2006. XXXIX. törvény az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló, Hágában, 1993. június 23. napján kelt Egyezmény és 2002. december

2006. XXXIX. törvény az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló, Hágában, 1993. június 23. napján kelt Egyezmény és 2002. december 17-én kelt Módosító Okiratának kihirdetéséről. [A Magyar Köztársaságnak az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló, Hágában, 1993. június 23. napján kelt Egyezményhez való csatlakozási okiratának letétbe helyezése 1997. február 14. napján megtörtént, az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1997. április 1. napján hatályba lépett.] 1. § Az Országgyűlés az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló, Hágában, 1993. június 23. napján kelt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. 2. § Az Egyezmény angol nyelvű eredeti szövege és annak magyar nyelvű hivatalos fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2006. február 6-i ülésnapján fogadta el. Egyezmény az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról A jelen Egyezmény Részes Államai (a továbbiakban: „Szerződő Felek”), elismerve a rádiófrekvenciás spektrum iránti növekvő igényt és annak szükségességét, hogy ezt a ritka természeti erőforrást a leghatékonyabban használják fel, aláhúzva ennélfogva, hogy a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (a továbbiakban: CEPT) által létrehozott jelenlegi mechanizmusokat meg kell erősíteni és el kell látni az ahhoz szükséges állandó erőforrásokkal, amelyekkel elvégezhető a frekvenciaigények hosszútávra szóló elemzése, amely révén lehetővé válik a frekvenciaspektrum leghatékonyabb felhasználása, a szolgáltatások és felhasználók részéről felmerülő igények időben történő számbavétele az ipari fejlődés és a szabványok fejlődése alapján, elhatározva egy állandó nem profitszerző intézmény létrehozását, amely támogatja a CEPT Európai Rádiótávközlési Bizottságát (a továbbiakban: „ERC”), amelynek feladatai a rádiótávközlési politikák fejlesztésére és a frekvenciaelosztás és a rádiótávközléssel kapcsolatos technikai kérdések koordinálására irányulnak, beleértve az űrtávközlést is, az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikk Az ERO létrehozása (1) Az Európai Rádiótávközlési Hivatalt (a továbbiakban: ERO) ezennel megalapítjuk. (2) Az ERO székhelye Koppenhágában, Dániában van. 2. cikk Az ERO céljai Az ERO váljon a rádiótávközlés szakértő központjává, támogassa és tanácsaival segítse az ERC-t. 3. cikk Az ERO funkciói (1) Az ERO funkciói az alábbiak: 1. gyújtópontként működő szakértői központot alkot, amely megjelöli a rádiótávközlés problematikus területeit, illetve új lehetőségeit és ennek megfelelően tanácsokkal támogatja az ERC-t; 2. európai szintű hosszú távú terveket készít a rádiófrekvencia spektrum jövőbeni használatára; 3. kapcsolatot tart a nemzeti frekvenciagazdálkodási hatóságokkal; 4. koordinálja a cselekvést és irányítást biztosít a kutatási programokhoz; 5. konzultációkat vezet a frekvenciaspektrum egyes részeiről, illetve az ahhoz kapcsolódó kérdésekről; 6. segíti az ERC-t és Munkacsoportjait az egyes konzultációs találkozók megszervezésében; 7. alkalmazza a konzultációs találkozók részvételi kritériumait; 8. nyilvántartást vezet a legfontosabb ERC lépésekről és a CEPT vonatkozó Ajánlásairól és Döntéseiről; 9. rendszeres időközönként állapot jelentésekkel látja el az ERC-t; és 10. kapcsolatot tart az Európai Közösségekkel és az Európai Szabadkereskedelmi Társulással. (2) A fenti feladatoknak a konzultációs találkozókhoz kapcsolódó végrehajtása során az ERO kifejleszti és fenntartja azokat a modern eljárásokat, amelyek arra szolgálnak, hogy lehetővé tegye a rádiótávközlés használatában markánsan érdekelt európai szervezetek számára – beleértve a minisztériumokat, a közszolgálati rádiótávközlés működtetőit, a gyártókat, a magánhálózatok felhasználóit és üzemeltetőit, a szolgáltatókat, a kutatási intézményeket, vagy az ilyen felek csoportjait képviselő normaalkotó testületeket vagy szervezeteket –, hogy előfizethessenek az őket érdeklő rendszeres információkra és részt vehessenek ezeken a konzultációs találkozókon az egyéni érdekeiknek megfelelő méltányos módon. (3) Az 1. bekezdésben említett funkciók mellett az ERO általában éves rendszerességgel a 2. bekezdésben említett szervezetek számára nyitott találkozót szervez, hogy lehetőséget biztosítson az ERC és az ERO tevékenységének és jövendő munkaprogramjainak megvitatására. 4. cikk Jogi státusz és kiváltságok (1) Az ERO jogi személyiséggel rendelkezik. Az ERO teljes jogképességgel bír funkciói gyakorlásához és céljai eléréséhez, és többek között joga van: 1. szerződést kötni; 2. megszerezni, bérbeadni, birtokolni és elidegeníteni ingó és ingatlan tulajdonokat; 3. jogi eljárásokban résztvenni; és 4. egyezményeket kötni államokkal és nemzetközi szervezetekkel. (2) Az ERO Hivatalvezetője és Vezető Testülete kiváltságokkal és mentességekkel rendelkeznek Dániában, ahogy azokat az ERO és a Dán Kormány közötti Székhely Megállapodás rögzíti. (3) Más országok ugyancsak adhatnak hasonló kiváltságokat és mentességeket az ERO-nak az illető országokban folyó tevékenysége támogatásához, különös tekintettel az ERO Hivatalvezetőjének és Vezető Testületének hivatalos minőségükben tett kijelentéseikkel vagy leírtakkal, illetve valamennyi cselekményeikkel kapcsolatos mentességükre. 5. cikk Az ERO szervei Az ERO a Tanácsból és a Hivatalvezetőből áll, akit a Vezető Testület támogat. 6. cikk A Tanács (1) A Tanács valamennyi Szerződő Fél vonatkozó Rádiófrekvencia-gazdálkodási Hatóságainak képviselőiből áll. (2) Az ERC Elnöke a Tanács Elnöke. Ha az ERC Elnöke olyan ország polgára, amely nem Részese a jelen Egyezménynek, a Tanács a tagok közül választ Elnököt. Az Elnöknek joga van a Tanács nevében eljárni. (3) Az Európai Közösségek Bizottságának és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Titkárságának képviselői megfigyelői minőségben részt vehetnek a Tanács ülésein. 7. cikk A Tanács funkciói (1) A Tanács az ERO legfőbb döntéshozó szerve és mint ilyen: 1. meghatározza az ERO politikáját a technikai és irányítási kérdésekben; 2. elfogadja a munkaprogramot, a költségvetést és az elszámolásokat; 3. meghatározza a személyzet létszámát; 4. kinevezi a Hivatalvezetőt és a Vezető Testületet; 5. az ERO nevében szerződéseket és megállapodásokat köt; 6. a 15. és 20. cikkel összhangban módosításokat esz közöl az Egyezményben; és 7. az Egyezmény keretein belül minden intézkedést megtesz az ERO céljainak megvalósítása érdekében. (2) A Tanács köteles kidolgozni az ERO és szervei pontos működéséhez szükséges szabályokat. 8. cikk A szavazás szabályai (1) A Tanács döntéseit amennyire csak mód van rá, konszenzussal kell meghozni. Ha a konszenzusra nincs mód, a döntést a leadott súlyozott szavazatok kétharmadával kell meghozni. (2) A Tanács szavazatainak súlyozása az A. melléklet szerint történik. (3) A jelen Egyezmény módosítására – beleértve a Mellékleteket is – tett javaslatokat akkor kell tárgyalni, ha a Szerződő Felek összes súlyozott szavazatának legalább 25%-ának támogatását élvezik. (4) A Tanács valamennyi döntéséhez határozatképességre van szükség, ami 1. az Egyezmény és Mellékletei módosítása esetén az összes Szerződő Fél súlyozott szavazatainak legalább kétharmada; 2. más döntések esetén az összes Szerződő Fél súlyozott szavazatainak legalább a fele. (5) A Tanács megfigyelői részt vehetnek a vitában, de szavazati joggal nem rendelkeznek. 9. cikk A Hivatalvezető és a Vezető Testület (1) A Hivatalvezető az ERO törvényes képviselőjeként lép fel és joga van a Tanács által megszabott korlátok között szerződéseket kötni az ERO nevében. A Hivatalvezető teljes egészében vagy részlegesen átruházhatja jogait a Hivatalvezető-helyettesre. (2) A Hivatalvezető felel az ERO valamennyi belső és külső tevékenységének az Egyezmény, a Székhely Megállapodás, a munkaprogram, a költségvetés és a Tanács által meghatározott direktívák és irányvonal szerinti megfelelő elvégzéséért. (3) A Vezető Testületre vonatkozó szabályokat a Tanácsnak kell kidolgozni. 10. cikk A munkaprogram Az ERO három évet felölelő munkaprogramját évente kell jóváhagynia a Tanácsnak az ERC javaslata alapján. A program első évének elegendő adatot kell tartalmaznia ahhoz, hogy lehetővé tegye az ERO költségvetésének elfogadását. 11. cikk A költségvetés és az elszámolás (1) Az ERO pénzügyi éve január 1-jétől a következő december 31-éig tart. (2) A Hivatalvezető felel az ERO éves költségvetésének és éves elszámolásának elkészítéséért és megfelelő megtárgyalása és elfogadása céljából a Tanács elé terjesztéséért. (3) A költségvetést a 10. cikk alapján kidolgozott munkaprogram követelményeinek figyelembevételével kell elkészíteni. A költségvetés benyújtásának és elfogadásának menetrendjét, a vonatkozó évet megelőzően a Tanácsnak kell meghatároznia. (4) A részletes pénzügyi szabályok csomagját a Tanácsnak kell megállapítania. A szabályoknak tartalmazniuk kell egyebek között az ERO éves elszámolásai benyújtásának és elfogadásának menetrendjét és az elszámolások ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket. 12. cikk Pénzügyi hozzájárulás (1) Az ERO tőkeráfordításait és folyó működési költségeit – eltekintve a Tanácsülésekétől – a Szerződő Felek fedezik, akik a költségeket az Egyezmény szerves részét képező A. mellékletben szereplő hozzájárulási egységek alapján osztják meg. (2) Ez nem zárja ki, hogy az ERO a Tanács döntése alapján ne végezzen munkát költségtérítéses alapon harmadik fél részére. (3) A Tanács üléseinek költségeit annak az országnak a Frekvenciagazdálkodási Hatósága fedezi, ahol az ülést tartják. Az utazási és megélhetési költségeket a képviselt hatóságok térítik. 13. cikk A Szerződő Felek (1) Egy Állam vagy a 14. vagy a 15. bekezdés szerinti eljárás révén válhat az Egyezmény szerinti Szerződő Féllé. (2) Arra az Államra, amely az Egyezmény Szerződő Felévé válik, a 15. bekezdés alapján módosított A. mellékletben szereplő hozzájárulási egységet kell alkalmazni. 14. cikk Az aláírás (1) Bármely Állam, amelynek Távközlési Hatósága tagja a CEPT-nek, Szerződő Fél lehet, ha 1. az aláíráskor nem jelentenek be fenntartást a ratifikáció, az elfogadás vagy jóváhagyás vonatkozásában; 2. ha a ratifikációtól, az elfogadástól vagy a jóváhagyástól függ az aláírás, ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás után. (2) A jelen Egyezmény 1993. június 23-ai hatálybalépéséig nyitva áll az aláírásra, azt követően a csatlakozásra. 15. cikk Csatlakozás (1) Az Egyezmény nyitva áll a csatlakozásra minden olyan állam számára, amelynek Távközlési Hatósága tagja a CEPT-nek. (2) A csatlakozó Állammal folytatott konzultációk után a Tanácsnak el kell fogadnia az A. melléklet szükséges módosítását. Nem számítva a 2. és a 20. bekezdést, a módosításnak azt a napot követő második hónap első napján kell hatályba lépnie, amikor a Dán Kormány megkapta az illető Állam csatlakozási okiratát. (3) A csatlakozási okiratnak ki kell fejezni, hogy a csatlakozó Állam egyetért az A. melléklet elfogadott módosításával. 16. cikk Hatálybalépés (1) A jelen Egyezmény azt a napot követő második hónap első napján lép életbe, amikor a Dán Kormány kellő számú aláírást, illetve ha szükséges, ratifikációs okiratot, elfogadást vagy jóváhagyást kapott a Szerződő Felektől, úgy, hogy az A. mellékletben szereplő maximálisan lehetséges hozzájárulási egységből legalább 80%-ot biztosítson. (2) Miután a jelen Egyezmény életbelépett, annak előírásai minden utólag csatlakozott Szerződő Félre nézve kötelezők azt a napot követő második hónap első napjától kezdve, amikor a Dán Kormány megkapta az illető Állam ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát. 17. cikk Felmondás (1) Azután, hogy a jelen Egyezmény már két éve hatályba lépett, bármely Szerződő Fél felmondhatja azt a Dán Kormánynak küldött írásos értesítésben, amelynek a felmondásról értesítenie kell a Tanácsot, a Szerződő Feleket és a Hivatalvezetőt. (2) A felmondás a 11. cikk első bekezdésében meghatározott következő teljes pénzügyi év lejártakor lép hatályba, attól a naptól számítva, amikor a Dán Kormány a felmondó okmányt megkapta. 18. cikk A Szerződő Felek jogai és kötelességei (1) A jelen Egyezmény rendelkezései nem sérthetik az egyes Szerződő Felek szuverenitását saját távközlésük szabályozásában. (2) Minden Szerződő Fél, amely tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződésből fakadó kötelezettségeivel összhangban hajtja végre az Egyezményt. (3) Az Egyezményhez nem lehet fenntartást fűzni. 19. cikk A viták rendezése Minden, a jelen Egyezmény, illetve Mellékleteinek értelmezését vagy alkalmazását illető vitát, amelyet a Tanács jószolgálataival nem sikerült rendezni, a feleknek a jelen Egyezmény szerves részét képező B. mellékletnek megfelelően, választott bíróság elé kell vinniük. 20. cikk Módosítások (1) A Tanács az Egyezményt érintő módosításokat azzal a feltétellel fogadhatja el, hogy azokat valamennyi Szerződő Fél írásban megerősíti. (2) A módosítások valamennyi Szerződő Félre nézve hatályba lépnek a harmadik hónap első napján, azt a napot követően, amikor a Dán Kormány értesítette a Szerződő Feleket, hogy valamennyi Szerződő Féltől megkapta a ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okiratokat. 21. cikk A letéteményes (1) Az Egyezmény eredetijét, az egymást követő módosításokkal, ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokkal a Dán Kormány levéltárában kell letétbe helyezni. (2) A Dán Kormány köteles egy hiteles példányt biztosítani az Egyezmény és a Tanács által elfogadott bármely módosítás szövegéből, valamennyi Államnak, amely aláírta az Egyezményt, vagy csatlakozott hozzá és a CEPT Hivatala Elnökének. Tájékoztatásul további példányokat kell küldenie a Nemzetközi Távközlési Egyesület Főtitkárának, a CEPT Összekötő Irodájának, az Európai Közösség elnökének és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Főtitkárának. (3) A Dán Kormány köteles értesíteni valamennyi, az Egyezményt aláíró, vagy ahhoz csatlakozó Államot és a CEPT Hivatalának Elnökét minden aláírásról, ratifikációról, elfogadásról, jóváhagyásról vagy felmondásról, valamint az Egyezmény hatálybalépéséről és minden módosításról. A Dán Kormány köteles továbbá értesíteni valamennyi az Egyezményt aláíró, vagy ahhoz csatlakozó Államot és a CEPT Hivatalának Elnökét minden csatlakozás hatálybalépéséről. Ennek hiteléül az arra megfelelően meghatalmazott alulírott képviselők aláírták a jelen Egyezményt. Kelt Hágában, 1993. június 23-án, egy angol, francia és német nyelvű példányban, amelyek mindegyike egyformán hiteles. „A” Melléklet A pénzügyi hozzájárulások és a súlyozott szavazatok kiszámításának alapjául használt hozzájárulási egységek 25 egység: Franciaország Spanyolország Németország Egyesült Királyság Olaszország 15 egység: Svájc 10 egység: Ausztria Hollandia Belgium Norvégia Dánia Portugália Finnország Svédország Görögország Törökország Luxemburg 5 egység: Írország 1 egység: Albánia Málta Bulgária Moldova Csehország Monaco Horvátország Lengyelország Ciprus Románia Magyarország San Marino Izland Szlovénia Liechtenstein Vatikán Város Litvánia „B” Melléklet Választott bírósági eljárás (1) Az Egyezmény 19. bekezdésében hivatkozott vita eldöntésére Választott Bíróságot kell létrehozni, az alábbi bekezdések figyelembevételével: (2) A részes államok bármelyike csatlakozhat bármelyik félhez a választott bírósági vitában. (3) A Bíróság három tagból áll. A vitában érintett minden fél köteles kijelölni egy választott bírót két hónapon belül azt a napot követően, hogy valamelyik fél választott bíróság igénybevételét kérte. Az első két választott bíró köteles a második választott bíró kinevezését követő hat hónapon belül kijelölni a harmadik választott bírót, aki a Bíróság Elnöke lesz. Amennyiben a két választott bíró egyikét a megszabott idő alatt nem sikerült kijelölni, akkor bármelyik fél kérésére a jelölést az Állandó Választott Bíróság Főtitkára teszi meg. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni, ha a Választott Bíróság Elnökét a megszabott határidő alatt nem jelölték ki. (4) A Választott Bíróság meghatározza székhelyét és állapítja meg eljárási szabályait. (5) A Bíróságnak döntését a nemzetközi joggal összhangban kell meghoznia és az Egyezményen és az általános jogelveken kell alapulnia. (6) Mindegyik fél viseli az általa kijelölt választott bíróval kapcsolatos költségeket, valamint a Bíróság előtti képviselet költségeit. A Választott Bíróság Elnökével kapcsolatos költségeket a vita résztvevői egyenlő arányban osztják meg. (7) A Bíróság döntését a tagjai többségével kell meghozni, akik nem tartózkodhatnak a szavazástól. Ez a döntés végleges és kötelező a vitában résztvevő valamennyi fél számára és fellebbezésnek helye nincs. A felek kötelesek haladéktalanul eleget tenni a döntésnek. Amennyiben vita alakulna ki értelmezéséről vagy érvényesülési területéről, a Bíróságnak értelmeznie kell a döntést a vita bármely résztvevőjének.” 3. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló, Hágában, 1993. június 23. napján kelt Egyezmény 2002. december 17-én kelt Módosító Okirata (a továbbiakban: Módosító Okirat) kötelező hatályának elismerésére. 4. § Az Országgyűlés a Módosító Okiratot ezzel a törvénnyel kihirdeti. 5. § A Módosító Okirat angol nyelvű eredeti szövege és annak magyar nyelvű hivatalos fordítása a következő: Az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló Egyezmény Módosító Okirata Az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) (Hága, 1993) létrehozásáról szóló Egyezmény Szerződő Felei, figyelembe véve, hogy az Európai Rádiótávközlési Hivatal Tanácsa a 2002. áp rilis 8-án és 9-én, Koppenhágában megtartott 14. rendes ülésén az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) (Hága, 1993) létrehozásáról szóló Egyezmény módosításáról döntött, az említett Egyezmény 20. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, megállapodtak, hogy 1. cikk Módosítják az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) (Hága, 1993) létrehozásáról szóló Egyezményt (a továbbiakban: „az Egyezmény”) és a módosított Egyezmény szövegének egységes szerkezetbe foglalt változatát a jelen Okirathoz csatolják. 2. cikk Az Egyezmény 20. cikkében foglalt rendelkezések szerint a módosított Egyezmény minden Szerződő Fél vonatkozásában azon időpontot követő harmadik hónap első napján lép hatályba, amikor a Dán Kormány értesítette a Szerződő Feleket arról, hogy minden Szerződő Féltől megkapta a ratifikálásra, az elfogadásra vagy a jóváhagyásra vonatkozó értesítéseket. Fentiek hiteléül a Szerződő Felek alulírott és szabályszerűen felhatalmazott képviselői aláírták a jelen Okiratot, amely módosítja az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) (Hága, 1993) létrehozásáról szóló Egyezményt. Kelt Koppenhágában, 2002. december hónap 17. napján, egy-egy példányban, angol, francia és német nyelven; minden egyes szöveg egyformán hiteles. Az Osztrák Köztársaság részéről A Bolgár Köztársaság részéről A Horvát Köztársaság részéről A Ciprusi Köztársaság részéről A Dán Királyság részéről Az Észt Köztársaság részéről A Finn Köztársaság részéről A Francia Köztársaság részéről A Német Szövetségi Köztársaság részéről A Görög Köztársaság részéről A Magyar Köztársaság részéről Az Izlandi Köztársaság részéről Írország részéről Az Olasz Köztársaság részéről A Liechtensteini Hercegség részéről A Luxemburgi Nagyhercegség részéről A Monacói Hercegség részéről A Holland Királyság részéről A Norvég Királyság részéről A Lengyel Köztársaság részéről A Portugál Köztársaság részéről Románia részéről A Szlovák Köztársaság részéről A Spanyol Királyság részéről A Svéd Királyság részéről A Svájci Államszövetség részéről A Török Köztársaság részéről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága részéről A Vatikáni Városállam részéről Az Európai Hírközlési Hivatal (ECO) létrehozásáról szóló Egyezmény Hága, 1993. június 23., módosítva Koppenhágában, 2002. április 9-én A jelen Egyezmény Részes Államai (a továbbiakban: „Szerződő Felek”), azzal a határozott szándékkal, hogy egy olyan állandó jellegű, nem nyereségorientált intézmény jöjjön létre, amely segítséget nyújt a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (a továbbiakban: „CEPT”) a Tagok közötti kapcsolatok erősítése és együttműködésük elősegítése tekintetében, valamint hozzájárul ahhoz, hogy dinamikus piac jöjjön létre az európai postai és elektronikus hírközlés területén, figyelembe véve, hogy jelen Egyezmény képezi az Európai Rádiótávközlési Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény módosított szövegét, és hogy a jelen Egyezmény által létrehozott Hivatalnak kell átvállalnia az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) és az Európai Távközlési Hivatal (ETO) korábbi kötelezettségeit és feladatait, az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikk Az Európai Hírközlési Hivatal létrehozása (1) Ezennel létrejön az Európai Hírközlési Hivatal (a továbbiakban: „ECO”). (2) Az ECO székhelye: Koppenhága (Dánia). 2. cikk Az ECO célja Az ECO postai és elektronikus hírközlési szakértői központ, amely segítséget nyújt és tanácsokat ad a CEPT Elnöksége és a CEPT Bizottságai részére. 3. cikk Az ECO feladatköre (1) Az ECO elsődleges feladatkörébe a következők tartoznak: 1. olyan szakértői központ létrehozása, amely gyújtópontként működve meghatározza a postai és elektronikus hírközlés problematikus területeit és új lehetőségeit, és ennek megfelelő tanácsokkal látja el a CEPT Elnökségét és a CEPT Bizottságait; 2. az elektronikus hírközlés által európai szinten hasznosított korlátos erőforrások jövőbeni felhasználásával kapcsolatos hosszú távú tervek kidolgozása; 3. kapcsolattartás a megfelelő nemzeti hatóságokkal; 4. szabályozási kérdések tanulmányozása a postai és elektronikus hírközlés területén; 5. konzultációk folytatása konkrét témakörökben; 6. nyilvántartás vezetése a CEPT Bizottság fontos in tézkedéseiről és a vonatkozó CEPT Döntések és Ajánlások megvalósításáról; 7. helyzetjelentések készítése a CEPT Bizottságok részére rendszeres időközönként; 8. kapcsolattartás az Európai Unióval és az Európai Szabadkereskedelmi Társulással; 9. a CEPT Elnökségének támogatása – többek között – a Rolling Policy Agenda (Gördülő Politikai Napirend) fenntartásában; 10. támogatás és tanulmányok biztosítása a CEPT Bizottságok részére – többek között – a Rolling Policy Agenda alapján a CEPT munkaprogramjára vonatkozó javaslattétel céljából; 11. a CEPT Munkacsoportjainak és Projekt Csapatainak támogatása, különös tekintettel konkrét konzultációs találkozók megszervezésére; 12. a CEPT irattár letéteményesi feladatának ellátása és a CEPT információk megfelelő terjesztése. (2) A konzultációs találkozókkal kapcsolatos fenti feladatkörök gyakorlása során az ECO olyan naprakész eljárásokat dolgoz ki és tart fenn, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék a postai és elektronikus hírközlés használatában megfelelően érdekelt európai szervezetek számára, ideértve az állami szerveket, a közszolgálati üzemeltetőket, a gyártókat, a felhasználókat, valamint a magánhálózat üzemeltetőket, szolgáltatókat, a kutató létesítményeket és szabványkészítő testületeket vagy ezen felek csoportjait képviselő szervezeteket, hogy előfizethessenek a számukra rendszeresen szükséges információkra, és konkrét érdeklődésüket figyelembe véve, a méltányosság elvei szerint részt vehessenek ezen konzultációs találkozókon. (3) Az 1. bekezdésben említett feladatkörökön túlmenően, az ECO rendszeres találkozókat szervez, amelyek nyitottak a 2. bekezdésben említett szervezetek előtt, hogy lehetőséget biztosítson a CEPT Bizottságok és az ECO tevékenységeinek és jövőbeli munkaprogramjainak a megbeszéléséhez. 4. cikk Jogi státusz és előjogok (1) Az ECO jogi személy. Az ECO teljes körű jogképességgel rendelkezik, amely feladatköre gyakorlásához és céljai eléréséhez szükséges, nevezetesen: 1. szerződéseket köthet; 2. ingó és ingatlan vagyont szerezhet, bérelhet, tulaj donban tarthat és rendelkezhet azzal; 3. jogi eljárásokban félként vehet részt; és 4. megállapodásokat köthet államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel. (2) Az ECO igazgatója és alkalmazotti állománya az ECO és a Dán Kormány között az ECO székhelyével kapcsolatban létrejött Megállapodásban meghatározott előjogokkal és mentességekkel rendelkezik Dániában. (3) Más országok hasonló előjogokat és mentességeket biztosíthatnak az ECO adott országokban folytatott tevékenységeinek támogatásához, különös tekintettel a jogi eljárások alóli mentességre az ECO igazgatója és alkalmazotti állománya által hivatalos minőségükben kimondott és leírt szavak, valamint végrehajtott cselekmények tekintetében. 5. cikk Az ECO szervei Az ECO a Tanácsból és az Igazgatóból áll, akiket Állomány segít. 6. cikk A Tanács (1) A Tanács a Szerződő Felek képviselőiből áll. (2) A Tanács megválasztja Elnökét és Alelnökét, aki valamely Szerződő Fél képviselője. A hivatali idő három év, amely egy időszakra megújítható. Az elnök jogosult a Tanács nevében eljárni. (3) A CEPT Elnökségének, a CEPT Bizottságoknak, az Európai Bizottságnak és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Titkárságának képviselői Megfigyelői státusszal vehetnek részt a Tanácsban. 7. cikk A Tanács feladatköre (1) A Tanács az ECO legfelső döntéshozó testülete, amely különösen: 1. meghatározza az ECO politikáját a műszaki és igazgatási ügyekben; 2. jóváhagyja a munkaprogramot, a költségvetést és a kimutatásokat; 3. megállapítja az állomány létszámát és munkaviszonyuk feltételeit; 4. kinevezi az igazgatót és az alkalmazotti állományt; 5. az ECO nevében szerződéseket és megállapodásokat köt; 6. foganatosítja az Egyezmény módosításait a 15. és 20. cikk értelmében; és 7. megtesz minden olyan intézkedést, amely szükséges az ECO céljainak eléréséhez a jelen Egyezmény keretein belül. (2) A Tanács kialakítja az ECO és szervei megfelelő működéséhez szükséges összes szabályt. 8. cikk Szavazással kapcsolatos szabályok (1) A Tanács határozatait lehetőleg konszenzus útján kell meghozni. Ha nem érhető el konszenzus, a leadott súlyozott szavazatok kétharmados többségével hozható határozat. (2) A Tanács egyes szavazatainak súlyozása az „A” Melléklet szerint történik. (3) A jelen Egyezmény, beleértve a Mellékleteket is, módosítására vonatkozó javaslatokat csak akkor kell mérlegelni, ha azokat minden Szerződő Fél összes súlyozott szavazatának legalább 25%-a támogatja. (4) A Tanács minden határozata vonatkozásában határozatképességre van szükség a határozat meghozatalakor, a következők szerint: 1. a jelen Egyezmény és Mellékletei módosításaira vonatkozó határozatokhoz szükség van minden Szerződő Fél összes súlyozott szavazatának legalább kétharmadára; 2. minden egyéb határozat esetében szükség van minden Szerződő Fél összes súlyozott szavazatának legalább a felére. (5) A Tanácsban megfigyelőként résztvevők részt vehetnek a megbeszéléseken, de nem jogosultak szavazásra. 9. cikk Az Igazgató és az Állomány (1) Az Igazgató az ECO törvényes képviselője, aki a Tanács által megállapított kereteken belül jogosult az ECO nevében szerződéseket kötni. Az Igazgató fenti jogosultságát részben vagy egészben az Igazgatóhelyettesre ruházhatja át. (2) Az Igazgató felel az ECO összes belső és külső tevékenységének megfelelő végrehajtásáért, a jelen Egyezménnyel, a Székhely Szerződéssel, a munkaprogrammal, a költségvetéssel, valamint a Tanács által adott irányelvekkel és iránymutatásokkal összhangban. (3) Az Állományi Szabályzatot a Tanács határozza meg. 10. cikk Munkaprogram A Tanács a CEPT Közgyűlés és a CEPT Bizottságok javaslata alapján minden évben kialakítja az ECO hároméves időszakra vonatkozó munkaprogramját. A program első évének elegendő adatot kell tartalmaznia az ECO éves költségvetésének kialakításához. 11. cikk Költségvetés és kimutatások (1) Az ECO pénzügyi éve január 1-jétől december 31-ig tart. (2) Az Igazgató feladata az ECO éves költségvetésének és éves kimutatásainak elkészítése és azoknak a Tanács által történő megfelelő mérlegelés és jóváhagyás céljából történő benyújtása. (3) A költségvetést a 10. cikk szerint kidolgozott munkaprogram követelményeinek figyelembevételével kell elkészíteni. A Tanács határozza meg a költségvetés benyújtására és jóváhagyására vonatkozó ütemtervet azt az évet megelőzően, amelyre vonatkozik. (4) A Tanács részletes pénzügyi szabályzatokat határoz meg. Ezek – többek között – az ECO éves kimutatásainak benyújtására és jóváhagyására vonatkozó ütemtervről, valamint a kimutatások könyvvizsgálatáról tartalmaznak rendelkezéseket. 12. cikk Pénzügyi hozzájárulások (1) Az ECO tőkeráfordítási és folyó üzemeltetési költségeit, kivéve a Tanács üléseivel kapcsolatos költségeket, a Szerződő Felek viselik, a jelen Egyezmény szerves részét képező „A” Mellékletben foglalt táblázat szerinti hozzájárulási egységek alapján megosztva. (2) Ez nem zárja ki, hogy az ECO, a Tanács határozata után, költségtérítéses alapon harmadik felek részére, ideértve a CEPT Elnökségét is, munkát végezzen. (3) A Tanács üléseivel kapcsolatos költségeket a meghívó Szerződő Fél, vagy ha nincs meghívó Szerződő Fél, az ECO viseli. Az utazási és tartózkodási költségeket a képviselt Szerződő Felek viselik. 13. cikk Szerződő Felek (1) Valamely állam a 14. cikkben vagy a 15. cikkben foglalt eljárás szerint válhat a jelen Egyezmény Szerződő Felévé. (2) Amikor valamely állam a jelen Egyezmény Szerződő Felévé válik, az „A” Mellékletben hivatkozott és a 15. cikk által módosított hozzájárulási egység alkalmazandó. 14. cikk Aláírás (1) Bármely állam, amelynek a Távközlési Igazgatása a CEPT tagja, Szerződő Féllé válhat a következők által: 1. aláírás ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül, vagy 2. a ratifikálástól, elfogadástól vagy jóváhagyástól függő aláírás, amelyet ratifikálás, jóváhagyás vagy elfogadás követ. (2) Az Egyezmény 1993. június 23-tól hatálybalépéséig áll nyitva aláírásra, majd pedig bármikor lehet csatlakozni hozzá. 15. cikk Csatlakozás (1) A jelen Egyezményhez bármely Állam csatlakozhat, amelynek Távközlési Igazgatása a CEPT tagja. (2) A csatlakozó Állammal történt konzultációt követően a Tanács elfogadja az „A” melléklet szükséges módosításait. A 20. cikk 2. bekezdése ellenére, a szóban forgó módosítás azon időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a dán kormány megkapta az adott Állam csatlakozási okiratát. (3) A csatlakozó okiratnak ki kell fejeznie, hogy a csatlakozó állam egyetért az „A” Melléklet elfogadott módosításaival. 16. cikk Hatálybalépés (1) A jelen Egyezmény azon időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a dán kormány a Szerződő Felektől elegendő aláírást, és – ha szükséges – ratifikálási, elfogadási vagy a jóváhagyási okiratot kapott ahhoz, hogy az „A” Mellékletben hivatkozott hozzájárulási egységek lehetséges maximális számának legalább 80%-a biztosítva legyen. (2) A jelen Egyezmény hatálybalépését követően annak rendelkezései minden későbbi Szerződő Félre nézve kötelező érvényűek, beleértve azokat a módosításokat is, amelyek azon időpontot követő második hónap első napjától vannak érvényben, amikor a dán kormány megkapta az adott fél ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát. 17. cikk Felmondás (1) Miután a jelen Egyezmény két évig hatályban volt, bármely Szerződő Fél felmondhatja azt a dán kormány részére küldött írásbeli felmondással, amely a felmondásról értesíti a Tanácsot, a Szerződő Feleket, az Igazgatót és a CEPT Elnökét. (2) A felmondás azon időpontot követő, a 11. cikk 1. bekezdésében meghatározottak szerinti teljes pénzügyi év lejártakor lép hatályba, amikor a dán kormány megkapja a felmondást. 18. cikk A Szerződő Felek jogai és kötelezettségei (1) A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem akadályozza az egyes Szerződő Felek azon szuverén jogának érvényesítését, hogy saját postai és elektronikus hírközlésüket szabályozzák. (2) Minden egyes Szerződő Fél, amely az Európai Unió Tagállama, a vonatkozó Szerződések szerinti kötelezettségeinek megfelelően alkalmazza a jelen Egyezményt. (3) A jelen Egyezmény tekintetében fenntartásoknak nincs helye. 19. cikk Viták rendezése Az érintett felek a jelen Egyezmény szerves részét képező „B” Melléklet szerint kötelesek választottbírósághoz benyújtani a jelen Egyezmény és annak Mellékletei értelmezését vagy alkalmazását érintő bármely vitát, amelyet a Tanács közbenjárásával nem lehet rendezni. 20. cikk Módosítások (1) A Tanács minden Szerződő Fél írásbeli megerősítése alapján fogadhatja el a jelen Egyezmény módosításait. (2) A módosítások minden Szerződő Fél vonatkozásában azon időpontot követő harmadik hónap első napján lépnek hatályba, amikor a dán kormány értesítette a Szerződő Feleket arról, hogy minden Szerződő Féltől megkap ta a ratifikálásra, az elfogadásra vagy a jóváhagyásra vonatkozó értesítéseket. 21. cikk Letéteményes (1) A jelen Egyezmény eredeti példányát a későbbi módosításokkal, valamint ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokkal együtt a dán kormány irattárában kell letétbe helyezni. (2) A dán kormány átadja a jelen Egyezmény hiteles példányát, valamint a Tanács által elfogadott bármely módosítás szövegét minden olyan Állam részére, amely aláírta vagy csatlakozott az Egyezményhez, valamint a CEPT elnökének. Ezen kívül további példányokat kell küldeni tájékoztatás céljából az Egyetemes Postaegyesület főtitkárának, a Nemzetközi Távközlési Egyesület főtitkárának, az Európai Bizottság elnökének, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás főtitkárának. (3) A dán kormány értesíti mindazokat az Államokat, amelyek aláírták vagy csatlakoztak a jelen Egyezményhez, valamint a CEPT elnökét minden aláírásról, ratifikálásról, elfogadásról, jóváhagyásról és felmondásról, valamint a jelen Egyezmény hatálybalépéséről, és bármely módosításról. A dán kormány továbbá értesíti mindazokat az Államokat, amelyek aláírták vagy csatlakoztak az Egyezményhez, valamint a CEPT elnökét minden egyes csatlakozás hatálybalépéséről. „A” Melléklet A pénzügyi hozzájárulás és a súlyozott szavazás alapjául használandó hozzájárulási egységek 25 egység: Franciaország Spanyolország Németország Egyesült Királyság Olaszország 15 egység: Svájc Hollandia 10 egység: Ausztria Norvégia [Belgium] Portugália Dánia [Orosz Föderáció] Finnország Svédország Görögország Törökország Luxemburg 5 egység: Írország 1 egység: [Albánia] [Lettország] [Andorra] Liechtenstein [Azerbajdzsán] [Litvánia] [Bosznia és Hercegovina] [Málta] Bulgária [Moldova] Horvátország Monaco Ciprus Lengyelország [Cseh Köztársaság] Románia Észtország [San Marino] [Macedónia korábbi jugoszláv Szlovák Köztársaság köztársaság] [Szlovénia] Magyarország [Ukrajna] Izland Vatikán Azon CEPT Tagok, melyek nem Szerződő Felei a jelen Egyezménynek, szögletes zárójelben szerepelnek. Azt a Hozzájárulási Egységet tüntettük fel nevük mellett, amelyet a CEPT Megállapodás alapján választottak. „B” Mellélet Választottbírósági eljárás (1) Választottbíróságot kell létrehozni az alábbi pontokban foglaltak szerint abból a célból, hogy ítélkezzen a jelen Egyezmény 19. cikkében foglalt bármely vitát illetően. (2) A jelen Egyezmény bármely Szerződő Fele bármely vitában álló félhez csatlakozhat a választottbírósági eljárás során. (3) A Választottbíróság három tagból áll. A vitában résztvevő mindegyik félnek egy választottbírát kell kijelölnie két hónapon belül azon időpontot követően, hogy megkapta az egyik fél arra vonatkozó kérését, hogy a vitát utalják választottbíróság elé. Az első két választottbíró a második választottbíró kijelölését követő hathónapos időszakon belül kijelöli a harmadik választottbírót, aki a Bíróság elnöke lesz. Amennyiben a két választottbíró közül az egyiket nem jelölik ki az előírt időn belül, akkor őt bármely fél kérésére az Állandó Választottbíróság főtitkára jelöli ki. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni akkor is, ha a Bíróság Elnökét nem jelölték ki az előírt időn belül. (4) A Bíróság határozza meg székhelyét és a saját eljárási rendjét. (5) A Bíróság döntésének összhangban kell lennie a nemzetközi joggal, és az Egyezményen, valamint az általános jogi elveken kell alapulnia. (6) Mindegyik fél viseli annak a választottbírának a költségeit, akinek a kijelölése az ő feladata, valamint viseli a Bíróság előtti képviselet költségeit is. A Bíróság Elnökére vonatkozó kiadásokat a vitában részt vevő felek egyenlő arányban osztják meg. (7) A Bíróság döntését tagjainak többsége hozza meg, akik nem tartózkodhatnak a szavazástól. A döntés végérvényes, a vitában résztvevő minden félre nézve kötelező érvényű és nem fellebbezhető. A felek haladéktalanul kötelesek teljesíteni a döntésben foglaltakat. Amennyiben vita merül fel a döntés értelmét vagy alkalmazási körét il letően, a Bíróság a vitában résztvevő bármely fél kérésére köteles értelmezni azt.” 6. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 4–5. §-ai a Módosító Okirat 2. cikkében meghatározott időpontban lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg a 2. § hatályát veszti. (3) A Módosító Okirat, valamint e törvény 4–5. §-ai hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az informatikai és hírközlési miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k., Dr. Szili Katalin s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke