2011. CXVII. törvény a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről.

2011. CXVII. törvény a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és Ausztrália között a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő: „A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS AUSZTRÁLIA KÖZÖTT A Magyar Köztársaság és Ausztrália (a továbbiakban: a „Szerződő Felek”) a két ország között fennálló baráti kapcsolat erősítése céljából, továbbá mivel a Szerződő Felek szabályozni kívánják a két ország viszonyát a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodnak meg: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Fogalommeghatározások (1) A jelen Egyezmény alkalmazásában a használt fogalmak jelentése a következő: (a) „Ellátás”: nyugdíj vagy járadék, amely valamely Szerződő Fél vonatkozó jogszabályai alapján fizetendő; ideértve a fizetendő emeléseket és kiegészítő juttatásokat, azonban Ausztrália esetében nem tartalmazza a nyugdíjgaranciáról szóló törvényben foglalt ellátásokat, kifizetéseket, illetve egyéb jogosultságokat; (b) „Illetékes Hatóság”: Ausztrália vonatkozásában a 2. cikkben meghatározott szociális biztonsági jogszabályokért felelős minisztérium államtitkára, kivéve az Egyezmény II. részének vonatkozásában, továbbá az Egyezmény egyéb részeinek vonatkozásában is, amennyiben azok az említett részt érintik, amely esetben az „Illetékes Hatóság” az adóügyi kormánybiztosra, illetőleg a kormánybiztos meghatalmazott képviselőjére utal; továbbá a Magyar Köztársaság vonatkozásában a 2. cikk (1) (b) pontjában megjelölt jogszabályok által szabályozott rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy megfelelő hatóságok; (c) „Illetékes Intézmény”: Ausztrália vonatkozásában az az intézmény vagy hivatal, amelynek feladata a vonatkozó jogszabályok végrehajtása; továbbá a Magyar Köztársaság vonatkozásában az a felelős intézmény, amelynél a személy biztosítva van vagy biztosítva volt; (d) „Beszámítható időszakok”: Ausztrália tekintetében, olyan helybenlakási időszakok, amelyek Ausztrália szociális biztonságról szóló törvénye értelmében ellátási jogosultság alapját képezik, és a Magyar Köztársaság tekintetében a Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti járulékfizetési időszak, vagy ezen jogszabályok szerint járulékfizetési időszakkal egyenértékűnek tekintett, vagy akként elfogadott időszak; (e) „Jogosult”: az a személy, aki jogosultságot szerzett ellátásokra a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott szociális biztonsági jogszabályok alapján; (f) „Jogszabályok”: jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott törvények és rendeletek; A törvényt az Országgyűlés a 2011. szeptember 12-i ülésnapján fogadta el. (g) „Munkaképes korban történő ausztráliai helybenlakás időtartama”: egy személy vonatkozásában az ausztrál jogszabályok szerint ekként meghatározott időtartam, amely nem tartalmazza azokat az időszakokat, amelyek a 13. cikk értelmében ausztráliai tartózkodási időnek tekintendők; (h) „Lakóhely”: az a hely, ahol az illető személy a Szerződő Fél vonatkozó jogszabályai szerint állandó jelleggel tartózkodik. (2) A jelen cikkben meg nem határozott fogalmaknak a Szerződő Felek alkalmazandó jogszabályaiban meghatározott jelentést kell tulajdonítani. 2. cikk Tárgyi hatály (1) Jelen Egyezmény tárgyi hatálya az alábbi jogszabályokra terjed ki: (a) Ausztrália vonatkozásában: (i) a szociális biztonságról szóló joganyagot alkotó törvények, amennyiben a jogszabály az öregségi nyugdíjról rendelkezik, arra vonatkozik, illetőleg azt érinti; (ii) jelen egyezmény II. részének és az azt érintő egyéb részeinek tekintetében a nyugdíjgaranciáról szóló jogszabályok (amelyeket a jelen Egyezmény aláírásának időpontjában a nyugdíjgaranciáról szóló 1992. évi (közigazgatási) törvény, a nyugdíjgarancia díjáról szóló 1992. évi törvény, valamint a nyugdíjgaranciáról szóló (közigazgatási) rendeletek tartalmaznak); (b) a Magyar Köztársaság vonatkozásában: azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek (i) a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint (ii) a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkoznak. (2) A 2. cikk (4) bekezdés figyelembevételével a jelen Egyezmény vonatkozik azokra a törvényekre és rendeletekre is, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokat módosítják, kiegészítik, egységes szerkezetbe foglalják vagy azok helyébe lépnek. (3) Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a jelen cikkben említett jogszabályok nem foglalják magukba valamely Szerződő Fél harmadik féllel kötött szociális biztonsági egyezményeit vagy egyéb megállapodásait. (4) Az Egyezmény hatálya kiterjed a Szerződő Felek azon jogszabályaira és rendeleteire is, amelyek a szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve, hogy ezekről az adott Szerződő Fél Illetékes Hatósága írásban tájékoztatja a másik Szerződő Fél Illetékes Hatóságát. Amennyiben a másik Szerződő Fél Illetékes Hatósága az értesítés napjától számítva három hónapon belül nem fejezi ki ellenvéleményét, a Szerződő Felek Illetékes Hatóságai által kölcsönösen meghatározott időponttól kezdve a szerződés hatálya kiterjed az értesítésben foglaltakra. 3. cikk Személyi hatály Jelen Egyezmény hatálya kiterjed: (a) bármely olyan személyre, akire egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak, és (b) bármely olyan személyre, aki Ausztráliában állandó lakóhellyel rendelkezik vagy rendelkezett, és (c) más személyekre olyan mértékben, amennyiben az alkalmazandó jogszabályok szerint jogokat származtatnak az (a) pontban meghatározott személyektől. 4. cikk Egyenlő bánásmód elve Amennyiben a jelen Egyezmény eltérően nem rendelkezik, a Szerződő Felek kötelesek mindazokat a személyeket, akikre a jelen Egyezmény vonatkozik, az ellátásokra való jogosultságuk és az ellátások kifizetése kapcsán fennálló, közvetlenül az adott Szerződő Fél jogszabályai alapján, vagy a jelen Egyezmény értelmében fennálló jogaik és kötelezettségeik vonatkozásában egyenlő bánásmódban részesíteni. 5. cikk Az ellátások exportja (1) Jelen Egyezmény ellenkező rendelkezése hiányában, valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint a 3. cikkben meghatározott bármely személy részére folyósítandó ellátásokat – ideértve a jelen Egyezmény szerint szerzett ellátásokat is – nem lehet csökkenteni, módosítani, felfüggeszteni, megszüntetni vagy megvonni pusztán annál a ténynél fogva, hogy az érintett személy a másik Szerződő Fél területén tartózkodik, továbbá ezek az ellátások akkor is folyósítandók, ha az érintett személy bármely Szerződő Fél területén állandó lakhellyel rendelkezik vagy bármely Szerződő Fél területén tartózkodik. (2) Ausztrália vonatkozásában – az 5. cikk (1) bekezdése céljából – a jelen Egyezmény értelmében fizetendő emelések és kiegészítések Ausztrália területén kívül tartózkodó személynek csak a Szociális biztonságról szóló, 1991. évi törvényben meghatározott időszakra fizethetők ki. A Szociális biztonságról szóló, 1991. évi törvényre történő hivatkozás bármely, a jogszabályt módosító, kiegészítő vagy azt felváltó törvényre is vonatkozik. II. RÉSZ AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6. cikk Általános rendelkezések (1) A jelen rész célja annak biztosítása, hogy a Magyar Köztársaság vagy Ausztrália jogszabályainak hatálya alá tartozó munkáltatóknak és munkavállalóknak valamely munkavállaló egyazon munkája vonatkozásában – a magyar, illetve az ausztrál jogszabályok értelmében – ne keletkezzen kettős kötelezettségük. (2) E rész kizárólag akkor alkalmazandó, ha valamely munkavállaló és/vagy a munkavállaló munkáltatója a munkavállaló munkája, vagy a munkáért fizetett díjazás vonatkozásában – e résztől függetlenül – mindkét Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik. (3) Jelen Egyezmény jelen részének figyelembevételével, amennyiben a munkavállaló az egyik Szerződő Fél területén végez munkát, e tevékenység tekintetében a munkavállaló és a munkáltató csak az adott Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik. 7. cikk Kiküldetés (1) Amennyiben azt a személyt, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartozik, akit az adott Szerződő Fél jogszabályai szerint bejegyzett munkáltató foglalkoztat, és akit ezen munkáltató vagy annak kapcsolódó szervezete javára munkavégzés céljából kiküldenek e foglalkoztatás keretében a másik Szerződő Fél területére, akkor ez a személy és munkáltatója e munkavégzés tekintetében csak az első Szerződő Fél jogszabályai hatálya alá tartoznak, mintha e munkavégzés annak a területén történne. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kapcsolódó szervezet, amelyet a másik Szerződő Fél területén jegyeztek be, (a) a leányvállalata vagy többségi tulajdonosa a munkáltatónak, vagy (b) kapcsolt vállalkozása a munkáltatónak, és mindkét vállalkozásnak ugyanaz a vállalkozás a többségi tulajdonosa. (3) Az (1) bekezdés a 48 hónapnál hosszabb időtartamú kiküldetésre csak mindkét Szerződő Fél Illetékes Hatósága, vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok előzetes hozzájárulása esetén vonatkozik. 8. cikk Diplomáciai és konzuli kapcsolatok A jelen Egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény (1961. április 18.), valamint a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény (1963. április 24.) rendelkezéseit nem érinti. 9. cikk Állami alkalmazottak Az egyik Szerződő Fél állami alkalmazottjai, akiket munkavégzés céljából a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, továbbra is a küldő Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva e munkavégzés tekintetében. Az „állam” fogalom Ausztrália vonatkozásában magában foglalja Ausztrália közigazgatási egységeit, valamint helyi önkormányzatait is. 10. cikk Kivételt képező megállapodások A Szerződő Felek Illetékes Hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok közös megegyezés alapján, a munkáltató – a Magyar Köztársaság esetében a munkavállalóval közös – kérelmére, a jelen Egyezményben nem szabályozott további kivételeket állapíthatnak meg az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó általános rendelkezés alól, azzal a feltétellel, hogy az érintett személy továbbra is valamelyik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alatt marad, vagy hatálya alá kerül. 11. cikk Igazolások Ha jelen Egyezmény jelen részével összhangban az egyik Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, a Szerződő Felek Illetékes Hatóságai vagy az általuk kijelölt intézmények vagy hivatalok a munkáltató kérelmére igazolást adnak ki, amelyben igazolják, hogy a munkavállaló ezen Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, és megjelölik az igazolás érvényességének időtartamát. Az említett munkavállaló, valamint a munkavállaló munkáltatója és a másik Szerződő Fél kijelölt intézményei vagy hivatalai jogosultak az igazolásból egy másolatot kapni, amennyiben ezt kérelmezik. III. RÉSZ AZ AUSZTRÁL ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 12. cikk Lakóhely vagy tartózkodás a Magyar Köztársaságban Ha a személy az ausztrál jogszabályok szerint, vagy a jelen Egyezmény értelmében jogosult lenne ausztrál ellátásra, de az ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezik lakóhellyel és tartózkodik Ausztráliában, azonban: (a) a Magyar Köztársaságban vagy Ausztráliában lakóhellyel rendelkezik, és (b) a Magyar Köztársaság területén vagy Ausztráliában tartózkodik, a személy, amennyiben valamikor Ausztráliában lakóhellyel rendelkezett, a kérelem benyújtása szempontjából az adott napon Ausztráliában lakóhellyel rendelkező és Ausztráliában tartózkodó személynek minősül. 13. cikk Összeszámítás az ausztrál ellátások vonatkozásában (1) Amennyiben olyan személy, akire a jelen Egyezmény vonatkozik, a jelen Egyezmény alapján ausztrál ellátást kérelmezett, és (a) az általa mint Ausztráliában lakóhellyel rendelkező személy által megszerzett időtartam az adott ellátás adott jogcímen, ezen személy által történő kérelmezéséhez az ausztrál jogszabályok által előírt időtartamot nem éri el; valamint (b) a munkaképes korban történő ausztráliai helybenlakás időtartama, amelyet megszerzett, a 13. cikk (4) bekezdése szerint számított, az adott személyre irányadó időtartamot eléri vagy meghaladja azt; valamint (c) a Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti beszámítható időszakkal rendelkezik; akkor a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint teljesített beszámítható időszak – az ellátásra meghatározott minimális jogosultsági időtartam teljesülése érdekében – olyan időszaknak minősül, mintha a személy Ausztráliában lakóhellyel rendelkezett volna. (2) A 13. cikk (1) bekezdése céljából, ha a személy: (a) az ausztrál jogszabályokban az adott személy ellátásra való jogosultságához előírt minimális folyamatos időtartamnál rövidebb ideig rendelkezett folyamatosan ausztráliai lakóhellyel; és (b) beszámítható időszakokkal rendelkezik a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint, amelyek hosszának együttes összege megfelel a 13. cikk (2) (a) pontban említett minimális időszaknak, vagy meghaladja azt; a beszámítható időszakok összessége egyetlen folyamatos beszámítható időszaknak minősül. (3) A jelen cikk céljából, ha a személy által ausztráliai lakóhellyel rendelkező személyként eltöltött időszak és a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint megszerzett beszámítható időszak egybeesik, az egybeesés időtartama Ausztrália által kizárólag egyszer vehető figyelembe, mint ausztráliai lakóhellyel rendelkező személyként eltöltött időszak. (4) A munkaképes korban történő ausztráliai helybenlakás időtartamának minimumát a 13. cikk (1) bekezdése céljából az alábbiak szerint kell figyelembe venni: (a) az ausztráliai lakóhellyel nem rendelkező személyeknek járó ausztrál ellátások céljából az előírt minimális idő 12 hónap, amelyből legalább 6 hónapnak folyamatosnak kell lennie; valamint (b) az ausztráliai lakóhellyel rendelkező személy számára fizetendő ausztrál ellátás esetében nincs előírt minimális idő. (5) A jelen cikk szempontjából a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint teljesített beszámítható időszak csak akkor minősül olyan időszaknak, mintha a személy Ausztráliában lakóhellyel rendelkezett volna, ha a Magyar Köztársaság Illetékes Intézménye igazolást állít ki e beszámítható időszakról. 14. cikk Az ausztrál ellátások kiszámítása (1) Tekintettel a 14. cikk (2) bekezdésében foglaltakra, ha az ausztrál ellátás az Ausztrálián kívül tartózkodó személy számára kizárólag a jelen Egyezmény értelmében fizethető, az ellátás összegét az ausztrál jogszabályok alapján, és ahol alkalmazandó, arányosított módon kell meghatározni, de annak alapján, hogy a gyermek után járó összeg nulla. (2) Ha a személy ideiglenesen érkezik Ausztráliába, a 14. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezés az Ausztráliába érkezéstől számított 26 hétig továbbra is alkalmazandó. (3) Tekintettel a 14. cikk (4) bekezdésében foglaltakra, ha az ausztrál ellátás az Ausztráliában tartózkodó személy számára kizárólag a jelen Egyezmény értelmében jár, az ellátás összegét az alábbiak szerint kell meghatározni: (a) a személy jövedelmét az ausztrál jogszabályok szerint kell kiszámítani, azonban a számítás során azokat a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint járó ellátásokat figyelmen kívül kell hagyni, amelyekre a személy, illetőleg a személy házas- vagy élettársa jogosult; és (b) le kell vonni az adott ausztrál ellátás maximális összegéből az adott személynek a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint járó ellátások összegét; és (c) a 14. cikk (3) (b) pontban foglaltak szerint fennmaradó ellátásra az ausztrál jogszabályokban rögzített számítási módot kell alkalmazni úgy, hogy a személy jövedelmeként a 14. cikk (3) (a) pontjának megfelelően számított összeget kell figyelembe venni. (4) Ha a személy ideiglenesen elhagyja Ausztráliát, a 14. cikk (3) bekezdésének rendelkezései az Ausztráliából való távozástól számított 26 hétig érvényesek. (5) Ha a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint egy házaspár vagy egymással élettársi viszonyban álló pár valamelyik vagy mindkét tagja jogosult ellátásra vagy ellátásokra, az a jelen cikk és az ausztrál jogszabályok céljából úgy tekintendő, mintha mindketten az ellátás vagy ellátások összegének felében részesülnének. IV. RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG JOGSZABÁLYAI SZERINTI ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 15. cikk Az ausztráliai tartózkodás alapján a személy jogosult lehet a magyar ellátásokra (összeszámítás) (1) Ha a magyar jogszabályok szerint valamely ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy feléledése beszámítható időszakok megszerzésétől függ, akkor a magyar illetékes intézmény – ha pusztán a magyar jogszabályok alapján nincsenek meg a szükséges feltételek az ellátási igényjogosultságra – figyelembe veszi az Ausztrália jogszabályai szerint szerzett beszámítható időszakokat is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek. (2) Ha a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint egyes meghatározott ellátások nyújtása olyan foglalkozásban szerzett beszámítható időszak megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő függvénye, úgy ezen ellátások nyújtására az Ausztrália jogszabályai szerint szerzett beszámítható időszakokat csak akkor lehet figyelembe venni, ha azokat a megfelelő rendszerben, ennek hiányában pedig hasonló szakmában vagy foglalkozásban szerezték. Ha a beszámítható idők összeszámítása nem alapozza meg az igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, a beszámítható időszakokat a biztosítás általános rendszerében kell összeszámítani. (3) Amennyiben a magyar jogszabályok szerint a jelen cikk (1)–(2) bekezdésének alkalmazása nélkül is fennáll a teljes ellátásra való igényjogosultság, úgy az ellátást a Magyar Köztársaság illetékes intézménye kizárólag a rá vonatkozó jogszabályok előírásai szerint figyelembe veendő beszámítható időszakok alapján állapítja meg. (4) Egy már megállapított magyar nyugdíj esetében az Ausztrália jogszabályai szerint szerzett további beszámítható időszak összeszámítása nem eredményezi a magyar ellátás felülvizsgálatát. 16. cikk A magyar részellátások megállapítása Ha valamely személy csak a beszámítható időszakok összeszámításának figyelembevételével rendelkezik a Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti teljes ellátásra való jogosultsággal, a Magyar Köztársaság Illetékes Intézménye úgy számítja ki a fizetendő nyugdíj összegét, mintha ahhoz a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes beszámítható időszakot figyelembe venné. Az így kiszámított nyugdíjnak csak azt a hányadát folyósítja a Magyar Köztársaság Illetékes Intézménye, amely a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint megszerzett beszámítható időszakok mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes beszámítható időszakhoz viszonyított arányának megfelel. 17. cikk Az ellátások kiszámításának alapja Ha a Magyar Köztársaság jogszabályai az ellátás kiszámítását a jövedelemre, illetve a befizetett járulékra alapozzák, a Magyar Köztársaság Illetékes Intézménye kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe. 18. cikk 1 évnél rövidebb beszámítható időszak Ha a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint megszerzett összes beszámítható időszak nem éri el a 365 napot – feltéve, hogy pusztán ezen beszámítható időszak alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való igényjogosultság – a Magyar Köztársaság Illetékes Intézménye nem alkalmazza az összeszámítást és a 365 napnál rövidebb időszakra nem nyújt semmilyen ellátást. 19. cikk Ellátások egybeesése (1) A Magyar Köztársaság vonatkozásában azon jogszabályok, amelyek más igényjogosultságok, ellátások vagy jövedelmek egyidejű fennállása esetére kizárják vagy korlátozzák az igényjogosultságot vagy az ellátást, az Ausztrália jogszabályainak alkalmazásából adódó esetekre is megfelelően alkalmazandók. (2) A Magyar Köztársaság vonatkozásában ugyanazon kötelező beszámítható időszakokból származó, több hasonló jellegű ellátásra vagy jövedelemre szóló igényjogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem megszerezni, sem fenntartani nem lehet. Ez azonban nem érvényes a rokkantság, öregség vagy halál esetén járó ellátásokra. V. RÉSZ VEGYES ÉS IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK 20. cikk Az okiratok benyújtása (1) A jelen Egyezmény értelmében, vagy az egyébként járó valamely ellátásra vonatkozó igény, fellebbezés vagy egyéb dokumentáció bármelyik Szerződő Fél területén, a 22. cikkben foglaltaknak megfelelően megkötött Igazgatási Megállapodás szerint, az Egyezmény hatálybalépését követően bármikor benyújtható. (2) Az a nap, amikor a 20. cikk (1) bekezdésében említett igény, fellebbezés vagy egyéb dokumentáció az egyik Szerződő Fél Illetékes Intézményéhez benyújtásra kerül, az ezen igénynek, fellebbezésnek vagy dokumentációnak a másik Szerződő Fél Illetékes Intézményéhez történő benyújtása napjának is tekintendő. Az Illetékes Intézmény, ahova az igényt, fellebbezést vagy egyéb dokumentációt benyújtották, köteles azt haladéktalanul a másik Szerződő Fél Illetékes Intézményének továbbítani. (3) Az egyik Szerződő Fél által nyújtható valamely ellátásra beérkezett igény a másik Szerződő Fél által nyújtható, adott ellátásra benyújtott igénynek tekintendő, amennyiben a kérelmező igényében jelzi, hogy a másik Szerződő Fél szociális ellátó-rendszeréhez tartozik vagy tartozott. Ausztrália esetében ez a rendelkezés nem alkalmazandó, ha az ausztrál ellátásra vonatkozó kitöltött kérelmet az ausztrál illetékes intézmény nem kapta meg a magyar ellátásra vonatkozó kérelem benyújtásától számított 12 hónapon belül. (4) Valamely ellátásra vonatkozó igényt, fellebbezést vagy egyéb dokumentációt az illetékes hatóság vagy illetékes intézmény nem utasíthat vissza kizárólag azért, mert az a másik Szerződő Fél nyelvén került benyújtásra. (5) A 20. cikk (1) bekezdésében hivatkozott fellebbezés olyan fellebbezést jelent, amely bármelyik Szerződő Fél jogszabályai alapján valamely igazgatási szervnél nyújtható be. 21. cikk Az ellátások kifizetése (1) Amennyiben valamelyik Szerződő Fél jogi, illetve adminisztratív korlátozásokat vezet be a területén kívülre történő pénzátutalások vonatkozásában, az adott Szerződő Fél köteles a lehető legrövidebb időn belül olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel garantálja a jogosultaknak a Szerződő Fél jogszabályai vagy jelen Egyezmény alapján járó ellátások kifizetéséhez és kézbesítéséhez való jogot. Az intézkedéseknek a korlátozások életbelépésének napjára visszamenőleges hatályúaknak kell lenniük. (2) A jelen Egyezmény értelmében valamelyik Szerződő Fél által folyósítandó ellátást az adott Szerződő Fél igazgatási díjak és költségek felszámítása nélkül köteles kifizetni. (3) A jelen Egyezmény alapján történő kifizetéseket azon szabályok alapján kell végezni, amelyek a Szerződő Felek felségterületein az átutalás időpontjában érvényesek. (4) Az egyik Szerződő Fél Illetékes Hatóságaihoz és Illetékes Intézményeihez benyújtandó igazolásokhoz és okiratokhoz kapcsolódó illeték- és díjmentesség mindazokra az igazolásokra és okiratokra is vonatkozik, amelyeket a jelen Egyezmény céljából a másik Szerződő Fél Illetékes Hatóságához vagy Illetékes Intézményéhez kell benyújtani. A jelen Egyezménnyel kapcsolatban kötelezően beszerzendő okiratokat és igazolásokat diplomáciai és konzuli hatóságokkal hitelesíttetni nem szükséges. 22. cikk Igazgatási Megállapodás (1) A Szerződő Felek Illetékes Hatóságai kötelesek Igazgatási Megállapodás útján meghozni a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedéseket. (2) Az Illetékes Hatóságok kötelesek összekötő szerveket létrehozni, amelyeket az Igazgatási Megállapodásban fel kell sorolni. (3) Az összekötő szervek és az Illetékes Intézmények – az (1) bekezdés sérelme nélkül – jogosultak az illetékes hatóságok bevonásával megállapodni az Egyezmény végrehajtásához szükséges és célszerű intézkedésekről, kitérve az ellátások megtérítésével és folyósításával kapcsolatos eljárásokra is. 23. cikk Információcsere és kölcsönös segítségnyújtás (1) A jelen Egyezmény végrehajtásáért felelős Illetékes Hatóságok és Illetékes Intézmények az országuk jogszabályai által megengedett mértékben kötelesek: (a) a jelen Egyezmény, a szociális biztonságról szóló ausztrál törvény vagy a Magyar Köztársaság jogszabályainak alkalmazásához szükséges bármely információt egymással közölni; (b) az Egyezmény által érintett ellátások megállapítását és folyósítását illetően egymásnak segítséget nyújtani ugyanúgy, mintha az adott ügyben saját jogszabályaikat alkalmaznák; (c) a lehető legrövidebb időn belül közölni egymással a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében hozott intézkedésekre, valamint az Egyezmény végrehajtását érintő saját jogszabályi változásaikra vonatkozó minden információt, amennyiben e változások a jelen Egyezmény végrehajtására hatással vannak; valamint (d) az ügyfél kérelmére segítséget nyújtani egymásnak valamelyik Szerződő Fél által a szociális biztonságról harmadik állammal kötött megállapodások végrehajtásával kapcsolatban. (2) Felkérés esetén az egyik Szerződő Fél Illetékes Intézménye – az általa végrehajtott jogszabályok keretei között – a másik Szerződő Fél Illetékes Intézménye számára hozzáférhetővé teszi az igénylő vagy a kedvezményezett rokkantságára vonatkozó, birtokában lévő orvosi információkat és dokumentumokat. (3) Ha az egyik Szerződő Fél Illetékes Intézménye megkívánja, hogy orvosi vizsgálaton essen át egy olyan kérelmező vagy igényjogosult, aki a másik Szerződő Fél területén lakik, akkor az utóbbi Szerződő Fél Illetékes Intézménye az első Szerződő Fél Illetékes Intézményének felkérésére intézkedik e vizsgálat elvégeztetéséről. (4) A 23. cikk (1)–(3) bekezdésében említett segítségnyújtás ingyenes, kivéve, ha a 22. cikk szerinti Igazgatási Megállapodás eltérően rendelkezik. (5) A 23. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, hogy azok kötelezettséget jelentsenek valamelyik Szerződő Fél számára az alábbiak tekintetében: (a) bármely Szerződő Fél jogszabályaitól vagy közigazgatási gyakorlatától eltérő igazgatási intézkedések végrehajtása; vagy (b) bármely Szerződő Fél jogszabályai vagy szokásos közigazgatási gyakorlata alapján megszokott módon nem beszerezhető információk átadása. (6) A jelen Egyezmény alkalmazása során az egyik Szerződő Fél Illetékes Hatósága és Illetékes Intézménye a Szerződő Felek bármely hivatalos nyelvén érintkezhet a másik Szerződő Féllel, illetve az érintett természetes személlyel. (7) A Magyar Köztársaság Illetékes Intézménye a határozatokat tértivevényes, egyéb ügyiratokat ajánlott levélben, közvetlenül is megküldheti a valamely Szerződő Fél felségterületén tartózkodó személynek. (8) Az egyének juttatások iránti kérelmét, fellebbezését, csatolt dokumentumait, valamint mindenféle értesítését és egyéb közlését bármely Szerződő Fél Illetékes Intézményénél be lehet nyújtani. (9) A Szerződő Felek összekötő szervei megállapodás szerinti formában, amint felmerülnek, a másik rendelkezésére bocsátják a kölcsönös kedvezményezetteket érintő releváns információkat, úgy mint a halálozások, címváltozások, családi állapot változások és az ellátások összegének módosulása. 24. cikk Adatvédelem Amennyiben a jelen Egyezmény alapján és mindkét Szerződő Félnél alkalmazott nemzeti jogszabályok szerint személyes adatok továbbítására kerül sor, az alábbi rendelkezések érvényesek: (a) Az Egyezmény végrehajtása céljából az egyik Szerződő Fél csak az ellátás nyújtásához vagy a 23. cikk (1) bekezdésében meghatározott célra egyébként szükséges személyes adatot közölhet a másik Szerződő Fél Illetékes Intézményével. A fogadó Szerződő Fél ezeket az adatokat kizárólag ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb intézmények felé csak az átadó Illetékes Intézmény előzetes beleegyezésével, valamint az ezen intézményekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően adhatók át. (b) Az ilyen adatokat fogadó Illetékes Intézmény egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az adatszolgáltató Illetékes Intézményt az átadott adatok felhasználásának céljáról és az ez által elért eredményekről. (c) Az adatszolgáltató Illetékes Intézmény köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok helyességére, valamint azoknak az adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából való szükségességére és arányosságára. Egyúttal figyelembe kell venni az illető Szerződő Fél mindenkori belső jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy a közölt adatok hibásak, vagy hogy olyan adatokat közöltek, amelyeket az adatszolgáltató Szerződő Fél jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a fogadó illetékes intézményt. A fogadó Illetékes Intézmény, amennyiben az helyénvaló, köteles az ilyen adatokat helyesbíteni vagy törölni. (d) Az Illetékes Intézmény, illetve Illetékes Hatóság azt a személyt, akire az adatok vonatkoznak, a róla szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, a felhasználás jogalapjáról, időtartamáról továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat, kérelmére tájékoztatja. Egyébként az érintett személy jogai a személyéről meglévő információkról való tájékozódása tekintetében annak a Szerződő Félnek a belső jogszabályaihoz igazodnak, amelynek Illetékes Intézményétől, illetve Illetékes Hatóságától a tájékoztatást kérték. (e) Ha az egyik Szerződő Fél valamely Illetékes Intézménye a jelen Egyezmény alapján személyes adatokat szolgáltatott, úgy a másik Szerződő Fél fogadó szerve a rá vonatkozó belső jog által előírt felelősségvállalása keretében nem hivatkozhat az érintett személlyel szemben arra, hogy a közölt adatok helytelenek voltak. A helytelen adatszolgáltatás miatt fizetett kártérítés esetében a helytelen információt szolgáltató Szerződő Fél jogszabályai irányadók. (f) Az átadott személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok már nem szükségesek azon cél érdekében, amiért közölték őket. (g) A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó illetékes intézmény egyaránt köteles rögzíteni. (h) Az átadó és a fogadó Illetékes Intézmény egyaránt köteles gondoskodni az átadott személyes adatok hatékony védelméről az illetéktelen hozzáférés, valamint a jogtalan megváltoztatás és az illetéktelen nyilvánosságra hozatal ellen. (i) Mind az adatátvevő, mind az adatátadó Illetékes Intézmény köteles – az érintett személy kérelmére – az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik Illetékes Intézményt haladéktalanul értesíteni kell. (j) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos jogaik megsértése esetén az érintett személyek annak a Szerződő Félnek a joga alapján jogosultak jogorvoslatra, amely Szerződő Fél megsértette a személy jogait. (k) Jelen megállapodás alapján feldolgozott adatok független felügyelet alá esnek a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint. 25. cikk Vitás kérdések rendezése (1) A Szerződő Felek Illetékes Hatóságai a lehetséges mértékben kötelesek a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő nehézségeket az Egyezmény szellemének és alapelveinek figyelembevételével rendezni. (2) A Szerződő Felek bármelyik Szerződő Fél kérésére kötelesek azonnal konzultálni azokról az ügyekről, amelyeket az Illetékes Hatóságok nem rendeztek a 25. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint. 26. cikk Az Egyezmény felülvizsgálata Ha valamelyik Szerződő Fél a jelen Egyezmény felülvizsgálata céljából találkozót kér a másik Szerződő Féltől, a Szerződő Felek a kérés benyújtásától számított hat hónapon belül kötelesek találkozni, és – amennyiben eltérően nem állapodnak meg – a találkozót annak a Szerződő Félnek a területén kell megtartani, amelyhez a kérést intézték. 27. Cikk A diplomáciai és konzuli képviseletek képviseleti joga A Magyar Köztársaság Ausztrália felségterületén működő diplomáciai és konzuli képviseleteinek tisztviselői az Ausztráliában hatályban levő gyakorlat és eljárási szabályok figyelembevételével a saját állampolgárai jogainak biztosítása és fenntartása céljából a jogosultak kérésére külön felhatalmazás nélkül eljárhatnak az ausztrál illetékes intézményeknél, Illetékes Hatóságoknál és kapcsolódó szerveiknél, ha a jogosultak távollétük vagy más ok miatt jogaikat és érdekeiket nem tudják megfelelő módon megvédeni. VI. RÉSZ ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. cikk Átmeneti és jogosultságra vonatkozó rendelkezések (1) A jelen Egyezmény nem keletkeztet jogot valamely ellátásra az Egyezmény hatálybalépése előtti időszakra vonatkozóan. (2) Az ellátásra való jogosultság jelen Egyezmény alapján történő meghatározása során a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt Ausztráliában lakóhellyel rendelkező személyként eltöltött időszakokat, a munkaképes korban történő ausztráliai helybenlakás időtartamait, valamint a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint megszerzett beszámítható időszakokat is figyelembe kell venni. (3) A 7. és 9. cikk az Egyezmény hatályba lépésétől alkalmazandók még akkor is, ha a munkavállaló ezt megelőzően került kiküldésre. Ezért a kiküldetés időtartama ezen Egyezmény hatálybalépésétől számítandó. 29. cikk A Magyar Köztársaság jelen Egyezménnyel kapcsolatos kötelezettségei Jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Magyar Köztársaság európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Megállapodás rendelkezései nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik vagy bármilyen más módon befolyásolják a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió alapját képező szerződésekből származó kötelezettségeit. 30. cikk Hatálybalépés A jelen Egyezmény azon hónapot követő harmadik hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek diplomáciai úton jegyzéket váltottak, melyben tájékoztatták egymást, hogy a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges valamennyi szerződéskötési és jogszabályi követelményt teljesítettek. 31. cikk Az Egyezmény felmondása (1) Tekintettel a 31. cikk (2) bekezdésében foglaltakra, a jelen Egyezmény attól a naptól számított 12 hónapig marad hatályban, amikor valamelyik Szerződő Fél az Egyezmény felmondásáról diplomáciai úton értesítést kap a másik Szerződő Féltől. (2) Felmondás esetén az Egyezmény az olyan személyek vonatkozásában továbbra is érvényben marad, akik: (a) a felmondás hatálybalépésének napján ellátásban részesülnek; vagy (b) az említett napot megelőzően kérelmet nyújtottak be valamely ellátásra, és a jelen Egyezmény alapján az ellátásra jogosultak lennének; vagy (c) az Egyezmény II. része 7., 9. vagy 10. cikkei értelmében közvetlenül a felmondás napja előtt csak az egyik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartoznak – feltéve, hogy a munkavállaló a nevezett cikkben foglalt követelményeknek továbbra is megfelel. A FENTIEK HITELÉÜL, a saját kormányuk által arra jogszerűen felhatalmazott alulírott személyek aláírták a jelen Egyezményt. KÉSZÜLT két eredeti példányban Gödöllőn, 2011. június 7-én magyar és angol nyelven; amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. (Signatures)” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-a az Egyezmény 30. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve a törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik. Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke