180/2009. (XII. 29.) FVM rendelete a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól.

180/2009. (XII. 29.) FVM rendelete a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-ának (2) bekezdése 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendelet hatálya a közegészségügyi szempontból jelentős Salmonella szerotípusok elleni védekezésre terjed ki. Az egyes állatállományok vonatkozásában közegészségügyi szempontból jelentős Salmonella szerotípusok körét az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) rendeletben határozza meg. (2) E rendeletet a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2160/2003/EK rendelet) I. mellékletében meghatározott állatfajokra és meghatározott hasznosítású állatállományokra kell alkalmazni. (3) E rendeletet – a 2160/2003/EK rendelettől eltérve a brojlercsirke- és pulykaállományokból származó, kis mennyiségű friss hússal való közvetlen ellátásra vonatkozó átmeneti intézkedés megállapításáról szóló 2009. március 13-i 199/2009/EK bizottsági rendelettel összhangban – nem kell alkalmazni azon házityúk brojler- és hízópulyka-állományokra, amelyek termelői az állományból származó, az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.10. pontjában meghatározott friss hússal a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló külön jogszabály szerinti kis mennyiségben látják el a) a végső fogyasztókat, vagy b) a végső fogyasztókat friss hússal közvetlenül ellátó, helyi kiskereskedelmi egységeket. (4) Azon állatfajok, állományok, illetve hasznosítási irányok vonatkozásában, melyekre nézve e rendelet nem tartalmaz előírásokat, de a 2160/2003/EK rendelet I. mellékletében szerepelnek, a szalmonellózis elleni védekezést (a továbbiakban: védekezés) az élelmiszeripari vállalkozó, gazdaság, illetve keltető (a továbbiakban: vállalkozó) önkéntesen kezdeményezheti a telephelye szerint illetékes kerületi hivatalnál járványügyi intézkedési terv benyújtásával. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. házityúk: a Gallus gallus fajba tartozó egyed, 2. pulyka: a Meleagris gallopavo fajba tartozó egyed, 3. házityúk tojóállomány: árutojás termelő házityúk-állomány, 4. keltetőüzem légtere: járványvédelmi szempontból egy légtérként kezelt, egy vagy több keltetőgép légtere vagy az előkeltető, illetve utókeltető terem légtere. (2) A rendelet végrehajtása során a 2160/2003/EK rendelet szerinti fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell. Az állategészségügyi hatóság feladatai 3. § (1) Az országos főállatorvos felügyeli a nemzeti ellenőrzési programok kidolgozását és végrehajtását. (2) Az országos főállatorvos rendelkezései alapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) a) kidolgozza, bevezeti, a védekezés időközi eredményeinek birtokában felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a 2160/2003/EK rendelet szerinti nemzeti ellenőrzési programokat, egyeztetve az érintett ágazati termékpálya szervezeteivel, b) összegyűjti a nemzeti ellenőrzési programok végrehajtása során alkalmazott eszközök és kapott eredmények értékeléséhez szükséges adatokat, és azokat évenként megküldi a Bizottság részére, c) ellenőrző vizsgálatokat végeztet a házityúkot és pulykát tartó gazdaságokban, az élelmiszeripari és – szükség esetén – a takarmányipari vállalkozások telephelyein annak céljából, hogy azok eleget tesznek-e a védekezéssel kapcsolatos jogszabályokban foglaltaknak, d) alaptanulmányokat végeztet a szalmonella fertőzöttség felmérése céljából, e) a nemzeti ellenőrzési programok keretében vizsgálatok végzésére jogosult magánlaboratóriumokat engedélyezi, f) az engedélyezett és akkreditációval rendelkező laboratóriumok közül kijelöli a nemzeti ellenőrzési programok keretében hatósági minták vizsgálatára, illetve 'O' csoporttipizálásra jogosult laboratóriumokat. (3) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) a) ellenőrzi és felügyeli a kerületi hivatalok nemzeti ellenőrzési programok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét, b) ellenőrzi az engedélyezett magánlaboratóriumok nemzeti ellenőrzési programok végrehajtásával kapcsolatos vizsgálati tevékenységét, c) ellenőrizheti bármely – e rendelet hatálya alá tartozó állomány – esetében a mintavételezést, d) a szalmonella-fertőzöttség származásának felderítése érdekében járványügyi nyomozást folytathat, e) engedélyezi és elrendeli a 9. § (10) bekezdése szerinti ismételt vizsgálatot, f) ellátja a 2160/2003/EK európai rendeletnek a baromfi szalmonellózis elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 1177/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1177/2006/EK rendelet) szerinti hatósági feladatokat, g) gondoskodik a nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtásában résztvevő hatósági és jogosult állatorvosok képzéséről, h) a szakmai szervezetekkel egyeztetve részt vesz a vállalkozók képzésében, i) a védekezés helyzetéről félévente jelentést küld az MgSzH Központnak, illetve kérésre adatot szolgáltat. (4) A kerületi hivatal a) nyilvántartásba veszi az érintett vállalkozókat, és a betelepíthető légtereket a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló külön jogszabály alapján kiadott tenyészetkódon belül arab számmal megjelöli, b) az érintett takarmányipari vállalkozók külön jogszabály szerinti ellenőrzése során elvégzi az e jogszabályban előírt ellenőrzéseket is, c) értékeli a járványügyi intézkedési tervet és határozatot hoz annak elfogadásáról vagy elutasításáról, d) szervezi a nemzeti ellenőrzési programok, illetve a (2) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálatokhoz szükséges mintavételt, e) intézkedik e rendelet hatálya alá tartozó pozitív vizsgálati eredmény esetén, f) kiadja és az e rendeletben meghatározott esetekben visszavonja a mentességről szóló hatósági bizonyítványt, g) engedélyezi a betelepítést, h) Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertőzöttség esetén hatósági mintavételt végez a szigorított fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzésére, i) adatot szolgáltat az MgSzH területi szerve részére. (5) A kerületi hivatal által kijelölt hatósági vagy jogosult állatorvos a) a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti vizsgálatokhoz és a nemzeti ellenőrzési programok szerinti hivatalból indított eljárás során mintát vesz (a továbbiakban: hatósági minta) a 2. számú melléklet alapján, b) e rendelet szerint, továbbá az MgSzH Központ, illetve az MgSzH területi szervének megkeresése alapján adatot szolgáltat. (6) A magánállatorvos a) ellenjegyzi a vállalkozó által elkészített járványügyi intézkedési tervet, b) a vállalkozó kezdeményezésére mintát vesz (a továbbiakban: vállalkozói minta) az 1. számú melléklet alapján, c) az MgSzH Központ, az MgSzH területi szerve, illetve a kerületi hivatal megkeresése alapján adatot szolgáltat. A laboratóriumok feladatai 4. § (1) A nemzeti referencia laboratórium (a továbbiakban: NRL) feladatait az MgSzH Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága látja el. (2) Az NRL feladatai: a) ellátja a Közösség zoonózis epidemiológiai és szalmonella referencialaboratóriumairól és a nemzeti szalmonella referencialaboratóriumokról szóló, 2004. július 20-i 2004/564/EK bizottsági határozatának II. Mellékletében foglaltak szerinti kötelezettségeket és feladatokat, b) elvégzi a nemzeti ellenőrzési programok végrehajtása során vett minták szerotipizálását, c) elvégzi a vakcinatörzs elkülönítésére irányuló vizsgálatot a 9. § (9) bekezdése szerint, d) elvégzi az MgSzH területi szerve által a 9. § (10) bekezdése alapján elrendelt ismételt vizsgálatot, illetve meghatározza az ez esetekben alkalmazandó mintavételi eljárást, e) járványügyi nyomozás esetén összehasonlító fágtipizálási vizsgálatokat végez, f) elvégzi a (5) bekezdés szerinti ismételt hatósági minta vizsgálatát, az antimikrobiális gátló hatásra vonatkozó vizsgálattal együtt. (3) Az MgSzH Központ által kijelölt hatósági laboratóriumok a) elvégzik a hatósági minták bakteriológiai vizsgálatát a 2160/2003/EK rendelet 12. cikkében foglaltak szerint, b) a hatósági minták vizsgálatán túl elvégezhetik a vállalkozói minták bakteriológiai vizsgálatát is, a 2160/2003/EK rendelet 12. cikkében foglaltak szerint, c) elvégzik a 11. § (3) bekezdése szerinti vizsgálatokat, majd az izolált törzset szerotipizálás céljából az NRL-be küldik, d) e rendelet szerint, illetve megkeresésre adatot szolgáltatnak az MgSzH Központ, az MgSzH területi szerve, illetve a kerületi hivatal részére. (4) Az MgSzH Központ által engedélyezett magánlaboratóriumok a) elvégzik a vállalkozói minták bakteriológiai vizsgálatát a 2160/2003/EK rendelet 12. cikkében foglaltak szerint, b) közül a 3. § (2) bekezdés f) pontja alapján kijelöltek elvégzik a hatósági minták bakteriológiai vizsgálatát a 2160/2003/EK rendelet 12. cikkében foglaltak szerint, illetve elvégzik a 11. § (3) bekezdése szerinti vizsgálatokat, majd az izolált törzset szerotipizálás céljából az NRL-be küldik, c) az elvégzett vizsgálatok eredményeiről negyedévente összesítést küldenek az MgSzH területi szervének, illetve megkeresésre adatot szolgáltatnak az MgSzH Központ, az MgSzH területi szerve, illetve a kerületi hivatal részére. (5) A minták vizsgálatának eredményéről a vizsgáló laboratórium értesíti a vállalkozót, a mintavevő állatorvost, a kerületi hivatalt, illetve pozitív eredmény esetén az MgSzH területi szervét is. (6) A vizsgáló laboratóriumok kötelesek az általuk elvégzett vizsgálatokról naprakész nyilvántartást vezetni és valamennyi erre vonatkozó dokumentumot 3 évig megőrizni. (7) A vizsgáló laboratórium köteles jelezni az MgSzH területi szervének és a kerületi hivatalnak, ha a vizsgált minták a normális bélflórát sem tartalmazzák. Ebben az esetben az érintett állatállományra vagy légtérre vonatkozóan a kerületi hivatal mindaddig megtiltja az állatok, a keltetőtojás és az árutojás ki-, illetve beszállítását (a továbbiakban: forgalmi korlátozás), amíg a vállalkozónál vett minta legalább a normális bélflórát nem tartalmazza. Amennyiben a steril minta hatósági minta volt, a forgalmi korlátozás csak azután oldható fel, ha a vállalkozó a hatóság költségeit megtérítette. Az ismétlő minta vizsgálatát – az antimikrobiális gátló hatásra irányuló vizsgálattal együtt – az NRL végzi el, a mintavétel és a vizsgálatok költségei a vállalkozót terhelik. A steril minta vizsgálata alapján mentességről szóló hatósági bizonyítvány nem adható ki. A vállalkozó feladatai 5. § A 8. § (1) bekezdése alapján a védekezésre kötelezett, illetve a védekezést önállóan vállaló vállalkozó köteles: a) a nemzeti védekezési programokba bejelentkezni a 8. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, b) a 8. § (4) bekezdése alapján elkészíteni a járványügyi intézkedési tervet és az abban foglalt szalmonellózis felderítésére szolgáló mintavételi vizsgálati programot (a továbbiakban: vizsgálati program), c) elvégeztetni a vizsgálati program szerinti vállalkozói mintavételeket és a minták vizsgálatát, d) a hatósági mintavétel végrehajtására a vizsgálati program szerinti időpont előtt legkésőbb 48 órával felkérni a hatósági vagy a jogosult állatorvost, e) gondoskodni a fertőzött légtér kiürítését követően a tartási hely (az épület, annak felszerelési és berendezési tárgyai, a hozzá tartozó helyiségek és közlekedő utak) takarításáról és az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló külön jogszabály szerinti szigorított fertőtlenítéséről, valamint rágcsáló- és rovarirtásáról, f) Salmonella Enteritidistől, illetve Salmonella Typhimuriumtól eltérő szerotípussal való fertőzöttség esetén – a 11. § (7) bekezdésében meghatározott kivétellel – az érintett légtér újratelepítése előtt környezeti tamponmintával megbizonyosodni a fertőtlenítés hatékonyságáról, g) a vizsgálati programról nyilvántartást vezetni és a programra vonatkozó valamennyi dokumentumot 3 évig megőrizni. A dokumentációnak tartalmaznia kell a mintázott állományra és a mintára vonatkozó adatokat is (a mintavétel ideje, az állomány azonosítója a mintázott járványtani egységre, légtérre megadva, az állomány kora a mintázáskor, a minta jellege, a minta kódszáma, a vizsgáló laboratórium, valamint a vizsgálat eredménye). Költségek viselése 6. § (1) A vizsgálati program szerinti vállalkozói minták vizsgálatát – beleértve a takarmány-vállalkozónál végzett vizsgálatot is – az érintett vállalkozó költségére kell elvégezni. (2) A hatósági minta helyettesíti a vállalkozói mintát, amennyiben a vizsgálati programban a vállalkozói minta vételére 3 napon belül sor került volna. (3) A hatósági minták vizsgálatának költségei a 4. § (7) bekezdése és a 9. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével az államot terhelik. A védekezés célja 7. § (1) A védekezés során a) a házityúk tenyészállományok esetében a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban egyes szalmonella-szerotípusok gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és a 2160/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. június 30-i 1003/2005/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1003/2005/EK rendelet) 1. cikke, b) házityúk tojóállományok esetében a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő egyes szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, valamint az 1003/2005/EK rendelet módosításáról szóló 2006. július 31-i 1168/2006/EK bizottsági rendelete (a továbbiakban 1168/2006/EK rendelet) 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjának i. alpontja, c) házityúk brojlerállományok esetében a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a brojlercsirkékben előforduló Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és az 1091/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. június 12-i 646/2007/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 646/2007/EK rendelet) 1. cikke (1) bekezdése, d) a tenyész- és hízópulyka-állományok esetében a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pulykákban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2008. június 20-i 584/2008/EK rendelete (a továbbiakban: 584/2008/EK rendelet) 1. cikke (1) bekezdése b) pontja szerinti célt kell elérni. (2) A védekezés során a vonatkozó közösségi jogszabályok, valamint az alábbi bizottsági határozatokkal jóváhagyott nemzeti ellenőrzési programok szerint kell eljárni: a) a Bizottság 2006/759/EK határozata (2006. november 8.) a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról, b) a Bizottság 2007/848/EK határozata (2007. december 11.) a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról, c) a Bizottság 2008/815/EK határozata (2008. október 20.) a Gallus gallus brojlercsirke-állományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról, d) a Bizottság 2009/771/EK határozata (2009. október 20.) a pulykákban előforduló szalmonellafertőzés elleni védekezésre irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról. Részvétel a védekezési programban, betelepítés 8. § (1) A védekezés kötelező: a) valamennyi tenyészpulyka-állományban, b) a legalább 250 egyedből álló házityúk tenyészállományban, c) a legalább 50 egyedből álló házityúk tojóállományban d) valamennyi, e rendelet hatálya alá tartozó házityúk brojler- és hízópulyka-állományban, a 2160/2003/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdése szerinti állományok kivételével. (2) A védekezés önkéntes: a) a keltetőüzemet üzemeltető vállalkozók részére, b) a 250 egyednél kevesebb egyedből álló házityúk tenyészállományban, c) az 50 egyednél kevesebb egyedből álló házityúk tojóálloányban, d) azon állatfajok, állományok, illetve hasznosítási irányok vonatkozásában, melyekre nézve e rendelet nem tartalmaz előírásokat. (3) Az (1) bekezdés szerint védekezésre kötelezett, illetve a védekezést önkéntesen vállaló vállalkozónak a baromfiállomány, illetve keltetőüzem magánállatorvosi felügyeletét ellátó állatorvos által ellenjegyzett járványügyi intézkedési terv benyújtásával kell a nemzeti ellenőrzési programokban való részvételre jelentkeznie a telephelye szerint illetékes kerületi hivatalnál, amely a vállalkozókat a 3. § (4) bekezdésének a) pontja alapján nyilvántartásba veszi. (4) A járványügyi intézkedési tervet a járványvédelem általános szabályai, a jó higiéniai gyakorlat és a vonatkozó hazai és uniós jogi aktusok szerint kell kidolgozni. A tervnek tartalmaznia kell legalább az új állomány betelepítésekor, illetve az új keltetőtojások keltetőbe helyezésekor elvégzendő megelőző intézkedések (pl. takarítás, fertőtlenítés stb.) körét, a rendszeres kártevőirtási tervet és az általános járványügyi higiéniai intézkedések körét (pl. személyi higiéniai szabályok, az állatforgalommal kapcsolatos higiéniai feltételek, az állati eredetű melléktermék kezelésének szabályai, az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának szabályai, az ivóvíz- és takarmányhigiéniai szabályok, saját takarmánykeverő üzem esetén külön kitérve a gazdaságon belüli takarmányhigiéniai intézkedésekre). A járványügyi intézkedési tervnek tartalmaznia kell a 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kidolgozott, a szalmonellózis felderítésére szolgáló vizsgálati programot. (5) Az (4) bekezdés szerinti tervet a kerületi hivatalhoz kell benyújtani, házityúk tenyész- és tojóállomány esetében minden betelepítéskor, házityúk brojlerállomány és hízópulyka-állomány esetében az adott év első termelési ciklusába tartozó állomány betelepítésekor. A tervet a kerületi hivatal értékeli, elfogadásáról vagy elutasításáról határozatban dönt. Amennyiben az értékelés során a kerületi hivatal a tervet elégtelennek ítéli, 30 napos határidő megjelölése mellett annak módosítására szólítja fel a vállalkozót. (6) Ha a vállalkozó nem rendelkezik elfogadott tervvel, az érintett állományt úgy kell kezelni, mint amely a) az (1) bekezdés szerint védekezésre kötelezett állományok esetében nem tartozik a nemzeti ellenőrzési programok hatálya alá, és ennek megfelelően a hatósági állatorvos ismeretlen egészségügyi állapotú állománnyá minősíti azt, b) a védekezést önkéntesen vállaló, regisztrált vállalkozó állománya esetén nem vesz részt a védekezésben, c) keltető esetén nem vesz részt a szalmonella elleni védekezésben. (7) Az ismeretlen egészségügyi állapotú házityúk tojóállományból származó étkezései tojások – tekintettel a 2160/2003/EK rendelet II. melléklete D. része 2. pontjára – csak hőkezelt tojástermék előállító üzemben történt hőkezelés után bocsáthatók emberi fogyasztásra. (8) A legalább 50 egyedből álló házityúk tojóállományok esetében csak Salmonella Enteritidistől és Salmonella Typhimuriumtól mentes tojóállományt lehet betelepíteni, függetlenül az állomány korától. (9) Házityúk és pulyka keltetőtojásokat gépi keltetésre felhasználni vagy forgalomba hozni, illetve e rendelet hatálya alá tartozó baromfiállományt továbbtartásra értékesíteni csak Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium mentességről szóló hatósági bizonyítvány birtokában szabad. (10) A szalmonella elleni védekezésben részt vevő házityúk- és pulykaállományok egyedei és termékei (árutojás, keltetőtojás) csak olyan, az Útmutatóban meghatározott kísérőirattal értékesíthetők, illetve szállíthatók, mely a Salmonella-státuszra vonatkozó információkat tartalmazza. Mintavétel, a minták vizsgálata 9. § (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti, és a védekezésben önkéntesen részt vevő, 8. § (2) bekezdése szerinti állományok kötelező vállalkozói mintavételeit az 1. számú mellékletben, hatósági mintavételeit a 2. számú mellékletben meghatározott időpontokban és módon kell elvégezni. (2) A keltetőállomáson vett mintából történő szalmonella kimutatást követően a keltetőtojás eredete szerinti gazdaságban, a származási gazdaság helye szerint illetékes MgSzH területi szerve és a kerületi hivatal értesítése mellett megerősítő mintavétel céljából soron kívüli hatósági mintát kell venni az 1003/2005/EK rendelet mellékletének 2.2.2.2. pontjában meghatározott módon. (3) A mintákat haladéktalanul a vizsgáló laboratóriumba kell küldeni. Amennyiben a minta laboratóriumba érkezése 24 órán belül nem megoldható, a minta 3–5 °C-on legfeljebb 48 órán keresztül tárolható a laboratóriumba érkezésig. A laboratóriumban a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig, amelyet a beérkezéstől számított 48 órán belül és a mintavételtől számított 96 órán belül meg kell kezdeni. (4) A nemzeti ellenőrzési programok mintáinak vizsgálatát csak az MgSzH Központ által kijelölt hatósági vagy engedélyezett magánlaboratóriumok végezhetik a 4. §-ban foglaltak szerint. (5) A minták vizsgálatát e rendelet 1. számú mellékletben foglaltak, a naposkori minták vizsgálatát e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint kell elvégezni. (6) Az e rendelet szerinti vizsgálati programok keretében gyűjtött mintákhoz a mintát vevő állatorvosnak az NRL honlapján közzétett minta szerinti mintakísérő iratot (a továbbiakban: mintakísérő irat) kell csatolnia. A mintakísérő iratot az érintett vállalkozónak is el kell látnia aláírásával. A vizsgáló laboratóriumnak, illetve pozitív eredmény esetén a szerotipizálást végző NRL-nek ugyanezt a mintakísérő iratot kell kitöltenie. A minta vizsgálatra való alkalmatlansága, a mintakísérő irat hiánya vagy nem megfelelő kitöltése esetén a laboratórium a vizsgálatot megtagadhatja. (7) A laboratórium a vizsgálat eredményéről haladéktalanul értesíti a kerületi hivatalt és a mintavevő állatorvost, továbbá pozitív vizsgálati eredmény esetén a vállalkozót, valamint az MgSzH területi szervét is. Pozitív vizsgálati eredmény esetén a laboratórium az izolált törzset megerősítő vizsgálat és szerotipizálás céljából a mintakísérő irat eredeti példányával együtt az NRL-be küldi. A kísérőirat másolatát a vizsgáló laboratórium köteles 3 évig megőrizni. (8) Az NRL az általa elvégzett szerotipizálás eredményét rávezeti a mintakísérő iratra, azt távmásolón haladéktalanul megküldi a törzset izoláló laboratóriumnak, a kerületi hivatalnak, az MgSzH területi szervének és a mintát beküldő állatorvosnak és postai úton az érintett vállalkozónak. A kísérőirat másolatát és a vizsgálati eredményközlő dokumentumot valamennyi érintett fél köteles 3 évig megőrizni. (9) Amennyiben az állományt a kísérőirat szerint az izolált szerotípussal azonos homológ élő szalmonellát tartalmazó vakcinával vakcinázták, az NRL a vállalkozó kérésére elvégzi a vakcinatörzs elkülönítésére irányuló vizsgálatot is. (10) Az MgSzH területi szerve ismételt hatósági vizsgálat elvégzését rendeli el, ha az első mintavétel során nyert vizsgálati eredmények felvetik a mintavétel, a mintaküldés vagy a laboratóriumi vizsgálatok végzésére vonatkozó előírásoknak a vizsgálati eredményt befolyásoló megsértését. Az ismétlő minta vételének szabályait az NRL határozza meg, és annak vizsgálatát csak az NRL végezheti el. (11) Az MgSzH Központ által erre kijelölt és engedéllyel rendelkező laboratórium az 'O' csoporttipizálás eredményéről haladéktalanul értesíti a mintavevő állatorvost, a vállalkozót, a kerületi hivatalt és az MgSzH területi szervét is, valamint az izolált törzset az NRL-be küldi szerotipizálás céljából. A hatóságilag mentes állományok 10. § (1) A védekezésben részt vevő állományokat és keltetőket a kerületi hivatal Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium vonatkozásában mentesnek minősítheti. A vállalkozó kérelmére az igazolás valamennyi/más szerotípus(ok)ra is kiterjeszthető, amennyiben azok jelenlétét a laboratórium vizsgálata kizárta. A minősítést a vállalkozónak kell kérelmeznie az állomány helye szerint illetékes kerületi hivatalnál. (2) A mentességről szóló hatósági bizonyítványt negatív eredményű minta alapján a kerületi hivatal a 4. számú melléklet szerint adja ki. (3) A vállalkozónál egy állomány akkor is mentesnek minősíthető, ha az adott gazdaság más állományában pozitív mintákat is találtak, amennyiben a kerületi hivatal megbizonyosodik a pozitív állomány megfelelő járványvédelmi izoláltságáról. (4) Az állomány tartási helyének változása esetén új mentességről szóló hatósági bizonyítványt kell beszerezni, amelyet a vizsgálati programban soron következő vizsgálat negatív eredménye alapján kell kiadni. Eljárás pozitív vizsgálat eredmény esetén 11. § (1) Amennyiben a házityúk tenyész- vagy tojóállományban, tenyészpulyka-állományban, illetve a keltetőüzemben vett minta pozitív eredményű, a vállalkozó 22 munkanapon belül felülvizsgálja járványügyi intézkedési tervét, és ismételt jóváhagyásra benyújtja azt a kerületi hivatalhoz. A felülvizsgált tervnek tartalmaznia kell a higiéniai viszonyok, különösen a fertőtlenítési eljárások és a kártevőirtás hatékonyságának felülvizsgálatát, a fertőződés lehetséges okára vonatkozó vizsgálatok eredményét és a szükségesnek tartott intézkedések felsorolását. A tervet a kerületi hivatal 22 munkanapon belül értékeli és amennyiben a tervet járványvédelmi szempontból elégtelennek ítéli, annak módosítására szólítja fel a vállalkozót. (2) Amennyiben a házityúk brojler-, illetve a hízópulyka-állományban vett minta pozitív eredményű, a vállalkozó az eredmény kézhezvételét követően 11 munkanapon belül felülvizsgálja járványügyi intézkedési tervét, és ismételt jóváhagyásra benyújtja azt a kerületi hivatalhoz. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a higiéniai viszonyok, különösen a fertőtlenítési eljárások és a kártevőirtás (rovar- és rágcsálóirtás) hatékonyságának felülvizsgálatát, a fertőződés lehetséges okára vonatkozó vizsgálatok eredményét és a szükségesnek tartott intézkedések felsorolását. A tervet a kerületi hivatal 11 munkanapon belül értékeli és amennyiben a tervet járványvédelmi szempontból elégtelennek ítéli, annak módosítására szólítja fel a vállalkozót. (3) Ha a házityúk brojler-, illetve a hízópulyka-állomány szalmonella vizsgálatának eredménye pozitív, a vállalkozó kezdeményezésére az MgSzH Központ által erre kijelölt és engedéllyel rendelkező laboratóriumban lehetőség van csoportspecifikus 'O'ellenanyag felhasználásával a Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium szerotípusokkal való fertőzöttség gyors kizárására. Ebben az esetben az izolált törzset az 'O' csoporttipizálást végző laboratórium küldi meg az NRL-be a szerotípus pontos meghatározására. (4) Amennyiben csoport-specifikus 'O' ellenanyag felhasználásával a Salmonella Typhimurium, illetve Salmonella Enteritidis fertőzöttség kizárható, akkor az adott házityúk brojler- vagy hízópulyka-állomány a kerületi hivatal határozatával bocsátható bocsátható. Egyidejűleg a (2) és az (5) bekezdés szerinti intézkedéseket is alkalmazni kell. (5) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL a Salmonella Enteritidistől, illetve Salmonella Typhimuriumtól eltérő szerotípussal való fertőzöttséget állapít meg, a kerületi hivatal – amennyiben azzal vállalkozó rendelkezik – haladéktalanul visszavonja az állomány adott szerotípusra kiterjedő mentességről szóló hatósági bizonyítványát. A vállalkozó köteles gondoskodni az állomány termelési ciklusát követően a tartási hely (az épület, annak felszerelési és berendezési tárgyai, a hozzá tartozó helyiségek és közlekedő utak) takarításáról és az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló külön jogszabály szerinti szigorított fertőtlenítéséről, valamint rágcsáló- és rovarirtásáról. (6) A vállalkozó az érintett légteret csak akkor telepítheti be újra, ha a fertőtlenítés hatékonyságáról környezeti tamponminta negatív eredményű laboratóriumi vizsgálata alapján megbizonyosodik. A környezeti tamponminta mintavételi és vizsgálati költségei a vállalkozót terhelik. (7) Amennyiben házityúk tenyészállomány esetében az NRL olyan Salmonella szerotípussal való fertőzöttséget állapít meg, amely az 1003/2005/EK rendelet szerinti közösségi célkitűzés körébe tartozik, a takarmány vonatkozásában a 12. § (9) bekezdése szerint, a légtér újbóli betelepítése tekintetében a 12. § (8) bekezdése szerint kell eljárni. Eljárás Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertőzés esetén 12. § (1) Amennyiben a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertőzöttséget állapít meg, az érintett állomány és az abból származó termékek vonatkozásában a kerületi hivatal forgalmi korlátozást rendel el és a mentességről szóló hatósági bizonyítványt haladéktalanul visszavonja. Egyidejűleg a gazdaság többi állományának mentességről szóló hatósági bizonyítványát is vissza kell vonni, amennyiben a fertőzött állomány járványvédelmi izoláltsága nem megfelelően biztosított. (2) A vizsgálatot megismételni kizárólag az MgSzH területi szerve által a 9. § (10) bekezdése szerinti ismételt hatósági mintavétellel lehet. Az ismételt vizsgálathoz a mintavételt a lehető legrövidebb időn belül, csak hatósági vagy jogosult állatorvos végezheti el. A mintákat az NRL vizsgálja, az antimikrobiális gátló hatás kimutatására irányuló vizsgálattal együtt. Amennyiben az ismételt mintavétel eredménye negatív, vagy olyan szalmonella-szerotípussal való fertőzöttséget állapít meg, amelyre a nemzeti ellenőrzési programok nem terjednek ki, valamint antimikrobiális gátló hatás nem mutatható ki, a kerületi hivatal feloldja a forgalmi korlátozást az állomány és termékei vonatkozásában. Amennyiben antimikrobiális gátló hatás mutatható ki, a kerületi hivatal kivizsgálja az antibiotikum-használat körülményeit és a forgalmi korlátozást mindaddig fenntartja, amíg be nem igazolódik, hogy az antibiotikum használatára nem a szalmonellózis kezelése céljából került sor. (3) Amennyiben az ismételt vizsgálat is Salmonella Enteritidissel vagy Salmonella Typhimuriummal való fertőzöttséget állapít meg, vagy az MgSzH területi szerve ismételt vizsgálatot nem rendel el, az érintett állomány a vágóhíddal és a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvossal történő előzetes egyeztetést követően az elkülönített vágásra vonatkozó állat-egészségügyi szabályok megtartása mellett levágatható. (4) Házityúk tenyész- és tenyészpulyka-állományok esetében Salmonella Enteritidis vagy Salmonella Typhimurium fertőzöttség esetén a 2160/2003/EK rendelet II. mellékletének C. része, házityúk tojóállományok esetében a 2160/2003/EK rendelet II. mellékletének D. része szerint kell eljárni. (5) A fertőzött állományból származó hús a szalmonellák ártalmatlanítása nélkül belföldön forgalomba hozható, amennyiben a fertőzött állomány levágását követő feldolgozási folyamatokat elkülönítik az egyéb állati eredetű alapanyagok feldolgozásától, kezelésétől, és a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvost 48 órával a vágást megelőzően értesítették. A fertőzött állomány levágásából és feldolgozásából származó élelmiszer-alapanyag minden legkisebb csomagolási egységén az azonosító jel, illetve a létesítményen belül a nyomonkövetési jelölés közvetlen közelében, valamint a kísérő kereskedelmi dokumentumon jól olvashatóan, letörölhetetlenül fel kell tüntetni a „Csak hőkezelés (alapos sütés vagy főzés) után fogyasztható” szöveget. (6) Amennyiben a fertőzött állományból származó hús a szalmonella ártalmatlanításával kerül feldolgozásra (hőkezelés, hőkezelt termék előállítása), a szalmonella hatékony és igazolt ártalmatlanításáig a fertőzött állomány levágását követő feldolgozási folyamatokat el kell különíteni az egyéb állati eredetű alapanyagok feldolgozásától, kezelésétől, és 48 órával a vágás előtt értesíteni kell az vágóhidat felügyelő hatósági állatorvost. A fertőzött állományból származó élelmiszer-alapanyag minden legkisebb csomagolási egységén az azonosító jel, illetve a létesítményen belül a nyomonkövetési jelölés közvetlen közelében fel kell tüntetni, a „Szalmonellával fertőzött állományból származó” feliratot, és azt csak olyan élelmiszer előállítására lehet felhasználni, amelynek gyártástechnológiai lépései garantálják a végtermék élelmiszer szalmonella mentességét. Minden ilyen élelmiszer tétel szalmonella mentességét a kiskereskedelmi forgalomba bocsátás előtt laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatok eredményével kell igazolni, továbbá erről a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni kell. A szalmonellát már igazoltan nem tartalmazó hőkezelt terméket az üzem saját önellenőrzési eredményére alapozva forgalomba hozhatja. (7) A fertőzött állomány tartási helyének kiürítését követően a vállalkozó köteles gondoskodni a tartási hely (az épület, annak felszerelési és berendezési tárgyai, a hozzá tartozó helyiségek és közlekedő utak) takarításáról és az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló külön jogszabály szerinti szigorított fertőtlenítéséről, valamint rágcsáló és rovarirtásáról. A maradék almot az állati hulladékok kezeléséről szóló külön jogszabályban foglaltak szerint ártalmatlanítani kell. A teendők elvégzése után a vállalkozó értesíti a kerületi hivatalt, aki ellenőrzi a végrehajtott intézkedések hatékonyságát. (8) A kerületi hivatal az érintett légtérbe történő újratelepítést csak akkor engedélyezi, ha a fertőtlenítés hatékonyságáról hatósági környezeti tamponminta negatív eredményű laboratóriumi vizsgálata alapján megbizonyosodik. (9) A fertőzött állománnyal etetett takarmányban a szalmonellák jelenlétét a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló külön jogszabályban foglaltak szerint haladéktalanul meg kell vizsgálni, kivéve a naposkori pozitív minta esetében. A vizsgálat negatív eredménnyel történő lezárásáig a takarmány csak a fertőzött állománnyal etethető. A takarmány fertőzöttségének megállapítása esetén a takarmányt a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló külön jogszabályban foglaltak szerint ártalmatlanítani kell, és az annak tárolására, illetve szállítására használt eszközöket fertőtleníteni kell. Fertőzöttség megállapítása esetén a takarmány forrása szerinti takarmányipari vállalkozónál külön vizsgálatot kell tartani szalmonellák felderítésére. (10) Azokban a keltetőüzemekben, ahová fertőzött állományból származó keltetőtojás került, a 2160/2003/EK rendelet II. mellékletének C. részének 3. és 5. pontja szerint kell eljárni, továbbá a (7) és (8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Amennyiben a keltetőüzem rendelkezik mentességről szóló hatósági bizonyítvánnyal, a kerületi hivatal azt haladéktalanul visszavonja. A keltetőüzem köteles nyilvántartásai alapján a szennyezettség forrásának felderítésében közreműködni és a költségeket viselni. Eljárás keltetőüzemekben előforduló szalmonella fertőzöttség esetén 13. § (1) Amennyiben a keltetőüzemben vett minta vizsgálatakor a szerotipizálás során az NRL a Salmonella Enteritidistől, illetve Salmonella Typhimuriumtól eltérő szerotípussal való fertőzöttséget állapít meg, – amennyiben a vállalkozó azzal rendelekezik – a kerületi hivatal haladéktalanul visszavonja az érintett légtér adott szerotípusra kiterjedő mentességről szóló hatósági bizonyítványát. (2) Amennyiben a keltetőüzemben vett minta vizsgálatakor a szerotipizálás során az NRL Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimurium fertőzöttséget állapít meg, a kerületi hivatal haladéktalanul visszavonja az érintett légtér mentességről szóló hatósági bizonyítványát és forgalmi korlátozást rendel el. Az érintett légtérben tartott összes tojást és kikelt csibét, illetve pipét az állati hulladékok kezeléséről szóló külön jogszabályban foglaltak szerint meg kell semmisíteni. A keltetőt üzemeltető vállalkozó egyúttal saját költségére intézkedik a 9. § (2) bekezdése szerinti megerősítő vizsgálat elvégzéséről. Pozitív eredményű vizsgálat esetén a tenyészállomány vonatkozásában a 12. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. (3) A keltetőüzem fertőzött légterének kiürítését követően a vállalkozó köteles gondoskodni a légtér (az épület, annak felszerelési és berendezési tárgyai, a hozzá tartozó helyiségek és közlekedő utak) takarításáról és az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló külön jogszabály szerinti szigorított fertőtlenítéséről, valamint rágcsáló- és rovarirtásáról. (4) A keltetőüzem érintett légtere csak akkor telepíthető be újra, ha a) Salmonella Enteritidis, illetve Salmonella Typhimuriumtól eltérő szerotípussal való fertőzöttség esetén a vállalkozó a fertőtlenítés hatékonyságáról környezeti tamponminta negatív eredményű – saját költségére végzett – laboratóriumi vizsgálatával megbizonyosodik. b) Salmonella Enteritidissel, illetve Salmonella Typhimuriummal való fertőzöttség esetén a kerületi hivatal a fertőtlenítés hatékonyságáról környezeti tamponminta negatív eredményű laboratóriumi vizsgálatával megbizonyosodik. (5) Az adott légtérbe való újratelepítést követően új mentességről szóló hatósági bizonyítványt kell kérelmezni, amelyet a következő negatív eredményű vizsgálat alapján kell kiadni. Gyógykezelésre és vakcinázásra vonatkozó szabályok 14. § (1) A nemzeti ellenőrzési programok keretében az antimikrobiális hatású készítmények alkalmazása tekintetében az 1177/2006/EK rendelet 2. cikkének előírásai szerint kell eljárni. (2) A baromfiállományok szalmonellózis elleni vakcinázása nem kötelező, az önkéntes vakcinázás során az 1177/2006/EK rendelet előírásai szerint kell eljárni. A szalmonellózis elleni vakcinás védekezés részletes programját a 8. § (4) bekezdése szerinti járványügyi intézkedési tervnek tartalmaznia kell. (3) A vakcina alkalmazásáról dokumentációt és kezelési naplót kell vezetni, amelyet a kerületi hivatal kockázatbecslés alapján ellenőriz. Az ellenőrzésnek külön ki kell terjednie a vakcinázási program szakszerűségére és az oltóanyag használati utasítás szerinti alkalmazására. A megfelelő mennyiségű oltóanyag felhasználását a vállalkozónak számlával, a vakcina szakszerű használatának megtörténtét az állatorvosnak aláírásával, pecsétlenyomatával kell igazolnia. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól szóló 2/2008. (I. 4.) FVM rendelet hatályát veszti. (3) Ez a rendelet a Közösség zoonózis epidemiológiai és szalmonella referencialaboratóriumairól és a nemzeti szalmonella referencialaboratóriumokról szóló, 2004. július 20-i 2004/564/EK bizottsági határozat 3. cikkének és II. mellékletének való megfelelést szolgálja. (4) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az Európai Parlament és a Tanács 2160/2003/EK rendelete (2003. november 17.) a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről, b) a Bizottság 1003/2005/EK rendelete (2005. június 30.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban egyes szalmonella-szerotípusok gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és a 2160/2003/EK rendelet módosításáról, c) a Bizottság 1168/2006/EK rendelete (2006. július 31.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő egyes szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, valamint az 1003/2005/EK rendelet módosításáról, d) a Bizottság 1177/2006/EK rendelete (2006. augusztus 1.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a baromfi szalmonellózis elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról, e) a Bizottság 646/2007/EK rendelete (2007. június 12.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a brojlercsirkékben előforduló Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és az 1091/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, f) a Bizottság 584/2008/EK rendelete (2008. június 20.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pulykákban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, g) a Bizottság 199/2009/EK rendelete (2009. március 13.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől eltérve a brojlercsirke- és pulykaállományokból származó, kis mennyiségű friss hússal való közvetlen ellátásra vonatkozó átmeneti intézkedés megállapításáról. Gráf József s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter