159/2003. (X. 7.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaságnak az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózathoz (angol nyelvű rövidítéssel: ,,ESPON 2006

159/2003. (X. 7.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaságnak az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózathoz (angol nyelvű rövidítéssel: ,,ESPON 2006’’) történő csatlakozásáról szóló Kölcsönös Megállapodás és Egyetértési Nyilatkozat kihirdetéséről. 1. § A Kormány e rendelettel kihirdeti az Európai Unióhoz csatlakozó államok — mint megfigyelők — és az ESPON Program teljes jogú résztvevő államait képviselő irányító hatóság közötti partnerségről és együttműködésről szóló Egyetértési Nyilatkozatot, valamint a Magyar Köztársaság és az Európai Unió tagállamait képviselő Luxemburgi Nagyhercegség — mint irányító és kifizető hatóság — között 2003. április 4-én aláírt, Magyarországnak az ,,ESPON 2006 Program’’ elnevezésű közösségi kezdeményezésben való részvételéről szóló, Magyarország tagságának feltételeit részletesen szabályozó Kölcsönös Megállapodást. 2. § Az Egyetértési Nyilatkozat magyar nyelvű hiteles fordítása a következő: ,,ESPON (European Spatial Observation Network) Európai Területtervezési Megfigyelő Hálózat Egyetértési Nyilatkozat (Memorandum) Partnerség és együttműködés az ,,ESPON 2006 Program’’ elnevezésű Közösségi Kezdeményezésen belül (az Európai Regionális Fejlesztési Alap iránymutatásai alapján kidolgozott INTERREG III Program 53. Cikk szerint) az EU Tagjelölt Országok mint Megfigyelők és az az ESPON Program teljes jogú résztvevő országait képviselő Irányító Hatóság között (A dokumentumot a résztvevő országok külön-külön aláírásukkal látják el.) A dokumentumot az ESPON Monitoring Bizottság 2002. július 16-án fogadta el. Preambulum (1) Az ESPON 2006 Program (a továbbiakban: ,,CIP’’, amely a Community Initiative Programme (Közösségi Kezdeményezési Program angol rövidítése) az 1260/1999/EK számú európai tanácsi rendelet, valamint az INTERREG III. elnevezésű Közösségi Kezdeményezésre vonatkozó iránymutatások (HL C 143/2000) alapján született. Az ,,INTERREG III, 53. Cikk, ESPON 2006 Program’’ nevű Közösségi Kezdeményezési Programot az Európai Bizottság C(2002)790 sz. határozatával 2002. június 3-án hagyta jóvá. (2) A CIP szövege kimondja, hogy az Európai Unió a bővítés felé halad. Valószínű, hogy már az INTERREG III. Program időszakán (2000—2006) belül új tagokkal bővülhet az Európai Unió. Az Európai Tanács luxemburgi ülése (1997. december) arra ösztönözte a jelölt országokat, hogy vegyenek részt a közösségi programokban és ügynökségekben, a tagjelölt országok előcsatlakozási stratégiája felgyorsításának egyik lehetőségeként. Ezzel a közösségi politikával összhangban valamennyi jelölt országot fel kell A törvényt az Országgyűlés a 2003. szeptember 22-i ülésnapján fogadta el. kérni arra, hogy kellő időben vegyenek részt az ESPON projektben. (3) A CIP egy szélesebb európai területi összefüggésben történő együttműködés fontosságát hangsúlyozza: — ,,Emelkedjen a jelenlegi nemzeti kutatás értéke azáltal, hogy következetes európai és nemzetközi kitekintést alkalmaznak és javítják az európai térség és térségfejlődés sokszínűségének megértését, beleértve a távlatos gondolkodást és a fenntartható fejlődést is, és túllépve az általánosan alkalmazott statisztikai egységeken. Idetartozik a csatlakozó és szomszédos országok, valamint a tagországok területi folyamatainak elemzése és a következtetések levonása az Európai Unió számára’’; — ,,Az Unió soron következő bővítése különösen jelentős területi kihívásokkal jár a csatlakozó országoknak az EU tagországokhoz, az EFTA országokhoz és a Földközi-tenger déli és keleti térségének országaihoz képest jelentős nagysága, heterogén jellege miatt’’; — ,,Európa egész területével, különösképp a csatlakozás előtt álló országok és az EFTA tagállamokéival, amelyek mind külön érdeklődést tanúsítottak a programban való részvétel és az anyagi támogatások iránt, valamennyi projektben foglalkozni kell, bár léteznek a bővítéssel kapcsolatos sajátságos problémákhoz kapcsolódó különleges intézkedések’’. (4) A CIP együttműködésre és partnerségre hív fel, és azt javasolja, hogy ,,a nem EU tagállamok Egyetértési Nyilatkozatot (angolul Memorandum of Understanding) írhassanak alá a partnerséget képviselő Irányító Hatósággal az ESPON Programhoz való csatlakozásuk feltételeinek megállapítása érdekében’’. (5) A jelen Egyetértési Nyilatkozat célja, hogy a megfigyelői státuszt választó jelölt országok számára megállapítsa a közös célokat, feladatokat, felelősségeket és az ESPON Program együttműködési végrehajtására vonatkozó operatív körülményeket. (6) A jelölt országok a következő három részvételi szintből választhatnak az ESPON hálózaton belül: — részvétel ESPON projektekben, — megfigyelői státusz a jelen Egyetértési Nyilatkozat aláírásával, — teljes körű részvétel az ESPON Programban minden olyan esetben, amikor egyéni megállapodást írnak alá az Irányító Hatósággal (a Monitoring Bizottság pozitív elbírálását követően) és pénzügyileg hozzájárulnak a program irányításához (kapcsolódó konkrét feladatokhoz). (7) A többi szomszédos államot az Irányító Hatóság tájékoztatja az ESPON Programról és felkéri, hogy kísérje figyelemmel a folyamatot. Arra is felkéri ezeket az országokat, hogy amennyiben a program teljes jogú tagjaivá kívánnak válni, kössenek egyéni megállapodást az Irányító Hatósággal (a Monitoring Bizottság pozitív döntését követően). (8) Azzal, hogy az ESPON Irányító Hatóságával aláírják a jelen Egyetértési Nyilatkozatot, az aláíró országok elfogadják a CIP — különösen az V.8. szakaszában foglalt — rendelkezésein alapuló következő feltételeket, amelyek tárgya az ,,EU tagállamok és Európai Unión kívüli államok együttműködése a programban’’. EGYÜTTMŰKÖDÉSI FELTÉTELEK 1. Cikk Az együttműködés és részvétel céljai (1) Az együttműködés növeli az ESPON Program céljainak értékét, valamint azét a célét is, hogy az EU-n kívüli államok is vegyenek részt a területi tervezéssel és területi fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységben. (2) A szándék szoros és kiegyensúlyozott együttműködés megvalósítása az ESPON Programban és egyéb, az EU tagállamok, illetve a jelölt országok között hatályos megállapodásokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően. (3) Az Egyetértési Nyilatkozatot aláíró tagjelölt ország hozzájárulhat az ESPON Program megvalósításához, és megfigyelőként részt vehet abban. A lehetséges megfigyelő államoknak minősülő EU tagjelölt országok a következők: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia és Szlovénia. (4) A jelen Egyetértési Nyilatkozat mindaddig átmeneti rendelkezés marad, amíg a megfigyelői státusszal rendelkező jelölt ország az Európai Unió tagjává, majd a program teljes jogú partnerévé válik, vagy amikor a tagjelölt ország úgy határoz, hogy a program teljes jogú tagja lesz. Ez mindkét esetben magában foglalja az ESPON Program végrehajtásáról szóló megállapodás aláírását a tagállamok és a kifizető és irányító hatóságként eljáró Luxemburg között. (5) A megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országok tevékenyen részt vesznek az ESPON Programban, és rendszeres tájékoztatást kapnak annak előrehaladásáról. Az együttműködés a következő elemekre terjed ki: a) megfigyelői státusz az ESPON Monitoring Bizottságban (angol rövidítése: MC), amely a CIP irányításának és végrehajtásának állandó hatósága (lásd 2. Cikk); b) ESPON kapcsolati pont kijelölése, amely az ESPON Program keretében végrehajtott projektekben szükséges hálózatépítést segíti elő, és amely más projektek nemzeti hozzáférési pontjait jelenti (lásd 3. Cikk); c) részvétel a CIP 4.1. rendelkezése értelmében készített Adatnavigátor projektben, amely a nemzeti szinten elérhető területi adatforrásokat tárja fel (lásd 4. Cikk); d) részvétel a Nemzetek közötti Projektcsoportokban (angol neve Transnational Project Group, rövidítése: TPG), amelyek a CIP keretén belül zajló projekteket hajtják végre (lásd 5. Cikk). (6) Az egyes megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országoknak ki kell jelölniük egy illetékes Nemzeti Hatóságot, amely az együttműködés valamennyi technikai, pénzügyi és igazgatási vonatkozásáért felelős. (7) A CIP általában nem tudja finanszírozni azon résztvevő államok költségeit, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak. Ezeket a költségeket a megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országnak kell viselni. Évente egyszer azonban az EU tagjelölt országok támogatást kaphatnak a Monitoring Bizottságban való részvételhez [lásd 2. Cikk (7)]. (8) A tagjelölt országokból érkező partnerek projektben való részvételének költségét programon kívüli forrásokból a tagjelölt országok fedezik. (9) A megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országok a program és így a Monitoring Bizottság teljes jogú tagjaivá válhatnak, amikor úgy döntenek, hogy anyagilag is hozzájárulnak a program megvalósításához. A pénzügyi hozzájárulás a projekt finanszírozásához és a meghatározott irányítási költségekhez adott hozzájárulást jelenti. 2. Cikk Monitoring Bizottság (1) A Monitoring Bizottság az ESPON Program megvalósítását, az Irányító és Kifizető Hatóságokat és a Koordinációs Egységet kíséri figyelemmel. A Monitoring Bizottság határozatait konszenzussal hozza. (2) Az ESPON Program és a Monitoring Bizottság által megfogalmazott prioritások alapján éves munkatervet kell kidolgozni. Az éves munkatervet a Koordinációs Egység igazgatója terjeszti elő a Monitoring Bizottság általi elfogadásra. A munkaterv az ESPON kapcsolati pontok véleményét is magában foglalja. (3) A Monitoring Bizottság összetétele a korábbi Területfejlesztési Bizottságra (angolul Committee for Spatial Development, rövidítése: CSD) épül. A Monitoring Bizottság teljes jogú tagjai közé tartoznak a résztvevő EU tagállamok és az EU Bizottság képviselői, továbbá a programban részt vevő harmadik államok képviselői is. (4) A jelen okirat 1. Cikk (3) pontja szerinti megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országok részt vehetnek a Monitoring Bizottság minden ülésén és hozzáférhetnek minden dokumentumhoz, amelyet a Monitoring Bizottság készített és tett közzé. Jogosultak arra, hogy a Monitoring Bizottságban elhangzott javaslatokkal kapcsolatban véleményt nyilvánítsanak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. Kivételes esetben azonban a Monitoring Bizottság teljes jogú tagjai úgy határozhatnak, hogy a megfigyelők részvétele nélkül tartanak ülést. (5) A megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országok elfogadják a Monitoring Bizottság működését szabályozó Eljárási Szabályzatot1. (6) A megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országok illetékes Nemzeti Hatóságának feladatai közé tartozik továbbá, hogy az érintett országban az ESPON Programot támogassa és elősegítse. Ezt a munkát a nemzeti ESPON kapcsolati ponttal (lásd 3. Cikk) közösen kell elvégezni. Ezek a feladatok kiterjednek a projektekre kiírt pályázatokról adott tájékoztatásra, a pályázatok elbírálásában való részvételre, a projektpartnerek szerződtetésére, az eredmények közlésére, a fizetési igények jóváhagyására, valamint a Koordinációs Egységgel szorosan együttműködve a program végrehajtásának figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére (lásd 6. Cikk). (7) Elvben a megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országok fedezik a Monitoring Bizottságban való részvételük költségét. Évente egy alkalommal azonban lehetőség van arra, hogy tagjelölt országonként egy-egy képviselő pénzügyi támogatást kapjon a részvételhez. Elvben a Monitoring Bizottság évente négy ülést tart. 3. Cikk ESPON kapcsolati pontok (1) Általában az ESPON kapcsolati pontok (angol rövidítés: ECP) saját szakértőik révén és/vagy az ESPON Programban érintett területi kérdésekkel foglalkozó illetékes nemzeti intézményekkel vagy egyénekkel tartott kapcsolatokon keresztül számottevő területfejlesztési ismeretekkel és kutatási kapacitással rendelkeznek. Az ESPON kapcsolati pontok saját kutatási tevékenységük útján és/vagy a megfelelő nemzeti partnerek nemzeti képviselőként történő támogatásával járulnak hozzá a nemzetek közötti projektekhez. Ebben a tekintetben az ESPON kapcsolati pont a területi kutatásokat végző nemzeti hálózat csomópontjaként működik. (2) A megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országokat felkérik, hogy jelöljék ki a saját országuk ESPON kapcsolati pontjaként működő szervezetet és személyt. Valamennyi ESPON kapcsolati pont rendszeres tájékoztatást kap az ESPON Program előrehaladásáról. Továbbá a megfigyelői státusszal rendelkező valamennyi tagjelölt országban kijelölt ESPON kapcsolati pontot felkérik arra, hogy nemzeti ismereteivel segítse az ESPON projektek megvalósítását és mozdítsa elő a Nemzetek közötti Projektcsoportok és a megfelelő nemzeti (kutató) intézmények közötti kapcsolatok kialakítását. 1 A Monitoring Bizottság Eljárási Szabályzata, mely az Európai Regionális Fejlesztési Alap INTERREG III, 53. szakasza keretén belüli ,,ESPON 2006 Program’’ elnevezésű közösségi kezdeményezés megvalósítására vonatkozik, amelyet 2002. július 16-án fogadtak el. (3) A program koordinálásának részeként megközelítőleg évente egyszer tart ülést az ESPON Koordinációs Egység és az ESPON kapcsolati pont. A megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országokban működő ESPON kapcsolati pontokat felkérik, hogy saját költségükre vegyenek részt ezeken az üléseken. 4. Cikk Nemzetek közötti Projektcsoportok (1) A Nemzetek közötti Projektcsoportok jelentik a CIP azon alapvető munkaegységét, amely a CIP keretén belül zajló projektek végrehajtásáért felelős. Minden egyes Nemzetek közötti Projektcsoportba legalább három ország kutatóintézetét és/vagy egyéb partnerét vonják be annak érdekében, hogy az Európai Unión belüli számos ország és szemléletmód képviselve legyen. Egy-egy témavezető irányítja az egyes Nemzetek közötti Projektcsoportokat, és minden csoporthoz legalább egy ESPON kapcsolati pont tartozik. Az ESPON kapcsolati pont feladata, hogy összehangolja a kapcsolatot a többi ESPON kapcsolati ponttal és a Koordinációs Egységgel. A Nemzetek közötti Projektcsoport anyagilag is felelős az ESPON projektek sikeréért. Az egyes Nemzetek közötti Projektcsoportoknak el kell juttatniuk a folyamatban lévő ESPON projektekkel kapcsolatos munkájuk közbenső és végső eredményeit a Koordinációs Egységhez, valamint az ESPON kapcsolati pontokhoz és a többi Nemzetek közötti Projektcsoporthoz. (2) Az ESPON Program szoros együttműködést tesz szükségessé valamennyi Nemzetek közötti Projektcsoport között, mivel valamennyi csoport munkájának egymáshoz kapcsolódó és integrált eredményeket kell hoznia, illetve azokhoz hozzá kell járulnia. Ezenfelül a koordináció várhatóan jelentős mértékben tovább erősíti a projektet és magát a programot. Ezért különösen fontos, hogy a Koordinációs Egység rendszeres tájékoztatást adjon a Nemzetek közötti Projektcsoportoknak és az ESPON kapcsolati pontoknak az ESPON 2006 Program végrehajtásának módszereiről, folyamatairól, mérföldköveiről és kitűzött céljairól. (3) Évente legalább kétszer szemináriumot kell rendezni a Monitoring Bizottság és a Nemzetek közötti Projektcsoportok részvételével. A szemináriumok lehetőséget adnak arra, hogy a Monitoring Bizottság tagjai és megfigyelői közvetlen tájékoztatást kapjanak a folyamatban lévő kutatásokról és tanulmányokról, hogy az eredmények segítségével tovább lehessen haladni a területi kohéziós politika fejlesztése és egy európai kutatóhálózat kialakítása irányába. (4) A Nemzetek közötti Projektcsoportokat pályáztatás útján választják ki az egyes ESPON projektekhez. A versenyeztetés segít abban, hogy minél többféle intézet és egyéb partner kerülhessen kiválasztásra. A megfigyelő államokban működő kutatóintézeteket felkérik, hogy vegyenek részt Nemzetek közötti Projektcsoportokban. Ez a következő két módon történhet: a) csatlakozás egy már meglévő Nemzetek közötti Projektcsoporthoz úgy, hogy a csapat kibővül és egyéni ötletekkel járul hozzá a projekt előkészítéséhez; b) részvétel egy új Nemzetek közötti Projektcsoportban, amely ESPON projekt elnyerésére nyújt be pályázatot a programozási időszakban. (5) A megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országokból érkező partnerek részvételét az Európai Regionális Fejlesztési Alap pénzügyi forrásain kívüli eszközökből kell finanszírozni [lásd 1. Cikk (7) pont], és azokat közvetlenül az érintett partner(ek) rendelkezésére kell bocsátani. 5. Cikk Adatnavigátor (1) Valamennyi ESPON projektnek az egész európai területre kiterjedő tapasztalati tényeken kell alapulnia, amely területbe beleértendők a tagjelölt országok (EU 27) és a szomszédos országok is. Annak érdekében, hogy az összes projektet el lehessen látni a rendelkezésre álló, idevágó adatokkal és térképekkel, az ESPON Program részét képezi egy Adatnavigátor (angolul Data Navigator) is, melynek létrejöttét a CIP 4.1. intézkedés tette lehetővé. Az Adatnavigátor célja, hogy kézikönyv formájában részletes listát állítson össze, amely minden egyes országra, uniós szintre és a szélesebb értelemben vett európai területre vonatkozóan felsorolja a rendelkezésre álló adatokat és térképeket. (2) A nemzeti és regionális adatokhoz általában csak az adott ország nyelvén lehet hozzáférni, ha az adatok EU szervezeteken keresztül nem érhetők el. Ezért az ESPON Programhoz és az egyes projektekhez szükség van a megfelelő nemzeti intézmények és partnerek támogatására. Ezen túlmenően, a tagjelölt országok és az egyéb szomszédos államok nem szükségszerűen vesznek részt az EU adatbázisokban, ami viszont az ESPON Program keretében szükséges alapvető adatok biztosítása során a tagjelölt országok segítségét igényli. A tagjelölt országokat az ESPON Program támogatására kérik annak érdekében, hogy több ismeretet lehessen felhalmozni az EU 15 tagállamának területén kívül rendelkezésre álló területi adatokról. A Monitoring Bizottság három intézetet jelölt ki a munka megszervezésére. Ki kell nevezni egy kapcsolattartó személyt — lehetőleg egy olyan személyt, aki már hasonló minőségben működik közre ESPON kapcsolati pontban —, amely személy az adott országban az Adatnavigátor létrehozását irányítja. (3) A megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országok vállalják, hogy az ESPON Monitoring Bizottság által adatgyűjtéssel megbízott intézetek kérésére adatok szolgáltatásával elősegítik az Adatnavigátorok létrehozását. Adatszolgáltatással támogatják egy olyan lista összeállítását is, amely területi adatok és térképek felsorolását tartalmazza. 6. Cikk Koordinációs Egység (1) A Koordinációs Egység koordinálja és támogatja az ESPON megfigyelő hálózat tevékenységét és irányítja az ESPON projekteket megvalósításuk során. A koordináció nem korlátozódik adminisztratív szempontokra. Az összehangolást a partnerek és tudományos megközelítési módok sokfélesége teszi szükségessé, azon határozott cél figyelembevételével, miszerint a közösségi politika fejlesztése szempontjából fontos eredményeket kell elérni, különösen a Strukturális Alapok tekintetében. (2) Az ESPON Programban meghatározottaknak megfelelően a Koordinációs Egység támogatást nyújt mind a Monitoring Bizottságnak, mind a Kifizető és Irányító Hatóságnak. (3) A CIP dokumentumban az EU tagállamok vállalják, hogy saját költségükön nemzeti szakértőket delegálnak a Koordinációs Egységbe. A delegálás lehetőséget nyújt arra, hogy a delegáltak és a fogadó intézmények további tapasztalatokat szerezzenek az alkalmazott európai területi fejlesztési kutatás terén. A tagjelölt országokat arra is felkérik, hogy küldötteket delegáljanak a Koordinációs Egységbe2. (4) A Monitoring Bizottság a Koordinációs Egységen keresztül érhető el: 7. Cikk Kommunikáció és nyelv (1) Az ESPON Programon belüli kapcsolattartás általában e-mail útján történik a Monitoring Bizottság valamennyi teljes jogú tagja és megfigyelői státusszal rendelkező tagja között, valamint a Koordinációs Egységgel. A Monitoring Bizottság tagjainak és partnereinek vagy a Koordinációs Egységnek küldött bármely dokumentumot e-mailen keresztül, vagy amennyiben ez nem lehetséges — kellően indokolt esetben — fax útján kell továbbítani. (2) A Monitoring Bizottság tagjai és partnerei közötti hatékony és gyors kapcsolattartás érdekében hivatalos munkanyelvként az angol nyelv került elfogadásra. Ennek megfelelően minden dokumentumot angol nyelven kell benyújtani. (3) A Monitoring Bizottság ülésein is az angol nyelvet használják. A CIP kijelölt anyagok fordítására csak kivételes esetben biztosít lehetőséget, amikor a Monitoring Bizottság így határoz. 8. Cikk Felülvizsgálat (1) A jelen Egyetértési Nyilatkozat és annak együttműködési feltételei az alábbi esetben kerülhetnek felülvizsgálatra: a) új tag csatlakozása az Európai Unióhoz; b) a CIP időközi értékelését követően, abban az esetben, ha a Monitoring Bizottság ilyen értelmű határozatot hoz. (2) Az együttműködés feltételeinek felülvizsgálatához az EU tagállamok és a megfigyelői státusszal rendelkező tagjelölt országok között konszenzusra van szükség. (3) A Monitoring Bizottság és a lehetséges megfigyelő államok 2002. június 12-én és 13-án tartott első közös ülésükön az Egyetértési Nyilatkozatban megvitatták az együttműködés tervezett feltételeit. 9. Cikk Aláírások (1) A Monitoring Bizottság tagjai a 2002. július 16-i ülésen az Irányító Hatóságra delegálták azt a jogot, hogy nevükben a jelen Egyetértési Nyilatkozatot aláírja. (2) Aláírva Luxembourgban, 2003. április 4-én. Megfigyelő Államként: A Magyar Köztársaság Kormánya nevében Szilágyi Mátyás úr, a Magyar Köztársaság Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az ESPON Programban teljes jogú tagként résztvevő országok nevében: ESPON Program Irányító Hatósága Belügyminisztérium, Michel Wolter úr, belügyminiszter Luxembourg’’ 2 A Koordinációs Egység konkrétabb információkat nyújthat a dele gálásokról. 3. § A Kölcsönös Megállapodás magyar nyelvű hiteles fordítása a következő: ,,Kölcsönös Megállapodás Magyarország és az EU tagállamait képviselő Luxemburgi Nagyhercegség mint Irányító és Kifizető Hatóság között az ,,ESPON 2006 Program’’ elnevezésű Közösségi Kezdeményezésben való részvételről Összhangban a Strukturális Alapokra vonatkozó előírásokat rögzítő EU szabályozással, nevezetesen a Tanács 1257/1999. (1999. május 17.), az 1260/1999. és az 1263/1999. (1999. június 21.) számú rendeleteivel; az Európai Parlament és a Tanács 1783/1999. és 1784/1999. számú rendeleteivel (1999. július 12.); az Európai Bizottság 1681/94. (1994. július 11.), 643/2000. (2000. március 28.), 1159/2000. (2000. május 30.), 1685/2000. (2000. július 28.), 438/2001. és 448/2001. (2001. március 2.) számú rendeleteivel, valamint a Bizottságnak a tagállamok számára 2000. április 28-án kiadott, az INTERREG III. Közösségi Kezdeményezésre vonatkozó iránymutatásokról szóló közleményével, az Európai Unió tagállamai: az Osztrák Köztársaság, a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, a Portugál Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága megállapodtak az Európai Bizottság által 2002. június 3-án jóváhagyott ,,ESPON 2006 Program’’ elnevezésű Közösségi Kezdeményezéssel (Community Initiative Programme, a továbbiakban: CIP), előterjesztették az ,,ESPON 2006 Program Kiegészítést’’ 2002. október 15-én, elhatározták, hogy aláírják a ,,tagállamok és a Luxemburgi Nagyhercegség mint az Irányító és Kifizető Hatóság között az ,,ESPON 2006 Program’’ című Közösségi Kezdeményezés megvalósításáról szóló megállapodásra’’ (a továbbiakban: Megállapodás) vonatkozó ESPON 2006 Program közös megvalósításáról szóló Egyetértési Nyilatkozatot, hivatkozva a Megállapodás preambulumára, amely megállapítja, hogy ,,fokozatosan hasonló megállapodások jönnek létre más, az ESPON-ban részt vevő államokkal, figyelemmel a CIP ESPON 2006 Program V.8. bekezdésében foglaltakra’’, hivatkozva a Megállapodás 1. Cikke (3) bekezdésében foglaltakra, amely a Monitoring Bizottság eljárási szabályainak megvalósítását említi, hivatkozva a Megállapodás 8. Cikke (2) bekezdésére, amely megállapítja a pénzügyi ellenőrzés szabályait (első szint) hivatkozva a megállapodás 9. Cikke (1) bekezdésére, amely megállapítja az auditálás szabályait (pénzügyi ellenőrzés — második szint) (kidolgozás alatt); felkérték Magyarországot, hogy csatlakozzon partnerként az ESPON 2006 Programhoz az ESPON 2006 Program Monitoring Bizottsága 2002. július 16-i határozatának a csatlakozó és más szomszédos országoknak az ESPON 2006 Programban való részvételéről szóló (8) d) pontja értelmében. 1. Cikk Az együttműködés célja (1) Az Európai Unió területi tervezésért felelős miniszterei által elfogadott ,,Európai Területfejlesztési perspektíva (ESDP)’’ és a regionális tervezésért felelős miniszterek Európai Konferenciája (CEMAT) által elfogadott ,,Az európai kontinens fenntartható fejlesztésének irányelvei’’ határozzák meg az európai területfejlesztés irányadó elvét és politikai orientációját. Mindkét dokumentum elismeri azt a tényt, hogy a nyitott nemzetgazdaságokban és a globalizálódó világban az európai térség fejlesztése során számolni kell az összefüggő európai terület lehetőségeivel és a közigazgatási határokon átnyúló hatásokkal. Ezen túlmenően mindkét dokumentum azt szorgalmazza az európai országok esetében, hogy bővítsék ismereteiket és működjenek együtt a területfejlesztés során az európai kohézió érdekében. (2) Az ESPON CIP hangsúlyozza továbbá a szélesebb európai keretek között való együttműködés fontosságát: — ,,Emelkedjen a jelenlegi nemzeti kutatás értéke azáltal, hogy következetes európai és nemzetközi kitekintést alkalmaznak és javítják az európai térség és térségfejlődés sokszínűségének megértését, beleértve a távlatos gondolkodást és a fenntartható fejlődést is, és túllépve az általánosan alkalmazott statisztikai egységeken. Idetartozik a csatlakozó és szomszédos országok, valamint a tagországok területi folyamatainak elemzése és a következtetések levonása az Európai Unió számára.’’; — ,,Az Unió soron következő bővítése különösen jelentős területi kihívásokkal jár a csatlakozó országoknak az EU tagországokhoz, az EFTA országokhoz és a Földközi-tenger déli és keleti térségének országaihoz képest jelentős nagysága, heterogén jellege miatt.’’; — ,,Európa egész területével, különösképp a csatlakozás előtt álló országok és az EFTA tagállamokéival, amelyek mind külön érdeklődést tanúsítottak a programban való részvétel és az anyagi támogatások iránt, valamennyi projektben, bár léteznek a bővítéssel kapcsolatos sajátságos problémákhoz kapcsolódó különleges intézkedések.’’. (3) Az együttműködés célja, hogy növelje az ESPON Program értékét és támogassa a nem EU tagországokat a területi tervezésben és területfejlesztésben. Az együttműködés célja az európai országok intézményei közötti hálózatépítés erősítése a kutatási kapacitás fejlesztése érdekében, ezáltal a területfejlesztéssel kapcsolatos közös tudás alap növelése Európában valamennyi ágazati vonatkozásban is. Az együttműködés így elősegíti, hogy az EU-ban jobban figyelembe vegyék a térbeli dimenzió szerepét a nem tagországok fejlődésében és viszont. (4) Az a törekvés, hogy az ESPON Program és más, az Európai Unió és a többi ország közötti hatályos megállapodások révén erősebb és kiegyenlítettebb együttműködés alakuljon ki. 2. Cikk A részvétel feltételei (1) A Kölcsönös Megállapodás alapja Magyarország teljes jogú részvétele az ESPON Program minden testületében az EU tagállamokkal egyforma feltételek mellett a) a Monitoring Bizottságban (Monitoring Committee, MC) való teljes jogú részvétel; b) a Nemzetek közötti Projektcsoportokban (Transnational Project Group, TPG) való részvétel projekt partnerként vagy témavezetőként (Lead Partner) a CIP pályázati előírásainak megfelelően; c) ESPON Kapcsolati Pont (ECP) kijelölése, amely segíti az ESPON Program projektjei közötti kapcsolatteremtést és a projektekhez való nemzeti csatlakozást. (2) Magyarország, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal képvisel, ezúton bejelenti részvételét a CIP-ben a témavezetői elv alapján a CIP 2.5. fejezetében foglaltaknak megfelelően, figyelembe véve az alábbi (4) bekezdés megállapítását. Magyarország elfogadja, hogy az ESPON Irányító/Kifizető Hatósága (Management/Paying Authority, MA/PA) kezeli az összes magyar pénzalapot a Megállapodás szerint. Luxemburg, mint MA/PA jogosult az összegek felosztására és átutalására közvetlenül az ország intézményei és partnerei számára, vagy pedig más országok témavezetőin keresztül. (3) Magyarország kinyilvánítja, hogy az előbb említett szabályzatok, irányelvek, megállapodások és más jogi dokumentumok valamennyi előírása hasonló módon Magyarországra is vonatkozik, az ESPON pénzalapok közös kezeléséhez való magyar pénzügyi hozzájárulást illetően. Az ESPON 2006 Program Magyarországon való sikeres megvalósítását és az eljárások alkalmazását a nemzeti hatóságok biztosítják. (4) Magyarország kijelöli azokat a hatóságokat, személyeket, akik ellátják a szervezési feladatokat, azaz a Monitoring Bizottság tagjait, az Irányító/Kifizető Hatóság (MA/PA) munkáját, az első szintű pénzügyi ellenőrzést és a második szintű auditálást segítő hatóságokat/személyeket [lásd részletesen a 6. Cikk (2) bekezdésében]. (5) Az EU tagországok és nem tagországok befizetéseinek elkülönített könyvelését szolgálják a következő intézkedések: a témavezetők és a nem EU tagországokba tar tozó partnerek külön szerződnek közvetlenül az Irányító Hatósággal. (Még tisztázásra szorul.) 3. Cikk Finanszírozási hozzájárulás (1) Magyarország az ESPON 2006 Programhoz összesen 110 000 euróval járul hozzá. (2) Magyarország négy/öt éven keresztül, évente 27 500 eurót utal át. (3) Az egyetértési nyilatkozat aláírását követően és a Kifizető Hatóság (PA) felszólítása után az első hozzájárulást Magyarország átutalja a 2003. évi kötelezettség fedezésére a Kifizető Hatóság (PA) által meghatározott számlára. A következő években, 2004-től 2006-ig a Kifizető Hatóság felszólítására ugyanezt az összeget kell átutalni legkésőbb áprilisban. 4. Cikk A pénzeszközök felhasználása (1) A pénzeszközök, mint az ESPON 2006 Program minden pénzügyi forrásának felhasználását elvben a Monitoring Bizottság határozza meg. Az általános előírásokat a CIP rögzíti. (2) A pénzeszközöket előreláthatólag a következő célokra használják fel: a) Magyarország összes hozzájárulásának mintegy 15%-át lehet felhasználni a magyar kutatóhelyeknek a már leszerződött és pályáztatott projektekhez való ,,felzárkóztatására’’, ez az első kör 9 projektjét és a második és harmadik kör 7 projektjét jelenti. Az első kör projektjeiben a megfigyelői státusz választható. A második és harmadik kör projektjeiben társult partneri státusra lesz lehetőség [további részletekről lásd a (4) bekezdést]. b) Magyarország összes hozzájárulásának kb. 45%-át fordítják a további projektekre: vagy új projektekre vagy az ESPON CIP-ben rögzített kiegészítő tevékenységre. Az összeget visszatartják az első projekt-eredmények megszületéséig, amikor megállapíthatók a hiányok, illetve kiegészítési igények. c) Magyarország hozzájárulásának 40%-át fordítják az ESPON Program koordinálására és a hálózatépítésre, figyelembe véve a Koordinációs Egység működési és az ECP (Kapcsolati Pont) mobilitási költségeit, az ESPON Programban való minél nagyobb részvétel biztosítása érdekében. (3) A magyar ECP (Kapcsolati Pont) működési költségeit — mint minden részt vevő ország esetében — az országoknak külön forrásból kell fedezniük. A további források biztosítása és az ECP létesítésével összefüggő további eljárások nem képezik a jelen megállapodás tárgyát. (4) A már folyamatban levő projektekhez való felzárkózás a jelen Cikk (2) a) bekezdésének megfelelően a következőképpen szerveződik: a) Magyarországnak a Monitoring Bizottságban levő képviselője megjelöli azokat a projekteket (az első és második kör 13 projektje közül), amelyekben Magyarország részt kíván venni. b) A felzárkózás két módon történik: (i) aktív szerep vállalásával megfigyelőként az első kör projektjeiben és/vagy (ii) társult partnerként a második kör projektjeiben. Az Irányító Hatóság szerződést köt a Magyarország által javasolt intézményekkel (figyelembe véve az EU beszerzési eljárásokat), amely által lehetővé válik a javasolt intézmény kapcsolatfelvétele a projekttel. Ez a megoldás arra szolgál, hogy az új partnerek zökkenőmentesen csatlakozhassanak a már folyamatban levő projektekhez. (A harmadik körben és a továbbiakban pályáztatott projektekben való részvétel ugyanolyan versenyfeltételekhez kötött, mint az ESPON Programban részt vevő többi ország esetében.) 5. Cikk A projektköltségek jogosultságai (1) A témavezetők, projekt partnerek és más kedvezményezettek, akikre ugyanazok a szabályok és feltételek vonatkoznak, amelyeket a CIP és a megállapodás rögzít, költségekre jogosultak. (2) Ugyanezekre a költségekre jogosultak a 4. Cikk (2) b) bekezdésben megnevezett intézmények. Az intézményekre a következő ütemezés vonatkozik: a költségek csak a Kölcsönös Megállapodás aláírásának napjától minősülnek jogosnak, amelyet mindkét ország szabályszerűen aláírt, és Magyarország már megnevezte egy hivatalos levél formájában azokat az intézményeket, amelyek szerződést kötnek az adott projektben történő részvételre. Az összeg, amelyre az intézmény szerződik, nem haladhatja meg a közvetlen szerződések megkötésére vonatkozó, az EU beszerzési szabályozások által meghatározott összeget. 6. Cikk Általános rendelkezések (1) A tagállamok, az Irányító Hatóság, a Kifizető Hatóság és a Koordinációs Egység közötti információcsere, valamint a CIP-ben és a jelen Kölcsönös Megállapodásban előírt tanúsítások, a program szervezéséhez és lebonyolításához szükséges tájékoztatás minden formája angol nyelven történik. (2) A Kölcsönös Megállapodás az előírt feladatok elvégzése érdekében három olyan szerv megnevezését írja elő, amelyek az Irányító Hatóság és a Kifizető Hatóság feladatait egészítik ki. Magyarország a következő hatóságokat jelöli ki, amelyek az alább említett feladatkörökért felelősek: a) Országos hatóság, amely az Irányító Hatóság ügyintézésében nyújt segítséget (bevett szokás szerint a Monitoring Bizottság tagjai): Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatal Területrendezési Főosztály Dr. Szaló Péter Területfejlesztési elnökhelyettes 1015 Budapest Hattyú u. 14. Tel: 00361441-7133 Fax: 00361441-7132 E-mail:Peter.Szalo@Meh.hu Az Irányító Hatóság/Kifizető Hatóság partnerét a következő hatóság képviseli Luxemburgban: Irányító Hatóság Belügyminisztéruim DATUR Maryse Scholtes 1 Rue du Plébiscite L-2341 Luxemburg Luxemburgi Nagyhercegség Tel: +352 478-6915 Fax: +352 40-8970 E-mail: isabelle.biever@mat.etat.lu b) Országos hatóság vagy felhatalmazott intézménye, amely segítséget nyújt a pénzügyi ellenőrzést érintő ügyintézésben (első szint): Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatal Pénzügyi Főosztály Nádas Péter Pénzügyi-gazdasági elnökhelyettes 1015 Budapest Hattyú u. 14. Tel: 00361441-7253 Fax: 00361441-7252 E-mail: Peter.Nadas@Meh.hu A Luxemburgi Kifizető Hatóság megfelelője, amely pénzügyi ellenőrzés hálózatának irányítását képviseli: Belügyminisztérium Pénzügyi Ellenőrzési Igazgatóság Raymond Binsfeld L-2933 Luxemburg Tel: 00352-478-4652 Fax: 352-26202694 E-mail: raymond.binsfeld@dcf.etat.lu c) Országos hatóságok vagy felhatalmazott intézményeik, amelyek az auditálás ügyvitelében vesznek részt: Miniszterelnöki Hivatal Pénzügyi és Számviteli Főosztály Bárány Klára Főosztályvezető Báthory u. 12. 1014 Budapest Tel: 00361441-2273 Fax: E-mail: Klara.Barany@meh.hu Megfelelő szerv, a luxemburgi auditálást végző hálózat vezető szervének képviselete: Pénzügyminisztérium Pénzügyek Általános Felügyelete IGF Igazgató: Jannot Waringo 2, rue de la Congregation L-1352 Luxemburg Tel: 352-478-2782/2750 Fax: 352-478-2673 E-mail: michelle.steichen@igf.etat.lu (3) Ha vita merül fel a Kölcsönös Megállapodásból eredően vagy azzal kapcsolatosan, a partnereknek békés megoldásra kell törekedniük. (4) Amennyiben a partnerek nem jutnak békés megoldásra, az Egyetértési Nyilatkozatból származó vagy azzal kapcsolatos valamennyi vitát első fokon Luxemburgi Kerületi Bíróság illetékes bírósága rendezi. (5) Erre a Kölcsönös Megállapodásra a Luxemburgi Nagyhercegség jogszabályai az irányadóak. (6) Ezt a Kölcsönös Megállapodást a magyar kormány és a Luxemburgi Nagyhercegség képviselői írják alá. A Kölcsönös Megállapodás az utolsó aláírás napján lép hatályba, és a CIP végrehajtásának időtartamára alkalmazandó, beleértve 1260/1999 sz. rendelet 37. Cikke szerinti zárójelentés elkészítését és az egész program lezárását. (7) Ez a Kölcsönös Megállapodás csak írásban és az ESPON 2006 Programban teljes joggal részt vevő országok egyetértésével módosítható. (8) Ezt a Kölcsönös Megállapodást három eredeti példányban írják alá. Magyarország kormányát képviseli: dr. Szilágyi Mátyás úr, a Magyar Köztársaság Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hely és idő: Luxembourg, 2003. április 4. Aláírás: _____________________________ A Luxemburgi Nagyhercegség kormányát képviseli: Michel Wolter úr, belügyminiszter Hely és idő: Luxembourg, 2003. április 4. Aláírás: _____________________________’’ 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, a Kölcsönös Megállapodásban és Egyetértési Nyilatkozatban foglaltakat azonban 2003. április 4-től kell alkalmazni. (2) A rendelet végrehajtásáról a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter gondoskodik. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter