← Magyarország

2015. XX. törvény a Magyarország Kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság Kormánya közötti Légiközlekedési Megállapodás kihirdetéséről.

Röviden

Ez a törvény a Magyarország Kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szól, felhatalmazást adva annak kötelező hatályának elismerésére. A megállapodás célja a két ország közötti polgári légi járatok létrehozása és működtetése.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
2015. XX. törvény a Magyarország Kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság Kormánya közötti Légiközlekedési Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország Kormánya és az  Azerbajdzsáni Köztársaság Kormánya közötti Légiközlekedési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: Have agreed as follows: A törvényt az Országgyűlés a 2015. március 17-i ülésnapján fogadta el. LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS AZ AZERBAJDZSÁNI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT Magyarország Kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság Kormánya a továbbiakban „a Szerződő Felek”; Az 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény részeseiként; Azon óhajtól vezérelve, hogy a  fent említett Egyezménnyel összhangban megállapodást kössenek a  területeik közötti polgári légi járatok létrehozásáról; Az alábbiakban állapodtak meg: 1. Cikk Fogalom-meghatározások (1) A „Chicagói Egyezmény” kifejezés a Chicagóban, 1944. december hetedik napján aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt jelenti, beleértve ezen Egyezmény 90. cikke értelmében elfogadott valamennyi Függeléket és az Egyezmény 94. cikke alapján elfogadott bármely Függeléket vagy módosítást, amennyiben ezek mindkét Szerződő Fél részére hatályosak; (2) A „légügyi hatóságok” kifejezés Magyarország esetében a  Légügyi Főigazgatót, az  Azerbajdzsáni Köztársaság esetében az  Állami Polgári Légiközlekedési Hivatalt, illetve mindkét esetben bármely olyan személyt vagy szervezetet jelent, aki/amely a  jelen Megállapodással érintett bármely feladat végrehajtására felhatalmazással rendelkezik; (3) A „Megállapodás” kifejezés a  jelen Megállapodást valamint az  abban foglalt Függelékét és bármely módosítását jelenti; (4) A „kijelölt légitársaság” kifejezés olyan légitársaságot jelent, amely a  jelen Megállapodás 4. Cikke szerint került kijelölésre és engedélyezésre; (5) A „terület” kifejezés a Szerződő Felek vonatkozásában a Chicagói Egyezmény 2. Cikkében meghatározott jelentéssel bír; (6) A „légi járat”, „nemzetközi légi járat”, „légitársaság” és „nem kereskedelmi célból történő leszállás” kifejezések a Chicagói Egyezmény 96. Cikkében meghatározott jelentéssel bírnak; (7) A „viteldíj” kifejezés a légi járaton történő utas-, poggyász és teherszállítás fejében fizetendő díjakat jelenti, továbbá ezen díjak alkalmazásának feltételeit, ideértve az  ügynöknek és az  egyéb kiegészítő szolgáltatásoknak a  díjait és annak feltételeit is, kivéve a postai küldemények szállításáért nyújtott díjazást és annak feltételeit; (8) A „használati díjak” kifejezés a  légitársaságoknak az  illetékes díjmegállapító szervezetek által felszámított vagy az általuk felszámítani engedélyezett díjakat jelöli a  repülőtéri tulajdon vagy létesítmények, illetve légi navigációs létesítmények használatáért, beleértve a kapcsolódó szolgáltatásokat és létesítményeket a  légi járművek, valamint annak személyzete, utasai és az áruk számára; (9) A „kapacitás” kifejezés: a) egy légi jármű vonatkozásában a  légi jármű hasznos terhelése, amely rendelkezésre áll egy útvonalon vagy annak egy szakaszán, b) egy meghatározott légi járat vonatkozásában a használatban lévő légi jármű kapacitása megszorozva azzal a  gyakorisággal, amellyel egy adott időszakban egy útvonalon vagy annak egy szakaszán az  adott légi járművet üzemeltetik; (10) Az „ICAO” kifejezés a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet jelöli; (11) A jelen Megállapodásban a Magyarországon illetőséggel rendelkező jogalanyokra való utalást, a jelen Megállapodás 10. Cikk (3)  bekezdésének kivételével, az  Európai Unió tagállamaiban illetőséggel rendelkező jogalanyokra való utalásként kell értelmezni; (12) A jelen Megállapodásban az „EU-Szerződésekre” való hivatkozást az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre való hivatkozásként kell értelmezni. 2. Cikk A Chicagói Egyezmény alkalmazhatósága A jelen Megállapodás rendelkezéseinek összhangban kell állnia a  Chicagói Egyezmény rendelkezéseivel, amennyiben azok a nemzetközi légi szolgáltatásokra alkalmazandóak. 3. Cikk Forgalmi jogok nyújtása (1) Szerződő Felek az alábbi jogokat biztosítják egymás számára a nemzetközi légi szolgáltatások vonatkozásában: a) a terület leszállás nélküli átrepülése b) nem kereskedelmi célból történő leszállások végrehajtása. (2) Szerződő Felek biztosítják azokat a  jogokat egymás számára, amelyeket a  jelen Megállapodás keletkeztet annak érdekében, hogy nemzetközi légi szolgáltatásokat működtessenek azokon az  útvonalakon, amelyeket a  Megállapodáshoz csatolt Függelék szabályoz. Az  ilyen szolgáltatások és útvonalak a  továbbiakban „menetrend szerinti üzemelésként” és „megjelölt útvonalakként” szerepelnek. A  menetrend szerinti szolgáltatás egy megjelölt útvonalon történő végzése során, a  Szerződő Felek által kijelölt légitársaságokat az  (1)  bekezdésben említetteken felül megilleti a leszállások végzésének joga a másik Szerződő Fél területén utas, áru – ideértve a postát is – felvétele és lerakása céljából, a jelen Megállapodáshoz csatolt Függelék szerint meghatározott útvonalon lévő pontokon. (3) Jelen Cikk (2)  bekezdésének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az  jogot keletkeztetne az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának arra, hogy a másik Szerződő Fél területén utasokat, poggyászt és árut – ideértve a postát is – vegyen fel a másik Szerződő Fél területének másik pontjára való szállításának céljából. (4) Mindkét Szerződő Fél légitársaságait, azokat is, amelyeket nem jelen Megállapodás 4. Cikke értelmében jelöltek ki, megilletik azok a jogok, amiket a jelen Cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja határoz meg. 4. Cikk A légitársaságok kijelölése és engedélyezése (1) A Szerződő Felek jogosultak a másik Szerződő Fél felé egy vagy több légitársaságot a megjelölt útvonalakon történő menetrend szerinti üzemelés céljából írásban kijelölni. (2) Mindkét Szerződő Fél jogosult a  másik Szerződő Fél részére küldött írásos értesítéssel a  megjelölt útvonalakon történő menetrend szerinti üzemelésre kijelölt légitársaságok kijelölésének visszavonására vagy törlésére. (3) Az ilyen kijelölések kézhezvételétől számítva a másik Szerződő Fél a lehető legrövidebb időn belül megadja a kijelölt légitársaságnak, vagy légitársaságoknak a  szükséges meghatalmazásokat és engedélyeket az  alábbiak teljesülése esetén: a) A Magyarország által kijelölt légitársaság esetében: (i.) a légitársaságot az EU-Szerződések értelmében Magyarország területén jegyezték be és rendelkezik az európai uniós jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel; és (ii.) a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét a légi jármű üzemben tartási engedély kiadásáért felelős európai uniós tagállam gyakorolja és tartja fenn, és a kijelölés egyértelműen meghatározza az illetékes légügyi hatóságot; és (iii.) a légitársaság tulajdonjoga és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén az  Európai Unió vagy az  Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény tagállamai és/vagy az  azokban illetőséggel rendelkező jogalanyok kezében van. b) Az Azerbajdzsáni Köztársaság által kijelölt légitársaság esetében: (i.) a légitársaságot az Azerbajdzsáni Köztársaság területén hozták létre és az Azerbajdzsáni Köztársaság alkalmazandó jogszabályainak értelmében engedélyezték üzemelésre; és (ii.) a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét az  Azerbajdzsáni Köztársaság illetékes légügyi hatósága gyakorolja és tartja fenn. (4) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága megkövetelheti a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságtól annak igazolását, hogy képes teljesíteni a  nemzeti jogszabályaiban szereplő előírásokat, amelyeket általános érvénnyel és méltányosan alkalmaznak a  nemzetközi légi járatok üzemeltetésére vonatkozóan, a  Chicagói Egyezmény rendelkezésével összhangban. (5) Az így kijelölt és engedélyezett légitársaság bármikor megkezdheti a  menetrend szerinti üzemelést, amennyiben a viteldíjak kialakítására vonatkozó feltételek a Megállapodás 7. Cikke alapján teljesülnek. 5. Cikk Az üzemeltetési engedély visszavonása és felfüggesztése (1) Mindkét szerződő Fél jogosult az  üzemeltetési engedélyt visszavonni vagy a  jelen Megállapodás 3. Cikk (2)  bekezdésben foglalt jogok gyakorlását felfüggeszteni a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságtól, vagy a jogok gyakorlását olyan feltételekhez kötni, amelyeket az szükségesnek vél az alábbi esetekben: a) a Magyarország által kijelölt légitársaság esetében: (i.) a légitársaságot nem az  EU-Szerződések értelmében jegyezték be Magyarország területén, vagy nem rendelkezik az európai uniós jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel; vagy (ii.) a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét nem a  légi jármű üzemben tartási engedély kiadásáért felelős európai uniós tagállam gyakorolja és tartja fenn, és a kijelölés nem határozza meg egyértelműen az illetékes légügyi hatóságot; vagy (iii.) a légitársaság tulajdonjoga és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén nem az  Európai Unió vagy az  Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény tagállamai és/vagy az  azokban illetőséggel rendelkező jogalanyok kezében van. b) az Azerbajdzsáni Köztársaság által kijelölt légitársaság esetében: (i.) a légitársaságot nem az Azerbajdzsáni Köztársaság területén hozták létre és nem az Azerbajdzsáni Köztársaság jogszabályainak értelmében engedélyezték üzemelésre; vagy (ii.) a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét nem az Azerbajdzsáni Köztársaság illetékes légügyi hatósága gyakorolja és tartja fenn. A jelen bekezdés által biztosított jogainak gyakorlása során az  Azerbajdzsáni Köztársaság nem alkalmazhat az európai uniós légitársaságok között nemzetiségi alapon hátrányos megkülönböztetést. c) A kijelölt légitársaság nem képes eleget tenni azon Szerződő Fél jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelő üzemelésnek, amely a jogokat biztosítja számára. d) A kijelölt légitársaság nem képes a jelen Megállapodás szerinti feltételeknek megfelelő üzemelésre. (2) Amennyiben a  jelen Cikk (1)  bekezdése alapján a  nemzeti jogszabályok további megsértésének megelőzése érdekében azonnali visszavonás, felfüggesztés és büntetés kiszabása nem válik szükségessé, ez a  jog csak a másik Szerződő Féllel történt konzultációt követően gyakorolható. 6. Cikk A megállapodás szerinti járatok üzemeltetésének alapelvei (1) A Szerződő Felek kijelentik, hogy közös céljuk a Szerződő Felek légitársaságai számára tisztességes és versenyképes környezetet, valamint tisztességes és egyenlő feltételeket biztosítani annak érdekében, hogy versenyezhessenek a menetrend szerinti üzemelés tekintetében a meghatározott útvonalakon. A Szerződő Feleknek meg kell tenniük minden szükséges intézkedést ennek a célnak az érdekében. (2) A Szerződő Felek kijelölt légitársaságai által a megjelölt útvonalakon nyújtott menetrend szerinti üzemelésnek meg kell felelnie az  utazóközönség elvárásainak, és elsődleges céljának kell lennie, hogy indokolható kihasználtsággal, megfelelő kapacitással biztosítsa az  ésszerűen elvárható igényeket az  utasok és az  áruk – beleértve a  posta – szállítása során azon Szerződő Fél területéről vagy területére, amely a  légitársaságot kijelölte. A  légitársaságot kijelölő államoktól eltérő államok területén meghatározott pontokon felvett és leadott utasok és áru, – beleértve a  postát – szállítására vonatkozó rendelkezéseket az  általános alapelvekkel, a  kapacitásra vonatkozóan az alábbiakkal összefüggésben kell meghatározni: a) a légitársaságot kijelölő Szerződő Fél területére érkező és az onnan induló forgalomra vonatkozó igények; b) azon területen érvényben lévő forgalmi igények, amelyeken keresztül a menetrendszerinti üzemelés történik, miután számításba vették az  egyéb közlekedési szolgáltatásokat, amelyeket az  adott terület államának légitársaságai nyújtanak; c) légitársasági üzemelés iránti igények. 7. Cikk Viteldíjak (1) Mindkét Szerződő Félnek biztosítania kell minden kijelölt légitársaság számára, hogy a  légi szolgáltatásokra vonatkozó viteldíjakat a  piacon jelen lévő kereskedelmi megfontolásokra alapozva alakítsa ki. Mindkét Szerződő Fél által kijelölt minden légitársaságnak önállóan kell kialakítania a  viteldíjait. A  Szerződő Felek általi beavatkozás a következőkre korlátozódik: a) indokolatlanul diszkriminatív viteldíjak megelőzése; b) a fogyasztók védelme a befolyásos pozícióval való visszaélésből eredő indokolatlan mértékben magas vagy korlátozó jellegű viteldíjakkal szemben; c) a légitársaságok védelme a  közvetlen vagy közvetett állami szubvenciók vagy támogatások miatt mesterségesen alacsony viteldíjakkal szemben; d) a légitársaságok védelme az  alacsony árakkal szemben abban az  esetben, ha bizonyítható a  verseny megszüntetésének szándéka. (2) Mindkét Szerződő Fél előírhatja – megkülönböztetés nélkül –, hogy a  légügyi hatóságához a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság bejelentse, illetve benyújtsa a  területére érkező vagy onnan kiinduló légi járatokon alkalmazott viteldíjakat. A kijelölt légitársaságok által alkalmazott viteldíjak bejelentése, illetve benyújtása legalább harminc (30) nappal azok hatályba lépése előtt írható elő. Egyedi esetekben a viteldíjak benyújtására a szokásosnál rövidebb határidő is engedélyezhető. Egyik Szerződő Fél sem írhatja elő az  értesítést a  másik Szerződő Fél légitársaság számára olyan viteldíjakra, amit a charter járatok esetén alkalmaznak kivéve, ha ezt megkülönböztetés nélkül, információgyűjtés céljából kéri. (3) Amennyiben valamelyik Szerződő Fél úgy látja, hogy egy ilyen viteldíj összeegyeztethetetlen a  jelen Cikk (1)  bekezdésében foglaltakkal, a  lehető legrövidebb időn belül konzultációt kezdeményez és értesíti a  másik Szerződő Felet arról, hogy mik az  egyet nem értésének okai. Az  ilyen konzultációkat az  értesítés átvételét követő 30 (harminc) napon belül meg kell tartani, és a  Szerződő Feleknek együtt kell működniük a  kérdés ésszerű megoldásához szükséges információk biztosításában. Amennyiben a  Szerződő Felek megegyezésre jutnak annak a viteldíjnak a tekintetében, amelyről egyet nem értési értesítés érkezett, mindkét Szerződő Fél köteles minden tőle telhetőt megtenni a  megegyezés gyakorlatba történő átültetése érdekében. Amennyiben ilyen megegyezés nem jön létre, a viteldíj hatályba lép vagy hatályban marad. 8. Cikk Vámterhek és adók alóli mentesség (1) A Szerződő Felek által a  nemzetközi légi szolgáltatások nyújtására kijelölt légitársaság által üzemben tartott légi járművek, valamint azok szokásos felszerelése, az  üzemanyag és kenőanyagok készletei, a  légi jármű készlete – ideértve a  fedélzeten lévő élelmiszert, italokat és dohányárut – a  másik Fél területére történő megérkezéskor mentesülnek a vámok és adók alól, amennyiben ezek a felszerelések és készletek a repülőgép fedélzetén maradnak, ameddig azokat újra nem exportálják, vagy a másik Fél területe feletti útvonalon használják. (2) Az alább felsoroltakat – kivéve a teljesített szolgáltatásnak megfelelő díjakat – szintén mentesíteni kell ugyanezen vámok és adók alól: a) légi jármű fedélzeti készletei az  egyik Szerződő Fél területén az  adott Szerződő Fél hatóságai által megállapított korlátozáson belül, amelyek a nemzetközi légi szolgáltatás nyújtása során a másik Szerződő Fél induló légi járatán használatban vannak; b) valamely Szerződő Fél területére bevitt, a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság nemzetközi légi szolgáltatásai során használt, a  légi járművek karbantartásához vagy megjavításához szükséges tartalék alkatrészek; c) az egyik Szerződő Fél területén a  másik Szerződő Fél által kijelölt, nemzetközi légi szolgáltatást nyújtó légitársaság légi járműve számára szolgáltatott üzemanyag és kenőanyag, akkor is, ha ezen ellátások azon útvonal egy részében kerülnek felhasználásra, amelyeket azon Szerződő Fél területe felett hajtanak végre, ahol az a fedélzetre került. (3) A (2) bekezdésben megjelölt anyagok vámvizsgálatnak vagy ellenőrzésnek vethetők alá. (4) A szokásos légi felszerelés, valamint azok az  anyagok, készletek és felszerelések, amelyeket általában valamelyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által üzemeltetett légi járművek fedélzetén tartanak, a  másik Szerződő Fél területén kizárólag az  adott területen illetékes vámhatóság jóváhagyásával rakhatók ki. Ilyen esetben ezeket az említett hatóságok felügyelete alá helyezhetik arra az  időre, ameddig azokat újból exportálják, vagy egyébként a vámrendelkezésekkel összhangban más módon el nem távolítják. (5) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának bevezetetett, vagy az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által saját használatra a  másik Szerződő Fél államterületére bevezetésre került szükséges dokumentumait, ideértve a  repülőjegyeket, a  légitársasági jegyzékeket, valamint a  promóciós cikkeket, szállítási dokumentumokat, mentesíteni kell a vámterhek és adók alól a másik Szerződő Fél területén a behozatal, újbóli behozatal, vagy annak a fedélzeten maradása alatt. (6) A jelen Megállapodásban foglaltak nem akadályozhatják meg Magyarországot abban, hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül adókat, illetékeket, vámokat, díjakat, vagy költségeket vessen ki a  területén felvett üzemanyagra, melyet az  Azerbajdzsáni Köztársaság által kijelölt légitársaság olyan légi járműve használ, amely Magyarország területének egy pontja és Magyarország vagy egy másik európai uniós tagállam területének egy másik pontja között közlekedik. (7) A jelen Megállapodásban foglaltak nem akadályozhatják meg az  Azerbajdzsáni Köztársaságot abban, hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül adókat, illetékeket, vámokat, díjakat vagy költségeket vessen ki a  területén felvett üzemanyagra, melyet a  Magyarország által kijelölt légitársaság olyan légi járműve használ, amely az  Azerbajdzsáni Köztársaság területének egy pontja és az  Azerbajdzsáni Köztársaság egy másik pontja között közlekedik. (8) Bármely Szerződő Fél területén közvetlen átmenő forgalomban részt vevő, a repülőtér erre a célra kijelölt területét el nem hagyó utasok, poggyász és áru csak egyszerűsített ellenőrzés alá tartozhatnak, kivéve a  repülés védelmét érintő intézkedéseket. (9) Szerződő Fél által kijelölt légitársaság nemzetközi forgalomból származó profitja csak annak a  Szerződő Félnek a területén adóztatható meg. (10) Amennyiben a  Szerződő Felek között már fennáll egy kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodás a  bevételekre és a  tőkére vonatkozó adók vonatkozásában, úgy annak a  megállapodásnak a  rendelkezései az irányadóak. 9. Cikk A légiközlekedés védelme (1) A polgári légi járművek, azok utasai és személyzete védelmének biztosítása alapvető előfeltétele a nemzetközi légi járatok üzemeltetésének, ezért a  Szerződő Felek újra megerősítik, hogy a  polgári repülés védelmének jogellenes beavatkozásokkal szembeni biztosítására irányuló kötelezettségeik – különösen a  Chicagói Egyezmény – a  légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, 1963. szeptember 14-én aláírt Tokiói Egyezmény, a  légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december 16-án aláírt Hágai Egyezmény, A  polgári légiközlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án Montrealban aláírt egyezmény, és a  polgári légiközlekedést szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1988. február 24-én aláírt Montreali Jegyzőkönyv rendelkezései a jelen Megállapodás elválaszthatatlan részét képezik. (2) A Szerződő Felek kérés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a  polgári légi járművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények és más, az  ilyen légi járművek, azok utasai és személyzete, valamint a  repülőterek és a  légi navigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, továbbá bármely, a polgári légiközlekedés védelme ellen irányuló fenyegetés megelőzése érdekében. (3) A Szerződő Felek kölcsönös kapcsolataikban a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított és a  Chicagói Egyezmény függelékeiben megjelölt, a  légiközlekedés védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően járnak el, amennyiben ezek a védelmi rendelkezések a Szerződő Felekre nézve alkalmazhatóak; és meg kell követelniük, hogy az általuk lajstromozott légi járművek üzembentartói, valamint azon üzembentartók, amelyek központi ügyintézésének helye vagy állandó lakhelye/székhelye a  területükön van, vagy Magyarország esetében az  EU-Szerződések értelmében a  területén bejegyzett és az  európai uniós jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel rendelkező légijármű-üzembentartók, továbbá a  felek területén lévő repülőterek üzembentartói a szóban forgó légiközlekedés–védelmi rendelkezéseknek megfelelően járnak el. (4) Mindkét Szerződő Félnek hatékony intézkedéseket kell tennie saját területén a  légi járművek védelme, az  utasok, poggyászuk és kézipoggyászuk átvizsgálása, a  megfelelő intézkedések a  személyzet, a  rakomány (beleértve a  feladott poggyászokat) és a  légi járművön található készleteknek a  beszállás illetve a  berakodás előtt történő átvizsgálása érdekében, és hogy ezek az  intézkedések igazodjanak a  veszély mértékéhez. Valamennyi Szerződő fél egyetért abban, hogy előírják a  légitársaságaiknak, hogy a  (3)  bekezdésben említett repülésvédelmi rendelkezéseknek megfelelően tartsák be a másik Szerződő Fél területére belépésre, az onnan történő felszállásra és a  másik Szerződő Fél területén való tartózkodásra vonatkozó védelmi előírásokat. A  Szerződő Felek méltányos megfontolás tárgyává teszik a másik Szerződő Félnek az egyes konkrét fenyegetéssel szembeni különleges védelmi intézkedések megtételére irányuló kérelmét. (5) Polgári légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ilyen veszély fennállása, vagy más, a  légi jármű, az utasok, a  személyzet, a  repülőterek vagy a  légi navigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmény vagy annak veszélye esetén a  Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a  kommunikáció elősegítése és más, az  ilyen cselekmény vagy veszély lehető leggyorsabb és biztonságos megszüntetésére szolgáló, megfelelő intézkedések megtétele révén, az  ilyen cselekményből vagy veszélyből eredő, életet veszélyeztető kockázatok minimalizálása mellett. 10. Cikk Bizonyítványok elismerése és a légiközlekedés biztonsága (1) A Szerződő Felek a  jelen Megállapodás szerinti légiközlekedés üzemeltetése céljából érvényesnek ismerik el a másik Szerződő Fél jogszabályai és rendelkezései szerint, Magyarország esetében az európai uniós jogszabályok és rendelkezések szerint kiadott vagy érvényesített és érvényes légi alkalmassági bizonyítványokat, szakszolgálati bizonyítványokat és engedélyeket, amennyiben az  e  bizonyítványokkal vagy engedélyekkel szemben támasztott követelmények legalább megegyeznek a  Chicagói Egyezmény értelmében meghatározott minimumszabályokkal, vagy azoknál szigorúbbak. (2) Ha az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága által bármely személy vagy kijelölt légitársaság részére a menetrendszerű üzemelésben használt légi járművel kapcsolatban kiadott, (1)  bekezdésben hivatkozott engedélyekben és bizonyítványokban meghatározott előjogok vagy feltételek a  Chicagói Egyezmény szerint megállapított szabályoktól eltérést tesznek lehetővé, függetlenül attól, hogy ezt az  eltérést a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek bejelentették-e, a  másik Szerződő Fél kérheti, hogy konzultációra kerüljön sor a  légügyi hatóságok között a kérdéses gyakorlat tisztázására. Amennyiben nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, ez alapul szolgálhat a jelen Megállapodás 5. Cikkének alkalmazására. (3) A Szerződő Felek azonban fenntartják a  jogot arra, hogy megtagadják a  másik Szerződő Fél által a  saját állampolgárainak adott szakszolgálati bizonyítványok és engedélyek érvényességének elismerését, a saját területük feletti átrepülés vagy az ott történő leszállás céljából. (4) Mindkét Szerződő Fél bármikor kérhet konzultációt a  másik Szerződő Fél által elfogadott biztonsági előírásokkal kapcsolatban bármely területen, amely a  légi járművek személyzetére, a  légi járműre vagy azok üzemeltetésére vonatkozik. Az ilyen konzultációkat a kérelemtől számított 30 (harminc) napon belül meg kell tartani. (5) Amennyiben az  ilyen konzultációkat követően az  egyik Szerződő Fél megállapítja, hogy a  másik Szerződő Fél az említett területeken ténylegesen nem tart fenn és nem alkalmaz olyan biztonsági előírásokat, amelyek a Chicagói Egyezmény alapján abban az időben megállapított minimumszabályokkal legalább azonosak, e Szerződő Fél értesíti a másik Szerződő Felet a megállapításokról, és az ezen minimumszabályoknak való megfeleléshez szükségesnek vélt intézkedésekről és a másik Szerződő Fél megteszi a megfelelő korrekciós intézkedést. Amennyiben a másik Szerződő Félnek 15 (tizenöt) napon belül vagy esetlegesen hosszabb elfogadott időtartamon belül nem sikerül megtennie a szükséges intézkedéseket, az alapul szolgál a jelen Megállapodás 5. Cikkének alkalmazására. (6) Mindemellett a  Chicagói Egyezmény 33. Cikkében szereplő kötelezettségek fenntartásával megegyeznek abban, hogy bármely légi jármű, amelyet az  egyik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság, vagy a  vele bérleti szerződést kötött légitársaság(ok) tart üzemben a  másik Szerződő Fél területére vagy területéről nyújtott szolgáltatás céljából, átvizsgálásnak vethető alá a  másik Szerződő Fél államterületén a  másik Szerződő Fél meghatalmazott képviselői által akár a fedélzeten vagy a légi jármű környezetében abból a célból, hogy ellenőrizzék a légi jármű és a  személyzet dokumentumainak érvényességét, valamint a  légi jármű és felszereléseinek állapotát (e Cikk szerint „földi ellenőrzés”), feltéve, hogy ez nem okoz indokolatlan késedelmet. (7) Amennyiben a földi ellenőrzés vagy a földi ellenőrzések sorozata súlyos aggályokat kelt azzal kapcsolatban: a) hogy a légi jármű vagy a légi jármű üzemeltetése nem felel meg az adott időpontban a Chicagói Egyezmény alapján meghatározott minimumkövetelményeknek; vagy b) hogy ténylegesen nem tartanak fenn és nem alkalmaznak olyan biztonsági előírásokat és követelményeket, amelyeket a Chicagói Egyezmény alapján az adott időszakban megállapítottak; az ellenőrzést végző Szerződő Fél a  Chicagói Egyezmény 33. Cikke értelmében szabadon megállapíthatja, hogy a  követelmények, amelyek alapján a  légi járműre vagy a  légi jármű személyzetére vonatkozó bizonyítványokat vagy engedélyeket kiadták vagy érvényesítették, vagy azok a  követelmények, amelyek alapján a  légi járművet üzemeltetik, nem felelnek meg, vagy nem szigorúbbak a  Chicagói Egyezmény szerint meghatározott minimumkövetelményeknek. (8) Abban az  esetben, ha az  egyik Szerződő Fél légitársasága által üzemeltetett légi járműhöz való hozzáférést a  jelen Cikk (6) bekezdése értelmében történő földi ellenőrzés elvégzése céljára megtagadja az adott légitársaság képviselője, a  másik Szerződő Fél szabadon következtethet arra, hogy a  jelen Cikk (7)  bekezdése szerint súlyos aggályok merültek fel és levonhatja az azon bekezdésben hivatkozott következtetéseket. (9) A Szerződő Felek fenntartják a jogot a másik Szerződő Fél légitársasága vagy légitársasági működési engedélyének azonnali felfüggesztésére vagy módosítására abban az  esetben, ha az  adott Szerződő Fél, akár a  földi ellenőrzés, sorozatos földi ellenőrzések, földi ellenőrzés megtagadása, konzultáció vagy egyéb eredményeképpen arra a következtetésre jut, hogy azonnali intézkedés szükséges a légitársaság biztonságos üzemelése érdekében. (10) A jelen Cikk (5) vagy (9) bekezdése értelmében a Szerződő Feleknek minden intézkedést meg kell szüntetni, amint az azon intézkedés indoka megszűnik. (11) Amennyiben Magyarország olyan légitársaságot jelölt ki, amelynek szabályozói felügyeletét egy másik európai uniós tagállam gyakorolja és hajtja végre, a  jelen Cikk értelmében a  másik Szerződő Fél jogait egyformán alkalmazni kell a biztonsági előírásoknak azon európai uniós tagállam által történő elfogadására, gyakorlására vagy fenntartására, valamint azon légitársaság működési engedélyére vonatkozóan. 11. Cikk A nemzeti jogszabályok alkalmazása (1) Az egyik Szerződő Fél nemzeti jogszabályait, amelyek a  nemzetközi légi szolgáltatásokat nyújtó légi járműveknek a területére való belépését és elhagyását, vagy e légi járművek üzemeltetését és navigációját szabályozzák, a másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságra vagy légitársaságokra vonatkozóan alkalmazni kell, amíg annak területén tartózkodik. (2) Az egyik Szerződő Fél nemzeti jogszabályait, amelyek az utasok, a személyzet, az áru vagy a posta területére való behozatalát, tartózkodását és elhagyását szabályozzák, valamint az  olyan a  belépésre, kilépésre, kivándorlásra, bevándorlásra, vámeljárásokra, valutára, egészségügyre, karanténra vonatkozó előírásokat a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság vagy légitársaságok által szállított utasokra, személyzetre, árura és a postára alkalmazni kell, amíg az adott területen tartózkodnak. (3) Egyik Szerződő Fél sem részesítheti előnyben a  saját vagy bármely, a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságokon kívüli légitársaságot a  jelen Cikk által meghatározott jogszabályok és rendelkezések alkalmazása során. 12. Cikk Statisztikára vonatkozó rendelkezések Valamely Szerződő Fél légügyi hatóságainak a másik Szerződő Fél légügyi hatóságainak kérésére rendelkezésre kell bocsátania olyan időszakos vagy más statisztikai kivonatokat, amelyek ésszerűen elvárhatóak annak érdekében, hogy felülvizsgálják a  jelen bekezdésben elsőként hivatkozott Szerződő Fél által kijelölt légitársaság által a  menetrend szerinti üzemelés során biztosított kapacitást. Az  ilyen kivonatoknak tartalmaznia kell minden olyan információt, ami szükséges ahhoz, hogy meghatározzák az  említett légitársaságok menetrend szerinti üzemelés során lebonyolított forgalmát, valamint e forgalom kiindulási és érkezési pontjait. 13. Cikk Pénzeszközök átutalása (1) A Szerződő Felek által kijelölt légitársaságoknak meg kell adni a  jogot arra, hogy szabadon átutalhassák az eladás területén megszerzett, a kiadásokat meghaladó többletbevételt. (2) Az ilyen átutalásoknak konvertibilis pénznemben kell történnie a hivatalos devizaárfolyamokon és a szokásos banki díjak és illetékek kivételével nem vethetők alá semmilyen adónak, korlátozásnak, terhelésnek vagy késleltetésnek. Abban az esetben, ha nincs hivatalos árfolyam, a pénzeszközök átutalását a folyó kifizetésekre vonatkozó érvényes devizapiaci árfolyam alapján kell elvégezni. (3) Az ilyen átutalások nem terhelhetők díjakkal, kivéve a  bankok által ilyen esetekben szedett általános átutalási díjakat. 14. Cikk A légitársasági képviselet és értékesítés (1) Az egyik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság vagy légitársaságok számára a másik Szerződő Fél belépésre, ott való tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban meg kell adni a jogot arra, hogy a másik Szerződő Fél területére behozza és fenntartsa a saját ügynökeit valamint az igazgatási-, technikai-, műveletiés egyéb szakszemélyzetet, akik szükségesek a menetrend szerinti légi járatok üzemeltetéséhez. (2) Mindkét Szerződő Fél megadja a  jogot a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságnak, hogy a  területén menetrend szerinti légi szolgáltatások értékesítése során a  saját szállítási dokumentumait használja, akár közvetlenül akár ügynökein keresztül, annak a Szerződő Félnek a nemzeti fizetőeszközében, ahol az eladás történik, valamint bármilyen szabadon átváltható valutában akkor, ha ez nem tiltott a másik Szerződő Fél területén hatályos nemzeti jogszabályai szerint. Mindkét Szerződő Fél tartózkodik attól, hogy a  másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság, vagy az értékesítésben részt vevő személyek jogait korlátozza az légi szolgáltatás értékesítése során. 15. Cikk Használati díjak (1) Egyik Szerződő Fél sem vethet ki vagy engedélyezhet olyan használati díjakat a másik Szerződő Fél légitársaságaira, amely magasabb, mint amit más légitársaságokra vetnek ki hasonló nemzetközi menetrend szerinti járatok üzemeltetéséért. (2) A Szerződő Felek ösztönzik a  díjszabásért felelős, általuk biztosított szolgáltatások és berendezések biztosításáért felelőst illetékes hatóságok, valamint az  ezeket használó légitársaságok közötti, használati díjakkal kapcsolatos konzultációkat, vagy ahol kézenfekvőbb, a  légitársasági képviseleti szervezeteken keresztül. Ésszerű határidőn belül értesíteni kell a felhasználókat a használati díjak módosítására irányuló minden javaslatról, hogy lehetőségük legyen véleményük kifejezésére, mielőtt a  módosítások megtörténnek. Továbbá mindkét Szerződő Fél ösztönzi a  díjszabásért felelős illetékes hatóságok és azok felhasználói között a  használati díjakra vonatkozó információk cseréjét. 16. Cikk Menetrendek jóváhagyása (1) Az egyik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságnak, vagy légitársaságoknak legalább 45 (negyvenöt) nappal az üzemelés megkezdése előtt be kell nyújtania/nyújtaniuk a menetrendjüket (mind a nyári, mind a téli időszakra) a másik Szerződő Fél légügyi hatóságaihoz jóváhagyásra. A menetrendnek tartalmaznia kell különösen a részletes menetrendet, a  frekvenciákat valamint a  használni kívánt légi jármű típusát. A  légügyi hatóságoknak a  kérelem benyújtásától számított 20 (húsz) napon belül meg kell hozniuk döntésüket a légitársaság jóváhagyásra benyújtott kérelméről. (2) A menetrendet érintő minden módosítást, csak úgy, mint a  többlet járat üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelmet az  egyik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságnak vagy légitársaságoknak kell benyújtani jóváhagyásra a  másik Szerződő Fél légügyi hatóságához. Az  ilyen módosítást és többlet járatot érintő kérelmeket a  légügyi hatóságoknak azonnal kezelniük kell. 17. Cikk Konzultáció Bármelyik Szerződő Fél bármikor kérhet konzultációt jelen Megállapodás végrehajtásáról, értelmezéséről, alkalmazásáról vagy módosításáról. Az  ilyen konzultációkat a  légügyi hatóságok között az  írásbeli kérelem másik Szerződő Fél általi kézhezvételétől számított 60 (hatvan) napon belül meg kell kezdeni, kivéve, ha a Szerződő Felek másként állapodtak meg. 18. Cikk Módosítás (1) Jelen Megállapodás vagy Függelékének bármely rendelkezése bármely Szerződő Fél kívánságára jelen Megállapodás 17. Cikke szerinti konzultációt követően módosítható. (2) A jelen Megállapodás a Szerződő Felek közös egyetértésével módosítható és kiegészíthető. Az ilyen módosításokat és kiegészítéseket különálló jegyzőkönyvekben kell megtenni, amik a jelen Megállapodás részét képezik és a jelen Megállapodás 24. Cikkének rendelkezései szerint lépnek hatályba. 19. Cikk Viták rendezése (1) Ha Szerződő Felek között a  jelen Megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából vita adódik, a Szerződő Felek kötelesek megkísérelni elsőként az egymás között folytatott, tárgyalásos rendezést. (2) Amennyiben a  Szerződő Felek nem képesek tárgyalással rendezni a  vitát, megegyezhetnek abban, hogy a  vitát döntéshozatalra átadják egy másik személynek vagy testületnek; ha nincs ilyen megegyezés, bármelyik Szerződő Fél kérésére egy háromtagú választott bíróból álló bíróság elé terjesztik a kérelmet, amelyből egy-egy főt a Szerződő Feleknek kell jelölniük, míg a  harmadik főt az  előbbi kettő jelölt együttesen jelöli. Mindkét Szerződő Fél köteles kinevezni egy választott bírót a  másik Szerződő Fél által diplomáciai útvonalon megküldött ilyen bíróság általi vitarendezést tartalmazó kérelem kézhez vételétől számított 60 (hatvan) napon belül, míg a harmadik bírót újabb 60 (hatvan) napon belül kell kijelölni. Amennyiben valamelyik Szerződő Fél nem jelöl bírót a  fenti határidőn belül, úgy a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának Elnöke nevez ki bármely Szerződő Fél kérésére bírót vagy bírókat, ahogyan azt adott eset megkívánja. Minden esetben a  harmadik bírónak egy harmadik ország állampolgárának kell lennie, és ő tölti be a  választott bíróság elnöki pozícióját. A  választott bíróság a  szavazatok többségével hoz döntést. A  választott bíróság határozza meg saját eljárásrendjét. (3) Jelen Cikk (2) bekezdése alapján meghozott döntést a vitában érintett Szerződő Felek magukra nézve elfogadják. Amennyiben valamelyik Szerződő Fél nem tartja be a  döntést, úgy az  alapot szolgáltat a  másik Szerződő Félnek a jelen Megállapodás 5. Cikkének alkalmazására. (4) Mindkét Szerződő Fél maga viseli saját bírája költségeit és díjazását; a  harmadik bíró illetménye és a  hozzá kapcsolódó egyéb költségek valamint a bíróság tevékenységének költségei a Szerződő Felek közt egyenlő arányban kerülnek elosztásra. 20. Cikk Nyilvántartásba vétel az ICAO-nál A jelen Megállapodást vagy annak bármilyen módosítását a hatályba lépésével együtt nyilvántartásba kell vetetni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel. 21. Cikk Címek A jelen Megállapodás minden cikkének elején feltüntetett címek csupán hivatkozásként és megfelelési okokból szerepelnek, és semmi esetre sem határozzák meg vagy korlátozzák a  jelen Megállapodással elérni kívánt szándékokat. 22. Cikk Többoldalú Egyezmények Amennyiben egy általános többoldalú légiközlekedési egyezmény lép hatályba mindkét Szerződő Félre nézve kötelező érvénnyel, úgy az  ilyen egyezmény rendelkezései az  irányadóak. A  jelen Megállapodás 17. Cikke szerint történhetnek konzultációk arról, hogy meghatározzák, meddig terjed az  említett többoldalú egyezmény rendelkezéseinek hatálya a jelen Megállapodás tekintetében. 23. Cikk Felmondás Bármely Szerződő Fél bármikor tájékoztathatja írásban a másik Szerződő Felet arról, hogy a Szerződés felmondása mellett döntött. Ezt a  tájékoztatást egyidejűleg a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez is el kell juttatni. A  jelen Megállapodás felmondásra kerül a  tájékoztatás másik Szerződő Félhez történő megérkezésétől számított 12 hónap letelte után éjfélkor (azon Szerződő Fél helyi ideje szerint, amelyik kézhez vette a  tájékoztatást), kivéve, ha a  tájékoztatás az  említett időszakon belül visszavonásra kerül. Amennyiben a  másik Szerződő Fél nem ismeri el a  felmondásról szóló értesítés kézhezvételét, úgy kell tekinteni, mintha azt az  értesítést a  Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet általi kézhezvétel után 14 (tizennégy) nappal kapta volna meg. 24. Cikk Hatályba lépés A jelen Megállapodás a  Szerződő Felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött, későbbi írásbeli értesítés kézhezvételének napján lép hatályba, amelyben megerősítik, hogy a Megállapodás hatályba léptetéséhez szükséges belső eljárások lezárultak. Készült két példányban, Budapesten, 2014. november 11. napján magyar, azeri és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. A  jelen Megállapodás vagy annak Függeléke eltérő értelmezése esetén az  angol szöveg az irányadó. Magyarország az Azerbajdzsáni Köztársaság Kormánya Kormánya nevében nevében FÜGGELÉK ÚTVONALAK 1. Magyarország kijelölt légitársasága által üzemeltethető útvonalak: Magyarországon lévő pontok Közbenső pontok az Azerbajdzsáni Köztársaságban lévő pontok Túli pontok bármely pont bármely pont bármely pont bármely pont 2. Az Azerbajdzsáni Köztársaság kijelölt légitársasága által üzemeltethető útvonalak: az Azerbajdzsáni Köztársaságban lévő pontok Közbenső pontok Magyarországon lévő pontok Túli pontok bármely pont bármely pont bármely pont bármely pont MEGJEGYZÉSEK: 1) A közbenső pontok kihagyhatóak bármelyik légi járat során, azzal a feltétellel, hogy a szolgáltatás a Szerződő Felek területén belül kezdődik vagy ér véget. 2) A másik Szerződő Fél területére való szállítás céljából nem vehető fel forgalom közbenső ponton vagy túli pontokon, és fordítva is, kivéve, ha erről a Szerződő Felek légügyi hatóságai időről időre megegyeznek. Ez a korlátozás érvényes az útmegszakítással történő közlekedés minden formájára is.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 24. Cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Jakab István s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.