2015. CLX. törvény az egyes európai kormányok az Ariane, a Vega és a Szojuz hordozórakétáknak a Guyana Űrközpontból történő hasznosításáról szóló nyil

2015. CLX. törvény az egyes európai kormányok az Ariane, a Vega és a Szojuz hordozórakétáknak a Guyana Űrközpontból történő hasznosításáról szóló nyilatkozatának kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad az  egyes európai kormányok az  Ariane, a  Vega és a  Szojuz hordozórakétáknak a  Guyana Űrközpontból történő hasznosításáról szóló nyilatkozata (a  továbbiakban: Hordozórakéta Nyilatkozat) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Hordozórakéta Nyilatkozatot e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Hordozórakéta Nyilatkozat angol nyelvű hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2015. október 12-i ülésnapján fogadta el. Egyes európai kormányok nyilatkozata az Ariane, a Vega és a Szojuz hordozórakéták Guyana Űrközpontból történő hasznosításáról A jelen Nyilatkozat részes államainak kormányai, a továbbiakban „Felek”, TEKINTETTEL az  Egyes európai kormányok és az  Európai Űrkutatási Szervezet között, 1973. szeptember 21-én megkötött, az  Ariane hordozórakéta program végrehajtásáról szóló megállapodásra, és különösen annak I., III.1., valamint V. cikkelyére, amelyek új megállapodás készítését írják elő az Ariane program gyártási fázisa tartalmának rögzítése céljából, FIGYELEMMEL az  Európai Űrügynökséget (a  továbbiakban: „ESA” vagy „az Ügynökség”) létrehozásáról szóló Alapokmányra, amely 1975. május 30-án nyílt meg aláírásra, és 1980. október 30-án lépett hatályba (a továbbiakban: „ESA Alapokmány”), TEKINTETTEL ARRA, hogy az  ESA hordozórakéta-programjai elsődlegesen a  kutatási és fejlesztési tevékenységek köré összpontosultak, és hogy az  Ügynökség keretei között kifejlesztett Ariane és Vega hordozórakéta-rendszerek (továbbiakban: „ESA által fejlesztett hordozórakéták”) hozzájárulnak Európa a  világűrhöz való hozzáférésének biztosításához, TEKINTETTEL ARRA, hogy az ESA/C/XXXIII/Res. 3 számú 1979. július 26-án kelt határozata értelmében az Ügynökség Tanácsa egyetértett a gyártás ipari alapokra helyezésével, EMLÉKEZVE, hogy egyes európai kormányok az  1980. április 14. napjától a  2008.  év végéig hatályos, többször megújított és meghosszabbított, „az Ariane hordozórakéta gyártási fázisáról szóló Nyilatkozat” (a  továbbiakban: „Ariane gyártási nyilatkozat”) által megállapodtak abban, hogy az  Ariane hordozórakéta gyártását ipari alapokra helyezik, az Ariane hordozórakéta gyártási fázisával kapcsolatos operatív tevékenységet pedig az Ügynökség látja el az ESA Alapokmány V.2. cikkének megfelelően, TEKINTETTEL ARRA, hogy az Ügynökség – több Tanácsi Határozat megalkotásával – elfogadta, hogy végrehajtja ezt a megbízást, EMLÉKEZVE, hogy a  fentiek végrehajtása érdekében az  Ügynökség Egyezményt és Kiegészítő megállapodásokat kötött – a  következő bekezdésben definiált – Arianespace-szel, amely dokumentumok később megújításra és meghosszabbításra kerültek, és amelyek keretében az  Arianespace vállalta az  Ariane hordozórakéta gyártását, értékesítését és indítását, békés célokból, az ESA Alapokmány előírásainak megfelelően, TEKINTETTEL ARRA, hogy az  Arianespace Csoportot jelenleg az  Arianespace Participation S.A. és az  Arianespace S.A. vállalkozás alkotja, amelyek bejegyzett székhelye Franciaországban található (a  továbbiakban együttesen: „Arianespace”), és arra, hogy az Arianespace részvényesei európai jogi személyek, köztük a fent definiált, ESA által fejlesztett hordozórakéták gyártásában résztvevő ipari vállalatok, továbbá TEKINTETTEL ARRA, hogy az  Arianespace felbocsátásai rugalmasságának fokozása érdekében az Ügynökség megállapodásokat kötött Franciaországgal és Oroszországgal a Szojuz hordozórakéta-indító rendszer (a továbbiakban: Szojuz hordozórakéta), Guyana Űrközpontból (a továbbiakban: „CSG”) történő hasznosításáról, és megkötötte a megfelelő kiegészítő megállapodást az Arianespace-szel aláírt Egyezményhez is, FIGYELEMBEVÉVE, hogy az  Ügynökség Miniszteri Tanácsa a  2005. december 5–6-i, ülésén elfogadta az „Európai hordozórakéta ágazat fejlődéséről” szóló határozatot (a  továbbiakban: „2005.  évi Hordozórakéta határozat”), amely rámutat arra, hogy a hordozórakéták hasznosításának 2008. évet követő fázisához közös keretrendszert kell kidolgozni, amely koherens hordozórakéta-stratégia megvalósítását teszi lehetővé, és 2009. január 1. napjától a fent említett, Ariane gyártási nyilatkozat programjának helyébe lép, FIGYELEMBEVÉVE, hogy a  2005.  évi Hordozórakéta határozat értelmében azok az  ESA Tagállamok, amelyek részt vesznek az  Ügynökség abban meghatározott hordozórakéta fejlesztési programjában, kötelesek az  Ügynökség keretein belül a  lehető leghamarabb, és a  jelen Nyilatkozat hatálybalépéséhez viszonyítva időben megkötni a  hasznosítási megállapodásokat valamennyi, az  ESA által fejlesztett hordozórakétára vonatkozóan, és ezekben – a jelen Nyilatkozat rendelkezéseinek megfelelően – lefektetni az érintett hordozórakéta hasznosítására vonatkozó, konkrét elveket, FIGYELEMBEVÉVE a „Referenciakeret az  európai hordozórakéta-ágazat szerkezetátalakítására vonatkozó döntések 2007-től kezdődő, következetes végrehajtásához” című (ESA/PB-ARIANE (2005)3, rev. 3), a 2005. évi Hordozórakéta határozat 16 d) bekezdésében hivatkozott dokumentumot (a továbbiakban: „Referenciakeret”), TEKINTETTEL ARRA, hogy az  Ariane gyártási nyilatkozat részes kormányai – az  ESA Tanácsa által elfogadott, vonatkozó határozatoknak megfelelően – hozzájárultak a CSG felbocsátási területének finanszírozásához, TEKINTETTEL a  Francia Kormány és az  ESA között a  Guyana Űrközpontról (CSG) szóló és 2002. április 11-én aláírt megállapodásokra (2002–2006) (a  továbbiakban: „CSG Megállapodás”), a  2002. április 11-én aláírt, az  Ügynökség CSG-ben található indítóállásokról és kapcsolódó létesítményekről szóló megállapodásra („ELA Megállapodás”), a 2005. március 21-én aláírt, a Szojuz indítóállásairól szóló megállapodásra („ELS-megállapodás”), valamint az ilyen megállapodások későbbi módosításaira, TEKINTETTEL az  1967. január 27-én aláírt, „Szerződés az  államok tevékenységét szabályozó elvekről a  világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a  Holdat és más égitesteket” (a  továbbiakban: „Világűrszerződés”) rendelkezéseire, TEKINTETTEL ARRA, hogy az  ESA elfogadta az  1972. március 29. napján kelt „Egyezmény az  űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről” és az  1975. január 14. napján kelt, „Egyezmény a  világűrbe felbocsátott objektumok nyilvántartásba vételéről” rendelkezéseit, TEKINTETTEL az  ESA Tanácsa által 1977. december 13. napján elfogadott az „Ügynökség jogi felelősségéről szóló” határozatra (ESA/C/XXII/Res.3), A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG: I. CÉL ÉS A FELEK VÁLLALÁSAI 1. A  jelen Nyilatkozat keretében a  Felek megállapodnak abban, hogy közös keretrendszert alakítanak ki az  ESA által fejlesztett hordozórakéták hasznosítására és a  2008 után a  CSG-ből működtetett Szojuz hordozórakétára vonatkozólag, amely – a preambulumban meghatározott – „Ariane gyártási nyilatkozat” alapján indított programot követi. A  hordozórakéták hasznosítása – amely a  preambulumban említett Referenciakeret szerinti minősítési folyamat után következik – tartalmazza a  vonatkozó hordozórakéta gyártási, hordozórakéta összeszerelési, rakétaindítási műveleteket és értékesítési tevékenységeket. 2. A Felek alapvető célja volt eddig és az marad a jövőben is, hogy elérhető, megbízható és független világűrbe jutást biztosítson Európa számára megfizethető módon. 3. A  garantált világűrbejutást a  következőkkel kell biztosítani: (i) elsősorban az  európai intézmények küldetésének megfelelő igényekre tervezett, az  európai ipar által kifejlesztett és előállított hordozórakétákkal, (ii) egy működő európai rakétaindító bázissal és (iii) európai ipari képességekkel. 4. A  hordozórakéták hasznosítását békés célokra, és a  Világűrszerződés és az  ESA Alapokmány betartásával kell végrehajtani. 5. A Felek úgy döntenek, hogy az ESA által fejlesztett hordozórakéták és a CSG-ből működtetett Szojuz hordozórakéta hasznosításával az  Arianespace-t (továbbiakban: a „rakétafelbocsátó”) bízzák meg, a  preambulumban hivatkozott Referenciakeret szerinti szerepköröknek és feladatköröknek megfelelően; ebből a  célból az  Ügynökség megállapodásokat köt a rakétafelbocsátóval az alábbi, III. cikkben foglalt irányelvek alapján. Ezek a megállapodások a  preambulumban említett, ESA és Arianespace közötti Egyezmény helyébe lépnek, miközben folytonosságot biztosítanak azzal. 6. Az ESA által fejlesztett hordozórakéták hasznosításakor tiszteletben kell tartani az Ügynökség vonatkozó fejlesztési programjaiból adódó ipari és földrajzi munkamegosztást, azon megállapodások konkrét rendelkezéseinek betartása mellett, amelyeket az Ügynökség – preambulumban említett – vonatkozó hordozórakéta fejlesztési programjában résztvevő Államok, az  egyes ESA által fejlesztett hordozórakéták hasznosításáról fognak megkötni, valamint az alábbi, III. cikk szerinti, az ESA és a rakétafelbocsátó közötti megállapodások rendelkezéseinek betartása mellett. 7. Az  európai felbocsátó központ működőképességét folyamatosan biztosítani kell, hogy lehetővé tegye a  jelen Nyilatkozat részes Felei világűrbe kijutását. A  Felek saját részükről vállalják, hogy – külön megállapodásoknak megfelelően – hozzájárulnak a CSG felbocsátási terület finanszírozásához. 8. A  Felek előnyben részesítik nemzeti programjaik valamint a  részvételükkel létrejött európai és egyéb nemzetközi programok meghatározása és végrehajtása során az ESA által fejlesztett hordozórakéták és a CSG-ből üzemeltetett Szojuz hordozórakéta adta lehetőségeket, kivéve, ha a költség, a megbízhatóság, vagy a küldetésre való alkalmasság szempontjából az  ilyen felhasználás más, a  kitűzött időpontban rendelkezésre álló hordozórakétákkal vagy egyéb szállító eszközökkel összevetve ésszerűtlenül hátrányos. A hordozórakéták felhasználását a Felek kötelesek az alábbi fontossági sorrend szerint előnyben részesíteni: – ESA által fejlesztett hordozórakéták, – a  CSG-ből üzemeltetett Szojuz hordozórakéta, a  nem ESA által fejlesztett hordozórakétákkal végrehajtott küldetésekhez képest, – egyéb hordozórakéták. 9. A Felek megállapodnak abban, hogy együttesen támogatják az európai intézményesített programokhoz szükséges rakétafelbocsátások beszerzését irányító keretrendszer felállítását, és kiegyenlített feltételeket biztosítanak Európa számára a rakétafelbocsátások világpiacán. 10. Amennyiben – a  jelen Nyilatkozat tárgyát képező egyik indítórendszer igénybevételével – rakétafelbocsátások értékesítése történik olyan államnak, amelyik nem tagja az Ügynökségnek vagy olyan megrendelőnek, amelyik nem esik az Ügynökség valamelyik Tagállamának joghatósága alá: (a) A Felek megállapodnak egy Bizottság (továbbiakban: „az Értékesítésellenőrző Bizottság”) felállításában, amely – a  preambulumban említett – Ariane gyártási nyilatkozat alapján felállított Értékesítésellenőrző Bizottság helyébe lép, és feladata lesz, hogy megállapítsa, hogy a  rakétaindítások tervezett értékesítése nem sérti-e a fenti I.4. cikk rendelkezéseit. Az Értékesítésellenőrző Bizottság a  részes Felek egy-egy képviselőjéből áll. Az  Ügynökség főigazgatója az  Értékesítésellenörző Bizottság tagjai részére tájékoztatást kell nyújtson arról, ha a  rakétafelbocsátó a  rakétafelbocsátásokatolyan Államnak vagy megrendelőnek tervezi értékesíteni, amely nem tagja az Ügynökségnek, vagy nem valamely Tagállam joghatósága alá tartozik. Az Értékesítésellenőrző Bizottság összehívása a  következő módon történik: a  tagok egyharmada kérheti az ülés összehívását arra hivatkozva, hogy egy adott hordozórakéta igénybevétele a fenti I.4 cikket sértheti. Az ilyen kérést legkésőbb négy héttel azután lehet felvetni, hogy az  Értékesítésellenőrző Bizottság tagjai értesítést kaptak a  javasolt szerződésről. Ezután az  Értékesítésellenőrző Bizottság ülését két héten belül meg kell tartani. Legfeljebb négy héten belül a  Bizottság tagjai kétharmados többségével úgy dönthet, hogy megtiltja a  rakétafelbocsátás tervezett értékesítését azon az  alapon, hogy az  nem felel meg a  fenti I.4 bekezdés rendelkezéseinek, és ezt tagjai kétharmados többségével teheti meg. Ez a döntés kötelező érvényű lesz a rakétafelbocsátóra nézve. A Világűrszerződésben Franciaország számára biztosított hatáskörének gyakorlásával, Franciaország vállalja, hogy megteszi a  szükséges lépéseket az  Értékesítésellenörző Bizottság által hozott tiltó határozatok megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében. (b) A jelen Nyilatkozatban foglalt kötelezettségek sérelme nélkül jogosult bármelyik Fél jogfenntartással élni arra vonatkozóan, hogy indoklás nélkül kijelentse, nem kíván csatlakozni egy adott rakétafelbocsátáshoz. (c) Amennyiben az  egyik Fél úgy találja, hogy a  felbocsátás értékesítése nem egyeztethető össze a  jelen Nyilatkozat betartásával, úgy – az  általa szükségesnek ítélt konzultációkat követően– tájékoztatnia kell az Ügynökség Főigazgatóját. Amennyiben a  Főigazgató tájékoztatta a  rakétafelbocsátót, és ezután az  értékesítés végbemegy, akkor az  adott Fél a  kérdéses értékesítéssel kapcsolatban azonnal felfüggesztheti a  jelen Nyilatkozat betartását, azzal a  feltétellel, hogy egy hónapon belül hivatalosan értesíti az  Ügynökséget és a  többi Felet, valamint betartja az  általa vállalt kötelezettségeket a  többi értékesítéssel kapcsolatban. Az  érintett Fél továbbra is köteles rendelkezésre bocsátani a  hordozórakéta hasznosításához felhasznált, az  alábbi I.11 cikkben meghatározott nemzeti eszközöket és szellemi tulajdonjogokat, és nem ellenezheti azok igénybevételét. Amennyiben az  érintett Fél tiltakozik az  ellen, hogy nemzeti ipara által gyártott berendezéseket és alrendszereket a  kérdéses felbocsátás céljaira rendelkezésre bocsássa, akkor köteles saját hatáskörén belül elősegíteni a vonatkozó berendezések gyártásának átadását a többi Fél iparának, és semmilyen körülmények között sem tiltakozhat az ellen, hogy a kérdéses berendezéseket a többi Fél ipara legyártsa. (d) Az Értékesítésellenőrző Bizottság köteles saját eljárásrendjét felállítani. 11. A  Felek vállalják, hogy amennyiben az  ESA által fejlesztett hordozórakéták és a  CSG-ből üzemeltetett Szojuz hordozórakéta hasznosítása céljából szükséges, úgy a rakétafelbocsátó rendelkezésére bocsátják: – az emiatt náluk felmerülő költségekre korlátozódó pénzügyi feltételek mellett, azokat az eszközöket, amelyek bizonyos Felek tulajdonában vannak, és amelyeket az  ESA által fejlesztett hordozórakéták és a  CSG-ből üzemeltetett Szojuz program fejlesztési programjaihoz használtak fel, a CSG felbocsátási terület kivételével, amelyekre a fenti I.7 cikk rendelkezései vonatkoznak; – ingyenesen, a  birtokukban levő azon szellemi tulajdonjogokat, amelyek az  ESA által fejlesztett hordozórakéták és a  CSG-ből üzemeltetett Szojuz program fejlesztési programjaiból származnak; a  rakétafelbocsátó ingyenesen juthat a  birtokukban levő mindazon műszaki információkhoz, amelyek az említett programokból származnak. 12. A  Felek minden tőlük telhetőt kötelesek megtenni azért, hogy az  ESA és a  rakétafelbocsátó számára megadják az ipari minőségfelügyelethez és az árak felméréséhez szükséges segítséget. 13. Amennyiben valamely export értékesítéssel kapcsolatban külön megegyezések lefektetése bizonyul szükségesnek a  biztosítékok és az  export finanszírozása miatt, úgy a  Felek kötelesek közösen megvitatni és meghatározni, hogyan lehet eleget tenni az  ilyen kérésnek a  kockázatok és a  finanszírozás méltányos elosztásának elve alapján, a  preambulumban említett hasznosítási megállapodásokban meghatározott, hasznosításban való részvétellel arányosan. 14. A  Felek megállapodnak abban, hogy közösen megvitatják a  szükséges lépéseket a  rakétafelbocsátó jellemzőinek nagyobb módosulása esetén vagy olyan események kapcsán, amelyek nagyobb hatást gyakorolhatnak a  rakétafelbocsátó üzletmenetére vagy az  ESA által fejlesztett hordozórakéták és a  CSG-ből üzemeltetett Szojuz hordozórakéta jövőjére. II. AZ ÜGYNÖKSÉG MEGBÍZATÁSA A jelen Nyilatkozat részes Felei: 1. Felkérik az  Ügynökséget, biztosítsa a  jelen Nyilatkozat rendelkezéseinek betartását és alkalmazását, valamint jogaik megóvását, és kísérje figyelemmel, hogy a  rakétafelbocsátó és az  ipar által a  hasznosítás során végzett tevékenységek nem kérdőjelezik-e meg a  felbocsátó rendszerek minősítését, beleértve a  kapcsolódó létesítményeket is; 2. Felkérik az Ügynökséget, hogy Tanácsi határozat keretében fogadja el a  jelen Nyilatkozat feltételei alapján, az ESA Alapokmány V.2. cikkének megfelelően számára adott megbízatást; 3. Felkérik az  Ügynökséget, hogy a  jelen Nyilatkozatban foglalt elveknek megfelelően kösse meg az  alábbi, III.  cikk szerinti külön megállapodásokat a rakétafelbocsátóval; 4. Felkérik az  Ügynökséget, vállalja, hogy készítsen jelentést a  Felek részére a  jelen Nyilatkozatban számára adott megbízatással kapcsolatos ügyekről az Ügynökség Tanácsa, vagy annak alárendelt, a hordozórakétákkal kapcsolatos ügyekkel megbízott testület ülései keretében; az  ilyen jelentéskészítési tevékenység évente legalább egyszer történik, és különösen a következőket tartalmazza: (a) jelentés a CSG pénzügyi igényeiről és finanszírozásáról; (b) az  Ügynökség Főigazgatójának vagy képviselőjének jelentése a  rakétafelbocsátások világpiacáról és kapcsolódó kritikai elemzés; (c) az Ügynökség Főigazgatójának vagy képviselőjének részletes jelentése a jelen Nyilatkozat részes Felei közötti, hasznosítással kapcsolatos tevékenység teljes földrajzi eloszlásáról; (d) az Ügynökség Főigazgatójának jelentése a hasznosítással kapcsolatos ipari munkamegosztásról; (e) az  Ügynökség Főigazgatójának részletes jelentése az  alábbi, III.1.n)  cikk rendelkezéseinek megfelelően gyűjtött adatok alapján, valamint a  felbocsátó képviselője által bemutatott jelentés a  szolgáltató éves üzleti tervéről. Ebből az  alkalomból a  Tanács vagy annak alárendelt testület tehet olyan javaslatot a  rakétafelbocsátónak, amelyet a  jelen Nyilatkozat célkitűzéseinek eléréséhez hasznosnak talál. Kérheti a rakétafelbocsátót, hogy további jelentéseket szolgáltasson; (f ) az  Ügynökség Főigazgatójának jelentése a  rakétafelbocsátó tevékenységéről, beleértve a  rakétafelbocsátó vállalatának vagy vállalat csoportjának tulajdonosi szerkezetében, illetve összetételében történt bármely fejleményt; (g) az Értékesítésellenőrző Bizottság elnökének jelentése; 5. Felkérik az Ügynökséget, hogy a fent hivatkozott jelentéseket és információkat, amelyek esetleg bizalmas jellegűek, ekként kezelje; 6. Rendelkeznek arról, hogy a  jelen Nyilatkozat részes Feleinek képviselői az  Ügynökség Tanácsa, vagy annak alárendelt, a  hordozórakétákkal kapcsolatos ügyekkel megbízott testület üléseinek alkalmát használják fel arra, hogy a jelen Nyilatkozat végrehajtásával kapcsolatos bármely ügyről megállapodást érjenek el; 7. Felkérik az  Ügynökség Tanácsát, engedélyezze az  Ügynökség főigazgatója számára, hogy a  jelen Nyilatkozat letéteményesi feladatait, valamint az alábbi, V. cikkben ismertetett feladatokat ellássa; 8. Felkérik az  Ügynökséget, támogassa a  rakétafelbocsátót a  hordozórakéta export tevékenység elősegítésében, különösen nemzetközi szervezetek megkeresése útján; 9. Felkérik az  Ügynökséget, adja meg a  rakétafelbocsátónak az  ipari minőségfelügyelethez és az  árak felméréséhez szükséges segítséget. III. A RAKÉTAFELBOCSÁTÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI – MEGÁLLAPODÁSOK AZ ESA ÉS A RAKÉTAFELBOCSÁTÓ KÖZÖTT 1. A  jelen Nyilatkozat alapján az  Ügynökségnek adott megbízatás teljesítése keretében, valamint a  2005.  évi Hordozórakéta határozatnak megfelelően, az  ESA megállapodásokat köt a  rakétafelbocsátóval, amelyek a  preambulumban említett, az  ESA és az  Arianespace közötti Egyezmény és annak utólagos kiegészítő megállapodásai helyébe lépnek, miközben jogfolytonosságot biztosítanak azokkal. Az  ilyen megállapodások – amelyek külön-külön rendelkezéseket tartalmaznak majd az  egyes ESA által fejlesztett hordozórakétákra és a  CSG-ből üzemeltetett Szojuz hordozórakétára vonatkozólag – tartalmazni fogják, hogy a  rakétafelbocsátó – a rábízott feladatokkal kapcsolatban – kötelezi magát arra, hogy: (a) a  rábízott feladatokat az  ESA Alapokmánynak, a  Világűrszerződés rendelkezéseinek, valamint a  vonatkozó nemzetközi jogszabályoknak megfelelően hajtja végre; (b) aláveti magát a fenti, I.10. cikk alapján felállított Értékesítésellenörző Bizottság döntéseinek; (c) vállalja, hogy: – vállalatának fő tevékenysége az ESA által fejlesztett hordozórakéták hasznosítására irányul; – vállalatának fő tevékenységének támogatásaként hajtja végre a Szojuz hordozórakéta hasznosítását a CSG-ből; – vállalatának fő tevékenysége támogatásaként egyéb hordozórakéták hasznosítását is végrehajthatja a CSG-ből, ha előbb megállapodást köt az ESA Tanácsával és Franciaország Kormányával; – bármely más tevékenységet azt követően végezhet, hogy az ESA Tanácsa ezt megvitatta, és annak nincs negatív hatása a vállalat fő tevékenységére; – minden, fent említett tevékenységet a  vonatkozó ESA Tanácsi döntés(ek)nek, valamint – ha az  vonatkoztatható rá – az  ESA és Franciaország között megkötött megállapodás(ok)nak megfelelően kell végrehajtania; – tiszteletben tartja a fenti, I.8. cikkben rögzített fontossági sorrendet; (d) hasznos teher elosztási koncepciót vezet be azzal a  céllal, hogy minden egyes ESA által fejlesztett hordozórakéta számára biztosítsa azt a  minimális számú indítást, ami hozzájárulhat az  Európa számára a  világűrbe kijutás biztosításához szükséges európai ipari kapacitások fenntartásához, figyelembe véve az egyes rakéták teljesítményét is; (e) kockázatértékelést is tartalmazó üzleti tervet dolgoz ki, azon fő célkitűzések alapján, amelyekben az  Ügynökséggel megállapodik (mint például költség, megbízhatóság, lehetséges indítások száma, ütemezés), illetve amelyekben – az  ESA által fejlesztett hordozórakéták esetében – közösen megállapodik a vonatkozó hordozórakéta rendszer fővállalkozóival; (f ) az  alábbi rendelkezéseknek megfelelően tiszteletben tartja mindegyik érintett ESA által fejlesztett hordozórakéta esetében azt az  ipari munkamegosztást, ami az Ügynökség által a preambulumban említett hasznosítási megállapodások rendelkezéseinek megfelelően felvállalt, valamennyi vonatkozó hordozórakéta fejlesztési programból ered: – ha a  rakétafelbocsátó úgy ítéli meg, hogy ez  a  munkamegosztás nem tartható fenn, mert az  ipar ajánlatai ésszerűtlenek az  ár, a  minőség vagy a  szállítási határidő szempontjából, akkor a  munkát köteles versenytárgyalásra bocsátani; – ilyen intézkedés megtétele előtt a  rakétafelbocsátó köteles erről a  szándékáról indoklással alátámasztva értesíteni az  érintett Felet és az  Ügynökség főigazgatóját, hogy elfogadható időn belül találjanak együtt megoldást. Az Ügynökségnek be kell kapcsolódnia minden olyan eljárásba, ami összességében az  Ügynökség által felvállalt ESA által fejlesztett hordozórakéta programokból adódó munkamegosztás változásához vezet. Az  eljárásoknak az  Ügynökség és az  Arianespace között, a  fenti, II.3.  cikk rendelkezéseinek megfelelően létrejött, külön megállapodások előírásai szerintieknek kell lenniük; – az előző vállalkozó a  legjobb pénzügyi ajánlathoz igazodhat, és előnyt kell élvezzen minden olyan ipari ajánlattal kapcsolatban, amely egyenértékű az ár, szállítási határidő és minőség szempontjából; (g) a  fenti I.11. és a  lenti III.2.  cikk alapján rendelkezésére bocsátott jogosultságokat és információkat csak az  ESA által fejlesztett hordozórakéták és a  CSG-ből üzemeltetett Szojuz hordozórakéta hasznosításának végrehajtása céljából veszi igénybe, és az  ilyen jogosultságokat és információkat a  jogtulajdonos hozzájárulása nélkül nem adja ki harmadik félnek és nem engedélyezi harmadik fél általi felhasználását; megfelel a  vonatkozó nemzeti export ellenőrzési szabályoknak és szabályozóknak, valamint az  Ügynökség azon eljárásainak, amelyek az Ügynökség Tagállamain kívülre történő technológia átadásról szólnak; a  fenti korlátozásokat a megrendelőinek és beszállítóival kötött szerződésekbe is belefoglalja; (h) megtéríti Franciaország Kormányának – rakétafelbocsátásonként 60 millió euró felső határig – azt a  kártérítési összeget, amelyet a  Kormánynak a  jelen Nyilatkozat IV. (a) és (c)  cikke feltételei alapján fizetnie kell abban az  esetben, ha az  Ariane vagy a  Szojuz CSG-ből végrehajtott rakétafelbocsátásával a  rakétafelbocsátó a  hasznosítás teljes időtartama alatt esetlegesen kárt okoz, és az  áldozatok eljárást indítanak; (i) megtéríti Franciaország Kormányának és az  ESA-nak – a  jelen Nyilatkozat IV. (b)  cikkében meghatározott felelősségük arányában, és felbocsátásonként 60 millió euró felső határon belül – azt a kártérítési összeget, amelyet a  Kormánynak és az  ESA-nak fizetnie kell abban az  esetben, ha a  Vega CSG-ből végrehajtott indításával a  rakétafelbocsátó a  hasznosítás teljes időtartama alatt esetlegesen kárt okoz, és az  áldozatok eljárást indítanak; (j) vállalja, hogy óvja és megőrzi azokat az  eszközöket és információkat, amelyeket a  Felek és az  Ügynökség a  rendelkezésére bocsátanak, és kártalanítja a  tulajdonos(oka)t az  általa, munkavállalói, általa megbízott személyek vagy harmadik fél által okozott minden kárért; (k) megfelelő biztosítást vagy azzal egyenértékű biztosítéki szerződést köt a  fenti III. 1. (h), (i), (j)  cikkekben felsorolt felelősségekre, valamint a  jelen, III.1.  cikkben rögzített megállapodásokban előírt tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos egyéb felelősségekre és kockázatokra; az  ilyen biztosítás vagy garancia feltételeiben az Ügynökséggel és Franciaország Kormányával kell megállapodni; (l) a  tulajdonosokkal kötött megállapodásoknak megfelelően biztosítja, hogy az  általa és beszállítói által a  hasznosításban végzett tevékenységek ne kérdőjelezzék meg a  hordozórakéta rendszer és a  vonatkozó gyártó eszközök minősítését, műszaki és pénzügyi felelősséggel tartozik a  fenti I.11. és a  lenti III.2.  cikk feltételei alapján rendelkezésére bocsátott eszközök jó, működőképes állapotának fenntartásáért. A  fentiek betartása mellett a  rakétafelbocsátó – a  tulajdonosok egyetértésével – módosítást hajthat végre ezekben az  eszközökben, amennyiben azt tevékenységei szempontjából szükségesnek ítéli. Egyetértés híján a  rakétafelbocsátó úgy hajthatja végre a  módosításokat, hogy biztosítani tudja az  eszközök eredeti állapotának visszaállítását azok visszaadásakor; (m) a  preambulumban említett 2005.  évi Hordozórakéta határozat rendelkezéseinek megfelelően hozzájárul a CSG felbocsátási terület használatával kapcsolatos költségek finanszírozásához; (n) vállalja, hogy megadja az  Ügynökség főigazgatójának azokat a  hozzáféréseket és ellenőrzési jogokat, amelyre az Ügynökségnek szüksége van a rakétafelbocsátó és beszállítói tekintetében – különös tekintettel az  egyes hordozórakéták éves hasznosítási költségeire és bevételeire, valamint az  üzleti terv alakulására – annak érdekében, hogy az Ügynökség teljesíthesse a jelen Nyilatkozat és az ESA Alapokmány alapján kapott megbízatást, valamint szolgáltathassa a fenti II.4. cikkben rögzített információkat és jelentéseket; (o) vállalja, hogy a hordozórakéták értékesítésével kapcsolatos feladatai ellátásakor, valamint külső partnerekkel, megrendelőivel és a  nagyközönséggel való kapcsolataiban hangsúlyozza az  ESA által fejlesztett hordozórakéták fejlesztésének és hasznosításának európai jellegét és sokoldalúságát, és megemlíti – különösen írásos és audio-vizuális anyagokban –, hogy a vonatkozó fejlesztési programokat az Ügynökség hajtotta végre, valamint felhívja a  figyelmet arra a  szerepre, amit az  ilyen fejlesztésben a  jelen Nyilatkozat részes Felei betöltöttek; (p) ellátja az  Ügynökséget és a  Feleket – harmadik fél megrendelőkkel szemben előnyt biztosítva számukra – a szükséges rakétafelbocsátásokkal és időablakokkal, az alábbi feltételek mellett: – az  Ügynökség és a  Felek szolgáltatási igényüket, azok felmerülésekor kommunikálják a  rakétafelbocsátónak, a  költségmentes lehetőségek vizsgálatával kezdve; amennyiben az  Ügynökség és egy adott Fél között a  prioritások ütköznek, akkor az  Ügynökség élvez előnyt; amennyiben Felek között ütköznek a  prioritások, akkor azok élveznek előnyt, akik részt vesznek az Ügynökség, megfelelő hordozórakétával kapcsolatos fejlesztési programjában; – amennyiben harmadik fél megrendelő díjfizetéses ajánlatot tesz, vagy végleges megrendelést kíván benyújtani olyan időablakra, amelyet az Ügynökség vagy az egyik Fél költségmentesként foglalt le, akkor az Ügynökség vagy az adott Fél a költségmentes foglalását átalakíthatja díjfizetéses ajánlattá, illetve végleges megrendeléssé, és megtarthatja előnyét; – az  Ügynökség és az  Arianespace közötti megállapodásoknak tartalmaznia kell egy olyan minta-záradékot, amelyet az indítás-értékesítési szerződésekbe kell foglalni, és amely meghatározza az indítási időablak csúszása esetén alkalmazandó eljárást; (q) vállalja azokat az  egyéb kötelezettségeket, amelyek esetlegesen szükségesek a  rábízott feladatok végrehajtásához. A  jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezését sem lehet a  rakétafelbocsátó felé benyújtott igényként értelmezni olyan tevékenység végrehajtása iránt, amely folyamatos pénzügyi veszteségeket eredményezne. 2. A  Felek tudomásul veszik, hogy az  ESA – a  hordozórakéták hasznosítása céljából szükséges esetekben – a rakétafelbocsátó számára rendelkezésre bocsátja: – ingyenesen az  egyes ESA által fejlesztett hordozórakéták fejlesztési programjából eredő gyártási dokumentációt, hogy azok a hasznosítás megfelelő végrehajtásának alapjaként szolgáljanak; – ingyenesen azokat a  létesítményeket, berendezéseket és eszközöket, amelyek az  egyes ESA által fejlesztett hordozórakéták és a CSG-ből üzemeltetett Szojuz hordozórakéta fejlesztési programjai keretében jöttek létre, és amelyek tulajdonosa az Ügynökség. Ezek az eszközök – a rakétafelbocsátó beleegyezésével – a szolgáltató beszállítóinak is rendelkezésére bocsáthatók; – ingyenesen azokat a  szellemi tulajdonjogait, amelyek az  egyes ESA által fejlesztett hordozórakéták fejlesztési programjából, valamint a  CSG-ből üzemeltetett Szojuz hordozórakéta programjából származnak; a  rakétafelbocsátó ingyenesen hozzájuthat az Ügynökség birtokában levő, az említett programokból eredő műszaki információkhoz. 3. Aktív párbeszédet kell fenntartani a  rakétafelbocsátó és az  Ügynökség között, annak figyelemmel kísérése érdekében, hogy az  Ügynökség keretében vállalt hordozórakéta fejlesztési programok céljai figyelembe veszik-e a rakétaindítási szolgáltatások piacának előrelátható trendjeit. IV. FELELŐSSÉG RAKÉTAFELBOCSÁTÁS ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT A rakétafelbocsátó fenti, III. cikk szerinti kötelezettségvállalásai fenntartásával a jelen Nyilatkozat részes Felei: (a) megállapodnak, hogy amennyiben az  Ariane CSG-ből végrehajtott felbocsátásával a  rakétafelbocsátó a hasznosítás teljes ideje alatt esetlegesen kárt okoz, és az áldozatok eljárást indítanak, akkor Franciaország Kormánya köteles bármely megítélt kártérítést megfizetni; (b) tudomásul veszik a 2005. évi Hordozórakéta határozatban definiált felelősségi elveket, amelyek az Ariane-n kívül minden, az  Ügynökség által fejlesztett hordozórakétára vonatkoznak, és megállapodnak, hogy amennyiben a  Vega CSG-ből végrehajtott indításával a  rakétafelbocsátó a  hasznosítás teljes ideje alatt esetlegesen kárt okoz, és az  áldozatok eljárást indítanak, akkor Franciaország Kormánya köteles bármely megítélt kártérítés egyharmadát megfizetni, és az  Ügynökség felelős a  fennmaradó kétharmad kifizetéséért; az  ilyen hordozórakéta esetében az  Ügynökség azon Tagállamai, amelyek az  Ügynökség ezen rakétafejlesztési programjaiban Résztvevő Államok és megkötik a  preambulumban említett, megfelelő hasznosítási megállapodást, amely szabályozza az Ügynökség ilyen felelősségének megosztását a 2005. évi Hordozórakéta határozatnak megfelelően; értik, hogy az  Ügynökség Tagállamai közül más Tagállamot nem terhel felelősség ezen kétharmados részből semmilyen részösszeg megfizetéséért; (c) megállapodnak, hogy amennyiben a Szojuz CSG-ből végrehajtott indításával a rakétafelbocsátó a hasznosítás teljes ideje alatt esetlegesen kárt okoz, és az  áldozatok eljárást indítanak, akkor Franciaország Kormánya köteles felelősséget vállalni az  ESA és a  jelen Nyilatkozat részes Felei felé bármely megítélt kártérítés megfizetéséért; (d) tudomásul veszik az  Ügynökség jogi felelősségére vonatkozó, preambulumban említett Határozatot, és megállapodnak, hogy a  IV. (a), (b) és (c)  cikk nem alkalmazható abban az  esetben, ha az  Ügynökség a rakétafelbocsátó megrendelője, és megállapítást nyer, hogy a kár forrása az Ügynökség műholdja; (e) megállapodnak, hogy Franciaország Kormánya által a  fenti IV. (a), (b) és (c)  cikkben vállalt felelősség nem alkalmazható, ha a  kárt az  Ügynökség, az  általa alkalmazott személyek, vagy Tagállamai szándékos cselekedete vagy mulasztása okozza (kivéve a Francia Államot és a felügyelete alá tartozó köztestületeket), és hogy az Ügynökség által a fenti IV. (b) cikkben vállalt felelősség nem alkalmazható, ha a kárt a Francia Állam, vagy a felügyelete alá tartozó köztestületek szándékos cselekedete vagy mulasztása okozza. V. HATÁLYBALÉPÉS, HATÁLY, MÓDOSÍTÁS, ÉRVÉNYESSÉG 1. Az  Osztrák Köztársaság, a  Belga Királyság, a  Dán Királyság, a  Finn Köztársaság, a  Francia Köztársaság, a  Német Szövetségi Köztársaság, a  Görög Köztársaság, Írország, az  Olasz Köztársaság, a  Luxemburgi Nagyhercegség, a  Holland Királyság, a  Norvég Királyság, a  Portugál Köztársaság, a  Spanyol Királyság, a  Svéd Királyság, a  Svájci Államszövetség, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, amelyek az Európai Űrügynökség Tagállamai 2007. március 30. napjától a  jelen Nyilatkozat részes Feleivé válhatnak, amennyiben Féllé válásuk elfogadásáról írásban értesítik az Ügynökség főigazgatóját. A  jelen Nyilatkozat hatálybalép, amikor az Ügynökség Tagállamainak kétharmada Féllé válása elfogadásáról írásban értesítette az Ügynökség főigazgatóját. A Nyilatkozat hatálybalépése után a fenti ESA Tagállamok bármelyike a jelen Nyilatkozat részes Felévé válhat, ha Féllé válása elfogadásáról írásban értesíti az  Ügynökség főigazgatóját arról. A  jelen Nyilatkozat ezen Tagállam esetében a  Féllé válása elfogadásáról az Ügynökség főigazgatója értesítését követő 30 nappal hatálybalép. 2. A  jelen Nyilatkozat megnyílik csatlakozásra – hatálybalépését követően – bármely azon Európai Űrügynökség új Tagállamai számára, amely ezt kérelmezi. Az ilyen csatlakozási kérelmet az Ügynökség főigazgatójának kell címezni, és elfogadásához a  jelen Nyilatkozat minden részes Felének beleegyezése szükséges. A  jelen Nyilatkozat a  hozzá csatlakozott Tagállam esetében a Féllé válása elfogadásáról az Ügynökség főigazgatója értesítését követő 30 nappal hatálybalép. 3. Feltéve, hogy a  fenti V.1.  cikkben rögzített feltételek bekövetkeznek, a  jelen Nyilatkozat 2009. január 1-től 2020 végéig hatályos. A  jelen Nyilatkozat hatálya kiterjed a  rakétafelbocsátó által 2020 év végéig megkötött minden rakétafelbocsátási szerződésre annak érdekében, hogy lehetővé váljon ezen szerződések teljesítése a  Nyilatkozat előírásainak megfelelően. A  részes felek felkérik az  Ügynökség főigazgatóját, hogy 2014-ben hívjon össze a  felek közötti értekezletet, annak érdekében, hogy a  felek a  nyilatkozat végrehajtásának előrehaladását értékeljék és a szükséges intézkedések megtegyék. 4. A  jelen Nyilatkozat részes Felei kötelesek időben és nem kevesebb, mint két évvel a  Nyilatkozat lejáratának esedékessége előtt közösen megtárgyalni a Nyilatkozat meghosszabbításának feltételeit. 5. A  jelen Nyilatkozat részes Felei – legalább négy Fél kérésére – üléseznek annak érdekében, hogy felülvizsgálják a jelen Nyilatkozat rendelkezéseit és végrehajtását. Az ilyen felülvizsgálatok keretében az Ügynökség főigazgatója, vagy bármelyik Fél megfogalmazhat javaslatokat a  jelen Nyilatkozat részes Felei számára a  jelen Nyilatkozat tartalmának módosításáról. A  jelen Nyilatkozat rendelkezéseinek módosításai a  részes Felek egyhangú döntésével fogadhatók el. 6. A  jelen Nyilatkozat rendelkezéseinek célja csak a  részes Felek közötti kapcsolat szabályozása; rendelkezéseit nem érintik, és nem módosítják azokat a  megállapodásokat, amelyeket a  jelen Nyilatkozat bármelyik részes Fele harmadik féllel kötött a  jelen Nyilatkozat, fenti V.1.  cikk szerinti hatálybalépés napja előtt; a  jelen Nyilatkozat rendelkezéseit nem érinthetik vagy módosíthatják azok a megállapodások, amelyeket a jelen Nyilatkozat bármelyik részes Fele harmadik féllel köt a jelen Nyilatkozat hatálybalépését követően. VI. VITÁK A jelen Nyilatkozat értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatban két vagy több Fél között felmerülő vitát, amelyet nem tud sikerrel rendezni az  Ügynökség Tanácsa, az  ESA Alapokmány XVII.  cikk rendelkezéseinek megfelelően kell rendezni. A jelen Nyilatkozat eredeti példányát, amely Párizsban, 2007. március 30. napján született, és amelynek angol, francia és német szövege egyaránt hiteles, az Európai Űrügynökség irattárában kell letétbe helyezni; amely hiteles másodpéldányokat juttat el minden Fél számára.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és 3. § a Hordozórakéta Nyilatkozat V.2. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A  Hordozórakéta Nyilatkozat, valamint a  2.  § és 3.  § hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről, az űrkutatásért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke