2003. LXXVIII. törvény az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989. november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek hasz

2003. LXXVIII. törvény az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989. november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989. november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény aláírása 1990. január 29-én megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1990. március 1-jén lépett hatályba.) 2. § Az Egyezmény angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2003. október 20-i ülésnapján fogadta el. ,,A tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni Egyezmény Bevezető Az Európa Tanács tagállamai, az Európai Kulturális Egyezmény tagállamai, valamint az ennek az Egyezménynek az egyéb aláíró államai, tekintetbe véve az Európa Tanács azon célját, hogy szorosabb egységbe fogja tagjait közös örökségükből fakadó eszméik és elveik megóvása és megvalósítása, továbbá gazdasági és társadalmi fejlődésük előmozdítása érdekében, tudatában annak, hogy a sport az egészség megóvásában, az erkölcsi és fizikai nevelésben és a nemzetek közötti megértés előmozdításában fontos szerepet kell játszon, Az Egyezmény hiteles szövege magyar fordításában az egyszerűség kedvéért a továbbiakban: ,,dopping’’. aggódva a doppingszerek és -módszerek sportolók által a sport egész területén való növekvő használata és ennek a résztvevők egészségére és a sport jövőjére vonatkozó következményei miatt, tudatában annak, hogy ez a probléma kockára teszi az Olimpiai Kartában, az UNESCO sportra és testnevelésre vonatkozó Nemzetközi Kartájában, valamint az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága (76) 41 számú, a ,,Sport Mindenkinek Európai Kartája’’ néven ismert határozatában foglalt etikai elveket és képzési értékeket, figyelembe véve a nemzetközi sportszervezetek által elfogadott dopping-ellenes szabályozásokat, politikákat és nyilatkozatokat, tudatában annak, hogy a közhatalmi szervek és az önkéntes sportszervezetek egymást kiegészítő felelősséget viselnek a sportbeli dopping leküzdésében, nevezetesen a sporteseményeknek a fair play jegyében történő megfelelő lebonyolítása biztosításában, valamint az azokon résztvevők egészsége védelmében, felismerve, hogy e szerveknek és szervezeteknek minden megfelelő szinten együtt kell működniük e célok érdekében, emlékeztetve a sportért felelős európai miniszterek 1989-ben, Reykjavíkban tartott 6. konferenciáján a doppinggal kapcsolatban elfogadott határozatokra, különösen az 1. számú határozatra, emlékeztetve arra, hogy az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága már elfogadta (67) 12 számú határozatát az atléták doppingjáról, az R (79) 8 számú ajánlását a sportbeli doppingról, az R (84) 19 számú ajánlását a ,,Sportbeli dopping elleni Európai Kartáról’’, valamint az R (88) 12 számú ajánlását a versenyen kívüli, előzetes figyelmeztetés nélküli dopping-ellenőrzés bevezetéséről, emlékeztetve a testnevelésért és a sportért felelős miniszterek és vezető tisztviselők Moszkvában (1988) az UNESCO által szervezett 2. nemzetközi konferenciáján elfogadott, a doppinggal kapcsolatos 5. számú ajánlásra, eltökélve mindazonáltal arra, hogy folytatják és tovább erősítik együttműködésüket a sportbeli dopping csökkentése és majdani felszámolása céljából, alapul véve az ezekben az okmányokban foglalt etikai értékeket és gyakorlati intézkedéseket, a következőkben állapodtak meg: 1. Cikk Az Egyezmény célja A Felek, abból a célból, hogy csökkentsék s majdan felszámolják a sportbeli doppingot, vállalják, hogy alkotmányos kereteiken belül megteszik a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedéseket. 2. Cikk Meghatározások és az Egyezmény alkalmazási területe 1. A jelen Egyezmény céljai szempontjából: a) a ,,sportbeli dopping’’ a gyógyszertanilag osztályo zott doppingszerek vagy dopping-módszerek sportolóknak ezekkel való kezelését vagy azoknak az általuk való használatát jelenti; b) a ,,gyógyszertanilag osztályozott doppingszerek vagy dopping-módszerek’’, a 2. bekezdésben foglaltak fenntartásával, azokat a doppingszereket és dopping-módszereket jelentik, amelyeket az illetékes nemzetközi sportszervezetek betiltottak, s amelyek a megfigyelő csoport által a 11. Cikk 1. b) bekezdés értelmében jóváhagyott listán szerepelnek; c) a ,,sportolók (férfiak és nők)’’ kifejezés alatt azokat a személyeket kell érteni, akik szervezett sporttevékenységben rendszeresen részt vesznek. 2. Mindaddig, amíg a gyógyszertanilag osztályozott doppingszerek és dopping-módszerek listájának a megfigyelő csoport által a 11. Cikk 1. b) bekezdés szerinti jóváhagyására nem kerül sor, a jelen Egyezmény mellékletében található lista kerül alkalmazásra. 3. Cikk Nemzeti szintű koordináció 1. A Felek kormányzati szerveik és egyéb, a sportbeli doppingolásban illetékes közintézményeik politikáját és tevékenységét összehangolják. 2. A Felek gondoskodnak arról, hogy a jelen Egyezményt a gyakorlatban alkalmazzák, különösen, hogy a 7. Cikkben foglalt követelmények, ha szükséges, a jelen Egyezmény egyes rendelkezései végrehajtására kijelölt kormányzati vagy nem-kormányzati, avagy egy sportszervezet révén, megvalósuljanak. 4. Cikk A tiltott doppingszerek és dopping-módszerek hozzáférhetőségének és használatának megszorítására vonatkozó intézkedések 1. A Felek, szükség szerint, törvényhozási, egyéb szabályozási vagy igazgatási rendelkezéseket hoznak (ideértve e szerek forgalmazására, birtokban tartására, behozatalára, a terítésére és az eladására vonatkozó rendelkezéseket) a tiltott doppingszerek és dopping-módszerek sportban való hozzáférhetősége és alkalmazása visszaszorítása céljából, különösen az anabolikus szteroidok tekintetében. 2. A Feleknek vagy az adott esetben az illetékes nemkormányzati szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a sportszervezeteknek nyújtott, közpénzekből történő támogatás feltétele az legyen, hogy e szervezetek hatékonyan alkalmazzák a dopping-ellenes szabályozásokat. 3. A Felek ezen túl kötelezik magukat arra, hogy a) támogatják sportszervezeteiket a dopping-ellenőr zés és -vizsgálat finanszírozásában, akár közvetlen anyagi juttatással vagy adományokkal, akár úgy, hogy e tevékenységek költségeit figyelembe veszik az e szervezetek részére juttatandó általános támogatás vagy adomány meghatározásánál; b) megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy azok a sportolók, akik sportbeli dopping miatt tevékenységükben fel lettek függesztve, a felfüggesztésük időtartama alatt közpénzekből ne kaphassanak támogatást vagy adományt; c) bátorítják és szükség esetén megkönnyítik sportszervezeteik számára az illetékes nemzetközi sportszervezetek által előírt, verseny alatti vagy azon kívüli dopping-vizsgálatok elvégzését; továbbá d) bátorítják és megkönnyítik a sportszervezeteik olyan nemzetközi megállapodások megkötésére irányuló tárgyalásait, hogy lehetővé tegyék tagjaiknak a megfelelően felhatalmazott dopping-ellenőrző csoportok általi vizsgálatát más országokban. 4. A Felek fenntartják a jogukat arra, hogy saját kezdeményezésükre és felelősségükre dopping-ellenes rendelkezéseket hozzanak és dopping-ellenőrzéseket szervezzenek, feltéve, hogy azok összhangban állnak a jelen Egyezmény megfelelő elveivel. 5. Cikk Laboratóriumok 1. A Felek vállalják, hogy a) területükön létrehoznak egy vagy több, a nemzetközi sportszervezetek által meghatározott és a megfigyelő csoport által a 11. Cikk 1. b) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott kritériumoknak megfelelő dopping-ellenőrző laboratóriumot vagy megkönnyítik létrehozásukat, avagy b) támogatják sportszervezeteiket abban, hogy igénybe vehessék a valamely más Fél területén lévő ilyen laboratóriumokat. 2. Ezeket a laboratóriumokat bátorítani kell arra, hogy a) megfelelő lépéseket tegyenek szakképzett személy zet alkalmazására, folyamatos alkalmazására, kiképzésére és továbbképzésére; b) a sportbeli dopping céljaira használt, vagy feltehetően használatra kerülő doppingszerekre és dopping-módszerekre vonatkozó, megfelelő analitikai biokémiai és gyógyszertani kutatási és fejlesztési programokat fogana tosítsanak abból a célból, hogy a különböző hatóanyagoknak az emberi testre és a sportteljesítményre gyakorolt hatása jobban megismerhető legyen; c) az új kutatási eredményeket haladéktalanul tegyék közzé és köröztessék. 6. Cikk Oktatás 1. A Felek vállalják, hogy, ha szükséges, az érintett sportszervezetekkel összhangban és a tömegtájékoztatás eszközeivel, oktatási programokat dolgoznak ki és hajtanak végre, hogy felhívják a figyelmet a dopping egészséget fenyegető veszélyeire és a sport erkölcsi értékeit károsító voltára. E programoknak és kampányoknak egyrészt az oktatási intézményekben, a sportklubokban lévő fiatalokat és szüleiket, másrészt a felnőtt atlétákat, a sportvezetőket, csapatvezetőket és edzőket kell megcélozniuk. A gyógyítás területén dolgozók számára ezen oktatási programok az orvosi etika tiszteletben tartását hangsúlyozzák. 2. A Felek vállalják, hogy bátorítják és elősegítik, az érintett regionális, nemzeti és nemzetközi sportszervezetekkel együttműködésben, a tudományosan megalapozott, az ember személyiségének integritását tiszteletben tartó fiziológiai és pszichológiai edzésprogramok kidolgozására irányuló kutatásokat. 7. Cikk Együttműködés a sportszervezetekkel azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket ez utóbbiaknak kell meghozniuk 1. A Felek vállalják, hogy bátorítják sportszervezeteiket, s rajtuk keresztül a nemzetközi sportszervezeteket arra, hogy a sportbeli dopping elleni harcban az illetékességükbe tartozó minden intézkedést dolgozzanak ki és alkalmazzanak. 2. E célból bátorítják sportszervezeteiket, hogy tisztázzák és hangolják össze jogaikat, kötelezettségeiket és feladataikat, ezen belül különösen: a) a nemzetközi sportszervezetek által elfogadott dopping-ellenes szabályozások alapján létrejött doppingellenes szabályzatokat; b) az illetékes nemzetközi sportszervezetek megállapodása alapján felállított, a tiltott, gyógyszertanilag osztályozott doppingszerek vagy dopping-módszerek listáját; c) a dopping-ellenőrzési módszereket; d) azokat a fegyelmi eljárásokat, amelyek során a nem zetközileg elismert általános jogelveket alkalmazzák, biztosítva azon sportolók alapvető jogait, akikre a gyanú árnyéka vetődik, s amely elvek a következők: (i) a kivizsgáló szerv és a fegyelmi vizsgálatot elrendelő szerv nem lehet azonos, (ii) a szóban forgó személyeknek méltányos eljáráshoz, valamint ahhoz van joguk, hogy segítséget, illetve képviseletet kaphassanak, (iii) világos és a gyakorlatban alkalmazható jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani számukra minden meghozott döntéssel szemben; e) dopping-ellenes rendelkezéseknek a soprtolók általi megsértésével összefüggésbe hozható felelős tisztviselők, orvosok, állatorvosok, csapatvezetők, edzők és más hivatalos személyek vagy tettestársaik megbüntetésére irányuló hatékony eljárásokat; f) az azonos vagy egyéb országbeli más sportszervezetek által elrendelt felfüggesztések vagy más büntetések kölcsönös elismerésére vonatkozó eljárásokat. 3. A Felek ezen túlmenően bátorítják sportszervezeteiket arra, hogy a) a hatékonyságukhoz szükséges számban doppingellenőrzést folytassanak nem csupán a versenyeken, hanem előzetes figyelmeztetés nélkül bármilyen, versenyen kívüli megfelelő időpontban; az ellenőrzések során valamennyi sportoló és sportolónő számára egyenlő esélyt biztosítsanak, s hogy a vizsgálatokra és újravizsgálatokra jelölt személyek kiválasztása véletlenszerűen történjék; b) megállapodásokat kössenek más országok sportszervezeteivel annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az ott edző sportolóik és sportolónőik ezen ország kellően felhatalmazott dopping-ellenőrző csoportja általi vizsgálatát; c) tisztázzák és hangolják össze a sporteseményeken való részvételre vonatkozó, dopping-ellenes kritériumokat magukban foglaló szabályozásokat; d) ösztönözzék a sportolókat, hogy maguk is aktívan részt vegyenek a nemzetközi sportszervezetek doppingellenes munkájában; e) teljes mértékben és hatékonyan hasznosítsák az 5. Cikkben előirányzott laboratóriumokban rendelkezésre álló dopping-elemző berendezéseket mind a verseny folyamán, mind az azon kívüli időszakokban; f) tanulmányozzák a tudományos edzési módszereket és dolgozzanak ki a sportolókat az egyes sportágaknak megfelelően óvó elveket minden korosztály számára. 8. Cikk Nemzetközi együttműködés 1. A Felek szorosan együttműködnek a jelen Egyezmény által szabályozott területeken és hasonló együttműködésre bátorítják sportszervezeteiket. 2. A Felek vállalják, hogy a) bátorítják sportszervezeteiket arra, hogy minden olyan nemzetközi sportszervezet keretében, amelynek tag jai, a jelen Egyezmény előírásai megvalósításán munkálkodjanak, ideértve azt, hogy elutasítsák olyan világ- vagy regionális rekordok elismerését, amelyekhez nem csatoltak hitelesített negatív eredményű dopping-ellenőrzési jelentést; b) előmozdítják az 5. Cikknek megfelelően létesített vagy működő dopping-ellenőrző laboratóriumaik személyzete közötti együttműködést; továbbbá c) illetékes szerveik, hatóságaik és szervezeteik között kétoldalú és sokoldalú együttműködést hoznak létre a 4. Cikk 1. bekezdésében meghatározott célok nemzetközi szinten is történő megvalósítása érdekében. 3. A Felek vállalják, hogy az 5. Cikknek megfelelően létrehozott vagy működtetett laboratóriumok révén segítséget nyújtanak más Feleknek abban, hogy a saját laboratóriumaik létesítéséhez szükséges tapasztalatokat, szakismereteket és gyakorlatot elsajátíthassák. 9. Cikk Információnyújtás A Felek az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikén tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát minden arra vonatkozó megfelelő jogalkotási vagy egyéb intézkedéseikről, amelyeket a jelen Egyezmény rendelkezései végrehajtása céljából hoztak. 10. Cikk A megfigyelő csoport 1. Az Egyezmény céljai elérése végett ezennel egy megfigyelő csoportot kell felállítani. 2. Minden Fél képviseltetheti magát a megfigyelő csoportban egy vagy több taggal. Minden Félnek egy szavazata van. 3. Bármely, a 14. Cikk 1. bekezdésében említett, a jelen Egyezményben nem részes állam jogosult megfigyelővel képviseltetni magát a megfigyelő csoportban. 4. A megfigyelő csoport egyhangú határozattal bármely, az Egyezményben nem részes nem Európa Tanácstagállamot vagy bármely érintett sport- vagy más szakmai szervezetet meghívhat avégből, hogy megfigyelővel képviseltesse magát a csoport egy vagy több ülésén. 5. A megfigyelő csoportot a Főtitkár hívja össze. Első ülését a lehető legrövidebb, gyakorlatilag megfelelő időpontban kell megtartani, mindenesetre az Egyezmény hatálybalépését követő egy éven belül. Ezt követően a csoport a szükséghez képest ülésezik, a Főtitkár vagy valamely Fél kezdeményezésére. 6. Annak eldöntésére, hogy a megfigyelő csoport tartson-e ülést, a Felek többsége képezi a határozatképes csoportot. 7. A megfigyelő csoport ülései nem nyilvánosak. 8. A jelen Egyezmény rendelkezési fenntartásával a megfigyelő csoport konszenzussal alkotja meg és fogadja el saját eljárási szabályzatát. 11. Cikk 1. A megfigyelő csoport feladata, hogy figyelemmel kísérje a jelen Egyezmény végrehajtását. Ezen belül különösen: a) folyamatosan figyelemmel kísérheti az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását és megvizsgálhatja azok esetleges módosításának szükségességét; b) jóváhagyhatja az illetékes nemzetközi sportszervezetek által betiltott, a 2. Cikk 1. és 2. bekezdésében említett gyógyszertanilag osztályozott doppingszerek és doppingmódszerek listáját és azok mindenkori módosításait, valamint a laboratóriumok 5. Cikk 1. a) bekezdésében említett engedélyezéséhez szükséges, a szóban forgó szervezetek által elfogadott kritériumokat és azok mindenkori módosításait, továbbá meghatározhatja a meghozott határozatok hatálybalépésének időpontját; c) megbeszéléseket folytathat az érintett sportszervezetekkel; d) ajánlásokat tehet a Feleknek a jelen Egyezmény végrehajtását célzó intézkedések meghozatalára; e) megfelelő intézkedések meghozatalára vonatkozó ajánlásokat tehet az illetékes nemzetközi sportszervezeteknek és a közvéleménynek a jelen Egyezmény keretében folytatott tevékenységről való tájékoztatása céljából; f) ajánlásokat tehet a Miniszterek Bizottságának a nem Európa Tanács-tagállamoknak a jelen Egyezményhez való csatlakozásra történő meghívására; g) bármilyen javaslatot tehet a jelen Egyezmény hatékonysága fokozására. 2. A megfigyelő csoport, megbízatásának teljesítése érdekében, saját kezdeményezésére szakértői csoport-üléseket szervezhet. 12. Cikk A megfigyelő csoport minden ülését követően jelentést terjeszt az Európa Tanács Miniszterek Bizottságához tevékenységéről és az Egyezmény végrehajtásáról. 13. Cikk Az Egyezmény rendelkezéseinek a módosítása 1. A jelen Egyezmény rendelkezéseinek módosítását az Egyezményben részes valamely Fél, az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága vagy a megfigyelő csoport javasolhatja. 2. Az Európa Tanács Főtitkára minden módosító javaslatról tájékoztatja a 14. Cikkben említett államokat, továbbá mindazon államokat, amelyek csatlakoztak vagy felkérést kaptak a jelen Egyezményhez való csatlakozásra, a 16. Cikk előírásainak megfelelően. 3. Minden, a valamely Fél vagy a Miniszterek Bizottsága által javasolt módosítást ismertetni kell a megfigyelő csoporttal, legalább két hónappal azon ülése előtt, amelyen azt meg kell vizsgálnia. A megfigyelő csoport, ha szükséges, az illetékes sportszervezetekkel való konzultációt követően, benyújtja véleményét a módosítással kapcsolatban a Miniszterek Bizottságának. 4. A Miniszterek Bizottsága megtárgyalja a javasolt módosítást, valamint a megfigyelő csoport véleményét és elfogadhatja a módosítást. 5. A Miniszterek Bizottsága által a 4. bekezdés szerint elfogadott minden módosítást meg kell küldeni a Feleknek elfogadás végett. 6. Minden, a 4. bekezdés szerint elfogadott módosítás az azt az egy hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amikor valamennyi Fél tájékoztatta a Főtitkárt arról, hogy a módosítást elfogadta. Záró rendelkezések 14. Cikk 1. A jelen Megállapodást az Európa Tanács tagállamai, az Európai Kulturális Egyezmény és olyan nem-tagállamok írhatják alá, amelyek részt vettek az Egyezmény kidolgozásában, s amelyek a következő módokon fejezhetik ki az Egyezmény iránti elkötelezettségüket: a) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírással, vagy b) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történt aláírással, melyet megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ. 2. A megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni. 15. Cikk 1. Ez az Egyezmény az azt az egy hónapos időszakot követő hónap első napján lép hatályba, amikor öt állam, beleértve az Európa Tanács legalább négy tagállamát, a 14. Cikk rendelkezéseivel összhangban kifejezésre juttatta, hogy magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyezmény rendelkezéseit. 2. Mindazon aláíró államok vonatkozásában, amelyek ezt követően ismerik el magukra nézve kötelezőnek az Egyezmény rendelkezéseit, az Egyezmény az azt az időpontot követő egy hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor aláírták az Egyezményt vagy letétbe helyezték megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okiratukat. 16. Cikk 1. A jelen Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága, a Felekkel való konzultáció után, és az Európa Tanács Alapszabálya 20. Cikkének d) bekezdésében előírt többség által meghozott döntés alapján, valamint a tagállamoknak a Bizottságban való részvételre felhatalmazott képviselői által hozott egyhangú szavazatával bármely nem-tagállamot meghívhat az Egyezményhez való csatlakozásra. 2. Az Egyezmény valamely csatlakozó állam tekintetében az azt az időpontot követő egy hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor csatlakozási okiratát az Európa Tanács Főtitkáránál letétbe helyezte. 17. Cikk 1. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról vagy a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában bármely Fél meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyeken a jelen Egyezményt alkalmazni kívánja. 2. Bármelyik Fél egy bármilyen későbbi időpontban, az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában kiterjesztheti ezen Megállapodás alkalmazását az említett nyilatkozatában foglaltakon túli bármely területre. E terület vonatkozásában az Egyezmény az azt az időpontot követő egy hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor a Főtitkár a szóban forgó nyilatkozatot kézhezvette. 3. Az előző két bekezdés alapján az adott területek vonatkozásában tehető minden nyilatkozat bármikor visszavonható a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás az azt az időpontot követő egy hónapos időszak lejárta utáni hat hónap első napján lép hatályba, amikor a Főtitkár a szóban forgó értesítést kézhezvette. 18. Cikk 1. A jelen Egyezményt bármelyik Fél az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel bármikor felmondhatja. 2. A felmondás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételét követő hat hónapos időszak lejárta utáni első hónap első napján lép érvénybe. 19. Cikk Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Feleket, az Európa Tanács egyéb tagállamait, az Európai Kulturális Egyezmény más tagállamait, azokat az egyéb államokat, amelyek részt vettek a jelen Egyezmény kidolgozásában, vagy amelyet meghívtak az ahhoz való csatlakozásra: a) minden, a 14. Cikk szerinti aláírásról; b) minden megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat 14. vagy 16. Cikk szerinti letétbe helyezéséről; c) a jelen Egyezmény 15. és 16. Cikke szerint történt hatálybalépések időpontjairól; d) a 9. Cikk szerinti értesítések továbbításáról; e) a 12. Cikk alkalmazása során készített jelentésekről; f) minden módosító javaslatról, valamint a 13. Cikk értelmében elfogadott módosításokról s ezek hatálybalépésének időpontjáról; g) a 17. Cikkben foglalt rendelkezések szerinti nyilatkozatokról; h) a 18. Cikk alkalmazásával kapcsolatban tett minden értesítésről és a felmondás hatálybalépésének időpontjáról; i) a jelen Egyezménnyel kapcsolatos minden egyéb lépésről, értesítésről vagy közlésről. Ennek hiteléül a jogszerűen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt az Egyezményt. Készült Strasbourgban, az 1989. évi november hó 16. napján, angol és francia nyelven, melyből mindkettő egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács levéltárában helyeznek letétbe. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatokat küld az Európa Tanács tagállamainak, az Európai Kulturális Egyezmény más tagállamainak, azoknak a nem-tagállamoknak, amelyek részt vettek a jelen Egyezmény kidolgozásában, valamint minden olyan államnak, amelyet meghívtak az ahhoz való csatlakozásra. (Aláírások) A tiltott szerek osztályai és a tiltott módszerek új referencialistája1 és magyarázó dokumentuma Hatálybalépés napja: 2003. január 1. A TILTOTT SZEREK OSZTÁLYAI ÉS A TILTOTT MÓDSZEREK 2003 I. Tiltott szerek osztályai A) Stimulánsok a) Az A) a) osztály tiltott szerei magukban foglalják az alábbi példákat L- és D-izomereikkel együtt: amifenazol, amfetaminok, bromantán, koffein, karfedon, kokain, efedrinek, fenkamfamin, mezokarb, pentetrazol, pipradrol, ... és hasonló szerek. Megjegyzés: Minden imidazol készítmény elfogadható helyi használatra. A vazokonstriktorok/érszűkítők kiadhatók helyi érzéstelenítőszerekkel együtt. Az adrenalin helyi használatra szánt készítményei (pl. orrcsepp, szemcsepp, végbélkenőcs, illetve végbélkúp) megengedettek. A bupropion, szinefrin és fenilefrin megengedett. b) Az A) b) osztály tiltott szerei közé tartoznak az alábbi példák L- és D-izomereikkel együtt: formoterol, szalbutamol, szalmeterol és terbutalin, ... valamint a hasonló szerek. A mérkőzés megkezdése előtt az illetékes orvosi hatóságnak át kell adni a légzőszervi vagy csapatorvos írásbeli értesítését, mely szerint a sportolónak asztmája és/vagy testgyakorlás által kiváltott asztmája van. Az olimpiai játékokon független orvoscsoport vizsgálja azokat a sportolókat, akik engedélyezett beta-2 agonista belégzésének engedélyezését kérik. B) Kábítószerek A B) osztályban a tiltott szerek közé tartoznak például a következők: 1 Korábban módosult 1990. szeptember 1-jén, 1992. január 24-én, 1993. augusztus 1-jén, 1996. július 1-jén, 1997. július 1-jén, 1998. március 15-én, 1999. március 15-én, 2000. március 31-én és 2001. szeptember 1-jén. A koffein esetében a pozitív jelzés meghatározása: a vizeletben 12 mikrogramm/ml-nél nagyobb töménység. Az efedrin és a metilefedrin esetében a pozitív jelzés meghatározása: a vizeletben 10 mikrogramm/ml-nél nagyobb töménység. A katin esetében a pozitív jelzés meghatározása: a vizeletben 5 mikrogramm/ml-nél nagyobb töménység. A fenilpropanolamin és a pszeudoefedrin esetében a minta pozitívnak minősül: a vizeletben 25 mikrogramm/ml-nél nagyobb töménység. Csak az asztma és a testgyakorlás által kiváltott asztma megelőzésére és/vagy kezelésére, belégzésre engedélyezett. Megjegyzés: a kodein, dextrometorfán, dextropropoxifen, dihidrokodein, difenoxilát, etilmorfin, folkodin, propoxifen és tramadol engedélyezett. C) Anabolikus szerek A C) osztályban a tiltott szerek közé tartoznak például az alábbiak: 1. Anabolikus androgén szteroidok a) klosztebol, fluoximeszteron, metandienon, meteno lon, nandrolon, 19-norandrosztendiol, 19-norandrosztendion, oxandrolon, stanozolol, ... valamint a hasonló szerek; b) androsztendiol, androsztendion, dehidroepiandroszteron (DHEA), dihidrotesztoszteron, tesztoszteron, ... valamint a hasonló szerek. A metabolikus profilokból és/vagy izotópikus aránymérésekből szerzett bizonyítékokat fel lehet használni végleges következtetések levonásához. Amennyiben a T/E arány nagyobb 6-nál, kötelezően elő van írva, hogy az illetékes orvosi hatóság vizsgálatot folytasson le, mielőtt a mintát pozitívnak nyilvánítanák. Teljes körű jelentést kell írni, amely tartalmazza az előző tesztek és a későbbi tesztek áttekintését, valamint az endokrin vizsgálatok eredményét. Amennyiben az előző tesztek nem állnak rendelkezésre, a sportolót bejelentés nélkül legalább havonta egyszer tesztelni kell 3 hónapon keresztül. E vizsgálatok eredményét szerepeltetni kell a jelentésben. A vizsgálattal való együttműködés hiánya a minta pozitívvá nyilvánítását vonja maga után. 2. Egyéb anabolikus szerek klenbuterol, szalbutamol D) Vízhajtók A D) osztályban a tiltott szerek például a következők: acetazolamid, bumetanid, klórtalidon, etakrinsav, furo szemid, hidroklórtiazid, mannit, merzalil, spironolakton, triamteren, ... és a hasonló szerek. E) Peptid hormonok, mimetikumok és analógok Az E) osztályban a tiltott szerek közé tartoznak az alábbi példák, valamint azok analógjai és mimetikumai: 1. Korion Gonadotropin (hCG), amely csak férfiaknál tiltott; 2. Agyalapi mirigy eredetű és szintetikus gonadotropinok (LH), amelyek csak férfiaknál tiltottak; Amennyiben a tesztoszteron (T) epitesztoszteronhoz (E) viszonyított aránya nagyobb, mint hat (6) az egyhez (1) valamelyik versenyző vizeletében, ez vétséget képez, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy ez az arány fiziológiás vagy patológiás állapot, pl. alacsony epitesztoszteron kiválasztás, tumort előidéző androgén, enzimhiány következménye. A szalbutamol esetében a kénezetlen szalbutamolnak a vizeletben 1000 nanogramm/ml-nél nagyobb töménysége doppingvétséget képez. Intra-artikuláris, azaz ízületbe adott injekciózás tiltott. 3. Kortikotropinok (ACTH, tetrakoszaktid); 4. Növekedési hormon (hGH); 5. Inzulinhoz hasonló növekedési faktor (IGF-1); továbbá valamennyi felszabadító faktor és azok analógjai; 6. Eritropoetin (EPO) 7. Inzulin Az ,,inzulinfüggő’’ kifejezést itt azon emberek jelölésére alkalmazzuk, akik diabétesze esetében inzulinkezelés szükséges megfelelően képzett orvos megítélése szerint. Ez az 1. típusnál és néha a 2. típusnál a diabetes mellitus esetét jelenti. Az inzulinfüggő diabéteszről szóló írásbeli igazolást belgyógyásztól vagy a csapatorvostól kell beszerezni. Az E) osztályba tartozó endogén hormon abnormális töménységének vagy diagnosztikai jelzőanyagának (jelzőanyagainak) a versenyző vizeletében való jelenléte vétséget képez, kivéve, ha bizonyítást nyert, hogy ez valamilyen fiziológiás vagy patológiás állapot következménye. F) Antiösztrogén hatású szerek Az aromás inhibitorok, klomifen, ciklofenil, tamoxifen csak férfiaknál tiltottak. G) Maszkírozó anyagok A G) osztályban a tiltott szerek közé tartoznak például a következők: vízhajtók, epitesztoszteron, probenecid, plazmatágí tók (pl. hidroxietil keményítő). A maszkírozó anyagok tilosak. Ezek olyan termékek, amelyek lehetővé teszik a tiltott szerek kiválasztásának gátlását, vagy elfedik azoknak a vizeletben vagy a doppingellenőrzésre használt egyéb mintákban való jelenlétét. II. Tiltott módszerek Az alábbi eljárások tiltottak: A) Az oxigéntranszfer fokozása a) Vérdopping. A vérdopping autológ, homológ vagy heterológ vér vagy bármilyen eredetű vörösvérsejt-termékek bejuttatását jelenti, eltekintve a jogszerű orvosi kezeléstől. b) Az oxigénfelvételt, -szállítást vagy -bevitelt fokozó termékek, pl. módosított hemoglobin termékek (ideértve egyebek között a marha eredetű és keresztkötésben lévő hemoglobinokat, mikrokapszulázott hemoglobin termékeket, perfluor vegyületeket és az RSR13-at) bejuttatása. Csak azon sportolók kezelésére engedélyezett, akiknél igazolt az inzulinfüggő diabétesz. Ha az epitesztoszteron töménysége a vizeletben meghaladja a 200 ng/ml-t, ez a doppingtilalom megszegését jelenti, kivéve, ha bizonyított, hogy ez valamilyen fiziológiai állapot következménye. A stabil izotóparányú tömegspektrometriát (Isotopic Rate Mass Spectometry, IRMS) lehet felhasználni végleges következtetések levonására. Ha az IRMS eredményei nem döntők, az illetékes orvosi hatóságnak vizsgálatot kell folytatnia, mielőtt a mintát pozitívnak nyilvánítanák. B) Farmakológiai, vegyi és fizikai beavatkozás A farmakológiai, vegyi és fizikai beavatkozás olyan sze rek és módszerek — ideértve a maszkírozó anyagokat is [hiv. I. G) ] — használatát jelenti, amelyek megkísérlik megváltoztatni vagy ésszerű várakozás szerint megváltoztatják a doppingellenőrzés során gyűjtött minták sértetlenségét és érvényességét. Ez egyebek között magában foglalja a katéterezést, a vizelet kicserélését és/vagy meghamisítását, a vizeletkiválasztás gátlását és a tesztoszteron, valamint epitesztoszteron [hiv. I. G) ] mérések megváltoztatását. C) Géndopping A gén- vagy sejtdopping meghatározása: a gének, gene tikus elemek és/vagy sejtek olyan nem terápiás célú felhasználása, amely alkalmas a sportteljesítmény fokozására. III. A tiltott szerek osztályai bizonyos sportágakban A) Alkohol Ha az irányító szerv szabályai előírják, etanolteszteket kell lefolytatni. B) Kannabisz-származékok Ha az irányító szerv szabályai elrendelik, a kannabisz származékokra (pl. marihuána, hasis) vonatkozó teszteket kell lefolytatni. Az Olimpiai Játékokon kannabisz-származékokra vonatkozó teszteket folytatnak. Ha a vizeletben a 11-nor-delta 9-tetrahidrokannabinol-9-karboxilsav (karboxi-THC) szintje meghaladja a 15 nanogramm/ml-t, ez doppingnak számít. C) Helyi érzéstelenítők Az injekció útján beadható helyi érzéstelenítők az alábbi feltételek mellett engedélyezhetők: a) bupivakain, lidokain, mepivakain, prokain és a ha sonló szerek használhatók, a kokain kivételével. Az érszűkítő szereket használni lehet a helyi érzéstelenítőkkel együtt; b) csak helyi vagy intra-artikuláris, azaz ízületbe adott injekciót lehet beadni; c) csak akkor, ha orvosilag indokolt. Ha az irányító szerv szabályai elrendelik, a készítmény alkalmazásáról szóló igazolás szükséges lehet. D) Glükokortikoszteroidok A glükokortikoszteroidok szisztémás használata tilos, ha szájon át, végbélen keresztül, intra-artikuláris, azaz ízületbe adott vagy intramuszkuláris injekcióban adják be. Ha orvosilag szükséges, a glükokortikoszteroidok helyi és intra-artikuláris, azaz ízületbe adott injekciói engedélyezettek. Ha az irányító szerv szabályai előírják, a beadásról szóló értesítés szükséges lehet. E) Béta blokkolók Az E) osztályba tartozó tiltott szerek például a követke zők: acebutolol, alprenolol, atenolol, labetalol, metoprolol, nadolol, oxprenolol, propranolol, sotalol, ... és a hasonló szerek. Ha az irányító szerv szabályai előírják, a béta blokkolókra vonatkozó teszteket le kell folytatni. IV. A vizeletben előforduló azon töménységek összefoglalása, amelyek fölött a doppingtilalom V. Versenyen kívül tiltott szerek és módszerek I. C) Anabolikus szerek I. D) Vízhajtók I. E) Peptidhormonok, mimetikumok és analóg szerek I. F) Antiösztrogén hatású szerek I. G) Maszkírozó anyagok II. Tiltott módszerek A tiltott szerek és tiltott módszerek példáinak jegyzéke Figyelmeztetés: Ez nem jelenti a tiltott szerek kimerítő listáját. A jelen jegyzékben nem szereplő számos szer tiltottnak tekintendő, az ,,és hasonló szerek’’ kifejezés alkalmazása folytán. A sportolóknak meg kell győződniük arról, hogy az általuk használt gyógyszerek, táplálékkiegészítők, vény nélküli készítmények vagy bármely egyéb szerek nem tartalmaznak Tiltott Szereket. Hiv.: I. C) b) és I. G). Stimulánsok: amfepramon, amifenazol, amfetamin, bambuterol, bro Anabolikus szerek: androsztendiol, androsztendion, bambuterol, bolaszte ron, boldenon, klenbuterol, klosztebol, danazol, dehidroklórmetiltesztoszteron, dehidroepiandroszteron (DHEA), dihidrotesztoszteron, drosztanolon, fenoterol, fluoximeszteron, formebolon, formoterol, gesztrinon, meszterolon, metandienon, metenolon, metandriol, metiltesztoszteron, miboleron, nandrolon, 19-norandrosztendiol, 19-norandrosztendion, norboleton, noretandrolon, oxandrolon, oximeszteron, oximetolon, reproterol, szalbutamol, szalmeterol, sztanozol, terbutalin, tesztoszteron, trenbolon. Vízhajtók amilorid, acetazolamid, bendroflumetiazid, bumetanid, kanrenon, klórtalidon, etakrinsav, furoszemid, hidroklórtiazid, indapamid, mannit (intra-artikuláris, azaz ízületbe adott injekcióban), merzalil, spironolakton, triamteren. Maszkírozó anyagok vízhajtók (lásd fent), epitesztoszteron, probenecid, hid roxietil keményítő. Peptid hormonok, mimetikus és analóg szerek ACTH, eritropoetin (EPO), hCG, hGH, inzulin, LH, IGF-1. Antiösztrogén hatású szerek klomifen, ciklofenil, tamoxifen Béta blokkolók acebutolol, alprenolol, atenolol, betaxolol, bizoprolol, A SZEREK TILTOTT OSZTÁLYAINAK ÉS A TILTOTT MÓDSZEREKNEK A JEGYZÉKE — 2003 I. A szerek tiltott osztályai A) Stimulánsok A stimulánsok osztályát a) és b) csoportra osztották, hogy jobban azonosítani lehessen a beta-2 agonistákat. Csak férfiaknál tiltott. Az amineptint, bupropiont, szinefrint és fenilefrint levették a listáról. B) Kábítószerek () Az IOC ,,Dopping és biokémia a sportban’’ albizottsága, a WADA tudományos igazgatója és a WAADS képviselői 2002. december 9-én összeültek. A felek megállapodtak, hogy a tiltott szerek és tiltott módszerek 2003. évi listájához, amely 2003. január 1-jén lép hatályba, hozzáfűzik az alábbi információkat. A morfin egy mikrogramm/milliliternél nagyobb töménységben doppingvétséget képez, kivéve, ha ezt olyan engedélyezett szer, mint pl. a kodein beadása idézte elő. A laboratóriumoknak figyelembe kell venniük más egyéb olyan szerek jelenlétét, amelyek bizonyítékot szolgáltatnak a kodein és hasonló szerek szervezetbe való bevitelére. C) Anabolikus szerek Az anabolikumok osztályában a 2. pont átírásra került a következők szerint: ,,egyéb anabolikus hatóanyagok’’. Világosan kifejezésre jutott a szalbutamol anabolikus jellege, 1000 ng/ml töménység fölött. E) Peptid hormonok, mimetikus és analóg szerek Az ,,Inzulin’’ szakaszban a megjegyzés változott. F) Antiösztrogén hatású szerek Létrejött a szerek F) osztálya, amelynek neve: ,,antiöszt rogén hatású szerek’’. G) Maszkírozó anyagok Külön osztály jött létre, amelynek neve: ,,maszkírozó anyagok’’. II. Tiltott módszerek A ,,Tiltott módszerek’’ című szakaszban különböző osztályok jöttek létre az alábbiakra vonatkozólag: — A vérdopping meghatározása. — Az oxigén-vivőanyagok meghatározása. A farmakológiai, vegyi és fizikai beavatkozásról szóló szakasz kibővült. Létrejött a C) Géndopping osztály. III. A tiltott szerek osztályai bizonyos sportágakban A ,,Tiltott szerek osztálya bizonyos sportágakban’’ című pontban a ,,felelős hatóság’’ kifejezés ,,irányító szerv’’-re változott. Az IOC/WADA-ra vonatkozó frissített () magyarázó megjegyzés. IV. A vizeletben lévő azon töménységek összegezése, amelyek fölött a doppingszabályok megsértésére került sor Ebben a pontban csak az >1000 ng/ml-es szalbutamoltöménységet tekintjük továbbra is anabolikumnak. Így 1000 ng/ml alatt terápiás indokolásra és/vagy orvosi bizottság általi vizsgálatra van szükség; míg 1000 ng/ml fölött anabolikus hatásúnak tekintendő. V. Versenyen kívül tiltott szerek és módszerek Az V. fejezet megváltozott a fenti módosítás figyelembevétele érdekében. A példák listájában néhány módosítás történt. 1. Stimulánsok Az amineptin, bupropion és fenilefrin kikerült a listá ból. A klobenzorex, fenproporex, metilenedioximetamfeta min és fenmetrazin bekerült a listába. 2. Anabolikus szerek A bolaszteron és a norboleton felvételre került a listára. 3. Vízhajtók Az amilorid felvételre került a listára. 4. Maszkírozó anyagok A bromantánt levették a listáról, a hidroxietil keményí tőt pedig felvették. 5. Az antiösztrogén hatású szerek Ez az osztály kibővült; felvették a klomifent, ciklofenilt és tamoxifent. 6. Béta blokkolók A karvedilol felvételre került.’’ 3. § (1) A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1990. március 1-jétől kell alkalmazni. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Egyezmény 11. Cikk 1. bekezdés b) pontja szerinti listát, illetőleg annak módosításait külön jogszabályban hirdesse ki. Mádl Ferenc s. k., Mandur László s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés alelnöke