2016. CLIV. törvény a Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről.

2016. CLIV. törvény a Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2016. december 6-i ülésnapján fogadta el. LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS KATAR ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya a továbbiakban „Szerződő Felek”; az 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény részeseiként; attól az  óhajtól vezérelve, hogy a  fent említett Egyezménnyel összhangban megállapodást kössenek a  területeik közötti és azon kívüli polgári légijáratok létrehozásáról; attól az óhajtól vezérelve, hogy biztosítsák a  légijáratok legmagasabb fokú biztonságát és védelmét a nemzetközi légiközlekedésben; Az alábbiakban állapodtak meg: 1. Cikk Fogalom-meghatározások Jelen Megállapodás alkalmazásában, kivéve, ha a szöveg másként rendelkezik: a) az „Egyezmény” kifejezés a  Chicagóban, 1944. december 7-én aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt jelenti, beleértve ezen Egyezmény 90. cikke értelmében elfogadott valamennyi Függeléket, valamint az  Egyezmény 90. és 94.  cikke alapján az  Egyezmény vagy a  Függelékek bármely módosítását, amennyiben ezen Függelékek és módosítások hatályba léptek, és mindkét Szerződő Fél ratifikálta; b) a „Megállapodás” kifejezés a  jelen Megállapodást, annak Függelékét, valamint a  Megállapodáshoz és a Függelékhez kapcsolódó valamennyi módosítást jelenti; c) a „légügyi hatóságok” kifejezés Magyarország esetében a  légügyi főigazgatót jelenti, míg Katar Állam esetében a  közlekedési és hírközlési minisztert, illetve mindkét esetben bármely olyan személyt vagy szervezetet jelent, aki/amely fél fel van hatalmazva a  jelen Megállapodással érintett bármely feladat végrehajtására; d) a „kijelölt légitársaság” kifejezés olyan légitársaságot jelent, amely a jelen Megállapodás 4. cikke szerint került kijelölésre és engedélyezésre; e) a „terület” kifejezés egy állam vonatkozásában az Egyezmény 2. cikkében meghatározott jelentéssel bír; f ) a „légijárat”, „nemzetközi légijárat”, „légitársaság”, és „nem kereskedelmi célból történő leszállás” kifejezések az Egyezmény 96. cikkében meghatározott jelentéssel bírnak; g) a „kapacitás” kifejezés az alábbi jelentésekkel bír: i) valamely légijármű vonatkozásában a  légijármű hasznos terhelése, amely rendelkezésre áll egy útvonalon vagy annak egy szakaszán, ii) valamely meghatározott légijárat vonatkozásában a  használatban lévő légijármű kapacitása megszorozva azzal a gyakorisággal, amellyel egy adott időszakban egy útvonalon, vagy annak egy szakaszán az adott légijárművet üzemeltetik; h) a „viteldíj” kifejezés az utasok, a poggyász és az áruk szállításáért fizetendő díjakat, és azok alkalmazásának feltételeit jelenti, beleértve az ügynöki és egyéb kiegészítő szolgáltatások díjait és feltételeit, ide nem értve a posta szállításának díjazását vagy feltételeit; i) a „használati díjak” kifejezés a  légitársaságok részére az  illetékes hatóság által megállapított vagy engedélyezett díjakat jelenti a  repülőtéri tulajdon vagy létesítmények illetve léginavigációs létesítmények használatáért, beleértve a  kapcsolódó szolgáltatásokat és létesítményeket a  légijárművek, valamint annak személyzete, utasai és az áruk számára; j) a „légi jármű üzembentartási engedély” kifejezés olyan dokumentumot jelent, amelyet a  Szerződő Felek légügyi hatóságai állítanak ki valamely légitársaság számára az adott légitársaság szakmai felkészültségének és szervezettségének igazolására arra vonatkozóan, hogy a  biztonságos üzemelést az  engedélyben meghatározott légiközlekedési tevékenységek végzése során biztosítani képes. k) A jelen Megállapodásban Magyarország légitársaságaira való utalást a  Magyarország által kijelölt légitársaságokra való utalásként kell értelmezni; l) A jelen Megállapodásban az „EU-szerződésekre” való hivatkozást az  Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre való hivatkozásként kell értelmezni; m) A jelen Megállapodásban a  Magyarországon illetőséggel rendelkező jogalanyokra való utalást az  Európai Unió tagállamaiban illetőséggel rendelkező jogalanyokra való utalásként kell értelmezni. 2. Cikk A Chicagói Egyezmény alkalmazhatósága A jelen Megállapodás rendelkezéseinek az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban kell állnia, amennyiben azok a nemzetközi légi szolgáltatásokra alkalmazandók. 3. Cikk Forgalmi jogok nyújtása (1) Mindkét Szerződő Fél biztosítja a  másik Szerződő Fél számára az  alábbi jogok gyakorlását a  menetrendszerű nemzetközi légi szolgáltatások vonatkozásában; a) a terület leszállás nélküli átrepülésének joga; b) a nem kereskedelmi célból történő leszállások végzésének joga. (2) Mindkét Szerződő Fél megadja a  jelen Megállapodásban meghatározott jogokat a  másik Szerződő Fél számára, annak érdekében, hogy kijelölt menetrendszerű nemzetközi légi szolgáltatást hozhassanak létre azokon az  útvonalakon, amelyet a  jelen Megállapodáshoz csatolt Útvonalak vonatkozó részei szabályoznak. Ezekre a szolgáltatásokra és útvonalakra a továbbiakban „menetrend szerinti üzemelés”-ként és „megjelölt útvonalak”-ként történik hivatkozás. Egy megjelölt útvonalon menetrend szerinti üzemelés során, a  Szerződő Felek által kijelölt légitársaságokat az  (1)  bekezdésben említettek mellett megilleti a  leszállások végzésének joga a  másik Szerződő Fél területén, poggyász, áru és posta elkülönülten vagy együttesen történő felvétele és lerakása céljából, a  jelen Megállapodáshoz csatolt Útvonalak szerint meghatározott útvonalakon lévő pontokon. (3) E cikk (2)  bekezdésének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető olyan módon, hogy az  jogot keletkeztetne az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának arra, hogy a másik Szerződő Fél területén utasokat, poggyászt és árut – ideértve a postát is – vegyen fel a másik Szerződő Fél területének másik pontjára való szállításának céljából. 4. Cikk Kijelölés és engedélyezés (1) Mindegyik Szerződő Félnek joga van arra, hogy írásban jelöljön ki a  másik Szerződő Fél felé egy vagy több légitársaságot a megjelölt útvonalakon menetrend szerinti üzemelés céljából, valamint hogy törölje, vagy módosítsa az ilyen kijelöléseket. (2) Az egyik Szerződő Fél által történő kijelölés kézhezvételét követően a  másik Szerződő Fél a  lehető legrövidebb eljárási időn belül megadja a megfelelő meghatalmazásokat és engedélyeket az alábbiak teljesülése esetén: a) a Magyarország által kijelölt légitársaság esetében: i. a légitársaság Magyarország területén került bejegyzésre az  EU-Szerződések értelmében valamint az európai uniós joggal összhangban kiadott érvényes működési engedéllyel rendelkezik; és ii. a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét a légi jármű üzemben tartási engedély kiadásáért felelős európai uniós tagállam gyakorolja és tartja fenn, és a kijelölés egyértelműen meghatározza az illetékes légügyi hatóságot. b) Katar Állam által kijelölt légitársaság esetében: i. a légitársaság többségi tulajdonjoga és tényleges felügyelete Katar Állam és/vagy annak illetőséggel rendelkező jogalanyainak kezében van; és ii. a kijelölt légitársaság érvényes légijármű üzembentartási engedélyét Katar Állam légügyi hatósága bocsátotta ki. c) A kijelölt légitársaság a  másik Szerződő Fél kérésére igazolja, hogy a  másik Szerződő Fél jogszabályai és rendelkezései szerint alkalmas a nemzetközi légiközlekedésben történő üzemelésre. (3) Amennyiben valamely légitársaság a  fentieknek megfelelően került kijelölésre és engedélyezésre, annak megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetése bármikor megkezdődhet, ha, a  légitársaság jelen Megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelel. 5. Cikk Az üzemeltetési engedélyek visszavonása és felfüggesztése (1) Bármely Szerződő Fél visszavonhatja, felfüggesztheti vagy, korlátozhatja a másik Szerződő Fél kijelölt légitársasága részére kiadott üzemeltetési engedélyt, amennyiben: a) a Magyarország által kijelölt légitársaság esetében: i. a légitársaság nem Magyarország területén került bejegyzésre az EU- Szerződések értelmében vagy az európai uniós joggal összhangban kiadott érvényes működési engedéllyel nem rendelkezik; vagy ii. a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét nem a  légi jármű üzemben tartási engedélyének kiadásáért felelős európai uniós tagállam gyakorolja vagy tartja fenn, vagy a kijelölés nem határozza meg egyértelműen az illetékes légügyi hatóságot. b) Katar Állam által kijelölt légitársaság esetében: i. a légitársaság többségi tulajdonjoga és tényleges felügyelete nem Katar Állam és/vagy annak illetőséggel rendelkező jogalanyai kezében van; vagy ii. a légitársaság érvényes légijármű üzembentartási engedélyét nem Katar Állam légügyi hatósága bocsátotta ki. A jelen bekezdés által biztosított jogainak gyakorlása során Katar Állam nem tehet különbséget az európai uniós légitársaságok között állampolgársági alapon. c) Az említett kijelölt légitársaság nem képes eleget tenni az  azon Szerződő Fél jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelő üzemelésnek, amely a jogokat biztosítja számára; vagy d) A kijelölt légitársaság nem képes a jelen Megállapodás szerinti feltételeknek megfelelő üzemelésre. (2) Hacsak azonnali visszavonás, felfüggesztés vagy a  jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott feltételek azonnali alkalmazása a  vonatkozó jogszabályok és rendelkezések további megsértésének megelőzése érdekében nem szükséges, ezen jog csak a másik Szerződő Fél légügyi hatóságával történő konzultációt követően gyakorolható. 6. Cikk Vámok és egyéb adók alóli mentesség (1) A Szerződő Felek a  nemzetközi légi szolgáltatások nyújtására kijelölt légitársaságai által a  másik Szerződő Fél területére üzemeltetett légijárműveket, csak úgy, mint azok szokásos felszerelését, az  üzemanyagot, a  kenőanyagokat, a  légijármű fedélzeten lévő készleteit (ideértve az  élelmiszereket, italokat, dohányárut), a viszonosság elve alapján és a saját vonatkozó jogszabályok által megengedett legnagyobb mértékben mentesítik a vámok, jövedéki adók és egyéb illetékek és díjak megfizetése alól, amennyiben ezek a  felszerelések és készletek a  repülőgép fedélzetén maradnak, ameddig azokat újra ki nem viszik vagy az  útvonal azon részén használatban vannak, amely ezen a területen át vezet. (2) Az alább felsoroltakat szintén mentesíteni kell mindenféle vám, illeték, adó és díj alól: a. a másik Szerződő Fél területén az  adott Szerződő Fél hatóságai által megállapított korlátozáson belül a  légijármű fedélzetén lévő készletek, valamint amelyek a  nemzetközi légi szolgáltatás nyújtása során az adott ország területét elhagyó légijárművön használatban vannak; b. a másik Szerződő Fél területére bevitt azon tartalék alkatrészek és a  szokásos felszerelések, amelyek olyan a  légijármű megjavításához szükségesek, amellyel a  másik Szerződő Fél kijelölt légitársasága a  nemzetközi légi szolgáltatásokat nyújtja; c. az egyik Szerződő Fél területét elhagyó, nemzetközi légi szolgáltatást nyújtó kijelölt légitársaság légijárműve számára kínált üzemanyag és kenőanyag, akár akkor is, ha az  útvonalnak csak egy része érinti az  adott Szerződő Fél azon területét, ahol ezeket a fedélzetre viszik; d. az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által használt, kereskedelmi értékkel nem bíró promóciós anyagok és légifuvarozói dokumentáció a másik Szerződő Fél területén; e. a hivatali felszerelés, kivéve azokat a  számítógépeket és jegynyomtatókat, amelyeket azért importálnak a másik Szerződő Fél területére, hogy a kijelölt légitársaságok irodáiban használják, amennyiben bizonyítható az ilyen felszerelések használatának szükségessége, valamint érvényesül viszonosság elve; f. személyzeti egyenruhák ésszerű keretek között az  egyik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság általi használatra, abban az  esetben, ha ezeket csak ideiglenesen hozzák be a  másik Szerződő Fél területére és azokat maximum huszonnégy (24) hónapon belül exportálják is onnan. Az eszközök, amelyekre a  jelen bekezdés (a), (b) és (c)  pontjai vonatkoznak, alávethetők vámvizsgálatnak vagy ellenőrzésnek. (3) A vámok, vizsgálati díjak valamint egyéb adók és illetékek alóli mentességeket nem szabad kiterjeszteni olyan díjakra, amelyek az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága vagy légitársaságai által a másik Szerződő Fél területén végzett szolgáltatásokat érintik. (4) A légijármű szokásos felszerelései, valamint azok az  anyagok, készletek és felszerelések, amelyeket általában valamelyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által üzemeltetett légijárművek fedélzetén tartanak, a  másik Szerződő Fél területén kizárólag az  adott területen illetékes vámhatóság jóváhagyásával rakhatók ki. Ebben az  esetben az  ilyen felszerelések és cikkek a  jelen cikk (1)  bekezdésében meghatározott mentességet élvezik, amennyiben azokat említett hatóságok felügyelete alá helyezik arra az időre, ameddig azokat újból exportálják vagy a vámrendelkezésekkel összhangban más módon el nem távolítják. (5) A jelen cikk által biztosított mentességek olyan esetekben is elérhetők, amikor bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága megállapodást kötött más légitársasággal vagy légitársaságokkal, hogy a másik Szerződő Fél területén kölcsönadja vagy átadja a jelen cikk (1) bekezdésében leírt szokásos felszereléseket és egyéb cikkeket, feltéve, hogy a másik légitársaság vagy légitársaságok részére ugyanazokat a mentességeket biztosítja a másik Szerződő Féltől. (6) Bármely Szerződő Fél területén közvetlen átmenő forgalomban részt vevő, a repülőtér erre a célra kijelölt területét el nem hagyó utast, poggyászt és árut, csak egyszerűsített ellenőrzés alá kell vetni, kivéve a repülés biztonságát érintő intézkedéseket. A  közvetlen átmenő forgalomban részt vevő poggyász és áru mentességet élvez minden vám, vizsgálati díj, adó és illeték megfizetése alól. (7) A jelen megállapodásban foglaltak nem akadályozhatják Magyarországot abban, hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül adókat, illetékeket, vámokat vagy díjakat vessen ki a  területén felvett üzemanyagra, melyet Katar Állam által kijelölt légitársaság olyan légijárműve használ, amely Magyarország területének egy pontja és Magyarország vagy egy másik európai uniós tagállam területének egy másik pontja között közlekedik. 7. Cikk A meghatározott járatok üzemeltetésére vonatkozó alapelvek (1) Mindkét Szerződő Fél által kijelölt légitársaság számára tisztességes és egyenlő feltételeket kell biztosítani a  jelen Megállapodás alapján a területeik között megjelölt útvonalakon történő menetrend szerinti üzemelés során. (2) A menetrend szerinti üzemelés során az  egyik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságnak figyelembe kell venni a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság érdekeit olyan módon, hogy az  azonos vagy részben azonos útvonalon történő üzemelés során a másik Fél által nyújtott szolgáltatásokat indokolatlanul ne befolyásolja. (3) A Szerződő Felek kijelölt légitársaságai által a megjelölt útvonalakon nyújtott menetrend szerinti üzemelésnek meg kell felelni az  utazóközönség elvárásainak, és elsődleges céljának kell lennie, hogy indokolható kihasználtsággal, megfelelő kapacitással biztosítsa az  ésszerűen elvárható igényeket az  utasok és áruk – beleértve a  postai küldemények – szállítása során azon Szerződő Fél területéről vagy területére, amely a  légitársaságot kijelölte. A  légitársaságot kijelölő államoktól eltérő államok területén meghatározott pontokon felvett és leadott utasok és áru, beleértve a postát szállítására vonatkozó rendelkezéseket az általános alapelvekkel, a kapacitásra vonatkozóan az alábbiakkal összefüggésben kell meghatározni: a. a légitársaságot kijelölő Szerződő Fél területére érkező és az onnan induló forgalomra vonatkozó igények; b. azon területen érvényben lévő forgalmi igények, amelyeken keresztül a menetrendszerinti üzemelés történik az adott terület államának légitársaságai által nyújtott egyéb közlekedési szolgáltatások figyelembevételével; c. az átmenő légitársasági üzemelés igényei. (4) Minden kijelölt légitársaságnak legkésőbb harminc (30) nappal a  menetrend szerinti üzemelést megelőzően be kell nyújtania a  járat javasolt menetrendjét a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságához jóváhagyásra. Az  említett menetrendeknek tartalmaznia kell a  szolgáltatás jellegét és a  használni kívánt légijármű típusát valamint a frekvenciákat. Ennek vonatkoznia kell a későbbi változásokra is. Különleges esetekben a fenti határidő rövidebb is lehet, az említett légügyi hatóságok hozzájárulásától függően. 8. Cikk Használati díjak Bármely díj, amely kivethető vagy kivetésre engedélyezett az  egyik Szerződő Fél által a  repülőterek vagy a  léginavigációs berendezések használatáért a  másik Szerződő Fél járata számára, nem lehet magasabb, mint az a díj, amit a saját légitársasága fizet a hasonló menetrendszerű nemzetközi légi szolgáltatások üzemeltetésekor. 9. Cikk Viteldíjak (1) Mindegyik Szerződő Félnek biztosítania kell minden kijelölt légitársaság számára, hogy a  légi szolgáltatásokra vonatkozó viteldíjakat a  piacon jelen lévő kereskedelmi megfontolásokra alapozva alakítsa ki. Egyik Szerződő Fél sem követelheti meg az általa kijelölt légitársaságtól, hogy tárgyaljon más légitársaságokkal a saját maga által szedett viteldíjakról, vagy hogy a  jelen Megállapodás által meghatározott szolgáltatásokért szedendő díjakra javaslatot tegyen. (2) Mindegyik Szerződő Fél előírhatja, hogy saját kijelölt légitársasága bejelentse vagy értesítse az  általa kialakított viteldíjakkal kapcsolatban. Egyik Szerződő Fél sem írhat elő ilyen bejelentést vagy értesítést a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság által szedett viteldíjakkal kapcsolatban. A viteldíjak hatályban maradnak mindaddig, amíg a jelen cikk (5) bekezdése szerinti utólagos kifogás nem merül fel. (3) A Szerződő Felek beavatkozása az alábbiakra korlátozódik: a. fogyasztók védelme a befolyásos pozícióval való visszaélésből eredő túlzott mértékben magas viteldíjakkal szemben; b. olyan viteldíjak kialakításának a megelőzése, amelyek alkalmazása olyan versenyellenes viselkedést alakítana ki, aminek valós szándéka ténylegesen vagy esetlegesen arra irányul, hogy egy versenytársat meggátoljon, korlátozzon, kizárjon az adott útvonalon történő üzemelésben. (4) Mindegyik Szerződő Félnek jogában áll egyoldalúan kifogásolni saját kijelölt légitársasága által szedett bármely bejelentett díjat. Ugyanakkor ilyen beavatkozás csak akkor tehető meg, ha az adott Szerződő Fél légügyi hatósága úgy ítéli meg, hogy a kiszabott vagy kiszabni javasolt viteldíj megfelel a jelen cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (5) Egyik Szerződő Fél sem léphet fel egyoldalúan annak érdekében, hogy a másik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által kiszabott vagy kiszabni javasolt viteldíjak hatályba lépését vagy alkalmazását megakadályozza. Ha bármelyik Szerződő Fél úgy gondolja, hogy a  viteldíj nem összeegyeztethető jelen cikk (3)  bekezdésében foglalt megfontolásokkal, konzultációt kezdeményezhet és értesítheti a másik Szerződő Felet elégedetlenségének okairól. Az  ilyen konzultációkat az  értesítés átvételétől számított legkésőbb tizennégy (14) napon belül meg kell tartani. A viteldíj hatályba lép vagy hatályban marad mindaddig, amíg a felek közös megegyezésre nem jutnak. (6) A jelen cikk sérelme nélkül Katar Állam által kijelölt légitársaságok által kiszabott viteldíjak az  Európai Unió egész területén történő szállításra vonatkozóan az Európai Unió joga hatálya alá tartoznak. 10. Cikk Adatok szolgáltatása A Szerződő Felek légügyi hatóságainak rendelkezésre kell bocsátani, vagy a másik Szerződő Fél légügyi hatóságai kérhetik, hogy bocsássák rendelkezésre az adott időszakra vonatkozó vagy egyéb nyilatkozatokat olyan adatokról, amelyek ésszerűen megkérhetőek annak érdekében, hogy felülvizsgálják a  menetrend szerinti üzemelés során a  Szerződő Felek által kijelölt légitársaságok által biztosított kapacitást, amire a  jelen cikk hivatkozik. Az  ilyen nyilatkozatoknak tartalmazniuk kell minden olyan információt, amely szükséges a  kijelölt légitársaságok által a  menetrend szerinti üzemelés során szállított forgalom valamint ezen forgalom kiindulási és érkezési pontjának meghatározásához. 11. Cikk Pénzeszközök átutalása (1) Minden kijelölt légitársaságnak biztosítani kell a jogot arra, hogy légiközlekedési szolgáltatást értékesítsen a másik Szerződő Fél területén közvetlenül és, annak diszkrecionális jogán alapulóan, ügynökeiken keresztül. Minden kijelölt légitársaságnak joga van arra, hogy légiközlekedési szolgáltatást adjon el és bármely személy szabadon vásárolhat meg ilyen szolgáltatást az  adott területen használt pénznemben vagy az  ott konvertibilis pénznemekben. Jelen bekezdés rendelkezései a nemzeti jogszabályok és rendelkezések hatálya alá tartoznak. (2) Mindkét Szerződő Fél megadja a  jogot a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságoknak, hogy szabadon átutalják az  adott állam területén megszerzett, kiadásaikat meghaladó többletbevételeiket. Az  ilyen utalást a  folyó kifizetésekre érvényes hivatalos árfolyam alapján kell elvégezni, vagy ahol nincs hivatalos árfolyam, ott az  ilyen utalást a  folyó kifizetésekre vonatkozó érvényes devizapiaci árfolyam alapján kell elvégezni, annak a napnak a figyelembevételével, amikor a másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságok az átutalás iránti kérelmet benyújtották és az  utalást a  bank által ilyen tranzakciók esetén felszámított normál szolgáltatásokra érvényes díjakon felül nem terhelhetik egyéb más díjak. 12. Cikk A légiközlekedés védelme (1) A Szerződő Felek a  nemzetközi jogból eredő jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban megerősítik, hogy a  polgári légiközlekedés biztonságának jogellenes cselekményektől való megvédésére vonatkozó egymás iránti elkötelezettségük jelen Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi. Anélkül, hogy korlátoznák egymás nemzetközi jogból eredő jogait és kötelezettségeit, a  Szerződő Felek kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az  Egyezmény és mellékleteinek, a  légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, 1963. szeptember 14-én Tokióban aláírt egyezménynek, a  légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december 16-án Hágában aláírt egyezménynek, a  polgári légiközlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án Montrealban aláírt egyezménynek, a polgári légiközlekedést szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1988. február 24-én Montrealban aláírt jegyzőkönyvnek, és bármely egyéb olyan légiközlekedés védelméről szóló egyezménnyel összhangban járnak el, ami rájuk nézve kötelező érvényű. (2) A Szerződő Felek kérés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a  polgári légi járművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, és más, az ilyen légi járművek, azok utasai és személyzete, valamint a  repülőterek és a  léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, továbbá bármely, a polgári légi közlekedés biztonsága ellen irányuló fenyegetés megelőzése érdekében. (3) A Szerződő Felek egymás közötti kapcsolataikban a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított és az Egyezmény mellékleteit képező, a légiközlekedés védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően járnak el, amennyiben e  védelmi rendelkezések a  Szerződő Felekre nézve alkalmazandóak; a  Szerződő Felek megkövetelik, hogy a  területükön bejegyzett légijármű-üzembentartók, valamint azon üzembentartók, amelyek fő telephelye vagy állandó lakhelye a  területükön van, vagy Magyarország esetében az  EU-szerződések értelmében a  területén került bejegyzésre és az  európai uniós jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel rendelkező légijárműüzembentartók, továbbá a  felek területén lévő repülőterek üzembentartói a  szóban forgó légiközlekedés-védelmi rendelkezéseknek megfelelően járnak el. (4) A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az ilyen légijármű-üzembentartóknak előírják, hogy a másik Szerződő Fél területéről történő felszállás és annak területén történő üzemelés során az  abban az  országban hatályos – Magyarország esetében beleértve az  európai uniós jogot is – repülésvédelmi rendelkezéseknek megfelelően üzemeljenek. Mindkét Szerződő Fél hatékony intézkedések megtételét biztosítja saját területén, a  légi járművek védelme, valamint az  utasok, a  személyzet, poggyászuk és kézipoggyászuk átvizsgálása, továbbá a  rakománynak és a  légi járművön található készleteknek a  beszállás, illetve a  berakodás előtt történő átvizsgálása érdekében. A  Szerződő Felek egyetértenek abban is, hogy méltányos megfontolás tárgyává teszik a  másik Szerződő Fél az  egyes konkrét fenyegetéssel szembeni különleges védelmi intézkedések megtételére irányuló kérelmét. (5) Polgári légijármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ilyen veszély fennállása, vagy más, a  légijármű, az  utasok, a személyzet, a repülőterek vagy a léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmény vagy annak veszélye esetén a  Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a  kommunikáció elősegítése és más, az  ilyen cselekmény vagy veszély lehető leggyorsabb és biztonságos megszüntetésére szolgáló megfelelő intézkedések megtétele révén. (6) Amennyiben valamelyik Szerződő Félnek kifogása merül fel ezen cikk légiközlekedés védelmére vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban, bármely Szerződő Fél légügyi hatósága kérhet sürgős konzultációt a másik Szerződő Fél légügyi hatóságától. Amennyiben nem sikerül közös megegyezésre jutni harminc (30) napon belül, az jogalapot szolgáltat a jelen Megállapodás (5) Cikkének alkalmazására. 13. Cikk Bizonyítványok és engedélyek elismerése A Szerződő Felek a menetrend szerinti üzemelés céljából érvényesnek ismerik el a másik Szerződő Fél jogszabályai és rendelkezései szerint, Magyarország esetében az  európai uniós jogszabályok és rendelkezések szerint kiadott vagy érvényesített légialkalmassági bizonyítványokat, személyzeti alkalmassági bizonyítványokat és engedélyeket, amennyiben az  e  bizonyítványokkal vagy engedélyekkel szemben támasztott követelmények teljesítik az Egyezmény értelmében meghatározott minimumszabályokat vagy azoknál többet. A Szerződő Felek fenntartják a  jogot arra, hogy megtagadják a  másik Szerződő Fél által a  saját állampolgárai részére kiadott személyzeti alkalmassági bizonyítványok és engedélyek érvényességének elismerését, a  saját területük feletti repülés végrehajtására. 14. Cikk A légiközlekedés biztonsága (1) A Szerződő Felek bármikor konzultációt kérhetnek a  másik Szerződő Fél által elfogadott biztonsági előírásokat illetően, bármilyen területen, a  léginavigációs berendezésekre, a  légi járművek személyzetére, a  légi járművekre vagy azok üzemeltetésére vonatkozóan. Az ilyen konzultációkat a kéréstől számított harminc (30) napon belül meg kell tartani. (2) Amennyiben az  ilyen konzultációkat követően az  egyik Szerződő Fél megállapítja, hogy a  másik Szerződő Fél az  említett területeken ténylegesen nem tart fenn, és nem alkalmaz olyan biztonsági előírásokat és követelményeket, amelyek az  Egyezmény alapján abban az  időben megállapított minimumszabályokkal legalább azonosak, e Szerződő Fél értesíti a másik Szerződő Felet a megállapításokról, és az ezen minimumszabályoknak való megfeleléshez szükségesnek vélt intézkedésekről és a  másik Szerződő Fél pedig megteszi a  megfelelő korrekciós intézkedést. Amennyiben a másik Szerződő Félnek tizenöt (15) napon belül, vagy esetlegesen hosszabb elfogadott időtartamon belül nem sikerül megtennie a  szükséges intézkedéseket, az  alapul szolgál a  jelen Egyezmény 5. Cikkének alkalmazására. (3) Az Egyezmény (33)  cikkében megállapított kötelezettségek sérelme nélkül Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az  egyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által üzemeltetett légi járműveket, melyek a  másik Szerződő Fél területére érkezve vagy onnan kiindulva nyújtanak szolgáltatásokat, a  másik Szerződő Fél meghatalmazott képviselői az  adott Szerződő Fél területén történő tartózkodás során a  fedélzetre és a  légi jármű környékére kiterjedő vizsgálatnak vessék alá, melynek célja a  légi jármű és személyzete okmányai érvényességének valamint a  légi jármű és annak berendezései általános állapotának ellenőrzése (e cikkben: „forgalmi előtéri ellenőrzés”), feltéve, hogy ez nem eredményez indokolatlan késedelmet. (4) Amennyiben a forgalmi előtéri ellenőrzés vagy a forgalmi előtéri ellenőrzések sorozata súlyos aggályokat kelt azzal kapcsolatosan: a. hogy a légi jármű vagy a légi jármű üzemeltetése nem felel meg az adott időpontban az Egyezmény alapján meghatározott minimumkövetelményeknek; vagy b. hogy ténylegesen nem tartanak fenn, és nem alkalmaznak olyan biztonsági előírásokat és követelményeket, amelyeket az Egyezmény alapján abban az időben megállapítottak; az ellenőrzést végző Szerződő Fél, az  Egyezmény 33.  cikke értelmében, szabadon megállapíthatja, hogy azok a  követelmények, amelyek alapján a  légi járműre vagy a  légi jármű személyzetére vonatkozó bizonyítványokat vagy engedélyeket kiadták vagy érvényesítették, vagy azok a  követelmények, amelyek alapján a  légi járművet üzemeltetik, nem felelnek meg az Egyezmény szerint meghatározott minimum-, vagy a feletti követelményeknek. (5) Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által üzemeltetett légi járműhöz való hozzáférést a  jelen cikk (3)  bekezdése értelmében történő forgalmi előtéri ellenőrzés elvégezése céljára megtagadja azon légitársaság képviselője, a másik Szerződő Fél szabadon következtethet arra, hogy a jelen cikk (4) bekezdése szerinti súlyos aggályok merülnek fel és levonhatja az azon bekezdésben hivatkozott következtetéseket. (6) A Szerződő Felek fenntartják a jogot a másik Szerződő Fél légitársasága vagy légitársasági üzemelési engedélyének azonnali felfüggesztésére vagy módosítására abban az  esetben, ha az  adott Szerződő Fél, akár a  forgalmi előtéri ellenőrzés, konzultáció vagy egyéb eredményeképpen arra a  következtetésre jut, hogy azonnali intézkedés szükséges a légitársaság biztonságos üzemelése érdekében. (7) A jelen cikk (2) vagy (6)  bekezdése értelmében a  Szerződő Felek minden intézkedését meg kell szüntetni, amint az azon intézkedés meghozatalának alapja megszűnik. (8) Ha Magyarország olyan légitársaságot jelölt ki, amelynek szabályozói felügyeletét egy másik EU-tagállam látja el és gyakorolja, a Katari Államot a jelen cikk szerint megillető jogok a biztonsági előírásoknak az adott másik EU-tagállam általi elfogadása, végrehajtása és betartása, valamint az  adott légitársaság üzemeltetési engedélye tekintetében ugyanúgy érvényesülnek. 15. Cikk Jogszabályok és rendelkezések alkalmazása (1) Az egyik Szerződő Fél területére történő, nemzetközi légiközlekedésben részt vevő légijárművek belépésére, ott-tartózkodására, valamint kilépésére, a  légijárművek üzemelésére és navigálására vonatkozó jogszabályokat és rendelkezéseket a másik Szerződő Fél kijelölt légitársaságai által használt légi járműveknek be kell tartaniuk az adott területre történő be-, kilépés és ott tartózkodás során. (2) Az egyik Szerződő Fél területére történő belépéskor, átszálláskor, ott-tartózkodáskor, valamint kilépéskor a  másik Szerződő Fél légitársaságai által szállított utasoknak, poggyásznak, személyzetnek vagy árunak meg kell felelniük a  légi járműben szállított utasoknak, poggyásznak, személyzetnek vagy árunak az  adott Szerződő Fél területére történő belépésére, valamint onnan történő kilépésére vonatkozó, az  adott Szerződő Fél területén alkalmazandó jogszabályoknak és rendelkezéseknek, beleértve a  belépéssel, vámkezeléssel, átszállással, bevándorlással, útlevelekkel, vámeljárásokkal, pénznemekkel, egészségügyi intézkedésekkel, vagy karanténnal, illetve, postai küldemények esetén, a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályoknak és rendelkezéseknek. (3) Egyik Szerződő Fél sem részesítheti előnyben a  saját légitársaságát vagy bármely más légitársaságot a  másik Szerződő Fél olyan kijelölt légitársaságával szemben, amely az  övéhez hasonló légi szolgáltatást nyújt azon jogszabályok és rendelkezések alkalmazása során, amelyeket a  jelen cikk (1) és (2)  bekezdése határoz meg, vagy pedig az  ellenőrzése alatt álló repülőterek, légiútvonalak, léginavigációs szolgálatok és az  ahhoz rendelt felszerelések használatakor. 16. Cikk A légitársasági képviselet (1) Bármelyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának meg kell adni a viszonosság elve alapján a jogot arra, hogy a másik Szerződő Fél területére behozza és fenntartsa a  saját képviselőit valamint a  kereskedelmi, igazgatási és műszaki személyzetét a menetrend szerinti üzemeléssel kapcsolatban. (2) Ezek a  személyzeti követelmények, a  kijelölt légitársaság döntése alapján, kielégíthetőek bármilyen nemzetiségű saját személyzettel vagy bármely, a  másik Szerződő Fél területén üzemelő szervezet, cég vagy légitársaság bármilyen szolgáltatásának használatával, amely engedéllyel rendelkezik ilyen szolgáltatások nyújtására az  adott Szerződő Fél területén. (3) A képviselők és a  személyzet a  másik Szerződő Fél területén hatályos jogszabályok és rendelkezések alá tartozik. A  hatályos jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban mindkét Szerződő Fél megadja a  viszonosság elve alapján és a  lehető legrövidebb időn belül a  szükséges munkavállalási engedélyeket, munkavállalói vízumokat és az  ezekhez hasonló dokumentumokat a  jelen Cikk (1)  bekezdésében meghatározott képviselőknek és személyzetnek. (4) A belső jogi rendelkezések által megengedett mértékig a  Szerződő Felek nem követelik meg a  munkavállalási engedélyeket vagy a  munkavállalói vízumokat vagy az  ezekhez hasonló dokumentumokban olyan személyzettől, akik csak ideiglenesen nyújtanak szolgáltatásokat vagy végeznek el feladatokat. 17. Cikk A közös üzemeltetésre vonatkozó rendelkezések (1) A megjelölt útvonalakon történő menetrend szerinti üzemelés vagy annak értékesítése során az  egyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága, legyen akár üzemeltető légitársaság („operating airline”) akár marketing légitársaság („marketing airline”), az őt kijelölő és engedélyező Szerződő Fél jogszabályai és rendelkezései alapján együttműködési megállapodást köthet, beleértve, de nem korlátozva az alábbiakra: a. az ugyanazon Szerződő Fél légitársaságával vagy légitársaságaival; b. a másik Szerződő Fél bármely kijelölt légitársaságával; vagy c. egy harmadik Fél légitársaságával vagy légitársaságaival. Amennyiben az ilyen harmadik Fél nem engedélyez a másik Szerződő Fél légitársaságai és más légitársaságok között hasonló megállapodásokat, ezen harmadik országba irányuló, onnan induló és azon keresztül végzett üzemelés esetén, az említett másik Szerződő Fél légügyi hatósága jogosult arra, hogy ne fogadja el ezeket a megállapodásokat. (2) A jelen Cikk (1) bekezdésében megállapított jogosultságok csak akkor gyakorolhatóak, amennyiben: a. minden légitársaság a  megfelelő forgalmi jogokat gyakorolja és arról az  érintett légügyi hatóságokat értesítették. b. minden eladott jegyre vonatkozóan a  légitársaság felvilágosítást ad a  jegy vásárlójának a  vásárlás helyén arról, hogy melyik légitársaság fog üzemelni a szolgáltatás minden egyes szakaszán és hogy a vásárló ezáltal melyik légitársasággal vagy légitársaságokkal lép szerződéses jogviszonyba. (3) Azon közös üzemelési szolgáltatások, amelyet valamelyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága mint marketing légitársaság („marketing airline”) lát el, nem számítható bele a  légitársaságot kijelölő Szerződő Felet megillető frekvenciákba és a kapacitásba. 18. Cikk Konzultáció (1) A Szerződő Felek Légügyi Hatóságai kötelesek időről időre konzultálni egymással, hogy biztosítsák a  szoros együttműködést jelen Megállapodás és Függelékei alkalmazásával, rendelkezéseinek való megfelelőséggel kapcsolatos kérdésekben. (2) Az ilyen konzultációkat a  légügyi hatóságok között, az  írásbeli kérelemnek a  másik Szerződő Fél általi kézhez vételétől számított hatvan (60) napon belül meg kell kezdeni, hacsak erről a Szerződő Felek másképp nem egyeznek meg. 19. Cikk Viták rendezése (1) Szerződő Felek között a  jelen Megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó bármely vita esetén, a Szerződő Felek kötelesek megkísérelni elsőként az egymás között folytatott, tárgyalásos rendezést. (2) Amennyiben a  Szerződő Felek nem képesek tárgyalással rendezni a  vitát, megegyezhetnek abban, hogy a  vitát döntéshozatalra átadják egy másik személynek, vagy testületnek; ha nincs ilyen megegyezés, bármelyik Szerződő Fél kérésére egy 3 tagú választottbírákból álló bíróság elé terjesztik a kérelmet, amelyből 1-1 főt a Szerződő Feleknek kell jelölniük, míg a 3. főt az előbbi 2 jelölt együttesen jelöli. Mindkét Szerződő Fél köteles kinevezni egy választottbírót a vita választott bíróság általi elbírálásáról szóló kérelem diplomáciai útvonalon történő kézhez vételétől számított hatvan (60) napon belül, míg a 3 bírót újabb hatvan (60) napon belül kell kijelölni. Amennyiben valamelyik Szerződő Félnek nem sikerül bírót kineveznie az említett határidőn belül, vagy nem sikerül 3. bírót kijelölni vagy az említett időn belül, úgy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának Elnöke nevez ki bármely Szerződő Fél kérésére bírót vagy bírókat, ahogyan a  helyzet azt megkívánja. Amennyiben az  Elnök valamelyik Szerződő Fél állampolgárságával bír, akkor annak a rangidős elnökhelyettesnek kell elvégeznie a jelölést, akinél nem lép fel semmilyen kizáró ok. Ebben az esetben a harmadik bírónak egy harmadik állam állampolgárának kell lennie és ő jár el a választottbíróság elnökeként. (3) A választottbíróság határozza meg bíráskodásának kereteit a  jelen Megállapodással összhangban, valamint a saját eljárásrendjét. (4) A választottbíróság jelen cikk (2) bekezdése alapján meghozott döntése kötelező a vitában érintett Szerződő Felekre nézve. (5) Amennyiben valamelyik Szerződő Fél nem tartja be a döntést, úgy az jogalapot ad a másik Szerződő Félnek a jelen Megállapodás 5. Cikkének alkalmazására. (6) Mindkét Szerződő Fél viseli a  saját maga által jelölt bíró költségeit. Az  egyéb, a  bíróságot érintő költségeket és kiadásokat a Szerződő Felek egyenlő arányban osztják el egymás közt. 20. Cikk A megállapodás módosítása (1) Amennyiben bármely Szerződő Fél szükségesnek tartja a  jelen Megállapodás rendelkezéseinek módosítását, amennyiben arról Szerződő Felek között egyetértés van, és ha szükséges, a 18. Cikk szerinti konzultációt követően, a módosítás akkor lép hatályba, ha a Szerződő Felek diplomáciai levelezésben rögzítik, hogy a módosítás hatályba lépésére vonatkozó belső jogi követelmények teljesültek. (2) A jelen Megállapodás Függelékének módosításához a  Szerződő Felek légügyi hatóságainak közvetlen megállapodása szükséges. Az  ilyen módosítások ideiglenesen alkalmazhatók a  légügyi hatóságok által közösen megállapított dátumtól kezdve és e megállapodás 24. Cikkének megfelelően lépnek hatályba. 21. Cikk Nyilvántartásba vétel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél A jelen Megállapodás és az  ahhoz csatolt módosítások nyilvántartásba vételre kerülnek a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél. 22. Cikk Többoldalú Egyezményekkel való összhang Amennyiben egy, a  mindkét Szerződő Felet érintő többoldalú légiközlekedési egyezmény lép hatályba, a  jelen Megállapodást és annak Függelékének vonatkozó rendelkezéseit aszerint módosítani kell. 23. Cikk Felmondás Bármely Szerződő Fél bármikor tájékoztathatja diplomáciai úton írásban a  másik Szerződő Felet arról, hogy a  Szerződés felmondása mellett döntött; ezt a  tájékoztatást egyidejűleg el kell juttatni a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez is, ilyen esetben a  jelen Megállapodás megszűnik a  tájékoztatás másik Szerződő Fél által történő kézhezvételét követő tizenkét (12) hónap múlva kivéve, ha a  fenti időszakon belül a  jelen Megállapodás megszűnésére vonatkozó értesítést visszavonják. Amennyiben a másik Szerződő Fél nem ismeri el a  felmondásról szóló értesítés kézhezvételét, úgy kell tekinteni, mintha azt az  értesítést a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet általi kézhezvétel után tizennégy (14) nappal kapta volna meg. 24. Cikk Hatályba lépés Jelen Megállapodás a  Szerződő Felek vonatkozó jogi eljárásainak megfelelően kerül jóváhagyásra. Továbbá mindkét Szerződő Fél értesíti a  másik Szerződő Felet diplomáciai csatornákon keresztül arról, hogy befejeződött az  alkotmányos eljárási követelményeik teljesítése. A  jelen Megállapodás az  erről szóló későbbi értesítés kézhez vételétől számított harmincadik napon lép hatályba. Jelen Megállapodás hatályba lépésével a  Magyar Köztársaság Kormánya és Katar Állam Kormánya között, 2002. június 12-én aláírt légiközlekedési megállapodás hatályát veszti. A fentiek hiteléül, a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak aláírták a jelen Megállapodást. Készült két példányban, Dohában 2016. október hó 10. napján, magyar, arab és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó. Magyarország Katar Állam Kormánya nevében Kormánya nevében Függelék Útvonalak 1. A Magyarország által kijelölt légitársaságok által üzemeltethető útvonalak: KIINDULÁSI PONT KÖZBENSŐ PONTOK CÉLPONT TÚLI PONTOK Bármely pont Magyarországon Bármely pont Bármely pont Katarban Bármely pont Útvonalak 2. Katar Állam által kijelölt légitársaságok által üzemeltethető útvonalak: KIINDULÁSI PONT KÖZBENSŐ PONTOK CÉLPONT TÚLI PONTOK Bármely pont Katarban Bármely pont Bármely pont Magyarországon Bármely pont Megjegyzés: A megjelölt útvonalakon lévő bármely pont vagy pontok kihagyhatóak mindkét Szerződő Fél kijelölt légitársaságai által vagy bármilyen sorrendben üzemeltethetőek bármelyik vagy mindegyik járat esetében, amennyiben az indulás vagy az érkezés pontja az állampolgárságuk szerinti ország területén van.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 24. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke