📄 Jogszabály szövege
2015. XX. törvény a Magyarország Kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság Kormánya közötti Légiközlekedési Megállapodás kihirdetéséről.
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság
Kormánya közötti Légiközlekedési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő:
Have agreed as follows: A törvényt az Országgyűlés a 2015. március 17-i ülésnapján fogadta el.
LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS AZ AZERBAJDZSÁNI
KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT
Magyarország Kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság Kormánya a továbbiakban „a Szerződő Felek”;
Az 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény
részeseiként;
Azon óhajtól vezérelve, hogy a fent említett Egyezménnyel összhangban megállapodást kössenek a területeik
közötti polgári légi járatok létrehozásáról;
Az alábbiakban állapodtak meg: 1. Cikk
Fogalom-meghatározások (1) A „Chicagói Egyezmény” kifejezés a Chicagóban, 1944. december hetedik napján aláírásra megnyitott Nemzetközi
Polgári Repülésről szóló Egyezményt jelenti, beleértve ezen Egyezmény 90. cikke értelmében elfogadott valamennyi
Függeléket és az Egyezmény 94. cikke alapján elfogadott bármely Függeléket vagy módosítást, amennyiben ezek
mindkét Szerződő Fél részére hatályosak;
(2) A „légügyi hatóságok” kifejezés Magyarország esetében a Légügyi Főigazgatót, az Azerbajdzsáni Köztársaság
esetében az Állami Polgári Légiközlekedési Hivatalt, illetve mindkét esetben bármely olyan személyt vagy
szervezetet jelent, aki/amely a jelen Megállapodással érintett bármely feladat végrehajtására felhatalmazással
rendelkezik;
(3) A „Megállapodás” kifejezés a jelen Megállapodást valamint az abban foglalt Függelékét és bármely módosítását
jelenti;
(4) A „kijelölt légitársaság” kifejezés olyan légitársaságot jelent, amely a jelen Megállapodás 4. Cikke szerint került
kijelölésre és engedélyezésre;
(5) A „terület” kifejezés a Szerződő Felek vonatkozásában a Chicagói Egyezmény 2. Cikkében meghatározott jelentéssel
bír;
(6) A „légi járat”, „nemzetközi légi járat”, „légitársaság” és „nem kereskedelmi célból történő leszállás” kifejezések
a Chicagói Egyezmény 96. Cikkében meghatározott jelentéssel bírnak;
(7) A „viteldíj” kifejezés a légi járaton történő utas-, poggyász és teherszállítás fejében fizetendő díjakat jelenti, továbbá
ezen díjak alkalmazásának feltételeit, ideértve az ügynöknek és az egyéb kiegészítő szolgáltatásoknak a díjait és
annak feltételeit is, kivéve a postai küldemények szállításáért nyújtott díjazást és annak feltételeit;
(8) A „használati díjak” kifejezés a légitársaságoknak az illetékes díjmegállapító szervezetek által felszámított vagy
az általuk felszámítani engedélyezett díjakat jelöli a repülőtéri tulajdon vagy létesítmények, illetve légi navigációs
létesítmények használatáért, beleértve a kapcsolódó szolgáltatásokat és létesítményeket a légi járművek, valamint
annak személyzete, utasai és az áruk számára;
(9) A „kapacitás” kifejezés:
a) egy légi jármű vonatkozásában a légi jármű hasznos terhelése, amely rendelkezésre áll egy útvonalon vagy
annak egy szakaszán,
b) egy meghatározott légi járat vonatkozásában a használatban lévő légi jármű kapacitása megszorozva azzal
a gyakorisággal, amellyel egy adott időszakban egy útvonalon vagy annak egy szakaszán az adott légi
járművet üzemeltetik;
(10) Az „ICAO” kifejezés a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet jelöli;
(11) A jelen Megállapodásban a Magyarországon illetőséggel rendelkező jogalanyokra való utalást, a jelen Megállapodás
10. Cikk (3) bekezdésének kivételével, az Európai Unió tagállamaiban illetőséggel rendelkező jogalanyokra való
utalásként kell értelmezni;
(12) A jelen Megállapodásban az „EU-Szerződésekre” való hivatkozást az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai
Unió működéséről szóló szerződésre való hivatkozásként kell értelmezni.
2. Cikk
A Chicagói Egyezmény alkalmazhatósága
A jelen Megállapodás rendelkezéseinek összhangban kell állnia a Chicagói Egyezmény rendelkezéseivel,
amennyiben azok a nemzetközi légi szolgáltatásokra alkalmazandóak.
3. Cikk
Forgalmi jogok nyújtása (1) Szerződő Felek az alábbi jogokat biztosítják egymás számára a nemzetközi légi szolgáltatások vonatkozásában:
a) a terület leszállás nélküli átrepülése
b) nem kereskedelmi célból történő leszállások végrehajtása.
(2) Szerződő Felek biztosítják azokat a jogokat egymás számára, amelyeket a jelen Megállapodás keletkeztet
annak érdekében, hogy nemzetközi légi szolgáltatásokat működtessenek azokon az útvonalakon, amelyeket
a Megállapodáshoz csatolt Függelék szabályoz. Az ilyen szolgáltatások és útvonalak a továbbiakban „menetrend
szerinti üzemelésként” és „megjelölt útvonalakként” szerepelnek. A menetrend szerinti szolgáltatás egy megjelölt
útvonalon történő végzése során, a Szerződő Felek által kijelölt légitársaságokat az (1) bekezdésben említetteken
felül megilleti a leszállások végzésének joga a másik Szerződő Fél területén utas, áru – ideértve a postát is – felvétele
és lerakása céljából, a jelen Megállapodáshoz csatolt Függelék szerint meghatározott útvonalon lévő pontokon.
(3) Jelen Cikk (2) bekezdésének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az jogot keletkeztetne
az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának arra, hogy a másik Szerződő Fél területén utasokat, poggyászt és árut
– ideértve a postát is – vegyen fel a másik Szerződő Fél területének másik pontjára való szállításának céljából.
(4) Mindkét Szerződő Fél légitársaságait, azokat is, amelyeket nem jelen Megállapodás 4. Cikke értelmében jelöltek ki,
megilletik azok a jogok, amiket a jelen Cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja határoz meg.
4. Cikk
A légitársaságok kijelölése és engedélyezése (1) A Szerződő Felek jogosultak a másik Szerződő Fél felé egy vagy több légitársaságot a megjelölt útvonalakon történő
menetrend szerinti üzemelés céljából írásban kijelölni.
(2) Mindkét Szerződő Fél jogosult a másik Szerződő Fél részére küldött írásos értesítéssel a megjelölt útvonalakon
történő menetrend szerinti üzemelésre kijelölt légitársaságok kijelölésének visszavonására vagy törlésére.
(3) Az ilyen kijelölések kézhezvételétől számítva a másik Szerződő Fél a lehető legrövidebb időn belül megadja a kijelölt
légitársaságnak, vagy légitársaságoknak a szükséges meghatalmazásokat és engedélyeket az alábbiak teljesülése
esetén:
a) A Magyarország által kijelölt légitársaság esetében:
(i.) a légitársaságot az EU-Szerződések értelmében Magyarország területén jegyezték be és rendelkezik
az európai uniós jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel; és
(ii.) a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét a légi jármű üzemben tartási engedély kiadásáért
felelős európai uniós tagállam gyakorolja és tartja fenn, és a kijelölés egyértelműen meghatározza
az illetékes légügyi hatóságot; és
(iii.) a légitársaság tulajdonjoga és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén
az Európai Unió vagy az Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény tagállamai és/vagy az azokban
illetőséggel rendelkező jogalanyok kezében van.
b) Az Azerbajdzsáni Köztársaság által kijelölt légitársaság esetében:
(i.) a légitársaságot az Azerbajdzsáni Köztársaság területén hozták létre és az Azerbajdzsáni Köztársaság
alkalmazandó jogszabályainak értelmében engedélyezték üzemelésre; és
(ii.) a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét az Azerbajdzsáni Köztársaság illetékes légügyi
hatósága gyakorolja és tartja fenn.
(4) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága megkövetelheti a másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságtól annak
igazolását, hogy képes teljesíteni a nemzeti jogszabályaiban szereplő előírásokat, amelyeket általános érvénnyel
és méltányosan alkalmaznak a nemzetközi légi járatok üzemeltetésére vonatkozóan, a Chicagói Egyezmény
rendelkezésével összhangban.
(5) Az így kijelölt és engedélyezett légitársaság bármikor megkezdheti a menetrend szerinti üzemelést, amennyiben
a viteldíjak kialakítására vonatkozó feltételek a Megállapodás 7. Cikke alapján teljesülnek.
5. Cikk
Az üzemeltetési engedély visszavonása és felfüggesztése
(1) Mindkét szerződő Fél jogosult az üzemeltetési engedélyt visszavonni vagy a jelen Megállapodás 3. Cikk
(2) bekezdésben foglalt jogok gyakorlását felfüggeszteni a másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságtól, vagy
a jogok gyakorlását olyan feltételekhez kötni, amelyeket az szükségesnek vél az alábbi esetekben:
a) a Magyarország által kijelölt légitársaság esetében:
(i.) a légitársaságot nem az EU-Szerződések értelmében jegyezték be Magyarország területén, vagy
nem rendelkezik az európai uniós jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel; vagy
(ii.) a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét nem a légi jármű üzemben tartási engedély
kiadásáért felelős európai uniós tagállam gyakorolja és tartja fenn, és a kijelölés nem határozza meg
egyértelműen az illetékes légügyi hatóságot; vagy
(iii.) a légitársaság tulajdonjoga és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén nem
az Európai Unió vagy az Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény tagállamai és/vagy az azokban
illetőséggel rendelkező jogalanyok kezében van.
b) az Azerbajdzsáni Köztársaság által kijelölt légitársaság esetében:
(i.) a légitársaságot nem az Azerbajdzsáni Köztársaság területén hozták létre és nem az Azerbajdzsáni
Köztársaság jogszabályainak értelmében engedélyezték üzemelésre; vagy
(ii.) a légitársaság tényleges szabályozói felügyeletét nem az Azerbajdzsáni Köztársaság illetékes légügyi
hatósága gyakorolja és tartja fenn.
A jelen bekezdés által biztosított jogainak gyakorlása során az Azerbajdzsáni Köztársaság nem alkalmazhat
az európai uniós légitársaságok között nemzetiségi alapon hátrányos megkülönböztetést.
c) A kijelölt légitársaság nem képes eleget tenni azon Szerződő Fél jogszabályainak és rendelkezéseinek
megfelelő üzemelésnek, amely a jogokat biztosítja számára.
d) A kijelölt légitársaság nem képes a jelen Megállapodás szerinti feltételeknek megfelelő üzemelésre.
(2) Amennyiben a jelen Cikk (1) bekezdése alapján a nemzeti jogszabályok további megsértésének megelőzése
érdekében azonnali visszavonás, felfüggesztés és büntetés kiszabása nem válik szükségessé, ez a jog csak a másik
Szerződő Féllel történt konzultációt követően gyakorolható.
6. Cikk
A megállapodás szerinti járatok üzemeltetésének alapelvei
(1) A Szerződő Felek kijelentik, hogy közös céljuk a Szerződő Felek légitársaságai számára tisztességes és versenyképes
környezetet, valamint tisztességes és egyenlő feltételeket biztosítani annak érdekében, hogy versenyezhessenek
a menetrend szerinti üzemelés tekintetében a meghatározott útvonalakon. A Szerződő Feleknek meg kell tenniük
minden szükséges intézkedést ennek a célnak az érdekében.
(2) A Szerződő Felek kijelölt légitársaságai által a megjelölt útvonalakon nyújtott menetrend szerinti üzemelésnek meg
kell felelnie az utazóközönség elvárásainak, és elsődleges céljának kell lennie, hogy indokolható kihasználtsággal,
megfelelő kapacitással biztosítsa az ésszerűen elvárható igényeket az utasok és az áruk – beleértve a posta –
szállítása során azon Szerződő Fél területéről vagy területére, amely a légitársaságot kijelölte. A légitársaságot
kijelölő államoktól eltérő államok területén meghatározott pontokon felvett és leadott utasok és áru, – beleértve
a postát – szállítására vonatkozó rendelkezéseket az általános alapelvekkel, a kapacitásra vonatkozóan
az alábbiakkal összefüggésben kell meghatározni:
a) a légitársaságot kijelölő Szerződő Fél területére érkező és az onnan induló forgalomra vonatkozó igények;
b) azon területen érvényben lévő forgalmi igények, amelyeken keresztül a menetrendszerinti üzemelés történik,
miután számításba vették az egyéb közlekedési szolgáltatásokat, amelyeket az adott terület államának
légitársaságai nyújtanak;
c) légitársasági üzemelés iránti igények. 7. Cikk
Viteldíjak
(1) Mindkét Szerződő Félnek biztosítania kell minden kijelölt légitársaság számára, hogy a légi szolgáltatásokra
vonatkozó viteldíjakat a piacon jelen lévő kereskedelmi megfontolásokra alapozva alakítsa ki. Mindkét Szerződő
Fél által kijelölt minden légitársaságnak önállóan kell kialakítania a viteldíjait. A Szerződő Felek általi beavatkozás
a következőkre korlátozódik:
a) indokolatlanul diszkriminatív viteldíjak megelőzése;
b) a fogyasztók védelme a befolyásos pozícióval való visszaélésből eredő indokolatlan mértékben magas vagy
korlátozó jellegű viteldíjakkal szemben;
c) a légitársaságok védelme a közvetlen vagy közvetett állami szubvenciók vagy támogatások miatt
mesterségesen alacsony viteldíjakkal szemben;
d) a légitársaságok védelme az alacsony árakkal szemben abban az esetben, ha bizonyítható a verseny
megszüntetésének szándéka.
(2) Mindkét Szerződő Fél előírhatja – megkülönböztetés nélkül –, hogy a légügyi hatóságához a másik Szerződő
Fél által kijelölt légitársaság bejelentse, illetve benyújtsa a területére érkező vagy onnan kiinduló légi járatokon
alkalmazott viteldíjakat. A kijelölt légitársaságok által alkalmazott viteldíjak bejelentése, illetve benyújtása legalább
harminc (30) nappal azok hatályba lépése előtt írható elő. Egyedi esetekben a viteldíjak benyújtására a szokásosnál
rövidebb határidő is engedélyezhető. Egyik Szerződő Fél sem írhatja elő az értesítést a másik Szerződő Fél
légitársaság számára olyan viteldíjakra, amit a charter járatok esetén alkalmaznak kivéve, ha ezt megkülönböztetés
nélkül, információgyűjtés céljából kéri.
(3) Amennyiben valamelyik Szerződő Fél úgy látja, hogy egy ilyen viteldíj összeegyeztethetetlen a jelen Cikk
(1) bekezdésében foglaltakkal, a lehető legrövidebb időn belül konzultációt kezdeményez és értesíti a másik
Szerződő Felet arról, hogy mik az egyet nem értésének okai. Az ilyen konzultációkat az értesítés átvételét követő
30 (harminc) napon belül meg kell tartani, és a Szerződő Feleknek együtt kell működniük a kérdés ésszerű
megoldásához szükséges információk biztosításában. Amennyiben a Szerződő Felek megegyezésre jutnak annak
a viteldíjnak a tekintetében, amelyről egyet nem értési értesítés érkezett, mindkét Szerződő Fél köteles minden tőle
telhetőt megtenni a megegyezés gyakorlatba történő átültetése érdekében. Amennyiben ilyen megegyezés nem
jön létre, a viteldíj hatályba lép vagy hatályban marad.
8. Cikk
Vámterhek és adók alóli mentesség (1) A Szerződő Felek által a nemzetközi légi szolgáltatások nyújtására kijelölt légitársaság által üzemben tartott légi
járművek, valamint azok szokásos felszerelése, az üzemanyag és kenőanyagok készletei, a légi jármű készlete
– ideértve a fedélzeten lévő élelmiszert, italokat és dohányárut – a másik Fél területére történő megérkezéskor
mentesülnek a vámok és adók alól, amennyiben ezek a felszerelések és készletek a repülőgép fedélzetén maradnak,
ameddig azokat újra nem exportálják, vagy a másik Fél területe feletti útvonalon használják.
(2) Az alább felsoroltakat – kivéve a teljesített szolgáltatásnak megfelelő díjakat – szintén mentesíteni kell ugyanezen
vámok és adók alól:
a) légi jármű fedélzeti készletei az egyik Szerződő Fél területén az adott Szerződő Fél hatóságai által
megállapított korlátozáson belül, amelyek a nemzetközi légi szolgáltatás nyújtása során a másik Szerződő Fél
induló légi járatán használatban vannak;
b) valamely Szerződő Fél területére bevitt, a másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság nemzetközi légi
szolgáltatásai során használt, a légi járművek karbantartásához vagy megjavításához szükséges tartalék
alkatrészek;
c) az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél által kijelölt, nemzetközi légi szolgáltatást nyújtó
légitársaság légi járműve számára szolgáltatott üzemanyag és kenőanyag, akkor is, ha ezen ellátások azon
útvonal egy részében kerülnek felhasználásra, amelyeket azon Szerződő Fél területe felett hajtanak végre,
ahol az a fedélzetre került.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt anyagok vámvizsgálatnak vagy ellenőrzésnek vethetők alá.
(4) A szokásos légi felszerelés, valamint azok az anyagok, készletek és felszerelések, amelyeket általában valamelyik
Szerződő Fél kijelölt légitársasága által üzemeltetett légi járművek fedélzetén tartanak, a másik Szerződő Fél
területén kizárólag az adott területen illetékes vámhatóság jóváhagyásával rakhatók ki. Ilyen esetben ezeket
az említett hatóságok felügyelete alá helyezhetik arra az időre, ameddig azokat újból exportálják, vagy egyébként
a vámrendelkezésekkel összhangban más módon el nem távolítják.
(5) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársaságának bevezetetett, vagy az egyik Szerződő Fél kijelölt légitársasága által
saját használatra a másik Szerződő Fél államterületére bevezetésre került szükséges dokumentumait, ideértve
a repülőjegyeket, a légitársasági jegyzékeket, valamint a promóciós cikkeket, szállítási dokumentumokat,
mentesíteni kell a vámterhek és adók alól a másik Szerződő Fél területén a behozatal, újbóli behozatal, vagy annak
a fedélzeten maradása alatt.
(6) A jelen Megállapodásban foglaltak nem akadályozhatják meg Magyarországot abban, hogy hátrányos
megkülönböztetés nélkül adókat, illetékeket, vámokat, díjakat, vagy költségeket vessen ki a területén felvett
üzemanyagra, melyet az Azerbajdzsáni Köztársaság által kijelölt légitársaság olyan légi járműve használ, amely
Magyarország területének egy pontja és Magyarország vagy egy másik európai uniós tagállam területének egy
másik pontja között közlekedik.
(7) A jelen Megállapodásban foglaltak nem akadályozhatják meg az Azerbajdzsáni Köztársaságot abban, hogy
hátrányos megkülönböztetés nélkül adókat, illetékeket, vámokat, díjakat vagy költségeket vessen ki a területén
felvett üzemanyagra, melyet a Magyarország által kijelölt légitársaság olyan légi járműve használ, amely
az Azerbajdzsáni Köztársaság területének egy pontja és az Azerbajdzsáni Köztársaság egy másik pontja között
közlekedik.
(8) Bármely Szerződő Fél területén közvetlen átmenő forgalomban részt vevő, a repülőtér erre a célra kijelölt területét
el nem hagyó utasok, poggyász és áru csak egyszerűsített ellenőrzés alá tartozhatnak, kivéve a repülés védelmét
érintő intézkedéseket.
(9) Szerződő Fél által kijelölt légitársaság nemzetközi forgalomból származó profitja csak annak a Szerződő Félnek
a területén adóztatható meg.
(10) Amennyiben a Szerződő Felek között már fennáll egy kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodás
a bevételekre és a tőkére vonatkozó adók vonatkozásában, úgy annak a megállapodásnak a rendelkezései
az irányadóak.
9. Cikk
A légiközlekedés védelme (1) A polgári légi járművek, azok utasai és személyzete védelmének biztosítása alapvető előfeltétele a nemzetközi légi
járatok üzemeltetésének, ezért a Szerződő Felek újra megerősítik, hogy a polgári repülés védelmének jogellenes
beavatkozásokkal szembeni biztosítására irányuló kötelezettségeik – különösen a Chicagói Egyezmény – a légi
járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, 1963. szeptember 14-én
aláírt Tokiói Egyezmény, a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december
16-án aláírt Hágai Egyezmény, A polgári légiközlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről
szóló, 1971. szeptember 23-án Montrealban aláírt egyezmény, és a polgári légiközlekedést szolgáló nemzetközi
repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1988. február 24-én aláírt Montreali
Jegyzőkönyv rendelkezései a jelen Megállapodás elválaszthatatlan részét képezik.
(2) A Szerződő Felek kérés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a polgári légi járművek
jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények és más, az ilyen légi járművek, azok utasai és személyzete,
valamint a repülőterek és a légi navigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, továbbá
bármely, a polgári légiközlekedés védelme ellen irányuló fenyegetés megelőzése érdekében.
(3) A Szerződő Felek kölcsönös kapcsolataikban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított és
a Chicagói Egyezmény függelékeiben megjelölt, a légiközlekedés védelmére vonatkozó rendelkezéseknek
megfelelően járnak el, amennyiben ezek a védelmi rendelkezések a Szerződő Felekre nézve alkalmazhatóak; és meg
kell követelniük, hogy az általuk lajstromozott légi járművek üzembentartói, valamint azon üzembentartók, amelyek
központi ügyintézésének helye vagy állandó lakhelye/székhelye a területükön van, vagy Magyarország esetében
az EU-Szerződések értelmében a területén bejegyzett és az európai uniós jognak megfelelő érvényes működési
engedéllyel rendelkező légijármű-üzembentartók, továbbá a felek területén lévő repülőterek üzembentartói
a szóban forgó légiközlekedés–védelmi rendelkezéseknek megfelelően járnak el.
(4) Mindkét Szerződő Félnek hatékony intézkedéseket kell tennie saját területén a légi járművek védelme, az utasok,
poggyászuk és kézipoggyászuk átvizsgálása, a megfelelő intézkedések a személyzet, a rakomány (beleértve
a feladott poggyászokat) és a légi járművön található készleteknek a beszállás illetve a berakodás előtt történő
átvizsgálása érdekében, és hogy ezek az intézkedések igazodjanak a veszély mértékéhez. Valamennyi Szerződő
fél egyetért abban, hogy előírják a légitársaságaiknak, hogy a (3) bekezdésben említett repülésvédelmi
rendelkezéseknek megfelelően tartsák be a másik Szerződő Fél területére belépésre, az onnan történő felszállásra
és a másik Szerződő Fél területén való tartózkodásra vonatkozó védelmi előírásokat. A Szerződő Felek méltányos
megfontolás tárgyává teszik a másik Szerződő Félnek az egyes konkrét fenyegetéssel szembeni különleges védelmi
intézkedések megtételére irányuló kérelmét.
(5) Polgári légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ilyen veszély fennállása, vagy más, a légi jármű, az utasok,
a személyzet, a repülőterek vagy a légi navigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmény vagy
annak veszélye esetén a Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a kommunikáció elősegítése és más,
az ilyen cselekmény vagy veszély lehető leggyorsabb és biztonságos megszüntetésére szolgáló, megfelelő
intézkedések megtétele révén, az ilyen cselekményből vagy veszélyből eredő, életet veszélyeztető kockázatok
minimalizálása mellett.
10. Cikk
Bizonyítványok elismerése és a légiközlekedés biztonsága
(1) A Szerződő Felek a jelen Megállapodás szerinti légiközlekedés üzemeltetése céljából érvényesnek ismerik el
a másik Szerződő Fél jogszabályai és rendelkezései szerint, Magyarország esetében az európai uniós jogszabályok
és rendelkezések szerint kiadott vagy érvényesített és érvényes légi alkalmassági bizonyítványokat, szakszolgálati
bizonyítványokat és engedélyeket, amennyiben az e bizonyítványokkal vagy engedélyekkel szemben támasztott
követelmények legalább megegyeznek a Chicagói Egyezmény értelmében meghatározott minimumszabályokkal,
vagy azoknál szigorúbbak.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága által bármely személy vagy kijelölt légitársaság részére a menetrendszerű
üzemelésben használt légi járművel kapcsolatban kiadott, (1) bekezdésben hivatkozott engedélyekben és
bizonyítványokban meghatározott előjogok vagy feltételek a Chicagói Egyezmény szerint megállapított
szabályoktól eltérést tesznek lehetővé, függetlenül attól, hogy ezt az eltérést a Nemzetközi Polgári Repülési
Szervezetnek bejelentették-e, a másik Szerződő Fél kérheti, hogy konzultációra kerüljön sor a légügyi hatóságok
között a kérdéses gyakorlat tisztázására. Amennyiben nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, ez alapul szolgálhat
a jelen Megállapodás 5. Cikkének alkalmazására.
(3) A Szerződő Felek azonban fenntartják a jogot arra, hogy megtagadják a másik Szerződő Fél által a saját
állampolgárainak adott szakszolgálati bizonyítványok és engedélyek érvényességének elismerését, a saját területük
feletti átrepülés vagy az ott történő leszállás céljából.
(4) Mindkét Szerződő Fél bármikor kérhet konzultációt a másik Szerződő Fél által elfogadott biztonsági előírásokkal
kapcsolatban bármely területen, amely a légi járművek személyzetére, a légi járműre vagy azok üzemeltetésére
vonatkozik. Az ilyen konzultációkat a kérelemtől számított 30 (harminc) napon belül meg kell tartani.
(5) Amennyiben az ilyen konzultációkat követően az egyik Szerződő Fél megállapítja, hogy a másik Szerződő Fél
az említett területeken ténylegesen nem tart fenn és nem alkalmaz olyan biztonsági előírásokat, amelyek a Chicagói
Egyezmény alapján abban az időben megállapított minimumszabályokkal legalább azonosak, e Szerződő Fél értesíti
a másik Szerződő Felet a megállapításokról, és az ezen minimumszabályoknak való megfeleléshez szükségesnek vélt
intézkedésekről és a másik Szerződő Fél megteszi a megfelelő korrekciós intézkedést. Amennyiben a másik Szerződő
Félnek 15 (tizenöt) napon belül vagy esetlegesen hosszabb elfogadott időtartamon belül nem sikerül megtennie
a szükséges intézkedéseket, az alapul szolgál a jelen Megállapodás 5. Cikkének alkalmazására.
(6) Mindemellett a Chicagói Egyezmény 33. Cikkében szereplő kötelezettségek fenntartásával megegyeznek abban,
hogy bármely légi jármű, amelyet az egyik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság, vagy a vele bérleti szerződést
kötött légitársaság(ok) tart üzemben a másik Szerződő Fél területére vagy területéről nyújtott szolgáltatás
céljából, átvizsgálásnak vethető alá a másik Szerződő Fél államterületén a másik Szerződő Fél meghatalmazott
képviselői által akár a fedélzeten vagy a légi jármű környezetében abból a célból, hogy ellenőrizzék a légi jármű és
a személyzet dokumentumainak érvényességét, valamint a légi jármű és felszereléseinek állapotát (e Cikk szerint
„földi ellenőrzés”), feltéve, hogy ez nem okoz indokolatlan késedelmet.
(7) Amennyiben a földi ellenőrzés vagy a földi ellenőrzések sorozata súlyos aggályokat kelt azzal kapcsolatban:
a) hogy a légi jármű vagy a légi jármű üzemeltetése nem felel meg az adott időpontban a Chicagói Egyezmény
alapján meghatározott minimumkövetelményeknek; vagy
b) hogy ténylegesen nem tartanak fenn és nem alkalmaznak olyan biztonsági előírásokat és követelményeket,
amelyeket a Chicagói Egyezmény alapján az adott időszakban megállapítottak;
az ellenőrzést végző Szerződő Fél a Chicagói Egyezmény 33. Cikke értelmében szabadon megállapíthatja, hogy
a követelmények, amelyek alapján a légi járműre vagy a légi jármű személyzetére vonatkozó bizonyítványokat
vagy engedélyeket kiadták vagy érvényesítették, vagy azok a követelmények, amelyek alapján a légi járművet
üzemeltetik, nem felelnek meg, vagy nem szigorúbbak a Chicagói Egyezmény szerint meghatározott
minimumkövetelményeknek.
(8) Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél légitársasága által üzemeltetett légi járműhöz való hozzáférést
a jelen Cikk (6) bekezdése értelmében történő földi ellenőrzés elvégzése céljára megtagadja az adott légitársaság
képviselője, a másik Szerződő Fél szabadon következtethet arra, hogy a jelen Cikk (7) bekezdése szerint súlyos
aggályok merültek fel és levonhatja az azon bekezdésben hivatkozott következtetéseket.
(9) A Szerződő Felek fenntartják a jogot a másik Szerződő Fél légitársasága vagy légitársasági működési engedélyének
azonnali felfüggesztésére vagy módosítására abban az esetben, ha az adott Szerződő Fél, akár a földi ellenőrzés,
sorozatos földi ellenőrzések, földi ellenőrzés megtagadása, konzultáció vagy egyéb eredményeképpen arra
a következtetésre jut, hogy azonnali intézkedés szükséges a légitársaság biztonságos üzemelése érdekében.
(10) A jelen Cikk (5) vagy (9) bekezdése értelmében a Szerződő Feleknek minden intézkedést meg kell szüntetni, amint
az azon intézkedés indoka megszűnik.
(11) Amennyiben Magyarország olyan légitársaságot jelölt ki, amelynek szabályozói felügyeletét egy másik európai
uniós tagállam gyakorolja és hajtja végre, a jelen Cikk értelmében a másik Szerződő Fél jogait egyformán
alkalmazni kell a biztonsági előírásoknak azon európai uniós tagállam által történő elfogadására, gyakorlására vagy
fenntartására, valamint azon légitársaság működési engedélyére vonatkozóan.
11. Cikk
A nemzeti jogszabályok alkalmazása (1) Az egyik Szerződő Fél nemzeti jogszabályait, amelyek a nemzetközi légi szolgáltatásokat nyújtó légi járműveknek
a területére való belépését és elhagyását, vagy e légi járművek üzemeltetését és navigációját szabályozzák, a másik
Szerződő Fél által kijelölt légitársaságra vagy légitársaságokra vonatkozóan alkalmazni kell, amíg annak területén
tartózkodik.
(2) Az egyik Szerződő Fél nemzeti jogszabályait, amelyek az utasok, a személyzet, az áru vagy a posta területére való
behozatalát, tartózkodását és elhagyását szabályozzák, valamint az olyan a belépésre, kilépésre, kivándorlásra,
bevándorlásra, vámeljárásokra, valutára, egészségügyre, karanténra vonatkozó előírásokat a másik Szerződő Fél
által kijelölt légitársaság vagy légitársaságok által szállított utasokra, személyzetre, árura és a postára alkalmazni kell,
amíg az adott területen tartózkodnak.
(3) Egyik Szerződő Fél sem részesítheti előnyben a saját vagy bármely, a másik Szerződő Fél által kijelölt
légitársaságokon kívüli légitársaságot a jelen Cikk által meghatározott jogszabályok és rendelkezések alkalmazása
során.
12. Cikk
Statisztikára vonatkozó rendelkezések
Valamely Szerződő Fél légügyi hatóságainak a másik Szerződő Fél légügyi hatóságainak kérésére rendelkezésre kell
bocsátania olyan időszakos vagy más statisztikai kivonatokat, amelyek ésszerűen elvárhatóak annak érdekében,
hogy felülvizsgálják a jelen bekezdésben elsőként hivatkozott Szerződő Fél által kijelölt légitársaság által
a menetrend szerinti üzemelés során biztosított kapacitást. Az ilyen kivonatoknak tartalmaznia kell minden olyan
információt, ami szükséges ahhoz, hogy meghatározzák az említett légitársaságok menetrend szerinti üzemelés
során lebonyolított forgalmát, valamint e forgalom kiindulási és érkezési pontjait.
13. Cikk
Pénzeszközök átutalása (1) A Szerződő Felek által kijelölt légitársaságoknak meg kell adni a jogot arra, hogy szabadon átutalhassák az eladás
területén megszerzett, a kiadásokat meghaladó többletbevételt.
(2) Az ilyen átutalásoknak konvertibilis pénznemben kell történnie a hivatalos devizaárfolyamokon és a szokásos banki
díjak és illetékek kivételével nem vethetők alá semmilyen adónak, korlátozásnak, terhelésnek vagy késleltetésnek.
Abban az esetben, ha nincs hivatalos árfolyam, a pénzeszközök átutalását a folyó kifizetésekre vonatkozó érvényes
devizapiaci árfolyam alapján kell elvégezni.
(3) Az ilyen átutalások nem terhelhetők díjakkal, kivéve a bankok által ilyen esetekben szedett általános átutalási
díjakat.
14. Cikk
A légitársasági képviselet és értékesítés (1) Az egyik Szerződő Fél által kijelölt légitársaság vagy légitársaságok számára a másik Szerződő Fél belépésre, ott való
tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban meg kell adni a jogot arra, hogy
a másik Szerződő Fél területére behozza és fenntartsa a saját ügynökeit valamint az igazgatási-, technikai-, műveletiés egyéb szakszemélyzetet, akik szükségesek a menetrend szerinti légi járatok üzemeltetéséhez.
(2) Mindkét Szerződő Fél megadja a jogot a másik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságnak, hogy a területén
menetrend szerinti légi szolgáltatások értékesítése során a saját szállítási dokumentumait használja, akár
közvetlenül akár ügynökein keresztül, annak a Szerződő Félnek a nemzeti fizetőeszközében, ahol az eladás történik,
valamint bármilyen szabadon átváltható valutában akkor, ha ez nem tiltott a másik Szerződő Fél területén hatályos
nemzeti jogszabályai szerint. Mindkét Szerződő Fél tartózkodik attól, hogy a másik Szerződő Fél által kijelölt
légitársaság, vagy az értékesítésben részt vevő személyek jogait korlátozza az légi szolgáltatás értékesítése során.
15. Cikk
Használati díjak (1) Egyik Szerződő Fél sem vethet ki vagy engedélyezhet olyan használati díjakat a másik Szerződő Fél légitársaságaira,
amely magasabb, mint amit más légitársaságokra vetnek ki hasonló nemzetközi menetrend szerinti járatok
üzemeltetéséért.
(2) A Szerződő Felek ösztönzik a díjszabásért felelős, általuk biztosított szolgáltatások és berendezések biztosításáért
felelőst illetékes hatóságok, valamint az ezeket használó légitársaságok közötti, használati díjakkal kapcsolatos
konzultációkat, vagy ahol kézenfekvőbb, a légitársasági képviseleti szervezeteken keresztül. Ésszerű határidőn
belül értesíteni kell a felhasználókat a használati díjak módosítására irányuló minden javaslatról, hogy lehetőségük
legyen véleményük kifejezésére, mielőtt a módosítások megtörténnek. Továbbá mindkét Szerződő Fél ösztönzi
a díjszabásért felelős illetékes hatóságok és azok felhasználói között a használati díjakra vonatkozó információk
cseréjét.
16. Cikk
Menetrendek jóváhagyása (1) Az egyik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságnak, vagy légitársaságoknak legalább 45 (negyvenöt) nappal
az üzemelés megkezdése előtt be kell nyújtania/nyújtaniuk a menetrendjüket (mind a nyári, mind a téli időszakra)
a másik Szerződő Fél légügyi hatóságaihoz jóváhagyásra. A menetrendnek tartalmaznia kell különösen a részletes
menetrendet, a frekvenciákat valamint a használni kívánt légi jármű típusát. A légügyi hatóságoknak a kérelem
benyújtásától számított 20 (húsz) napon belül meg kell hozniuk döntésüket a légitársaság jóváhagyásra benyújtott
kérelméről.
(2) A menetrendet érintő minden módosítást, csak úgy, mint a többlet járat üzemeltetésének engedélyezése iránti
kérelmet az egyik Szerződő Fél által kijelölt légitársaságnak vagy légitársaságoknak kell benyújtani jóváhagyásra
a másik Szerződő Fél légügyi hatóságához. Az ilyen módosítást és többlet járatot érintő kérelmeket a légügyi
hatóságoknak azonnal kezelniük kell.
17. Cikk
Konzultáció
Bármelyik Szerződő Fél bármikor kérhet konzultációt jelen Megállapodás végrehajtásáról, értelmezéséről,
alkalmazásáról vagy módosításáról. Az ilyen konzultációkat a légügyi hatóságok között az írásbeli kérelem másik
Szerződő Fél általi kézhezvételétől számított 60 (hatvan) napon belül meg kell kezdeni, kivéve, ha a Szerződő Felek
másként állapodtak meg.
18. Cikk
Módosítás (1) Jelen Megállapodás vagy Függelékének bármely rendelkezése bármely Szerződő Fél kívánságára jelen
Megállapodás 17. Cikke szerinti konzultációt követően módosítható.
(2) A jelen Megállapodás a Szerződő Felek közös egyetértésével módosítható és kiegészíthető. Az ilyen módosításokat
és kiegészítéseket különálló jegyzőkönyvekben kell megtenni, amik a jelen Megállapodás részét képezik és a jelen
Megállapodás 24. Cikkének rendelkezései szerint lépnek hatályba.
19. Cikk
Viták rendezése (1) Ha Szerződő Felek között a jelen Megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából vita adódik, a Szerződő Felek
kötelesek megkísérelni elsőként az egymás között folytatott, tárgyalásos rendezést.
(2) Amennyiben a Szerződő Felek nem képesek tárgyalással rendezni a vitát, megegyezhetnek abban, hogy a vitát
döntéshozatalra átadják egy másik személynek vagy testületnek; ha nincs ilyen megegyezés, bármelyik Szerződő
Fél kérésére egy háromtagú választott bíróból álló bíróság elé terjesztik a kérelmet, amelyből egy-egy főt a Szerződő
Feleknek kell jelölniük, míg a harmadik főt az előbbi kettő jelölt együttesen jelöli. Mindkét Szerződő Fél köteles
kinevezni egy választott bírót a másik Szerződő Fél által diplomáciai útvonalon megküldött ilyen bíróság általi
vitarendezést tartalmazó kérelem kézhez vételétől számított 60 (hatvan) napon belül, míg a harmadik bírót újabb
60 (hatvan) napon belül kell kijelölni.
Amennyiben valamelyik Szerződő Fél nem jelöl bírót a fenti határidőn belül, úgy a Nemzetközi Polgári Repülési
Szervezet Tanácsának Elnöke nevez ki bármely Szerződő Fél kérésére bírót vagy bírókat, ahogyan azt adott eset
megkívánja. Minden esetben a harmadik bírónak egy harmadik ország állampolgárának kell lennie, és ő tölti be
a választott bíróság elnöki pozícióját. A választott bíróság a szavazatok többségével hoz döntést. A választott
bíróság határozza meg saját eljárásrendjét.
(3) Jelen Cikk (2) bekezdése alapján meghozott döntést a vitában érintett Szerződő Felek magukra nézve elfogadják.
Amennyiben valamelyik Szerződő Fél nem tartja be a döntést, úgy az alapot szolgáltat a másik Szerződő Félnek
a jelen Megállapodás 5. Cikkének alkalmazására.
(4) Mindkét Szerződő Fél maga viseli saját bírája költségeit és díjazását; a harmadik bíró illetménye és a hozzá
kapcsolódó egyéb költségek valamint a bíróság tevékenységének költségei a Szerződő Felek közt egyenlő arányban
kerülnek elosztásra.
20. Cikk
Nyilvántartásba vétel az ICAO-nál
A jelen Megállapodást vagy annak bármilyen módosítását a hatályba lépésével együtt nyilvántartásba kell vetetni
a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel.
21. Cikk
Címek
A jelen Megállapodás minden cikkének elején feltüntetett címek csupán hivatkozásként és megfelelési okokból
szerepelnek, és semmi esetre sem határozzák meg vagy korlátozzák a jelen Megállapodással elérni kívánt
szándékokat.
22. Cikk
Többoldalú Egyezmények
Amennyiben egy általános többoldalú légiközlekedési egyezmény lép hatályba mindkét Szerződő Félre nézve
kötelező érvénnyel, úgy az ilyen egyezmény rendelkezései az irányadóak. A jelen Megállapodás 17. Cikke
szerint történhetnek konzultációk arról, hogy meghatározzák, meddig terjed az említett többoldalú egyezmény
rendelkezéseinek hatálya a jelen Megállapodás tekintetében.
23. Cikk
Felmondás
Bármely Szerződő Fél bármikor tájékoztathatja írásban a másik Szerződő Felet arról, hogy a Szerződés felmondása
mellett döntött. Ezt a tájékoztatást egyidejűleg a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez is el kell juttatni.
A jelen Megállapodás felmondásra kerül a tájékoztatás másik Szerződő Félhez történő megérkezésétől számított
12 hónap letelte után éjfélkor (azon Szerződő Fél helyi ideje szerint, amelyik kézhez vette a tájékoztatást), kivéve,
ha a tájékoztatás az említett időszakon belül visszavonásra kerül. Amennyiben a másik Szerződő Fél nem ismeri
el a felmondásról szóló értesítés kézhezvételét, úgy kell tekinteni, mintha azt az értesítést a Nemzetközi Polgári
Repülési Szervezet általi kézhezvétel után 14 (tizennégy) nappal kapta volna meg.
24. Cikk
Hatályba lépés
A jelen Megállapodás a Szerződő Felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött, későbbi írásbeli
értesítés kézhezvételének napján lép hatályba, amelyben megerősítik, hogy a Megállapodás hatályba léptetéséhez
szükséges belső eljárások lezárultak.
Készült két példányban, Budapesten, 2014. november 11. napján magyar, azeri és angol nyelven, mindegyik
szöveg egyaránt hiteles. A jelen Megállapodás vagy annak Függeléke eltérő értelmezése esetén az angol szöveg
az irányadó.
Magyarország az Azerbajdzsáni Köztársaság
Kormánya Kormánya
nevében nevében
FÜGGELÉK
ÚTVONALAK 1. Magyarország kijelölt légitársasága által üzemeltethető útvonalak:
Magyarországon lévő pontok Közbenső pontok
az Azerbajdzsáni Köztársaságban
lévő pontok
Túli pontok bármely pont bármely pont bármely pont bármely pont
2. Az Azerbajdzsáni Köztársaság kijelölt légitársasága által üzemeltethető útvonalak:
az Azerbajdzsáni Köztársaságban lévő pontok
Közbenső pontok Magyarországon lévő pontok Túli pontok
bármely pont bármely pont bármely pont bármely pont
MEGJEGYZÉSEK:
1) A közbenső pontok kihagyhatóak bármelyik légi járat során, azzal a feltétellel, hogy a szolgáltatás a Szerződő Felek
területén belül kezdődik vagy ér véget.
2) A másik Szerződő Fél területére való szállítás céljából nem vehető fel forgalom közbenső ponton vagy túli pontokon,
és fordítva is, kivéve, ha erről a Szerződő Felek légügyi hatóságai időről időre megegyeznek. Ez a korlátozás érvényes
az útmegszakítással történő közlekedés minden formájára is.”
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 24. Cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak
ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
Áder János s. k., Jakab István s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.