2013. VIII. törvény Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapod

2013. VIII. törvény Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2013. február 25-i ülésnapján fogadta el. „Bizalmas!” SAIDUMLO CONFIDENTIAL „Korlátozott terjesztésű!” SHEZGHUDULI SARGEBLOBISTVIS RESTRICTED MEGÁLLAPODÁS Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek) figyelembe véve a két ország közötti baráti kapcsolatokat; abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a nemzetközi együttműködésnek kiemelkedő jelentősége van a bűnözés, különösen a szervezett vagy súlyos bűncselekmények, a terrorizmus, a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények, a fegyver- és emberkereskedelem, az illegális migráció és az illegális embercsempészet elleni harcban; azzal a céllal, hogy közös biztonságuk érdekében megerősítsék és elmélyítsék a hatáskörrel rendelkező szervek közötti együttműködést; azzal a céllal, hogy összehangolt tevékenységükkel még hatékonyabban lépjenek fel a nemzetközi szervezett bűnözéssel szemben; tekintetbe véve a nemzetközi kötelezettségeiket és belső jogszabályaikat; értékelve az eddigi együttműködésük eredményeit; az alábbiak szerint állapodtak meg: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Fogalom-meghatározások A jelen Megállapodás alkalmazásában: 1. a jelen Megállapodás végrehajtására hatáskörrel rendelkező hatóságok (a továbbiakban: hatáskörrel rendelkező szervek): a Szerződő Felek államainak belső jogszabályai szerint bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési feladatok végzésére feljogosított hatóságok; 2. központi kapcsolattartó szervek: a) magyar részről: Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ; b) georgiai részről: Georgia Belügyminisztériuma. 3. igazságügyi hatóságok: a) magyar részről: a bíróságok és az ügyészi szervek; b) georgiai részről: Georgia Ügyészi Hivatala – Georgia Igazságügyi Minisztériumának alárendelt állami szerve és Georgia közbíróságai. 4. Személyes adat: bármely információ, amely egy azonosított vagy azonosítható egyénre vonatkozik. 5. Különleges adat: a faji eredetre, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, valamint az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatok, valamint a bűnügyi személyes adat. 2. cikk Az együttműködés tárgya (1) A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a közrend és közbiztonság védelme érdekében mindkét Szerződő Fél államának belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megelőzése és felderítése (a továbbiakban: bűnüldözés) területén. (2) Bármelyik Szerződő Fél részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől teheti függővé az együttműködést, ha az veszélyezteti, illetőleg sérti szuverenitását, biztonságát, közrendjét, vagy ellentétes belső jogszabályaival. (3) Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy politikai bűncselekményekre vonatkozik. A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest. (4) A jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre. II. FEJEZET AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 3. cikk Együttműködés megkeresés alapján (1) A jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a hatáskörrel rendelkező szervek – a Szerződő Felek államainak belső jogszabályaival és a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban – megkeresés alapján együttműködnek, és segítséget nyújtanak egymásnak. (2) A megkereséseket és az arra adott válaszokat, ha a jelen Megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a központi kapcsolattartó szerveken keresztül, írásban (ideértve a telefaxon és az elektronikus hírközlési hálózat útján történő továbbítást is) küldik meg és fogadják. Sürgős esetekben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni. (3) Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő Felek államainak belső jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, vagy egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a teljesítésének megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, vagy egyetértés beszerzését követően kerülhet sor. (4) Ha a megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel a megkeresés teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, és erről tájékoztatja a megkereső hatáskörrel rendelkező szervet. (5) A megkereső hatáskörrel rendelkező szerv kérheti a megkeresett hatáskörrel rendelkező szervet, hogy a megkeresését az általa meghatározott szabályok, feltételek szerint, illetve technikai módszert alkalmazva teljesítse. Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a megkeresett központi kapcsolattartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső központi kapcsolattartó szervet. Ezzel egyidejűleg megjelöli azokat a feltételeket, amelyek alkalmazása esetén a megkeresés teljesíthető. (6) Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőben nem lehetséges, és a megkeresésnek a határidő meghatározására vonatkozó indokolásából kitűnik, hogy a késedelem veszélyeztetné a megkereső hatáskörrel rendelkező szerv eljárásának sikerességét, a megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv vagy a központi kapcsolattartó szerv haladéktalanul tájékoztatja a megkereső központi kapcsolattartó szervet a megkeresés teljesítéséhez szükséges határidőről. (7) A megkereső központi kapcsolattartó szerv az (5) és (6) bekezdésekben foglalt értesítést követően nyilatkozik arról, hogy az értesítésben foglalt körülmények alapján és feltételekkel kéri-e a megkeresés teljesítését. (8) A megkeresések teljesítése során a megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv és a megkeresés teljesítésében résztvevő más szervek a jelen cikk (5) bekezdésében megjelölt szabályokkal összhangban járnak el, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv államának belső jogszabályaival. 4. cikk A megkeresés tartalma és az alkalmazandó nyelv (1) A megkeresés legalább az alábbiakat tartalmazza: a) a megkereső hatáskörrel rendelkező szerv megnevezését; b) a megkeresés jogalapját, célját és tárgyát; c) a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírását és annak jogi minősítését; d) a megkeresés teljesítésének határidejét, a sürgős teljesítés kérése esetén annak indokait. (2) A megkereséshez mellékelten csatolni kell a megkeresés tartalmához kapcsolódó dokumentumokat és adatokat. (3) A hatáskörrel rendelkező szervek a jelen Megállapodás végrehajtása során az angol nyelvet használják, de más nyelv használatában is megállapodhatnak. III. FEJEZET AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI 5. cikk Információcsere (1) A hatáskörrel rendelkező szervek megkeresés alapján az alábbi információkat adják át: a) a bűncselekmény elkövetésében résztvevők adatait, a bűncselekmények elkövetőire, a szervezett bűnözői szervezetek és bűnözői csoportok vezetőire, azok kapcsolataira és felépítésére vonatkozó információkat, a tipikus elkövetői és csoportmagatartásokra, az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre, különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára vonatkozó információkat, továbbá a különleges körülményekre és a megtett intézkedésekre vonatkozó információkat, amennyiben azok a bűnüldözéshez szükségesek; b) információkat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt elkövették, amelyek a bűncselekmény nyomait hordozzák, amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény elkövetése útján jöttek létre; c) a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett vagyonra vagy annak hasznára vonatkozó adatokat; d) a hatáskörrel rendelkező szervek számára hozzáférhető bűnügyi nyilvántartásokban szereplő adatokat; e) személyazonosságról, tartózkodási helyről és lakcímről szóló információkat; f) szárazföldi, vízi, légi járművek vezetésére feljogosító okmányokkal kapcsolatos információkat; g) gépjárművek egyedi azonosító adatait; h) a közlekedési eszközök tulajdonosára, üzembentartójára és/vagy vezetőjére vonatkozó adatokat; i) lőfegyvertartási-engedélyre vonatkozó adatokat; j) elektronikus hírközlő végberendezés tulajdonosának, előfizetőjének és használójának megállapításához szükséges adatokat; k) az államhatár átlépésére, valamint a Szerződő Felek államainak területén történő tartózkodásra jogosító okmányokra vonatkozó adatokat; l) különleges szakértelemmel rendelkező személyekre vonatkozó adatokat. (2) A hatáskörrel rendelkező szervek kicserélhetik: a) a nemzetközi bűnözés új elkövetési módszereiről és formáiról szóló tájékoztatást; b) a kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a bűnözés elleni küzdelem során alkalmazott gyakorlatról, munkamódszerekről és eszközökről szóló információkat; c) a bűncselekményekkel kapcsolatos belső jogi szabályozásról szóló tájékoztatást. (3) A jelen cikk (1) bekezdés a)–i) és k) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott információk átadására irányuló megkereséseket a hatáskörrel rendelkező szervek közvetlenül is megküldhetik és teljesíthetik, ha a központi kapcsolattartó szerveken keresztül történő információcsere olyan késedelemmel járna, amely a bűnfelderítés érdekeit veszélyeztetné. (4) Az egyik Szerződő Fél központi kapcsolattartó szerve egyedi esetekben megkeresés nélkül is átadhat információt, ha alapos okkal feltételezhető, hogy ezen információ a bűnüldözéshez vagy a közrendet fenyegető közvetlen veszély elhárításához szükséges a másik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szervei számára. (5) A jelen cikk alapján folytatott információcsere során a hatáskörrel rendelkező szervek minősített adatokat tartalmazó megkereséseket is átadhatnak egymásnak. 6. cikk A közrend és a bűnügyi helyzet elemzése A hatáskörrel rendelkező szervek rendszeresen átadják egymásnak a bűnügyi helyzetükre, a közrend helyzetére vonatkozó ismereteiket és elemzéseiket. A hatáskörrel rendelkező szervek közösen elemezhetik a bűnügyi helyzet és a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, megvitathatják és egyeztethetik a szükséges teendőket. 7. cikk Intézkedések sürgős esetekben (1) A hatáskörrel rendelkező szervek megkeresésre, államuk belső jogszabályai szerint saját államuk területén igazoltatást, körözött személyek keresését és tartózkodási helyük megállapítását, valamint nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, ha a bűnüldözés érdekei sürgős intézkedéseket tesznek szükségessé. (2) A jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső hatáskörrel rendelkező szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. 8. cikk Ellenőrzött szállítás (1) Az egyik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szervei a központi kapcsolattartó szerveken keresztül kérhetik a másik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szerveitől, hogy felügyeljék törvénytelen vagy gyanús szállítmányoknak a saját államuk területén történő ki- és beengedését, illetve átengedését, bűncselekmény felderítése, illetve a bűncselekmény elkövetésében résztvevő személyek azonosítása céljából. (2) Az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell: a) a szállítmány tartalmára, a várható útvonalára és időtartamára, a szállítás módjára, a szállítóeszköz azonosítására vonatkozó adatokat; b) a kísérés módját; c) az alkalmazandó technikai eszközökre vonatkozó adatokat; d) a kísérésben a megkereső hatáskörrel rendelkező szerv részéről résztvevők számát, fedett nyomozó esetleges részvételét; e) az ellenőrzött szállításban résztvevőkkel történő kapcsolattartás módját; f) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit; g) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket; h) váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedéseket. (3) A központi kapcsolattartó szervek – a megkeresés elfogadása esetén – az ellenőrzött szállítás idejében, módjában, közreműködésük mértékében esetileg állapodnak meg. A megkeresett központi kapcsolattartó szerv az ellenőrzött szállítást korlátozhatja vagy elutasíthatja, ha az nem vállalható mértékben veszélyezteti az ellenőrzött szállításban résztvevő személyeket vagy a közrendet. (4) Az ellenőrzött szállítást a megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv irányítja; az irányítást végző személyéről a megkereső hatáskörrel rendelkező szervet tájékoztatni kell. Az ellenőrzött szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az átvételt követően a megkereső hatáskörrel rendelkező szerv a szállítmányt kísérheti, hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhat. Ennek során a megkereső hatáskörrel rendelkező szerv tagjai a jelen cikkben meghatározottak, a megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv államának belső jogszabályai és a megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv irányítást végző tagjának utasításai szerint kötelesek eljárni. (5) A jelen Megállapodásban foglalt feltételek fennállása esetén a központi kapcsolattartó szervek lehetővé teszik egy harmadik államból induló és egy további államba érkező ellenőrzött szállítás végrehajtását is. Ebben az esetben az érintett államok előzetes hozzájárulásáról a megkereső központi kapcsolattartó szerv gondoskodik, amely erről tájékoztatja a megkeresett központi kapcsolattartó szervet. (6) Az ellenőrzött szállítás kísérésében fedett nyomozó részvétele csak az őt alkalmazó Szerződő Fél igazságügyi hatóságainak engedélyével lehetséges. 9. cikk Fedett nyomozó alkalmazása (1) A hatáskörrel rendelkező szervek megkeresésre hozzájárulhatnak a megkereső hatáskörrel rendelkező szerv fedett nyomozóinak a saját államuk területén történő alkalmazásához, amennyiben ez az államaik területén elkövetett vagy előkészületben lévő bűncselekmények eredményes felderítése érdekében szükséges. Fedett nyomozó a hatáskörrel rendelkező szerv hivatásos állományának olyan tagja, aki a Szerződő Felek államainak belső jogszabályai alapján jogosult arra, hogy kilétét leplezve titkos információgyűjtést végezzen. (2) A fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó, a jelen Megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerinti igazságügyi hatósági engedély a Szerződő Felek államainak egész területére érvényes. (3) A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell: a) a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát; b) a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit; c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit; d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést; e) a fedett nyomozó büntetőjogi felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit; f) a fedett nyomozó működési körében okozott károkért való felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit. (4) A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik, és meghatározott ideig tarthat. A fedett nyomozó a hatáskörrel rendelkező szervek eseti megállapodását és a jelen cikk (2) bekezdése szerinti engedély beszerzését követően kezdheti meg tevékenységét. A megállapodásnak tartalmaznia kell a jelen cikk (3) és a (6) bekezdéseiben foglaltakat. (5) A megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv kérésére a fedett nyomozó alkalmazását haladéktalanul fel kell függeszteni. (6) A fedett nyomozó alkalmazására a megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv államának belső jogszabályai az irányadóak. A fedett nyomozó csak olyan intézkedéseket tehet, amelyeket mindkét Szerződő Fél államának belső jogszabályai megengednek. 10. cikk Együttműködés a Tanúvédelmi Programban (1) A Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező szerveiken keresztül megkeresés útján kérelmezhetik a védett tanúknak, sértetteknek, valamint rájuk tekintettel más személyeknek (a továbbiakban: védett személyek) az egyik Szerződő Fél államának területéről a másik Szerződő Fél államának területére történő átköltöztetését, és ezt követően védelemben részesítését, beleértve a műszaki technikai és logisztikai támogatást is. Az együttműködés nem terjedhet ki a fogvatartott védett személyekre. Ezen intézkedések a Szerződő Felek államainak területén folytatott büntetőeljárást nem akadályozhatják. (2) A védelemre szoruló személyt az átköltöztetést megelőzően fel kell venni a megkereső Szerződő Fél nemzeti tanúvédelmi programjába. Sürgős esetben az átköltöztetést akkor is végre lehet hajtani, amennyiben feltehető, hogy a védelemre szoruló személy felvételt nyert a megkereső Szerződő Fél nemzeti tanúvédelmi programjába (sürgősségi intézkedés). A védett személy csak a megkeresett szerv államának a tanúvédelemre vonatkozó belső jogszabályaiban meghatározott védelmi formáiban részesíthető. (3) A jelen cikk (1) bekezdésében szereplő megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell: a) a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt; b) a védett személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét; c) a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó információkat; d) a védett személynek a másik Szerződő Fél államának területére történő elhelyezésének okát; e) a védelem javasolt formáját, mértékét; f) a másik Szerződő Fél államának területén való elhelyezés szükséges időtartamát, és ennek meghosszabbítása lehetőségét. (4) A megkeresés elfogadását követően a Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező szervei írásban megállapodnak a védelem részleteiről és a kapcsolattartás módjáról. (5) Ha a védelem már nem biztosítható, arról a hatáskörrel rendelkező megkereső szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. (6) A védett személy köteles a megkeresett szerv államának belső jogszabályait betartani. Ha a védett személy megsérti a megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv államának belső jogszabályait, vagy nem tartja be a kifejezetten számára megállapított magatartási szabályokat, erről a hatáskörrel rendelkező megkereső szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha a megkeresett szerv szükségesnek tartja a védett személy visszaköltöztetésének kezdeményezését, a megkereső szerv köteles azt teljesíteni. (7) A védelmi intézkedések titkossága érdekében a Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező szerveinek tisztviselői leplezhetik eredeti személyazonosságukat és az általuk használt járműveket. (8) A jelen cikk végrehajtása során felmerülő költségeket az a Szerződő Fél viseli, amely államának területéről a védett személyt átköltöztették a másik Szerződő Fél államának területére, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező szervek eseti alapon ettől eltérően állapodnak meg. 11. cikk Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása (1) A hatáskörrel rendelkező szervek eseti megállapodással közös bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre, amennyiben ez az államaik területén elkövetett vagy előkészületben lévő bűncselekmények eredményes felderítése érdekében szükséges. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásnak tartalmaznia kell különösen: a) a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött; b) a működési területet, a működés feltételeit, időtartamát és meghosszabbításának feltételeit; c) a közös bűnfelderítő-csoport összetételét és vezetőjének meghatározását; d) a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tag jogait és kötelezettségeit; e) a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tag büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályokról szóló tájékoztatást; f) a szervezési intézkedéseket és a működési költségek viselését. (3) A megkereső hatáskörrel rendelkező szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv államának területén önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult. (4) A megkereső hatáskörrel rendelkező szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a birtokában lévő, nem minősített adatokat és információkat ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja át a megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő tagjainak, mint ahogy az ilyen információkat a saját hatáskörrel rendelkező szervének átadhatná. (5) A közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges, hatáskörrel rendelkező szervek által minősített adatoknak a másik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szervének kihelyezett tagja részére történő hozzáférhetővé tételét a közös bűnfelderítő-csoportot létrehozó hatóság vezetője engedélyezi az államának belső jogszabályai szerint. Az együttműködésben részt nem vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a minősítő hozzájárulását. 12. cikk Titkos információgyűjtés (1) A Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező szervei a bűnfelderítés során megkeresésre és államaik belső jogszabályai alapján titkos információgyűjtést folytathatnak, amelynek eredményéről kölcsönösen tájékoztatják egymást. (2) A titkos információgyűjtés iránti megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell: a) az eszköz vagy módszer megnevezését; b) a titkos információgyűjtés időtartamát; c) a rögzítendő és átadandó adatok körét; d) az adatok átadásának módját; e) a másik Szerződő Fél államának területén folytatott titkos információgyűjtéshez nyújtandó segítség módját, f) annak igazolását, hogy a titkos információgyűjtést a megkereső hatáskörrel rendelkező szerv államában szabályszerűen engedélyezték. (3) A megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv a megkeresés teljesítését államának belső jogszabályai alapján, továbbá, ha a megkeresés teljesítéséhez engedély szükséges, ennek beszerzését követően kezdi meg. 13. cikk Összekötő tisztviselő küldése (1) A hatáskörrel rendelkező szervek a másik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szervének hozzájárulásával határozott időtartamra összekötő tisztviselőt küldhetnek a másik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szerveihez. Az összekötő tisztviselők feladatait a fogadó Szerződő Fél diplomáciai képviseletéhez akkreditált, arra felhatalmazott attasé is elláthatja. (2) Az összekötő tisztviselő kiküldésének célja a Szerződő Felek közötti együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos segítségnyújtás biztosítása: a) a bűncselekmények megelőzését és üldözését szolgáló információcserében; b) a jelen Megállapodás végrehajtásához kapcsolódó megkeresések teljesítésében; c) a visszafogadási megállapodások végrehajtásával kapcsolatos együttműködésben; d) a közrendet fenyegető veszélyek megelőzésével megbízott hatóságok feladatai ellátásához szükséges információk átadásával. (3) Az összekötő tisztviselő a hatáskörrel rendelkező szerveket támogató, tanácsadó szerepet tölt be, bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosult. 14. cikk Együttműködés a képzés és a bűnmegelőzés területén (1) A képzés területén folytatandó együttműködés az alábbiakra terjed ki: a) oktatási tervek és tananyagok cseréje; b) közös szemináriumok és előadások megtartása, valamint közös tanfolyamok és konferenciák megrendezése; c) a másik hatáskörrel rendelkező szervek képviselőinek megfigyelőként történő meghívása, gyakorlatok és különleges bevetési akciók bemutatása; d) a másik hatáskörrel rendelkező szervek képviselői részvételének biztosítása tanfolyamokon. (2) A központi kapcsolattartó szervek együttműködnek a nemzeti szinten elfogadott bűnmegelőzési módszerek feltárása és egymás közötti cseréje terén, valamint a bűnmegelőzési módszerek végrehajtásához szükséges szakértői szaktanácsadás megszervezésében. 15. cikk Együttműködés a korrupció és a hivatali bűncselekmények leküzdésében A Szerződő Államok hatáskörrel rendelkező szervei a jelen Szerződés keretében együttműködnek a korrupció és a hivatali bűncselekmények elleni küzdelemben. Az együttműködés kiterjed a vonatkozó belső jogszabályok alkalmazásával és a korrupció megelőzésével kapcsolatos tapasztalatok, illetve a korrupció és a hivatali bűncselekmények lehetséges okaira és a fejlődési tendenciákra vonatkozó információk és elemzések cseréjére is. IV. FEJEZET JOGVISZONYOK A MÁSIK SZERZŐDŐ FÉL ÁLLAMÁNAK TERÜLETÉN TÖRTÉNŐ ELJÁRÁS SORÁN 16. cikk A tisztviselők jogai és kötelezettségei (1) A hatáskörrel rendelkező szervek tisztviselői a jelen Megállapodásból származó feladataiknak a másik Szerződő Fél államának területén történő teljesítése során jogosultak egyenruhájukat viselni, és kötelesek szolgálati igazolványukat maguknál tartani. A szolgálati fegyverüket és szolgálati felszerelésüket nem vihetik magukkal, kényszerítő eszközöket nem alkalmazhatnak. (2) A jelen Megállapodás 9. cikkében meghatározott fedett nyomozó fedőokirattal léphet a másik Szerződő Fél államának területére, és ott a szükséges fedőokiratokkal a szolgálati feladat ellátása idejéig tartózkodhat. A fedett nyomozók egyedi esetekben tarthatnak maguknál lőfegyvert és alkalmazhatnak kényszerítő eszközöket. Ezek feltételeit a jelen Megállapodás 9. cikk (4) bekezdésében meghatározott eseti megállapodásban kell részletezni a Szerződő Felek államainak belső jogszabályaival összhangban. 17. cikk Szolgálati viszonyok és a hatáskörrel rendelkező szervek tagjainak védelme (1) A megkereső hatáskörrel rendelkező szerv tagjának szolgálati jogviszonyára, munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának belső jogszabályai vonatkoznak. (2) A megkeresett hatáskörrel rendelkező szerv az államának területén a jelen Megállapodásból származó feladatait teljesítő, a másik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szerve tagjának ugyanolyan védelmet és segítséget nyújt, mint a saját hatáskörrel rendelkező szerve tagjának. 18. cikk A büntetőjogi felelősség szabályai A hatáskörrel rendelkező szervek tagjai, akik a jelen Megállapodás alapján a másik Szerződő Fél államának területén teljesítik szolgálatukat, az általuk vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények tekintetében azonos elbírálás alá esnek azon hatáskörrel rendelkező szerv tisztviselőivel, amely államának területén tevékenységüket végzik. 19. cikk A kártérítési felelősség szabályai (1) Amikor a hatáskörrel rendelkező szerv tagja a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a másik Szerződő Fél államának területén teljesíti feladatát, az általa az eljárása során okozott károkért az őt küldő Szerződő Fél azon Szerződő Fél államának joga szerint felel, amely államának területén a károkozás történt. (2) Ha az egyik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szervének tagja kárt okoz a másik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szervének, a kártérítés iránti igényről lemondanak, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozzák. (3) Ha az egyik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szervének tagja harmadik személynek okoz kárt a másik Szerződő Fél államának területén, az előbbi teljes egészében megtéríti az utóbbi által a károkozásért kifizetett kártérítés összegét. V. FEJEZET ADATVÉDELEM 20. cikk Az adatkezelés szabályai (1) Az adatkezelés során az alábbi rendelkezések szerint kell eljárni: a) a megkeresésben meg kell jelölni az átadandó adatok körét, felhasználásuk célját és jogalapját; b) az adatokat átvevő hatáskörrel rendelkező szerv (a továbbiakban: átvevő Fél) csak a jelen Megállapodásban meghatározott célokra és az adatokat átadó hatáskörrel rendelkező szerv (a továbbiakban: átadó Fél) által meghatározott feltételekkel kezelheti az adatokat. Az átadó Fél kérésére az átvevő Fél tájékoztatást nyújt az átadott adatok felhasználásáról; c) az adatok átadása előtt az átadó Félnek, miután megállapította, hogy az adatok átadása szükséges a megjelölt célra és arányos azzal, valamint összhangban áll államának belső jogszabályaival, meg kell győződnie az átadandó adatok helyességéről; d) az adatok átadásakor az átadó Félnek fel kell tüntetnie az adatok törlési határidejét állama belső jogszabályainak megfelelően, melynek lejártakor az átvevő Fél köteles azt megsemmisíteni vagy zárolni, vagy az adat megőrzésének szükségességét felülvizsgálni. Ezen határidőkre tekintet nélkül törölni kell az átadott adatokat, amennyiben az átadás célja szerinti további tárolásukra nincs szükség; e) az adatok kizárólag a jelen Megállapodás 1. cikke szerinti, arra felhatalmazott hatáskörrel rendelkező szerveknek adhatók át. Más szerveknek az adatok az átadó Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók a fenti c) pontban szereplő feltételek vizsgálata alapján; f) a jelen Megállapodás alapján átadott és átvett adatokról az adatkezelő szerveknek nyilvántartást kell vezetniük, amely legalább a következőket tartalmazza: az adatszolgáltatás célját és tartalmát, a továbbítás jogalapját, az átadott adatok fajtáját, az átadó és átvevő szervet, illetve az átadás időpontját, és az adattovábbítással érintett személy azonosításához szükséges adatokat. Az on-line adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani. A nyilvántartásokat az ilyen adatokra vonatkozó belső jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig kell megőrizni. A nyilvántartások kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére használhatók fel. (2) A Szerződő Felek kötelesek megtenni minden szükséges szervezési és technikai intézkedést az adatok hatékony védelmének biztosítása, a jogosulatlan és az előzetes hozzájárulás nélküli hozzáférés, nyilvánosságra hozatal, megváltoztatás és megsemmisítés ellen. (3) A Szerződő Felek független adatvédelmi felügyelő hatóságai, amelyek a jelen Megállapodásban foglalt alapelvek és rendelkezések érvényesülésének biztosításáért felelősek, jogosultak a jelen Megállapodás adatkezelésről szóló rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrzésére. (4) Jelen Megállapodás nem képezi az átadott adatok és információk büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználhatóságának alapját. A jelen Megállapodás alapján átadott adatokat vagy információkat az átadó Szerződő Fél államának belső jogszabályai szerint és a büntetőügyekben folytatott jogsegélyről szóló két- vagy többoldalú megállapodásokkal összhangban megadott előzetes hozzájárulása nélkül nem lehet büntetőügyekben folytatott jogsegély keretében felhasználni. 21. cikk Az érintett személy tájékoztatása (1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szerveik tájékoztatják az érintett személyt a személyes adatainak kezeléséről. Jelen cikktől csak akkor lehet eltérni, ha erre az állam biztonsága, a közbiztonság vagy a bűncselekmények megelőzése, illetve az érintett vagy más személy jogainak és szabadságjogainak védelme érdekében kerül sor. (2) Személyes adatok átadása esetén a hatáskörrel rendelkező szervek – államuk belső jogszabályainak rendelkezéseivel összhangban – kérhetik a másik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szervét, hogy mellőzze az érintett személy tájékoztatását. Ilyen esetekben ez utóbbi hatáskörrel rendelkező szerv a másik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező szervének előzetes jóváhagyása nélkül nem tájékoztathatja az érintett személyt. Egyéb esetekben az adatot átvevő Félnek konzultálnia kell az adatot átadó Féllel arról, hogy tájékoztathatja-e az érintett személyt a nyilvántartásában szereplő személyes és különleges adatairól és felhasználásuk céljáról. Az átvevő Félnek az átadó Fél erre vonatkozó utasítása szerint kell eljárnia. (3) Az érintett személy jogosult arra, hogy indokolt esetben saját személyes és különleges adatait helyesbíttethesse, töröltethesse vagy zároltathassa, ha ezen adatok kezelése ellentétes a jelen Megállapodás rendelkezéseivel, és jogosult arra, hogy jogorvoslattal élhessen, ha tájékoztatási, vagy indokolt esetben közlési, helyesbítési, törlési vagy zárolási kérelmét nem teljesítik. 22. cikk Minősített adatok védelme A hatáskörrel rendelkező szervek a jelen Megállapodás végrehajtása során átvett minősített adatok és információk védelmére az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák: a) a minősített adatot átadó Fél államának belső jogszabályai szerint minősített adatokat ezen adatokat átvevő Félnek ugyanolyan védelemben kell részesítenie, mint amilyenben a jelen Megállapodás mellékletét képező megfeleltetési táblázat alapján a saját belső jogszabályai szerinti minősítési jelöléssel ellátott adatait részesíti. Ez a melléklet a jelen Megállapodás szerves részét képezi; b) a minősített adatot átadó Félnek meg kell jelölnie az átadott minősített adat érvényességi idejét; c) a minősített adatot átadó Fél haladéktalanul, írásban tájékoztatja a minősített adatot átvevő Felet az adatokkal kapcsolatos változásokról, illetve a minősített adatok jelölésének, érvényességi idejének módosításáról, a minősítés megszüntetéséről. A minősített adatot átvevő Fél a tájékoztatásnak megfelelően módosítja a minősítési jelölést, az érvényességi időt, illetve megszünteti a minősített adatként történő kezelést; d) a jelen Megállapodás értelmében átadott minősített adatok harmadik állam részére történő továbbadása csak a minősített adatot átadó Fél államának belső jogszabályai szerint hatáskörrel rendelkező szervének vagy személynek az írásbeli hozzájárulása esetén megengedett; e) az átadott minősített adatok védelmét szolgáló belső jogszabályoknak a minősített adatot átvevő Félnél történt bármilyen megsértéséről haladéktalanul tájékoztatni kell a minősített adatot átadó Felet. A tájékoztatásnak ki kell térnie a belső jogszabályok megsértésének körülményeire és ezek következményeire, valamint a következmények mérséklésére, és a vonatkozó rendelkezések jövőbeni megsértésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekre. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23. cikk A költségviselés szabályai A jelen Megállapodás végrehajtása során – a jelen Megállapodásban foglalt eltérő rendelkezés vagy a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveinek eltérő megállapodása hiányában – mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját hatáskörrel rendelkező szervei eljárása során felmerülő költségeket. 24. cikk Más nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz való viszony A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait. A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Szerződő Felek nemzetközi szervezetekben való tagságából, valamint Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. 25. cikk A viták rendezése (1) A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat a hatáskörrel rendelkező szervek konzultációk útján rendezik. (2) Amennyiben a vitatott kérdésben az (1) bekezdésben említett konzultációkon nem születik megállapodás, a vitát diplomáciai úton rendezik, harmadik fél bevonása nélkül. 26. cikk Záró rendelkezések (1) A jelen Megállapodás azon későbbi írásbeli értesítés kézhezvételének napját követő második hónap első napján lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítették egymást a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások teljesítéséről. (2) A jelen Megállapodás kiegészítésére és módosítására a Szerződő Felek közös egyetértésével kerülhet sor, amelyet külön megállapodásba kell foglalni, és amely a jelen cikk (1) bekezdése szerint lép hatályba. Az így létrehozott megállapodás a jelen Megállapodás szerves részét képezi. (3) A jelen Megállapodás határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja. A Megállapodás a felmondásról szóló írásbeli értesítés kézhezvételét követő hatodik hónap első napján hatályát veszti. (4) Mindkét Szerződő Fél a jelen Megállapodás alkalmazását részben vagy egészben átmenetileg felfüggesztheti, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti államának szuverenitását, biztonságát, közrendjét. Az ilyen intézkedések meghozataláról vagy visszavonásáról a Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen Megállapodás végrehajtásának felfüggesztése, illetve annak visszavonása az erről szóló értesítés kézhezvétele napján lép hatályba. (5) A minősített információk cseréjét és közös védelmét szabályozó külön megállapodás Szerződő Felek közötti hatálybalépésének napján a jelen Megállapodás 22. cikke és melléklete hatályát veszti. (6) A jelen Megállapodás 1. cikk 1. pontja szerinti hatáskörrel rendelkező szervek nevéről és elérhetőségeiről, valamint a jelen Megállapodás 8., 11. és 15. cikkeiben foglaltak végrehajtására, illetve a 22. cikkben foglalt rendelkezések felügyeletére feljogosított szervek nevéről és elérhetőségeiről a Szerződő Felek a jelen Megállapodás hatálybalépését követő harminc (30) napon belül diplomáciai úton tájékoztatják egymást. A Szerződő Felek diplomáciai úton, haladéktalanul tájékoztatják egymást a hatáskörrel rendelkező szervek elnevezésében, elérhetőségeiben, vagy azok hatáskörében bekövetkezett változásokról. (7) A jelen Megállapodás végrehajtásának technikai részleteiről a hatáskörrel rendelkező szervek külön megállapodhatnak. Készült Tbilisziben, 2012. november 27. napján, két eredeti példányban, magyar, georgiai és angol nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. A Megállapodás értelmezésével kapcsolatos vita esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. (Aláírások) MELLÉKLET Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás 22. cikkéhez A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése A Szerződő Felek – Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás 22. cikkének a) pontjában foglaltakra figyelemmel – megállapítják, hogy Magyarország és Georgia államainak belső jogszabályai alapján a minősített adatok alábbi minősítési jelölései megfelelnek egymásnak: Magyarországon Georgiában angol nyelvű megfelelője „Szigorúan titkos!” GANSAKUTREBULI MNISHVNELOBIS TOP SECRET „Titkos!” SRULIAD SAIDUMLO SECRET „Bizalmas!” SAIDUMLO CONFIDENTIAL „Korlátozott terjesztésű!” SHEZGHUDULI SARGEBLOBISTVIS RESTRICTED ” 4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. és 3. § a Megállapodás 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, valamint a 2. és 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke