 1. A 4. cikk 6. bekezdésében meghatározott kulturális politikái és intézkedései keretében, valamint figyelembe véve egyedi körülményeit és szükségleteit, bármely Fél elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy védje és előmozdítsa területén a kulturális kifejezések sokszínűségét. 2. Ezek az intézkedések az alábbiakat foglalhatják magukban: a) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelmére és előmozdítására irányuló szabályozási intézkedések; b) olyan intézkedések, amelyek – megfelelő módon – lehetőséget nyújtanak a hazai kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások számára, hogy megtalálják helyüket az ország területén rendelkezésre álló kulturális tevékeny ségek, javak és szolgáltatások összessége között, megalkotásuk, előállításuk, terjesztésük, elosztásuk és élvezetük tekintetében, beleértve az említett tevékenységekkel, árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben használt nyelvre vonatkozó rendelkezéseket is; c) olyan intézkedések, amelyek arra irányulnak, hogy a hazai független kulturális iparágak és az informális ágazat területén tevékenységet végzők hatékonyan hozzáférjenek a kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások előállításának, terjedésének és terjesztésének eszközeihez; d) intézkedések, amelyek arra irányulnak, hogy közpénzből támogatást biztosítsanak; e) intézkedések, amelyek arra irányulnak, hogy ösztönözzék a nonprofit szervezeteket, a köz- és magánintézményeket, a művészeket és más kulturális szakembereket, hogy fejlesszék és előmozdítsák a gondolatok és kulturális kifejezések, valamint a kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások szabad cseréjét és szabad áramlását, és hogy ösztönözzék mind az alkotói, mind a vállalkozói szellemet tevékenységükben; f) intézkedések, amelyek – megfelelő módon – közintézmények létrehozására és támogatására irányulnak; g) intézkedések, amelyek arra irányulnak, hogy segítsék és támogassák a művészeket és másokat, akik a kulturális kifejezések megteremtésében részt vesznek; h) intézkedések, amelyek célja a média sokszínűségének előmozdítása, beleértve a közszolgálati műsorszolgáltatást is. 7. cikk Intézkedések a kulturális kifejezések előmozdítására 1. A Felek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy területükön olyan környezetet hozzanak létre, amely arra ösztönöz egyéneket és társadalmi csoportokat, hogy: a) saját kulturális kifejezésmódjaikat létrehozzák, előállítsák, terjesszék, elosszák, és azokhoz hozzáférjenek, megfelelő figyelmet fordítva a nők és különböző társadalmi csoportok, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek és az őslakos népek különleges körülményeire és szükségleteire; b) a területükről és a világ más országaiból származó sokszínű kulturális kifejezésekhez hozzáférjenek. 2. A Felek erőfeszítéseket tesznek arra is, hogy elismerjék a művészek, az alkotói folyamatban résztvevők, a kulturális közösségek és a munkájukat támogató szervezetek értékes hozzájárulását, és a kulturális kifejezések sokszínűségének gyarapításában játszott központi szerepüket. 8. cikk Intézkedések a kulturális kifejezések védelmére 1. Az 5. és 6. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül valamely Fél megállapíthatja olyan különleges helyzetek fennál lását, amelyben a területén lévő kulturális kifejezések a megszűnés veszélyének vagy súlyos fenyegetésnek vannak kitéve, vagy más okból haladéktalan védelmet igényelnek. 2. A Felek az 1. bekezdésben említett helyzetek fennállásakor ennek az Egyezménynek a rendelkezéseivel összhangban minden megfelelő intézkedést megtehetnek a kulturális kifejezések védelme és megőrzése érdekében. 3. A Felek jelentésben számolnak be a 23. cikkben hivatkozott Kormányközi Bizottságnak valamennyi olyan intézkedésről, melyet a helyzetből eredő kívánalmak kielégítésére hoztak, és a Bizottság megfelelő ajánlásokat tehet. 9. cikk Információmegosztás és átláthatóság A Felek: a) az UNESCO-hoz négyévente benyújtott jelentésük ben megfelelő információt szolgáltatnak a kulturális kifejezések sokszínűségének a területükön és nemzetközi szinten történő védelme és előmozdítása érdekében hozott intézkedésekről; b) az erre az Egyezményre vonatkozó információ megosztásáért felelős kapcsolattartót jelölnek ki; c) megosztják és kicserélik a kulturális kifejezések sokszínűségének védelmével és előmozdításával kapcsolatos információt. 10. cikk Oktatás és társadalmi tudatosság A Felek: a) ösztönzik és elősegítik annak megértését, hogy mi lyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása, többek között az oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén; b) e cikk célkitűzésének elérése érdekében együttműködnek a többi Féllel, valamint nemzetközi és regionális szervezetekkel; c) erőfeszítéseket tesznek a kreativitás ösztönzésére és az előállítási kapacitás megerősítésére a kulturális iparágak területén létrehozott oktatási, képzési és csereprogramok révén. Ezeket az intézkedéseket olyan módon kell átültetni, hogy ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást hagyományos előállítási formákra. 11. cikk A civil társadalom részvétele A Felek elismerik a civil társadalom alapvető szerepét a kulturális kifejezések sokszínűségének védelmében és előmozdításában. A Felek bátorítják a civil társadalom aktív részvételét az ezen Egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében tett erőfeszítéseikben. 12. cikk A nemzetközi együttműködés előmozdítása A Felek erőfeszítéseket tesznek kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködésük megerősítésére annak érdekében, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek a kulturális kifejezések sokszínűségének előmozdítására, figyelembe véve különösen a 8. és 17. cikkben hivatkozott helyzeteket, jelesen azért, hogy: a) megkönnyítsék a Felek közötti párbeszédet a kulturális politikáról; b) megerősítsék a közszféra stratégiai és irányítási kapacitásait a kulturális közintézményekben, szakmai és nemzetközi kulturális cserék, valamint a tapasztalatok megosztása révén; c) megerősítsék a partnerséget a civil társadalommal, a nem kormányzati szervezetekkel és a magánszektorral, valamint ezek között, a kulturális kifejezések sokszínűségének támogatása és előmozdítása érdekében; d) előmozdítsák az új technológiák használatát és ösztönözzék a partnerséget az információmegosztás és a kulturális megértés, valamint a kulturális kifejezések sokszínűségének támogatása érdekében; e) ösztönözzék a koprodukciós és közös terjesztési megállapodások megkötését. 13. cikk A kultúra integrálása a fenntartható fejlődésbe A Felek erőfeszítéseket tesznek, hogy integrálják a kultúrát minden szintű fejlesztési politikájukba annak érdekében, hogy megteremtsék a fenntartható fejlődést elősegítő feltételeket, és ebben a keretben támogassák a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméhez és előmozdításához kapcsolódó tényezőket. 14. cikk Fejlesztési együttműködés A Felek erőfeszítéseket tesznek arra, hogy támogassák a fenntartható fejlődésre és a szegénység visszaszorítására irányuló együttműködést, különös tekintettel a fejlődő országok sajátos igényeire, egy dinamikus kulturális ágazat kialakulásának elősegítése érdekében, többek között a következő módokon: a) a fejlődő országok kulturális iparágainak megerősítése az alábbiak révén: (i) a kulturális előállítási és elosztási kapacitás megteremtése és megerősítése a fejlődő országokban; (ii) kulturális tevékenységeiknek, áruiknak és szolgáltatásaiknak a világpiacra és a nemzetközi elosztási csatornákba szélesebb körben való eljutásának megkönnyítése; (iii) életképes helyi és regionális piacok kialakulásának lehetővé tétele; (iv) ahol lehetséges, megfelelő intézkedések elfogadása a fejlett országokban annak érdekében, hogy a fejlődő országok kulturális tevékenységei, árui és szolgáltatásai könnyebben jussanak területükre; (v) az alkotó munka támogatása és a fejlődő országok művészei számára a mobilitás megkönnyítése a lehetséges mértékben; (vi) a fejlett és fejlődő országok közötti megfelelő együttműködés ösztönzése, többek között a zene- és filmművészet területén; b) képességek erősítése az információ-, a tapasztalatés szakértelemcsere, valamint a humán erőforrás képzése révén a fejlődő országok köz- és magánszektoraiban, többek között a stratégiai és az irányítási kapacitás, a politika kidolgozása és megvalósítása, a kulturális kifejezések előmozdítása és terjesztése, a kis-, közép- és mikrovállalkozások fejlesztése, a technológiák alkalmazása és a képességek fejlesztése és átadása terén; c) technológiaátadás a technológiák és a know-how átadását ösztönző megfelelő intézkedések bevezetése révén, különösen a kulturális iparágak és vállalkozások területén; d) pénzügyi támogatás révén: (i) a Nemzetközi Alap a Kulturális Sokszínűségért lét rehozásával, a 18. cikk szerint; (ii) hivatalos fejlesztési támogatás nyújtása megfelelő módon, beleértve a technikai segítségnyújtást a kreativitás ösztönzésére és támogatására; (iii) a pénzügyi segítségnyújtás egyéb formái, mint például alacsony kamatozású hitelek, pénzügyi támogatások és más finanszírozási mechanizmusok. 15. cikk Együttműködési megállapodások A Felek ösztönzik a partnerség fejlődését a közszféra és magánszektor, valamint a nonprofit szervezetek között és azokon belül annak érdekében, hogy együttműködjenek a fejlődő országokkal a kulturális kifejezések sokszínűségének védelmére és előmozdítására irányuló kapacitásaik megerősítésében. Ezek az újító jellegű partnerségek, a fejlődő országok gyakorlati igényeinek megfelelően, az infrastruktúra, a humán erőforrások és a politikák továbbfejlesztésére, valamint a kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások cseréjére összpontosítanak. 16. cikk Kedvezményes elbánás a fejlődő országok számára A fejlett országok elősegítik a fejlődő országokkal folytatott kulturális cseréket azáltal, hogy megfelelő intézményi és jogi keretek révén kedvezményes elbánást biztosítanak a fejlődő országok művészeinek és a kultúra más szakembereinek és művelőinek, valamint kulturális áruiknak és szolgáltatásaiknak. 17. cikk Nemzetközi együttműködés olyan helyzetekben, ahol a kulturális kifejezések súlyos fenyegetésnek vannak kitéve A Felek együttműködnek a kölcsönös segítségnyújtásban, valamint – különös tekintettel a fejlődő országokra – a 8. cikkben meghatározott helyzetekben. 18. cikk Nemzetközi Alap a Kulturális Sokszínűségért 1. A „Nemzetközi Alap a Kulturális Sokszínűségért” (a továbbiakban: Alap) ezennel létrehozásra kerül. 2. Az Alap az UNESCO Pénzügyi Szabályzatának megfelelően létrehozott letéti alapokból áll. 3. Az Alap forrásai az alábbiak: a) a Felek önkéntes hozzájárulásai; b) az UNESCO Általános Konferenciája által erre a célra előirányzott pénzeszközök; c) felajánlások, adományok vagy hagyatékok, amelye ket más államok; az Egyesült Nemzetek rendszerének más szervezetei vagy programjai, más regionális vagy nemzetközi szervezetek; és köz- vagy magántestületek, vagy magánszemélyek ajánlottak fel; d) az Alap forrásai után esedékes kamatok; e) az Alap javára rendezett gyűjtések és rendezvények bevételei; f) bármilyen más, az Alap szabályzata által engedélye zett forrás. 4. Az Alap forrásainak a felhasználásáról a Kormányközi Bizottság dönt a 22. cikkben hivatkozott Felek Konferenciája által meghatározott irányelvek alapján. 5. A Kormányközi Bizottság elfogadhat felajánlásokat és a segítségnyújtás egyéb formáit általános és különleges célokra egyes meghatározott projektek vonatkozásában, amennyiben ezeket a projekteket már előzőleg jóváhagyta. 6. Semmiféle politikai, gazdasági, vagy más, a jelen Egyezmény célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen feltétel nem köthető az Alaphoz való felajánlásokhoz. 7. A Felek törekszenek arra, hogy a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében rendszeresen önkéntes hozzájárulásokat tesznek. 19. cikk Információcsere, -elemzés és -terjesztés 1. A Felek megállapodnak abban, hogy információt és szakmai tapasztalatokat cserélnek a kulturális kifejezések sokszínűségével kapcsolatos adatgyűjtésről és statisztikákról, valamint e sokszínűség védelme és előmozdítása érdekében alkalmazott legjobb gyakorlatokra vonatkozóan. 2. Az UNESCO, a Titkársága számára rendelkezésre álló mechanizmusok segítségével, segíti minden fontos információ, statisztika és tapasztalatok gyűjtését, elemzését és terjesztését. 3. Az UNESCO adatbázist hoz létre és tart naprakészen a kulturális kifejezések területén működő különböző szektorokról, valamint kormányzati, magán- és nonprofit szervezetekről. 4. Az adatgyűjtés elősegítése érdekében az UNESCO különleges figyelmet szentel azon Felek képességeinek és szakértelmének megerősítésére, amelyek ilyen segítségnyújtás iránti kérelemmel fordulnak hozzá. 5. Az ebben a cikkben meghatározott információgyűjtés kiegészíti a 9. cikk rendelkezései szerint összegyűjtött információkat. V. MÁS JOGI OKMÁNYOKHOZ FŰZŐDŐ KAPCSOLAT 20. cikk Más szerződésekhez fűződő kapcsolat: kölcsönös támogatás, kiegészítő jelleg és alá nem rendeltség 1. A Felek elismerik, hogy jóhiszeműen teljesítik a jelen Egyezményben, illetve bármilyen más olyan szerződésben foglalt kötelezettségeiket, amelynek részesei. Ennek megfelelően, a jelen Egyezménynek bármely más szerződés alá rendelése nélkül: a) ösztönzik a kölcsönös támogatást a jelen Egyezmény és bármilyen más szerződés között, amelynek részesei; és b) amikor más olyan szerződést értelmeznek és alkalmaznak, amelynek részesei, vagy amikor egyéb nemzetkö zi kötelezettséget vállalnak, a Felek figyelembe veszik a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseit. 2. Jelen Egyezményben semmi sem értelmezhető olyan módon, amely megváltoztatná a Felek bármilyen más olyan szerződésekből eredő jogait és kötelezettségeit, amelyeknek részesei. 21. cikk Nemzetközi egyeztetés és koordinálás A Felek vállalják, hogy előmozdítják ennek az Egyezménynek a célkitűzéseit és elveit más nemzetközi fórumokon. Ennek érdekében a Felek megfelelőképpen konzultálnak egymással szem előtt tartva ezeket a célkitűzéseket és elveket. VI. AZ EGYEZMÉNY SZERVEI 22. cikk A Felek Konferenciája 1. Létrejön a Felek Konferenciája. A Felek Konferenciája a jelen Egyezmény teljes jogkörű és legfelsőbb szerve. 2. A Felek Konferenciája kétévenként rendes ülést tart, lehetőség szerint az UNESCO Általános Konferenciájának a keretében. A Felek Konferenciájának rendkívüli ülésére kerülhet sor, ha a Konferencia így dönt, vagy ha a Felek legalább egyharmada ilyen kéréssel fordul a Kormányközi Bizottsághoz. 3. A Felek Konferenciája elfogadja saját Eljárási Szabályzatát. 4. A Felek Konferenciájának feladatai közé tartozik, többek között: a) a Kormányközi Bizottság tagjainak megválasztása; b) a Feleknek a jelen Egyezményre vonatkozó jelenté seinek az átvétele és megvizsgálása, amelyeket a Kormányközi Bizottság juttat el hozzá; c) kérésére a Kormányközi Bizottság által készített működési irányelvek jóváhagyása; d) bármely egyéb intézkedés megtétele, amelyet a jelen Egyezmény célkitűzéseinek előmozdítása érdekében szükségesnek ítél. 23. cikk Kormányközi Bizottság 1. Az UNESCO keretén belül létrejön a Kulturális Kifejezések Sokszínűségének Védelmével és Előmozdításá val foglalkozó Kormányközi Bizottság (a továbbiakban: Kormányközi Bizottság). A Kormányközi Bizottság az Egyezmény 18 Részes Államának képviselőiből áll, akiket négyéves időszakra a Felek Konferenciája választ meg, a 29. cikkel összhangban a jelen Egyezmény hatálybalépését követően. 2. A Kormányközi Bizottság évente ülésezik. 3. A Kormányközi Bizottság a Felek Konferenciájának irányítása alatt és útmutatása alapján működik, és annak tartozik beszámolási kötelezettséggel. 4. A Kormányközi Bizottság tagjainak száma 24 főre emelkedik, amint az Egyezmény Részes Feleinek a száma eléri az ötvenet. 5. A Kormányközi Bizottság tagjainak megválasztása a kiegyensúlyozott földrajzi képviselet és a rotáció elvén alapszik. 6. A jelen Egyezmény által ráruházott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül a Kormányközi Bizottság feladatai a következők: a) előmozdítja a jelen Egyezmény célkitűzéseit, ösztönzi és nyomon követi azok megvalósítását; b) előkészíti és a Felek Konferenciája elé, annak kérésére, jóváhagyásra beterjeszti az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítására és alkalmazására vonatkozó működési irányelveket; c) a Felek Konferenciája elé terjeszti az Egyezmény Felei által benyújtott jelentéseket, észrevételeivel és azok tartalmáról szóló összefoglalóval együtt; d) megfelelő ajánlásokat tesz az Egyezmény Felei által tudomására hozott helyzetekben, a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel, és különösen a 8. cikkével összhangban; e) konzultációs eljárásokat és más mechanizmusokat hoz létre annak érdekében, hogy előmozdítsa a jelen Egyezmény célkitűzéseit és elveit más nemzetközi fórumokon; f) minden más feladatot ellát, amire a Felek Konferenciája felkéri. 7. A Kormányközi Bizottság, Eljárási Szabályzatának megfelelően, köz- vagy magánszervezeteket, illetve egyéneket bármikor meghívhat az üléseire annak érdekében, hogy meghatározott kérdésekről konzultáljon velük. 8. A Kormányközi Bizottság elkészíti és a Felek Konferenciája elé jóváhagyásra beterjeszti saját Eljárási Szabályzatát. 24. cikk Az UNESCO Titkársága 1. Az Egyezmény szerveit az UNESCO Titkársága segíti. 2. A Titkárság előkészíti a Felek Konferenciájának és a Kormányközi Bizottságnak a dokumentumait, a találkozók napirendjét, valamint segítséget nyújt határozataik végrehajtásában, és ezekről jelentést készít. VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. cikk Viták rendezése 1. A jelen Egyezmény értelmezésének, illetve alkalmazásának kérdésében a Felek között felmerülő vita esetén a Felek tárgyalás útján keresik a megoldást. 2. Amennyiben az érintett Felek tárgyalás útján nem tudnak egyezségre jutni, közösen egy harmadik Fél jószolgálatát kérhetik, vagy közvetítéséért folyamodhatnak. 3. Amennyiben a jószolgálatot vagy a közvetítést nem vállalják, illetve a vita nem rendeződik tárgyalás, jószolgálat vagy közvetítés útján, úgy az egyik Fél békéltető eljárásért folyamodhat a jelen Egyezmény Mellékletének eljárásával összhangban. A Felek jóhiszeműen mérlegelik az Egyeztető Bizottságnak a vita megoldására tett javaslatait. 4. Bármely Fél a megerősítéskor, elfogadáskor, jóváhagyáskor vagy csatlakozáskor nyilatkozatot tehet arról, hogy nem ismeri el a fenti békéltető eljárást. Bármely ilyen nyilatkozatot tevő Fél bármikor visszavonhatja ezt a nyilatkozatot az UNESCO főigazgatójához eljuttatott értesítés útján. 26. cikk Tagállamok általi megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás 1. Jelen Egyezmény az UNESCO tagállamai számára nyitva áll – alkotmányos eljárásaikkal összhangban – megerősítésre, elfogadásra, jóváhagyásra vagy csatlakozásra. 2. A megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratokat az UNESCO főigazgatójánál kell letétbe helyezni. 27. cikk Csatlakozás 1. Jelen Egyezmény csatlakozásra nyitva áll minden olyan állam számára, amely nem tagja az UNESCO-nak, de tagja az Egyesült Nemzeteknek, vagy bármely szakosított intézményének, és amelyet az UNESCO Általános Konferenciája csatlakozásra meghív. 2. Jelen Egyezmény csatlakozásra nyitva áll az olyan területek számára is, amelyek az Egyesült Nemzetek által elismert teljes körű belső önkormányzattal rendelkeznek, de a Közgyűlés 1514 (XV.) határozata értelmében nem rendelkeznek teljes függetlenséggel, és amelyek hatáskörrel bírnak a jelen Egyezmény által érintett ügyekben, beleértve az ilyen kérdésekre vonatkozó szerződések megkötésének jogkörét is. 3. Az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni a regionális gazdasági integrációs szervezetek esetében: a) Jelen Egyezmény csatlakozásra nyitva áll bármely olyan regionális gazdasági integrációs szervezet számára is, amelyet – az alábbiak kivételével – a Részes Felekkel azonos módon kötnek az Egyezmény rendelkezései; b) Amennyiben egy ilyen szervezet egy vagy több tagállama is Részese a jelen Egyezménynek, a szervezet és az érintett tagállam, illetve tagállamok döntenek a jelen Egyezményből eredő kötelezettségeik végrehajtására vonatkozó felelősségükről. Ez a felelősség-megosztás akkor lép életbe, amikor a c) pont szerinti bejelentési eljárás megtörténik. A szervezet és a tagállamok nem gyakorolhatják egyidejűleg a jelen Egyezményből eredő jogaikat. Továbbá a regionális gazdasági integrációs szervezetek, a hatáskörükbe tartozó ügyekben, szavazati joguk gyakorlásakor annyi szavazattal rendelkeznek, ahány tagállamuk Részese a jelen Egyezménynek. Az ilyen szervezet nem gyakorolhatja szavazati jogát, ha bármely tagállama él saját szavazati jogával, és fordítva; c) Egy regionális gazdasági integrációs szervezet és tagállama vagy tagállamai, amelyek a b) pont szerint megegyeztek a felelősség-megosztásban, az alábbi módon tájékoztatják a Feleket a javasolt feladat-megosztásról: (i) az ilyen szervezet, csatlakozási okiratában, a felelősség-megosztás pontos megjelölésével nyilatkozik az Egyezmény által szabályozott kérdések vonatkozásában; (ii) a vonatkozó felelősségek utólagos módosítása esetén a regionális gazdasági integrációs szervezet tájékoztatja a letéteményest a felelősségek módosítására vonatkozó mindennemű javaslatról; a letéteményes pedig tájékoztatja a Feleket az ilyen módosításról; d) Egy regionális gazdasági integrációs szervezet tagállamait, amelyek a jelen Egyezmény Részeseivé válnak, úgy kell tekinteni, hogy megtartják hatáskörüket minden olyan ügyben, melyek tekintetében nem jelentették be a letéteményesnél hatáskör átruházását a szervezetre; e) ,,Regionális gazdasági integrációs szervezet” az Egyesült Nemzetek, vagy annak egyik szakosított intézménye szuverén tagállamaiból álló olyan szervezetet jelentik, amelyre ezek az államok átruházták hatáskörüket a jelen Egyezmény által szabályozott ügyekben, és amelyet belső eljárásaival összhangban felhatalmaztak arra, hogy Részes Féllé váljon. 4. A csatlakozási okiratot az UNESCO főigazgatójánál kell letétbe helyezni. 28. cikk Kapcsolattartó A jelen Egyezmény Részesévé váláskor a Felek, a 9. cikkben foglaltaknak megfelelően kapcsolattartót jelölnek ki. 29. cikk Hatálybalépés 1. Jelen Egyezmény a harmincadik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő három hónap elteltével lép hatályba, azonban kizárólag azon államok, vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek tekintetében, amelyek a vonatkozó megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratukat ezen a napon, vagy ezt megelőzően helyezték letétbe. Minden más Fél tekintetében a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratuk letétbe helyezését követő három hónap elteltével lép hatályba. 2. Ezen cikk értelmében egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett semmilyen okirat nem tekinthető az említett szervezet tagállamai által már letétbe helyezett okiratok kiegészítésének. 30. cikk Szövetségi vagy nem egységállami berendezkedésű alkotmányos rendszerek Elismerve, hogy a nemzetközi egyezmények a Felekre nézve, alkotmányos rendszerüktől függetlenül, egyformán kötelezőek, az alábbi rendelkezések alkalmazandók a szövetségi vagy nem egységállami berendezkedésű alkotmányos rendszerrel rendelkező Felekre: a) jelen Egyezménynek azon rendelkezéseit illetően, amelyek végrehajtása szövetségi vagy központi törvényhozó szerv illetékességi körébe tartozik, a szövetségi vagy központi kormány kötelezettségei megegyeznek azon Felek kötelezettségeivel, amelyek nem szövetségi államok; b) jelen Egyezménynek azon rendelkezéseit illetően, amelyek végrehajtása valamely szövetség alkotmányos rendje alapján törvényhozási intézkedésekre nem köteles önálló alkotmányos egységek, úgy mint államok, megyék, tartományok vagy kantonok illetékességi körébe tartozik, a szövetségi kormány, szükség szerint, tájékoztatja az alkotmányos egységek, úgy mint az államok, megyék, tartományok vagy kantonok illetékes hatóságait az adott rendelkezésekről, és javaslatot tesz az elfogadásukra. 31. cikk Felmondás 1. Ezt az Egyezményt bármely Fél felmondhatja. 2. A felmondást írásban, az UNESCO főigazgatójánál letétbe helyezett okirat útján kell bejelenteni. 3. A felmondás a felmondó okirat átvételétől számított tizenkét hónap múlva lép hatályba. A felmondás semmilyen módon nem módosítja azokat a pénzügyi kötelezettségeket, amelyeket az Egyezményt felmondó Félnek a felmondás hatálybalépéséig teljesítenie kell. 32. cikk A letéteményes feladatai Az UNESCO főigazgatója, mint a jelen Egyezmény letéteményese tájékoztatja a Szervezet tagállamait, az olyan államokat, amelyek nem tagjai a Szervezetnek, és a 27. cikk szerinti regionális gazdasági integrációs szervezeteket, valamint az Egyesült Nemzeteket a 26. és 27. cikk szerinti valamennyi megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről, valamint a 31. cikk szerinti felmondásokról. 33. cikk Módosítások 1. Bármely Fél javaslatot tehet a jelen Egyezmény módosítására a főigazgatóhoz eljuttatott írásbeli közleményben. A főigazgató valamennyi Félhez eljuttatja ezt a közleményt. Amennyiben a közlemény továbbítását követő hat hónapon belül a Felek legalább fele kedvező választ ad a javaslatra, a főigazgató a Felek Konferenciájának következő ülése elé terjeszti azt megvitatásra és esetleges elfogadásra. 2. A módosítások elfogadásához a jelen lévő és szavazó Felek kétharmados többsége szükséges. 3. A jelen Egyezmény módosításait elfogadásuk után a Felek elé terjesztik megerősítésre, elfogadásra, jóváhagyásra vagy csatlakozásra. 4. A Felek számára, amelyek a módosításokat megerősítették, elfogadták, jóváhagyták, vagy azokhoz csatlakoztak, a jelen Egyezmény módosításai három hónappal azt követően lépnek hatályba, hogy az e cikk 3. bekezdése szerinti okiratokat a Felek kétharmada letétbe helyezte. Ezt követően minden egyes Fél tekintetében a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napjától számított három hónap elteltével válik hatályossá a módosítás. 5. A 3. és 4. bekezdésben rögzített eljárás nem vonatkozik a Kormányközi Bizottság tagjainak számáról rendelkező 23. cikk módosításaira. Ezek a módosítások elfogadásuk időpontjában lépnek hatályba. 6. Bármely állam, vagy a 27. cikkben hivatkozott regionális gazdasági integrációs szervezet, amely az e cikk 4. bekezdésének megfelelően hatályba lépett módosításokat követően válik a jelen Egyezmény Részesévé, amennyiben eltérően nem nyilatkozik, úgy tekintendő, mint: a) az így módosított Egyezmény Részese; és b) a nem módosított Egyezmény Részese azon Felek vonatkozásában, amelyeket nem kötnek a módosítások. 34. cikk Hiteles szöveg A jelen Egyezmény arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelven készült, és mind a hat szöveg egyaránt hiteles. 35. cikk Nyilvántartásba vétel Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkével összhangban a jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Titkársága az UNESCO főigazgatójának a kérésére nyilvántartásba veszi. MELLÉKLET Békéltető eljárás 1. cikk Békéltető Bizottság Békéltető Bizottságot a vitában érintett egyik Fél kérésére kell létrehozni. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, a Bizottság öt tagból áll oly módon, hogy mindegyik érintett Fél két tagot jelöl ki, az elnököt pedig az így kijelölt tagok közösen választják meg. 2. cikk A Bizottság tagjai Több mint két Fél közötti vita esetén, az azonos érdekeltségű Felek közös megegyezéssel jelölik ki saját tagjaikat a Bizottságba. Amennyiben két vagy több Félnek egymástól különböző érdekei vannak, vagy nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy azonos érdekeltségűek, tagjaikat külön-külön jelölik ki. 3. cikk Kijelölések Amennyiben a Békéltető Bizottság megalakítására vonatkozó kérelem időpontjától számított két hónapon belül a Felek nem jelölték ki a Bizottság minden tagját, az UNESCO főigazgatója, a kérelmet előterjesztő Fél felkérésére, újabb két hónapon belül megteszi a szükséges kinevezéseket. 4. cikk A Bizottság elnöke Amennyiben a Békéltető Bizottság utolsó tagjának a kijelölésétől számított két hónapon belül a Bizottság még nem választotta meg az elnökét, az UNESCO főigazgatója, bármely Fél felkérésére, újabb két hónapon belül kinevezi az elnököt. 5. cikk Határozatok A Békéltető Bizottság határozatait tagjainak többségi szavazatával hozza meg. Amennyiben a vitában álló Felek nem egyeznek meg másképp, úgy a Bizottság maga határozza meg eljárását. A Bizottság javaslatot tesz a vita megoldására, amit a Felek jóhiszeműen mérlegelnek. 6. cikk Véleménykülönbség A Békéltető Bizottság hatáskörét illető véleménykülönbségről a Bizottság dönt.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-a az Egyezmény 29. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az oktatásért felelős miniszter és a kultúráért felelős miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k., Dr. Szili Katalin s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke