2013. CLIII. törvény a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapod

2013. CLIII. törvény a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország és a  Koszovói Köztársaság között a  bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás (a  továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2013. szeptember 30-i ülésnapján fogadta el. MEGÁLLAPODÁS Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről Magyarország és a Koszovói Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) figyelembe véve a két ország közötti baráti kapcsolatokat; abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a nemzetközi együttműködésnek kiemelkedő jelentősége van a bűnözés elleni harcban, különösen a  szervezett vagy súlyos bűncselekmények, a  terrorizmus, a  kábítószerrel összefüggő bűncselekmények, a fegyverkereskedelem, az illegális migráció és az illegális embercsempészet terén; azzal a  céllal, hogy megerősítsék és elmélyítsék az  együttműködő szervek közötti együttműködést a  két ország biztonságának közös érdekére figyelemmel; azzal a  céllal, hogy összehangolt tevékenységükkel még hatékonyabban lépjenek fel a  nemzetközi szervezett bűnözéssel szemben; tekintetbe véve a nemzetközi kötelezettségeiket és belső jogszabályaikat; értékelve az eddigi együttműködésük eredményeit; az alábbiak szerint állapodtak meg: I. FeJezet általános rendelkezések 1. cikk Fogalommeghatározások A jelen Megállapodás alkalmazásában: 1. a jelen megállapodás végrehajtása tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságok (a  továbbiakban: együttműködő szervek): a  Szerződő Felek belső jogszabályai szerint bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési feladatok végzésére feljogosított hatóságok, illetve szervek. 2. központi kapcsolattartó szerv: a) a magyar szerződő Fél részéről: Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ; b) a koszovói szerződő Fél részéről: Belügyi Együttműködési Igazgatóság a rendvédelem terén. 3. Igazságügyi hatóságok: a) a magyar szerződő Fél részéről: a bíróságok és az ügyészi szervek; b) a koszovói szerződő Fél részéről: a bíróságok és az ügyészi szervek. 4. személyes adat: bármely információ, amely egy azonosított vagy azonosítható egyénre vonatkozik. 5. különleges adat: a  faji eredetre, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, a  vallásos vagy világnézeti más meggyőződésre, az  érdek-képviseleti szervezeti tagságra, valamint az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatok, valamint a bűnügyi személyes adat. 2. cikk Az együttműködés tárgya (1) A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a  közrend és közbiztonság védelme érdekében mindkét Szerződő Fél belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése (a továbbiakban: bűnüldözés) területén. (2) Bármelyik Szerződő Fél részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől teheti függővé az együttműködést, ha az veszélyezteti, illetőleg sérti szuverenitását, biztonságát, közrendjét, vagy ha az ellentétes belső jogszabályaival. (3) Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy politikai bűncselekményekre vonatkozik. A  cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél – figyelemmel az  összes körülményre, így a  bűncselekmény által elérni kívánt célra, a  bűncselekmény indítékára, az  elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest. (4) A jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés nem terjed ki a  Szerződő Felek igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre. II. FeJezet az eGyüttműködés általános szabályaI 3. cikk Együttműködés megkeresés alapján (1) A jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az együttműködő szervek – a Szerződő Felek belső jogszabályaival és a  jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban – megkeresés alapján együttműködnek, és segítséget nyújtanak egymásnak. (2) A megkereséseket és az  arra adott válaszokat, ha a  jelen Megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a  központi kapcsolattartó szerveken keresztül, írásban (ideértve a  telefaxon és az  elektronikus hírközlési hálózat útján történő továbbítást is) küldik meg és fogadják. Sürgős esetekben a  megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni. (3) Amennyiben a  megkeresés megküldéséhez vagy annak teljesítéséhez a  Szerződő Felek belső jogszabályai szerint az  igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása vagy egyetértése szükséges, a  megkeresés megküldésére vagy a  teljesítésének megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, vagy egyetértés beszerzését követően kerülhet sor. (4) Ha a megkeresett együttműködő szerv nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel a megkeresés teljesítésére, úgy a  megkeresést továbbítja az  eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, és erről tájékoztatja a megkereső együttműködő szervet. (5) A megkereső együttműködő szerv kérheti a  megkeresett együttműködő szervet, hogy a  megkeresését az  általa meghatározott szabályok, feltételek szerint, vagy technikai módszert alkalmazva teljesítse. Ha a  megkeresésben foglalt feltételek szerint a  teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a  megkeresett központi kapcsolattartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a  megkereső központi kapcsolattartó szervet. Egyidejűleg megjelöli azokat a feltételeket, amelyek alkalmazása esetén a megkeresés teljesíthető. (6) Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőben nem lehetséges, és a megkeresésnek a határidő meghatározására vonatkozó indokolásából kitűnik, hogy a késedelem veszélyeztetné a  megkereső együttműködő szerv eljárásának sikerességét, a  megkeresett együttműködő szerv vagy a  központi kapcsolattartó szerv haladéktalanul tájékoztatja a  megkereső együttműködő szervet a  megkeresés teljesítéséhez szükséges határidőről. (7) A megkereső központi kapcsolattartó szerv az (5) és (6) bekezdésekben foglalt értesítést követően nyilatkozik arról, hogy az értesítésben foglalt körülmények alapján kéri-e a megkeresés teljesítését. (8) A megkeresések teljesítése során a  megkeresett együttműködő szerv és a  megkeresés teljesítésében résztvevő más szervek a  jelen cikk (5)  bekezdésében megjelölt szabályokkal összhangban járnak el, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a megkeresett együttműködő szerv államának belső jogszabályaival. 4. cikk A megkeresés tartalma és az alkalmazandó nyelv (1) A megkeresés legalább az alábbiakat tartalmazza: a) a megkereső együttműködő szerv megnevezését; b) a megkeresés jogalapját, célját és tárgyát; c) a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírását és annak jogi minősítését; d) a megkeresés teljesítésének határidejét, a sürgős teljesítés kérése esetén annak indokait. (2) A megkereséshez mellékelten csatolni kell a megkeresés tartalmához kapcsolódó dokumentumokat és adatokat. (3) Az együttműködő szervek a  jelen Megállapodás végrehajtása során az  angol nyelvet használják, de más nyelv használatában is megállapodhatnak. III. FeJezet az eGyüttműködés FormáI 5. cikk Információcsere (1) Az együttműködő szervek megkeresés alapján az alábbi információkat adják át: a) bűncselekmény elkövetésében résztvevő személyek és ezen személyeknek a  bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolatai személyazonosító adatait: családi név, korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), nem, születési idő és hely, lakóhely, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság; b) az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre, különösen az  elkövetés idejére, helyére, módjára vonatkozó információkat, továbbá a  különleges körülményekre és a  megtett intézkedésekre vonatkozó információkat, amennyiben azok a bűnüldözéshez szükségesek; c) információkat azokról a  tárgyakról, amelyekre a  bűncselekményt elkövették, amelyek a  bűncselekmény nyomait hordozzák, amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény elkövetése útján jöttek létre; d) a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett vagyonra vagy annak hasznára vonatkozó adatokat; e) az együttműködő szervek számára hozzáférhető bűnügyi nyilvántartásokban, illetve biometrikus adatokat tartalmazó nyilvántartásokban szereplő adatokat; f ) személyazonosságról, tartózkodási helyről és lakcímről szóló információkat; g) közúti, vízi és légi járművek vezetésére feljogosító okmányokkal kapcsolatos információkat; h) gépjárművek egyedi azonosító adatai; i) a közlekedési eszközök tulajdonosára, üzembentartójára és/vagy vezetőjére vonatkozó adatokat; j) lőfegyvertartási-engedélyre vonatkozó adatokat; k) elektronikus hírközlő végberendezés tulajdonosának, előfizetőjének és használójának megállapításához szükséges adatokat; l) államhatár átlépésére jogosító okmányokra vonatkozó adatokat; m) különleges szakértelemmel rendelkező személyekre vonatkozó adatokat. (2) Az együttműködő szervek kicserélhetik: a) a nemzetközi bűnözés új elkövetési módszereiről és formáiról szóló tájékoztatást; b) a kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a  bűnözés elleni küzdelem során alkalmazott gyakorlatról, munkamódszerekről és eszközökről szóló információkat; c) a bűncselekményekkel kapcsolatos belső jogi szabályozásról szóló tájékoztatást. (3) A jelen cikk (1)  bekezdés a)–l)  pontjaiban meghatározott információk átadására irányuló megkereséseket az  együttműködő szervek közvetlenül is megküldhetik és teljesíthetik, ha a  központi kapcsolattartó szerveken keresztül történő információcsere olyan késedelemmel járna, amely a  bűnfelderítés érdekeit súlyosan veszélyeztetné. (4) Az egyik Szerződő Fél központi kapcsolattartó szerve egyedi esetekben megkeresés nélkül is átadhat információt, ha alapos okkal feltételezhető, hogy ezen információ a  közrendet fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy a bűnüldözéshez szükséges a másik Szerződő Fél együttműködő szervei számára. (5) A jelen cikk alapján folytatott információcsere során az  együttműködő szervek minősített adatokat tartalmazó megkereséseket is átadhatnak egymásnak. 6. cikk A közrend és a bűnügyi helyzet elemzése Az együttműködő szervek rendszeresen átadják egymásnak a bűnügyi helyzetükre, a közrend helyzetére vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. Az együttműködő szervek közösen elemezhetik a bűnügyi helyzet és a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, megvitathatják és egyeztethetik a szükséges teendőket. 7. cikk Intézkedések sürgős esetekben (1) Az együttműködő szervek megkeresésre, belső jogszabályaik szerint, a  nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében a  saját államuk területén igazoltatást, nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, a  keresett személyt elfoghatják és előállíthatják, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhatnak, ha a bűnüldözés érdekei sürgős intézkedést tesznek szükségessé. (2) A jelen cikk (1)  bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtásáról a  megkereső együttműködő szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. 8. cikk Ellenőrzött szállítás (1) Az egyik Szerződő Fél együttműködő szerve a központi kapcsolattartó szerveken keresztül kérheti a másik Szerződő Fél együttműködő szervétől, hogy az  felügyelje törvénytelen vagy gyanús szállítmányoknak a  saját államának területén történő ki- és beengedését, illetve átengedését, bűncselekmény felderítése, illetve a  bűncselekmény elkövetésében résztvevő személyek azonosítása céljából. (2) Az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell: a) a szállítmány tartalmára, a  várható útvonalára és időtartamára, a  szállítás módjára, a  szállítóeszköz azonosítására vonatkozó adatokat; b) a kísérés módját; c) az alkalmazandó technikai eszközökre vonatkozó adatokat; d) a kísérésben a  megkereső együttműködő szerv részéről résztvevők számát, fedett nyomozó esetleges részvételét; e) az ellenőrzött szállításban résztvevőkkel történő kapcsolattartás módját; f ) a szállítmány átadásának és átvételének körülményeit; g) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket; h) váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedéseket. (3) Az együttműködő szervek – a  megkeresés elfogadása esetén – az  ellenőrzött szállítás idejében, módjában, közreműködésük mértékében esetileg állapodnak meg. A megkeresett központi kapcsolattartó szerv az ellenőrzött szállítást korlátozhatja vagy elutasíthatja, ha az nem vállalható mértékben veszélyezteti az ellenőrzött szállításban résztvevő személyeket vagy a közrendet. (4) Az ellenőrzött szállítást a megkeresett együttműködő szerv irányítja; az  irányítást végző személyéről a megkereső együttműködő szervet tájékoztatni kell. Az  ellenőrzött szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a  szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az  átvételt követően a  megkereső együttműködő szerv a  szállítmányt kísérheti, hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhat. Ennek során a megkereső együttműködő szerv tagjai a  jelen cikkben meghatározottak, a  megkeresett együttműködő szerv államának belső jogszabályai és a  megkeresett együttműködő szerv irányítást végző tagjának utasításai szerint kötelesek eljárni. (5) A jelen Megállapodásban foglalt feltételek fennállása esetén a központi kapcsolattartó szervek lehetővé teszik egy harmadik államból induló és egy további államba érkező ellenőrzött szállítás végrehajtását is. Ebben az  esetben az érintett államok előzetes hozzájárulásáról a megkereső központi kapcsolattartó szerv gondoskodik, amely erről tájékoztatja a megkeresett központi kapcsolattartó szervet. (6) Az ellenőrzött szállítás kísérésében fedett nyomozó részvétele csak az  őt alkalmazó Szerződő Fél igazságügyi hatóságainak engedélyével lehetséges. 9. cikk Fedett nyomozó alkalmazása (1) Az együttműködő szervek megkeresésre hozzájárulhatnak a megkereső együttműködő szerv fedett nyomozóinak a saját államuk területén történő alkalmazásához, amennyiben ez az államaik területén elkövetett vagy megkísérelt bűncselekmények eredményes felderítése érdekében szükséges. Fedett nyomozó az  együttműködő szervek hivatásos állományának olyan tagja, aki a  Szerződő Felek belső jogszabályai alapján jogosult arra, hogy kilétét leplezve titkos információgyűjtést végezzen. (2) A fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó, a  jelen Megállapodás 3.  cikkének (3)  bekezdése szerinti igazságügyi hatósági engedély a Szerződő Felek egész területére érvényes. (3) A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a  jelen Megállapodás 4.  cikkének (1)  bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell: a) a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát; b) a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit; c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit; d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést; e) a fedett nyomozó büntetőjogi felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit; f ) a fedett nyomozó működési körében okozott károkért való felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit. (4) A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik, és meghatározott ideig tarthat. A fedett nyomozó az együttműködő szervek eseti megállapodását és a jelen cikk (2) bekezdése szerinti engedély beszerzését követően kezdheti meg tevékenységét. A megállapodásnak tartalmaznia kell a jelen cikk (3) és a (6) bekezdéseiben foglaltakat. (5) A megkeresett együttműködő szerv kérésére a fedett nyomozó alkalmazását haladéktalanul fel kell függeszteni. (6) A fedett nyomozó alkalmazására a  megkeresett együttműködő szerv államának belső jogszabályai az  irányadóak. A  fedett nyomozó csak olyan intézkedéseket tehet, amelyeket mindkét Szerződő Fél belső jogszabályai megengednek. 10. cikk Együttműködés a Tanúvédelmi Programban (1) A Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező szerveiken keresztül megkeresés útján kérelmezhetik a  védett tanúknak, sértetteknek, valamint rájuk tekintettel más személyeknek (a  továbbiakban: védett személyek) az  egyik Szerződő Fél államának területéről a  másik Szerződő Fél államának területére történő átköltöztetését, és ezt követően védelemben részesítését, beleértve a  technikai és logisztikai támogatást is. Az  együttműködés nem terjedhet ki a  fogvatartott védett személyekre. Ezen intézkedések a  Szerződő Felek államainak területén folytatott büntetőeljárást nem akadályozhatják. (2) A védelemre szoruló személyt az  átköltöztetést megelőzően fel kell venni a  megkereső Szerződő Fél védelmi programjába. Sürgős esetben az átköltöztetést akkor is végre lehet hajtani, amennyiben feltehető, hogy a védelemre szoruló személy felvételt nyert a  megkereső Szerződő Fél védelmi programjába (sürgősségi intézkedés). A  védett személy csak a  megkeresett szerv államának a  tanúvédelemre vonatkozó belső jogszabályaiban meghatározott védelmi formáiban részesíthető. (3) A jelen cikk (1)  bekezdésében szereplő megkeresésnek a  jelen Megállapodás 4.  cikkének (1)  bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell: a) a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt; b) a védett személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét; c) a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó információkat; d) a védett személynek a másik Szerződő Fél államának területére történő elhelyezésének okát; e) a védelem javasolt formáját, mértékét; f ) a másik Szerződő Fél államának területén való elhelyezés szükséges időtartamát, és ennek meghosszabbításának lehetőségét. (4) A megkeresés elfogadását követően a  Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező szervei írásban megállapodnak a védelem részleteiről és a kapcsolattartás módjáról. (5) Ha a védelem már nem biztosítható, arról a hatáskörrel rendelkező megkereső szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. (6) A védett személy köteles a  megkeresett szerv államának belső jogszabályait betartani. Ha a  védett személy megsérti a  megkeresett együttműködő szerv államának belső jogszabályait, vagy nem tartja be a  kifejezetten számára megállapított magatartási szabályokat, erről a  hatáskörrel rendelkező megkereső szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha a  megkeresett szerv szükségesnek tartja a  védett személy visszaköltöztetésének kezdeményezését, a megkereső szerv köteles azt teljesíteni. (7) A védelmi intézkedések titkossága érdekében a  Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező szerveinek tisztviselői leplezhetik eredeti személyazonosságukat és az általuk használt járműveket. 11. cikk Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása (1) Az együttműködő szervek eseti megállapodással közös bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre, amennyiben ez az államaik területén elkövetett vagy megkísérelt bűncselekmények eredményes felderítése érdekében szükséges. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásnak tartalmaznia kell különösen: a) a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött; b) a működési területet, a működés feltételeit, időtartamát és meghosszabbításának feltételeit; c) a közös bűnfelderítő-csoport összetételét és vezetőjének meghatározását; d) a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tag jogait és kötelezettségeit; e) a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tag büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályokról szóló tájékoztatást; f ) a szervezési intézkedéseket és a működési költségek viselését. (3) A megkereső együttműködő szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a  megkeresett együttműködő szerv államának területén önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult. (4) A megkereső együttműködő szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a  birtokában lévő, nem minősített adatokat ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja át a  megkeresett együttműködő szerv közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő tagjainak, mint ahogy azokat a  saját együttműködő szerveinek átadhatná. (5) A közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges, együttműködő szervek által minősített adatoknak a  másik Szerződő Fél együttműködő hatóságának kihelyezett tagja részére történő hozzáférhetővé tételét a  közös bűnfelderítő-csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi az  államának belső jogszabályai szerint. Az  együttműködésben részt nem vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a  minősítő hozzájárulását. 12. cikk Titkos információgyűjtés (1) A Szerződő Felek együttműködő szervei a bűnfelderítés során megkeresésre és államuk belső jogszabályai alapján titkos információgyűjtést folytathatnak, amelynek eredményéről kölcsönösen tájékoztatják egymást. (2) A megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell: a) az eszköz vagy módszer megnevezését; b) a titkos információgyűjtés időtartamát; c) a rögzítendő és átadandó adatok körét; d) az adatok átadásának módját; e) a másik Szerződő Fél államának területén folytatott titkos információgyűjtéshez nyújtandó segítség módját; f ) annak igazolását, hogy a  titkos információgyűjtést a  megkereső együttműködő szerv államában szabályszerűen engedélyezték. (3) A megkeresett együttműködő szerv a  megkeresés teljesítését államának belső jogszabályai alapján, továbbá, ha a megkeresés teljesítéséhez engedély szükséges, ennek beszerzését követően kezdi meg. 13. cikk Összekötő tisztviselő küldése (1) Az együttműködő szervek a másik Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező együttműködő szervének hozzájárulásával határozott időtartamra összekötő tisztviselőt küldhetnek a  másik Szerződő Fél együttműködő szerveihez. Az összekötő tisztviselők feladatait a fogadó Szerződő Fél diplomáciai képviseletéhez akkreditált belügyi/rendészeti attasé is elláthatja. (2) Az összekötő tisztviselő kiküldésének célja a  Szerződő Felek közötti együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos segítségnyújtás biztosítása: a) a bűncselekmények megelőzését és üldözését szolgáló információcserében; b) a jelen Megállapodás végrehajtásához kapcsolódó megkeresések teljesítésében; c) a visszafogadási szerződések végrehajtásával kapcsolatos együttműködésben; d) a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságok feladatai ellátásához szükséges információk átadásával. (3) Az összekötő tisztviselő az  együttműködő szerveket támogató, tanácsadó szerepet tölt be, bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosult. (4) Az összekötő tisztviselő működésének részletes feltételeiről a  Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező miniszterei megállapodnak. (5) A Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező miniszterei megállapodhatnak abban, hogy az egyik Szerződő Fél harmadik államban tevékenykedő összekötő tisztviselője eljár a másik Szerződő Fél érdekeiben is ezen harmadik államban. 14. cikk Együttműködés a képzés és a bűnmegelőzés területén (1) A képzés területén folytatandó együttműködés az alábbiakra terjed ki: a) oktatási tervek és tananyagok cseréje; b) közös szemináriumok és előadások megtartása, valamint közös tanfolyamok és konferenciák megrendezése; c) a másik együttműködő szervek képviselőinek megfigyelőként történő meghívása, gyakorlatok és különleges bevetési akciók bemutatása; d) a másik együttműködő szervek képviselői részvételének biztosítása tanfolyamokon. (2) A központi kapcsolattartó szervek együttműködnek a  nemzeti szinten bevált bűnmegelőzési módszerek feltárása és egymás közötti cseréje terén, valamint a  bűnmegelőzési módszerek végrehajtásához szükséges szakértői szaktanácsadás megszervezésében. 15. cikk Együttműködés a korrupció és a hivatali bűncselekmények leküzdésében A Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező hatóságai a  jelen Megállapodás keretében együttműködnek a  korrupció és a  hivatali bűncselekmények elleni küzdelemben. Az  együttműködés kiterjed a  vonatkozó jogszabályok alkalmazásával és a  korrupció megelőzésével kapcsolatos tapasztalatok, illetve a  korrupció és a  hivatali bűncselekmények lehetséges okaira és a fejlődési tendenciákra vonatkozó információk és elemzések cseréjére is. Iv. FeJezet JoGvIszonyok a másIk szerzŐdŐ Fél államának területén történŐ elJárás során 16. cikk A tisztviselők jogai és kötelezettségei (1) Az együttműködő szerv tisztviselője a  jelen Megállapodásból származó feladatai másik Szerződő Fél területén történő teljesítése során jogosult egyenruháját viselni, és köteles szolgálati igazolványát magánál tartani. Szolgálati fegyverét, valamint szolgálati felszerelését nem viheti magával, kényszerítő eszközöket nem alkalmazhat. (2) A jelen Megállapodás 9.  cikkében meghatározott fedett nyomozó fedőokirattal léphet a  másik Szerződő Fél államának területére, és ott a szükséges fedőokiratokkal, a szolgálati feladat ellátása idejéig tartózkodhat. A fedett nyomozók egyedi esetekben tarthatnak maguknál lőfegyvert és alkalmazhatnak kényszerítő eszközöket. Ezek feltételeit a  jelen Megállapodás 9.  cikk (4)  bekezdésében meghatározott eseti megállapodásban kell részletezni a Szerződő Felek államainak belső jogszabályaival összhangban. 17. cikk Szolgálati viszonyok és az együttműködő szervek tagjainak védelme (1) A megkereső együttműködő szerv tagjának szolgálati jogviszonyára, munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának belső jogszabályai vonatkoznak. (2) A megkeresett együttműködő szerv az  államának területén a  jelen Megállapodásból származó feladatait teljesítő, a  másik Szerződő Fél együttműködő szerve tagjának ugyanolyan védelmet és segítséget nyújt, mint a  saját együttműködő szerve tagjának. 18. cikk A büntetőjogi felelősség szabályai Az együttműködő szervek tagjai, akik a  jelen Megállapodás alapján a  másik Szerződő Fél államának területén teljesítik szolgálatukat, az  általuk vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények tekintetében azonos elbírálás alá esnek azon együttműködő hatóság tisztviselőivel, amely államának területén tevékenységüket végzik. 19. cikk A kártérítési felelősség szabályai (1) Amikor az  együttműködő szerv tagja a  jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a  másik Szerződő Fél területén teljesíti feladatát, az általa az eljárása során okozott károkért az őt küldő Szerződő Fél azon Szerződő Fél államának belső jogszabályai szerint felel, ahol a károkozás történt. (2) Az a  Szerződő Fél, amely államának területén az  (1)  bekezdésben említett kár bekövetkezett, a  kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját tisztviselője okozta volna. (3) Az a  Szerződő Fél, amely együttműködő szervének tagja a  másik Szerződő Fél államának területén harmadik személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti ez  utóbbi Szerződő Félnek az  általa a  károsultnak vagy a károsult személy jogán a kártérítésre jogosult más személyeknek kifizetett kártérítés összegét. (4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben – harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a  (3)  bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a  Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az  olyan károk megtérítésének igényéről, amelyeket a  másik Szerződő Féltől szenvedtek el, kivéve, ha a  kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták. v. FeJezet adatvédelem 20. cikk Az adatkezelés szabályai (1) Az adatkezelés során az alábbi rendelkezések szerint kell eljárni: a) a megkeresésben meg kell jelölni az átadandó adatok körét, felhasználásuk célját és jogalapját; b) az adatokat átvevő együttműködő szerv (a  továbbiakban: átvevő Fél) csak a  jelen Megállapodásban meghatározott célokra és az  adatokat átadó együttműködő szerv (a  továbbiakban: átadó Fél) által meghatározott feltételekkel kezelheti az  adatokat. Az  átadó Fél kérésére az  átvevő Fél tájékoztatást nyújt az átadott adatok felhasználásáról; c) az adatok átadása előtt az  átadó Félnek, miután megállapította, hogy az  adatok átadása szükséges a  megjelölt célra és arányos azzal, valamint összhangban áll államának belső jogszabályaival, meg kell győződnie az átadandó adatok helyességéről; d) az adatok átadásakor az  átadó Félnek fel kell tüntetnie az  adatok törlési határidejét államának belső jogszabályainak megfelelően, melynek lejártakor az  átvevő Fél köteles azokat megsemmisíteni, kivéve, ha az  átadó Fél előzetes írásbeli hozzájárulását adta az  adatok további kezeléséhez. Ezen határidőkre tekintet nélkül törölni kell az átadott adatot, amennyiben az átadás célja szerinti további tárolására nincs szükség; e) az adatok kizárólag a  jelen Megállapodás 1.  cikke szerinti, arra felhatalmazott együttműködő szerveknek adhatók át. Más szerveknek az  adatok az  átadó Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók a  fenti c) pontban szereplő feltételek vizsgálata alapján; f ) a jelen Megállapodás alapján átadott és átvett adatokról az  adatkezelő szerveknek nyilvántartást kell vezetniük, amely legalább a  következőket tartalmazza: az  adatszolgáltatás célját és tartalmát, a  továbbítás jogalapját, az  átadott adatok fajtáját, az  átadó és átvevő szervet, illetve az  átadás időpontját, és az  adattovábbítással érintett személy azonosításához szükséges adatokat. Az  on-line adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani. A  nyilvántartásokat az  ilyen adatokra vonatkozó belső jogszabályokban meghatározott ideig kell megőrizni, de legalább öt évig. A  nyilvántartások kizárólag az  adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére használhatók fel. (2) A Szerződő Felek kötelesek megtenni minden szükséges szervezési és technikai intézkedést az  adatok hatékony védelmének biztosítása érdekében, a  jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozatal, megváltoztatás és megsemmisítés ellen. (3) A Szerződő Felek független adatvédelmi felügyelő hatóságai, amelyek a  jelen Megállapodásban foglalt alapelvek és rendelkezések érvényesülésének biztosításáért felelősek, jogosultak a  jelen Megállapodás adatkezelésről szóló rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrzésére. (4) Jelen Megállapodás nem képezi alapját adatok és információk büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználás céljából történő átadása iránti kérelmeknek. A  jelen Megállapodás alapján átadott adatokat és információkat az  átadó Szerződő Fél belső jogszabályai szerint vagy a  büntetőügyekben folytatott jogsegélyről szóló két- vagy többoldalú megállapodásokkal összhangban megadott előzetes hozzájárulása nélkül nem lehet büntetőügyekben folytatott jogsegély keretében felhasználni. 21. cikk Az érintett személy tájékoztatása (1) A Szerződő Felek biztosítják, hogy a  hatáskörrel rendelkező hatóságaik tájékoztatják az  érintett személyt a személyes adatainak kezeléséről. Jelen cikktől csak akkor lehet eltérni, ha erre az állam biztonsága, a közbiztonság vagy a bűncselekmények megelőzése, illetve az érintett vagy más személy jogainak és szabadságjogainak védelme érdekében szükséges intézkedésként kerül sor. (2) Személyes adatok átadása esetén az együttműködő szervek – államuk belső jogszabályaival összhangban – kérhetik a  másik Szerződő Fél együttműködő szervét, hogy mellőzze az  érintett személy tájékoztatását. Ilyen esetekben ez  utóbbi együttműködő szerv a  másik Szerződő Fél együttműködő szervének előzetes jóváhagyása nélkül nem tájékoztathatja az érintett személyt. Egyéb esetekben az adatot átvevő Félnek konzultálnia kell az adatot átadó Féllel arról, hogy tájékoztathatja-e az érintett személyt a nyilvántartásában szereplő személyes és különleges adatairól és felhasználásuk céljáról. Az átvevő Félnek az átadó Fél erre vonatkozó utasítása szerint kell eljárnia. (3) Az érintett személy jogosult arra, hogy indokolt esetben a  Szerződő Felek belső jogszabályaival összhangban saját személyes és különleges adatait helyesbíttethesse, töröltethesse vagy zároltathassa, és jogosult arra, hogy jogorvoslattal élhessen, ha tájékoztatási, vagy indokolt esetben közlési, helyesbítési, törlési vagy zárolási kérelmét nem teljesítik. 22. cikk Minősített adatok védelme Az együttműködő szervek a  jelen Megállapodás végrehajtása során átvett minősített adatok és információk védelmére az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák: a) a minősített adatot átadó Fél államának belső jogszabályai szerint minősített adatokat ezen adatokat átvevő Félnek ugyanolyan védelemben kell részesítenie, mint amilyenben a jelen Megállapodás mellékletét képező megfeleltetési táblázat alapján a saját belső jogszabályai szerinti minősítési jelöléssel ellátott adatait részesíti. Ez a melléklet a jelen Megállapodás szerves részét képezi; b) a minősített adatot átadó Félnek meg kell jelölnie az átadott minősített adat érvényességi idejét; c) a minősített adatot átadó Fél haladéktalanul, írásban tájékoztatja a  minősített adatot átvevő Felet az  adatokkal kapcsolatos változásokról, illetve a  minősített adatok jelölésének, érvényességi idejének módosításáról, a minősítés megszüntetéséről. A minősített adatot átvevő Fél a tájékoztatásnak megfelelően módosítja a  minősítési jelölést, az  érvényességi időt, illetve megszünteti a  minősített adatként történő kezelést; d) a jelen Megállapodás értelmében átadott minősített adatok harmadik állam részére történő továbbadása csak a  minősített adatot átadó Fél államának belső joga szerint hatáskörrel rendelkező hatóságának vagy személynek az írásbeli hozzájárulása esetén megengedett; e) az átadott minősített adatok védelmét szolgáló jogszabályoknak a  minősített adatot átvevő Félnél történt bármilyen megsértéséről haladéktalanul tájékoztatni kell a minősített adatot átadó Felet. A tájékoztatásnak ki kell térnie a  jogszabályok megsértésének körülményeire és ezek következményeire, valamint a  következmények mérséklésére, és a  vonatkozó rendelkezések jövőbeni megsértésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekre. vI. FeJezet záró rendelkezések 23. cikk A költségviselés szabályai A jelen Megállapodás végrehajtása során – a  jelen Megállapodásban foglalt eltérő rendelkezés vagy a  Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveinek eltérő megállapodása hiányában – mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját együttműködő szervei eljárása során felmerülő költségeket. 24. cikk Más nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz való viszony A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a  Szerződő Felek egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait. A  jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Szerződő Felek nemzetközi szervezetekben való tagságából, valamint Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. 25. cikk A viták rendezése (1) A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat az együttműködő szervek tárgyalások útján rendezik. (2) Amennyiben a  vitatott kérdésben az  (1)  bekezdésben említett tárgyalásokon nem születik megállapodás, a  vitát diplomáciai úton rendezik, harmadik fél bevonása nélkül. 26. cikk A Megállapodás hatálybalépése és egyéb rendelkezések (1) A jelen Megállapodás azon későbbi jegyzék kézhezvételének napjától számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyben a  Szerződő Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a  Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogszabályi követelményeknek eleget tettek. (2) A jelen Megállapodás határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja. A Megállapodás a  felmondásról szóló jegyzék kézhezvételét követő hatodik hónapot követő hónap első napján hatályát veszti. (3) Mindkét Szerződő Fél a  jelen Megállapodás alkalmazását részben vagy egészben átmenetileg felfüggesztheti, amennyiben az  sérti vagy veszélyezteti államának szuverenitását, biztonságát, közrendjét. Az  ilyen intézkedések meghozataláról vagy visszavonásáról a  Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást. A  jelen Megállapodás végrehajtásának felfüggesztése, illetve annak visszavonása az  erről szóló értesítés kézhezvétele napján lép hatályba. (4) A jelen Megállapodás 1. cikk 1. pontja szerinti szervek nevéről, valamint a jelen Megállapodás 8., 11. és 15. cikkeiben foglaltak végrehajtására, illetve a  22.  cikkben foglalt rendelkezések felügyeletére feljogosított szervek nevéről a  Szerződő Felek a  jelen Megállapodás hatálybalépését követő harminc (30) napon belül diplomáciai úton tájékoztatják egymást. A Szerződő Felek diplomáciai úton, haladéktalanul tájékoztatják egymást az együttműködő szervek elnevezésében vagy azok hatáskörében bekövetkezett változásokról. (5) A jelen Megállapodás végrehajtásának technikai részleteiről az együttműködő szervek külön megállapodhatnak. (6) A jelen Megállapodás nyilvántartásba vételéről az  Egyesült Nemzetek főtitkárságán, az  Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, a magyar Szerződő Fél gondoskodik. A magyar Szerződő Fél a nyilvántartásba vételről haladéktalanul tájékoztatja a koszovói Szerződő Felet. Készült Pristinában, 2013. július 31. napján, két eredeti példányban, magyar, albán, szerb és angol nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. A Megállapodás értelmezésével kapcsolatos vita esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. (Aláírások) Melléklet a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás 22. cikkéhez A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése A Szerződő Felek – a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás 22. cikkének a) pontjában foglaltakra figyelemmel – Magyarország és a  Koszovói Köztársaság belső jogszabályai alapján megállapítják, hogy a  minősített adatok alábbi minősítési jelölései megfelelnek egymásnak: Magyarországon a Koszovói Köztársaságban angol nyelvű megfelelője „Szigorúan Titkos!” Tepër sekret TOP SECRET „Titkos!” Sekret SECRET „Bizalmas!” Konfidenciale CONFIDENTIAL „Korlátozott terjesztésű!” E Kufizuar RESTRICTED” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és 3. § a Megállapodás 26. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve a  2.  § és 3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik. áder János s. k., dr. latorcai János s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke