2003. LXV. törvény a merülésvonalakról szóló 1966. nemzetközi egyezmény és az egyezményre vonatkozó 1988. Jegyzőkönyv egységes szerkezetbe foglalt szö

2003. LXV. törvény a merülésvonalakról szóló 1966. nemzetközi egyezmény és az egyezményre vonatkozó 1988. Jegyzőkönyv egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény és az egyezményre vonatkozó 1988. évi Jegyzőkönyv egységes szerkezetbe foglalt szövegét e törvénnyel kihirdeti. (Magyarország a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezményre vonatkozó csatlakozási okiratának letétbe helyezése a Kormányközi Tengerészeti Tanácskozó Szervezetnél Londonban, 1973. szeptember hó 25-én megtörtént; az Egyezmény a Magyar Népköztársaság tekintetében 1973. december hó 25-én hatályba lépett. A merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezményre vonatkozó 1988. évi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezése a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnél 2003. április 17-én történt meg; a Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság tekintetében 2003. július 17-én lépett hatályba.) 2. § A merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény az egyezményre vonatkozó 1988. évi Jegyzőkönyvvel módosított szövegének eredeti angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2003. szeptember 8-i ülésnapján fogadta el. A Szervezet neve időközben Nemzetközi Tengerészeti Szervezetre változott. ,,A merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezménynek az 1988. évi Jegyzőkönyvvel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szövege A Szerződő Kormányok, óhajtva a nemzetközi utakon közlekedő hajók tengeri élet- és vagyonbiztonság tekintetében megengedhető terhelhetőségi határaira vonatkozó egyöntetű elvek és szabályok megalkotását, megfontolva azt, hogy ezt a célt legjobban egy Egyezmény megkötésével teljesíthetik, megállapodtak a következőkben: 1. Cikk Az Egyezmény szerinti általános kötelezettségek (1) A Szerződő Kormányok kötelezik magukat, hogy az Egyezmény és az Egyezmény szerves részét képező mellékletek rendelkezéseinek érvényt szereznek. Az Egyezményre történő minden hivatkozás egyben hivatkozás ezekre a mellékletekre is. (2) A Szerződő Kormányok kötelezik magukat, hogy minden intézkedést megtesznek, amelyek az Egyezmény érvényesítéséhez szükségesek lehetnek. 2. Cikk Fogalommeghatározások Az Egyezmény alkalmazásakor, hacsak az kifejezetten eltérően nem rendelkezik: (1) Szabályok: az Egyezményhez csatolt Szabályok. (2) Igazgatás: kifejezés annak az államnak a kormányát jelenti, amelynek lobogóját a hajó viseli. (3) Jóváhagyott: azt jelenti, hogy az Igazgatás jóváhagyta. (4) Nemzetközi út: olyan tengeri utat jelent, amely ennek Egyezménynek részes állama területén kívül lévő kikötő felé irányul vagy fordítva. E tekintetben minden olyan terület, amelynek nemzetközi kapcsolataiért a Szerződő Kormányok egyike felelős vagy amelyik az Egyesült Nemzetek Szervezetének közigazgatása alatt áll, külön országnak tekintendő. (5) Halászhajó: az a hajó, amelyet halak, bálnák, fókák, rozmárok vagy más tengeri élőlények fogására használnak. (6) Új hajó: az a hajó, amelynek gerincét azon a napon, vagy azt követően fektették le vagy ennek megfelelő építési szakaszban van, amelyen ez az Egyezmény minden Szerződő Kormány tekintetében hatályba lépett. (7) Meglevő hajó: az a hajó, amelyik nem új hajó. (8) Hossz: a teljes hossz 96%-a, amely a legkisebb elméleti oldalmagasságnak a gerinc felső élétől számított 85%-ánál lévő vízvonalon mérhető, illetve ugyanezen a vízvonalon az orrtőke mellső vonalától a kormányszár tengelyéig mért hossz, ha az utóbbi a nagyobb. Amennyiben a legkisebb elméleti oldalmagasság 85%-ánál húzódó vízvonal felett az orrtőke profilja homorú, a teljes hossz mellső végét és az orrtőke mellső vonalát, illetve az orrtőke (vízvonal feletti) profilja leghátsó pontját erre a vízvonalra merőlegesen kell felvenni. Ferde gerinccel tervezett hajó esetén a hossz mérésére használt vízvonalat a konstrukciós vízvonallal párhuzamosan kell felvenni. (9) Évforduló dátuma: minden egyes évnek az a hónapja és napja, amely megegyezik a vonatkozó bizonyítvány érvényessége lejártának napjával. 3. Cikk Általános rendelkezések (1) Az a hajó, amelyre az Egyezmény vonatkozik, az Egyezmény hatálybalépésének időpontja után nemzetközi útra csak akkor indulhat el, ha előtte ellenőrizték, merülési jellel és Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítvánnyal ellátták, vagy ha a mentesítést az Egyezmény rendelkezései megengedik és Nemzetközi Merülésvonal Mentesítési Bizonyítvánnyal rendelkezik. (2) Az Egyezmény egy Igazgatást sem korlátoz abban, hogy az I. melléklet szerint megállapított legkisebb szabadoldalnál nagyobb szabadoldalt állapítson meg. 4. Cikk Alkalmazás (1) Az Egyezményt azokra a hajókra kell alkalmazni: a) amelyek a Szerződő Kormányok országaiban vannak lajstromozva, b) amelyeket olyan területeken lajstromoztak, ame lyekre ezen Egyezmény hatálya a 32. Cikk értelmében kiterjed, és c) amelyeket nem lajstromoztak, de amelyek olyan államnak a lobogóját viselik, amely Kormány Szerződő Kormány. (2) Az Egyezményt a nemzetközi utakon közlekedő hajókra kell alkalmazni. (3) Az I. mellékletben foglalt szabályok, eltérő rendelkezés hiányában, új hajókra alkalmazandók. (4) Azok a meglevő hajók, amelyek az I. melléklet szabályaiban előírt követelményeknek, vagy azok bármely részének nem teljes mértékben tesznek eleget, meg kell feleljenek az Igazgatás által az Egyezmény hatálybalépése előtt a nemzetközi utakon közlekedő hajókra előírt követelményeknek, e hajók azonban egyetlen esetben sem kötelezhetők a szabadoldal növelésére. A korábban megállapított szabadoldal bármilyen csökkentéséből származó előny megszerzése érdekében a meglevő hajóknak is az Egyezmény összes követelményeit ki kell elégíteniük. (5) A II. mellékletben levő Szabályokat az Egyezmény hatálya alá eső új és meglevő hajókra kell alkalmazni. 5. Cikk Kivételek (1) Az Egyezményt nem kell alkalmazni: a) hadihajókra, b) 24 méternél (79 lábnál) rövidebb új hajókra, c) 150 vegyes regisztertonnánál kisebb meglevő hajókra, d) kereskedelmi célokra nem használt jachtokra, e) halászhajókra. (2) Ezek közül a szabályok közül egy sem vonatkozik olyan hajókra, amelyek kizárólag a) az Észak-Amerikai Nagy Tavakon és a Szent Lőrinc folyón, azon a területen, amelyet kelet felől a Rosiers foktól az Anticosti szigeti West Pointhoz húzott loxodróm vonal és az Anticosti sziget északi oldalán a nyugati hosszúság 63˚-án átmenő délkör határol, b) a Kaszpi-tengeren, c) a la Plata, Parana és Uruguay folyókon kelet felé az argentínai Punta Rasa (Cabo San Antonio) és az uruguayi Punta del Este között húzott loxodróm vonallal határolt vizeken hajóznak. 6. Cikk Mentesítés (1) Két vagy több állam közeli szomszédos kikötői között nemzetközi utakon közlekedő hajókat az Igazgatás mentesítheti az Egyezmény rendelkezéseinek teljesítése alól mindaddig, amíg azokat ilyen utakon használják, amennyiben azoknak az államoknak a kormányai, amelyekhez az ilyen kikötők tartoznak, e kikötők közötti útvonalak természetes védettségét, állapotát kielégítőnek és az Egyezmény rendelkezéseinek az ilyen utakon közlekedő hajókra való alkalmazását indokolatlannak vagy célszerűtlennek tartják. (2) Az Igazgatás mentesítést adhat bármilyen új jellemzőkkel rendelkező hajó számára az Egyezmény bármely olyan rendelkezése alól, amelynek alkalmazása jelentősen hátráltatná az ilyen jellemzők fejlesztésére vonatkozó kísérletek és e jellemzőknek a nemzetközi utakon közlekedő hajókon történő felhasználását. Azonban minden ilyen hajónak eleget kell tennie azoknak a biztonsági követelményeknek, amelyek az Igazgatás megítélése szerint a tervbe vett szolgálati feladatoknak megfelelnek és amelyek olyanok, hogy biztosítják a hajó teljes biztonságát, továbbá a hajó által érintett államok Kormányai részéről is elfogadhatók. (3) Annak az Igazgatásnak, amelyik ennek a Cikknek (1) és (2) bekezdése szerint mentesítést engedélyez, a részleteket és az indokokat közölnie kell a Kormányközi Tengerészeti Tanácskozó Szervezettel (a továbbiakban: Szervezet), hogy az azt tájékoztatás céljából a Szerződő Kormányoknak megküldje. (4) A nemzetközi úton rendszeresen nem közlekedő hajó számára az Igazgatás egy útra szóló, az Egyezmény rendelkezései alóli mentesítést állíthat ki, amennyiben teljesíti azokat a biztonsági követelményeket, amelyek az Igazgatás megítélése szerint, a hajó tervbe vett útja tekintetében megfelelnek. 7. Cikk Erőhatalom esete (1) Az olyan hajóra, amely bármilyen útra való indulása időpontjában nem tartozott az Egyezmény rendelkezései alá, az eltérésre (deviatio) vonatkozó ilyen rendelkezések nem terjedhetnek ki, ha tervbe vett útjától a vihar kényszerítő ereje vagy bármely más erőhatalom téríti el. (2) Ezen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásakor a Szerződő Kormányok tegyék méltányos megfontolás tárgyává bármely hajó minden olyan eltérését vagy késését, amelyet vihar kényszerítő ereje vagy bármilyen más erőhatalom okozott. 8. Cikk Egyenértékű berendezések (1) Az Igazgatás engedélyezheti, hogy a hajón más berendezést, anyagot, felszerelést, készüléket alkalmazzanak vagy másként intézkedjenek, mint azt az Egyezmény megköveteli, ha kísérlet útján vagy más módon kielégítően meggyőződött arról, hogy az ilyen berendezés, anyag, felszerelés, készülék vagy intézkedés legalább olyan mértékben hatékony, mint az, amelyet az Egyezmény megkövetel. (2) Az az Igazgatás, amelyik engedélyezi, hogy az Egyezmény által megkövetelt helyett más berendezést, anyagot, felszerelést, készüléket, illetőleg intézkedést alkalmazzanak, köteles az ezekre vonatkozó részleteket, a végrehajtott kísérletről szóló beszámolóval együtt a Szervezettel közölni, hogy az azt a Szerződő Kormányoknak megküldje. 9. Cikk Kísérleti célú engedélyek (1) Az Egyezmény egyetlen előírása sem gátolja az Igazgatást abban, hogy olyan hajón, amely az Egyezmény hatálya alá tartozik, kísérleti célból, különleges intézkedések végrehajtását engedélyezze. (2) Az az Igazgatás, amely ilyen célú intézkedést engedélyez, köteles annak részleteit a Szervezettel közölni, hogy az azt a Szerződő Kormányoknak megküldje. 10. Cikk Javítások, változtatások, átalakítások (1) Az a hajó, amelyen javítást, változtatást, átalakítást végeztek és ezzel kapcsolatban berendezést szereltek fel, legalább a hajóra korábban alkalmazott követelményeknek meg kell feleljen. Általános szabály, hogy ilyen esetben a meglevő hajó legalább oly mértékben kell megfeleljen az új hajókra vonatkozó előírásoknak, mint amennyiben előtte megfelelt. (2) A jelentősebb javításoknak, változtatásoknak, átalakításoknak és az ezzel kapcsolatos berendezések felszerelésének olyan mértékben kell megfelelniük az új hajókra vonatkozó követelményeknek, amilyen mértékben azt az Igazgatás indokoltnak és keresztülvihetőnek ítéli. 11. Cikk Zónák és körzetek (1) Az a hajó, amelyre az Egyezmény vonatkozik, meg kell feleljen a II. mellékletben közölt zónákkal, valamint körzetekkel kapcsolatos és az ilyen hajóra alkalmazható követelményeknek. (2) Két zóna, vagy körzet határvonalán álló kikötőt abban a zónában, vagy körzetben levőnek kell tekinteni, ahonnan a hajó érkezik vagy ahová indul. 12. Cikk Bemerülés (1) E Cikk (2) és (3) bekezdéseinek rendelkezésein kívül a hajó oldalain levő, a hajó tartózkodási zónájának vagy körzetének és az évszaknak megfelelő merülésvonalak soha nem lehetnek bemerült állapotban, sem a hajó indulásakor, sem úton, sem érkezéskor. (2) 1000 gramm/dm3 sűrűségű édesvízi körzetben a megfelelő merülési vonal bemerülhet a Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítványban feltüntetett édesvízi engedmény mértékben. Ahol a víz sűrűsége 1000 gramm/dm3-nél nagyobb, ott az engedményt az 1025 gramm/dm3 és a tényleges sűrűség közötti különbség arányában kell megállapítani. (3) Ha a hajó folyami vagy belvízi kikötőkből indul, az indulási hely és a tenger között elhasznált üzemanyag és egyéb készletek súlyának megfelelően mélyebb merülésig terhelhető. 13. Cikk Szemlék és jelölés Hajó szemléjét és a jelölésének felvitelét, amennyiben azok az Egyezmény előírásainak végrehajtására irányulnak, valamint az előírások alóli felmentésének megadását az Igazgatás hatósága végzi. Az Igazgatás azonban a szemléket és a jelölések felvitelét akár erre a feladatra kinevezett felügyelőkre, akár általa elismert szervezetre, intézményre bízhatja. Az Igazgatás minden esetben teljes mértékben felel a szemlék és a jelölések teljességéért és hatékonyságáért. 14. Cikk Első, megújító és éves szemlék (1) Hajót az alábbi szemléknek kell alávetni: a) a hajó üzembe állítása előtti első szemlének, amely magában foglalja a hajó szerkezetének és felszerelésének teljes szemléjét, amennyiben a hajóra ez az Egyezmény vonatkozik. A szemlének biztosítania kell, hogy az elrendezés, a felhasznált anyagok és a méretek teljes mértékben feleljenek meg ezen Egyezmény követelményeinek; b) időszakos megújító szemlének az Igazgatás által meghatározott, de öt évet meg nem haladó időközökben, kivéve, ha a 19. Cikk (2), (5), (6) és (7) bekezdései az irányadók, ami olyan legyen, hogy biztosítsa, hogy a szerkezet, felszerelés, elrendezés, felhasznált anyagok és méretek teljesen feleljenek meg ezen Egyezmény követelményeinek; c) éves szemlének a bizonyítvány minden egyes évforduló dátuma előtt vagy után 3 hónapon belül, annak ellenőrzésére, hogy (i) nem történt olyan módosítás a hajótesten vagy felépítményen, ami befolyásolná a merülésvonal helyzetét, (ii) a nyílászárók és szerelvényeik, védőkorlátok, mentesítő nyílások és a személyzeti lakóterek elérési útvonala rendeltetés szerinti állapotúak, (iii) a szabadoldal jelölések helyesen és tartósan vannak feltüntetve, (iv) rendelkezésre áll a 10. szabályban meghatározott információ. (2) E Cikk (1) c) bekezdésében hivatkozott éves szemlék elvégzéséről a Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítványban vagy a jelen Egyezmény 6. Cikkének (2) bekezdése alapján mentesített hajó részére kiállított Nemzetközi Merülésvonal Mentesítési Bizonyítványban a szemle elvégzését tanúsító bejegyzést kell tenni. 15. Cikk Az állag megtartása a szemle után A 14. Cikk alapján végrehajtott bármilyen szemle után a megszemlélt elrendezéseken, felszereléseken, berendezéseken, anyagokon és a testszerkezeten az Igazgatás engedélye nélkül változtatni nem szabad. 16. Cikk Bizonyítványok kiállítása (1) Az Egyezmény rendelkezései szerint végrehajtott szemlén megfelelt és az Egyezményben meghatározott módon megjelölt hajó részére Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítványt kell kiállítani. (2) A Nemzetközi Merülésvonal Mentesítési Bizonyítványt minden olyan hajó részére ki kell adni, amely a 6. Cikk (2) vagy (4) bekezdése alapján és annak megfelelően felmentést kapott. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben megjelölt bizonyítványokat az Igazgatás, vagy valamely általa megfelelően meghatalmazott személy, vagy elismert szervezet, intézmény állíthatja ki. Az Igazgatás teljes felelősséggel tartozik a bizonyítványért. 17. Cikk Bizonyítványok kiállítása vagy megerősítése más Kormányok által (1) Az Egyezményben részes állam igazgatása egy másik az Egyezményben részes állam igazgatásának felkérése alapján elvégeztetheti a hajó szemléjét, és amennyiben megbizonyosodott arról, hogy a jelen Egyezmény követelményei teljesülnek, kiállíthatja a hajó részére a Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítványt, illetve engedélyezheti annak kiállítását, továbbá az Egyezménnyel összhangban láttamozhatja, vagy engedélyezheti a hajó bizonyítványának láttamozását. (2) A bizonyítvány, a szemlejegyzőkönyv másolatát, valamint a számítások másolatát, amelynek alapján a sza badoldalt megállapították, a lehető legrövidebb időn belül a felkérő Kormányhoz el kell juttatni. (3) Az így kiadott bizonyítványban kell feltüntetni, hogy azt azon állam kormányának a felkérésére állították ki, amelynek lobogóját a hajó viseli vagy viselni fogja, és a bizonyítvány azonos értékű, azt ugyanúgy el kell fogadni, mint a 16. Cikk alapján kiállított bizonyítványt. (4) Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítvány nem állítható ki az Egyezményben nem részes állam lobogója alatt közlekedő hajó részére. 18. Cikk Bizonyítványok A szemlén megfelelt hajó számára az Egyezmény III. mellékletében megadott mintájú bizonyítványokat kell kiállítani. Amennyiben a használt nyelv nem angol vagy francia, úgy a szöveg foglaljon magában fordítást e nyelvek egyikére. 19. Cikk A bizonyítványok érvényességének tartama (1) Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítványt az Igazgatás által meghatározott időtartamra kell kiállítani, ami 5 évnél nem lehet hosszabb. (2) a) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményt figyelembe véve, amennyiben az időszakos megújító szemle a meglévő bizonyítvány lejáratának időpontja előtti 3 hónapon belül fejeződik be, az új bizonyítvány a megújító szemle keretében lecserélésre kerülő meglévő bizonyítvány lejárati dátumától számított 5 évet meg nem haladó ideig lesz érvényes. b) Amennyiben az időszakos megújító szemle a meglévő bizonyítvány lejáratának időpontja után fejeződik be, az új bizonyítvány a megújító szemle keretében lecserélésre kerülő meglévő bizonyítvány lejárati dátumától számított 5 évet meg nem haladó ideig lesz érvényes. c) Amennyiben a megújító szemle a meglévő bizonyítvány lejáratának időpontja előtt több mint 3 hónappal fejeződik be, az új bizonyítvány az időszakos megújító szemle befejezésének dátumától számított 5 évet meg nem haladó ideig lesz érvényes. (3) Amennyiben az Igazgatás bizonyítványt 5 évnél rövidebb időtartamra állít ki, az Igazgatás meghosszabbíthatja a bizonyítvány érvényességét a lejárat időpontján túl az (1) bekezdésben meghatározott leghosszabb időtartamig, feltéve, hogy a 14. Cikkben hivatkozott éves szemléket megfelelően elvégzik. (4) Amennyiben a 14. Cikk (1) b) bekezdésben hivatkozott időszakos megújító szemlét követően, a meglévő bizonyítvány lejáratának időpontja előtt a hajó részére új bizonyítványt kiállítani nem lehet, a szemlét végző személy vagy szervezet meghosszabbíthatja a meglévő bizonyítvány érvényességét 5 hónapot meg nem haladó időtartamra és a meghosszabbítás rávezethető a bizonyítványra, ha a hajó szerkezetét, felszerelését, elrendezésében, anyagait vagy méreteit érintően nem történtek olyan változtatások, melyek befolyásolják a hajó szabadoldalát. (5) Amennyiben a hajó bizonyítványának lejáratakor nem tartózkodik olyan kikötőben, ahol szemlére kiállítható, az Igazgatás meghosszabbíthatja a bizonyítvány érvényességének időtartamát, azonban ez a hosszabbítás csak arra a célra adható, hogy lehetővé tegye a hajó eljutását a szemle végrehajtására alkalmas kikötőig, amennyiben ez célravezetőnek és ésszerűnek mutatkozik. Bizonyítványt nem lehet 3 hónapnál hosszabb időre meghosszabbítani és az így meghosszabbított érvényességi határidejű bizonyítvánnyal rendelkező hajó a szemle végrehajtására kijelölt kikötőbe érkezvén, új bizonyítvány nélkül a hosszabbítás alapján nem jogosult elhagyni a kikötőt. Az időszakos megújító szemle befejeztével az új bizonyítvány a megújító szemle keretében lecserélésre kerülő meglévő bizonyítványnak a hosszabbítás nélküli lejárati dátumától számított 5 évet meg nem haladó ideig lesz érvényes. (6) Rövid utakon közlekedő hajó részére kiállított bizonyítványt az Igazgatás meghosszabbíthatja az azon feltüntetett lejárati időponttól számított egy hónapig terjedő kíméleti időtartamra. Az időszakos megújító szemle befejeztével az új bizonyítvány a megújító szemle keretében lecserélésre kerülő meglévő bizonyítványnak a hosszabbítás nélküli lejárati dátumától számított 5 évet meg nem haladó ideig lesz érvényes. (7) Különleges körülmények esetén, amelyeket az Igazgatás határoz meg, az új bizonyítvány érvényességét nem a meglévő bizonyítvány lejáratának napjától kell számítani, ahogyan az a (2), (5) és (6) bekezdésekben meghatározott. Ilyen különleges körülmények esetén az új bizonyítvány az időszakos megújító szemle befejezésének napjától számított öt évet meg nem haladó ideig lesz érvényes. (8) Amennyiben az éves szemle a 14. Cikkben meghatározott idő előtt fejeződik be: a) a bizonyítványon feltüntetett évforduló dátumot láttamozással a szemle befejeződésétől számított 3 hónapnál nem későbbi dátumra kell megváltoztatni; b) a 14. Cikkben meghatározott további éves szemléket az abban a Cikkben előírt időközönként kell befejezni, új évforduló dátumot használva; c) a lejárat időpontja változatlan maradhat, feltéve, hogy egy vagy több éves szemlét úgy végeznek el, hogy nem lépik túl a 14. Cikkben előírt szemlék közötti legnagyobb időközt. (9) A Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítvány elveszti érvényességét, amennyiben az alábbi körülmények bármelyike fennáll: a) a hajótest vagy a felépítmény anyagában olyan változások mentek végbe, amelyek szükségessé tennék megnövelt szabadoldal kijelölését; b) a 14. Cikk (1) c) bekezdésében említett szerelvények és készülékek működőképes állapota nem megfelelő; c) a bizonyítvány nincs láttamozva annak feltüntetésére, hogy a hajó a 14. Cikk (1) c) bekezdésében meghatározott éves szemlének volt alávetve; d) a hajó szerkezeti szilárdsága olyan mértékben csökkent, hogy a hajó nem biztonságos. (10) a) Az Igazgatás által a 6. Cikk (2) bekezdése alapján mentesített hajó számára kiállított Nemzetközi Merülésvonal Mentesítési Bizonyítvány érvényességi időtartama nem haladhatja meg az 5 évet. A Merülésvonal Mentesítési Bizonyítványt a Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítványra meghatározott időszakos megújítási, láttamozási, meghosszabbítási és érvénytelenítési eljárásnak kell alávetni. b) A 6. Cikk (4) bekezdése alapján a hajó részére kiállított Nemzetközi Merülésvonal Mentesítési Bizonyítvány időtartamát arra az egyetlen útra kell korlátozni, amelyre ki lett állítva. (11) Az Igazgatás által a hajó részére kiállított bizonyítvány érvényét veszti, amikor a hajó más Állam lobogója alá kerül. 20. Cikk A bizonyítványok elismerése Az Egyezmény szerint, valamelyik Szerződő Kormány felelősségére kiadott bizonyítványokat a többi Szerződő Kormány köteles elfogadni és azokat az Egyezmény minden vonatkozásában az általa kiadott bizonyítványokkal egyenértékűnek elismerni. 21. Cikk Ellenőrzés (1) Az Egyezmény 16. Cikke, illetve 17. Cikke alapján kiadott bizonyítvánnyal rendelkező hajót az Egyezményben részes más Államok területén lévő kikötőben a kikötő szerint illetékes Igazgatás által kellően meghatalmazott szervezet ellenőrzi. A Szerződő Kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen ellenőrzés az ésszerűség és a célszerűség keretén belül, annak megállapítására szorítkozzék, hogy van-e a hajón az Egyezmény által előírt érvényes bizonyítvány. Amennyiben a hajó Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítvánnyal rendelkezik, az ellenőrzés az alábbiak megállapítására korlátozódik: a) a hajót nem terhelték-e a bizonyítványban megszabott határon túl, b) a hajó merülésvonalának helye egyezik-e a bizonyítványban megadottal és c) a hajón a 19. Cikk (9) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak tekintetében nem végeztek-e olyan jelentős változtatást, ami a hajót a tengeren való hajózásra az életbiztonság veszélyeztetésével nyilvánvalóan alkalmatlanná teszi. Amennyiben a hajónak érvényes Nemzetközi Merülésvonal Mentesítési Bizonyítványa van, az ilyen ellenőrzés csak arra szorítkozhat, hogy megfelel-e a hajó a bizonyítványban meghatározott feltételeknek. (2) Amennyiben az ellenőrzést ezen Cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint hajtják végre, az csak azon szükséges intézkedések megtételéig terjedhet, amelyek biztosítják, hogy a hajó csak akkor indulhasson el, amikor az utasok és a személyzet veszélyeztetése nélkül futhat ki a tengerre. (3) Amennyiben az ebben a Cikkben elrendelt ellenőrzés folytán bármilyen beavatkozásra sor kerülne, az ellenőrzést végző hatóság ezen döntéséről és mindazokról a körülményekről, amelyek alapján a beavatkozás szükségesnek bizonyult, a hajó lobogója szerinti állam konzulját, vagy diplomáciai képviselőjét köteles azonnal írásban tájékoztatni. 22. Cikk Kedvezmények Az ebben az Egyezményben biztosított kedvezményekre csak az Egyezmény alapján érvényes bizonyítvánnyal rendelkező hajó tarthat igényt. 23. Cikk Balesetek (1) Minden Igazgatás kötelezi magát, hogy felelőssége körében az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó hajókat ért minden balesetet kivizsgál, amikor úgy ítéli meg, hogy az ilyen vizsgálat elősegíti annak eldöntését, hogy az Egyezményben milyen változtatásokat lenne kívánatos eszközölni. (2) Minden Szerződő Kormány kötelezi magát, hogy az ilyen vizsgálatok megállapításairól kellőképpen tájékoztatja a Szervezetet. A Szervezet ilyen értesítésen alapuló jelentéseinek vagy javaslatainak nem szabad felfedniük a szóban forgó hajó azonosságát, vagy nemzetiségét és sem miképpen sem állapíthatják meg valamely hajó vagy személy felelősségét, illetőleg nem utalhatnak rá. 24. Cikk Korábbi szerződések és egyezmények (1) Minden egyéb, a merülésvonallal kapcsolatos kérdéseket érintő szerződés, egyezmény és megállapodás, amely ez idő szerint az ezt az Egyezményt aláíró Kormányok között érvényben van, azok lejártáig teljes egészében hatályban marad, amennyiben a) olyan hajókra vonatkozik, amelyekre ennek az Egyezménynek a hatálya nem terjed ki, és b) az Egyezmény hatálya alá tartozó hajókra olyan kérdésekben, amelyeket ez az Egyezmény kifejezetten nem szabályoz. (2) Mindazonáltal, ha az ilyen szerződés, egyezmény, vagy megállapodás ennek az Egyezménynek rendelkezéseivel ellentétben volna, akkor ennek az Egyezménynek rendelkezéseit kell előnyben részesíteni. 25. Cikk Megállapodás útján megállapított különleges szabályok Ha ezzel az Egyezménnyel összhangban valamennyi, vagy néhány Szerződő Kormány között kötött megállapodással különleges szabályokat hoznak létre, ezeket a szabályokat a Szervezettel közölni kell a többi Szerződő Kormány tájékoztatása céljából. 26. Cikk Információk közlése (1) A Szerződő Kormányok kötelezik magukat, hogy a Szervezettel közlik és letétbe helyezik nála: a) a Szerződő Kormányokkal való közlés céljából, azoknak a bizonyítványoknak elegendő számú mintapéldányát, amelyet ennek az Egyezménynek a rendelkezései alapján adnak ki, b) azon törvények, rendeletek, utasítások, szabályok és egyéb szabályozások szövegét, melyeket az Egyezmény tárgykörében különféle kérdések szabályozására közzétesznek, és c) a Szerződő Kormányok tájékoztatása céljából azoknak a nem kormányzati szerveknek a jegyzékét, amelyeket felhatalmaztak arra, hogy az Igazgatás nevében a merülésvonallal kapcsolatos ügyekben intézkedjenek. (2) Valamennyi Szerződő Kormány megegyezik abban, hogy az általa alkalmazott szilárdsági követelményeket bármely Szerződő Kormány felkérésére rendelkezésre bocsátja. 27. Cikk Aláírás, elfogadás és csatlakozás (1) Ez az Egyezmény 1966. április 5. napjától számított három hónapig aláírásra, ezt követően csatlakozásra továbbra is nyitva marad. Az Egyesült Nemzetek tagállamainak Kormányai vagy a szakosított intézmények bármelyike, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, vagy a Nemzetközi Bíróság Alapokmányának részesei az Egyezmény részesei lehetnek: a) az elfogadásra vonatkozó fenntartás nélküli aláírással, b) elfogadástól függő aláírással, amelyet elfogadás követ, c) csatlakozással. (2) Az elfogadás vagy csatlakozás a vonatkozó csatlakozási vagy elfogadási okmánynak a Szervezetnél való letétbe helyezésével történik; a Szervezet köteles minden olyan Kormányt, mely az Egyezményt már aláírta, vagy ehhez csatlakozott, minden beérkezett elfogadásról vagy csatlakozásról és azok letétbe helyezésének időpontjáról értesíteni. 28. Cikk Hatálybalépés (1) Ez az Egyezmény tizenkét hónappal azt az időpontot követően lép hatályba, hogy a 27. Cikknek megfelelően legalább tizenöt állam kormánya, közöttük hét olyan államé, amelynek mindegyike legalább egy millió vegyes tonnányi hajótérrel rendelkezik, azt elfogadásra vonatkozó fenntartás nélkül aláírta, vagy a csatlakozásra vonatkozó okmányát letétbe helyezte. A Szervezet a hatálybalépés időpontjáról minden Kormányt, mely az Egyezményt aláírta, vagy ahhoz csatlakozott, értesíteni tartozik. (2) Azon Kormányok tekintetében, amelyek az Egyezményt elfogadó okmányukat ezen Cikk (1) bekezdésében említett tizenkét hónapon belül helyezték letétbe, az elfogadásuk az Egyezmény hatálybalépésekor lép érvénybe, illetve a csatlakozásra vonatkozó okmány letétbe helyezésének időpontját követő három hónappal, amennyiben ez a későbbi időpont. (3) Azon Kormányok tekintetében, amelyek az Egyezmény elfogadására vagy a csatlakozásra vonatkozó okmányt annak hatálybalépési időpontja után helyezik letétbe, az Egyezmény az ilyen okmány letétbe helyezése után három hónappal lép hatályba. (4) Az után az időpont után, amikor ezen Egyezmény valamilyen módosításának hatálybaléptetéséhez szükséges összes intézkedés megtörtént, vagy a 29. Cikk (2) bekezdés b) pontja alapján egy módosítást az összes szükséges jóváhagyással egyhangúan elfogadtak, bármely letétbe helyezett elfogadásra vagy csatlakozásra vonatkozó okmányt a módosított Egyezmény elfogadásának kell tekinteni. 29. Cikk Módosítások (1) Ez az Egyezmény bármelyik Szerződő Kormány javaslata alapján, az ebben a Cikkben meghatározott valamelyik eljárás betartásával módosítható. (2) Módosítás egyhangú elfogadással: a) Az Egyezmény módosítására vonatkozó minden ja vaslatot a javaslatot tevő Szerződő Kormány kérésére, a Szervezet köteles valamennyi Szerződő Kormánnyal közölni, az egyhangú elfogadás megfontolása végett. b) Minden ilyen módosítás az összes Szerződő Kormány által történt jóváhagyás időpontját követő tizenkét hónap múlva lép hatályba, hacsak korábbi időpontban nem egyeztek meg. Azt a Szerződő Kormányt, amely a módosításnak a Szervezet általi első meghirdetését követő három éven belül nem közli elfogadását vagy visszautasítását, úgy kell tekinteni, mint amelyik a módosítást elfogadta. c) Visszautasítottnak kell tekinteni minden olyan javaslatot (módosítást), amely ezen bekezdés b) pontja szerint a Szervezet által valamennyi Szerződő Kormány részére történt első meghirdetését követő három éven belül nem nyert elfogadást. (3) A Szervezetben való megvizsgálás utáni módosítás: a) A Szervezet az Egyezményre vonatkozó minden mó dosító javaslatot, a javaslatot tevő Szerződő Kormány kérésére megvizsgál. Ha a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottságában jelenlevők és szavazók kétharmados többséggel ezt elfogadják, akkor az ilyen módosító javaslatot a Szervezet Közgyűlése által történő megvizsgálása előtt legalább hat hónappal, a Szervezet minden tagjával és az összes Szerződő Kormánnyal közölni kell. b) Ha a Közgyűlésen jelenlevők és szavazók kétharmados többséggel a módosítást elfogadták, akkor a módosítást a Szervezet tartozik jóváhagyás céljából, az összes Szerződő Kormánnyal közölni. c) Az ilyen módosítás a Szerződő Kormányok kétharmada által történő elfogadásának időpontját követő 12 hónap múlva lép hatályba. A módosítás valamennyi Szerződő Kormányra vonatkozóan hatályba lép, kivéve azokat, amelyek a módosítás elfogadását a hatálybalépés előtt nyilatkozatban visszautasítják. d) A Közgyűlés, a jelenlevők és szavazók kétharmados többségével, beleértve a Tengerészeti Biztonsági Bizottságban képviselt, a Közgyűlésen jelenlevő és szavazó Kormányok kétharmadát, az elfogadás időpontjában olyan határozati javaslattal élhet, mely szerint a módosítás olyan fontos jellegű, hogy az a Szerződő Kormány, amely a c) pont alapján annak hatálybalépését követő tizenkét hónapon belül úgy nyilatko zik, hogy a módosítást nem fogadja el, ezen időszak leteltével szűnjék meg ezen Egyezmény részese lenni. Ezt a határozatot előzetesen az ezen Egyezményben Szerződő Kormányok kétharmadának kell elfogadnia. e) Ezen bekezdés nem akadályozza meg azt a Szerződő Kormányt, amely az Egyezmény módosítására vonatkozó lépést ennek a bekezdésnek az alapján először javasolta, hogy bármikor e Cikk (2) vagy (4) bekezdésének megfelelően az általa kívánatosnak ítélt változatot ne választhassa. (4) Módosítás értekezleten: a) Valamely Szerződő Kormány kérésére, ha azt a Szer ződő Kormányok legalább egyharmada támogatja, a Szervezet összehívja a Kormányok Értekezletét az Egyezmény módosítására vonatkozó javaslatok megtárgyalása céljából. b) Az ilyen értekezleten a jelenlevő és szavazó Szerződő Kormányok kétharmados többsége által elfogadott minden módosítást a Szervezet köteles jóváhagyás céljából az összes Szerződő Kormánnyal közölni. c) Az ilyen módosítás a Szerződő Kormányok kétharmada által történt elfogadásának időpontját követő 12 hónap múlva lép hatályba. A módosítás valamennyi Szerződő Kormányra vonatkozóan hatályba lép, kivéve azokat, amelyek a módosítás elfogadását a hatálybalépés előtt nyilatkozatban visszautasítják. d) Az a) pont alapján összehívott értekezleten a jelenlevők és szavazók kétharmados többsége olyan határozatot hozhat az elfogadás időpontjában, amely szerint a módosítás olyan fontos jellegű, hogy az a Szerződő Kormány, amely a c) pont alapján annak hatálybalépését követő tizenkét hónapon belül úgy nyilatkozik, hogy nem fogadja el a módosítást, ennek az időnek elteltével megszűnik az Egyezmény részese lenni. (5) Az Egyezmény e Cikke alapján hozott módosítást, amely a hajó szerkezetére vonatkozik, csak azokra a hajókra kell alkalmazni, amelyeknek gerincét a módosítás hatálybalépésekor vagy azután fektették le vagy amelyek ebben az időpontban ennek megfelelő építési fokon állanak. (6) Az e Cikk alapján hatályba lépő minden módosításról és minden egyes ilyen módosítás hatálybalépésének időpontjáról a Szervezet köteles az összes Szerződő Kormányt értesíteni. (7) E Cikk alapján tett minden elfogadás vagy nyilatkozat a Szervezethez írott jegyzékben nyújtandó be, amely köteles az elfogadás vagy nyilatkozat kézhezvételét valamennyi Szerződő Kormánnyal közölni. 30. Cikk Felmondás (1) Az Egyezményt bármelyik Szerződő Kormány az Egyezménynek reá érvényes hatálybalépésétől számított öt év elteltével bármikor felmondhatja. (2) A felmondást a Szervezethez intézett írásbeli értesítésben kell bejelenteni. A Szervezet köteles minden beér kezett felmondás és a kézhezvétel időpontját az összes többi Szerződő Kormánnyal közölni. (3) A felmondás az értesítésnek a Szervezethez való beérkezése után egy évvel, vagy az értesítésben feltüntetett ennél későbbi időpontban lép hatályba. 31. Cikk Felfüggesztés (1) Ellenségeskedések vagy más rendkívüli körülmények esetén, amelyek egy olyan államnak a létérdekeit érintik, melynek kormánya Szerződő Kormány, az ilyen Kormány ezen Egyezmény alkalmazását teljes egészében, vagy bármely részében felfüggesztheti. Minden ilyen felfüggesztésről az azt elrendelő Kormány köteles a Szervezetet azonnal értesíteni. (2) Az ilyen felfüggesztés nem fosztja meg a többi Szerződő Kormányt az Egyezményben biztosított attól a jogától, hogy ellenőrzést gyakoroljon a felfüggesztést elrendelő Kormány azon hajói fölött, amelyek kikötőit felkeresik. (3) A felfüggesztést elrendelő Kormány az ilyen felfüggesztést bármikor megszüntetheti; e megszüntetésről haladéktalanul értesítenie kell a Szervezetet. (4) A Szervezet e Cikk alapján alkalmazott minden felfüggesztésről vagy felfüggesztés megszüntetéséről köteles valamennyi Szerződő Kormányt értesíteni. 32. Cikk Területek (1) a) Az Egyesült Nemzetek abban az esetben, ha valamely terület közigazgatását ellátja, vagy bármely Szerződő Kormány, ha valamely terület nemzetközi kapcsolataiért felelős, amint lehetséges, tanácskozni tartozik az ilyen terület hatóságával annak érdekében, hogy az Egyezményt erre is kiterjesszék és a Szervezethez intézett írásbeli értesítésben bármikor bejelentheti, hogy ennek az Egyezménynek a hatálya a nevezett területre is kiterjed. b) Ennek az Egyezménynek a hatálya az értesítésben megnevezett területre a beérkezésének időpontjától, vagy az értesítésben megjelölt más időponttól kezdve érvényes. (2) a) Az Egyesült Nemzetek, vagy bármely Szerződő Kormány, amely e Cikk (1) bekezdés a) pontja alapján értesítette a Szervezetet, öt évvel az Egyezménynek bármely más területre történt kiterjesztése után a Szervezethez intézett írásbeli értesítésben bejelentheti, hogy az Egyezmény hatálya bármely, az értesítésben megnevezett területre vonatkozóan megszűnik. b) Ennek az Egyezménynek hatálya bármelyik, az értesítésben megnevezett területre vonatkozóan attól a naptól számított egy év, vagy az értesítésben feltüntetett határidő lejártát követően szűnik meg, amely napon az értesítést a Szervezet kézhez vette. (3) Ezen Egyezmény hatályának e Cikk (1) bekezdése alapján bármely területre történt kiterjesztéséről, valamint e Cikk (2) bekezdése alapján eszközölt bármely ilyen kiterjesztés megszüntetéséről a Szervezet minden Szerződő Kormányt értesíteni tartozik, minden esetben feltüntetve az Egyezmény kiterjesztése kezdetének, illetve megszüntetésének időpontját. 33. Cikk Nyilvántartásba vétel (1) Ezt az Egyezményt a Szervezetnél helyezik letétbe és a Szervezet Főtitkára arról hitelesített megegyező másolatot küld valamennyi aláíró Kormánynak és minden más Kormánynak, amelyik ezt az Egyezményt elfogadja. (2) Ezt az Egyezményt hatálybalépése után az Egyesült Nemzetek alapokmányának 102. Cikke értelmében a Szervezetnél nyilvántartásba kell venni. 34. Cikk Nyelvek Az Egyezmény egyetlen angol és francia nyelvű példányban készült, mindkét szöveg egyaránt hiteles. Hivatalos orosz és spanyol nyelvű fordítások készülnek és azokat az aláírt eredetivel együtt helyezik letétbe. Melynek hiteléül a Kormányaik által erre kellően felhatalmazott alulírottak ezt az Egyezményt aláírták. Készült Londonban, az 1966. év április havának ötödik napján.’’ 3. § (1) A törvény végrehajtásáról a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik. (2) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy az Egyezményhez csatolt szabályokat, továbbá azok módosításait és kiegészítéseit rendeletben hirdesse ki. 4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2003. július 17. napjától kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Londonban, 1966. évi április hó 5. napján kelt, a ,,Merülésvonalakra vonatkozó Nemzetközi Egyezmény’’ kihirdetéséről szóló 1975. évi 14. törvényerejű rendelet hatályát veszti. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke